Volfrámelektródás ívhegesztő OKJ

Átírás

1 Volfrámelektródás ívhegesztő OKJ Volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés szakmai ismeretek Tanfolyami anyag Készítette: Révész József 1

2 Bevezetés A hegesztés a kötéstechnológiák közül a szokásos felosztásban a nem oldható kötőeljárások közé tartozik. A hegesztés célja két vagy több elem összekötése a lehető legnagyobb kötésszilárdság elérésének céljából. Manapság az acéloknál mintegy 80%-ban alkalmazzák hegesztett szerkezetekhez, míg a ragasztás kevesebb mint 5%. 2

3 A hegesztés és rokoneljárásai 3

4 A kötések fogalma, csoportosítása Kötéseknek nevezzük a gépekben, gépszerkezetekben, a különböző alkatrészek egymáshoz viszonyított helyzetének rögzítésére kialakított kötési módokat. Oldható kötések: A kötés oldásakor, a kötésben résztvevő egyik elem sem sérül (reverzibilis kötés) Nem oldható kötés: A kötés oldásakor, a kötésben résztvevő egy, vagy több elem is sérül,roncsolással oldható kötés.(irreverzibilis kötés) 4

5 KÖTÉSI MÓDOK Alakzáró kötések: A kötést az alkatrészek alakjuknál fogva hozzák létre.(pl.:szegecskötés,csavarkötés) Erőzáró kötések: A kötést az alkatrészek egymáshoz szorításával hozzák létre. (pl.:ékkötés, szilárd illesztésű kötés) Anyagzáró kötések: Az alkatrészek között kialakuló kapcsolatot a saját, vagy más idegen anyag biztosítja.(pl.:hegesztés, forrasztás, ragasztás) 5

6 ANYAGZÁRÓ KÖTÉSEK Hegesztés: Kohéziós kapcsolat, azaz az anyagokra jellemző belső erők, az atomok illetve ionok elrendeződésével, a köztük létesülő vonzó erőhatások (kohézió) révén kialakuló kapcsolatot hoz létre. Ragasztás: Adhéziós kapcsolat, mely a kötőanyag a ragasztó és az alapanyag között hat. A kötőanyag kikeményedése kémiai reakció révén valósul meg. 6

7 A FORRASZTÁS A forrasztás a fémek diffúziós oldhatatlan kötésére használt termikus eljárás, amelynél a fémes kapcsolatot az összekötendő fém alkatrészek anyagától eltérő és az olvadáspontjuknál lényegesen alacsonyabb olvadáspontú megömlesztett hozaganyag (forraszanyag) létesíti anélkül, hogy az összekötendő darabok akár csak részlegesen is megolvadnának.(szilárdfolyékony kötések) 7

8 Kötési módok áttekintése (1) 8

9 Kötési módok áttekintése (2) 9

10 A hegesztés legáltalánosabb definíciója Az American Welding Society- szerint: A hegesztés olyan oldhatatlan kötőeljárás, amelynek során a fémes vagy nemfémes anyagok elemi részeinek egyesítése megfelelő hőmérsékletre való hevítéssel történik, nyomás alkalmazásával, vagy anélkül, vagy csak nyomás alkalmazásával hevítés nélkül, hozaganyag felhasználásával, vagy anélkül. 10

11 Kulcsszavak 1. A hegesztés oldhatatlan kötést eredményez 2. A hegesztés fémes vagy nemfémes anyagoknál egyaránt létrehozható. 3. A hegesztés az anyagok elemi részei között teremt kapcsolatot. A kapcsolat megfelel annak az elemi részek közötti kapcsolatnak, amely az alapanyag nem hegesztett részein belül létezik. 11

12 Anyag Elemi rész Kötés Fém (ötvözet) Atom Fémes kötés Polimer Molekula Atomos vagy molekula kötés Kerámia Vegyület Ionos vagy kovalens kötés Kompozit Előbbi három Mátrixnak megfelelő kötés 12

13 4. A megfelelő hőmérséklet: a hegesztési folyamat maximális hőmérséklete erősen eltérő lehet az egyes anyagoknál, gyakorlatilag az abszolút nulla foktól az olvadáspontig (likviduszhőmérsékletig) terjed. Esetek: a.) Tmax > T olv (a maximális hőmérséklet nagyobb mint az alapanyag olvadási hőmérséklete) b.) T max <T olv T max > Tolv alapanyag T max = T 0 (T 0 a környezeti hőm.) T max < T 0 13

14 5. Nyomás alkalmazása A nyomás az összehegesztendő elemek alakításához szükséges, a felületi szennyeződések eltávolítása, valamint az elemi részek közelítése és a rácselemek közötti megfelelő orientáció érdekében. Fny > 0 Fny = 0 Fny a nyomóerő N-ban. 14

15 6. Hozaganyag felhasználása A hozaganyag az összehegesztendő anyagokhoz adott, célszerűen megválasztott harmadik anyagféleség, amely rendszerint az alapanyagokkal azonos csoportba tartozik, de egyes esetekben attól eltérő is lehet. A hozaganyag a hegesztési folyamatban megolvad és az alapanyag olvadékával keveredik. A hozaganyag nélküli hegesztést autogén hegesztésnek nevezik. 15

16 A hegesztő eljárások csoportosítása Hegesztési főcsoport Hegesztési alcsoport Külső sajtolóerő Helyi hevítés maximális hőmérséklete Ömlesztő _ Nincs Olvadáspontot meghaladja Sajtoló Szilárd fázisú hegesztés Van Olvadáspontot nem éri el Ömlesztve sajtoló hegesztés Van Olvadáspontot meghaladja 16

17 1. Csoportosítás a hőmérséklet és nyomóerő alapján I. Olvasztó (ömlesztő) hegesztések, úgynevezett folyadékfázisú hegesztések T max > Tolv. alapanyag Fny = 0 II. Sajtoló hegesztések Fny > 0 a. Ömlesztve sajtoló folyadékfázisú hegesztések T max > Tolv. alapanyag b. Szilárd fázisú hegesztések, ömlesztés nélküli sajtoló hegesztések T max < Tolv. alapanyag 17

18 A sajtolóerő és hőmérséklet diagram alapján történő felosztás 18

19 2. A hegesztés célja szerint a. Kötőhegesztés Varrat Alkatrész 1 Alkatrész 2 b. Felrakó hegesztés Felrakott réteg Alkatrész 19

20 3. Hőforrások szerint (kb. 130 féle létezik) a. Kémiai reakció hőenergiája (exoterm kémiai reakció) Pl: lánghegesztés C2H2+O2=2CO2+H2O+hő b. Villamos ív, plazmaív hőenergiája c. Ellenálláson fejlődő hő: E=I 2 R ΔT - szilárd anyag (ellenállás hegesztés) - folyadék fázis (salakhegesztés) d. Mechanikai energia (súrlódás miatti hő) - dörzshegesztés - ultrahang hegesztés (mikrosúrlódás) 20

21 e. Sugárenergiák - Elektronsugár (csak vákuumban) - Lézersugár - Fénysugár Megjegyzés: A hőáram keresztmetszetre vonatkoztatott fajlagos értéke a hőáramsűrűség [W/mm 2 ]. Elgőzölés Vágás Hegesztés 10 7 [W/mm 2 ] Forrasztás 21

22 A hőforrások csoportosítása 22

23 4. Csoportosítás a gépesítettség Kézi hegesztés szintje szerint Gépi (gépesített) hegesztés Emberi felügyelettel Mikroprocesszor felügyelettel (automatikus hegesztés) 23

24 5. A hegfürdő és környezetének Vákuum védelem Gázvédelem Salakvédelem védelme szerint Kombinált (pl. egyidejű gáz-és salakvédelem) Mechanikus védelem 24

25 Tehát: Mi a hegesztés? Két fém között kohéziós kapcsolattal megvalósuló kötéstechnológiai eljárás Rokon kötési műveletek: - Forrasztás - Ragasztás - Termikus szórás (fém, műanyag, kerámia) - Mechanikai kötések Alkalmazás: - Nagy méretű, több részből álló ipari szerkezetek gyártása - Egyéb berendezések, eszközök kiegészítő kötései 25

26 Példa: bevontelektródás kézi ívhegesztés (BKI-eljárás) Alapfogalmak: munkadarab, hozaganyag, hegfürdő, varrat védelem 26

27 Nemleolvadó (W) elektródos ívhegesztő eljárások A villamos íveknek két alapvető típusa létezik: a nem olvadó (másképpen nem fogyó) elektródos, és a leolvadó (fogyó) elektródás. A nem leolvadó elektród leggyakrabban W (volfrám), vagy W-bázisú kompozit. 27

28 A ma ismert legfontosabb W elektródos ívhegesztések a következők: Hidrogén védőgázas W elektródos hegesztés (HWI) Hélium védőgázas W elektródos hegesztés (HeWI) Argon védőgázas W elektródos hegesztés (AWI) Plazma ívhegesztés (PI) A nemesgázokat (Ar, He, Ar+He) használó volfrámelektródos ívhegesztéseket nemesgázvédelmű volfrámelektródos ívhegesztés (NWI) gyűjtőnévvel foglaljuk össze. Hivatalos angol elnevezésük: Gas Tungsten Arc Welding (GTAW), alternatív elnevezés a Tungsten Inert Gas (TIG), ill. a Wolfram Inert Gas (WIG) is gyakori. 28

29 A volfrámelektródos, semleges védőgázas ívhegesztés működési elve (MSZ EN ISO4063:2000) 141kódszám A Nemesgázvédelmű Volfrámelektródos Ívhegesztés (NWI) olyan hegesztő eljárás, ahol az egyesítendő fémeket egy nemleolvadó W vagy W bázisú kompozit elektród és az alapanyagok között nemesgázban égő ívvel hevítjük. A hegesztéshez pálca vagy huzal hozaganyagot használnak, de a hegesztés végezhető hozaganyag nélkül is (autogénhegesztés) A W elektród és az alapanyag között létesített ívet, a W elektród forró végét és a hegfürdőt nemesgáz (vagy gázkeverék) védi a levegő káros hatásaitól. Vékony lemezek peremvarrataihoz és I varrataihoz nem használnak hozaganyagot, de relatíve vastagabb lemezekhez, leélezett varratokhoz pálca vagy huzal hozaganyag szükséges, amit azonban nem kötnek be az ívet tápláló áramkörbe. 29

30 A hozaganyagot az ív hője hevíti olvadáspontjuk fölé, ezért viszonylag nagyméretű folyadékcseppként kerülnek a hegfürdőbe. A nemesgázban fenntartott W ív stabil, jól szabályozható, az eljárásnál alig van fröcskölés és füstképződés. 30

31 A hegesztés elve 31

32 Az eljárás előnyei, korlátai A W ideális, a ma ismert legjobb elektródanyag csekély fogyással. A nemesgázok (Ar, He) ideális védőgázok, melyek az ív meggyújtását, újragyújtását és stabil égését támogatják. A W ív rugalmas, széles tartományban szabályozható, alkalmas DC, ill. AC áramra. Nincs salakképződés, alig van fröcskölés, kevés utánmunkálást igényel. Nincs füstképződés, a hegesztő az ívet jól látja, egészsége nem forog veszélyben. A varrat minősége kifogástalan, esztétikus, mérhető geometriai és mechanikai jellemzői kiválóak. Az eljárás gyakorlatilag minden ipari fémötvözethez alkalmazható. Minden térbeli helyzethez megfelelő. 32

33 Hátrányok Kis áramsűrűség, a He mentes védőgázokban alacsony ívfeszültség, kis hőáram, kis beolvadási mélység, kis hegesztési sebesség. Időegység alatt kevés leolvasztott hozaganyagtömeg. Képzett hegesztőt igényel, kétkezes technika. Berendezése, elektródanyaga, védőgáza drága, a varrat hosszegységre vonatkoztatott fajlagos varratköltsége magas. Kiépített védőgázellátó infrastruktúrát igényel. 33

34 Az eljárás alkalmazási területei 1.Értékes, hogy leolvadó hozaganyagos eljárásokkal nehezen hegeszthető anyagok is hegeszthetők. - Erősen ötvözött korrózióálló acélok - Al, Ti, Cu, Ni, Zr, és egyéb nemvasfémek hegesztése 2. Nehezen kivitelezhető helyzetek. - vékonylemezek hegesztése - gyökhegesztések - helyszíni csőhegesztés gyöksora - ponthegesztések 3. Igényes felületi bevonatok készítése - keramikus, vagy kompozit pálcák ráolvasztása a fém alaptestre (hőállóság, kopásállóság, korrózióállóság stb.) 34

35 A villamos ívvel (hegesztőívvel) kapcsolatos alapfogalmak A villamos ív: gázközegben szilárd és (vagy folyékony elektródok) elektródák között tartósan fenntartott ívkisülés. Elektróda: a hegesztés során leolvadó, fogyó anyagot (általában hozaganyag is) jelent. Elektród: a hegesztés során nem olvadó, lassan fogyó anyagot jelent. 35

36 Az ívkisülés A levegő mint gázközeg nem alkalmas a hegesztőív gázaként, mert alkotói nemkívánatos kölcsönhatásba lépnek a hegfürdővel, ezért hegesztési célra nemesgázokat (Ar, He,) és vagy aktív gázokat ill. gázkeverékeket használnak (CO 2, O 2, H 2 ) még akkor is, ha a nemkívánatos aktivitásuk semlegesítésére külön intézkedések szükségesek. Az ívkisülés gázközegben lejátszódó villamos jelenség, amelynek során valamilyen belső vagy külső hatásra az elektródák közötti tér villamosan vezetővé válik, ezzel létrejön a gázközegen keresztüli töltésáramlás feltétele. A töltéshordozók az ionok, amelyek keletkezésüket és megszűnésüket illetően dinamikus egyensúlyban vannak, magát a folyamatot pedig ionizációnak nevezzük. 36

37 Alapfogalmak, az atom szerkezete H atom 1. héj atommag az atom felépítése: A hidrogén atomszerkezetének vázlata atom atommag elektronok proton neutron 37

38 Az ionizáció Semleges Cu atom egyszeres kétszeres pozitív töltésű Cu Cu ion ion pozitív ion (kation): elektron hiány negatív ion (anion): elektron többlet 38

39 Hogyan lehet ionizálni? Termikus ionizáció Ütközési ionizáció Sugárzás Segédív alkalmazása nagyfrekvenciás ívgyújtó és ívstabilizáló (NF stabilizátor) 39

40 Az elektronemisszió Csak fémeknél, a szabad elektronok lépnek ki (emittálódnak). E ki = e U ki [ev] E ki a kilépési energia U ki kiléptetési potenciál különbség PL: Ar + E ki 15 ev W 1e - E ki 2,5 ev nagyon kicsi, jó emitter! 40

41 Az ív hosszanti szerkezete 41

42 I. A katódesés övezete U k 8-12 V l k 0,1 μm (100 nm) Ok: pozitív tértöltés az elektronok kilépése gátolt II. Ívoszlop U o 4-12 V l k 1-20 mm a gyakorlatban 5 mm alatt Nincs tértöltés, a + és töltések dinamikus egyensúlyban vannak III. Anódesés övezete U a 6-8 V l a 1 μm (1000 nm) Ok: Negatív tértöltés, az elektronok belépése gátolt 42

43 Az ív feszültsége Az ívfeszültség, az előző három feszültség összege: U ív = U k +U o +U a [V] A képletben az U k és U a állandónak vehető, így U ív = U c +U o kapjuk a feszültségegyenes egyenletét, amelyből kiderül, hogy az ívhossz feszültsége arányos az ívhosszal. U U o l o I 43

44 Az ív statikus jelleggörbéje

45 Az ív statikus egyenlete 45

46 A hegesztőív befolyásolása a) a), ívhossz változtatása b), átmérő változtatása c), polaritás d), gázösszetétel Az elektród(a) kihegyezése (AWI) növeli az ívfeszültséget! b) 7. 46

47 c) d) c), Áramnem: DC egyenáram AC váltakozó áram DCEP elektróda a (+) póluson DCEN elektróda a ( ) póluson (egyenes polaritás) d), A W elektród nemesgázvédelme kötelező, mert: W+O2=WO2 Tolv 1000 C A He ára kb. ötszöröse az Ar-nak Európában, az USA-ban közel azonos. A He aránya azonban növekszik (gázkeverékek), mert ezzel együtt a hegesztési teljesítmény is növekszik. 47

48 Az AWI berendezés fő részei, feladatuk A teljes körű gépi berendezés funkcionális felosztása : Áramforrás az AC hegesztéshez szükséges kiegészítőkkel Pisztoly az összekötő kábelköteggel Védőgázellátó rendszer Hűtőrendszer Vezérlő, szabályozó, programozó és kijelző rendszer Védőfelszerelés 48

49 A fő részei: Hálózati csatlakozó Áramforrás és vezérlőberendezés, vízhűtő berendezés (200 A alatt nem szükséges) Védőgázpalack Palackszelep Nyomáscsökkentő a gázmennyiség mérővel Hegesztőpisztoly Tömlőköteg -vezérlőkábel -védőgáztömlő -hűtővíztömlő -áramkábel Testkábel a kábelszorítóval 49

50 A berendezés elrendezési vázlata 1. Hálózati csatlakozó, 2. Áramforrás, 3.Tömlőköteg, 4.Áramvisszavezető kábel 5.Csatlakozó saru, 6. Védőgázpalack, 7. Védőgáz tömlő, 8. Pisztoly, 9. Hegesztőpálca/huzal, 10. Alapanyag, 11. Elektród, 12. Villamos ív 50

51 A berendezések fő feladatai Áramforrás: a hegesztéshez (ívhez) szükséges áram és feszültség biztosítása (DC, AC áramnemre is). Hegesztőpisztoly:Az ív létrehozásához, fenntartásához, szabályozásához és védelemhez szükséges alkatrészek befoglalása, a villamos, gáz, és hűtővízáramlás biztosítása. Védőgázellátó rendszer: A védőgáz ellátás biztosítása szabályozottan. Hűtőrendszer: A hegesztőpisztoly túlmelegedésének megakadályozása. Vezérlő, szabályozó, programozó és kijelző rendszer: A védőgáz és hűtőfolyadék áramlásának programozott kapcsolása, ívgyújtás, segédív létrehozása, az ív szabályozása, impulzusív létrehozása, hegesztési programok létrehozása ( program) 51

52 A hegesztő áramforrások Az ívhegesztő áramforrások olyan többfunkciós villamos gépek, amelyek a hegesztési feladattól függően egyenáramú, váltakozó áramú vagy lüktető ívet hoznak létre, és azt folyamatosan fenntartják. Legfontosabb követelmények: Az ív fenntartásához szükséges rugalmasan alkalmazkodó feszültség (U) és áramerősség (I) biztosítása. Teremtsen kedvező feltételeket az ív újragyújtására. Fokozatmentesen és széles tartományban legyen állítható a hegesztőáram. Terheléskor jó hatásfokú legyen, legkevésbé terhelje a hálózatot. üresjáráskor a lehető A hegesztőáram időbeni változásának szabályozhatósága (áram fel-és lefutás, folyamatos vagy lüktetőáram beállíthatóság). 52

53 Ne legyen zajos. Egyszerű felépítés, könnyű kezelhetőség. Kevés karbantartást igényeljen, hosszú élettartamú legyen. Viszonylagosan olcsó legyen, kis méret és tömeg jellemezze. Az ívhegesztő áramforrás jellemzői: A gép jelleggörbéje (karakterisztikája) A névleges terhelhetőség (munkaáram) Rövidzárlati áramerősség, üresjárati feszültség Bekapcsolási idő 53

54 Az áramforrások főbb feladatai: A hálózati feszültséget nem veszélyes üresjárati és munkafeszültségre csökkentse (letranszformálás). A kis hálózati áramot nagyobb értékre növelje. Széles tartományú áramszabályozhatóság, lehetőleg fokozatmentesen. Rövidzárlat elleni biztonság. 54

55 Az áramforrás jelleggörbéi (karakterisztikái) Meredeken eső karakterisztika Laposan eső karakterisztika 55

56 Az AWI-hegesztő áramforrások karakterisztikája meredeken eső, mert kézi ívhegesztéskor az ívhosszat nem lehet azonos értéken tartani. Ha növekszik az ívhossz (és ezzel az ívfenntartó feszültség) akkor csökken az áramerősség, és adott esetben az ív ki is aludna. Fordított esetben az áramerősség növekedés az elektród túlhevüléséhez (oxidációjához) vezetne. A lapos karakterisztikát főleg gépi hegesztésekhez használják, mert az ívhossz ott igen pontosan és stabilan tartható, valamint a VFI-eljárásnál, mert a konstans huzalelőtolási sebesség is kismértékű ívhosszváltozást eredményez. Eső jelleggörbéről akkor beszélünk, ha az áram növelésével a feszültség nagyobb mértékben csökken, mint 7 V/ 100 A. 56

57 A munkapont stabilitás 57

58 Tegyük fel, hogy L 0 ívhosszúsággal hegesztünk. Ehhez U 0 ívfeszültség és I 0 munkaáram tartozik. Hegeszteni csak az M 0 munkapontban lehet, mert itt jön létre metszéspont az áramforrás külső karakterisztikája az L 0 ívhosszhoz tartozó U 0 ívfeszültséggel. Ha megnövekszik az ívhossz L 2 -re (ez kézi ívhegesztéskor gyakran előfordul, mert a hegesztő nem tudja pontosan tartani az ívhosszt), ehhez U 2 ívfeszültség és I 2 munkaáram tartozik, mert a munkapont az M 2 -be tolódott el. A rendszer akkor tekinthető kielégítőnek, ha a kismértékben megváltozott áramerősség az egyensúlyi állapota-az eredeti érték-felé közelít. A stabilitás feltétele tehát: U U ív áf 0 I I ív áf Növekvő ívhosszúságra az áramforrás válasza kisebb áramerősség legyen. 58

59 Névleges terhelhetőség: A munkaáram az az áram, amelyet az áramforrás hegesztés közben ad. A névleges terhelhetőség adott bekapcsolási idő alatt azt jelenti, hogy ekkora áramerősséggel terhelve, a berendezés ezt az áramerősséget túlmelegedés, károsodás nélkül elviseli. 59

60 Rövidzárlati áramerősség (I z ) Rövidzárlati áram akkor jön létre, ha az áramkör ív nélkül, közvetlenül fémesen záródik. Ez akkor fordul elő, amikor az elektród közvetlenül érintkezik az alapanyaggal, vagy a hegfürdővel, ill. a hozaganyagról leváló fémcseppek képeznek fémes hidat az elektród és alapanyag között. Az áramforrás áramszabályozhatósági tartományán belül van legkisebb és legnagyobb rövidzárlati áram. A rövidzárlati áramot a jelleggörbe metszéspontja adja az áramerősség tengellyel, ilyenkor jellemzően a munkafeszültség zérus. 60

61 Üresjárási feszültség (U 0 ) Az áramforrás nyitott kapcsai között mérhető, amikor az áramkörben nem folyik áram. Ennek értéke egyenáramú áramforrásnál max 113 V lehet (műhelykörülmények között), fokozott áramütési veszély esetén (pl. kazánok hegesztése) max 48 V lehet. Váltakozó áramú forrás esetében max 113 V és effektív 80 V, fokozott áramütési veszély esetén max 68 V és effektív 48 V ( S jelölés az adattáblán). A szabályozhatósági tartományon belül van legnagyobb és legkisebb üresjárási feszültség. 61

62 Bekapcsolási idő (X, t bi ) Az ívhegesztő áramforrások terhelhetőségének jellemzésére vezették be a bekapcsolási idő fogalmát (jele: X, vagy t bi ), amely a hegesztési idő és ciklusidő hányadosa %-ban kifejezve. A ciklusidő a tényleges hegesztési idő, és a hegesztéssel szorosan összefüggő szünetidő (pl. elektródcsere, tisztítás stb.) összege, és amelyet a szabvány 10 percben állapít meg. A bekapcsolási idő tehát azt az időtartamot mutatja meg, ameddig az áramforrás a megadott kimenetei teljesítménnyel terhelhető 10 percen belül. A névleges hegesztési üzemmódnál az X=60%, és minden névleges érték (U, I, P) a 60%-os bekapcsolási időre vonatkozik. Hegesztési idő th X 100% 100% 10 perces ciklusidő tc ahol t c = hegesztési idő+szünetidő=t h +t sz 62

63 A ciklusidők diagramja 63

64 A ciklusidő értelmezése Az áramforrások adattábláján a 35%, 60% és 100%-os bekapcsolási időhöz tartozó áramerősségek vannak feltüntetve. Ha pl. az X=140 A van megadva, akkor ez azt jelenti, hogy 10 percen belül 6 percig lehet 140 A-el hegeszteni folyamatosan anékül, hogy az áramforrás túlmelegedne. 64

65 A villamos adatok szemléltetése 65

66 Az áramforrások adattáblája, jelölési rendszerek A szabvány szerint a hegesztőgépeket adattáblával kell ellátni, amelyen a feliratoknak jól olvashatóaknak, egyértelműeknek és tartósaknak kell lenniük. A jelölések számadatokkal ill. egyezményes jelölésű piktogramokkal történik. Egy adattáblán a következő jelöléseket kell ismerni: 66

67 67

68 68

69 69

70 Az áramforrás adattáblája 70

71 Hegesztőtranszformátorok,váltóáram 71

72 Hegesztőegyenirányító 72

73 Hegesztőinverter 73

74 A hegesztőpisztoly kialakítása, főbb Csoportosítás Hűtés szerint: paraméterek. Gázhűtésűek I 200 A Vízhűtésűek I> 200 A Használat szerint: Kézi pisztolyok Gépi pisztolyok A kézi pisztolyok: A kényelmes tartás és vezetés miatt valóban pisztoly alakúak, a W-elektród és a kábelcsatlakozás kb. 75º-os szöget zár be. Szűk helyekre rövid volfrámos kialakítású pisztolyt, kis áramerősségekhez ceruzaként fogható úgynevezett lineáris típust is forgalmaznak. 74

75 Követelmények a pisztolyokkal szemben Kényelmes és biztos tartás. Megfelelő áram és hőszigetelés. Ne melegedjen. Kis tömeg. A hegfürdőhöz való jó hozzáférhetőség. Könnyű kezelhetőség. Az elektród gyors cseréje. Kis ellenállás az áramkörben. Nagyfokú termikus, és mechanikai ellenálló képesség. 75

76 Égőfej (pisztolyfej) W elektród gázfúvóka szorítóhüvely védősapka Markolat Főbb elemei kapcsolók (krátertöltő, vezérlőkapcsoló) hűtővíz elvezető hűtővíz hozzávezető védőgáz csatlakozó árambevezetés 76

77 Pisztolykialakítások Normál: - gázhűtésű - vízhűtésű Egyenes, vagy lineáris gázhűtésű Rövid kivitelű, gázhűtésű 77

78 Vízhűtéses NWI pisztoly 78

79 A gázfúvókák A pisztolyok fontos eleme a fúvóka, amely a védőgáz irányítását és lamináris áramlását hivatott megvalósítani. A vízhűtéses fúvókák anyaga Cr-bevonatú réz, a gázhűtésűké Al 2 O 3 alapú kerámia. Szokásos kialakítású gázfúvókák láthatók az ábrán, jellemzőjük, hogy az elektród kinyúlása nem túl nagy, ezért nehezen hozzáférhető helyeknél a hegesztés kényelmetlen, nehezen kivitelezhető. 79

80 Gázfúvóka kialakítások 80

81 A gázlencse alkalmazása Ezt a hátrányt szünteti meg a gázlencse alkalmazása. A gázlencse egy sárgarézből, vagy bronzból gyártott többrétegű szitaszövet, amely a kiáramló gáz áramlását párhuzamosítja, ezzel az elektród pisztolyból való kinyúlásának megengedett maximális értékét a gázlencse nélküli 3 5 mm-ről kb mm-re növeli meg. Nehéz hozzáférésű helyeken pl. vastag falú cső gyökvarratának készítésekor a munkavégzést nagyon megkönnyíti. 81

82 Gázlencsés fúvókák 82

83 A tömlőköteg Feladata a hegesztőpisztoly összekötése az áramforrással, közös egységbe foglalja a különböző vezetékeket (gáz, hűtővíz, áram stb.) A tömlőköteg hossza kb. 3 méter. Követelmények a kábelekkel szemben: Kellő mechanikai szilárdság. Kellő flexibilitás. Ne melegedjen. Nagy átütési szilárdság. Egyszerű szerelhetőség, csatlakoztatás. 83

84 A védőgázellátó rendszer A védőgáznak fontos szerepe van, mert a felhevült W- elektród oxidációja aktív atmoszférában 1000Cº hőmérséklet felett annyira intenzívvé válik, hogy az elektród megolvad és gyorsan tönkre megy. Az AWI hegesztéshez a többi nemesgáz drágasága miatt az argont, esetleg argon és hélium keverékét használják. Az argon stabilabb ívet, könnyebb ívgyújtást, a hélium nagyobb ívfeszültséget és hőáramot biztosít. A védőgáz mennyiségét befolyásolja: A pisztoly nagysága (fúvóka) A gáz sűrűsége A hegesztési helyzet Az alapanyag fajtája A munkadarab vastagsága 84

85 Átlagos pisztolyméretet feltételezve a gázfogyasztás 5-15 l/min. A védőgázellátó rendszer gáztároló edényből, (tartály vagy palack), nyomáscsökkentőből, átfolyásmérőből és műanyag tömlőből áll. A gázpalack olyan szabványos méretű és kialakítású nyomástartó edény, amely biztosítja a gáz megfelelő nyomáson való tárolását és szállítását. A nagynyomású gázpalackok nagyszilárdságú nemesített acélból varratnélküli folyatásos eljárással készülnek. Az alulról mélydomború fenekű, felül nyakszerűen kialakított edény alsó részét elgurulás ellen talp védi. A gyártó cégnek a kötelezően előírt maradó bélyegzéseket a palack vállának egyik felén maradóan fel kell tüntetni. A palackokat a bennük tárolt gázok alapján kötelezően színjelöléssel is meg kell különböztetni. Az argon gázpalackok jelenleg használt színjelölése a szürke, az új jelölés szerint a nyakrész sötétzöld, a palacktest szürke. 85

86 Gázellátási rendszerek 86

87 A helyhez kötött kivitelűnél a cseppfolyós gázt kettős falú hőszigetelt tartályban tárolják. Az elpárologtatón keresztül kerül a hegesztőüzembe kiépített vezetékrendszerbe. A kiépítése költséges, viszont nagymennyiségű gázelvételt tesz lehetővé, a gázellátás folyamatos, nem kell megszakítani a hegesztést a palack cseréje miatt. A központi gázellátásra a palacktelep és palackköteg megoldásokra is hasonló jellemzők mondhatók el. 87

88 A palackoknál, mint egyedi gázelvételi lehetőség, igen népszerű, jóllehet fajlagosan 2 3-szor nagyobb a gázköltség a központihoz képest. A palackok literesek, a bennük tárolt gáz nyomása MPa ( bar). A palackban tárolt gáz térfogata ezek szerint: Ezek szerint a palackban lévő gázmennyiséget megkapjuk, ha a palack térfogatát szorozzuk a mindenkori palacknyomással: V gáz = V palack p palack ahol a V literben, a p bar-ban van megadva, az eredmény literben értendő. Fontos lehet még a gázfogyasztás meghatározása (korlátozott pontossággal) a következők szerint:, V gáz = V palack Δp palack azaz a palack térfogata nyomáskülönbség. A védőgázrendszer fontos részei a mágneses gázszelepek (gázőrök), amelyek az ívgyújtást és fenntartást minden olyan esetben megakadályozzák, amikor nem áramlik a gáz, vagy a hatékony védelemhez nem elegendő. 88

89 Az argon védőgáz tulajdonságai Az argont a levegő szakaszos lepárlásával állítják elő. Az argon nem éghető, nem mérgező, semleges kémiai hatású (jele: I=Inert) vegyjele Ar. Külső elektronhéján 8 elektron helyezkedik el, és ezzel a külső elektronpálya telített (nemesgáz-konfiguráció). Az argon a levegőnél nehezebb sűrűsége ρ = 1,26 kg/m 3, sűrűsége 10 C-on és 1 bar nyomáson 1,69 kg/m 3. A gázpalackba töltött gáz tisztasága 99,996%-os, másképp jelölve 4.6, azaz 4 db 9-es után 1 db 6- os. A gázt 10, 27, 40 vagy 50 literes acélpalackokba 15 vagy 20 MPa (150 vagy 200 bar) nyomáson töltenek.. Az argon palack szürke ill. szürke, zöld csíkkal. A palackszelep csatlakozómenete W21,8 1/14. 89

90 A gázelvétel módja, a nyomáscsökkentő típusai, a rotaméter működése A palackban tárolt nagynyomású gázt a nyomáscsökkentő redukálja a hegesztéshez szükséges megfelelő értékre. A nyomáscsökkentő biztosítja: A hegesztéshez szükséges gáznyomást, gázmennyiséget A folyamatos gázelvételt A palackban tárolt gáznyomás és a kiáramló gázmennyiség meghatározását Alapvetően kétféle rendszer terjedt el a gázelvétel, pontosabban a kiáramló gázmennyiség meghatározását illetően. Az első rendszernél két manométer található, az első a palackban lévő gáz nyomását mutatja. A második manométer a kiáramló gázmennyiséget mutatja 90 liter/percben.

91 91

92 A manométeres, nyomáscsökkentő 1. Palacknyomás-mérő 2. Gázmennyiség (nyomásmérő) 3. Nyomásszabályozó csavar 4. Elzáró ill. kieresztő szelep 5. Kalibrált szűkítő 6. A gáztípus megadása 7. A gáztípus színjelölése 92

93 A rotaméteres nyomáscsökkentő 1. Palacknyomás-mérő 2. Rotaméter a mérő úszótesttel 3. Szabályozószelep 4. Gáztípus megadása 5. A gáztípus színjelölése 93

94 A védőgázpalackok kezelése A gázpalackok kezelésének, tárolásának és szállításának biztonságtechnikai előírásait a Szabályzat (GBSZ) tartalmazza. Gázpalack Biztonsági tilos a megengedettnél nagyobb mennyiségű gáz elvétele tilos a gázt keverni, az egyik palackból a másikba áttölteni a palackot csak gáztömören elzárt és-szelepsapkás kivitelű palack esetében-felcsavart szelepvédő sapkával szabad tárolni és szállítani a palackot eldőlés elmozdulás ellen rögzíteni kell a hegesztőmunkahelyen csak annyi gázpalack lehet, amennyi a folyamatos munkavégzéshez szükséges. A műszak befejezésekor a palackot a tárolóhelyen kell elhelyezni (üres ill. teli elkülönítve) a gázpalackot nem érheti sugárzó hő, árnyékolással védeni kell adott esetben, a palack külső hőmérséklete nem haladhatja meg az 50 C-ot meg kell akadályozni a palack lefagyását. Fagyás esetén max. 40 C-os hőmérsékletű vízzel szabad kiolvasztani. 94

95 A Volfrámelektródák tulajdonságai és jelölésük (MSZ EN ISO 6848:2005) A volfrámot a legkedvezőbb elektródanyagnak tekintjük. Tolv>3000Cº, kis kilépési energia jellemzi, Eki 6V. Wolframit nevű ércből porkohászati úton állítják elő, a W-port kötőanyaggal keverik, majd alakra sajtolják és szinterezik. A szinterrudakat melegen kovácsolják méretre húzzák és csúcsnélküli köszörüléssel finiselik. A tisztasága W 99,9% Kompozit elektródok: A W-mátrixban egyenletesen elkevert keramikus anyag, különböző fémoxidok. Eki 6V-ról 2,6 V-ra csökken. 95

96 Többféle oxidkerámia egyidejű jelenléte is lehetséges. Pl: 1,2%CeO2 +0,4%Y2O3+0,4%La2O3 A kompozit W-elektródokat nagyobb áramterhelhetőség, hosszabb élettartam és jobb ívstabilizálás jellemzi. A tiszta W-elektródát váltakozó áram (alumínium) használják. Névleges átmérő Ødn: 0,5; 1; 1,6; 2; 2,5; 3,2; 4; 5; 6,3; 8 Ødn<2,5 0,05 mm; Ødn>2,5 0,1 mm Hossz l: 50; 75; 150; 175 l 1mm A W-ThO2 radioaktív, köszörülésnél belélegezve súlyos egészségkárosodást okoz! 96

97 Jelölés Összetétel (m%) Oxidadalék Volfrám Színjel WP 99,8 Zöld WT 4 ThO2:0,35.0,5 a többi Kék WT 10 0,8.1,2 a többi Sárga WT 20 1,7.2,2 a többi Piros WT 30 2,8.3,2 a többi Lila WT 40 3,8.4,2 a többi Narancs WZ 3 ZrO2:0,15.0,5 a többi Barna WZ 8 0,7.0,9 a többi Fehér WL 10 LaO2:0,9.1,2 a többi Fekete WC 20 CeO2:1,8.2,2 a többi Szürke 97

98 A kompozitelektródák színjelét egy másik, rózsaszín jellel kell kiegészíteni. WT általános felhasználási terület WZ atomerőművek, váltakozó áram WL plazmahegesztés A jelölési rendszer E MSZ EN ISO ,6 75 WT10 Elektród, szállítási forma DIN ill. magyar szabványszám Ødn [mm] l [mm] ThO2 0,8 1,2% 98

99 Kiválasztás szempontjai: áramerősség, terhelhetőség anyagvastagság elektródátmérő a hegesztendő anyag élkiképzés Tiszta W-elektród Előnyök: kedvező ár váltakozó áramnál kisebb egyenirányító hatás, jó ívstabilizálás Hátrányok: rosszabb ívgyújtás, kisebb élettartam, kisebb áramterhelhetőség Tórium ötvözésű elektród Előnyök: nagyobb élettartam nagyobb áramterhelhetőség, jobb ívgyújtási tulajdonságok Hátrányok: drágább, egészségre veszélyes, AC-áramnál gyengébb ívstabilitás, atomerőműveknél nem alkalmazható (helyette WZ) 99

100 Az elektródok méretei, és terhelhetősége Elektród Ø [mm] Ötvözetlen W Egyenáram [A] DCEN Ötvözött W DCEP Ötvözetlen, ill. ötvözött Váltakozó áram [A] Ötvözetlen W Ötvözött , , , W W 100

101 Az elektródátmérő, és az áramerősség Az élkiképzés nagyban befolyásolja a bevitt hőenergiát és ezzel a beállítandó áramerősséget. Általánosságban igaz, hogy a kisebb áramerősség az I -varrathoz tartozik, az összes többi (V, X, U, stb.) varrathoz nagyobb áramerősséget kell beállítani. Tapasztalati képlet, ha a lemezvastagság <10 mm (ez a leggyakoribb): I t 30 [A] PA-helyzetben. PE, és PF-helyzetben ez az áram 10-20%-al kisebb. Az alábbi ábra a pálcaátmérő és lemezvastagság függvényében mutatja az áramerősség értékeket a vonalkázott tartományon belül. 101

102 Az elektród kiválasztása diagram alapján 102

103 A vezérlő és szabályozó rendszer A sokfunkciós hegesztő berendezést összetett elektronikus rendszer szolgálja ki. A rendszerhez tartoznak a kapcsolók, a távszabályozók, a választókapcsolók, a beállító gombok, a különféle kijelzők, a figyelemfelhívó eszközök, a gáz- és vízfelügyelet. A W elektród védelme miatt a hegesztés indításakor és leállításakor a funkciók csak szigorú sorrendben kapcsolhatók. Bekapcsoláskor a hűtőkör aktivizálása után indulhat a gázáramlás. Ekkor s késleltetési idő biztosítja, hogy a több méter hosszú gáztömlőből a levegő eltávozzon, és az ív nemesgázban meggyújtható legyen. Az öblítés után a NF és a főáram indítható. Kikapcsoláskor a sorrend fordított: a főáram és a NF kikapcsolása után ismét s ideig áramlik a gáz, hogy az elektród lehűljön és ne érintkezzen a levegővel. A be és kikapcsolási folyamatot automatika biztosítja, a hegesztő a pisztolyon elhelyezett főkapcsolóval (trigger) indítja. A vezérlés működtetése kétill. négyütemű kapcsolással lehetséges. 103

104 Négyütemű vezérlés, folytonos áram 104

105 Négyütemű vezérlés: a. pisztolykapcsolót benyomni b. pisztolykapcsolót elengedni c. pisztolykapcsolót benyomni d. pisztolykapcsolót elengedni 105

106 Négyütemű vezérlés, lüktető áram 106

107 Ívgyújtási módok Az ív létrejöttéhez elsődleges ionizáció szükséges, amely úgy jön létre, hogy a katódot melegítve (pl. rövidzárlat) az elektronok könnyebben kilépnek, majd a semleges gáz atomjaival ütközve hozzák létre a töltéssel bíró ionokat (ütközéses ionizáció). Az ív tehát létrehozható: 1. Érintéses (koppantásos, rövidzárlatos) ívgyújtás: hátránya, hogy a hegfürdőbe volfrám juthat, mivel a volfrám is elgőzölög, az elektród vége ötvöződik és az ív instabillá nyugtalanná válik. A régebbi gyártmányú olcsóbb gépeknél lehet találkozni velük. 107

108 2. Nagyfrekvenciás (NF) érintésmentes nagyfeszültségű impulzusos gyújtás. Lényege, hogy 50 Hz, vagy ennél nagyobb frekvenciájú több ezer voltos feszültséget állít elő az impulzusgenerátor. Az ívgyújtás első fázisában a segédív jelenik meg amely létrehozza a főív létrejöttéhez szükséges ionizációt. A szikrakisülést általában folyamatosan fenntartják ívstabilizáló szerepét felhasználva. AChegesztésnél az ívgyújtás után automatikusan átvált az AC üzemmódra. 108

109 Az NF gyújtás működése 109

110 3. Emelőíves (Lift-Arc, ill. SOFT START) ívgyújtás. Igen kis áramsűrűségű érintéses gyújtás, a W elektród munkadarabhoz érintésekor a berendezés a zárlatot érzékelve csökkenti az áramerősséget, így elkerülhető az elektród szennyeződése. Felemeléskor először gyenge ív ég, majd a vezérlés a teljes áramerősséget bekapcsolja. Az ACre való átváltás itt is automatikusan történik. 110

111 111

112 A gázmennyiség meghatározása, a gázmennyiséget meghatározó és befolyásoló tényezők. A védőgázmennyiséget alapvetően meghatározó tényezők: A munkadarab vastagsága: vastagabb anyagokhoz nagyobb áramerősséget és nagyobb átmérőjű pálcát kell választani, ezzel együtt az átáramló gázmennyiséget is fokozni kell. Az alapanyag minősége, ötvözöttsége: az egyes anyagoknak más a hővezető képessége, valamint eltérőek a felületi tulajdonságaik (oxidréteg) és az anyagok hegesztéstechnológiája. 112

113 Befolyásoló tényezők: Hegesztési helyzet Légmozgás a hegesztés környezetében Hegesztési sebesség Pisztolymozgatás Élkiképzés A védőgáz fajtája (He-ból pl %-al több kell) 113

114 A gázmennyiség meghatározása 114

115 A védőgázok feladatai: A védőgázok az ömledék levegőtől való védelme az ívtér ionizálása, az ív stabilizálása a W -elektród védelme (W+O2 WO2 Tolv 1000 Cº A védőgázok ezenkívűl befolyásolják: az ívhőmérsékletet az anyagátmenetet a varrat beolvadását a varratban zajló metallurgiai folyamatokat a hegesztési paramétereket a hegesztési költségeket 115

116 A védőgázok rendszerezése Komponensek száma szerint monogázok (egykomponensűek) kétkomponensű gázkeverékek háromkomponensűek négykomponensűek A védőgáz (keverék) kémiai jellege szerint redukáló (H2) semleges, vagy inert (Ar; He) oxidáló, vagy aktív (CO2; O2) Nem reagáló (N2) 116

117 Jelölésük az MSZ EN 439 alapján R (reducing) redukáló I (inert) nemesgázok C (carbondioxid) CO2 vagy O2 M1; M2; M3 (mixed) aktív gázkeverék, a számok növekvő sorrendje az aktivitásra utal F (forming) gyökvédő gázok (H2; N2; ill. H2+N2) 117

118 Legnépszerűbb gázkeverékek: 80% Ar+20% CO2; vagy 82% Ar+18% CO2 95% Ar+5% O2 80% Ar+15% CO2+5% O2 Különleges gázkeverékek: 80% CO2+20% O2 60% Ar+30% He+10% CO2 65% Ar+26,5% He+8% CO2+0,5% O2 Ez utóbbi négykomponensű, kereskedelmi márkaneve, T.I.M.E.(Transferred Ionised Molten Energy) forgóíves cseppátmenetet eredményez. (kanadai hegesztő találmánya 1985) 118

119 Gáz v. keverék Ar He Alkalmazás Tipikus keverék Elsődleges felhasználási terület Nemvasfémek Al; Mg; és Cu ötvözetek CO2 Ar+He Ar+O %Ar+50 80% He %Ar+1.. 2% O %Ar+3.. 5% O2 Ötvözetlen és gyengén ötvözött acélok Al; Mg; Cu és Ni ötvözetek Korrózióálló acélok Ötvözetlen és gyengén ötvözött acélok 119

120 Ar+O2 He+Ar+CO2 N2 Alkalmazás 50 80% Ar+20 50%C O % He+25 35% Ar+5% CO2 Ötvözetlen és gyengén ötvözött acélok Ötvözetlen és gyengén ötvözött acélok Rézötvözetek, acélok gyökvédelme 120

121 A hozaganyagok kiválasztása, jelölésük A hegesztőpálcák egy szabványos átmérőcsalád hozaganyagai, az AWI-eljárásnál nem része az áramkörnek. Általában 1000 mm hosszúsággal szállítják és bevonat nélküliek. Az anyaguk igazodik az alapanyag összetételéhez. Alapszabály, hogy a hozaganyagnak mindig erősebben kell ötvözöttebbnek lennie, mint az alapanyagnak az ötvözők kiégése miatt. Az ötvözetlen ill. gyengén ötvözött acélok hegesztőpálcáinál a C-tartalom alacsony (C<0,1%) a beedződés veszélye miatt. Főképpen mangánt (Mn), és szilíciumot (Si) tartalmaznak, de lehet bennük egyéb más ötvöző is csekély százalékban (pl.: Mo, Ti). 121

122 A mangán javítja a hegeszthetőséget, növeli a szakítószilárdságot és a folyáshatárt, csökkenti viszont a kritikus hűlési sebességet. A szilícium növeli a folyáshatárt, a rugalmasságot, csökkenti a zárványképződési hajlamot hűlésnél, csökkenti viszont a hegeszthetőséget és a hidegalakíthatóságot, ezért a pálcában általában Si<1%. 122

123 A hegesztőpálcák jelölése Az MSZ ISO 636, vagy a DIN 8559 alapján a W betű a volfrámra utal (mint AWI hegesztési eljárás) a számozás az egyre erőteljesebb ötvözést jelenti a mangán szempontjából.. Pl.: W2Si, W3Si1, W4Si2. Például a W4Si1 jelű pálca közepes mangán tartalma 2%, mert a W után álló szám a közepes Mn tartalom kétszerese, a Si tartalom pedig 1%. W a hegesztési eljárásra utal 0, 1, 2, 3, 4 a közepes Mn tartalom kétszerese Si 1, 2 a közepes Si tartalom százalékban 123

124 A hozaganyag kiválasztásának szempontjai: A hegesztési technológia szerint - kézi, gépi - kötő, felrakó - hegesztési helyzet - áramnem Alapanyag szerint - ötvözetlen, gyengén ötvözött, - erősen ötvözött acél - nemvasfém Igénybevétel szerint - statikus, dinamikus, fárasztó 124

125 A kiválasztáshoz a következőket kell ismerni: - hivatalos jóváhagyások, minősítések - vegyi összetétel - mechanikai tulajdonságok - jelölési rendszer - egyéb kiegészítések (pl. szárítás, tárolás) A pálca vastagságát az alapanyag vastagságához kell választani a következő tapasztalati képlet alapján: d=(t/2)+1 mm, ahol t az alapanyag vastagsága mm-ben, d a pálca átmérője mm-ben. A pálcaátmérőt ezenkívül még befolyásolja a hegesztési helyzet és a varratalak. 125

126 A hegeszthetőség fogalma és értelmezése. A hegeszthetőséget befolyásoló tényezők. Az alapanyagoknak bizonyos fokú alkalmassága: - adott alkalmazásra - meghatározott hegesztőeljárással, - megfelelő hegesztőanyagokkal és - hegesztési munkarenddel olyan szerkezet készítésére, amelyben a fémes kötések helyi tulajdonságai a hegesztett szerkezetre kifejtett hatásukkal együtt eleget tesznek a megkívánt követelményeknek. Komplex anyagi tulajdonság, mert az alkalmazandó hegesztéstechnológiával és a várható igénybevételekkel együtt értelmezhető. 126

127 Helyi tulajdonságok: Szilárdság Szívósság Repedésérzékenység Folytonosság Hegesztett szerkezetre gyakorolt hatás: Ridegtörési biztonság Stabilitás Korrózióállóság Méretek változása 127

128 A kötéssel szemben támasztott követelmények függenek: A szerkezet típusától (nyomástartó edény, csővezeték, épületszerkezet) A szerkezeti kialakítástól A mértékadó anyagvastagságtól Az utólagos hőkezeléstől Felhasználás körülményeitől: Mechanikai igénybevételek nagysága és időbeni változása Az üzemeltetés hőmérséklete A környezeti közeg tulajdonságai 128

129 A hegeszthetőség tényezői acéloknál Az acélgyártás módja (csillapítás G1 G4) Ötvözöttség, ötvözési rendszer (mikroötvözés) Hő és mechanikai kezelési állapot - hengerelt - normalizált - nemesített 129

130 A polaritás hatásai a beolvadási mélységre Az ívben keletkező hő eloszlása és az ionok, elektronok vándorlása egyenes (a) és fordított (b) polaritás esetén ( pozitív argon ion; elektron) Egyenes polaritásnál a beolvadási mélység nagyobb 130

131 Egyenes polaritás (DCEN): A kúpos végű elektródából kilépő elektronok az argon gázt ionizálják, majd nagy sebességgel a munkadarab felületének ütköznek. A mozgási energiájuk hővé alakul és a munkadarab megömlik. Az elektronoknak ugyan kisebb a tömege, mint az argon ionoké, viszont az elektromos térerő hatására nagyobb sebességre is tesznek szert (a mozgási energia a sebesség négyzetével arányos). Az elektród kúposra köszörülésével növekszik az emittáló képesség, és az ívtalppont helye is stabilabbá válik. Az elektród vége nem teljesen hegyes, hanem R=0,5 mm-es csúcssugárral kell kialakítani, a csúcsszög 30º 120º, leggyakrabban 60º. Az ív kb. 45º-os kúpszögű palástot alkotva ég, stabil, jól vezethető. Az ívben fejlődő hő nem egyenletesen oszlik el: az elektródra jut a hő kb.1/3-a, a munkadarabra a kb. 2/3-a, mint az ábra mutatja. 131

132 Fordított polaritás (DCEP): Erősen felületoxidos anyagok esetében (Al, Mg és ötvözeteik) egyenes polaritással nem lehet hegeszteni. Ilyenkor az elektródot az áramforrás pozitív pólusára kapcsolják (DCEP polaritás). Az elektronok a munkadarab felületéről indulnak ki és nagy sebességgel a W elektródba csapódva azt olvadásig hevíthetik. A lecseppenő volfrám a hegfürdőbe jutva fémes zárványt okozhat. A pozitív töltésű argon ionok a negatív pólusra kapcsolt munkadarab felületébe ütköznek, míg a felületből kilépő elektronok az oxidhártyát felbontják. Ezt nevezik katódporlasztásnak. Alapszabály, hogy fordított polaritás esetén az áramerősséget legalább 40-80%-al csökkenteni kell az egyenes polaritáshoz képest, különben az elektród túlhevül! 132

133 A polaritások összehasonlítása 133

134 Váltakozó áramú hegesztés 134

135 Váltakozó áramú hegesztésnél az elektronemisszió a polaritás függvényévé válik. Az egyenáram pozitív, majd negatív kapcsolási állapotnál a leírt hatások másodpercenként 50-szer követik egymást. Így minden félperiódusban végbemegy az oxidréteg feltörése és az elektród sem hevül túl. Az ív azonban nyugtalanabbul ég, mert minden félperiódusban újra kell gyújtani. Az elektród és az alapanyag eltérő méretei, hőfizikai és villamos tulajdonágai miatt, a váltakozó áramú hegesztéskor erőteljes egyenirányító hatás lép fel. A váltakozó áram erőssége a két félperiódusban aszimmetrikussá torzul. Abban a félperiódusban, amikor az elektród negatív, az elektronok kilépése kedvezőbb, mint a pozitív periódusban. Az eredetileg szabályos szinuszos áram a negatív irányba tolódik el, mintha negatív egyenáramú összetevő hatna. Az eltolódás miatt rövidebb ideig érvényesül az oxidréteg feltörésének hatása. 135

136 Ezt a kedvezőtlen egyenirányító hatást az áramforrásba épített nagy kapacitású szűrőkondenzátorral ( μF), nagyfrekvenciás árammal (vételi zavarok) vagy elektronikus szabályozással lehet csökkenteni, (aszimmetrikus négyszöghullámok alkalmazása) ill. megszüntetni. A váltakozó áramú hegesztésnél a beolvadás mélysége az egyenes és a fordított polaritás közötti, az elektród ugyanúgy legömbölyödik, mint a DCEP kapcsolás esetén, a gömbátmérő az elektródátmérő 1 1,5-szerese lehet. Az elektród áramterhelhetősége is a kettő közötti. 136

137 Hegesztett szerkezetek gyártási folyamata Tervezés, méretezés Lemezek darabolása Leélezés (a hegesztendő felületek megmunkálása) Hegesztés Utókezelések Vizsgálat, minőségellenőrzés 137

138 Az alapanyagok előkészítése, alapfogalmak Hegesztett kötés: két vagy több mdb. között létesített állandó oldhatatlan és folytonos kohéziós kapcsolat. Alapanyag: az összekötendő munkadarabok anyaga Varrat: az alapanyaghoz, és a meglévő hőhatásövezethez sem tartozó, a kötés kohézióját biztosító része. Hegesztőanyag: a hegesztés folyamán külön adagolt, vagy előre elhelyezett a varrat tömegének és tulajdonságainak biztosítására szükséges anyagok. 138

139 Ömledék, vagy hegfürdő: az ömlesztőhegesztésnél kialakuló folyadékfázis tartománya. Megszilárdulásával keletkezik a varrat, ill. varratfém. Beolvadás: az alapanyag eredeti felülete és a megszilárdult varratalapanyag határvonala közötti legnagyobb távolság a varratkeresztmetszeten mérve. Hőhatásövezet: az alapanyagnak az a meg nem olvadt része, ahol a hegesztési, forrasztási vagy termikus vágási hőfolyamat hatására mikroszerkezeti átalakulások játszódnak le. A hegesztett kötés kritikus, leggyengébb része! 139

140 Összeolvadási határ: az ömledékzóna és a hőhatásövezet közötti határ. Varratsor, hegesztési sor (gyöksor, töltősor, takarósor): a hőforrás egyszeri elmozgatásakor megolvasztott vagy lerakott, majd megszilárdult anyag, amely lehet egysoros vagy többsoros. A varratsoroknak a varrat hossztengelyével párhuzamosan való elhelyezése a varratsorrend. Gyök: a hézagot - leélezéssel előkészített alapanyagoknál a gyökhézagot is magába foglaló tartomány, ahová az első hegesztési réteg kerül. Gyökvarrat: a gyökhézagba elsőként kerülő hegesztési réteg többrétegű varratok esetén. Takaróvarrat (koronaoldali és gyökoldali): a koronaoldalt fedő utolsó réteg a takaróvarrat, ill. a gyökoldalra hegesztett utolsó varratsor. 140

141 A varrattal kapcsolatos fontosabb elnevezések Leélezett tompavarratos kötés: alapanyag hőhatásövezet - varrat 141

142 Több rétegű varratok készítése 142

143 Hegesztett kötések A hegesztett kötés leggyakrabban hozaganyag adagolásával jön létre a két fém alkatrész között 143

144 Hegesztett kötések fajtái (1) 144

145 Hegesztett kötések fajtái (2) 145

146 Hegesztett kötések fajtái (3) 146

147 Különböző varratkialakítások 147

148 148

149 A hegesztett kötések rajzi jelölése A rajzon a varratot nyilas mutatóvonal mutatja, amelyhez folyamatos referenciavonal és szaggatott azonosító vonal csatlakozik. A varratot alapjelekkel lehet ábrázolni. Az alapjel olyan rajzjel, amely hasonlít a készítendő varrat alakjához. A kiegészítőjelek a varrat külső alakját, felületét jelképező rajzjelek, amelyeket általában az alapjelre kell helyezni, ill. azzal kombinálni. 149

150 A rajzi jelölések értelmezése 150

151 A rajzi jelölések értelmezése 151

152 A rajzi jelölések értelmezése 152

153 153

154 A kiegészítőjelek alkalmazása 154

155 A kiegészítőjelek alkalmazása 155

156 Lemezek darabolása, darabolási módok Darabolás hidegen (nyíró vágás ollóval) Darabolás forgácsolással (fűrészelés) Termikus vágások - Lángvágás (3 500 mm vastagságig) - Plazmavágás (1 100 mm vastagságig) - Lézervágás (1 30 mm vastagságig) Lemez élek előkészítése: lehetséges a vágással együtt, vagy külön 156

157 157

158 Lemez élek előkészítése 158

159 Termikus szétválasztási eljárások MSZ EN ISO 4063:2000 Vágások: Lángvágás (81) Poradagolásos lángvágás Ívvágás (82) - elektródával - szénpálcával - sűrített levegővel (821) - oxigén ívvágás (822) Plazmaíves vágás (83) Lézersugaras vágás (84) Elektronsugaras vágás 159

160 Gyalulások: Lánggyalulás (86) Ívgyalulás (87) - sűrített levegővel (871) - oxigénnel (872) Plazmagyalulás (88) A termikus vágás fogalma: A termikus vágás olyan korszerű anyagszétválasztó eljárás, amelynél a vágandó anyagot adott hőmérsékletre hevítik és előírt felületi minőségben szétválasztják. 160

161 Csoportosítás a hőforrás és fizikai jelenség szerint: Oxigén+éghető gáz égetővágás Villamos ív, plazmaív ömlesztővágás lézersugár gőzölögtető vágás A lángvágás olyan termikus anyagszétválasztó eljárás, ahol a vágandó anyagot éghető gáz+oxigén elégetésével a gyulladási hőmérsékletre hevítik, majd oxigénsugárban elégetik. A keletkezett salakot az oxigénsugár kifújja. 161

162 A lángvágás folyamata A munkadarab előmelegítése (edződésre hajlamos acélnál). Felhevítés a gyulladási hőmérsékletre (acél esetében kb Cº). A vágási résben lévő fém elégetése oxigénben, miközben hő szabadul fel. Az elégetett fém (salak) a vágási résből való kifújása oxigénsugárral. 162

163 A lángvághatóság feltételei Az anyag oxigénben elégethető legyen. Az anyag gyulladási hőmérséklete kisebb legyen a vágandó anyag olvadási hőmérsékleténél. A keletkezett oxidok olvadási hőmérséklete kisebb legyen a vágandó anyag olvadási hőmérsékleténél. Az oxid (salak) hígfolyós legyen, hogy ki lehessen fújni. Az anyag hővezető-képessége lehetőleg kicsi legyen. 163

164 164

165 A lángvágás gázai Acetilén: a leggyakrabban használt gáz, mert égési hője 3200 Cº körüli. Fontos, hogy a gázelvétel a palackból ne haladja meg az 1000 l/h-t. Hidrogén: kis lánghőmérsékletű, nagy égési sebességű, főleg vastagabb anyagok vágásához. Propán: kis lángteljesítményű, előmelegítés ill. vékonyabb lemezekhez. Oxigén: az égést táplálja, fontos, hogy legalább 99,8% tisztaságú legyen. 165

166 A lángvágás eszközei Palackok (oxigén, éghető gáz) a nyomáscsökkentőkkel Tömlők Biztonsági szerelvények Lángvágó pisztoly (speciális pisztoly, amely biztosítja a gáz és oxigén keverését a melegítéshez, ill. a nagyobb nyomású oxigén külön hozzávezetését az oxigéncsap elfordítása után a tényleges vágáshoz. Legfontosabb eleme a vágófúvóka, amely biztosítja az előírt vágási rést, az oxigén hozzávezetését és a salak kifúvását. Egyéb szerelvények, kiegészítők (vágófej vezető, fúvókatisztító, rögzítők stb.) 166

167 A lángvágás eszközei 167

168 A lángvágás gázainak jellemzői, a lángvágás folyamata 168

169 A kézi lángvágás technológiája Az alapanyag előkészítése (tisztítás, sorjázás). A vágópisztoly beállítása -előmelegítő gázok nyomása - vágóoxigén nyomása Megfelelő vágási technológia - vágási sebesség - vágási irány - vágási sorrend 169

170 A lángvágáskor előforduló hibák megnevezése MSZ EN ISO 9013 A vágott felület minőségét szemrevételezéssel a következők szerint lehet megítélni: merőlegességtől való eltérés, profilhiba felületi egyenetlenség, mélység élleolvadás barázdaelhajlás kráter A vágott felület minőségének meghatározásához mérik: a merőlegességtől való eltérést az érdességet és a profilhibás felületi mélységet 170

171 A vágási hibák elemzése 171

172 a). Megfelelően vágott felület, a felső és alsó élek hibátlanok, az aljára tapadt salak könnyen eltávolítható b). A hevítőláng túl erős, vagy a vágási sebesség túl kicsi. Így nagyobb mennyiségű salak és megömlött fém gyűlik össze a vágási rés alján, amely a lemezéleket összefogja, a lemezek egybe maradnak, a vágási rés is szélesebb a többlet leolvadás miatt. c). A vágási sebesség túl nagy, vagy a vágóoxigén nyomása túl kicsi. Bizonyos mélységben a vágási rés kiöblösödik, és az égéstermék felfelé távozik. Ez az eset áll elő akkor is, ha a vágóoxigén útjába nagyobb salakzárvány kerül. d). Nagy az oxigén nyomása, vagy kicsi a fúvóka távolsága. A vágási rés alja kiszélesedik, mert az oxigén kiterjedése a vágandó lemez alján következik be. e), f), g). A felület ívelt, amelynek oka a vágófúvóka szennyeződése, sérülése, helytelen kialakítása ill. a vágópisztoly nem megfelelő tartása. 172

173 A plazmavágás A plazma: az anyagok ionizált, termodinamikai egyensúlynak megfelelő arányban disszociált és ionizált gáz állapota. A plazma magas hőmérsékleten állítható elő (T>15000 C ) igen nagy energiaszint jellemzi, mind hegesztésre, mind vágásra és egyéb termikus eljárásra használható. 173

174 A plazma előállítása Lényegében az ív leszűkítése. A W elektród és a pisztoly belső fúvókája között nagyfrekvenciás ívkisülés biztosítja az elsődleges töltéshordozókat. A plazma az elektród és mdb. között jön létre ez a külső nyílt ívű megoldás. A plazmasugár (láng) a W elektród és a pisztoly belső fúvókája között alakul ki, az ív és a gáz fúvatja ki a plazmát, ez a belső (zárt) ívű megoldás. 174

175 A plazmával gyakorlatilag minden fémes anyag vágható, mert a plazmasugár az összes energiáját kívűlről kapja. 175

176 A plazmavágó elrendezése 1. Hálózati csatlakozó, 2. Plazmagázpalack, 3. Nyomáscsökkentő, 4. Plazmavágó áramforrás, 5. Vízhűtés, 6. Plazmaégő, 7. Munkadarab, 8. Áramkábel 176

177 A plazmavágógép sematikus ábrája 177

178 Plazmaképző gázok 67 80% Ar+20 33% H 2 a hidrogén növeli a vágósebességet, ha meghaladja a 35 50%-ot, valamennyi színesfém vágható 60 80% Ar+20 40% N 2 mérgező nitrogéndioxidok! (vízsugár alatti vágás) 30 90% N % H 2 A plazmagáz levegő 178

179 Víz alatti plazmavágás A percenként 60 l mennyiségű víz amely az ívet körülvevő koncentrikus fúvókából áramlik semlegesíti a mérgező gázokat. 179

180 Levegős plazmavágás 180

181 Előnyök: - Gyakorlatilag minden fém vágható - Szépen vágott felület - Keskeny hőhatásövezet - Nagy vágási sebesség - Víz alatt is végezhető Hátrányok: - Drága eljárás, fajlagosan nagy energiafogyasztású - Egészségre ártalmas gázok, sugárveszély Alkalmazás: nagy méretű lemezek, csövek, bugák darabolása, hegesztés előtti élkiképzések, hajóipar, járműipar Anyagok: főként erősen ötvözött Cr-Ni acélok, Al és Cu, valamint ötvözeteik. 181

182 A munkadarabok rögzítése, a fűzés A fűzés célja az illesztett elemek rögzítése beállított helyzetükben, az illesztési rés állandó értéken tartása és az elemek zsugorodásának, vetemedésének kézbentartása, minimalizálása. A fűzővarratokat meghatározott sorrendben kell lerakni az elhúzódási veszély csökkentése és a kedvező összeállítás érdekében. Ha a fűzővarrat a hegesztett kötés része, akkor azt úgy kell lerakni, hogy az elkészítendő varratba beépíthető legyen. A fűzővarratokat minősített hegesztőnek kell készítenie. 182

183 Repedésmentesség. Követelmények Az alapanyag nem tartalmazhat ívgyújtási nyomokat. Meghatározott hossz és távolság. Kültéri hegesztéseknél 5 Cº alatt a beedződés veszélye miatt kerülni kell. Nem tartalmazhat alak és egyéb felületi eltéréseket (krátereket). A fűzést növelt áramerősséggel kell végezni. Minden olyan fűzővarratot, ami nem a varrat része el kell távolítani. 183

184 A fűzővarratok hossza általában mm, tapasztalati képlet alapján: l = 4t <100 mm, ahol l a fűzővarrat hossza mm-ben, t a hegesztendő lemez vastagsága mm-ben. A fűzővarrat hosszát befolyásolja még az anyag minősége is. A fűzések osztástávolsága a lemez vagy csőfal vastagság szerese lehet. A fűzővarratokat ott kell elhelyezni, ahol a későbbi hegesztés során jól hozzáférhetők, átolvaszthatók legyenek. 184

185 A fűzésre vonatkozó paramétereket (hossz, távolság, áramerősség) a vonatkozó gyártói hegesztési utasításban (WPS Welding Procedure Specification), vagy más módon pl. technológiai szöveges leírásban kell rögzíteni.. A lemezeket általában középen fűzzük először össze és utána a szélek következnek, majd középről kifelé haladva a közbenső szakaszok (111-es eljárás). A fűzött lemezek átlapolódását szétnyitással, vagy távtartó lemezzel lehet kompenzálni. A fűzés másik módja, amikor a lemezeket középen és a két szélén fűzik össze, majd felváltva készítik a fűzővarratokat (135-ös eljárás). 185

186 Sík lemezek függőleges varratainak fűzése alulról felfelé történik. Csövek fűzése esetén az Ø 150 mm-nél kisebbeket 120º-ban elhelyezett három fűzővarrattal elég rögzíteni. Az ennél nagyobb átmérőjűeket az egyik oldalon váltakozva, majd a másik oldalon is váltakozva kell fűzni, vagy folyamatosan körbejárva kell végezni. Ha kezdő és kifutólemezeket kell használni, akkor azokat olyan anyagból kell készíteni, ami alkalmas a szerződés szerinti gyártáshoz. A lemez vastagsága és élkialakítása legyen hasonló a kötés kialakításánál alkalmazott megoldáshoz! A lemezek hossza függ a munkadarab vastagságától és a hegesztőeljárástól, a hegesztés kezdetekor és befejezésekor keletkező eltérések mindenféleképpen ezeken a lemezeken képződjenek! 186

187 Lemezek fűzése 187

188 Csövek fűzése 188

189 189

190 Rögzítőeszközök 190

191 Összeállító készülék 191

192 Az alapanyag előmelegítése Az előmelegítés célja: A hegesztési maradó feszültségek csökkentése A kritikus hűlési sebesség csökkentése A hidrogén diffúzióját, a fémből való távozás elősegítése ( lassú hűtés 200 C körüli hőmérsékleten. Ötvözetlen szerkezeti acélok esetében, ha a C>0,25%, fennáll a veszély, hogy a hűlési sebesség elér egy kritikus értéket, akkor a hűlés során ausztenitből nem perlit,hanem durvatűs bénit, ill. martenzit keletkezik. 192

193 Az ilyen szövetelemek keletkezésekor fennáll a fokozott repedésveszély a kisebb szívósság, és a nagyobb keménység miatt. Bizonyos esetekben, még az ennél kisebb széntartalom mellett is fennállhat a beedződés veszélye ha: vastag munkadarab fűzőhegesztést végezzük, vastag munkadarab hegesztése húzott varratsorokkal, hideg, téli körülmények között hegesztünk (T<5 C) 193

194 Ötvözött acélok esetében figyelembe kell venni az ötvözőelemek hatását, főleg azokét, amelyek csökkentik a kritikus lehűlési sebességet (Mn, Cr, Mo). Ebben az esetben az úgynevezett szénegyenértéket (Ce) kell megállapítani. Ha Ce>045%, előmelegítést kell alkalmazni, ezáltal csökkenthető a hűlési sebesség. A CE-karbonegyenérték: 194

195 Az előmelegítés hőmérséklete Karbonegyenérték Ce [%] Előmelegítés T e [Cº] C e 0,45 % T e < 100 Cº 0,45 C e 0,6 % 100 Cº T e 250 Cº Ce 0,6 % 250 Cº Te 350 Cº A keménység eloszlása a hőhatásövezetben: a). nagy hőbevitel b). kis hőbevitel 195

196 Hegesztő segédberendezések A hegesztő segédberendezések olyan hegesztőkészülékek,amelyek a hegesztést segítik, a hegesztési művelet során mozognak, és ez a mozgás lehet haladó vagy forgó, billenő. A segédberendezések mozgása kiterjedhet az egész segédberendezésre, ekkor helyét változtató segédberendezésről beszélünk, vagy a berendezés egyes részeire, amelyeket helyhez kötött segédberendezéseknek nevezünk. 196

197 Hegesztőkészülékek 197

198 A hegesztőkészülék a hegesztendő munkadarab és a hegesztőgép között teremt kapcsolatot, ezért illeszkednie kell a munkadarab szerkezeti kialakításához, a hegesztőgéphez, valamint mindazokhoz a gyártási körülményekhez, amelyek között dolgozni fog. Az alkalmazásnál döntő, hogy kisméretű, vagy nagyméretű, síkbeli vagy térbeli szerkezetet hegesztünk össze. A célra megfelelő készülék kialakításához ismernünk kell a készülék feladatait, a típusait, a készülékelemeket. 198

199 A hegesztőkészülékek alkalmazása: Megkönnyíti a hegesztés előtt a munkadarabok tájolási és rögzítési műveleteit. Meggyorsítja hegesztés közben a munkadarab mozgatását. Lehetővé teszi a mdb. beállítását a legkedvezőbb helyzetbe. Csökkenti a deformációt, a nemkívánatos vetemedéseket. Lehetővé teszi a korszerű hegesztési eljárások és hegesztési munkarend előnyeinek kihasználását. Lehetővé teszi a kevésbé szakképzett munkaerő alkalmazását. Megkönnyíti a hegesztés utáni ellenőrzést, átvételt 199

200 A gyártási folyamathoz igazodóan megkülönböztetünk: összeállító és készrehegesztő készülékeket, munkadarabot mozgató, beállító készülékeket, hegesztőfejet mozgató készülékeket, méréshez, ill. ellenőrzéshez használt készülékeket A bonyolultság szerint: egyszerű készülékek, célberendezések 200

201 Hegesztő készülékek a) Rögzítő, szorító b) Forgató, billentő c) Több szabadságfokú manipulátor vagy robot 201

202 A varrat geometriáját ellenőrző eszközök 202

203 Lemezek és csövek hegesztési a) Vízszintes PA b) Harántvízszintes PB c) Haránt PC d) Haránt fej feletti PD e) Fej feletti PE f) Függ. Felfelé PF helyzetei g) Függ. Lefelé PG 203

204 Kiegészítés: a betűvel képzett alaphelyzetek jelölése kiegészíthető a dőlési és elfordulási szög 3-3 számjegyes kódjával. Pl: PB , haránt vízszintes helyzet 130 -os dőlési és 45 -os elfordulási szöggel. A nemzetközi jelölésben a H (hegesztés felfelé) ill. J (hegesztés lefelé) az s emelkedési szög és az R elfordulási szög háromszámjegyes kódjával értelmezhető. Pl: H-L045 ferde tengelyű cső hegesztése felfelé, a hajlásszög

205 A hegesztési paraméterek megválasztása Az AWI eljárással készített varrat minőségét igen sok hegesztési változó és egyéb hegesztési körülmény befolyásolja, amelyek a végeredményen kívül egymással is bonyolult kölcsönhatásban vannak. A hegesztő eljárás valamennyi paraméterét, amelyek kihatással vannak a varrat minőségére az eljárás műveleti utasítása (WPS) tartalmazza. 205

206 A hőbevitellel kapcsolatos adatok Kiindulási (környezeti vagy előmelegítési) hőmérséklet. Áramnem (lásd előzőekben). Polaritás (DC esetén, lásd előzőekben). Áramtípus (folytonos vagy impulzusos). Áramerősség (folytonos áram esetén lásd előzőekben). Alapáram és csúcsáram (impulzus hegesztés esetén). Alapidő és csúcsidő (impulzus hegesztés esetén). Hegesztési idő (ívpont hegesztés esetén). Üresjárási feszültség. Ívhossz. 206

207 A fajlagos hőbevitel Hegesztéskor a munkadarabokat legtöbbször az olvadáspont fölé hevítik, megömlesztik és hozaganyaggal, vagy hozaganyag nélkül kohéziós kapcsolatot létesítenek. A bevitt hő mennyisége, koncentrálsága függ: a hegesztési hőforrás jellegétől a hőközlés módjától a hőközlés idejétől a hegesztési eljárástól 207

208 A fajlagos hőbevitel alatt az időegység alatt bevitt hőáram, és a hegesztési sebességből képezett hányadost értjük, vagy másképpen a hegesztéskor az egységnyi varrathosszra bevitt Q hőmennyiséget jelenti. Nagy fajlagos hőbevitelű eljárás a gázhegesztés, a bevontelektródás ívhegesztés, kisebb a védőgázas és a plazmaívhegesztés. A fajlagos hőbevitel: ahol k 1 a hegesztési eljárástól függő tényező, U a hegesztő feszültség V-ban, I a hegesztési áramerősség A-ban, v a hegesztési sebesség mm/s - ban. 208

209 Az impulzusíves hegesztés Az impulzusos hegesztés esetén (lüktetőáramú hegesztés) egy meghatározott alapáram és lüktetőáram között ég az ív adott frekvenciával és ciklusidővel. A lüktetőívű hegesztés javítja az anyagátmenetet a hegfürdőbe, valamint a hőbevitel is bizonyos mértékig szabályozható. Főleg gépesített változatnál előnyös. 209

210 Az impulzushegesztés paraméterei 210

211 Az alapanyag minősége Pontszerű hőforrást és egyenletes hegesztési sebességet feltételezve az ív hője szétterjed az alapanyagban. A terjedés sebessége a fém hővezető képességétől függ. A hővezetési tényező anyagtól függő, jele a görög lambda:. A hővezetési tényező acélra: [W/mK], alumíniumra 220 [W/mK], rézre 400 [W/mK]. Ebből látszik, hogy a réz hővezetése kb. tízszer akkora, mint az acélé (nagyobb a hőelvonás a hegesztés környezetében). Valamely távolságra lévő pont hőmérséklete egyenesen arányos a hőforrás teljesítményével, és fordítottan a hővezetési tényezővel. 211

212 Az alapanyag vastagsága 212

213 A kötésfajta A kötések közül a leggyakoribb a tompavarrat, amelynél a megmunkálás előtt az illeszkedő felületek egymással 0º-ot zárnak be. A jobb és mélyebb beolvadás érdekében t > 3mm lemezvastagság felett a lemezek széleit le kell munkálni, ennek megfelelően különféle illesztési hézagok ill. varratalakok keletkeznek. Az élkiképzés nagyban befolyásolja a bevitt hőenergiát és ezzel a beállítandó áramerősséget. Általánosságban igaz, hogy a kisebb áramerősség az I -varrathoz tartozik, az összes többi (V, X, U, stb.) varrathoz nagyobb áramerősséget kell beállítani. 213

214 A pálcaátmérő A nagyobb leolvasztási teljesítmény miatt az anyagvastagságtól függően egyre nagyobb pálcaátmérőt kell használni. A t t tapasztalati képlet szerint: d ,5 2 t ha t <3mm, és d 1..1,5 ha t> 3mm

215 Az elektródátmérő Szintén a leolvasztási teljesítmény növelése, valamint az áramterhelhetőség a legfontosabb tényező. A nagyobb elektródátmérő egyben nagyobb áramterhelhetőséget is jelent ( táblázat). Az elektród anyaga is befolyásoló tényező, a kompozit elektródok nagyobb árammal terhelhetők. A leolvasztási teljesítményt a következők szerint határozzuk meg: m ahol P le a leolvasztási teljesítmény [kg/h], m le a leolvasztott hozaganyagtömeg [kg], és t a hegesztési főidő [h]. P le t le 215

216 A hegesztés technológiája

217 A hegesztés technológiája

218 A hegesztés technológiája

219 A hegesztési paraméterek 219

220 Az anyagátmenetek Anyagátvitelnek nevezzük a megömlesztett hozaganyagnak a hegfürdőbe jutását. Az anyagátmenet függ: A védőgáz fajtájától A hegesztő áram erősségétől (áramsűrűségtől) A hegesztési feszültségtől Az elektróda anyagától (leolvadó) Az elektróda átmérőjétől 220

221 Rövidzárlatos anyagátmenet: kis feszültségű és áramú hegesztéskor alakul ki főleg a BKI ill. VFI eljárásoknál. Az elektróda vagy a leváló csepp beleér a hegfürdőbe, rövidzárlat keletkezik és az ív kialszik. Az ív kialvása és újragyulladása másodpercenként között változik. Jellemzője az erős fröcskölés, és a mdb -ba bevitt csekély hőmennyiség. Nagycseppes (átmeneti) anyagátvitel: közepes áramerősség és közepes feszültség esetén alakul ki. A leváló cseppek részben rövidzárlatosan, részben rövidzárlat-mentesen kerülnek a hegfürdőbe. Erős fröcskölés kíséri, főleg a CO 2 védőgáz alkalmazásakor alakul ki. 221

222 Finomcseppes anyagátvitelek: közös jellemzője, hogy a hozaganyag apró cseppek (d cs < d e ), vagy igen apró cseppek formájában (d cs << d e ) kerül a hegfürdőbe és a cseppfrekvencia jelentős nagyságú f cs = Hz. Fajtái: Permetszerű cseppátmenet (rain transfer) Folyadékcsatornás cseppátmenet (streaming transfer) Forgóíves cseppátmenet (rotating transfer) Impulzusíves, vagy tervezett cseppátmenet (projected transfer) A legkedvezőbb anyagátmenetet biztosítják, de ehhez szükséges egy kritikusnál nagyobb áramsűrűség (az első J c1 > 150 A/mm 2, a második J c2 > 300 A/mm 2 ) 222

223 Az anyagátmenetek típusai 223

224 A vas-karbon, ill. vas-vaskarbid diagram 224

225 ACÉLOK Az acél túlnyomórészt vasat, általában 2 % - nál kevesebb karbont, valamint egyéb elemeket tartalmazó anyag. Az acél általában képlékenyen alakítható, míg az öntöttvasak nem. 225

226 Alapacélok Csoportosítás az MSZ EN szerint (BS=Basic Steel) minden olyan ötvözetlen acél, amelyre nincs előírva olyan minőségi követelmény, mely az acélgyártás során külön gondosságot igényelne. Jellemző összetétele: C 0,1%, S ill. P 0,045%, továbbá a Mn-on és Si-on kívül nem tartalmaz egyéb ötvözőelemet. Mechanikai jellemzői: R m 690 N/mm 2, R eh 360 N/mm 2, A 26 %, TTKV 20 C 226

227 Ötvözetlen minőségi acélok Csoportosítás az MSZ EN szerint (QS=quality steel) különleges gondossággal gyártott ötvözetlen acélok, melyeknél olyan követelményeket támasztanak, mint pl. a szemcseméret, a kén vagy foszfortartalom, hidegalakíthatóság, forgácsolhatóság stb. A S, ill. P 0,035%. 227

228 Ötvözetlen nemesacél Csoportosítás az MSZ EN szerint Az (SS=Special steel) nagyobb tisztasági fokozatú, mint a minőségi acél (pl. a S és a P 0,025%) a TTKV -50 C, és garantált a felületi minőség, az elektromos vezetőképesség vagy egyéb speciális tulajdonság. Pl. P275NL2, P355NL2, P460NL2, de az ötvözetlen szerszámacélok is nemesacélok. 228

229 Ötvözött minőségi acélok Csoportosítás az MSZ EN szerint a R eh 380 N/mm 2, továbbá legalább 27J ütőmunkát szavatolnak 50 C -on A Mn 1,8%, a Cr, Ni, Cu 0,5 %. Ilyenek a hegeszthető finomszemcsés acélok, a nyomástartó edények acéljai az elektronikai acélok, a sínacélok, a melegen vagy hidegen hengerelt lapos termékek, amelyeket hidegalakításra használnak. 229

230 Ötvözött nemesacélok Csoportosítás az MSZ EN szerint Az ötvözött nemesacélok mindazon acélok, amelyek nem tartoznak az ötvözött minőségi acélokhoz. Pl. Gépszerkezeti acélok, Golyóscsapágy acélok Korrózióálló-, saválló-, hőálló acélok Szerszámacélok stb. 230

231 Acélok jelölése 231

232 Az acélok jelölése a vegyi összetétel alapján (1) 36 Cr Ni Mo 4 X 15 Cr Ni Si G X 10 Cr Ni csak öntvény X ha bármely elem legalább 5 % -ban megtalálható az ötvözetben* 2 számjel a karbontartalom jele (a közepes érték százszorosa) 3 összetétel jel **a jellemző ötvözők vegyjelének megadásával, illetve ezek mennyiségére utaló számmal. A számok az ötvözők sorrendjében következnek. A számértékek a százalékos értékek 232 felszorzott értékei

233 Az acélok jelölése a vegyi összetétel alapján (2) 36 Cr Ni Mo 4 X 15 Cr Ni Si G X 10 Cr Ni összetétel szorzók: 4 x (Cr;Co;Mn;Ni;Si;W) 10x (Al;Be;Cu;Mo;Nb;Pb;Ta;Ti;V;Zr) 100 x ( Ca;N;P;S) 1000 x B 233

234 Az acélok jelölése a vegyi összetétel X 15 Cr Ni Si alapján (3) X betűvel kezdődik, akkor az összetételt jelző számok szorzó nélkül adják az elem közepes mennyiségét ** a gyorsacélok jele HS és utána az ötvözőelemek jellemző értékének mennyiségét pl. HS Az ötvözők sorrendje: W - Mo - V - Co 234

235 Az anyagok megadása számjelekkel Az EN az anyagokat számjelekkel adja meg, amely a számítógépes nyilvántartás és a kereskedelem miatt jelentős. Pl anyagjel az egyes anyagféleségekre jellemző számok acéloknál 1-es, nehézfémeknél a vasötvözeteket kivéve 2-es, a könnyűfémeknél 3- as anyagcsoport sorszám 235

236 Az acélok csoportosítása a felhasználás módja szerint Szerkezeti acéloknak nevezzük általában a C<0,6 % C megfelelő szilárdság mellett kellő nyúlással és szívóssággal ( KV J) rendelkeznek. Szerszámacélok: ebből készülnek az alakító és forgácsoló szerszámok. Fő jellemzőjük, hogy az igénybevételeket maradó alakváltozás nélkül viselik el, kopásállók. Lehetnek ötvözetlenek vagy ötvözöttek, és tulajdonságaikat hőkezeléssel biztosítják. Különleges acélok valamilyen speciális tulajdonsággal rendelkeznek pl. hőállóság, korrózióállóság, savállóság stb. Erősen ötvözöttek. 236

237 Az acélok csoportosítása az MSZ EN szerint Az acélminőségek felosztása Ötvözetlen acélok Ötvözött acélok Alapacélok Minőségi Nemesacélok Minőségi acélok Nemesacélok acélok Alkalmazási cél vagy vegyi összetétel Vegyi összetétel 237

238 A C hatása 238

239 Szerkezeti acélok hegesztése Ötvözetlen acélok A hegeszthetőség megítéléséhez bevezethető a karbon egyenérték fogalma: CE C Mn 6 Cr Mo 5 Cu Ni 15 Kis karbontartalmú (CE%<0,2%), minimális ötvöző tartalmú ferrit-perlites szerkezetű acélok általában feltétel nélkül hegeszthetők. V % 239

240 Szerkezeti acélok hegesztése Általános rendeltetésű ötvözetlen szerkezeti acélok (MSZ EN 10025) Szabványos jelölés: Fe 235; 275; 355; a szám a folyás-határ átlagos értéke (Fe 490; 590, 690 esetén az R m ); karbontartalom 0,13 0,2%. Kiegészítő betűjel: B, C, D (pl. Fe 235 B) az ütőmunka minimális értékéhez (KV=27J) tartozó hőmérsékletet jelenti (20, 0, -20 C o ). A folyáshatár között, a szakítószilárdság MPa között változik, a nyúlás 24 10% között, az ütőmunka min. 27 J. Jól hegeszthetők, ezért átlagos rendeltetésű szerkezetek, alkatrészek készíthetők belőlük. 240

241 Szerkezeti acélok hegesztése Hegeszthető finomszemcsés szerkezeti acélok Szabványos jelölés: S 275; 355; 420; 460; a szám a folyáshatár átlagos értéke a karbontartalom 0,13 0,2% + mikroötvözők: Al; Nb; V; Ti; N; és a Zr. Kiegészítő betűjel: M, ML, N, NL (pl. S 275 M) az ütőmunka minimális értékéhez tartozó hőmérsékletet jelenti A folyáshatár között, a szakítószilárdság MPa között, a nyúlás 24 10% között változik, az ütőmunka min. 27 vagy 40 J. Jól hegeszthetők, igényes szerkezetekhez valók 241

242 Szerkezeti acélok hegesztése Gyengén ötvözött acélok Ha a karbontartalom, ill. az egyenértékű karbontartalom nagyobb (0,25 0,45%), akkor előmelegített állapotban kell hegeszteni Előmelegítési hőmérséklet: - C%<0,35% C o - C%<0,45% C o Hegesztés után a munkadarabot lassan hagyják lehűlni 242

243 A hőhatásövezet részei 1. Nem teljes olvadási övezet 2. Durvaszemcsés övezet 3. Finomszemcsés övezet 4. Részben átkristályosodott övezet 5. Újrakristályosodott övezet 243

244 Szerkezeti acélok hegesztése Finomszemcsés acélok A hegeszthetőség érdekében az acél karbontartalma C%<0,2% és az ötvöző tartalom minimális. A nagy szilárdságot finomszemcsés szerkezettel érik el: mikroötvözés (Al, V, Nb, Ti, Zr, B) + speciális hengerlési technológia. A CE-hez rendelt előmelegítési hőmérséklet: - C%<0,45% <100 C o - C%<0,6% C o 244

245 Szerkezeti acélok hegesztése Egyéb befolyásoló tényezők Az előmelegítési hőmérséklet meghatározása: Falvastagság Hegesztési technológia Egyenértékű karbontartalom pl: CE=0,5% 245

246 Szerkezeti acélok hegesztése Melegszilárd acélok Jellemző felhasználási területük a szobahőmérsékletnél jóval nagyobb üzemi hőmérséklet és gyakran a légkörinél nagyobb nyomás. Jellemzőjük a nagy kúszáshatár (550 C ) és a nagy időtartam szilárdság. Lehetnek ötvözetlen vagy ötvözöttek (Cr, Mo, V). Ötvözetlen ferrit-perlites melegszilárd acélok hegesztése Jelölésük: pl. P295GH: P a nyomás, 295 a folyáshatár MPa-ban, H magas (High) A C< 0,22% emellett Mn-t vagy Mo-t tartalmaznak. Hegesztésükhöz az alapanyaghoz azonos összetételű hozaganyag szükséges. Általában feltétel nélkül hegeszthetők. 246

247 Ötvözött melegszilárd acélok hegesztése Bénit (martenzit)-ferrites, ill. ausztenites szerkezetűek lehetnek. Pl. 10CrMo9-10 Hegesztéskor elő kell melegíteni C -ra és a hegesztés alatt is fenntartani. Hegesztés után hőkezelni kell. Az alapanyaggal megegyező összetételű, vagy Cr-Ni-Mn (pl Mn jelű) ill. nagy nyúlású 68-75% Ni tartalmú hozaganyag javasolt. Ez utóbbi estén beszélünk az ún. feketefehér kötésekről, mert a hozaganyag erősen eltér az alapanyagtól. A Ni a nagy nyúlását biztosítja a varratnak. Célszerű hegesztés után megeresztést is alkalmazni. 247

248 Szerkezeti acélok hegesztése Korrózió-és hőálló acélok hegesztése Az agresszív közegek hatásaival szemben tartósan ellenálló, Cr-mal, Cr-Ni-lel, ill. Cr- Ni-Mo-nel erősen ötvözött acélok. Lehetnek: - ferrites (ill. félferrites) - martenzites (ill. lágymartenzites) - ausztenites - ausztenit-ferrites szerkezetűek Jelölésük: pl. X5CrNi18-10, X2CrNiMo

249 Hegesztésük: Figyelembe kell venni a rosszabb hővezetőképességet, valamint a jóval nagyobb hőtágulást. A C rontja a hegeszthetőséget, mert a Cr a C-nal króm-karbidokat alkot hő hatására, a kiváló karbidok szemcsehatár menti korróziót okoznak. A karbidokat 1000 C körüli izzítással és gyors hűtéssel lehet megszüntetni. A másik megoldás a Ti-nal ill. Nb-al való stabilizálás (X6CrNiTi18-10, X6CrNiNb18-10). A Ti erős oxid és nitridképző, ezért elkerülhetetlen az oxidos és nitrides zárványok jelenléte. Nb-al való ötvözéskor ez nem következik be. 249

250 Fontos szabályok: - Nem szabad ívet húzni a nem hegesztendő felületen - A felületet nem szabad karcolni, károsítani. - Nem szabad más összetételű fémekkel együtt tárolni - A felületet a fröcsköléstől óvni kell. - Lánggal nem végrehajtani. vághatók, az élelőkészítést hidegen kell - A tiszta ausztenites hozaganyag melegrepedésre hajlamos. - A nagyobb Cr és Ni tartalomnál szívósságot csökkentő σ- fázis válik ki, hegesztés után hőkezelni kell. - Nagyobb illesztési réseket kell beállítani. - Minél kisebb hőhatásövezet jöjjön létre. - Az áramerősség alsó tartományában célszerű hegeszteni. - 3 mm fölött mindig le kell élezni, gyökhegesztést kell alkalmazni. - A heterogén lehűtés lassú. összetételűeket célszerű előmelegíteni, a 250

251 Az öntöttvasak Öntöttvasak általános tulajdonságai: Az öntöttvas olyan Fe-C ötvözet, melynek széntartalma meghaladja a 2,06 %-ot. A gyakorlatban ez 3-4,3 %. Ha szenet kötött állapotban (cementit) tartalmazza az öntöttvas fehérvasnak, ha a szén grafit állapotú szürke öntvénynek nevezzük. A cementit kiválását elősegítő ötvözők: S, V, Cr, Sn, Mo, Mn. A grafit kiválását elősegítő ötvözők: C, Si, Al, Ni, Cu, Co. A leggyakrabban használt szürkevas összetétele: C = 3-3,8 % Si = 1-2,4 % S = 0,7 % Mn = 0,6-1,2 % P = 0,12 % 251

252 Öntöttvas alkatrészek kötőhegesztése Az öntöttvas hegesztéskor figyelembe veendő tulajdonságai: rideg (az egyenlőtlen felmelegedés-lehűlés feszültséget okoz, ez töréshez, repedéshez vezet). kisebb hőmérsékleten ömlik meg, mint a vasoxid (megnehezíti a hegesztést, oxidzárványok rontják a varrat szilárdságát). nagy hőmérsékleten huzamos ideig üzemelt öntöttvas alkatrészek rosszul, vagy egyáltalán nem hegeszthetők (a grafit magas hőmérsékleten oxidálódott) hirtelen válik hígfolyóssá (a szolidus és a likvidusz közelsége miatt): lehetőleg vízszintes helyzetben hegesszünk. 252

253 Öntöttvas hideghegesztése Hideghegesztés csak villamos ívhegesztéssel lehetséges. A hozaganyag acél vagy nikkel bázisú elektróda (Az ötvözetlen acél hegesztésére használt elektródák megfelelőek). Az acélnak nagyobb a hőtágulási együtthatója, így gyorsabban zsugorodik, ezért repedések keletkezhetnek. Ez elkerülhető, ha a varratot szakaszosan rövid hernyókkal rakjuk fel és tömörítjük. A kötésszilárdság növelhető, ha a felületbe lágyacél csapokat csavarunk. Szilárdsági és tömítő igénybevétel esetén a gyököt és a varratkoronát Ni, Monel vagy ausztenites Cr-Ni elektródával kell hegeszteni 253

254 Szürkeöntvényre, lágyacél elektródával készített varrat keresztmetszete a) réteg: lágyacél b) réteg: szénben dúsult c) réteg: martenzites d) réteg: fehér öntöttvas e) réteg: átalakult szürke öntvény f) réteg: eredeti alapfém 254

255 Nikkel alapú lágyacél varrat szürkeöntvényben 255

256 Alapozás nikkelbázisú elektródával 256

257 Menetes lágyacél csapokkal merevített varrat 257

258 Szürke öntvények hegesztése helyi előmelegítéssel A hideghegesztés hátrányait részben kiküszöböli a félmeleg, ill. helyi előmelegítéssel való hegesztés. A munkadarabot lehetőleg C-ra előmelegítjük, a hegesztési hely környezetében az előmelegítés hőmérsékletét növeljük Végezhető villamosívvel és gázlánggal.. Az elektróda nagy Si tartalmú (grafit kiválás segítésére). Fontos, hogy a hideg részek ne akadályozzák a meleg részek hőtágulását. Pl.: keretes szerkezetnél a töréssel szemközti oldalon is el kell végezni a melegítést 258

259 Keretes szerkezet helyi előmelegítése 259

260 Szürkeöntvények meleghegesztése Lehet villamosívhegesztés vagy gázhegesztés. Az alapanyaggal azonos minőségű tömör, jól megmunkálható varrat készíthető. Ívhegesztéshez C és Si tartalmú hozaganyagot használnak. Előkészítéskor a felületet V alakúra munkálják, majd izzó kokszba vagy faszénbe ágyazzák, és C-ra hevítik. Az egyenletes melegedés miatt a hevítés sebessége kisebb, mint 150 C/h. A fürdő dezoxidálására bóraxot használnak. Hegesztés után a heganyagot faszénporral behintik, homokkal és hamuval betakarják, lassan hűtik (max. 150 C/h). 260

261 A temperöntvények A temperöntvényeket fehér nyersvasból állítják elő úgy, hogy nagy hőmérsékleten izzítják (a cementit ferritre és karbonra bomlik). Ha az izzítást semleges közegben végzik a szövetszerkezet ferritből és temperszénből áll, ekkor fekete temperöntvényről beszélünk. Ha a fehéröntvényt oxidáló közegben izzítják a szövet perlitből, ferritből és kevés temperszénből áll, ez a fehér temperöntvény. 261

262 A temper öntvények hegesztése Fekete temperöntvények hegesztése az anyag inhomogenitása miatt nem mindig sikeres. Kemény, rideg gócok keletkezhetnek, és az anyag megrepedhet. A fekete temperöntvényeket acetiléndús lánggal hegesztik, öntöttvas pálcával és hegesztőporral. A fehér temperöntvény nehézség nélkül hegeszthető. Gázhegesztésnél semleges lánggal, és az alapanyaggal azonos pálcával hegesztik. Villamos ívhegesztésnél lágyacél vagy nikkel bázisú elektródát használnak. 262

263 Az alumínium és hegeszthetősége Anyagtulajdonság és hegeszthetőség Az alumínium ötvözetek többé - kevésbé jól hegeszthetők. Különleges fizikai, kémiai és szilárdsági tulajdonságaik miatt az acél és egyéb fémektől eltérő technológiával hegeszthetők. Az alumínium olvadáspontja 658 C, amely az ötvözéssel általában csökken. Az alumínium fajhője az acél fajhőjének kétszerese, hővezető képessége az acél hővezető képességének több mint háromszorosa. A megömlesztett alumínium (ömledék) felületén oxidhártya (Al 2 O 3 ) keletkezik. Dermedés alatti hőmérsékleten szilárdságuk és nyúlásuk jelentősen csökken. 263

264 Veszélyek: Az alumínium hegesztésekor előforduló problémák - Megömlés kis hőmérsékleten - Az olvadt alumínium erősen oldja a hidrogént porozitás veszély - A jó hővezetés miatt nagy hőbevitel szükséges - A felületen alumínium oxid hártya van Megoldás: felületi tisztítás, folyósító szerek, AWI és AFI hegesztés fordított polaritással, ill. AC árammal. 264

265 Az Al-ötvözetek rendszerezése 265

266 Nemesített Al ötvözetek A szerkezeti változások miatt hegesztés után újra kell nemesíteni, mert a hőhatásövezetben a szilárdság csökken. 266

267 A varrat szilárdsága hőkezelés hatására 267

268 Alumíniumötvözetek hegeszthetősége Alakítható Al-ötvözetek Öntészeti Al-ötvözetek AlMn1 hegeszthető G-AlSi1 hegeszthető AlMg3 hegeszthető G-AlSiMg hegeszthető AlMg4,5Mn hegeszthető G-AlMg5 hegeszthető AlMgSi1 hegeszthető G-AlMg3 hegeszthető Al99,5 hegeszthető G-AlCu1 hegeszthető AlCuMg1 nem hegeszthető G-AlCuTi nem hegeszthető 268

269 A réz tulajdonságai Közepes sűrűség (ρ= 8,93 kg/dm 3 ) Olvadáspont (1083 C o ) Kiváló hő- és villamos vezetőképesség Légköri korrózió állóság Kedvező alakíthatóság, önthetőség Szilárdsága közepes (R m =220 MPa), ötvözéssel tovább javítható 269

270 A réz és ötvözetei Alakítható réz ötvözetek - Lemezalakításra alkalmas sárgarezek - Éremverésre alkalmas bronzok Öntészeti réz ötvözetek - Ónbronz és vörösötvözetek - Ólombronzok - Sárgarezek öntészeti célokra 270

271 Réz és ötvözeteinek hegesztése Veszélyek: - Kis szilárdság, nagy nyúlás, jó hővezető képesség (nagy hőbevitel szükséges) - Erős hajlam a hidrogén felvételre - Réz-rézoxid eutektikum keletkezhet, amely csökkenti a szívósságot Megoldás: gázhegesztés folyósító szerrel, AWI és AFI hegesztés speciális hozaganyaggal, esetleg előmelegítés Javasolt hozaganyag CuSn1, CuAg1, 12 mm-ig egy rétegben előmelegítés nélkül, ez fölött több rétegben előmelegítéssel ( C ) kell hegeszteni 271

272 A nikkel és ötvözeteinek hegesztése Veszélyek: - a gázokat elnyeli hegesztés közben - szilárdsági tulajdonságai romlanak 320 C felett - hőtágulása nagyobb mint az acélé, ezért nagyobb a deformációveszély - érzékeny a szennyeződésekre Megoldás: BKI, AWI, AFI hegesztési eljárások alkalmazása, ellenálláshegesztést csak 3mm-ig lehet alkalmazni. Saját anyagával hegeszthető. 272

273 A titán és ötvözetei A titán alapanyaga a: rutil (titándioxid TiO 2 ), amelyből az előállítás során klór áramban hevítve titántetraklorid (TiCl 4 ) keletkezik. Ezt fém magnéziummal redukálják, majd tisztítják és porkohászati úton nyerik a Ti-t A titán ezüstfehér színű, 4, kg/m 3 sűrűségű 1670 C olvadáspontú fém. Allotróp módosulatai vannak. Korrózióállósága kitűnő, tökéletesen ellenáll a tengervíznek, nedves és szerves savas közegeknek. Az emberi szervezetben nem káros. Szilárdsága ötvözéssel és az allotróp átalakulást kihasználó hőkezeléssel fokozható. Igen jó a szilárdság/sűrűség aránya. Fő ötvözői az Sn, a Zr, a Cr a Mo a V és a Nb. Kitűnő hőállósága, korrózióállósága, kis sűrűsége miatt fő felhasználója a repülőgépipar a rakéta-, űrhajózás-, az élelmiszeripar és a gyógyászat. 273

274 Veszélyek: A titán hegesztése - nagy az oxigénhez való affinitása (oxidáció) - nagy gázelnyelő képesség - rossz hővezető Megoldás: NWI vagy PI-hegesztés, hűlés közben is kell biztosítani a gázvédelmet. Csak saját anyagával hegeszthető (Ti-2,5Cu, Ti-6Al- 6V-2Sn). 274

275 A magnézium és ötvözetei Alapanyag: magnezit ásvány (MgCO 3 ) vagy tengervízi sók (MgCl 2 ) kiválása. A fém magnézium a MgCl 2 elektrolízisével állítható elő. A Mg kis sűrűségű ( = 1, kg/m 3 ) 650 C olvadáspontú hexagonális szerkezetű fém. Jó hő-és elektromos vezető. A tiszta Mg-ot ötvözőfémként használják az alumíniumötvözetek és a gömbgrafitos öntöttvasak gyártásánál, de elterjedt távvezetéki acélcsövek katódos korrózióvédelmére is. Az ötvözetlen Mg szilárdsága nagyon kicsi (öntött állapotban kb. 110 N/mm2) Erősen reakcióképes az oxigénnel, ezért szerkezeti anyagként csak ötvözetei alkalmazhatók. Hexagonális szerkezet miatt szobahőmérsékleten rosszul alakítható ezért az ötvözeteit elsősorban öntéssel dolgozzák fel. 275

276 A magnézium és ötvözeteinek hegesztése Csak váltakozóáramú NWI, ill. AWI hegesztéssel, és ez is inkább az ötvözetekre vonatkozik. 276

277 Alakváltozások hegesztéskor y x Problémák: 1. Méretváltozás (zsugorodás) 2. Alakváltozás (deformáció) Irányok: Hosszirány (a varrat irány, a varrat hossztengelyébe eső x irány) Keresztirány (a varrat hossztengelyére merőleges y irány) 277

278 Hosszirányú méretváltozás 1.Zsugorodás A hosszzsugorodás 1mm varrathosszra viszonyítva 0,1..0,3 mm. 278

279 Hosszirányú alakváltozás 2. Deformáció (kardosodás) Megoldás: a varrat középen legyen. Ha a varrat nem tehető középre, egyszerre kell hegeszteni a két szélét Egyengetni nem szabad erővel (termikus egyengetés alkalmazása)! 279

280 Keresztirányú méretváltozás 1. Zsugorodás Általában 1 4mm Befolyásolja: -A mdb. vastagsága -A varrat ill. kötés típusa -A varrat keresztmetszete -A hegesztési eljárás Oka: a folyékony alapfém és hozaganyag térfogata nagyobb, hűlés közben zsugorodik, kisebb lesz a térfogata. A zsugorodás nem jelentős, csökkenteni a kisebb illesztési réssel és a kis hőhatásövezetű nagy hőáramsűrűségű hegesztési eljárásokkal lehet. 280

281 Keresztirányú alakváltozás 2.Deformáció Tompavarratoknál 0..13, sarokvarratoknál 0..8 A deformáció korlátozottan statikus erővel egyengethető, leginkább hidegen. 281

282 Elhárítás: 282

283 Az alakváltozások csökkentése A deformációk csökkentésének három módja van. egyengetés melegen, egyengetés hidegen, feszültségcsökkentő hőkezelés Ezenkívül további megelőző intézkedések: A hegesztett kötés a lehető legkisebb igénybevételű helyen legyen. Kerüljük a szükségesnél nagyobb és vastagabb varratkeresztmetszeteket. A varratokat lehetőleg szimmetrikusan helyezzük el Kerüljük a varratok kereszteződését. Szakaszos varrat is tervezhető, ha nincs fárasztó igénybevétel. A lemezek előfeszítésével, ill. elődöntésével csökkenthető a szögzsugorodás. Használjunk készülékeket, szorítókat. 283

284 A termikus egyengetés Hevítés pont, sáv vagy ék alakban kb. 600 C -ra A hevítés során helyi zömülés lép fel, majd hűlés után zsugorodás A hevítési pontokat ott kell elhelyezni, ahol az alakváltozások ellen hatnak Csak nagyméretű szerkezetek esetén alkalmazható 284

285 Alakváltozások megszüntetése hidegegyengetéssel 285

286 Hegesztési maradó feszültségek Ha hegesztés közben az alakváltozás gátolt, nagy maradó feszültségek keletkezhetnek, akár a folyáshatárt is meghaladóak repedésveszély! Elhárítás: 1. Feszültségcsökkentő hőkezelés. T 500 C, de minden esetben kisebb mint A 1 (723 C ) 2. Gyártás közbeni feszültségcsökkentő módszerek alkalmazása (deformáció engedése, szimmetrikus hőbevitel, kis varratszélesség) 286

287 A hőkezelés A hőkezelés egy tervszerűen megválasztott hőmérsékletváltoztatási folyamat, mely felhevítésből, hőntartásból és lehűtésből áll, és célja a munkadarab szövetszerkezetének illetve feszültségállapotának tudatos megváltoztatása, az előírt tulajdonságok elérése céljából. 287

288 Hőmérséklet-idő diagram Hőkezelés közben a szerkezeti anyag szilárd halmazállapotú, részlegesen sem olvad meg, tehát a hőkezelést csak a szolidusznál kisebb hőmérsékleten végezzük! 288

289 A hőkezelések csoportosítása teljes keresztmetszetre kiterjedő és felületi hőkezeléseket. 289

290 Teljes keresztmetszetre kiterjedő hőkezelések A kezelések lehetnek: lágyító és egyneműsítő keménységet fokozó szívósságot fokozó Az anyagokra vonatkozó anyagszabványok a legfontosabb hőkezelések adatait tartalmazzák. 290

291 A normalizáló hőkezelés Cél: Finomszemcsés, egyenletes szövet(normál állapot) előállítása Előny: Egyensúlyi, normál állapot kialakulása Hátrány: Átalakulás nélküli acélok nem normalizálhatók A hidegen alakított vagy nemesített acél szilárdsága csökken 291

292 A normalizáló hőkezelés Folyamat: hevítés Ac oC (C 0,76%)vagy A cm oC (C>0,76%), ill. A c C (C>1,2%)/hőn tartás/ lassú hűtés (levegő) Alkalmazás: valamennyi acélöntvénynél hegesztés vagy vágás után hibásan végrehajtott hőkezelés után hidegen alakított acélokhoz túlhevített acélokhoz 292

293 A feszültségcsökkentés Cél: A megmunkálás során keletkezett (maradó) feszültségek csökkentése,a mechanikai tulajdonságok jelentős változtatása nélkül Előny: Egyenletes feszültségi állapot elérése,a repedési veszély csökkentése Hátrány: Teljes feszültségcsökkentés nem lehetséges Folyamat: hevítés Ac1 alatt ( C ),hőntartás 1 3 órán át, hűtés kemencében Alkalmazás: öntés, meleg- és hidegalakítás, forgácsolás, egyengetés, hegesztés utáni feszültségek csökkentéséhez 293

294 A méretpontosság és a feszültség ellentmondása Deformációt engedni, és akkor a maradó feszültség alacsony, de a deformáció nagy. Utólag lehet egyengetni erővel, hőbevitellel, vagy mindkettővel. Pontos, kis deformációval való gyártás, ekkor nagy maradó feszültségekkel kell számolni. Utólag feszültségcsökkentő hőkezelés alkalmazása. 294

295 Hegesztett szerkezetek gyártása és minőségbiztosítása Hegesztés: olyan technológia, ahol a termék minősége utólagos ellenőrzéssel nem, vagy nagyon nehezen biztosítható. A gyártás feltétele Üzemalkalmasság: Euro szabvány szerinti tanúsítvány a tervezésre, gyártásra és forgalmazásra. 295

296 1.Tárgyi feltételek: üzemalkalmasság gyártás szempontjából fedett fűtött csarnok, daru, hegesztőgépek, készülékek, gázellátó rendszer, vágógépek, kemencék, vizsgáló műszerek, egyéb feltételek (megvilágítottság, elszívás stb.) 2. Személyi feltételek: egy hegesztő felelős (koordinátor) hegesztő szakmérnök (EWE vizsga), egy beosztott gépészmérnök hegesztőtechnológus (EWT vizsga), hegesztő művezető (EWM), minősített hegesztők (EW), eljárás szerinti hegesztők. Vizsgáló személyzet: radiológus, ultrahangos vizsgáló, penetráló folyadékos, mágneses repedés vizsgáló, Vizsgáló labor: roncsolásos vizsgálathoz szakító, hajlító, ütve hajlító, törő mikroszkóp, keménységmérő 296

297 3. Eljárások (Procedures): utasítások leírása és dokumentálása hegesztésre (WPS Welding Procedure Specification) A WPS tartalma 1. Azonosító (hivatkozni lehessen rá) 2. Tulajdonos (a cég neve) 3. Hegesztő anyag anyagcsoportra (11 csoport van) Pl: W01, W02 4. Falvastagság (szintén csoportok vannak) egy csoporthoz egy WPS papír 5. Alak: - lemezszerű (P) Platt - csőszerű (T) Tube, áramláscső (Pipe) 297

298 6. Kötésfajta: egysíkú (tompa) párhuzamos, T-kötés, egyéb 7. Varratfajta: V, Y, I, X, 1/2V, 1/2Y, K, U, 1/2U 8. Hegesztő eljárás: kódszám szerint, ill. megnevezés szerint 9. Hegesztő hozaganyag (mindegyikhez külön WPS papír): - kereskedelmi jele - gyártója - mérete 10. A hegesztő eljárás paraméterei: - ívfeszültség - áramerősség - hegesztési sebesség - áramnem - polaritás 298

299 11. Előírt vizsgálatok 12. A hegesztő elvárt minősítése 13. Előírt hőkezelés 14. Egyéb A WPS-t független szervvel kell jóváhagyatni. Általában próbadarabon kell a hegesztést végrehajtani és utána bevizsgáltatni (MSZ EN 288) 299

300 Hegesztéskor előforduló hibák, eltérések A fémek ömlesztőhegesztéssel készített kötéseiben különböző okok miatt folytonossági hibák, hiányok keletkezhetnek. Ha nem haladnak meg egy adott méretet, gyakoriságot, valamennyi megengedett. A kötésben lévő eltéréseket szabvány szerint besorolták és kódszámmal látták el. 300

301 1. Repedés A varratban és a hőhatásövezetben keletkező folytonossági hiány. - melegrepedés - zsugorodási repedés - edződési repedés - hidegrepedés - fáradási repedés Elkerülésük: az alapanyag előmelegítése, megfelelő rögzítések, helyes fűzési sorrend, megfelelő élkialakítások, egyenletes hőbevitel (kétoldali varratok), helyes pisztolyvezetés. A repedés veszélyes hiba, feltétlenül javítani kell! 301

302 Hosszirányú repedések: 1011, 1013, 1014 Keresztirányú repedések: 1021, 1023, 1024 Csillag alakú repedések: 1033, 1034,

303 Hegesztett varrat hidegrepedése 303

304 304

305 2. Üregek Tulajdonképpen gázzárványok (gázzáródmányok, gázpórusok), a hegfürdőből el nem távozott gázok által okozott üregek. Alakjukat tekintve lehetnek gömb, tömlő és hernyóalakúak, megjelenésük szerint egyenletes eloszlásúak, sorosak vagy halmazokat képeznek. Az AWI hegesztésnél keletkező porozitások okai és elkerülésük: Kevés, túl kicsi védőgázmennyiség: helytelen beállítás, a hegfürdő nem kap elég gázvédelmet. Elkerülés: helyes gázmennyiség beállítás. Túl nagy védőgázmennyiség: a gáz turbulens áramlásúvá válik, és levegőt ragad magával a hegfürdőbe. Elkerülés: helyes gázmennyiség beállítás 305

306 Oldalszél, odalhuzat: ha a levegőáramlás nagyobb mint 1 m/s, a védőgázburok elhajlik és a gázvédelem elégtelen. Elkerülés: a hegesztés környezetének izolálása, árnyékolás. Túl kicsi méretű gázfúvóka: a gáz nem fedi be a varratot. Elkerülés: helyes fúvókaátmérő megválasztás. A helyes fúvókaátmérő: 1,5 hegfürdő szélesség, ill. diagramok. Túl nagy pisztolytávolság: a gáz lecsökkent mozgási energiája miatt nem, vagy csak részlegesen jut a hegfürdőhöz. Elkerülés: helyes pisztolytávolság (3-8 mm) ill. gázlencse alkalmazása. Helytelen pisztolytartás: a szokásos 70º-75º-os dőlés helyett a 20º alattinál az áramló gáz injektáló hatása miatt oldalról levegőt szív be. Elkerülés: helyes pisztolytartás, megfelelő pisztolykiválasztás. 306

307 A vízhűtéses pisztolyból a hűtőfolyadék hegfürdőbe kerülése: tömítetlenség a hűtővízkörben a pisztolynál. Veszélyes, mert H2 juthat a varratba! Elkerülés: a tömítettség ellenőrzése, a tömítetlenség megszüntetése. Szennyeződés: a felületen lévő zsír, olaj, rozsda, festék elégésekor keletkező gázok jutnak a hegfürdőbe. Elkerülés: megfelelő fémtiszta felület, helyes élkiképzés. Sérült gázfúvóka: megváltozik az áramlási irány és jelleg (turbulensé válik), ez nem megfelelő takarást, ill. levegőbeszívást eredményez. Elkerülés: a gázfúvóka ellenőrzése, cseréje. A gázpórusosság valamennyire megengedett kevésbé veszélyes hiba, mivel legömbölyített, nem sarkos, nem hat bemetszésként. A kifáradási határfeszültséget csökkenti. 307

308 Üregek: gázpórus (2011), helyi porozitás (2013) soros gázporozitás (2014) megnyúlt gázzárványok (2015, 2016, 2017) 308

309 3. Szilárd zárvány A szilárd zárványok (salakzáródmányok) a hegesztési varratba bezáródott szilárd idegen anyagok. Ezek lehetnek nemfémes anyagok (oxidok, szulfidok, szilikátok, ezek kristályok), folyasztószer- maradványok, fémoxidok, oxidhártyák ill. fémes zárványok (pl. a W-elektródból a hegfürdőbe kerülő volfrámzárvány). A szilárd zárványok keletkezése összefügg a szennyeződésekkel, felületi oxidokkal, az ömledékbe kerülő fémekkel. 309

310 Felületi oxidok: a gyakorlati fémek hegesztésekor az Al és ötvözeteinél fordul elő leggyakrabban. A felületen képződő Al2O3 magas olvadáspontú (2053 Cº). Eltávolítása mechanikus tisztítással, vagy savas ill. lúgos pácolással lehetséges a hegesztést megelőzően. Hegesztés közben a semleges gáz már elegendő védelmet nyújt az oxidáció ellen. Váltakozó áramú AWI hegesztéskor a felületi oxid elporlad, elbomlik, azonban nem megfelelő áramerősség használatakor ez csak részleges és ekkor egy része a varratba kerülhet. Elkerülés: tisztítás, helyes áramerősség beállítás. Szennyezett varratvájat ill. hozaganyag: a felület nem megfelelő tisztítása, reve ill. rozsda, valamint az élkialakítás köszörülése utáni köszörűszemcsék. A hegesztőpálca oxidálódhat, ha kihúzzuk a védőgázburok alól. Elkerülés: tisztítás, fúvatás, helyes pálcavezetés. 310

311 Nem megfelelő élkialakítás, vagy kedvezőtlen élelőkészítés: a túl magas élgyökszalag kedvezőtlenül hat a gyök gázvédelmére, fennáll az oxidáció veszélye. Elkerülés: alacsonyabb élgyökmagasság, kétoldali hegesztés (főleg Al-nál), ötvözött acéloknál külön gyökvédelem. A volfrámzárványok képződése és elkerülésük: Az elektród érintkezése a hegfürdővel: figyelmetlenségből, túl nagy leolvadó anyagmennyiség esetén az elektród beleérhet a hegfürdőbe. A magas hőmérsékleten az elektród ötvöződik (a W nem olvad meg), az ötvözet olvadáspontja viszont alacsonyabb mint a volfrámé, ez megolvadáshoz és a hegfürdőbe jutáshoz vezet. Elkerülés: helyes pálcavezetés, pisztolytartás, megfelelő leolvasztási sebesség 311

312 Az elektród és pálca érintkezése: lényegében ugyanaz játszódik le mint az előző esetben. Az elektród túlhevülése: helyesen beállított áramerősség esetén DCEN polaritásnál az ív hőjének 30%-a (kb Cº) jut az elektródára, és 70% a munkadarabra. Ha túlzott áramot állítunk (vagy DCEP polaritást kapcsolunk) ez az egyensúly felborul és a kedvezőtlen hűtési viszonyokkal rendelkező elektród túlhevül és lecseppenve a hegfürdőbe jut. Ez a jelenség felismerhető az elektród végének letompulásából és az olvadási nyomokból. Elkerülés: helyes áramerősség és polaritás megválasztása. A W és más fémes vagy nemfémes záródmányok ha szögletesek bemetszésként hatnak, fokozódik a repedésveszély, csökken az ütőmunka és a kifáradási határfeszültség. Kimutatása röntgenvizsgálattal lehet. Egy bizonyos mértékig (a hegesztett kötés felhasználásától függően) megengedett. 312

313 Salakzárványok: soros (3011), különálló (3012), halmazt alkotó (3014) 313

314 4. Kötéshibák Összeolvadási hiba (hidegszálfolyás): a két alapanyag nem olvadt meg, csak a hozaganyag. Veszélyes hiba, mindenféleképpen javítani kell! Részleges összeolvadási hiba. Veszélyes hiba, javítani kell! 314

315 Gyökhiba: a gyökoldali részen nem történt átolvadás, ha éles javítani kell. 315

316 Összeolvadási hiba: 4011, 4012, 4013, Átolvadási hiba, gyökhiba: 402, 4021, 5013 Szegélykiolvadás: 5011 Túlzott varratdudor: 502, 503 Varratmegfolyás:

317 5. Alakhibák A kötések különböző alakeltérései: - túlzott varratdudor magasság - túlzott gyökátfolyás - túlzott sarokvarrat domborúság Kevésbé veszélyes hibák, egy részüket javítani kell. 6. Felületi egyenetlenségek: enyhe hiba, szabad szemmel is észlelhetők, csökkentik a kifáradási határt. 317

318 A varrat formatényezői Belső formatényező: meghatározza a kristályok növekedési irányát a varrat dermedésekor 318

319 A kötések szemrevételezése: a kötés minden látható felülete mellett kiterjedhet a fűzővarrat, a gyöksor és minden további réteg ellenőrzésére. A vizsgálat szabad szemmel, vagy 5-10 szeres kézi nagyítóval, száloptikával végezhető. Kimutatható hibák: repedések porozitások, gázpórusok (a felületen) felületi szilárd zárványok kötési hibák egy része szegélybeégés végkráter 319

320 túlzott varratdudor felületi fröcskölések ívgyújtási nyomok elszíneződés, futtatási szín (Cr-Ni acéloknál) Alapszabály! A hegesztés a gyártásban és szerelésben kritikus művelet! A kötés kifogástalan minősége alapvetően a hegesztő szaktudásától függ, ennek értelmében nagyfokú önellenőrzésre, szigorú átvételi ellenőrzésre, és mindenekelőtt nagy tapasztalatra van szükség! 320

321 Az egyes hibák értelmezése 321

322 322

323 A hegesztett kötések minősítése Roncsolásos vizsgálatok A vizsgálatok célja: - A kötés mechanikai tulajdonságainak, - Keménységeloszlásának, - Mikroszerkezetének meghatározása - Alkalmasság vizsgálat (technológia, hegesztő) Vizsgálati módok: - Szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat - Keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat 323

324 Vizsgálati módszerek 324

325 A hegesztett kötések minősítése Roncsolásos vizsgálat - példák Szakító vizsgálat Hajlító vizsgálat 325

326 A repedésérzékenység vizsgálata 326

327 A szakítódiagram 327

328 Az alakváltozás szakaszai 328

329 A hegesztett kötések minősítése Roncsolásos vizsgálat - példák Keménységmérések helye tompa- és sarokvarratnál Ütő-hajlító próbatest kivételének helye 329

330 A Charpy-féle ütővizsgálat 330

331 Az átmeneti hőmérséklet értelmezése Átmeneti hőmérséklet: az a hőmérséklet, amelyen az ütőmunka a vizsgálati anyagtól függő előírt KV T értékkel egyenlő. Jelölés: TTKV 28 : V-bemetszésű próbatest, KV T = 28 J 331

332 Ötvözetlen szerkezeti acélok átmeneti hőmérsékletei 332

333 333

334 A hegesztett kötések minősítése Roncsolásmentes vizsgálatok Felületi hibák detektálása - Szemrevételezés - Folyadékbehatolásos vizsgálat - Mágnesezhető poros vizsgálat Belső hibák feltárása - Ultrahangos vizsgálat - Röntgen vizsgálat 334

335 Roncsolásmentes vizsgálatok Folyadék behatolásos vagy penetráló folyadékos vizsgálat A felületre kinyúló folytonossági hiányok, repedések stb. kimutatására alkalmas igen érzékeny vizsgálati módszer. a. a felület előkészítése, b. a penetrálófolyadék felvitele, c. a felesleges folyadék eltávolítása, d. előhívás, értékelés 335

336 A vizsgálat eszközei 336

337 A repedések kimutatása 337

338 Penetráló folyadékos vizsgálat Alkalmazási lehetőségek Porózus anyagok kivételével minden anyag felületi hibáinak kimutatására 338

339 Mágneses repedésvizsgálat Ferromágneses fémek felületén, vagy felületének közelében lévő szabad szemmel nem, vagy alig látható folytonossági hiányok (repedések, zárványok, pórusosság stb.) kimutatására alkalmas módszer. 339

340 Mágneses repedésvizsgáló gépek, Négypólusos, esetleg kerekes vizsgáló készülék, amellyel a négy pólus által bezárt terület 100 %-ban vizsgálható. alkalmazási példák 340

341 Roncsolásmentes vizsgálatok Ultrahangos vizsgálat Tompavarrat vizsgálata szögfejekkel: Repedések, összeolvadási hibák, folytonossági hiányok kimutatására alkalmas 341

342 Roncsolásmentes vizsgálatok Röntgenvizsgálat elve 342

343 Roncsolásmentes vizsgálatok Röntgenvizsgálat (film és sugárforrás elrendezése) 343

344 Radiológiai vizsgálattal kimutatható hibák és elnevezések (MSZ 4310/5) 344

345 Radiológiai vizsgálattal kimutatható hibák és elnevezések MSZ 4310/5) 345

346 Radiológiai vizsgálattal kimutatható hibák és elnevezések MSZ 4310/5) 346

347 Radiológiai vizsgálattal kimutatható hibák és elnevezések MSZ 4310/5) 347

348 Radiológiai vizsgálattal kimutatható hibák és elnevezések MSZ 4310/5) 348

349 Egyéb hegesztési eljárások Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés (VFI-eljárás) 1. Fogyóelektródás semleges védőgázas ívhegesztés (Ksz:131) Az elektróda dobról lecsévélt, egyenletesen előtolt huzal, amely folyamatosan olvad le. Egyenáramú áramforrással, fordított polaritással hegesztenek leggyakrabban. A varrat védelmét a huzal mellett kiáramló semleges gáz (argon, hélium) látja el. Szokás AFI - argon védőgázos, fogyóelektródás ívhegesztésnek - is nevezni. 349

350 A hegesztés elrendezése, berendezései 350

351 Hegesztőanyagok Védőgáz: - Argon (jó ívgyújtás, olcsó) - Hélium (nehezebb ívgyújtás, költséges, nagyobb sebesség, hatásos védelem fej feletti hegesztésnél) Hozaganyag: dobra csévélt, 0,6 3,2 mm-es huzal Eszközök: áramforrás, pisztoly, huzalelőtoló, gáz adagoló 351

352 Alkalmazások Minden fém hegeszthető ezzel az eljárással, de ára miatt elsősorban korrózióálló acélokat, nikkelt és ötvözeteit, színes- és könnyűfémeket hegesztenek. Elsősorban nagy beolvadási mélységű töltő és takaró rétegek készítésére javasolt. 352

353 2. Fogyóelektródás, aktív védőgázos ívhegesztés (Ksz:135) Elrendezése hasonló a semleges védőgázos fogyóelektródás ívhegesztéshez Védőgázként széndioxidot használnak Elsősorban ötvözetlen acélok nagy tömegű hegesztésére használják az olcsósága miatt 353

354 A berendezés vázlata, elrendezése 354

355 A hegesztés kémiai folyamatai A CO 2 hő hatására CO-ra és O 2 -re bomlik az ívben 355

356 Védőgáz - Széndioxid Hegesztőanyagok - Gázkeverékek (argon, oxigén és széndioxid) Huzalelektróda - Tömör vagy töltött kivitelű 0,8 2,4 mm átmérőjű huzal, - az acél alapanyagú huzal Si és Mn ötvözőket is tartalmaz, hogy az ötvöző kiégést pótolják - felülete rézzel van bevonva. 356

357 A hegesztőhuzalok jelölése Ötvözetlen és finomszemcsés acélokhoz 357

358 Alkalmazás és elnevezések (1) 358

359 Alkalmazás és elnevezések (2) 359

360 Alkalmazás és elnevezések (3) 360

361 A hegesztés körülményei Gazdaságos, egyszerű feladatokra használják. Erős fröcskölés, nem túl stabil ív. Kis áramerősséggel lehet hegeszteni. 361

362 3. Sajátvédelmű porbeleshuzalos ívhegesztés: SPI (Ksz:114) Angol elnevezés: Self-shielded Flux Cored Arc Welding (FCAW) Tulajdonképpen a BKI és a VFI közötti átmenetnek tekinthető. Egyesíti magában a salak és gázvédelmet. Előnyei: - gépesített hegesztésre ad lehetőséget - védőgáz nélkül szabadban is (önvédő változatok) - A varrat anyaga egyszerűen ötvözhető 362

363 Hátrányai: - Költséges huzalelektróda, rézbevonat nélkül korrózióra hajlamos - A varratot salakolni kell - A portöltet nedvszívó tulajdonságú (tárolás) Különböző kialakítású porbeles huzalok 363

364 4.Gázhegesztés (Ksz:31 ill. 311) A hegesztéshez szükséges hőt éghető gáz és oxigén keverékének elégetésével nyerik Az éghető gáz leggyakrabban az acetilén (C 2 H 2 ) A láng hőmérséklete kb C o, ettől olvad meg a hozaganyag és a munkadarab 364

365 A hegesztés elrendezése 365

366 Hegesztőgáz Hegesztőanyagok - Elsősorban acetilént használnak, palackban tárolva, acetonban oldva - Ritkábban földgázt, propánt, butánt ezek hőteljesítménye kisebb Oxigén: szintén palackban tárolják Hegesztőpálca: a hegesztendő fém anyagának megfelelő Folyósítószer: öntöttvas, színes- és könnyűfémek hegesztéséhez szükséges 366

367 Gázpalackok A hegesztés eszközei Nyomáscsökkentő (a palack nyomást max. 1,15 MPa-ra redukálja) Gázvezeték: vászonbetétes gumitömlő Hegesztőpisztoly: 367

368 A hegesztés végrehajtása Balra hegesztés Jobbra hegesztés 368

369 A hegesztés végrehajtása Balra hegesztés: - A gyök nem jól látható hegesztés közben - Gáz zárványok, feszültségek keletkeznek - Elsősorban vékony lemezekhez használják Jobbra hegesztés: - Lassabban hűl a varrat, kevesebb a salak- és gáz zárvány - 4 mm-nél vastagabb acél lemezekhez ajánlott 369

370 5. Plazmaív hegesztés PI Plasma Arc Welding (PAW) (Ksz:15) Volfrám elektróda és a munkadarab között égő plazmaív szolgáltatja a hőt A plazmaív ionizált argon áram A plazmaívet védőgáz burok veszi körül, amely argon és hélium keveréke A plazmaív nagyobb energiasűrűségű és koncentráltabb, mint a hagyományos AWI hegesztés íve 370

371 A plazmasugár létrehozása 371

372 A plazmaív hegesztés elrendezése 372

373 Plazmaképző és védőgázok 373

374 Az eljárás előnyei A pisztoly távolsága viszonylag nagy, jobban megfigyelhető a hegfürdő. A W elektród csúcsa védett. A nagy hőáramsűrűség lehetővé teszi az átmenőíves hegesztést (nem kell mindig leélezést alkalmazni). Nagy hegesztési sebesség Mély és keskeny beolvadás, kevesebb hozaganyag 374

375 Korlátok A berendezés drága. A pisztolykonstrukció sérülékeny. Szigorú koncentrikussági követelmények az elektród és fúvókák beállításánál. A hegesztendő darabokra vonatkozó szigorú felületminőségi és illesztési tűrések Alkalmazás: bronzok, öntöttvasak, Mg ötvözetek, Sn, Pb, Zn hegesztése A falvastagság századmillimétertől az egy lépésben meghegesztett 12 mm-es I varratig terjed. Jellegzetes alkalmazási területei a repülőgépgyártás, sugárhajtóművek, űreszközök, csövek, precíziós alkatrészek. 375

376 6. Bevontelektródás kézi ívhegesztés BKI Shielded Metal Arc Welding (SMAW) (Ksz:111) Áramforrás: egyen- vagy váltófeszültségű Polaritás: egyenes (elektróda a negatív sarokhoz kötve) fordított (elektróda a pozitív) Ív keltés: elektróda és a munkadarab között 376

377 A csepp átmenet folyamata 377

378 Anyagok Elektróda: - A hegesztendő anyagtól függően lehet acél, réz, alumínium - Huzal méretek: Ø 2 5 mm; L mm - Bevonat: ívstabilizáló, védőgáz- és salakképző, ötvöző anyagokat tartalmaz Salak: - A bevonatból és a huzalból keletkezik - Védi a varrat felületét 378

379 Eszközök Hegesztő áramforrás Hegesztőkábelek: - Áramforrás-elektróda között - Áramforrás-munkadarab között Elektróda fogó Rögzítő eszközök a hegesztendő lemezek helyzetben tartására 379

380 Az áramforrás és tartozékai burkolat transzformátor kábel elektródafogó mdb fogó 380

381 A hegesztés végrehajtása Ívhúzás Elektróda tartás és vezetés Hegesztési helyzetek: a, b) vízszintes c) fej feletti d, e) függőleges alulról felfelé 381

382 Ívstabilizálás, ívgyújtás A bevonat szerepe Védelem a szennyeződések ellen (inaktív gázok) A beedződés csökkentése (hőszigetelő salakréteg) A metallurgiai folyamatok irányítása ( a P-ból és a S-ből a foszfidok és szulfidok kicsapódnak) Ötvözés, a kiégett ötvözők pótlása (ferroötvözetek a bevonatban: FeMn, FeCr, FeTi FeMo) Felületalakítás (a híg salak felületi feszültsége) 382

383 Az elektródák jelölése 383

384 Az áram jele 384

385 A hegesztési helyzet jele 385

386 7. Elektronsugaras hegesztés (Ksz:51) Az elektronsugárban repülő elektronok mozgási energiája a felületre becsapódva hővé alakul, ez olvasztja meg a munkadarabot. A munkadarabot vákuum kamrában helyezik el. Illesztési hézag nélküli, mély varratok készíthetők a munkadarab deformációja nélkül. 386

387 Az elektronsugaras hegesztés elrendezése 387

388 Elektronsugaras hegesztés: példák a varratok formáira a) tompakötés; b) alátétlemezes kötés; c) eltérő vastagságú kötés; d) cső-karima kötés; e) csőkötés; f) csőkötés gyökgyűrűvel 388

389 8. Lézersugaras hegesztés (Ksz:52) Az ömlesztéshez szükséges hőt a lézersugár abszorpciója adja. Lézersugár keltésre általában nagy teljesítményű szilárdtest (Neodimium-Yttrium) vagy CO 2 lézereket használnak. A lézersugarat fókuszálva juttatják a felületre, 1..2 mm átmérőjű foltot képezve. A sugarat speciális tükrökkel vetítve robot karokon át is lehet vezetni. Lézersugárral lehet hegeszteni vagy vágni is. 389

390 A lézersugaras hegesztés folyamata 390

391 Ellenállás-hegesztő eljárások 9. Ellenállás-ponthegesztés (Ksz:21) Az ellenállás-hegesztés során a kohéziós kötés hő- és erőhatás együttes alkalmazásával jön létre. A kötés létesítéséhez szükséges hőt a munkadarabon átvezetett áram, vagy indukált áram ellenálláshője adja. A hő a két munkadarab érintkezési felületén, a legnagyobb ellenállású szakaszon fejlődik elsősorban. Felmelegedés után a munkadarabokat külső erővel összesajtolják. 391

392 A hegesztés elve 392

393 A hegesztés folyamata T es : elősajtolás; t ö : ömlesztés; t us : utánsajtolás; t h : hegesztés ideje; F: erő; I: áramerősség 393

394 A hegesztés eszközei, alkalmazások A ponthegesztő gépek helyhez kötöttek vagy mozgathatók (pl. robot karra erősíthetők). Az áramforrás többnyire váltakozó feszültségű, az áramerősség ka. Acéllemezek, alumínium és réz 6 mm vastagságig hegeszthetők. Könnyen automatizálható (karosszéria). 394

395 10. Ellenállás-vonalhegesztés (Ksz:22) A ponthegesztés folyamatossá tett változata, a kötés egymás mellé hegesztett pontok sorozatából jön létre Az áramot F erővel összeszorított, forgó görgők vezetik a lemezekre Egyedi pontvarratok és folyamatos varratok egyaránt készíthetők ezzel az eljárással; ponthegesztéssel is kombinálható (autó karosszéria gyártás) 395

396 A hegesztés elve 396