FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés
|
|
- Norbert Kovács
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét és minőségét tekintve a gazdag területek közé tartozik. A felszín alatti vizek jelentőségét növeli, hogy az ivóvizek csaknem 90 százalékát a föld mélyéből nyerjük. Ebből a szempontból különösen fontos a legtisztább ivóvízbázisok közé tartozó parti szűrésű- és rétegvízkészletek megóvása. Komoly problémát jelent azonban, hogy az ivóvízellátásban döntő jelentőségű rétegvíz-készleteket is könnyen és gyorsan elérhetik a felszíni szennyeződések [7]. Megóvásukat szolgálja a 1996 szeptemberében elfogadott vízbázisvédelmi kormányprogram, amely a sérülékeny területeken található települések védelmi beruházásainak támogatásával, a vízbázisokat fenyegető tevékenységek megtiltásával próbál érvényt szerezni az EU-csatlakozás egyik feltételét jelentő program céljainak. Ilyen sérülékeny vízbázisnak minősül a Debrecen város ivóvizét biztosító terület jelentős része is. Anyag és módszer A környezetet érő hatások felméréséhez, előrejelzéséhez, a szennyező források felderítéséhez, a szennyezés-terjedés előrejelzéséhez összetett modellekre van szükség. Ezek kérdések a földrajzi információs rendszerek illetve térinformatikai alapú döntéstámogató rendszerek segítségével hatékonyabban, a legkisebb környezeti kockázat elvét szem előtt tartva válaszolhatóak meg, mivel a természeti erőforrás-gazdálkodás alapú térinformatikai rendszerek és modellek hatékony eszközök a többtényezős, komplex problémák elemzésére és megoldására egyaránt [5]. Ennek alapja az, hogy ezen rendszerek az adatbázisok térbeli és alfanumerikus információjának együttes kezelésére és elemzésére egyaránt alkalmasak ugyanakkor a megfelelő térinformatikai eszköztár lehetővé teszi a megoldási alternatívák hatékony vizsgálatát és vizuális interpretációját. A regionális természeti erőforrások megóvása valamint racionális és hatékony felhasználása azonban megbízható és pontos adatbázist, numerikus modellezésre is alkalmas eszközöket (szoftvereket) és ezek összekapcsolási lehetőségét nagyobb, komplex szakértői keretrendszerként is alkalmazható szoftverekkel (pl. ARC/INFO), valamint a célok pontos definiálását [6]. Debrecen város ivóvízbázisának sérülékenységi térképezése kapcsán a fenti modellezésitérinformatikai integrációs lehetőségét kihasználva olyan módszer alkalmazási lehetőségét mutatjuk be, amely segíthet a szennyezés mértékének csökkentésében illetve annak megelőzésében. A modellt DRASTIC-módszerként az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (US EPA) fejlesztette ki 1987-ben, mint szabványosított rendszert víztartók sérülékenységi értékelésére [1]. A DRASTIC elnevezés egy mozaikszó, mely hidrogeológiai tényezők kezdőbetűiből tevődik össze: 1 Dr. Lénárt Csaba egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Környezetmérnöki Intézet, Víz-és Környezetgazdálkodási Tanszék Dr. Bíró Tibor egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Környezetmérnöki Intézet, Víz-és Környezetgazdálkodási Tanszék 1
2 Lénárt Cs. Bíró T.: Felszín alatti ivóvízkészletek D - A víztükör mélysége R - Utánpótlódás A - A víztartó anyaga S - A talaj anyaga T - Lejtésviszonyok I - A telítetlen zóna anyaga C - A víztartó vízvezető képessége Valamennyi felsorolt hidrogeológiai adatréteg fizikai jellemzője meghatározó a potenciális talajvíz szennyezés szempontjából. A DRASTIC modell keretében kifejlesztett módszertani megoldás lényege, hogy ezen fizikai jellemzők relatív fontosságát veszi figyelembe, melynek révén a teljes területre meghatározzuk a potenciális szennyezés veszélyét. Az elemzésnél az egyes adatrétegek hozzáférhetőségét is figyelembe vesszük [3]. A rendszer két fő komponenst tartalmaz: térképezhető rétegek (layer-ek) létrehozását, amelyet hidrológiai adatbázisnak is hívhatunk valamint a relatív súlyokkal ellátott térképi átfedések révén kapott modell, amelynek rövidítése a DRASTIC. Része a modellnek, hogy numerikus sorrendi sémát állít fel a különböző hidrológiai adatrétegek között a potenciális vízszennyezés megállapítására. Ez az értékelő rendszer három szignifikáns részből áll. Ezek a súlyok, a sorrendek és az osztályozás. A DRASTIC modell kifejlesztése során valamennyi értékelésbe bevont faktor relatív fontosságát határozzuk meg. A legfontosabb faktor vagy tényező ötös súlyt kap, míg a legkisebb faktor súlya 2. Minden egyes DRASTIC réteget elosztunk az adatosztályok alapján megadott arányszámmal, amely arányszám mutatja a potenciális szennyezés kockázatát a talajvíz bázisra. Hasonlóan a súlyokhoz, a relatív arányszámok is mutatják a talajvízre vonatkozó kockázati értékeket. Hozzárendelhetünk egyaránt tipikus arányszámokat, vagy pedig bizonyos intervallumok között mozgó arányszám-értékeket. A választás gyakorlatilag a felhasználó joga, amely elsősorban az adott területre vonatkoztatható, mely szerint milyen tipikus értéket tart megfelelőnek az alkalmazás során. A fenti műveletek után kalkulálhatjuk az ún. DRASTIC indexet, amely a következőkből áll: Potenciális szennyezés = D r * D w + R r * R w + A r * A w + S r * S w + T r * T w + I r * I w + C r * C w, ahol r = arányszám, w = a hozzárendelt súly. A magasabb DRASTIC index magasabb talajvíz szennyezési potenciált mutat. Természetesen a DRASTIC index egy relatív döntéstámogatási és értékelési eszköz, amely nem abszolút értelmű válaszokat ad a döntéshozó számára. Ebben a tanulmányban nem módosítottuk a DRASTIC módszertanát a rétegvíz szennyezési potenciál értékelése során. A vizsgált terület földtani-vízföldtani adottságai A debreceni vizsgálati területen 4 zónát elemeztünk az alábbiaknak megfelelően: 1.sz. rétegvíz-termelési zóna (továbbiakban: 1. sz. zóna): A város nyugati részén található I.sz. VÜ. (Víztermelő Üzem - továbbiakban VÜ.) területén és környékén az alsópleisztocén réteg kizárólagos termelője 36 db kúttal. A zóna átlagos terepmagassága 112,4 mbf., a legmélyebb kút 163,8 méter, a legsekélyebb 122,0 méteres. A rétegek száma túlnyomóan egy, és a tereptől számított méteres (75 méter függőleges kifejlődés) mélységközben helyezkednek el. A felsőbb szinteket csak kevés üzemelő kút termeli, így ezek hatása csak kisebb mértékű. 2
3 2.sz. rétegvíz-termelési zóna (továbbiakban: 2. sz. zóna): Debrecen északi területén, a Nagyerdőben elhelyezkedő II. sz. VÜ. és környéke tartozik ide. A legalsó szintű pleisztocén rétegek mellett a középső is lényeges terheléseket kap, míg a legfelső szintekből kivett víz mennyisége kismértékű, de mégis említésre méltó. A legalsó és leglényegesebb szintet a zónában összesen 40 db kút termeli. Ebből a II. sz. VÜ. 32, a BIOGÁL Rt. 3 és a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Centruma (DEEC) 3 kútja meghatározó. A korábbi, de kisebb vízkivételt jelentő Pallagi Mezőgazdasági Technikum és a MÁV Apafán lévő 1-1 kútja elhanyagolható jelentőségű. A zóna átlagos terepmagassága 126,3 mbf., a legmélyebb kút 187,2 méter, a legsekélyebb 151,0 méter. A rétegek száma egy, illetve kettő, és a tereptől számított méteres mélységközben (65 méteres kifejlődés) találhatók. A középső pleisztocént 5 db kút termeli, melyek közül 1 van a II. sz. VÜ. kezelésében (24. jelű). A szint fő felhasználójának számító BIOGÁL Rt. 4 kutat üzemeltet. A legfelső szintet a II. sz. VÜ. közelében szintén a BIOGÁL Rt. két kútja szűrőzi be. 3.sz. rétegvíz-termelési zóna (továbbiakban: 3. sz. zóna): Debrecen délkeleti iparnegyedét az önálló, több kutas, saját termelési célú igénybevétel jellemzi. Itt mindhárom pleisztocén szintből jelentős mennyiségben vesznek ki vizet, melyet kezelés után ipari és szociális célokra használnak fel. Elsősorban a feldolgozó ipari tevékenység jelentős, melyhez megfelelő mennyiségű és minőségű víz szükséges. A zónában a konzervipari, hús-, dohányés bőrfeldolgozó tevékenység mellett italpalackozó, MÁV járműjavító és hőerőmű működik. Itt csak az alsó pleisztocénből évenként együttesen közel m3 vizet vesznek ki, ami a Debreceni Vízmű Rt évi rétegvíz-termelésének ( m3) közel negyed része (ÚJLAKI, 1997). A zóna átlagos terepmagassága 118,0 mbf. A legalsó szintet 22 db kút szűrőzi be, melyek közül 15 jelentős és szinte folyamatos termelő. Az ezt termelő kutak közül a legmélyebb 210,0 méter, a legsekélyebb 158,0 méteres. A rétegek száma az északabbra lévőknél egy (pl. Debreceni Hőerőmű) a délkeletieknél már három (DEKO Rt.) és a tereptől számított méteres mélységközben helyezkednek el. A felső határ kis-, az alsó nagymértékben mélyül. A felsőbb szinteket a cégek jelentős része termeli, ezért a zóna vertikális igénybevétele itt a legnagyobb. 4.sz. rétegvíz-termelési zóna (továbbiakban: 4. sz. zóna): A város keleti határában két párhuzamos kútsor kiépítésére került sor, melyek a 4. sz. VÜ. kezelésében vannak. Az üzem az alsópleisztocén kizárólagos termelője 26 db kúttal. Az erre a szintre telepített legsekélyebb kút 172,5 méter, a legmélyebb 220,7 méter. A rétegek függőleges kiterjedése a tereptől számítottan méter, számuk változatos (egytől négyig), ami a rétegek jellemző kesztyűujj-szerű kifejlődésével magyarázható. A "vízműves" összlet vastagsága a zóna nyugati részén 26 méter, ettől 8 km-re keletre 47 méter. Az átlagos terepmagasság 121,4 mbf. A legmélyebben elhelyezkedő, fúrásokkal legkevésbé feltárt felsőpannon rétegeket egy kút termeli, melynek mélysége 273,1 méter. A szűrőzés két rétegben, 235,2-264,1 méter mélységközben történik. További vízkitermelés a 4. zónában nincs, bár a Vekeri tónál a pihenőközpont vízellátásának érdekében két kút üzemel. Ezek alsópleisztocén rétegeket termelnek, de hatásuk a távolság és az évi m3-es termelés miatt nem lényeges. A zóna területén 1963-ban 4 db vízszintfigyelő kutat is telepítettek. A vizsgált területen a negyedidőszaki képződmények a felsőpannon, erodált fluviolakusrtrikus, jellemzően agyagos térszínre települnek. A negyedkori összlet a későharmadkori preformált, süllyedékperemi helyzetű felszínen átmeneti jelleget mutat. K-i és D-i irányban - a Nyírség és a Körös-völgye területén - fokozatosan vastagszik. A vizsgált terület tágabb térségében a quarter rétegsor nagy, m vastagságú, alsó-pleisztocén korú kavicsos, durvaszemcséjű homokrétegekkel kezdődik, amelyet néhány vékony agyagfinomkőzetliszt réteg tagol. Ez az ún. "vízműves" réteg, amelyre a város vízellátásában meghatározó fontosságú vízművek kútjait telepítették. A sztratigráfiailag bizonytalanul lehatárolható, túlnyomórészt agyagos-finomkőzetlisztes kifejlődésű középső pleisztocén 3
4 Lénárt Cs. Bíró T.: Felszín alatti ivóvízkészletek sorozatra a néhány 10 m vastagságú, uralkodóan fluviális eredetű apró és középszemcséjű homok, valamint agyag-finomkőzetliszt rétegek váltakozásával jellemezhető felsőpleisztocén korú összlet települ. A különböző minőségű rétegek helyzete alapján a paleokörnyezet változásai jó nyomon követhetők. A felső-pleisztocén összlet felszínhez közeli méterében több szintben jelenik meg az eolikus eredetű durvakőzetliszt (lösz), illetve ennek egy nedves térszínre hullott, majd később gyakran áthalmozódott változata, a finomkőzetlisztes durvakőzetliszt - infúziós lösz [2]. A terület környezetében települt - különböző célú - földtani fúrásokból és mérnökgeofizikai szondázásokból megállapítható, hogy a geológiai fejlődéstörténet folyamatának összetettsége és a paleokörnyezet tagoltsága következtében még ezen a kis kiterjedésű területen belül is markáns különbségek mutatkoznak az egyes részek felépítése között. A jelen vizsgálódás szempontjából számunkra elsősorban fontos felső 200 métert tekintve a vizsgált területre az alábbi alaptípus mérvadó: A rétegsor változó vastagságú, eolikus eredetű durvakőzetlisztes homok-homok réteggel indul. Szemcseösszetételekben uralkodó a finom- és apró szemcséjű homokfrakció. A talajvíz nyugalmi szintje a morfológiai adottságoktól függően 1,5-4,6 m mélyen helyezkedik el a felszín alatt. A maximális talajvíz-ingadozás a területen 1,7-2,0 m körüli. A mélyebb fekvésű helyeken a maximális talajvízszint a terepszint közvetlen közelében várható. A modell alkalmazása A földrajzi adatmodell a területre vonatkozó különböző adatrétegeket tartalmazta, amelyek között szerepelt: földhasználat, a domborzat, a talajtani adottságok, a talaj vízvezető képesség, a talajvíz mélysége, felszíni földtani képződmények, és hidraulikus vezetőképesség illetve transzmisszivitás. A földrajzi információs rendszert, mint keretrendszert az ARC/INFO - ArcView térinformatikai rendszer jelentette. A rendszer, mivel képes térképi átfedésekre az egyes rétegek között, képes a talajvíz készletet érő negatív hatások map-algebrai modellezésére. Különböző - a hidrogeológiai illetve talajtani paraméterekkel kapcsolatos - információkat kellett tehát összegyűjteni az elemzéshez és az adatbázis-építéshez. Ezek közül a legfontosabb a vízáteresztő képesség térbeli leírása egy le nem határolt vízgyűjtőre, a talajvíz szintje, azaz a talajvíz tározó réteg térbeli felszíne, a tényleges domborzati felszín, a talaj vízáteresztő képessége, a földhasználat illetve felszínborítás és ezek elhelyezkedése. Valamennyi információt digitális térképi formában hoztunk létre a térbeli elemzéshez. Természetesen a vizsgálatokhoz új térképeket is el kellett készíteni. A legnehezebb feladatot a talaj vízáteresztő képességének becslése jelentette, melyet geostatisztikai módszerekkel sikerült integrálni kidolgozott módszertan alapján [4]. A térképi adatbevitelt elsősorban digitalizálással oldottunk meg, mely során földrajzi referenciával is elláttunk az egyes térképi objektumokat EOV - rendszerben (Egységes Országos Vetületi Rendszer). Elsősorban raszteres alapú, azaz rács felbontású rétegeket alakítottunk ki a felszíni domborzati magasságokra vonatkozóan, a talajvíz magassági értékekre, az áteresztő képességekre, illetve a víztározó réteg térbeli kiterjedésére vonatkozóan. Ezen túl 4
5 geostatisztikai módszerekkel állítottuk elő a fentieknek megfelelően a hidraulikus vezetőképesség és a talaj lejtési kategóriák térképét is. Ezt követően a két utóbbit szintén raszteres rendszerbe konvertáltuk. Ezek az adatmátrixok tették lehetővé, hogy különböző elemzéseket lehessen végezni az Anyag és módszer c. részben említetteknek megfelelően az egyes rétegek között. Eredmények és értékelésük Az elsődleges célja a vizsgálatnak az volt, hogy egy olyan módszert próbáljunk ki regionális szinten, amely a DRASTIC módszertanhoz kapcsolódik. Ennek első lépése olyan számítógépes alapú térképi rendszert kialakítása volt, amely meggyőzően bizonyítja, hogy lehetséges kombinálni a térinformatikai módszertant regionális potenciális talajvíz szennyezési kockázat elemzési eljárásokkal. Az alkalmazott térinformatikai modell segítségével, az egyes rétegek felhasználásával olyan földrajzi adatmodellt sikerült kialakítani, ahol az egyes területi egységekre vonatkozóan pontosan meg lehet határozni a talajvízre vonatkozó negatív potenciális hatásokat. Az adatrétegben az egyes adattartalmakat a DRASTIC módszer alapján különböző súlyokkal vontunk be a döntésbe, tehát egy-egy adat indexálttá vált, amely alapja annak, hogy a potenciális talajvíz szennyezés kockázatát meg lehessen becsülni. Egy olyan pixel vagy képegység fölött, ahol a talajnak nagy a vízáteresztő képessége, a talajvíz fölött a védőréteg viszonylag kicsi és nagy talajvíz szennyezési veszéllyel kell számolni, a területen a talajvízre vonatkozó potenciális kockázat nagy. Más területeken, ahol a vízvezető képesség viszonylag alacsony a talajvíz potenciális elszennyeződésének kockázata kicsi így kicsi a rétegvízre illetve vízbázisra vonatkozó kockázat is. A térinformatika elsődleges funkciója a felállított modellben, hogy ezeket az elkülönült adatrétegeket illetve adattartalmakat együttesen értékelje egy egységes környezetben és ennek alapján új típusú információt szolgáltasson a felhasználó számára. A regionális szinten adaptált modell további előnye, hogy olyan mérhető paramétereket tartalmaz, amelyek általánosan elérhetőek valamennyi vízbázis kapcsán, így az itt elért módszertani eredmények szélesebb körben is kiterjeszthetőek. Az elvégzett vizsgálatok alapján eredményeink a mintaterületen az alábbiak: Ε8A KHV eljárást támogató környezeti modell kapcsán integrált relációs-hibrid GIS környezet elméleti megoldásainak kipróbálása és gyakorlati létrehozása. Ε8A DRASTIC-modell regionális implementálása a specifikus hidrogeológiai adottságok figyelembe vételével, valamint alkalmassá tétele GIS alapú KHV eljárásba történő alkalmazásra. Ε8A talajvíz-térképezés alapján annak megállapítása, hogy e tényező sérülékenysége szempontjából az 1-es zóna a legkevésbé sérülékeny, míg a 2-es, 3-as és 4-es zónák fokozottan sérülékenyek Ε8Az utánpótlódás vizsgálatával kapcsolatos eredmény, hogy területen a közel sík felszín esetében az évente utánpótlódásként a felszín alatti vizeket elérő csapadékmennyiség mm között mozog, amennyiben a talajvízszint 1-4 méteres mélységben helyezkedik el, és mm, amennyiben ennél mélyebben mozog. A beszivárgás a vizsgált területen bár térbeli variabilitást mutat, a területre jellemző érték a DRASTIC-modellben egy kategóriának felel meg. Ε8Elkészült, a terület környezetében települt - különböző célú - földtani fúrásokból és mérnökgeofizikai szondázásokból alapján a terület összetett hidrogeológiai objektummodellje. Segítségével megállapítható, hogy a vizsgált területen belül is markáns 5
6 Lénárt Cs. Bíró T.: Felszín alatti ivóvízkészletek különbségek mutatkoznak az egyes részek (modell-rétegek) felépítése között és az értékelés alapján sérülékeny e tényező szempontjából is a teljes víztartó. Ε8A talajtani modellrétegen végzett vizsgálat eredménye, hogy a 2-es zóna bizonyult talajtani értékelés szempontjából a legsérülékenyebbnek, ezt követte a 4-es majd a 3- as. A fizikai talajféleség szempontjából a legkevésbé sérülékenynek az 1-es számú zóna bizonyult. Ε8A telített zónával kapcsolatos DRASTIC-vizsgálatok beigazolták, hogy a homok és kavics jelenti a legnagyobb előfordulási gyakoriságot, ezt követi a homok és kavics jelentős iszap- és agyagtartalommal, de a területen előfordul az iszap-agyag kombináció is, mint a telített zóna anyagának része. A vizsgálat alapján kitűnt, hogy a 2-es illetve 3-as zónában a legnagyobb mértékű a modell szempontjából az egyik legsérülékenyebb kategóriát jelentő homok aránya, de a 4-es számú zóna is sérülékenynek minősült ebből a szempontból. A területi statisztikai vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a terület nagy része, mintegy 76%-a a területen előforduló legmagasabb, 8-as érzékenységi osztályba esik, de jelentős az aránya az 5-ös és 6-os érzékenységi kategóriáknak is. Ε8Az elkészült transzmisszivitási modellrétegek geostatisztikai vizsgálata alapján megállapítható, hogy a legalsó vízadó réteg mind a 4 zónában sérülékeny. Jóval differenciáltabb a kép a középső és a felső vízadó réteg esetén, ahol az 1-es és 2-es illetve a 2-es és 4-es zónák rendelkeznek átlag feletti sérülékenységgel. A rétegek területi érzékenységi vizsgálatából levonható az a következtetés, hogy az alsópleisztocén réteg különösen érzékeny az őt elérő szennyeződésekre, mivel a vizsgált terület minden zónája a 10-es legérzékenyebb kategóriába esik. A felette fekvő két réteg esetében jóval sokoldalúbb a kép, hiszen a terület több mint negyede mindkét esetben a kevéssé sérülékeny kategóriába esik (5-ös illetve 4-es). Ugyanakkor a területük közel 50%-a veszélyeztetett, 8-as kategóriába tartozik. Ε8A vizsgált területen összesen elemi cellára határoztuk meg a DRASTICindexet. A STANDARD DRASTIC értékelésben 127 és 194 között mozogtak az index-értékek, a vizsgált zónák közül a 2-es bizonyult es átlagértékkel a legsérülékenyebbnek. Ezután a 3-as illetve 4-es zóna következik egyformán os átlaggal. A vizsgált területen a legkevésbé sérülékenynek az 1-es zóna bizonyult 163-as átlagos pontértékkel. Így sérülékeny illetve közepesen sérülékeny a vízbázis az értékelés alapján, néhány helyen csaknem megközelítve a nagyon sérülékeny kategóriát. A százalékos arányokat vizsgálva megállapítható, hogy sérülékeny kategória a terület több, mint 80%-át érinti. Összefoglalás A potenciális talajvízszennyezés előfordulását számos földrajzi fizikai és környezeti változó befolyásolhatja illetve okozhatja. A legfontosabbak a talaj típusa, a talajvíz mélysége és a víz tározóréteg nagysága. Számos elméleti számítógépes modellt fejlesztettek ki a talajvíz érzékenység elemzésére, azonban a legtöbb modell túl komplex volt a regionális megközelítés szintjén. Ezek egy része túlságosan helyszínre adaptált, más részük pedig erősen leegyszerűsített modellfeltételeket alkalmazott. Az általunk alkalmazott megközelítés széles körben alkalmaz térinformatikai rendszereket. A térinformatikai rendszert általában adatok tárolására, visszatöltésére, képi megjelenítésre és elemzésre alkalmazzák abban az esetben, ahol komplex környezeti kapcsolatok léteznek, és az egyes hatásfolyamatok elkülönülve kevésbé hatékonyan elemezhetőek, mint egy integrált környezeti rendszeren belül, amelyet a térinformatika 6
7 biztosít. A térinformatika elsődleges funkciója, hogy ezeket az elkülönült adatrétegeket illetve adattartalmakat együttesen értékelje és ennek alapján egy új típusú információt szolgáltasson a felhasználó számára ezért különösen alkalmasnak bizonyult a sérülékenységi vizsgálatban. A modell további előnye, hogy olyan mérhető paramétereket tartalmaz, amelyek általánosan elérhetőek valamennyi vízbázis kapcsán. Irodalomjegyzék [1] Aller, L., Bennett, T., Lehr, J. H., Petty, R. J. (1987): DRASTIC: a standardized system for evaluating groundwater pollution potential using hydrogeologic settings, US EPA Report EPA/600/ , Ada, Oklahoma. [2] Debreceni vízmű és gyógyfürdő vállalat vízműtelepeinek védőidom meghatározása (1994). VITUKI RT. Hidrológiai Intézet, Budapest. [3] Füle L. (1997): Víztartó rendszer sérülékenységi értékelése DRASTIC-módszerrel, Földtani közlöny, 127/1-2, Budapest. [4] Marton L., Szanyi J. (1997): Kelet-Magyarországi pleisztocén üledék geostatisztikai vizsgálata, Hidrológiai Közlöny, 77 évf. 5. Szám, Budapest. [5] Tamás J. (1998): Térinformatika és környezeti modellezés, DATE, Debrecen. [6] Tamás J., Lénárt Cs. (1996): Térinformatikai módszer alkalmazása a talajkörnyezet modellezésében, (Applying GIS methods in modelling soil environment) in: Proc.Informatika a Felsőoktatásban 96, Debrecen. [7] Tamás J., Lénárt Cs. (1997): GIS tools and solution in water and groundwater management systems-an environmental protection perspective in: Environmental Problems and solution, Wageningen Univ. and EJC. 7
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Terméstérképezés, betakarítás I. 149.lecke A betakarítás és terméstérképezés
DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése
Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése OTKA Nyilvántartási szám: T43318 Témavezető: Dr.Geiger János Zárójelentés Vizsgálatunk tárgya a Tisza-folyó Algyő és Szeged
VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529
Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos
A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése
Földrajz Konferencia, Szeged 2001. A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Utasi Zoltán 1 A terület elhelyezkedése A Heves-Borsodi-dombság a Mátra és a Bükk vonulatától
Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag
E L ŐTERJ E SZT É S Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási munkaanyag véleményezésére A Somogy Megyei Önkormányzat elkészítette Somogy
1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024
Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés
Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 1. Bevezető 2 1.1. Előzmények 2 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
Levegőminősítési indexek elemzése
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.2 Levegőminősítési indexek elemzése Tárgyszavak: levegőminősítés; index; statisztika; NSZK. A levegőben levő káros anyagok megítélése alapvetően relatív vagy abszolút módszerrel
EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2
EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros
Bevezetés. Módszer és anyag
Bevezetés Az intenzív, növekvő ráfordításokkal, energia-bevitellel dolgozó, ma már hagyományosnak mondható növénytermesztés az elmúlt évtizedekben világviszonylatban, de hazánkban is igen jelentős termésnövekedést
GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020)
GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) Készítette: WENFIS Mérnök Iroda Kft. Nagy Gergő Környezetkutató Geográfus Németh Balázs Környezetmérnök Gödöllő, 2016. április 8. Mészáros
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:
A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém
A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Geotechnikai Tanszék TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól A talajvizsgálati
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:
VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja
Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 185-17/2016. Tárgy: Baj, Németh Sándor egyéni vállalkozó 03 hrsz-ú ingatlanon lévő Baj.-III homokbánya környezetvédelmi engedélyeztetési eljárása Ügyintéző:
A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
TRANZITFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK (KÍSÉRLETI SZAKASZ 1996-2005) KÁDÁR ERIKA
TRANZITFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK (KÍSÉRLETI SZAKASZ 1996-2005) KÁDÁR ERIKA 1. A folyamatmodell elemei: a probléma felvetése, elemzése; a megoldási javaslatok kidolgozásának alapjai és folyamata; a megvalósítás,
JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK
JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási
1) Felszíni és felszín alatti vizek
Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten
A széleróziós információs rendszer alapjai
1. Bevezetés A széleróziós információs rendszer alapjai Dr. Lóki József 1, Négyesi Gábor 2 1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Pf. 9. 52/512900/22113
Szám: 2-15/2013. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből
Szám: 2-15/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 52/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a megyei szintű helyzetértékelő
2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,
KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÁNTÓFÖLDEK KOMPLEX KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE MAGYARORSZÁGON Készítette: Vinogradov Szergej
HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM
HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA --- STRATÉGIAI PROGRAM 2006. MÁRCIUS 20. (AKTUALIZÁLVA: 2006. AUGUSZTUS 31.) HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
Schenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján
1145 Schenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján (SEEA as a Framework for Assessing Policy Responses to Climate Change.) Fifth Meeting of the UN Committee of Experts
VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről
VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák
FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN
FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 1/107 File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 2/107 TARTALOMJEGYZÉK 13 FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN
HAJTATOTT PAPRIKATERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGI ELEMZÉSE
DEBRECENI EGYETEM GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA HAJTATOTT PAPRIKATERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGI ELEMZÉSE Készítette: Kicska Tibor Gazdasági
MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL
MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL Dr. Winkler Gusztáv, Dr. Juhász Attila A következőkben leírt
Sine praeteritis futura nulla (Múlt nélkül nincs jövő)
A tanszékünk első 93 éve bevezető gondolatok egy rendhagyó emlék- és köszöntő konferenciához, egy emlékező és köszöntő kötethez, mert a 2014-es esztendő a tanszéki kozmológiában egy különös bolygóegyüttállást
Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi
A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)
A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni
Megalapozó vizsgálat
Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
Összeállította: Forner Miklós
Tartalomjegyzék 1. A légifényképezés célja... 2 2. Javaslat a Magyarország légifényképezése 2000 adataiból előállítható termékek kidolgozására... 3 2.1. Fotografikus úton előállított termékek (az eredeti
Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán
Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok
A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva
A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva I.fejezet Általános leírás 1. A Településszerkezeti Terv hatálya Nyírgyulaj
Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése
E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar
2.1.1 Demográfiai folyamatok
2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben
KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN Virág Margit 1, Csegény József 2, Dr. Szűcs Péter 3, Dr. Madarász Tamás
Kész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Bevezetés
Kész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN Bevezetés A kutatás mintaterületéül a Tisza utolsó máramarosi jobb parti mellékfolyójának (SOMOGYI 2002) vízgyűjtő területe szolgál.
Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító
ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.
ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...
Hogyan jut a Dunából a fürdkádba a víz?
Hogyan jut a Dunából a fürdkádba a víz? Mi a csáposkút? Mikor épült alagút a Duna alatt a Szentendrei-szigetre? Miért kerül mustármag a pohárba? Érdekességek arról, hogyan jut el Budapesten a csapunkig
SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV
Jóváhagyott dokumentáció - 2013. 07.22. SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1.1- jelű területegységhez kapcsolódó 2013. évi módosítás I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA II /A. BELTERÜLET
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. Telefon: 72/506-300 Fax:72/506-350 Email: titkarsag@ddvizig.hu Web: www.ddvizig.
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. Telefon: 72/506-300 Fax:72/506-350 Email: titkarsag@ddvizig.hu Web: www.ddvizig.hu Jelentős vízgazdálkodási kérdések a részvízgyűjtő területén
A.D.U. Építész Iroda kft
A.D.U. Építész Iroda kft MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) 2014. január MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklete
Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások
1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető
Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés
Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások Máté Ferenc 1 Makó András 1 Sisák István 1 Szász Gábor 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV
TÁRSASHÁZ TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV 1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy A munkacsoportja megbízta társaságunkat Gyál településen társasház tervezéséhez talajvizsgálati
KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG
KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren
(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu
RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez
RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez A Vasi Kőház Kft megbízásából talajmechanikai vizsgálatot végeztünk a címben megjelölt létesítményhez.
Domborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA
ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított
JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS
JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VIZIKÖZMŰ HÁLÓZATOK ENERGIA-FELHASZNÁLÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE Zsabokorszky Ferenc Témavezető: Prof. dr. Sinóros - Szabó Botond az MTA Doktora DEBRECENI EGYETEM Kerpely
24/2013. (V. 29.) NFM rendelet a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközműszolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról
(2013. május 30-tól hatályos) 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközműszolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról A víziközmű-szolgáltatásról
Gyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése
Gyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése Nagy Attila 1 Fórián Tünde 2 Tamás János 3 1 egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet, attilanagy@agr.unideb.hu;
A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági
A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN
VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN
Elsõ kutak 1969-70-ben, bõvítés 1978-79-ben és 1983-84-ben, legújabb kút 12. sz. 1992-ben
A Duna vízállásának hatása, a Kalocsavíz Kft. Barákai ivóvízbázisán történõ vízkitermelésre, mint minõségi, mint mennyiségi vonatkozásban Tamaskó Dénes Kalocsa Kistérségi Vízmû Barákai Vízbázis Duna folyam
HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT
HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK FELÜLVIZSGÁLATA (Előkészítő munkák) 1. A felsőbbszintű tervekkel való összhang előzetes értékelése 2. Örökségvédelem
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék
HATÁROZAT. Fürdővíz profilját az alábbiak szerint állapítja meg:
Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 9700 Szombathely, Sugár út 9. Iktatószám: 1692-4/2011. Előadó: Szabóné Vincze Klára Telefon: 94/506-324 Tárgy: Gersekarát, Olimpia-tó fürdővíz
Felsőörs környezetvédelmi programja
2016 Felsőörs környezetvédelmi programja Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet Felsőörs környezetvédelmi programja Készítette: Arany Diána Mónika, Berecz Veronika, Németh Péter, Zóka Dániel
6. Földmérési alaptérkép...6-2
Dr. Csepregi Szabolcs: Földmérési ismeretek 6. Földmérési alaptérkép...6-2 6.1. A földügyi szakigazgatás szervezetének kialakulása...6-2 6.1.1. A földügyi szakigazgatás kezdetei...6-2 6.1.2. Országos Kataszteri
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Mintavételi stratégiák 52.lecke Mintavételi eljárások A mintavétel problémája a
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában
KÖRNYEZETRE ÁRTALMAS HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK 7.5 Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában Tárgyszavak: építőanyag; gyártás; hulladék-újrahasznosítás; szennyvíziszap; textilipar.
A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN
A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:
TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE
TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE KÁLÓCZY ANNA OKTVF KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Budapest, 2007. 06.
DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Kohán Balázs
DOKTORI ÉRTEKEZÉS Kohán Balázs Budapest, 2014 GIS-alapú vizsgálat a Duna Tisza közi homokhátság szárazodásának témakörében Kohán Balázs Témavezető: Dr. Papp Sándor CSc, nyugalmazott egyetemi docens Konzulensek:
Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK
Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 ÁROP-1.A.3.-2014 pályázat célkitűzése... 3 Együttműködő partnerek... 5 Elvárt eredmények... 8 Jogszabályi háttér... 10 Miskolc Járás
A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése
A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése Készítette: Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület Vezetői
Fejér Megyei Kormányhivatal
Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-20303/2015., 36221/2016. Ügyintéző: Demeter Anikó Dr. Bartus Beáta Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310 Tárgy: Nak 057/6 helyrajzi számon lévő I. számú sertéstelep
A hierarchikus adatbázis struktúra jellemzői
A hierarchikus adatbázis struktúra jellemzői Az első adatbázis-kezelő rendszerek a hierarchikus modellen alapultak. Ennek az volt a magyarázata, hogy az élet sok területén első közelítésben elég jól lehet
HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002
HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május
KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002
KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium
A domborzat fõ formáinak vizsgálata digitális domborzatmodell alapján
Hegedûs András i Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 3515 -Egyetemváros, +46/565-111/2314 ecoeged@uni-miskolc.hu Bevezetés Az újabb térinformatikai szoftverek egyre több lehetõséget kínálnak
LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL
LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás