Rába vizsgálat 2009 Az ökológiai állapot vizsgálata a Rába hossz-szelvénye mentén Makrozoobenton biológiai minőségi elem (BQE)

Átírás

1 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE Department für Wasser, Atmosphäre und Umwelt Institut für Hydrobiologie und Gewässermanagement VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Non-profit Közhasznú Kft. VITUKI Environmental and Water Management Research Institute Non-profit Ltd., Budapest Division for Water Quality Protection Rába vizsgálat 2009 Az ökológiai állapot vizsgálata a Rába hossz-szelvénye mentén Makrozoobenton biológiai minőségi elem (BQE) Megbízott: BOKU Universität für Bodenkultur Wien Department Wasser - Atmosphäre - Umwelt Institut für Hydrobiologie und Gewässermanagement Arbeitsgruppe Benthosökologie und Gewässerbewertung VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. VITUKI Environmental and Water Management Research Institute Non-profit Ltd., Budapest Division for Water Quality Protection Osztrák projektvezető: Ao. Univ. Prof. Dr. Otto Moog Magyar projektvezető: Dr. Csányi Béla Szerzők: Dr. Csányi Béla Dr. Wolfram Graf DI Anne Hartmann DI Thomas Huber Ao. Univ. Prof. Dr. Otto Moog DI Dr. Ilse Stubauer Közreműködők: Dr. Berthold Janecek DI Molnár Melinda Dr. Koponai János DI Kovács Krisztián DI Patrick Leitner Martin Seebacher Dr. Ferdinand Sporka DI Szalóky Zoltán DI Szekeres József Megbízó: Umweltbundesamt Wien Bécs, április 1

2 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE Tartalom 1. Bevezetés Mintavételi terület Módszertan Èrtékelési eljárás az EU VKI alapján Mintavétel Multi-Habitat mintavétel (sampling) Van Veen markoló A minta előkészítése Taxonomiai határozás Kiértékelés Részletes MZB- módszertan Szaprobiológiai Modul Általános leromlást jelző Modul (General Degradation) Operacionális taxonlista (Operational Taxalist OTL) A metrikák egyenként történő kiszámítása Mintavételi protokoll Ökomorfológiai értékelés A mintavételi hely leírása A Rába Mitterdorf-nál (A1) A Rába Gleisdorfnál (A2) A Rába Takern I-nél (A3) A Rába Gniebingnél (A4) A Rába Ertlermühle alatt (A5) A Rába Gritsch-nél (A6) A Rába Neumarktnál (A7) A Rába Mogersdorfnál (A8) A Lappincs az államhatáron (L) A Rába Szentgotthárdnál (H1) A Rába Csörötneknél (H2) A Rába Körmendnél (H3) A Rába Rumnál (H4) A Rába Sárvárnál (H5) A Rába Ostffyasszonyfánál (H6) A Rába Nick-nél (H7) A Rába Àrpásnál (H8) A Rába Győrnél (H9)

3 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE 4. Eredmények A mintavételi helyek fizikai eredményei Az ökomorphológiai kiértékelés eredményei Részletes makrogerinctelen vizsgálatok Szaprobitás Modul Általános leromlás Modul (Degradation) Diszkusszió Függelék Összesített taxonlista Irodalom

4 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE 1. Bevezetés A Rába Survey 2009 biológiai vizsgálatok célja a Rába Mittendorftól Győrig terjedő szakaszának az EU VízKeretirányelv (a továbbiakban VKI) előírásai szerint. történő ökológiai állapot-értékelése volt (2000/60/EG, Európai Bizottság). A jelentés tartalmazza a Makrogerinctelenek biológiai minőségi elemet (BQE). A módszertani kérdések alapelvei a Rába Survey 2009 biológiai munkaprogramjában szerepelnek, melynek szakmai részletei a 2. fejezetben kerültek közelebbről értelmezésre. A vizsgálati helyeket a Rába ausztriai szakaszán úgy választották ki, hogy lehetőség szerint mindenhol, hidromorfológiailag lehetőleg a legkevésbé befolyásolt helyen, víztestenként megfelelőképpen reprezentatív legyenek. Ilyen módon vált dokumentálhatóvá a szennyvízkibocsátók hatása a Rába ökológiai állapotára, más milliő alkotóelem befolyásolása nélkül. 4

5 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE 2. Mintavételi terület A mintavételi terület magába foglalja a Rába hossz-szelvényt az ausztriai Mitterdorftól a magyar határig, és a magyar hossz-szelvényt a folyó Dunába történő torkollásáig. Továbbá mintavétel történt a Lappincson a Rába torkolata előtt is. A Strahler elv (1964) alapján a Rába Mittendorf területétől a Rabnitz torkolatáig Gleisdorfnál a 4-es természetes folyórendszámot kapta. Gleisdorftól a Lappincs torkolatáig röviddel Szentgotthárd után Magyarországon a Rába az 5-ös természetes folyórendszámmal jellemezhető (Wimmer & Moog 1994). Körmendtől a magyar állam területén a természetes folyórendszám emelkedik a Pinka torkolatával 7-re, ami az alsó vizsgálati területig, Győrig nem változik. Az ausztriai Rába együttes vízgyűjtő területe a Lappincs torkolatáig 1085 km². Magyarországon a Rába vízgyűjtő területe Győrig 5841 km²-re növekszik. Az EU Víz Keretirányelv (2000/60/EG) egy aktuális vízminőségi érték meghatározását írja elő a tényleges állapot és egy - lehetőleg természetes - referencia állapot összehasonlítása alapján. A referencia állapot meghatározása az Aquatikus Biorégiók Ausztria (Moog et al. 2001b, Schmidt-Kloiber et al. 2002, Schmidt-kloiber 2002) alapelv szerint történik és egy további, területi alosztályt tesz lehetővé, a VKI által kiadott európai ökorégiók Illies (1978) által. Ennek következtében a vizsgálati terület az Aquatikus biorégióban a Keleti alföld és Dombvidék területén (bioterületi sorszám 13), valamint a Magyar Kisalföld területén található. A biológiai vízminőség referencia feltétel alapelve a VKI alapján ezen felül előírja a szaprobiológiai arculat meghatározását (alapelveit). A szaprobiológiai alapelv (Stubauer & Moog 2002, 2003), a továbbiakban, mint a biorégiókra vonatkozó tipologia-kritérium alkalmazandó. Ezáltal a biorégió és szaprobiológiai alapállapot kombinácója (vö. Ofenböck et al. 2009) mint folyóvíztípus alkalmazandó. A szaprobiológiai alapállapot megállapítása az adott biorégióhoz való tartozás, tengerszint feletti magassági osztály és vízgyűjtő-típus alapján történik (lásd szintén a fejezetben). Ezen felül a nyári és téli értékek megkülönböztetendők néhány alföldi víz-típus esetben. Ebben az esetben nyári értékként a június 1. és szeptember 22. időtartamát kell alkazmazni. Mivel a mintavétel ideje ( és ) ebbe az időtartományba esik, a megítélt vízszelvényre a nyári érték (vagyis 2,0) alkalmazandó. Ausztria folyóvízeinek heterogenitása sok esetben egy további belső megkülönböztetést, azaz a folyóvíztipus alosztályokra való felosztását kisebb egységekre teszi szükségessé, amelyek vízgyűjtő terület, tengerszint feletti magassági osztály és halállomány összetevőkböl áll (vö. Ofenböck et al 2009). Ezen alapvetések alapján a Rába és a Lappincs, Mitterdorf és Csörötnek közötti szakasza a következö víztípushoz sorolható: 5

6 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE Biorégió 13 Keleti alföld és dombvidék, vízgyűjtő-típus 2 ill. 3, szaprobiológiai alapállapot 2,0. A Csörötnek és Győr közötti szakaszon az érvényes folyóvíztípus: Bioregió 13: Keleti alföld és dombvidék, szaprobiológiai alapállapot 2,0. Az 1. ábra a vizsgálati területet és a vizsgálati helyeket mutatja a Rábán és a Lappincson. 1. ábra: a Rába folyása a forrástól a Duna torkolatig 1. táblázat: vizsgálati helyek szaprobiológiai alapállapotban a Rába hossz-szelvénye mentén a mintavétel időpontjával és koordinátáival Mintavételi hely Nr. Dátum Szapr. alapáll. Koordináták Rába Mitterdorf A , ,046 K, 47 10,273 É Rába - Gleisdorf A , ,869 K, 47 6,523 É Rába - Takern A , ,113 K, 47 3,646 É Rába - Gniebing A , ,086 K, 46 57,513 É Rába - Ertlermühle A , ,046 K, 46 57,223 É Rába - Gritsch A ,0 16 5,998 K, 46 55,786 É Rába - Neumarkt A ,0 16 9,248 K, 46 55,808 É Rába - Mogersdorf A ,0 16 9,248 K, 46 55,808 É Lappincs - Minihof L , ,948 K, 46 57,76 É 6

7 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE Mintavételi hely Nr. Dátum Szapr. alapáll. Koordináták Rába - Szentgotthárd H , ,188 K, 46 57,247 É Rába - Csörötnek H , ,986 K, 46 57,07 É Rába - Körmend H , ,521 K, 47 0,598 É Rába - Rum H , ,812 K, 47 7,549 É Rába - Sárvár H , ,68 K, 47 15,482 É Rába - Ostffyasszonyfa H ,0 17 0,776 K, 47 20,944 É Rába - Nick H ,0 17 2,249 K, 47 23,333 É Rába Àrpás H ,0 17 2,249 K, 47 23,333 É Rába - Győr H , ,165 K, 47 40,553 É 3. Módszertan 3.1. Èrtékelési eljárás az EU VKI alapján Az Európai Víz Keretirányelv (VKI) 2002 decemberében emelkedett Ausztriában jogerőre. Ezáltal számos hozzáigazítás és újítás történt a fennálló jogrendszerben. A követelt módszertan befogadó jellege és a biológiai kiétékelés referencia feltétel alapelvének alkalmazása szükségessé tették a megfelelő módszer kifejlesztését. Az alapeljárás az ökológiai állapot megítéléséhez, a minőségi elem Makrogerinctelenek által, egy modulokból álló értékelési rendszert vázol és alapvetően két módszerből áll, amely a részletes MZBmódszer és a Screening-módszer (Ofenböck et al. 2009). A részletes MZB-módszer, mint multimetrikus értékelési rendszer a biológiai indexek (Metrics) feltárásán alapul. A részletes módszertan az EU tagországaiban, mint interkalibrált módszer ismeretes és ezért ezt az eljárást követték ebben a tanulmányban. A Screening-módszer a gyors eljárásoknál egy megfelelő áttekintést ad az adott víztér ökológiai állapotáról. A módszertan-szakértők munkájának alapján egy átfogó kézikönyv került kidolgozásra, a különböző biológiai minőségi elemekre voatkozóan. Ez a kézikönyv a hivatalos munkaleírás a BMLFUW (Mezőgazdasági és Élelmezési Szekció, Osztrák Mező, -és Erdőgazdasági, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) által. A Makrogerincteleneken alapuló értékelés A biológiai minőségi elemek iránymutatása, - A2 rovat Makrozoobenthos (Ofenböck et al. 2009) kézikönyvben áll a felhasználók rendelkezésére. Ennek a szabályzatnak megfelelően a Rábán a következő kiértékelési eljárást alkalmazták. Helyszíni vizsgálatok és mintavétel a multi-habitat minatvételieljárás (MHS) alapján Részletes MZB - módszertan 7

8 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE A mintavétel a Rábán 2009 június án történt az osztrák és magyar szakértő csoportok tagjai által. A szakértői csoportok résztvevőinek névjegyzéke Osztrák szakértői csoport: Otto Moog Wolfram Graf Thomas Huber Patrick Leitner Universität für Bodenkultur Wien, Department für Wasser, Atmosphäre, Umwelt, Institut f. Hydrobiologie und Gewässermanagement Universität für Bodenkultur Wien, Department für Wasser, Atmosphäre, Umwelt, Institut f. Hydrobiologie und Gewässermanagement Universität für Bodenkultur Wien, Department für Wasser, Atmosphäre, Umwelt, Institut f. Hydrobiologie und Gewässermanagement Universität für Bodenkultur Wien, Department für Wasser, Atmosphäre, Umwelt, Institut f. Hydrobiologie und Gewässermanagement Magyar szakértői csoport: Csányi Béla Molnár Melinda Szalóky Zoltán Szekeres József Kovács Krisztián Koponai János VITUKI Környezetvédelmi és vízgazdálkodási Kutatóintézet Non-profit Kft., Budapest VITUKI Környezetvédelmi és vízgazdálkodási Kutatóintézet Non-profit Kft., Budapest VITUKI Környezetvédelmi és vízgazdálkodási Kutatóintézet Non-profit Kft., Budapest VITUKI Környezetvédelmi és vízgazdálkodási Kutatóintézet Non-profit Kft., Budapest Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Győr Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatság, Szombathely 3.2. Mintavétel Multi-Habitat mintavétel (sampling) A Makrogerinctelen mintavétel szabványos eljárásmódja a BMLFUW munkaleírása alapján történt a Multi-Habitat-Sampling (MHS) alapelv szerint (Moog 2004). A Multi-Habitat-Sampling egy adott élőhely-típus előfordulási arányának megfelelő, makrogerinctelenekre irányuló mintavételre helyezi a hangsúlyt és magában foglalja az ásványi (szervetlen, mineralogén), valamint a szerves élőhely-típusokból (más szóval: Habitat, Choriotope) való reprezentativ gyűjtést. Ilyen módon az előforduló habitat-típusok eloszlását fel kell tárni az adott mintavételi helyen a bentikus gerinctelenek mintavétele során. A teljes minta 20 kvadrát mintából áll, amelyek a vizsgálati helyen belül arányosan azoknak az előforduló habitatoknak megfelelően oszlanak meg, amelyek legalább 5%-nyi 8

9 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE részarányba fordulnak elő a vízfolyás adott szakaszán. Az 5%-nál kevesebb területaránnyal rendelkező habitatokból nem kell mintát venni. Az MH-minták vétele 25 cm kerethosszúságú és 500 µm lyukbőségű szabványosított kézihálóval történik. A háló zsákjának 1, 25 m hosszúságúnak kell lennie, hogy a minta ne mosódjon ki a nagy folyási sebességnél. A mintavétel a gyűjtőháló keretének mérete által meghatározott négyzet (25x25 cm-es kvadrát) felületi részének felkavarásával és a felkavart anyagnak a hálóba (az ár ellenében) való begyűjtésével történik Ha a szubsztrátum szerkezete lehetővé teszi, akkor cm mélységből kell a mintát venni. A nem síkszerűen struktúrált habitátok (pl. hulladékfa) öszegyűjtéséhez egy adekvát területarány felbecsülésére kerül sor. A 20 egyedi mintát műanyag edényben, formaldehiddel 4 %-os végkoncentrációra beállítva kell a laborba juttatni. 1. ábra: Szabványosított kéziháló 2. ábra: Mintavétel A mintvétel a Rábán mindkét ország csoportja által szimultán történt. Az abszolút összehasonlíthatóság elérése érdekében minden habitat-típusból ugyanabban az időben végezték a mintavételt a két ország szakértői (lásd 3. ábra). 3. ábra: Szimultán mintavétel mindkét ország szakértői által 9

10 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE Van Veen markoló Magyarország legalsó mintvételi helyén (Győr) a nagy vízmélység miatt Van Veen markolóval történt a mintavétel (lásd 4. ábra). A Van Veen markoló (Van Veen 1933) az iszapmarkolók csoportjába tartozik. Az áramlásmentes vizek finomszemcséjű üledékéből törénő mennyiségi mintavételre szolgál és az iszapos és homokos mederre tervezték. A mintavételi felület 0,05 m². Ez egy viszonylag nagy mederfelület, amely a markolót kevésbé befolyásolhatóvá teszi a sodrással szemben, és a még nem teljesen lebomlott anyagok, mint az ágak vagy sűrű levélrétegek is mintázhatók vele. A készülék viszonylagosan nagy önsúlyú (ca. 5-8 kg), ezáltal az alámerítésnél, illetve a mederfenékre süllyesztésnél további súlyokra nincs szükség 4. ábra: Van Veen markoló Mintavétel elött a Van Veen markolót helyes üzemi állapotba kell helyezni. Ennél a két támasztókart szét kell húzni és egy záróhorog segítségével fixálni. A szájadék stabil nyitvatartása érdekében a fémkötélnek állandó húzás alatt kell állnia, hogy a markoló ne tudjon becsukódni. A markoló vízbe való lemerítésénél, ill. a bemerülésénél figyelni kell az egyenletes merülési sebességre. Amint a markoló a medret érinti, és a hordalékot vájja, egy húzófeszültség csökken, majd megszűnik. Ezáltal kiold a záróhorog és a markoló be tud csukódni. Ha a merítőhuzal segítségével a markolót felfelé húzzák, a fémkötélen húzófeszültség alakul ki és a markoló becsukódik. Ezáltal az üledékminta a markoló belsejében marad. A minta mennyisége erősen függ a markoló behatolási mélységétől, amelyet egyrészt a markoló súlya, ill. a merülési sebessége befolyásol. Normális esetben a behatolási mélység 5 cm és 12 cm között van. A markoló kiemelése után a támasztókarok szétnyomódnak és a pofa kinyílik. Az üledékminta egy megfelelő edénybe kerül, hogy ezt követően a további feldolgozása történjen. 10

11 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE A minta előkészítése Egy három hetes fixáló idö után a minták frakcionált szűrése következik különböző lyukbőségű szűrőkön keresztül, amelynél a legkisebb lyukbőség 100 μm. A fa és a lombozat gondosan lemosandó. A Multi-Habitat minták különféle anyagokat tartalmazhatnak, ezáltal az organismusok a szubsztrátumtól való szétválasztása viszonylag drága. Idő-és költségkímélés céljából részmintavételre kerülhet sor a teljes MHS mintákból. A felhasználásra kerülő részminta elkülönítésére vonatkozó technikai leírását az AQEM/STAR protokoll szerint a Multi-Habitat-Sampling fejezetben rögzítették (AQEM Consortium 2002). A mintaanyag egy 500 μm-es hálóval ellátott fenekű téglalap alakú edénybe kerül, amelyben a mintát egyenletesen kell elosztani. A háló fenekén 30db 6x6 cmes cellát ( grid -et) jelöltek ki. Egy területre vonatkozó részminta legalább 5 cellából áll, amelyek mennyisége legalább 700 egyedet kell, hogy tartalmazzon. Abból a mintából, amely kb egyedet tartalmaz, nem kell részmintát venni. Véletlenszerűen 5 (vagy több) úgy nevezett Grid et kell kiválasztani, a felette levő anyagot gondosan kiszúrni, egy kis lapáttal kivenni és egy fehér mintatartóba rakni. Az állatok 1 mm nagyságig szabad szemmel, a kisméretű organizmusok sztereomikroszóp segítségével kerülnek kiválasztásra. Az állatokat nagyság szerinti csoportba kell szétválogatni és az egyedszámot meghatározni. Végül az állatokat 70%-os etanollal kell konzerválni. 5. ábra: Almintához való felszerelés (AQEM Consortium 2002 képe) 6. ábra:az alminta ( Grid) kiszúrása (AQEM Consortium 2002 képe) A biztonság kedvéért, hogy a fajok sokféleségét a rész-mintavétel ne befolyásolja hátrányosan, a részminta technika alkalmazásánál egy úgynevezett Post-Sorting eljárást kell alkalmazni. Ennek soránél a teljes mintát olyan organizmusokra nézve kell átvizsgálni, amelyeket a már kiszúrt alminták (Grid-ek) nem tartalmaztak. Az Osztrák Rába-szakaszról származó minták közül 6-ból történt rész-mintavétel (Mitterdorf, Gleisdorf, Takern I, Gritsch, Neumarkt valamint Mogersdorf). A maradék három Osztrák minta, valamint az egész mintasorozat a magyar Rába-szakaszon teljeskörű szétválogatásra került. 11

12 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE Egy úgynevezett előválogatás ( Pre-Picking ) lehetősége is fennáll a mintavételkor. Ennél az eljárásnál még a helyszínen akár 30 állat is kiválogatásra kerülhet. Az előzetes kiválogatás Pre-Picking a következő célokat szolgálja: 1. A Vörös listás fajok (nemesrák, nagy kagylók stb.) dokumentálása az élőhelyükről történő eltávolítás nélkül. 2. Azon fajok dokumentálása és jó állapotban való megőrzése, amelyek a teljes mintában elveszíthetik releváns testrészeiket a szállítás közben keletkező sérülések következtében és emiatt nehezebben határozhatók. A Rábán minden mintavételi helyen az előzetes kiválogatás került alkalmazásra. A Pre- Picking a teljes minta része Taxonomiai határozás Az MZB-szervezetek meghatározása részletes módszer szerint történik, a mindenkori fejlődési fokozat és a taxonomiai lehetőségek szerint lehetőleg faj-szintig. A fontosabb rendszertani csoportokat specialisták határozták: Oligochaeta Dr. F. Sporka által; Gastropoda, Bivalvia, Hirudinea és Crustacea Dr. W. Graf által, DI P. Leitner és DI T. Huber; Ephemeroptera DI P. Leitner és DI T. Huber által; Plecoptera és Trichoptera Dr. W. Graf által; Coleoptera DI P. Leitner és DI T. Huber; Chironomidae, Simuliidae és Odonata Dr. B. Janecek által; Heteroptera DI T. Huber által. A határozásra kerülő anyag tárolása rendszertani egységenként szétválogatva 70 %-os etanollal konzerválva és szakszerüen üvegcsövekben vattadugóval ellátva történik Kiértékelés A szóban forgó adatelemzés a Makrogerinctelenek biológiai minőségi elemre vonatkozik. A vizsgált Rába szakasz ökológiai állapotának minősítése a multimetrikus indexek meghatározásán alapul a részletes MZB eljárás leírása szerint. A számítással történő kiértékelés a osztrák Környezetvédelmi Minisztérium megbízása alapán kidolgozott Ecoprof - Version 3.0 program segítségével történt. A különféle szakmai szempontok (fachtermini) értelmezése a következő 2-6 táblázatokban található. 2. táblázat: Abiotikus Choriotopok " A folyóvizek szaprobiológiai vízminőségének meghatározása Irányelv " (BMLFUW 1999) alapján Rövidítés Szubsztrátum Verbális leírás Àtmérő elnevezése HYG Hygropetrikus élőhelyek Vékony vízfilm a köves szubsztrátum felett MGL Megalithal Nagy kövek, kiálló szikla > 40 cm 12

13 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE Rövidítés Szubsztrátum elnevezése Verbális leírás MAL Makrolithal (kövek) Durva, kb.fejnagyságú kövek maximum 40 cm átmérőig túlsúlyban változó méretű kövek, kavics és homok Àtmérő cm MSL Mesolithal (kövek) Ököl-és tenyérnagyságú kövekváltozó méretű kavics és homokfrakcióval 6,3-20 cm MIL Mikrolithal (durva kavics) Durva kavics (galambtojás-és gyerekököl nagyság) közepes- és finom homok frakcióval 2-6,3 cm AKL Akal (kavics) Finom-és közepes méretű kavics 0,2-2 cm PSM Psammal (homok) Homok 0,063-2 mm PSP Psammopelal Homokos iszap PEL Pelal Iszap < 0,063 mm ARG Argillal Agyagfrakció 3. táblázat: "A folyóvizek szaprobiológiai víminőségének megállapítása Irányelv Biotikus Choriotope alapján" (BMLFUW 1999) Rövidítés Szubsztrátum Verbális leírás elnevezése PHY Phytal Bevonatalgák FIL Fonalas algák algaköteg, fonalalgák, algavatták MAK Makrofiták alámerült (szubmerz) vizinövények, beleértve a mohákatés és a Characeae fajokat LEB élö növényi részek gyökércsomó, vízparti fűcsomó stb. XYL Xylal holtfa, fatörzsek, ágak stb. CPO CPOM durva partikulált szerves anyag, hulló lomb FPO FPOM finom partikulált szerves anyag, detritusz SPH szennyvízbaktériumok szennyvízbaktériumok, gombák, (Sphaerotilus, Leptomitus), kénbaktériumok (Beggiatoa, Thiothrix) SAP Sapropel rothadó iszap SON Egyéb fel nem soroltt szerves Habitátok 4. táblázat: A gerinctelen élőlény-együttes beosztása müködö táplálkozási típus alapján a Fauna Aquatica Austriaca (Moog (Ed.) 2002) szerint Táplálkozási típus Rövidítés Táplálkozási forrás Legelészők WEI epilithikus algák, biofilm, Detritusz endo- és epilithikus algák, élő növényi szövet, Levélaprítók MIN vizinövény-levelek Sejtfalók algák- és vizinövénysejtek Fa fogyasztók HOL holtfa Aprítók ZKL hulló lomb, növényi szövetek, CPOM Detritusz fogyasztók DET szedimentált FPOM Szűrők lebegő FPOM, CPOM, zsákmány aktív szűrők AFIL vízfolyam aktívan létrehozva, lebegő FPOM, finomszemcsés lebegőanyag odasodródik passzív szűrők PFIL a víz a sodrás segítségével megszűrve Ragadozók RÄU zsákmány Paraziták PAR gazda Mindenevők változatos 13

14 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE Egyéb táplálkozástípusok SON nem a fenti sémákba sorolható 5. táblázat. A gerinctelen élőlény-együttes felosztása (életközösségek) hossz-szelvény menti sáv alapján történő felosztása függvényébenfauna Aquatica Austriaca (Moog (Ed.) 2002) alapján Èletközösség Rövidítés Vízvidék Eukrenal EUK Forrásvidék Hypokrenal HYK Forrás alatti szakasz Epirhithral ER Felső pisztráng szintáj Metarhithral MR Alsó pisztráng szintáj Hyporhithral HR Pér szintáj Epipotamal EP Márna szintáj Metapotamal MP Dévér szintáj Hypopotamal HP Alsó folyami szakasz Litoral LIT Parti zóna Profundal PRO Mélységi zóna 6. táblázat: A cönózisok (életközösségek) besorolása a Fauna Aquatica Austriaca (Moog (Ed.) 2002) alapján, szaprobiológiai indikációs értékük szerint Èletközösség Rövidítés Minőségi Èlettér minőségi állapota osztályok xenoszaprob zóna x Tökéletesen tiszta folyóvizek 0 oligoszaprob zóna o nem- és jelentéktelenül terhelt I folyóvizek β-mezoszaprob zóna β Közepesen terhelt folyóvizek II α-mezoszaprob zóna α Erősen szennyezett folyóvizek III poliszaprob zóna Rendkívül erősen szennyezett p folyóvizek IV 3.4. Részletes MZB- módszertan A multimetrikus értékelés módszertana három modulból áll: szaprobiológiai terhelés általános terhelés és savasodás Az eredmény egy makrogerinctelenekre vonatkozó ökológiai állapotosztályt (Benthic Ecological Status) fejez ki Szaprobiológiai Modul A szaprobiológiai terhelés kiértékelése egy saját modul a kiértékelési rendszeren belül, ahol a Szaprobitás-index segítségével Zelinka & Marvan (1961) (ÖNORM M 6232; irányelv a folyóvizek saprobiológikus vízminőségének meghatározására, Moog et al. 1999) szerint történik a szaprobiológiai alapállapothoz viszonyított mindenkori szaprób állapot 14

15 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE megállapítása (Stubauer & Moog 2002, 2003). Az alapállapot a folyók természetes szaprobiológiai alapterhelésének a tengerszint feletti magasság, vízgyűjtőterület stb. (lásd 7. táblázat) függvényében kerül megállapításra. A szaprobiológiai index eredménye figyelembevételével egy szaprobiológiai állapot-osztály határozható meg típus-specifikus osztályhatárok segítségével Szaprobitás-index kiszámítása A Szaprobitás-index Zelinka & Marvan (1961) után az ÖNORM M 6232-nek felel meg. A kiszámításhoz a mintában talált és a faj-szinten meghatározott taxonhoz a mindenkori szaprób-értéket és a hozzá tartozó súlypontot rendelik hozzá. Minden csoportosítás a Fauna Aquatica Austriaca (Moog [Ed.] 1995, 2002, ill. az adott érvényes változat) alapján történik. A Szaprobitás--index (SI), amely az adott élőlény-együttesre vonatkozik, a következő képlet alapján számítható ki. SI n i= 1 = n si Ai Gi i= 1 Ai Gi SI A i s i G i n az élőlény-együttes Szaprobitás-indexe az i-edik taxon abundanciája az i-edik taxon szaprób-értéke az i-edik taxon indikátorsúlya taxonszám A szaprobiológiai alapállapot vizsgálata A Szaprobitás-index kiszámítása mellett a szaprobiológiai kiértékeléshez az előterjesztett víztipus szaprobiológiai alapállapotának (Referencia-érték) rögzítése szükséges. Ez a biorégió hovatartozása, a tengerszint feletti magassági osztály és a vízgyűjtőméret -osztály alapján történik (lásd 7. táblázat). 15

16 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE 7. táblázat: Szaprobiológiai alapállapot a biorégió, tengerszint feletti magasság és vízgyűjtőméretosztály függvényében (Stubauer & Moog (2003), változtatva) A szaprobiológiai alapállapot vizsgálata Az eddigi merev kiértékelések egységes határértékeivel (ÖNORM M 6232) ellentétben, amint azt a VKI előírta és a WRG rögzítette a mostani kiértékelés a típus-specifikus referencia állapothoz viszonyít. A szaprobiológiai alapállapotból kiindulva, szaprobiológiai alapállapot-osztályokba a következő sematikus ábra alapján történik a felosztás. nagyon jó állapot: alapállapot (vezetőkép) jó állapot: az alapállapottól való eltérés maximum 25 % közepes állapot: az alapállapottól való eltérés maximum 50 % nem kielégítő (elégtelen) állapot: az alapállapottól való eltérés maximum 75 % rossz állapot: az alapállapottol való eltérés > 75 % Az ökológiai alapállapot-osztályba történő besorolás a mindenkori (típus-specifikusan rögzített) szaprobiológiai alapállapot határértékén alapszik. 8. táblázat: A Szaprobitás-index tartományának felosztása a szaprobiológiai állapot-osztályokra, a szaprobiológiai alapállapot függvényében (S alapáll.) Szaprobiológiai Szaprobitás-index 16

17 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE S alapáll. = 1,00 S alapáll. = 1,25 S alapáll. = 1,50 S alapáll. = 1,75 S alapáll. = 2,00 1 < 1,0 < 1,25 < 1,50 < 1,75 < 2,00 2 1,01-1,65 1,26-1,84 1,51 2,03 1,76-2,21 2,01-2,40 3 1,66-2,30 1,85-2,43 2,04 2,55 2,22-2,68 2,41 2,80 4 2,31-2,95 2,44-3,01 2,56 3,08 2, 69-3,14 2,81-3,2 5 > 2,95 > 3,01 > 3, 08 > 3,14 > 3, Általános leromlást jelző Modul (General Degradation) A Leromlási Modul a különböző stresszorok hatását tükrözi az eltérő víztípusok szerint (a hidromorfológiai helyzet romlása (degradation), duzzasztás, szennyvíz kibocsájtás, vízgyűjtő használat, növényvédő szerek, hormon-származékok, toxikus anyagok, finomszemcsés üledék kiülepedésének terhelése, stb.) néhány multimetrikus index, amelyek három alapvető problémakört vesznek figyelembe. Potamalizációs effektusok Rhithralizációs effektusok Toxikus terhelések A multimetrikus értékelési rendszer a többféle biológiai jellemző (Metrika) együttes figyelembe vételét jelenti, amelyet az USA térségében már több mint egy évtizede számos helyen alkalmaznak (Rosenberg & Resh 1992, Davis & Simon 1995, Barbour et al. 1999, Karr & Chu 1999). Néhány európai országban a multimetrikus indexeket szintén felhasználják a vizek állapotának értékeléséhez (pl.birk & Hering 2006). A kiértékeléshez különböző metrikákat alkalmaznak, amelyeket meghatároznak és ezáltal a fauna különböző aspektusait veszik figyelembe (pl.. Barbour et al. 1999, Karr & Chu 1999, Ofenböck et al. 2004, Hering et al. 2006). A kiértékelésnek a típus-pecifikus kiértékeléshez kell igazodnia és tükröznie kell a vizekre ható különböző stresszorok hatásait Használt Indexek és Metrikák A víztípus függvényének megfelelően különböző relevanciájú és jelentőségű multimetrikus indexeket alkalmaztak. A 9. táblázatban található, hogy a kérdéses víztípusra mely Index és Metrika alkalmazható. 17

18 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE 9. tábláza. Az alkalmazandó Indexek áttekintése: jó helyek Biorégió FH FH FH Index 1 MMI1 MMI1 MMI1 Index 2 MMI2 MMI2 MMI2 Szapr. alapáll. 1,75 1,75 2 Vízgyűjtő méretosztály 2 3 Leromlási index ,5 56,5 RETI 0,55 0,53 0,55 Összes taxon 68 64,5 56 EPT-Taxonok 24 24,5 17 Litoral 4,6 4,47 4,34 % Oligochaeta & Diptera taxonok 56, ,38 Diverzitás-index Margalef alapján 7,58 7,65 6,06 Index1 Referencia érték Index2 - Referencia érték Hivatkozási alap G G G Operacionális taxonlista (Operational Taxalist OTL) Az ökológiai értékelő rendszer egy fontos minőségi tényezője az egységes gyűjtő-és válogató rendszer, de emellett fontos a makrogerinctelen minták taxonómiai határozásának pontossága is, amelyek alapján lehetővé válik a számítógépi feldolgozás. A taxonomiai határozás szintje függ: 1. Az egyedek fejlődési állapotától (fejlődési stádium, morphológiai sértetlenség); 2. szakértők felkészültségétől és határozási gyakorlatától. A EU Víz Keretirányelv értelmében a folyóvizek biológiai állapot-értékelésénél meg kell bizonyosodni arról, hogy a különböző Taxonlisták a valóban létező ökológiai különbségek miatt, és nem pedig a feltételezhetően jó rendszertani határozás alapján állnak elő. A hatátozás pontatlansága a morphológiai struktúrák félreismeréséből, az elavult vizsgálati módszerekből, a nehezen határozható juvenilis formák jelenlétéből, valamint általában különböző határozási szintekből és különböző feldolgozási fokozatok révén jön létre. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a határozási különbségek és az ebből fakadó kialakult hibák a különböző indexekre (pl.:szaprobitás-index, Diverzitás-index, ASPT értékek), valamint a funkcionális metrikákra (pl. táplálkozási típusokra való felosztás) alig hatnak, de az olyan hibák, amelyek a taxonszámokra vonatkoznak, (összes taxon EPTtaxonok, stb.) túl nagy eltéréshez vezethetnek. Ezért a taxonomiai szakemberek (lényegében a FAA szerzői) véleménye és a minőségbiztosítási tapasztalatok alapján (programozás és minőségbiztosítási egység (QSE) működtetése Ausztria területén, biológiai vizsgálatok a Víminőség Felmérési Rendelet (WGEV)) egy operacionális taxonlistát alakítottak ki, amely használatával a taxonomiai és nomenklatorikus azonosításban mutatkozó különbségeket ki lehet szűrni. Ennek 18

19 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE segítségével az adatok jobban összehasonlíthatók és a meghatározási különbségek által adódó hibákat megfelelően alacsonyan lehet tartani. Az Operacionális Taxonlista alkalmazása kizárólag a taxonszámra vonatkozó Metrikák-ra korlátozodik. Àltalánosan abból indulunk ki, hogy a faj-szintű adat tartalmazza a legmagasabb rendű ökológiai információt (lásd Schmidt-Kloiber & Nijboer 2004). Ugyanakkor technikai okokból nem mindig érhető el az egységes faj-szintű határozás. Az adott számú egyed leszámolását megkövetelő módszer alkalmazásával az adatok öszehasonlíthatósága biztosítható, és ezzel az eredmények határozásbeli különbségei, illetve az emiatt való befolyásoltság a lehető legkissebb mértékűvé válik. Az adatok harmonizálása lényegében azt jelenti, hogy azonos, megbízhatóan meghatározható, taxonomikus szintre sorolják vissza a kérdéses állatot, s emiatt ezeknek a szervezeteknek az ugyanolyan pontossággal történő meghatározása biztosítható. Az úgynevezett Operacionális Taxonlista használatának az alapjait a Taxaliste Österreich (Ecoprof 2.8/3.0) tartalmazza. A taxonomiai alapkövetelményeket a A folyóvizek szaprobiologiai vízminőségi irányelve (Moog al. 1999) határozza meg. Minden taxon az Ausztriai Taxonlista - Taxaliste Österreich (Ecoprof 2.8/3.0) alapján az Operacionális Taxonlistában szerepel (FÜGGELÈK). Minden, a Taxonszámra vonatkozó metrika az Operacionális Taxonlista szerint számítható A metrikák egyenként történő kiszámítása EPT Taxonok mennyisége Az Ephemeroptera, Trichoptera és Plecoptera taxonok mennyiségét az Operacionális Taxonlista alapján kell összeadni. ÖsszesTaxon mennyisége Az Összes Taxon mennyiségét az Operacionális Taxonlista alapján kell összeadni. Oligochaeta & Diptera-Taxonok százalékos aránya Az Oligochaeta & DipteraTaxonok relatív hányadát az összes taxon számához képest a következő összefüggés alapján számíthatjuk: Oligochaeta + Diptera Taxa nach OTL % OD = Anzahl aller Taxa nach OTL RETI: Rhithron táplálkozás típusok-indexe (Schweder 1992 alapján) 19

20 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE RETI = E WEI E + E WEI ZKL + E + E ZKL FIL + E DET ahol E WEi l az élőlény-együttes legelő taxonjainak száma E ZKL az élőlény-együttes aprító taxonjainak száma E FIL az élőlény-együttes aktív és passzív szűrő taxonjainak száma E DET az élőlény-együttes detritusfaló taxonjainak száma A bentikus gerinctelen fajok táplálkozási csoportosítása a Fauna Aquatica Austriaca (Moog [Ed.] 1995, 2002) alapján történik. Litorális taxonok és az összes taxon (Litorális & Profundális hányada) A teljes élőlény-együttes litorális része a következő módon határozható meg: R lit n lit i= 1 = n i= 1 i A A i i R lit liti Ai n teljes élőlény-együttes litorális része az i-edik taxon litorális valenciája az i-edik taxon abundanciája az összes taxon száma Diverzitás-index Margalef szerint T 1 D = ln N T N taxonszám Összegyedszám Általános leromlást jelző index (Degradációs-index) A leromlást jelző index, az élőhely stuktúrális deficitje miatt előálló fajveszteséget fejezi ki (Ofenböck et al. 2005). A taxonok előfordulásában tapasztalt numerikus különbségeket mutatja meg, amelyetket a különböző, környezeti leromlással kapcslatos hatások idéznek elő. Az index számításához a bentikus gerinctelen taxonokhoz egy olyan érték-sorozatot rendeltek, amely számszerűen kifejezi adott taxon elöfordulás gyakoriságát különböző mértékben befolyásolt mintavételi helyeken A skála +5-től -5 ig tart. Nagyobb, pozitív értéket az a taxon kapott, amely leginkább a referenciahelyeken és a csekély mértékű leromlást mutató helyeken fordul elő, negatív értéket az a taxon kapott, amely inkább az 20

21 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE erősen befolyásolt, leginkább leromlott helyeken fordul elő (zavaró mutató). Lényegesebb előny nélküli taxon, amelyre csekély frekvenciája miatt sem lehet egyértelmű kijelentést tenni, nulla körüli értéket kap Ezt követően felülvizsgálták a pontrendszer alkalmazhatóságát és a stuktúra deficit indikációjára való érzékenységét, s Ausztria legfontosabb ökorégióira csekély módosításokkal alkalmazták a rendszert, mivel az organizmusok a különböző régiókban szintén különböző jelentőségűek lehetnek. Az osztályozott taxonok részletes felsorolása Ofenböck et al A-2 mellékletében található. A leromlási-index az egyedi, érzékenység alapján besorolt fajok indikátorértékeinek egyszerű összeadásával történik, a következő képlet segítségével: DI ahol DI D i n = n Di i= 1 a Leromlási-index az i-edik taxon klasszifikációs indikátor-értéke a taxonok mennyisége Ha a degradáció index értéke < 0, nullára kell állítani A metrikus értékek normalizálása és dimenzió nélküli pontszámokra történő átalakítása (Scores) Egy integrált index kidolgozásához a metrika szabványosítására van szükég, egy dimenzió nélküli pontszámmá való átalakítása révén. A multimetrikus index kiszámításához ezért először az egyes metrikák-értékeinek normalizálása történik 0 és 1 érték közé. Egy aktuális metrika-értéket egy típus specifikus vonatkoztatási értékkel kell összehasonlítani és ennek függvényében kell aztkifejezni. Ezek a vonatkoztatási értékek vagy az aktuális referencia-értékek ( a legjobb érték egy típuson belül), vagy megfelelnek a referencia állapot alsó határának (azokon a területeken, ahol nem áll rendelkezésre elegendő számú adat. Az, hogy a referencia: a) tényleges referencia érték-e (R) vagy b) csupán a nagyon jó (kiváló) és a jó állapot (G) határára vonatkozik-e, 9. táblázat alapján megállapítható. Ha az érték az a) esetében1 felett található (tehát magasabb, mint a típus-specifikus referencia-érték), így ezt 1-nek kell tekinteni.. A b)-nél az értékek 1,25 felettiek (tehát értékek, melyek 25%-al nagyobbak, mint a jó és a kiváló állapot határa), ez az érték 1,25 legyen. Sc = M MB Sc M pontszám (Score) metrika 21

22 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE MB metrika alapértéke Index kiszámítása A multimetrikus index kiszámítása az egyedi pontszámok (standardizált metrika-értékek) átlagszámítása alapján történik. A kiszámolt index-értéket egy típus-specifikus referencia-értékhez kell hasonlítani. Az Indexreferencia-érték a referencia és a jó állapot közötti határt képezi. Minden index-értéket úgy kell átalakítani, hogy pontosan a referencia és a jó állapot közötti határon 0,8 értéket eredményezzen. Ez az átalakítás az indexérték 0,8-al való szorzása által történik..az eredményt két tizedesre kell felkerekíteni. MMI = n i= 1 Sc n i 0,8 MMI Sc i n Multimetrikus Index i-edik index pontszám A Metrikák száma Az MMI-értékek ökológiai állapot-osztályba való sorolása A megfelelő állapot-osztály megítélése a 10. táblázat alapján történik. 10. táblázat. Az ökológiai állapot-osztály meghatározása normalzált MMI-értékek alapján Ökológiai állapot-osztály MMI-érték nagyon jó állapot 0,8 jó állapot 0,6 < 0,8 közepes állapot 0,4 < 0,6 elégtelen állapot 0,2 < 0,4 rossz állapot < 0, Az ökológiai állapot-osztály meghatározása A mintavételi helyek ökológiai állapotának teljes meghatározásához az összes modul értékeit felhaszálták. A mintavételi hely végleges ökológiai állapota a worst case alapelv szerint a legrosszabb eredmény alapján kerül meghatározásra. (lásd 7. ábra). A téves értelmezések elkerülése végett a határérték közeli, egyedi modulok indexértékeire a következő kivételes szabály vonatkozik. Ha egy modul végbesorolásához csak egy modul lenne mérvadó, és ennél a modulnál az index értéke kevesebb, mint 0,02 indexponttal tér el a felette lévő osztály-határától, akkor a worst case alapelv nem használandó (lásd 8. táblázat). 22

23 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE Modul Saprobielle Belastung Saprobienindex (Zelinka & Marvan) Modul Allgemeine Degradation MMI1 Metric 1 Metric 2 MMI2 Multimetrischer Index worst case Ökologische Zustandsklasse Metric 1 Metric 2 Multimetrischer Index Modul Versauerung Versauerungsindex 7 ábra. Az ökológiai állapot osztály-besorolása a Makrogerinctelen élőlény-együttes alapján 3.5. Mintavételi protokoll Valamennyi mintavételi helyen mindkét ország csoportja egy mintavételi protokollt vezetett, a BMLFUW előírása szerint. A következő paramétereket dokumentálták: A mintavételi hely általános adatai Morfológiai adatok Hidraulikus feltételek Fizikai/kémiai adatok Habitat-struktúra Időjárás Aktuális vízrajz (hidrológiai jellemzők) A mintavételi hely állapota Èrzékszervi (organoleptikus) adatok Csökkentett feltételek Aljnövényzet adatai 23

24 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE 3.6. Ökomorfológiai értékelés A mintavételi helyek morphológiai viszonyainak a felvétele a folyóvizek hidromorfológiai állapot meghatározásával kapcsolatos kézikönyv (Mühlmann 2005) alapján történt, amely nemzetközi vízgazdálkodási állapotfelvétel esetében szintén alkalmazásra került. A Rába vizsgálati eredményeit a módszer szerzőjével, dipl.helena Mühlmann mérnök asszonnyal megvitatták. A módszer két paraméter kötelező kiértékelését írja elő: Part-dinamika Mederanyag-dinamika A parti növényzet opimális kiértékeléséhez további négyet kell figyelembe venni: Folyó fejlettsége Szubsztrátum összetétele A meder struktúrája Partmenti vegetáció helyzete Minden paraméterhez egy 1-től (természetes) 5-ig (szélsőségesen távoli a természetestől) terjedő skálát rendeltek hozzá. A partdinamika és Mederanyag-dinamika jellemzők kiértékelési módja a 9. táblázatban található 8 ábra: meghatározás: Gumpinger és Siligato Mühlmann szerint

25 Rába vizsgálat Makrozoobenton BQE A part-dinamika és a mederanyag-dinamika rosszabbik osztálya a szakasz minőségi állapotosztályát határozza meg a vízgazdálkodási tervezésnél. A fennmaradó paraméterek további információkkal szolgálnak és a vizsgálandó szakasz részletes leírását teszik lehetővé. A RaabSurvey mintavételi helyein mind a hat paraméter kiértéklésére sor került. Ezen felül gondosan meghatározták az alapállapot- osztályt, amely a partdinamika és a mederanyagdinamika jellemzők közül a rosszabbik minőségének adódott ( worst case alapelv). A Szubsztrátum-összetétel és patakmeder struktúra középértékét tekintették mérvadónak, mert ezek a paraméterek közvetlen hatást gyakorolnak a Makrogerinctelen élőlényegyüttesre. 25

26 3.7. A mintavételi hely leírása A Rába Mitterdorf-nál (A1) A Rábavölgy Mitterdorftól mintegy 2 km-nyire egy kb. 1 km széles alfölddé szélesedik, amelynek nyugati szélén folyik a Rába. Ezen a szakaszon mindkét oldali hullámtér által erősen szabályozott, és egy állandó, kb. 12 m-es mederszélesség a jellemző. Az alföld első három km-én hét, mindegyik 1,2 m magas mederduzzasztó egyenlíti ki a folyás rövidülést. A mintavételi hely közvetlenül a hídnál Mitterdorfban a két egymástól kb. 350 m-re fekvő kőzetrámpánál található. A part folyamatosan hullámtérrel rendelkezik, bokrokkal, egy-két fasorral benőve. A helyet ezenkivül egy 7 km-rel feljebb található árvízvédelmi erőmű is befolyásolja. 9. ábra: a Rába Mitterdorfnál habitat-típusok becslése 10. ábra: a Rába Mitterdorfnál párhuzamos szimultán mintavétel Mintavételi hely Folyónév Rába Település Mitterdorf Mintavételi hely Mitterdorf (1) Koordináták 15 37,046 K, 47 10,273 É Időpont Részletes víztest Mintavétel ideje (hour:minute) 09:00 Tengerszint feletti magasság [m] 398 MZB: biorégió FH Folyó rendszáma 4 Szaprobiológiai alapállapot 2,0 Vízgyűjtőnagysága [km²] 183,7 Belső megkülönböztetés EZ - KL 2 Folyamkilométer 285,5 Morfológiai adatok Közepes vízmélység [m] 0,25 Max. vízmélység [m] 0,40 Vízszélesség [m] 12 Bal part Jobb part Partszerkezet beépített Beépített Partlejtés közepesen meredek közepesen meredek Parti növényzet fák / bokrok fák / bokrok 26

27 Környezet szántóföld bevezetés felül Ismeretlen Vízvédelmi eljárások Igen Tó a folyó-kontinuum felső részén Nem Hidraulikus feltételek Közepes áramlási sebesség [m/s] 0,55 Sodrás kép oldott Max. folyási sebesség [m/s] 0,8 Fizikai adatok Hőmérséklet [ C] 14,4 Vezetőképesség [µs] 392 Időjárás Időjárási helyzet a mintavétel előtt változékony Időjárási helyzet a mintavételnél száraz Fényviszonyok felhős Szél könnyű szél Felhőzet [%] 80 Aktuális hidrológiai jellemzők Lefolyási szituáció MQ vízvezetési tendencia nem változó Áradás/Apadás arány Nem Bezugspegel A Rába Mitterdorfnál Organoleptikus jelentés csökkentett Bed. és aljnövényzet jelentés Ùszó- & lebegőanyagok - Nem ásványi. zavaros - Elszíneződés - Szag (víz) - Habzás - Durva szennyezések - Csökkent áramlás (lenitkus), redukált körülmények (<0,25 m/s) - Lotikus áramlás (0,25-0,75 m/s) - Lotikus áramlás (>0,75 m/s) - Szennyvízbaktériumok, szabadon látható szennyvízgombák - Jól látható kénbaktériumok - Jól látható csillós telepektelepek - Ökomorfológia Szubsztrátum összetétele Part-dinamika 3 Makrolithal [%] 25 Mederanyag-dinamika 1 Mesolithal [%] 75 Folyófejlettség 3 Szubsztrátum összetétele 2 Meder struktúra 2 Parti növényzet 2 27

28 A Rába Gleisdorfnál (A2) Gleisdorf határánál közvetlenül a híd előtt, a Wechsel országútnál található egy kb.250 m hosszú szakasz, amely hiányzó partvédelem miatt ökomorfológiai szempontból érdekes és szerkezetgazdag. A mintavételi hely ezen a területen található. Három km-rel feljebb található a Wollsdorfi bőrgyár bevezetése és négy km-el feljebb a Sankt Ruprecht falu szennyvíztisztítója. 11. ábra: a RábaGleisdorf felett 12. ábra: a RábaGleisdorf felett Mintavétel Mintavételi hely Folyónév Rába Település Mitterdorf Mintavételi hely Gleisdorf (2) Koordináták 15 41,869 K, 47 6,523 É Időpont Részletes víztest Mintavétel ideje 11:00 Tengerszint feletti magasság [m] 349 MZB: biorégió FH Folyó rendszáma 4 Szaprobiológiai alapállapot 2,0 Vízgyűjtő nagysága [km²] 321 Belső megkülönböztetés EZ KL 2 Folyamkilométer 275,7 Morfológiai adatok Közepes vízmélység [m] 0,25 Max. vízmélység [m] 0,70 Vízszélesség [m] 13 Bal part Jobb part Partszerkezet beépített beépített Partlejtés meredek meredek Parti növényzet fák/bokrok fák/bokrok Környezet Vízvédelmi eljárások szántóterület, beépített terület igen bevezetés felül Tó a folyó-kontinuum felső részén ipari, kommunális nem 28

29 Hidraulikus feltételek Közepes folyási sebesség [m/s] 0,5 Sodrás kép heterogén Max. folyási sebesség [m/s] 0,8 Fizikai adatok Hőmérséklet [ C] 17,1 Vezetőképesség [µs] 555 Időjárás Időjárási helyzet a mintavétel előtt változékony Időjárási helyzet a mintavételnél száraz Fényviszonyok felhős Szél enyhe szél Felhőzet [%] 40 Aktuális hidrológiai jellemzők Lefolyási szituáció MQ Vízvezetési tendencia állandó Áradás/Apadás arány nem Bezugspegel St. Ruprecht an der Raab Organoleptikus jelentés csökkentett Bed. és aljnövényzet jelentés Ùszó- & lebegőanyagok - Nem ásványi, zavaros - Elszíneződés - szag (víz) - Habzás igen Durva szennyeződés - Csökkent áramlás (lenitkus), redukált körülmények (<0,25 m/s) Lotikus áramlás (0,25-0,75 m/s) Lotikus áramlás (>0,75 m/s) Szennyvízbaktériumok, szabadon látható szennyvízgombák Jól látható kénbaktériumok Jól látható csillós telepek Ökomorfológia Szubsztrátum összetétele Partdinamika 1 Makrolithal [%] 5 Mederanyag-dinamika 1 Mesolithal [%] 75 Folyófejlettség 3 Mikrolithal [%] 5 Szubsztrátum összetétele 1 Psammal [%] 5 Meder struktúra 1 Xylal [%] 5 Parti növényzet 2 Gyökércsomó [%] 5 29

30 A Rába Takern I-nél (A3) A takerni 1-es erőmű hat méter magas gátja alatt hiányzik a partrögzítés több mint 100 m-en. Ez változó folyószélességet, heterogén sodrásképet és egy bizonyos struktúragazdagságot eredményez. A mintavételi hely a szakasz legalsó részén található a biztosított partszakasz átmenetében. Ezen szakasz felett torkollik a Steirerobst vállalat (5,5 km az ár ellen) és a gleisdorfi szennyvíztisztító (hét kilometerrel az ár ellen) bevezetése. 13. ábra: a Rába Takern I-nél a háttérben a duzzasztógát a mintavételi hely felett 14. ábra: a Rába Takern I-nél mintavétele Mintavételi hely Folyónév Rába Település Mintavételi hely Takern I (3) Koordináták St. Margarethen / Rába 15 45,113 K, 47 3,646 É Időpont Részletes víztest Mintavétel ideje 13:00 Tengerszint feletti magasság [m] 326 MZB: biorégió FH Folyó rendszáma 5 Szaprobiológiai alapállapot 2,0 Vízgyűjtő nagysága [km²] 478,5 Belső megkülönböztetés EZ KL 2 Folyamkilométer 267,1 Morfológiai adatok Közepes vízmélység [m] 0,25 Max. vizmélység [m] 0,70 Vízszélesség [m] 13 Bal part Jobb part Partszerkezet beépített beépített Partlejtés meredek meredek Parti növényzet Fák/bokrok Fák/bokrok Környezet szántóföld beépített terület Bevezetés felül ipari, kommunális Vízvédelmi eljárások igen Tó a folyó-kontinuum felső részén nem Hidraulikus feltételek Közepes folyási sebesség [m/s] 0,5 Sodrás kép heterogén 30

31 Max. folyási sebesség [m/s] 0,8 Fizikai adatok Hőmérséklet [ C] 18,4 Vezetőképesség [µs] 485 Időjárás Időjárási helyzet a mintavétel előtt változékony Időjárási helyzet a mintavételnél száraz Fényviszonyok felhős Szél Könnyű szél Felhőzet [%] 40 Aktuális hidrológiai jellemzők Lefolyási szituáció MQ Vízvezetési tendencia állandó Áradás/Apadás arány nem Bezugspegel St. Ruprecht an der Raab Organoleptikus jelentés csökkentett Bed. és aljnövényzet jelentés Ùszó- & lebegőanyagok - Nem ásványi, zavaros - Elszíneződés - szag (víz) - Habzás igen Durva szennyeződések - Csökkentett Bed. Lenitisch (<0,25 m/s) Csökkentett Bed. Lenitisch (<0,25 m/s) Csökkentett Bed. Lotisch (0,25-0,75 m/s) Csökkentett Bed. Lotisch (>0,75 m/s) Szennyvízbaktériumok, szabadon látható szennyvízgombák Jól látható kénbaktériumok Jól látható csillós telepek Ökomorfológia Szubsztrátum összetétele Partdinamika 2 Makrolithal [%] 5 Mederanyag-dinamika 2 Mesolithal [%] 75 Folyófejlettség 3 Mikrolithal [%] 5 Szubsztrátum összetétele 1 Psammal [%] 5 Meder struktúra 2 Xylal [%] 5 Parti növényzet 2 Gyökércsomó [%] 5 31

32 A Rába Gniebingnél (A4) Mint az elöző helynél és gyakorlatilag az egész osztrák vizsgálati területen, a Rába itt is az első m-en egy nagy duzzasztó alatt, a partmegerősítés elhagyása miatt heterogén és ökológiailag érdekesebb. A duzzasztó esésmagassága Gniebing-nél 5m. A mintavételi hely kb. 100 m-re a folyón lefelé található. Az ár ellen kb 3 km-re egy csirkefarm es egy húsüzem található. 15. ábra: a Rába Gniebingnél a híd a mintavételi hely felett 16. ábra: a Rába Gniebingnél mintavétel Mintavételi hely Folyónév Rába Település Mintavételi hely Gniebing (4) Koordináták Gniebing Weißenbach 15 51,086 K, 46 57,513 É Időpont Részletes víztest Mintavétel ideje 15:00 Tengerszint feletti magasság [m] 286 MZB: biorégió FH Folyó rendszáma 5 Szaprobiológiai alapállapot 2,0 Vízgyűjtő nagysága [km²] 655,5 Belső megkülönböztetés EZ KL 2 Folyamkilométer 250,1 Morfológiai adatok Közepes vízmélység [m] 0,45 Max. vízmélység [m] 0,90 Vízszélesség [m] 13 Bal part Jobb part Partszerkezet beépített beépített Partlejtés meredek meredek Parti növényzet Fák/bokrok Fák/bokrok Környezet szántóföld Bevezetés felül ipari Vízvédelmi eljárások igen Tó a folyó-kontinuum felső részén nem Hidraulikus feltételek 32

33 Közepes folyási sebesség [m/s] 0,35 Sodrás kép oldott Max. folyási sebesség [m/s] 1,0 Fizikai adatok Hőmérséklet [ C] 18,6 Vezetőképesség [µs] 491 Időjárás Időjárási helyzet a mintavétel előtt állandó Időjárási helyzet a mintavételnél száraz Fényviszonyok felhős Szél Enyhe szél Felhőzet [%] 25 Aktuális hidrológiai jellemzők Lefolyási szituáció MQ Vízvezetési tendencia állandó Áradás/Apadás arány nem Bezugspegel Takern II Organoleptikus jelentés csökkentett Bed. és aljnövényzet jelentés Ùszó- & lebegőanyagok - Nem ásványi. Zavaros igen Elszíneződés - Szag (víz) - Habzás - Durva szennyeződések - Csökkentett Bed. Lenitisch (<0,25 m/s) Csökkentett Bed. Lenitisch (<0,25 m/s) Csökkentett Bed. Lotisch (0,25-0,75 m/s) Csökkentett Bed. Lotisch (>0,75 m/s) Szennyvízbaktériumok, szabadon látható szennyvízgombák Jól látható kénbaktériumok Jól látható csillós telepek Ökomorfológia Szubsztrátum összetétele Partdinamika 3 Megalithal [%] 5 Mederanyag-dinamika 2 Makrolithal [%] 15 Folyófejlettség 3 Mesolithal [%] 20 Szubsztrátum összetétele 1 Mikrolithal [%] 35 Meder struktúra 2 Akal [%] 10 Parti növényzet 2 Psammal [%] 10 Parti fű [%] 5 33