Felsőörs környezetvédelmi programja

Átírás

1 2016 Felsőörs környezetvédelmi programja

2 Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet Felsőörs környezetvédelmi programja Készítette: Arany Diána Mónika, Berecz Veronika, Németh Péter, Zóka Dániel 2016.

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés, célkitűzés Felsőörs elhelyezkedése Célkitűzés... 2 II. Természeti környezetállapot jellemzése Felsőörs éghajlata A levegő állapota Felsőörs levegőminőségi állapota A földtani közeg bemutatása A talaj állapota Talajmérések Talajvíz A felszíni és felszín alatti vizek Érzékenységi besorolás Malomvölgyi-patak vízminőségi jellemzése A természeti környezet Az élővilág III. Társadalmi környezet bemutatás Demográfia Foglalkoztatottság és gazdaság Szociális ellátás Társadalmi szervezetek, és működésük Környezettudatosság, környezetkultúra, környezetetika IV. Települési és épített környezet Infrastruktúra Zaj- és rezgésvédelem Zöldfelületek Energiaellátás Villamosenergia-ellátás Termikusenergia-ellátás Vízellátás Szennyvízcsatornázás és vízelvezetés Hulladékgazdálkodás... 51

4 V. Környezetállapot-értékelés Battelle-féle környezetértékelési rendszer (KÉR) Komplex környezetszennyezési index módszer Integrált mennyiségi módszer Saját eredmények értékelése a különböző módszerek alapján Battelle-féle környezetértékelési rendszer (KÉR) Komplex környezetszennyezési index módszer Integrált mennyiségi módszer VI. Javaslatok, teendők a környezeti állapot javítására Levegőtisztaság-védelem Felszíni és felszín alatti vizek védelme Földtani közeg védelme Természet- és tájvédelem Települési és épített környezet védelme Ivóvízellátás, szennyvíz- csapadékvíz elvezetés és kezelés Közlekedésfejlesztés Zajterhelés Hulladékgazdálkodás Környezet-egészségügy Energiastratégia Ökofalu program VII. Összegzés VIII. Irodalomjegyzék IX. Mellékletek ) Melléklet ) Melléklet ) Melléklet ) Melléklet ) Melléklet Köszönetnyilvánítás... 93

5 I. Bevezetés, célkitűzés 1.1 Felsőörs elhelyezkedése Felsőörs a Közép-dunántúli régióban, Veszprém megye délkeleti részén elhelyezkedő település. A megyeszékhelytől, Veszprémtől délkeletre kb. 9 km távolságra, valamint, a Balaton partján fekvő Alsóörstől északra, kb. 3 km-re lévő Malom-völgy fölött emelkedő sziklabércen fekszik (1. ábra). Tájföldrajzi meghatározás szerint a település a Dunántúliközéphegység, mint nagytájon belül a Bakony-vidék, mint középtáj és a Balaton-felvidék és kismedencéi, mint kistáj keleti részén helyezkedik el. A bővizű forrásokban gazdag vidékre a hegységi, dombsági és síksági domborzattípusok a jellemzőek. [1] 1. ábra Felsőörs elhelyezkedése 1

6 1.2 Célkitűzés A környezet és a természeti értékek védelme, a társadalmi jólét fenntartása csak olyan gazdasági és társadalmi fejlődéssel biztosítható hosszútávon, mely szerves egységben működik a természeti erőforrásaink védelmével és további használatával. A települési környezet védelme és a lakosság számára megfelelő életfeltételek megteremtése jogszabályi kötelezettség mellett az önkormányzatok feladatköre is. A tervezési feladatunkban aktualizált környezetvédelmi program megfelelő eszköztár Felsőörs környezeti problémáinak kezelésére, továbbá elősegítheti a regionális és országos szintű környezeti problémák megoldását. Jogszabályi háttér: A környezetvédelemmel kapcsolatos tervezési rendszer alapvető kereteit az évi LIII. Törvény (Ktv.) alkotta meg. A jogszabály kimondja, hogy a környezetvédelmi tervezés alapját, az ország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét a hatévenként megújított és az Országgyűlés által engedélyezett Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) adja. Az Országgyűlés az első Nemzeti Környezetvédelmi Programot ( ) 1997-ben fogadta el, jelenleg a 4. NKP ( ) van érvényben. A Program feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és jövőbeni fejlődési céljait, valamint a globális felelősségből és a nemzetközi együttműködésből, EU-tagságból adódó kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza az ország környezeti céljait és az elérésükhöz szükséges eszközöket. [2] Egy adott település önkormányzatának a településrendezési tervvel együtt és a Nemzeti Környezetvédelmi Programra alapozva kell települési környezetvédelmi programot megalkotniuk a saját illetékességi területükre, melyet a képviselő-testületnek el kell fogadnia. Legalább kétévente felül kell vizsgálnia. Az évi LIII. Törvény (Ktv.) alapján a települési környezetvédelmi programra vonatkozó szabályok az alábbiak: 48/E. (1) A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban a 48/B. (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a) a légszennyezettség csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel b) a zöldfelület gazdálkodással, 2

7 c) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, d) az ivóvízellátással, e) a települési csapadékvíz gazdálkodással, f) a kommunális szennyvízkezeléssel, g) a települési hulladék-gazdálkodással, h) az energiagazdálkodással, i) a közlekedés- és szállításszervezéssel, j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkenésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. 3

8 II. Természeti környezetállapot jellemzése 2.1 Felsőörs éghajlata Egy terület éghajlata elsősorban a földgömbön való elhelyezkedésétől függ, ami pedig a beérkező napsugarak hajlásszögét határozza meg. Hazánk a Trewartha-rendszer besorolása szempontjából a mérsékelt övben, a nedves kontinentális éghajlatú területek közé sorolható. Az időjárást meghatározzák a különböző éghajlati jelenségek, mint például a hőmérséklet, a légnyomás, a csapadék mennyisége, a szél erőssége, valamint a tengerszint feletti magasság, az egyenlítőtől való távolság, az állóvizektől való távolság és a domborzat. Mivel hazánk nagy részének területei 200 m alatti síkságok, így a tengerszint feletti magasság csak lokális eltéréseket okozhat. [3] Felsőörs éghajlata a mérsékelten meleg-, mérsékelten száraz kategóriába sorolható. A hőmérséklet az év felében 10 C fölött marad és az évi középhőmérséklet 9,5 9,7 C között alakul. Emellett az abszolút hőmérsékleti maximumok éves átlaga 34 C, a minimumoké pedig 14 C körülire tehető. Az egész évre nézve 600 mm csapadékkal lehet számolni a térségben, amiből mm, tehát több mint a fele, a vegetációs időszakra esik. Télen átlagban napot lehet megszámolni, amikor a települést vastagabb (20-25 cm-es) hótakaró borítja be. A szélsebesség átlagosan nem haladja meg a 3 m/s-ot és az uralkodó szélirány a településen többnyire északi. [4] Az éghajlat alakulásában azonban változások következtek be a településen, amik az elmúlt évek legégetőbb és legtöbbször emlegetett környezeti problémájára, a globális klímaváltozásra vezethetők vissza. Mint ahogy az ország egészére vonatkozóan, úgy Felsőörs éghajlatára is a fokozatos hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges csapadékeloszlás lesz jellemző. A tudósok által előre megjósolt 1 C globális hőmérsékletemelkedés fokozódó melegedéssel járhat a térségben is, valamint a szcenárióhoz tartozó becslések alapján a csapadék mennyisége nyáron és ősszel csökkenhet, tehát hiány alakulhat ki, míg télen viszont nőhet, tehát többlettel kell számolnunk. Az imént említett becslések a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia adatai alapján készültek el. [5] 2.2 A levegő állapota Felsőörs levegőminőségét alapvetően a közlekedés és a lakóközösség által történő tüzelés befolyásolja. 4

9 Közlekedés szempontjából a keleti irányban elhelyezkedő 73. sz útvonal csak kis mértékben érinti a települést, így ennek a hatása elhanyagolható. A községen két mellékútvonal halad keresztül, nevezetesen a 7219-es j. és a 7218-as j. utak. A Veszprém felől érkezők, akik Alsóörs felé haladnak tovább, mindenképpen keresztezniük kell a települést a 7219-es útvonalon keresztül. Emiatt ennek az útnak nagyobb a forgalma a többihez képest, ezt a megnövekedett forgalmat inkább a nyári időszakra tehetjük, mivel ilyenkor sokan utaznak a Balaton partjára. (1. ábra) A településen egyébként nagyrészt szűk utcákkal találkozhatunk, tehát itt nem kell nagy forgalommal számolnunk. A közlekedés következtében főként az alábbi szennyező komponensek jelentkeznek: széndioxid, szén-monoxid, illékony szénhidrogének, nitrogén-oxidok, valamint a kén-dioxid és a szállópor. A szállópor szennyezettség főleg a térség közelében működő mezőgazdasági tevékenységből, a szentkirályszabadjai kőbánya irányából és területen belüli illetve a külső területek murvás útjairól származhat. A lakosság nagy része, kicsit több mint 80 %-a csatlakozik a közüzemi gázhálózathoz, ebből kifolyólag feltételezhetően azt is hasznosítja elsősorban fűtési célokra [1], de a gázárak emelkedése egyre több családot késztet arra, hogy visszatérjen a régimódi fatüzelésre. Jelenleg a fatüzelés még mindig népszerű, ez azonban magasabb szén-monoxid és porszennyezéssel jár, így a levegőtisztaság védelmére ebből a szempontból is nagyobb figyelmet kell fordítania a községnek. A kerti hulladék elégetésére külön rendelet vonatkozik, amely az égetést csak korlátozott mennyiségben engedélyezi a korlátozás bevezetése az 54/2014 (XII.5) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról alapján volt szükséges. Azonban a lakosok időnként nagy mennyiségben égetnek kerti hulladékot, vagy esetleg hulladékkal tüzelnek, ami rendívül megnövelheti a településen a szennyezőanyag kibocsátás mértékét. A hulladékégetés során természetesen az sem mindegy, hogy milyen hulladékot használnak égetésre. Sokszor inkább az a legfőbb probléma, hogy az emberek nem rendelkeznek a kellő ismerettel és információval ebben a témakörben, és így nem tudják, hogy a környezetre milyen hatással van a tevékenységük Felsőörs levegőminőségi állapota A falu levegőminőségének nyomon követésére a Pannon Egyetem levegőminőség mérő busza március 22-től április 5-ig folyamatosan a Kertvég utcában monitorozta a környezeti 5

10 levegő alábbi légszennyező anyagainak változását és meteorológiai paramétereinek alakulását: Kén-dioxid (SO2) Ózon (O3) Szén-monoxid (CO) Szálló por (PM10) Hőmérséklet Páratartalom Légnyomás Globálsugárzás Csapadékmennyiség UV-A és UV-B A falu területén üzemelő mérőbusz közel 2 hetes mérési adatai alapján a környezeti levegő főbb légszennyező anyagai koncentrációjának alakulása az alábbiak szerint jellemezhető. A i nap paraméterei hiányoznak, mert nem állt rendelkezésre a napi adatok 75%-a, ezért az e napi mérési eredményeinket kihagytuk az értékelésből. A kiugróértékek vizsgálatára az úgynevezett Grubbs-féle tesztet alkalmaztuk, ennek következtében az elhanyagolásra került adatok miatt a diagramok folytonossága több helyütt megszakadt. Továbbá sajnálatos módon a közel 1 hetes kalibrációt követő BTEX-mérés folyamatosan ment a mérés ideje alatt ugyan, de 2 napos adatsor lementése után a számítógép nem rögzítette tovább a mért értékeket. Kén-dioxid (SO2) A levegő kén-dioxid tartalmának a meghatározását az MSZ EN 14212:2005 szabvány tartalmazza, mely szerint a kén-dioxid tartalmat UV fluoreszcens módszerrel lehet megállapítani. A mérőbuszon mért kén-dioxid koncentrációk az általunk vizsgált időintervallumban a fűtési időszak vége felé közeledve is alacsony értékek voltak. A mért kén-dioxid koncentrációk napi átlaga 3,18 és 9,48 μg/m 3 érték között változott (2. ábra), az összes mért érték 10 μg/m 3 alatt volt, amely jóval alatta marad a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről c. jogszabály által megállapított 125 μg/m 3 -es 24 órás levegőterheltségi szint határértékének. A mérés ideje alatt határérték túllépést nem regisztráltunk a kén-dioxid esetében. 6

11 : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : :00 O 3 koncentráció (μg/m 3 ) SO 2 koncentráció (μg/m 3 ) ábra Az kén-dioxid (SO 2) koncentráció órás alakulása ig Ózon (O3) A levegő ózontartalmának meghatározására az MSZ EN 14625:2005 szabvány használatos. A levegő ózon koncentrációjának mérését UV fotometriás módszerrel végeztük el. Az ózon koncentrációja arányos a fényelnyelés mértékével (Lambert-Beer törvény), ami azon alapul, hogy az ózon molekuláknak 253,7 nm-es hullámhosszon elnyelési maximumuk van. Felsőörs levegőjének ózon 8 órás mozgó átlag koncentrációjának maximuma a vizsgált időszakban 76,08 μg/m 3 és 105,43 μg/m 3 érték között változott (4. ábra), határérték (120 μg/m 3 ) túllépést nem tapasztaltunk. A 3. ábra jól mutatja, hogy az ózon a kora délutáni órákban éri el a maximum koncentrációját, ami ugyancsak megfelel a vártaknak, hiszen a troposzférikus ózon kialakulása (fotokémiai folyamatok) szoros összefüggésben van a besugárzás napi menetével.[6] 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 3. ábra Az ózon (O 3) 8 órás mozgó átlag koncentrációjának alakulása ig 7

12 : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : :00 CO koncentráció (μg/m 3 ) O 3 koncentráció (μg/m 3 ) Határérték ábra Az ózon (O 3) 8 órás mozgó átlag koncentráció maximumának alakulása ig Szén-monoxid (CO) A levegő szén-monoxid koncentrációjának a mérése a nem diszperzív infravörös spektroszkópián alapuló, MSZ EN 14626:2005 szabvány szerint történt. A községben a szén-monoxid kibocsátás értelemszerűen a közlekedésből és a fűtésből ered. A település levegőjének a szén-monoxid 8 órás mozgó átlag koncentrációjának maximuma a vizsgált időszakban 309,44 μg/m 3 és 662,5 μg/m 3 között változott (6. ábra), a napi levegőterheltségi szint határértékét, amely 5000 μg/m 3, nem érte el. A község területén a szénmonoxid esetében sem regisztráltunk határérték túllépést, ami látható az 5. ábrán is ábra A szén-monoxid (CO) 8 órás mozgó átlag koncentrációjának alakulása ig 8

13 CO koncentráció (μg/m 3 ) ábra A szén-monoxid (CO) 8 órás mozgó átlag koncentráció maximumának alakulása ig Szálló por (PM10) A por koncentrációjának meghatározása gravimetriás módszerrel zajlott, az MSZ EN 12341:2005-ös szabvány szerint. A mérés lényege, hogy a levegő minta portartalmát üvegszál szűrő fogja fel. A mérési módszer a por béta sugár abszorpcióját használja fel. Az anyagokban a béta-sugárzás exponenciális függvény szerint gyengül. A mérési eredményt a tiszta és poros szűrő elnyelésének különbsége adja. Felsőörs levegőjének por terhelése feltehetően kizárólag fűtésből, tüzelésből és szilárd anyagot kibocsátó technológiákból származik. A falu bizonyos területein (pl. abban az utcában ahol a mérőbusz el volt helyezve) jelentős az utak porzásából származó porterhelés. Továbbá a faluban jelentős mennyiségű szálló por juthat a környezeti levegőbe a közlekedésből és a kültéren végzett munkákból (mezőgazdaság). A szálló por 10 μm alatti frakciójának (PM10) napi átlag koncentrációja, amely jelentős egészségügyi hatással bír, 15,64 μg/m3 és 52,2 μg/m 3 között változott a környezeti levegőben az általunk mért mérések alapján. (7. ábra) 9

14 PM 10 koncentráció (μg/m 3 ) PM 10 koncentráció (μg/m 3 ) Határérték 7. ábra A szálló por (PM 10) koncentráció napi átlagának alakulása ig A PM10 koncentrációja a késődélutáni és kora esti órákban a legnagyobb (8. ábra), ami valószínűleg a lakossági tüzelésből származik ábra A szálló por (PM 10) koncentráció órás alakulása ig Meteorológiai paraméterek A légszennyezés mértéke számos tényezőtől függ, ilyen tényezők közé tartozik a napszak, az évszak, az uralkodó szélirány ami esetünkben északi, a hőmérséklet, a páratartalom, a légnyomás, a globálsugárzás, a csapadékmennyiség, és a csapadék fajtája, ugyanis ezek változásai miatt egy terülten a levegőszennyezettség ciklikusnak tekinthető, mintsem állandónak. [7] Méréseink is szinte a felsorolt paraméterekre, egész pontosan a hőmérsékletre, páratartalomra, légnyomásra UV és globálsugárzásra korlátozódtak, amelyek mért napi átlagértékeit az 1. táblázat tartalmazza. 10

15 Hőmérséklet ( C) Páratartalom (%) 1. táblázat A meteorológiai paraméterek napi átlagértékei ig Hőmérséklet ( C) Páratartalom (%) Légnyomás (hpa) UV-A (W/m 2 ) UV-B (W/m 2 ) Globálsugárzás Az 1. táblázatban láthatók a 2 hetes mérésünk során rögzített meteorológiai paraméterek napi átlagai. A táblázat alapján kijelenthetjük, hogy a hőmérséklet fokozatosan emelkedett a mérés során, ezzel együtt pedig a páratartalom fokozatosan csökkent. (9. ábra) A nyomás adataira vonatkozóan nem tapasztalhatunk nagy ingadozást. A levegő páratartalmát nagyban befolyásolni képes a levegő hőmérséklete és nyomása, ismert az is, hogy a hideg levegő kevesebb vízgőzt képes magában tartani, mint a melegebb, belátható tehát, hogy a hőmérséklet emelkedésével nő annak víz befogadóképessége is. A következő diagram a hőmérséklet és páratartalom mért napi átlagértékei alakulásának viszonyát teszi szemléletessé, amelyből jól kitűnik több helyütt is a két görbe komplementer volta. (W/m 2 ) március 22. 8,08 56,49 983,64 8,4 0,15 204,54 március 23. 5,53 66,17 977,81 2,85 0,07 57,91 március 24. 6,77 51,75 980,74 7,3 0,13 185,9 március 25. 6,1 56,68 988,33 7,15 0,13 175,13 március 27. 8,07 63,93 989,7 10,7 0,18 276,17 március 28. 8,2 70,61 986,15 6,55 0,12 153,9 március 29. 8,95 76,39 986,02 4,15 0,12 86,03 március ,91 67,92 989,52 7,55 0,21 180,07 március ,09 58,69 987,12 9,96 0,18 243,49 április 1. 15,95 48,13 986,33 7,37 0,13 179,16 április 2. 10,04 43,31 997,37 8,03 0,15 202,84 április 3. 12,63 44,19 992,34 10,39 0,18 266,45 április 4. 17,2 49,1 984,21 9,32 0,17 237,54 április 5. 19,13 41,93 981,56 8,85 0,16 233, Hőmérséklet Páratartalom 9. ábra A hőmérséklet és páratartalom napi átlagértékeinek viszonya ig 11

16 Most hogy már vannak a községre nézve mért adatok a légszennyező anyagok koncentrációiról, feltételezhető, hogy még a nyári nagyobb forgalom időszakában sem haladják meg az előírt határértékeket a fent említett anyagok, ennek igazolása azonban további kutatás tárgyát kellene, hogy képezze. 2.3 A földtani közeg bemutatása Felsőörs környéke földtanilag igen változatos terület, mely szerkezetileg a középhegységi pászta DK-i szárnyának a része, így a tetők kb méter magasak, míg a köztes hátságok és a fennsíkszerű részek csak méterig emelkednek. A kistáj magaslatai uralkodóan dolomit és mészkő sasbércek, míg a lankásabb idomok gyakran márgás, tufás, homokköves képződményeken alakultak ki. A terület alapvetően három szerkezeti építményre bontható: a paleozoos metamorf-magmás és üledékes kőzetekből felépülő alapzatra - (pl. a permi Balatonfelvidéki Homokkő Formáció, folyóvízi homokkő, aleurolit, konglomerátum), melyek a település keleti részén találhatóak, - és a mezozoos dolomit (Megyehegyi Dolomit) és mészkő (Felsőörsi Mészkő, Vászolyi Mészkő, Nemesvámosi Mészkő) vastag sasbérc sorozatára, valamint a harmadidőszaki és üledékes (proluviális-deluviális, folyóvízi) kőzetekből, lejtőtörmelékből és löszből álló fedő üledékekre. [1] [8] A terület legfontosabb völgye az északnyugat-délkelet lefutású Malom-völgy. A V alakú völgy erózió hatására kiszélesedő kőzethasadék. Szeizmikusan érzékeny területek közé sorolható. [9] [10] A Forrás-hegy nyugati lejtőjén található egykori kőnyerő helyén kialakított geológiai bemutatóhelyen megcsodálható számos nemzetközileg jelentős őslénytani, földtani és rétegtani különlegesség, ugyanis a mintegy millió évvel ezelőtt a Tethys-óceán medencéjében lerakódott és megszilárdult üledék melynek egy része vulkanikus eredetű mára a felszín közelében helyezkedik el. A Balaton-felvidéki triász szelvények közül a felsőörsi különösen is fontos, mivel az anisusi/ladin határt többirányúan igazolja, továbbá Böckh János geológus munkájának köszönhetően ez tekinthető Magyarország első földtani alapszelvényének. [11] A nemzetközileg időjelző határ legfelső - középső triász - területét adó Felsőörsi Mészkő jellemző kőzettípusa a barna, kissé márgás mészkő, ezen kívül vastagpados, tűköves mészkő, brachipodás-crinoideás mészkő és vékony tufa rétegekkel tagolt bitumenes és gumós-tűköves mészkő építi fel. [12] A leírt formációban számos ősmaradvány található, mint például fejlábúak, ammoniteszek, tengerliliomok, kagylós férgek. A közelmúlt fáradságos munkája, - mellyel a Forrás-hegy Európa hírű feltárását bemutató geológiai tanösvényt látogathatóvá tette és elkezdődött a Malom-völgyi tanösvény kiépítése - 12

17 meghozta az eredményt. Ugyanis ezt a felsőörsi természeti értékekben igen gazdag területet bemutató tanösvényt 2014-ben Az Év Földtani Értéke a Bakony-Balaton Geoparkban címmel tűntették ki. [13] 2.4 A talaj állapota A térség a balatoni Riviérának a része, amely egy 2-2,5 km-es szélességben elnyúló lejtő Alsóörstől nyugatra egészen a badacsonytomaji Örsi-hegyig. A lejtő pannóniai tengerhullámok abráziójának köszönhetően keletkezett (a hátak elmosása, elsodrása és lepusztulása). A lejtő, mint ahogy az Felsőörsön is megfigyelhető, a szőlő- és a gyümölcstermesztésnek, valamint nyaralóknak ad otthont mediterrán jellege miatt. [9] A térség nagyszámú természeti értékkel büszkélkedhet. A településre jellemző talajokat is 3 csoportba oszthatjuk: barnaföld rendzina vályog mechanikai összetételű barna erdőtalaj A barna erdőtalajok az erdők és a növények által megteremtett talaj- és mikroklímának, az általuk elbontott szerves anyagoknak és a szerves anyagokat feldolgozó gombáknak és baktériumoknak köszönhetően alakulnak ki. A hosszú és több alcsoportból álló folyamat következtében a biológiai, kémiai és fizikai hatások által beindul a talajban a kilúgzás, a savanyosodás és végül a talajszintekre tagolódik. Az itt található barnaföldek a harmadkori agyagos üledékeken fordulnak elő és ezeknek a színe inkább vörösesbarna. A rendzina talajok tömör, mész tartalmú kőzeteken fordulnak elő és málladéka szilikátos anyagban szegény. Ezeket a területeket erdők, illetve sziklasztyeppek tagolják. Az erőteljes humuszosodás és a gyenge kilúgzás megfigyelhető a képződése folyamán és általánosságban a sekély termőréteg valamint a kavicsos talaj jellemző rá. A szántóföldi művelést igencsak megnehezíti, hogy az üledékes tájakon ahogy az már az előző bekezdésben is említésre került a talajtípusok leírásánál - a talajban és a felszínen kisebb nagyobb méretben jelentős mennyiségű kavics található. (5. Melléklet) Továbbá az erózió is jelentős problémákat vet fel a lejtős tájakon, a nagymértékű felületi lefolyás következtében. [14] Ezeken a területeken a talaj csupán cm-es termőréteget alkot, ami a vízháztartásra is negatív hatást gyakorol. Az imént említett erózió mérséklésére rendkívül nagy figyelmet kell fordítania a községnek, mivel a mezőgazdasági területeken nagy károkat 13

18 okozhat a nagymértékű lefolyás, főleg akkor, ha hirtelen nagy mennyiségű eső esik le az adott területen. Egy terület termőképessége a térségben a gyengétől kezdődően az egészen jó mértékig is változhat. Ez persze függ az alapkőzettől, a térség lejtésétől és persze attól is, hogy hol helyezkedik az adott terület Talajmérések A KRISTÁLY Kft. Felsőörs területén szennyvíztisztító kisberendezések üzemeltetési lehetőségeinek hidrogeológiai és környezetföldtani vizsgálatainak elkészítésével bízta meg a GEOHIDRO Geotechnikai Kft-t, ennek keretében 2016 februárjában 5 kisgépi BORRÓ fúrást végeztek a kijelölt területeken. (21. ábra) A feltárások tervezett mélysége 6,0 m volt, azonban ezt a mélységet csak a 3F és 4F jelű fúrás érte el. Az 1F jelű fúrás 3,5 m-ben, szálban álló mészkőben, a 2F jelű fúrás 4,5 m-ben kőtörmelékes agyagban, míg az 5F jelű fúrás 5,0 m-ben kőtörmelékes közepes agyagban akadt el. [10] A talaj- és talajvízminták laboratóriumi vizsgálatát az 3. Mellékletben megadott szabványok alapján végezték el, a saját, ISO 9001:2008. szerint tanúsított talajmechanikai laboratóriumukban. A feltárások és laborvizsgálati eredmények alapján a vizsgált területen a felső 6 m-en az altalaj felépítésében jellemzően plasztikus rétegek (agyag- és iszap talajok) vesznek részt, az 1F jelű fúrásban pedig 3,0 m-ben elérték a szálban álló mészkövet. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a talaj általános kémiai komponensei között nem található kiugró érték. Az eredményeket összefoglalva megállapítható, hogy a vizsgált talajok döntően vízzárónak, alárendelten gyengén vízvezetőnek minősülnek. [10] Talajvíz A talajvíz minőségét a természeti tényezők, illetve ma már egyre inkább az emberi beavatkozások határozzák meg. A közműolló nyitottsága miatt a települések jelentős részénél alkalmazott szennyvízszikkasztások felelősek ezért Felsőörsön ez kevésbé jelent problémát, a nagyfokú csatornázottságból kifolyólag, illetve sok helyen komoly szennyező a mezőgazdaság is. A GEOHIDRO Geotechnikai Kft. összefüggő talajvizet a vizsgált területen 6 m-es mélységig nem talált, az csak lokálisan az egyes fúrások környezetében 1,5-4,5 m mélységben jelent meg. A mérések alapján elsősorban a völgytalpak környékén, a mélyebben fekvő területeken jelenik meg a talajvíz a felszín közelében, míg az áramlási iránya az alacsonyabb térszínek 14

19 felé mutat. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a felszín közelében feltárt talajok vízvezető/víztartó tulajdonságai is meglehetősen gyengék, ezért szikkasztásra csak korlátozottan alkalmasak. [10] A fúrások közül a 4F es 5F jelűből vettek talajvíz mintát az általános vízkémiai paraméterek meghatározása céljából. A talajmintavételt és a kémiai laboratóriumi vizsgálatokat a NAT által NAT /2015 számon akkreditált Wessling Hungary Kft. végezte el. A vizsgálati eredményeket melyek számszerű értékei az 3. Mellékletben láthatók összevetettük 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben szereplő B szennyezettségi határértékekkel. A vízkémiai vizsgálati eredményeket tekintve a talajvízben kismértékű nitrát-, nitrit- és szulfát-szennyeződés mutatható ki. A talajban ezek a komponensek egyelőre nem kötődtek meg. 2.5 A felszíni és felszín alatti vizek Felsőörs teljes területét tekintve a Balaton vízgyűjtőjéhez tartozik. Legfontosabb állandó vízfolyása a Malomvölgyi-patak (Malom-patak), amely a Király-kúti patakba folyik, ami Lovas községtől már, mint Lovasi-séd torkollik a Balatonba. A Malom-völgyben régen több vízimalom is működött, a patak neve innen ered. A vízfolyás mentén felszín alatti vízbázist érintő karsztvíz kutak találhatóak, ezek látják el a települést ivóvízzel. A vízkitermelés mértéke jelentősen befolyásolja a patak vízhozamát. A 90-es években történt nagymértékű vízkitermelések hatására a vízfolyás gyakorta kiszáradt, azonban elmondható, hogy az elmúlt években a Malomvölgyi-patak vízutánpótlása folyamatos volt. [15] A patak völgyében regionális vízmű van kiépítve, amelyet hidrogeológiai védőterület vesz körül. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. megbízásából 2011-ben újbóli lehatárolás történt, aminek hatására a védőterületek nagymértékben leszűkültek. Ez ellen az újbóli lehatárolás ellen a település önkormányzata fellebbezést nyújtott be a zöldhatóságnak. Ebben kérte a régi védőterületek visszaállítását, vagy a lehatárolás bővítését az északi és a keleti, kritikusabbnak számító területek irányában. 15

20 2. táblázat A Felsőörsi Séd (Malomvölgyi-patak) vízhozamára vonatkozó mérési adatok Mérés dátuma (Forrás: DRV Zrt.) A patakok tavasszal, illetve a nagyobb nyári záporok hatására megáradnak, kisvizek kialakulására pedig ősszel lehet számítani. (2. táblázat) [1] A malom-völgyi vízbázis területén lehulló csapadék bejut a felszínhez közeli dolomit- és mészkőrétegek repedéseibe, ahol elkezd lefelé szivárogni, ennek okán alakul ki a kőzetekben lévő karsztvíz. Ez a karsztvíz forrásként bukkan elő a felszínen és a völgyben folyó ereket és patakokat táplálja. [15] A településen kis mennyiségben található rétegvíz, de van néhány legfeljebb 100 méter mélységű artézi kút a területen, amelyek gyakran nagy vízmennyiséget biztosítanak. [1] Felsőörs források szempontjából sem szűkölködhet, a településen és környékén található a Malomvölgyi-patak forrása, a Király-kút, a Fő-kút és az Al-kút. A források ex-lege, vagyis a törvény ereje által védett természeti értékek. [15] A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésével szembeni védelemről szóló 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet értelmében Felsőörs a nitrátérzékeny területek közé sorolható. [1] A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny a település, és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területnek számít. [1] Meder szélessége (m) Mederbeli vízmélység (m) A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet értelmében az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területéhez sorolható. [1] Vízfelület (m 2 ) Vízsebesség (m/s) Vízhozam (m 3 /s) Vízhozam (l/s) ,22 0,13 0,2886 1,0526 0,3 303, ,22 0,1 0,222 1,0246 0,23 227, ,22 0,08 0,1776 0,709 0,13 125, ,22 0,07 0,1554 0,685 0,11 106, ,22 0,06 0,1332 0,66 0,09 87,91 A Malomvölgyi forrás és kutak megtalálhatóak a sérülékeny üzemelő vízbázisok listáján ( i lista adatai alapján), védendő kitermelésük 2000 m 3 /nap. A község több felszíni és felszín alatti vízbázissal rendelkezik, amelyek jogszabály által is védettnek számítanak. 16

21 Ennek következményeként a mezőgazdaság és a szennyvízkezelés területén is szükséges az elővigyázatosság. [1] 2012-ben a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. elkezdte felkutatni a Balaton-felvidék szabad vízkészleteit abból a célból, hogy a környéken lévő karsztvízzel fedezzék néhány Balatonparti település (Balatonfüred, Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Balatonkenese) ivóvízellátását is. Ezzel a balatoni felszíni vízkivételt szeretnék kiváltani. Felsőörs mellett Nemesvámos, Márkó, Tótvázsony, Szentgál és Dörgicse településeket is érintené a beruházás. [16] Ennek megvalósításához 6 db termelőkút fúrását tervezték, melyek közül kettő a települést is érintené, mivel ezeket a Király-kúti forrás közelében létesítenék. Ez kutanként 1500 m 3 /nap karsztvíz kitermelést jelentene. [17] A DRV Zrt. által készített tanulmányokból is kiderül, hogy a termelő kutak karsztvízcsökkentő hatása miatt a Király-kúti forrás és a Malomvölgyi-patak forrásának a vízhozama is jelentősen csökkenne, szárazabb időszakokban pedig a források kiapadásával is számolni kéne. Ez pedig jelentős károkat okozna a környéken élők környezetében is. A mésztufagátak elporladhatnának, a békák eltűnhetnének, és veszély fenyegetné a Király-kúti forrást is, amelyben, a néhány évtizede történő kiszáradása után, csak évekkel később jelent meg újra víz. [15] Érzékenységi besorolás A települések szennyezettség érzékenységi besorolása alapján (27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról) Felsőörs a fokozottan érzékeny területek közé tartozik. [18] Az érzékenységi térkép alapján (10. ábra), a település területén az alábbi alkategóriák jelennek meg: Vízbázisvédelmi védőterület Felszíni karszt 20 mm-nél nagyobb utánpótlódású terület 17

22 10. ábra Felsőörs felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területei [19] Malomvölgyi-patak vízminőségi jellemzése A mérési pontok bemutatása Összesen 9 mintavételi pontot jelöltünk ki a patak mentén a forrástól kezdve több szempontot figyelembe véve a községet elhagyó szakaszáig. (11. ábra) A számokkal jelölt pontoknál 4 szenzorral végeztük el az első, helyszíni méréseket, amik a következő paraméterekre vonatkozóan nyújtottak információkat: oldott oxigén, ph, vezetőképesség és zavarosság. A helyszíni méréseket követően minden egyes mintavételi ponton megtöltöttünk egy 1,5 literes ásványvizes palackot a patak vizével, amit aztán a laboratóriumban további mérésekhez kívántunk felhasználni. A vízmintavételezést október 28.-án (szerdán) 10:45-től 15:15-ig végeztük el. Az időjárást tekintve a mérést megelőző másfél hétre vonatkozó intervallumot vizsgáltuk meg. A napi maximum hőmérsékletek 11 és 15 C között, míg az éjszakai minimum hőmérsékletek 2 és 9 C között alakultak. A mérés hetében nem volt számottevő csapadék, viszont az előző hét elején közel 50 mm eső esett le. [20] A mérés napján nagy köd volt, ami megnehezítette a tájékozódást a terepen. 18

23 11. ábra Malomvölgyi-patak mintavételi pontjai 1. pont GPS-koordináták: É , K Időpont: 10:43 Az első mintavételi pontunkat nem tudtuk közvetlenül a forrásnál venni, mivel a forráspontnál még a vízszint meglehetősen alacsony, azután pedig egy kis szakaszon teljesen megközelíthetetlen volt a patak. Így forráspontként a térképen 1-es számmal jelzett pontot jelöltük ki, ahol könnyen megközelíthető és elég mély volt a patak vízszintje a méréshez és a vízminta-kivételhez. A patak jobb és bal oldalán is nagy kiterjedésű mezőgazdasági terület található, emiatt az feltételezhető, hogy a műtrágyázás végett beszivárgás és lefolyás által, magas növényi tápanyag koncentráció alakulhat ki a folyó ezen szakaszán. 2. pont GPS-koordináták: É , K Időpont: 11:25 19

24 A második mintánkat egy, a patak közvetlen közelében létesült lovarda után vettük a túraútvonal mentén. A mintavételi pont környezetében zárt lombozatú tölgyfaerdő alkotja a természetes növényzetet, de a főút felöli oldalon az első ponthoz hasonlóan szántó helyezkedik el. A pont a lovarda miatt került kiválasztásra, ugyanis úgy véltük, hogy a közeli állattartás esetleg befolyásolhatja a víz minőségét. 3. pont GPS-koordináták: É , K Időpont: 11:58 A 3. pontunk kijelölését a vízfelszínen nagyobb területen jelenlévő békalencse indokolta. A part mentén a növényzet is sűrűbb volt, mint az előző szakaszon, valamint ezen a ponton tapasztaltunk először szemmel láthatóan is mélyebb vizet. Itt a víz hőmérsékletére is alacsonyabb értéket kaptunk, mint az ezt megelőző mérések során. A mérési pont közelében található egy vízmű létesítmény, ami kerítéssel el van határolva. A térképen is látható, hogy a 3. pont után a patakba folyik egy másik patak, itt azonban nem tudtunk mintát venni, mert megközelíthetetlen volt a terepi viszonyok miatt. 4. pont GPS-koordináták: É , K Időpont: 12:44 A 4. mintavételi pontunk már a községben helyezkedik el egy igen csekély forgalmú betonút mentén. Ez volt az első megközelíthető vízfolyás, ahol tudtunk mintát venni a torkolat előtt is. A vízfolyás forrásánál betonmeder van kialakítva, de egy szakasz után a mintavételi helyen is ez megszűnik. A patak a mintavételi hely környezetében körülbelül 3 méterre folyik az út mellett amely a Snétberger Zenei Tehetség Központhoz vezet. 5. pont GPS-koordináták: É , K Időpont: 13:01 Az 5. pontunk közvetlenül a Snétberger Zenei Tehetség Központ előtt lett kijelölve és mivel a patak itt nehezen megközelíthető, így a hídról vettünk mintát egy erre a célra kialakított mintavevő edénnyel, amit egy hozzárögzített kötéllel húztunk fel. A vízmélység szemmel láthatóan itt volt a legnagyobb. Amit fontos még megemlíteni, hogy a híd előtt körülbelül 30 méterrel található egy szennyvízátemelő akna. 6. pont GPS-koordináták: É , K Időpont: 13:23 20

25 A következő pontunk során közvetlenül a híd után mértünk, mivel itt a 4. pontban említett vízfolyás beletorkollott a Malomvölgyi-patakba. Itt a víz mélységét feltűnően sekélyebbnek észleltük, mint a híd előtt. 7. pont GPS-koordináták: É , K Időpont: 15:15 Ennél a pontnál szintén a mérőedénnyel vettünk vízmintát egy kisebb hídról. Itt a túraútvonal kettéágazik, az egyik fele a patak mellett halad tovább, a másik pedig a Király-kúti forrás irányába folytatódik. A helyszínen látható nyomok alapján fontos észrevétel, hogy ezen a szakaszon gyakran lovagolnak amit a mintavételezés alkalmával is tapasztaltunk. 8. pont GPS- koordináták: É , K Időpont: 14:18 A 8. mintavételi pontunkat egy újabb befolyás, az ún. Király-kúti patak előtt jelöltük ki. A patak ezen szakasza meglehetősen sekély és könnyen hozzáférhető. 9. pont GPS- koordináták: É , K Időpont: 14:55 Az utolsó mintavételi pontunk a Király-kúti patak befolyása után került kijelölésre, melynek egyik oldalán egy rét, a másik oldalán pedig erdő található. A patak mentén viszonylag sűrűbb nádas és növényzet alakult ki, így a mintavételi pontot nehezebben tudtuk megközelíteni. A patak vízminőségének értékelésénél a 10/2010 (VIII. 18.) VM rendelet szerinti határértékeket vettük figyelembe. A mért paraméterek (Balázs Olivér nyomán): 1. Oldott oxigén (mg/l és %) Az első mintavételi pont adatsorában megfigyelhető, hogy az oldott oxigén mennyisége ugyan nem sokkal, de alacsonyabb a megengedett határértéknél. Műtrágyázás miatt beszivárgás és lefolyás által, magas növényi tápanyag koncentráció is kialakulhat a folyó e szakaszán. Az oxigén koncentráció számos tényezőtől függ, pl.: légnyomástól, hőmérséklettől, különböző mikrobiológiai folyamatok általi oxigén felhasználásától stb.. A víz minőségét abban az esetben jellemzi leginkább az oldott oxigéntartalom, ha a telítettségi százalékban kifejezett mennyiségét adjuk meg, nem pedig a koncentrációját. Ekkor az oxigén-tartalom 21

26 adott helyzetbeli értéke a teljes, vagyis 100% telítettséghez képest a víz biokémiai állapotát jellemzi. Az eltérés jelzi, hogy a mintában van-e oxigént fogyasztó, vagy termelő szervezet. 2. Vezetőképesség (µs/cm) Az adott mintának minél nagyobb a só-tartalma, valamint minél több lúgot vagy savat tartalmaz annál nagyobb a vezetőképessége. Az első négy mintavételi pontnál vett mintákban a vezetőképesség jelentősen meghaladja a 10/2010 (VIII. 18.) VM rendelet szerinti határértéket, az ötös ponttól azonban határérték alá csökkennek az adatok. 3. Zavarosság (NTU) A zavarosság értékeinél megfigyelhető, hogy a Malomvölgyi-patak mentén az 1. mérési adattól az 5. mintavételi helyen vett mintából meghatározott adatig a zavarosság mértéke fokozatosan csökken. Az 5. adat nagyon minimális értéket mutat, míg a 6-nál 0,00 NTU érték lett az eredmény. 4. KOI (mg/l O2) A KOI paramétert csak 3 pontban vizsgáltuk, viszont a rendelkezésre álló adatok közül egyik sem haladta meg a határértéket. 5. Nitrit (mg/l NO2-N) A környezetvédelmi program létrejötte alatt a nitrogén-formák közül csak a nitrittel (NO2-N és NO2; mértékegység: mg/l) foglalkozunk. Maga a nitrit a nitrogén körfolyamat részét képezi. Az ivóvízrendszerekben végbemenő átalakulási folyamat aerob környezetben kialakuló mikrobiológiai aktivitás eredménye. A túlzott műtrágya használat következtében a talajból beoldódik a vízbe. Negatív hatása, hogy a vizek a baktériumok számára tápanyagokban gazdag vizekké alakulhatnak, valamint csökkentheti a vér oxigénfelvevő képességét. Az NO2-N mennyisége minden pontnál meghaladja a határértékként megadott 0,04 mg/l-t. 6. Foszfát (mg/m 3 PO4-P) A PO4-P mennyisége a 7. ponttól csökken a határérték alá. A Malomvölgyi-patak felső folyásán mért foszfát többlet eredménye a vízi ökoszisztémák jelentős növekedése. A foszfát mennyiség fő forrása a műtrágya bemosódás. A hirtelen megnövekedett mennyiség az algák növekedését segíti, valamint a gyomok sűrű elszaporodását eredményezi, ugyanakkor a víz szagának és ízének romlását is okozhatja. 22

27 Az algák pusztulását követően, a lebontás alatt különböző baktériumok a víz oldott oxigéntartalmát csökkentik (az 1. pont), ez megakadályozza a vízben élő oxigénigényes élőlények működését. 7. Vas (mg/l Fe) A vas értékei majdnem minden pontnál megegyeznek (<0,10), ezt az eredménysort pozitívnak vehetjük. 8. Szulfát (mg/l SO4) A mérési eredmények azt mutatják, hogy nincs kiugró adat, határérték feletti eredmény (3. táblázat). 23

28 3. táblázat A Malomvölgyi- patak vízminőségi adatai A Malomvölgyi-patak vízminőségi adatai ph Oldott oxigén % mg/l Vezetőképesség (µs/cm) Zavarosság (NTU) KOI (mg/l O2) NO2-N (mg/l) Nitrit NO2 (mg/l) PO4-P (mg/m 3 ) Foszfát PO4 (mg/m 3 ) Vas (mg/l Fe) Szulfát (mg/l SO4) 1. pont 7,58 61,80 6, ,46 7,61-0,09 0, <0, pont 8,34 89,31 10, ,69 2,97 10,30 0,24 0, , pont 8,32 65,96 8, ,43 1,21 11,90 0,17 0, <0, pont 8,30 97,17 10, ,98 5,34-0,24 0, <0, pont 8,20 96,49 10,78 787,15 0,72-0,14 0, <0, pont 8,16 90,00 10,04 799,29 0,00-0,13 0, <0, pont 8,36 97,18 10,84 775,53 3,18-0,11 0, , pont 8,39 96,88 11,31 693,48 9,20-0,12 0, <0, pont 8,33 95,32 10,70 747,46 2,85 9,80 0,06 0,19 <20 <50 <0,10 63 Vízminőségi határértékek* 6, >8 <900 - <15 <0,04 - < /2010. (VIII. 18.) VM rendelet szerinti határérték túllépést jelöl * 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettség határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól 24

29 4. táblázat MSZ 12749:1993 szabvány alapján a Felszíni vizek minőségi osztályhatárai Vízminőségi jellemzők Az egyes osztályokhoz tartozó határértékek Mértékegység I. II. III. IV, V. Az oxigénháztartás jellemzői Oldott oxigén mg/l <3 Oxigéntelítettség % <20 Kémiai oxigénigény (KOl cr ) mg/l >60 Vezetőképesség µs/cm >2000 ph - 6,5-8 8,0-8,5 8,5-9,0 9,0-9,5 >9,5 Ammónium (NH 4 N) mg/l 0,2 0,5 1 2 >2,0 Nitrit (NO 2 -N) Összes foszfor mg/l ug/l 0, , , ,3 500 >0,3 >500 Ortofoszfátok (PO 4 -P) ug/l >250 Vas mg/l 0,1 0,2 0,5 1 >1 5. táblázat Az egyes vízminőségi kategóriák szín szerinti besorolása I. osztály Kiváló Kék II. osztály Jó Zöld III. osztály Tűrhető Sárga IV. osztály Szennyezett Piros V. osztály Erősen szennyezett Fekete 25

30 Mérőpont 6. táblázat MSZ 12749:1993 szerinti vízminőségi osztályba sorolás Az MSZ 12749:1993 szerinti vízminősítési besorolás (4. táblázat) már 2014 augusztusa óta nincs érvényben, azonban a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT 2) szerinti új osztályozás még nem hatályos, a fennálló joghézagból kifolyólag a kiértékelés során, a már nem használatos szabványt, valamint a felszíni vizek vízszennyezettségi határértékeit tartalmazó jogszabályt vettük figyelembe. A régi szabvány szerint végeztük el a patak vízminőségi osztályba sorolását (5. táblázat), míg a hatályos 10/2010. (VIII. 18) VM rendelet alapján csak azt tudtuk meghatározni, hogy a vízfolyás adott szakasza, eléri-e a jó állapotot vagy sem. Savasodási állapot ph Az 6. táblázat alapján, a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet szerinti határértékeket figyelembe véve elmondható, hogy ph tekintetében mind a 9 mérőponton meghatározott mérési eredmények szerint a patak vize jó minőségi osztályba sorolható. Oldott oxigén esetén az 1-es és 3-mas mérőpontok nem érik el a jó értéket, a fennmaradó 7 mérési pont továbbra is a jó kategóriába sorolható. A nitritre kapott eredmények valahány pontban meghaladják a jó osztályt jelző határértéket. Vezetőképesség esetén az 1-4. pontban, míg az ortofoszfátnál az 1-6. pontban nem éri el a víz minősége a kívánt jó szintet. Az MSZ 12749:1993 szabvány által kínált besorolási rendszert figyelembe véve elmondató, hogy a Malomvölgyi-patak felső szakasza (a forrástól számítva, nagyjából a Snétberger zenei központig) mérsékelt ökológiai kategóriába -, a zenei központtól a Király-kúti patakkal történő összefolyásáig már a jó osztályba sorolható a víztest állapota, amelyet a következő 12- es ábrán ábrázolunk. Sótartalom Oxigén háztartás, szerves szennyezés Növényi tápanyagok Vezetőképesség Oldott Oxigén Oxigén telítettség KOI kr PO4-P µs/cm mg/l % mg/l mg/m 3 Összegzés 1. pont Kiváló Mérsékelt Jó Mérsékelt - Mérsékelt Mérsékelt 2. pont Jó Mérsékelt Kiváló Kiváló Kiváló Mérsékelt Mérsékelt 3. pont Jó Mérsékelt Kiváló Mérsékelt Kiváló Mérsékelt Mérsékelt 4. pont Jó Mérsékelt Kiváló Kiváló - Jó Mérsékelt 5. pont Jó Jó Kiváló Kiváló - Mérsékelt Mérsékelt 6. pont Jó Jó Kiváló Kiváló - Jó Jó 7. pont Jó Jó Kiváló Kiváló - Kiváló Jó 8. pont Jó Jó Kiváló Kiváló - Jó Jó 9. pont Jó Jó Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló Jó 26

31 12. ábra Malomvölgyi-patak MSZ 12749:1993 szerinti kategorizálásának térképi megjelenítése 2.6 A természeti környezet A település Natura 2000-es területeit, valamint erdőterületeit az Országos Ökológiai Hálózat övezetei közül a Magterületek közé soroljuk. Natura 2000-es területek például a Balatonfüredi-erdő bizonyos részei. A község keleti oldalán folyó patak ökológiai zöldfolyosóként funkcionál, a Felsőörs-Balatonalmádi út által kettészelt magterületet köti össze. [1] 27

32 A Forrás-hegy lejtőjén található Magyarország első földtani alapszelvénye, amely őslénytani és geológiai érdekesség is köszönhetően az egykori kőbányának. A Balaton kiemelt üdülőkörzet térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartoznak az itt található régi zártkerti területek. A térség nagymértékben átalakult az emberi tevékenységek hatására, azonban most is vannak olyan területek, amelyek nagy diverzitású, értékes állat- és növénypopulációknak adnak otthont. Ilyen területek például a Forrás-hegy geológiai tanösvény nyomvonala, a belterületi idős hársfa és a Miske-tető. [1] 2.7 Az élővilág Felsőörs település a Dunántúli-középhegység flóravidékéhez, a Bakonyicumhoz (Pannonicum flóratartomány) tartozik, amely gyakorlatilag a Dunántúli-középhegység területével egyezik meg, valamint a Balaton-vidék flórajárásának, a Balatonicumnak a része, ami pedig a Balaton-felvidéket, a Keszthelyi-hegységet és a Balaton közeli bazaltvulkánokat öleli magába. A terület erdőterületek számára is megfelelő lenne, de az emberi tevékenységek hatására, a medencékben a szántó- és gyepgazdálkodás, a melegebb domboldalakon pedig a szőlő- és gyümölcstermesztés vált jellemzővé. [1] [21] Az erdőterületeket tekintve a mészkő hegyeken a molyhos tölgyesek, mint például a molyhos tölgy (Quercus pubescens) és a virágos kőris (Fraxinus ornus), más helyeken pedig a cserestölgyesek fordulnak elő leginkább, melyet az erdei legeltetés és erdőgazdálkodás alakított. A déli lejtő szubmediterrán domboldalain karsztbokorerdők lelhetők fel, melyek legjellemzőbb lakói a cserszömörce (Cotinus coggygria), a sárga koronafürt (Coronilla coronata), a nizzai zörgőfű (Crepis nicaensis) és a gatyás saláta (Lactuca viminea), ezen a területen sok endemikus fajjal találkozhatunk. A dolomit sziklagyepeken leggyakrabban megtalálható növények a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), a kékes borkóró (Thalictrum pseudominus), a deres csenkesz (Festuca pallens), a délvidéki árvalányhaj (Stipia ericaulis), a sulyoktáska (Aethionema saxatile) és az ezüstös útifű (Plantago argantea). A lejtősztyepeken fellelhető lappangó sás (Carex humilis), magyar szegfű (Diantus pontederae), sárga iglice (Ononis pusilla), Orlay-murok (Orlaya grandiflora), borzas szulák (Convolvulus cantabrica), vetővirág (Sternbergia colhiflora), őszi csillagvirág (Prospero elisae) és vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) is. Mészkerülő tölgyesekkel jellemzően a vöröshomokkő hegyeken találkozhatunk. [1] A településen 2012-ben adták át a Malomvölgyi tanösvényt, ami 8 állomáson mutatja be Felsőörs növény és állatvilágát. Az állomások a következők: a cserjék, a fontosabb fafajok, 28

33 forrásaink, a környék geológiája, Felsőörs virágos növényei, Felsőörs madárvilága, Felsőörsön folytatott gazdasági tevékenységek, az erdőben előforduló állatok. [22] A tanösvény mentén előforduló legjellemzőbb fafajok a húsos som (Cornus mas), a lepényfa (Gleditsia triacanthos), a közönséges dió (Juglans regia), a kecskefűz (Salix caprea), a vadkörte (Pyrus communis), az ezüsthárs (Tilia tomentosa), a mezei szil (Ulmus minor), a fehér akác (Robinia pseudoacacia), a közönséges gyertyán (Carpinus betulus), a mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata), az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a mezei juhar (Acer campestre), a fekete bodza (Sambucus nigra), a csertölgy (Quercus cerris) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). [23] Felsőörsön sok cserjefaj megtalálható, mivel a település száraz és nedves élőhelyekben is gazdag. Leginkább a nyáron zöldellő, nagy levelű cserjékkel találkozhatunk, melyek útszéleken, erdőszéleken és nedves helyeken fordulnak elő. Ilyen fajok például a mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata), az európai (közönséges) mogyoró (Corylus avellana) és a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus). A tövises cserjék, mint például a kökény (Prunus spinosa), a napsütötte, száraz hegyoldalakon találhatóak meg. Jellemzőek még a tűlevelű cserjék a környék erdőszélein, mint a közönséges boróka (Juniperus communis), a félcserjék, mint a levendula nemzetség (Lavandula) és a kakukkfű nemzetség (Thymus) tagjai, a cserje alakú félparaziták, köztük a fehér fagyöngy (Viscum album) és az elfásodott kúszónövények, melyek közé sorolhatjuk a szőlő nemzetséget (Vitis), az erdei iszalagot (Clematis vitalba) és a közönséges borostyánt (Hedera helix). [24] A Malom-völgyben megtalálható, a hazánkban amúgy ritka, kónya vicsorgó (Lathraea squamaria), amely fák gyökerein (gyertyán, mogyoró, szilfák) élősködő virág. A gyümölcsöt termő virágok közül a környéken fellelhető a papsajtmályva vagy közönséges mályva (Malva neglecta) és az erdei szamóca (Fragaria vesca). A vízpartokon, nedves réteken előforduló évelő és fűszer és gyógynövény a fodormenta vagy zöldmenta (Mentha spicata), valamint a fűszerkömény (Carum carvi) is jellemző a területre. Az erdőkben élő virágok az odvas keltike (Corydalis cava), a bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides), a tavaszi kankalin (Primula veris), az apró nőszirom (Iris pumila) és az orvosi salamonpecsét (Polygonatum odoratum). [25] Felsőörsön és környékén néhány védett növénnyel is találkozhatunk, ilyenek például a közönséges hóvirág (Galanthus nivalis), a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis nigricans), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a bíboros kosbor 29

34 (Orchis purpurea), a nagyezerjófű (Dictamnus albus), valamint az árvalányhaj nemzetség (Stipa). [23] A Malom-völgyben találkozhatunk mind vonuló, mind állandó madárfajokkal is. A völgy nagy részében a gyertyános-tölgyes növénytársulások a jellemzőek, ennek megfelelően az erdei élőhelyet preferáló apró termetű madárfajok fordulnak elő túlnyomó részben. A völgyben végigfolyó Séd partmenti szakasza szintén fontos élőhelyet biztosít a madarak számára, egyrészt a patak bőséges vízhozama, másrészt pedig a parton fellelhető gazdag növényvilág miatt (bodza, mogyoró, fűz). Itt könnyen találnak maguknak fészkelő helyet a cserjeszintű sűrű bozótosokban és a magas lombkoronaszinten. [26] A Malom-völgy leggyakoribb védett költőmadarai az erdei pinty (Fringilla coelebs) és a zöldike (Carduelis chloris), melyek nagy része áttelel, a tengelic (Carduelis carduelis), amely nálunk főként állandó madár, és a meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes), amely költési időben rejtett életet él. A szintén védett fülemüle (Luscinia megarhynchos) néhány egyede a völgy dús aljnövényzetű erdőrészein, valamint a szárazabb cserjésekben költ. Megtalálható még itt az örvös galamb (Columba palumbus), illetve a védett fajok közül az énekes rigó (Turdus philomelos) és a sárgarigó (Oriolus oriolus). Egyéb, a Malom-völgyben megfigyelt madarak a kék cinege (Parus caeruleus), a zöldike (Carduelis chloris), a karvaly (Accipiter nisus), a kenderike (Carduelis cannabina), a zöld küllő (Picus viridis) és a gyurgyalag (Merops apiaster). [24] Felsőörs környékének természeti adottságai, illetve az élőhelyek sokszínűsége pozitívan hat a vadállomány minőségére és mennyiségére is. A környéki vadfajok populációja gazdag, a nagy erdőterületeknek, valamint a szántóföldi- és szőlőtermesztési kultúrának köszönhetően. [27] A nagyvadállomány legjelentősebb képviselői az őz (Capreolus capreolus) és a vaddisznó (Sus scrofa), amely fajok trófeáiból a helyi vadgazdálkodó szervezet szép gyűjteményt tudhat magáénak. A Malom-völgyet és környékét összefüggő erdőterület jellemzi, ahol tekintélyes gímszarvasállomány (Cervus elaphus) lelhető fel. [25] A szántóföldi területek és a szőlőtáblák környékén előforduló jelentősebb apróvadak a fácán (Phasianus colchicus) és a mezei nyúl (Lepus europaeus). A növényvédőszerek elterjedése, valamint az élőhelyek beszűkülése miatt ezen egyedek száma az utóbbi évtizedekben egyre fogyatkozott. [25] A környék legjelentősebb ragadozójának, a vörös rókának (Vulpes vulpes) a példányszáma az utóbbi időben számottevően megnövekedett. Kotorékait az Öreg-hegy lábánál találhatjuk 30

35 meg. A lakott településeken most már egyre inkább fellelhető a nyest (Martes foina), amely elhagyott présházak padlásain talál otthont magának. A területen előforduló legkisebb ragadozó a rágcsálóirtás miatt védetté nyilvánított menyét (Mustela nivalis), amely a község határánál állandóan megtalálható. A környéken előforduló vadak még, a borz (Meles meles), az erdei pele (Dryomys nitedula), a keleti sün (Erinaceus roumanicus), és az európai mókus (Sciurus vulgaris). [25] 31

36 Népesség szma (fő) III. Társadalmi környezet bemutatás 3.1 Demográfia A területen már az őskor embere is megtelepedett, melyről számos a település határában felfedezett régészeti lelet tanúskodik (kőbalta, őskori-, középbronz-kori cserepek). Míg a római pénzek és épületmaradványok a rómaiak ittlétéről és gazdálkodásáról (szőlőművelés a falut körülvevő lankákon) tesznek tanúbizonyságot. Egyes források szerint Felsőörs a honfoglalás korában már bizonyítottan lakott volt. [28] A települést a közelében lévő kőbányák miatt Vágóörs és Kővágóörs néven is említették, lakói kezdetben a királyi és királynéi udvarnak alárendelt udvarnokok, tárnokok, szakácsok, szőlőművelő vincellérek, lovászok voltak. A mohácsi vész és Veszprém elfoglalása után a falu elnéptelenedett és csak a reformáció elterjedésével népesült újra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a település állandó lakosságának száma évről évre folyamatosan növekedett. Míg az 1880-es években csak 700 lakosa volt a községnek, az ezredfordulóra már több mint 1100-an, 2011-ben 1500-an, november 10- én már 1767-en éltek a településen. A 13. ábra alapján jól látszik Felsőörs népességének a növekedése az elmúlt 130 évben Az állandó népesség száma 13. ábra Felsőörs állandó népességének alakulása 1880-tól (forrás:ksh) Ez a gyors népesség növekedés nemcsak a természetes szaporodásnak, vagyis a születések és halálozások különbségének, hanem a település vándorlási egyenlegének (bevándorláskivándorlás) is köszönhető. A 14. ábrán jól látható, hogy az utóbbi időben évről évre több az 32

37 Vándorlások esetszáma (fő) odavándorlók száma, mint az elvándorlás mértéke. A pozitív vándorlási egyenleg, ezáltal a népesség növekedése feltehetőleg a település kedvező földrajzi helyzetének köszönhető, egyrészt Veszprém és a Balaton közelgése számít vonzó tényezőnek, ugyanis a megyeszékhely munkahelyet és piacot is jelent Felsőörs lakosai és termékei számára, másrészt a község kedvező környezeti adottságai miatt a zsúfolt nagyvárosból sokan költöztek a környező településekre, így Felsőörse is (dezurbanizáció jelensége). A község határában lévő kő(márvány)bánya és az urasági szőlők ugyancsak pozitív hatással voltak a népesség számára, hiszen sok embernek adtak munkalehetőséget. Vándorlások száma Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) 14. ábra Vándorlások száma ( ) A korfán (15. ábra) jól látszik, hogy a fiatalok száma a nyugdíjas korúakéhoz képest jóval magasabb, közel kétszer akkora, ezért fiatalodó korfa jellemző a településre. A község fiatalodása valószínűleg a sok betelepülő gyerekes családnak köszönhető. A korfán még jól látszik a es korosztály kiemelkedően magas száma, mely a település magját és munkaerejét adja. A Ratkó-korszak politikájának a társadalmi hatása is észrevehető a korfán. A Ratkó-korszak a Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. A népesedéspolitika, - amely a népességnövekedésére törekedett, melyet az abortusztilalommal és a gyermektelenségi adóval kívántak elérni - sikeresnek tekinthető, ugyanis a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. A legnagyobb kiugrást az éves nőknél figyelhetjük meg. A Ratkó-gyermekek (akik a fél évtized alatt születtek) magas száma 33

38 miatt, az ő gyermekeik száma is magas (mostani es korosztály), ezáltal él tovább a Ratkó-korszak a korfán. [29] 85< férfi nő 15. ábra Felsőörs korfája (2015. november) Az évesektől kezdve minden egyes korosztályba tartozók száma az előző korcsoporthoz képest csökkenést mutat. Az évesek a háborús generáció, a II. világháború alatt, valamint közvetlenül előtte és utána születettek. A háború hatása azonban nem igazán vehető ki, drasztikusan csökkenő tendenciát nem figyelhetünk meg a születésszámot vizsgálva. Az idősebb korosztályoknál egyre erőteljesebben látszik a nőtöbblet, ami inkább a születéskor várható magasabb élettartamnak tulajdonítható, mintsem a férfiak II. világháborúban való részvételének, ugyanis ezt a korfáról nem tudjuk egyértelműen leolvasni. Összességében 889 férfi és 878 nő él Felsőörsön a legfrissebb adatok szerint. 3.2 Foglalkoztatottság és gazdaság Felsőörs foglalkoztatottsági mutatói a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint kedvezőek, a munkanélküliek aránya a településen 2015 januárjában 4,15% volt. Ez az arány az országos átlaggal együtt változott, 2001-től vizsgálva a 2008-os gazdasági recesszió 34

39 után 2010-ben érte el a maximumát, akkor 7,75% volt a munkanélküliek aránya a községben, azóta azonban az adatok alapján nőtt a foglalkoztatottság. Felsőörs legjelentősebb ipari vállalkozásai: a műanyagipari feldolgozással foglalkozó Omikron Dokk Kft., a mezőgazdasági ágazatban működő Morello Kft., a faipari Tivafa Kft., a betongyártó Borbély Beton és a Quad Rapid Kft., mely benzinkutat üzemeltet. Ezek a cégek foglalkoztatják helyben a legtöbb embert. Azonban a községben a kevés munkalehetőség miatt, a munkavállalók nagy része a közeli városba, Veszprémbe ingázik, tehát Felsőörs tipikus példája az alvótelepüléseknek. [1] A településen 187 vállalkozás került bejegyzésre, melyek leginkább kisvállalkozások, mint például asztalosok, autószerelők, mezőgazdasági vállalkozók. A helyiek vásárlási igényeit 2 kiskereskedelmi üzlet szolgálja ki. Vendéglátóhelyei közül legfontosabb a Malomvölgyi Oktatási és Szabadidőközpont, emellett csak közép- és alsó kategóriás éttermek és magánszállás/szobakiadók, valamint 2 kocsma említhető meg. A településen kevés olyan vállalkozás van (vagy esetleg nincs is vállalkozás), mely a helyi adottságokra építve helyi igényeket szolgál ki, azaz a fenntarthatóság kritériumainak eleget tenne. Minőségi, igényes, a település arculatát, hangulatát erősítő, a helyi közösség építésének teret adó kiskereskedelmi szolgáltatóhely azonban nem található a településen. A Balaton közelében fekvő Felsőörsön a turizmus jelentős ágazatnak számít. Habár a település nem rendelkezik közvetlen Balaton-parti kapcsolattal, természeti (pl. geológiai tanösvény) és épített értékeinek (pl. Bűnbánó Magdolna Árpád-kori műemléktemplom), valamint jó infrastruktúrájának köszönhetően fontos a turizmus a település életében. A turisztikai infrastruktúra jól kiépített, számos üdülőingatlan van és a település vállalkozói jelentős szálláshely kapacitással rendelkeznek. Mivel az egész térség fontos desztinációnak számít Magyarországon, ezért Felsőörs a környező településekkel (Alsóörs, Csopak, Lovas és Paloznak) közösen létrehozta a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesületet. Az egyesület célja, hogy összefogja a térségben a turisztikai fejlesztéseket, illetve a térség iránt érdeklődők számára közös megjelenést biztosítson. [30] A területhasználatok százalékos megoszlása a 16. ábrán látható. Felsőörsön a változatos és kedvező adottságok miatt a mezőgazdasági termelés sokoldalú, ugyanis a település magasabb, lejtősebb részein rétek, legelők és szőlők vannak, míg az alacsonyabb, egyenletesebb területeket szántóföldként, gyümölcsösként hasznosítják. A változatos adottságok (mint a lejtőkitettség mértéke, talajtípus, vízháztartás, alapkőzet, erózió, termőréteg vastagsága) miatt a földterületek termőképességüket tekintve változatos 35

40 aranykorona értékkel bírnak. Összességében a település földjeinek termőképességi adottsága jónak mondható, de a gyengétől kezdődően az egészen jó mértékig is változhat. A területek mezőgazdasági megmunkálását legnagyobb részben 2-3 felsőörsi családi gazdaság végzi, ugyanakkor a kedvező éghajlati és területi adottságokból adódóan, számos családnak van a település külterületén szőlőse, gyümölcsös telke, pincéje volt zártkertek, ahol helyi gazdálkodást folytathat. Azonban fontos leszögezni azt a tényt, hogy a mezőgazdasági művelés csak másodlagos, ugyanis a települést a változatos dombvidéki adottságai végett inkább a kiterjedt, összefüggő erdőterületek jellemzik, melyek 20%-kal nagyobb területet foglalnak el, mint a szántóterületek. [1] Felsőörs közigazgatási területének a 12,75 %-át (16. ábra) a szántók teszik ki. A szántóföldi növénytermesztésben elsősorban a búza és a kukorica játssza a legfontosabb szerepet, s elsősorban a nagyüzemi gazdálkodás (nagy táblákon folyik az intenzív művelés és csak kevés a parlagon hagyott terület) a jellemző. A gyepterületek - melyek főként vízfolyások, medrek mentén helyezkednek el, rajtuk legeltetés, kaszálás zajlik - a területhasznosítás 8 %-át teszik ki. Azokon a területeken, ahol felhagytak a legeltetéssel, a gyep bozótosodása, beerdősülése megindult. Rétek elsősorban a meredekebb partoldalakon vannak, területük 3%-nyit tesz ki. A gyepterületek, rétek, erdők ökológiai- és zöldfolyosót képző területek, ezért a vízminőségvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából fontos területek. Az erdőterületek továbbá jelenősek a települési környezet minősége (térség mezoklímája) szempontjából, valamint tájesztétikai szemszögéből a turisztikai vonzerő megtartása végett. A mezőgazdasági területek 24 %-át a településen nagy hagyománnyal rendelkező szőlő és gyümölcstermesztés adja. A gyümölcsök közül elsősorban a meggyet lehet kiemelni, ugyanis ennek a gyümölcsnek egy nagy táblán folyik a termesztése a sz. mellékút mentén. A termeléshez kapcsolódóan a Morello Kft. által terményfeldolgozásra is sor kerül, ezért Köveskút-pusztán hűtőház épült. Ahogy a Balaton-felvidéken, így Felsőörsön is évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek, így a szőlőművelés hozzátartozik a terület történelméhez, hagyományaihoz, tájképéhez. Habár nagy hagyományokkal rendelkezik a vidék a szőlőművelés terén, az utóbbi évtizedben mégis inkább üdülő/lakó funkcióra cserélődtek a szőlőültetvények mellett lévő présházak. [30] Állattenyésztés a településen nem jellemző, a nagytestű haszonállatok közül egyedül a turizmusban hasznosított lótartás van jelen. A kistestű haszonállatok közül a sertés, a baromfi, a házinyúl és a kecske tartása elvétve előfordul, de nem jellemző a településre. Bár a község 36

41 felszíni és felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny, a mezőgazdasági gyakorlatba ezek a szempontok nem épültek be. [1] TERÜLETHASZNÁLATOK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA Kivett; 11% Kert; 1% Szántó; 17% Gyümölcsös; 16% Gyep (legelő); 8% Rét; 3% Szőlő; 8% Erdő; 36% 3.3 Szociális ellátás 16. ábra Területhasználatok százalékos megoszlása Felsőörsön az alapfokú szociális, oktatási és egészségügyi ellátás biztosított, de annak ellenére, hogy a hét 4 napján rendelkezésre áll a közösség számára háziorvosi ellátás, valamint gyógyszertár is, a lakosok inkább a környező nagyobb településeken (Veszprém, Balatonalmádi) használják ki a szélesebb körű ellátást. Balatonalmádival Közös Önkormányzati Hivatala van a településnek. Felsőörs 10 másik település mellett köztük Balatonalmádival a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulás tagja. A Társulás többek között a következő feladatokat látja el: alapfokú szociális-, egészségügyi-, és közoktatási ellátás, ifjúság-, gyermek-, és családvédelem, területfejlesztés, közművelődési feladatok, sport feladatok. A gyermek és a családvédelemmel a településen működő Bendola Kft. foglalkozik. Az idősek és a segítségre szorulók ellátását a térségben alakult kis közösség segíti, valamint a gondozásra szoruló idős emberek számára a Faluházban található klubszoba nyújt lehetőséget. A lakhatási szempontok alapján a községben élő közösség legnagyobb része összkomfortos vagy komfortos lakásban lakik, egy elenyésző hányada a lakásoknak és a nyaralóknak viszont félkomforttal rendelkezik vagy komfort nélküli. [1] 37

42 3.4 Társadalmi szervezetek, és működésük Felsőörs település társadalmi-, kulturális-, vallási-nevelési életének formálásában, valamint a közbiztonság fenntartásában, számos, a településen működő főként civil összefogás eredményeként létrejött szerveződés vesz részt, ezek a következők: Fenntartható Élet és Környezet Egyesület Vendégváró Egyesület Felsőörsi Ifjúsági Közhasznú Sportegyesület, Felsőörsért Közalapítvány Civil Baráti Kör Nők Felsőörsért Egyesület Református Egyházközösség Felsőörsi Bárókert Víziközmű Társulat Csalán Környezet és Természetvédő Egyesület Nyugdíjasklub Felsőörsi Polgárőr Egyesület Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület Leader Helyi Akciócsoport Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület [1] A fenti egyesületek, mint általában a hasonló kis községekben kezdeményezett csoportosulások megalapításukkal és működésükkel olyan célok megvalósítását próbálják helyi kisközösségi szinten elérni, mint az oktatás, a közművelődés fejlesztése és támogatása, a helyi kulturális örökség védelme, emberi-, nemzedékek közötti kapcsolatok ápolása, hagyományok, tradíciók őrzése, környezettudatosság jelentőségének hangsúlyozása, helyi és a környező települések közössége közti kapcsolatok alakítása, a település arculatának és élhetőségének javítása. Teszik mindezt különböző fokú társadalmi szerepvállalással, közösségi programok falunapok, bálok, mulatságok, önkéntes akciók, kiállítások részleges, teljes megszervezésével azokban történő aktív részvétellel, aktuális pályázati lehetőségek felkutatásával és azokra történő pályázati anyagok elkészítésével. Kiragadva néhányat a fenti felsorolásból, a Fenntartható Élet és Környezet Egyesület röviden FÉK egyik főcélja, a lakosság figyelmének felhívása, saját kertjeik, gazdaságaik ökológiai szemléletű művelési lehetőségeire, vagy háztáji gazdaságok létrehozásával, haszonállatok tartásával jelentkező gazdasági, ökológiai pozitívumokra. Egyéb fontos céljuk például a 38

43 környezet- és természetvédelem súlyának tudatosítása, ökológiai szemléletű életmódok megismertetése a lakossággal. [31] A célok megvalósítása érdekében, hogy néhányat említsünk, a szervezet többek között statisztikai adatokat gyűjt, a lakosság körében termesztett és tenyésztett állatok és növények fajtáiról, azok számáról és mennyiségéről, Felsőörs természeti erőforrásairól szántók, erdők, szőlők, kapcsolatokat teremt és ápol helyi és a régió egyéb civil szervezetivel, a helyi önkormányzattal és környező oktatási intézményekkel főként ökológiai és humánökológiai kérdések megvitatásának vonatkozásában. A Csalán Környezet és Természetvédő Egyesület pedig az egyesület akcióprogramjának keretein belül a kultúra ápolásával, a településfejlesztés-, a gazdaság-, valamint a környezetvédelem feladataival és fejlesztésével foglalkozik. [1] 3.5 Környezettudatosság, környezetkultúra, környezetetika A környezettudatosság a társadalom és az egyén olyan gondolkodásmódja, és ezen alapuló magatartásformája, valamint rendszeres tevékenysége, amely során a környezet védelme érdekében a tudatos felelősségvállalást tartja szem előtt, rendelkezve környezetével kapcsolatos tájékozottságával, illetve az iránt való érzékenységével, melyet a környezetéről alkotott alapos tudás és erkölcsi meggyőződés alakít ki. A környezettudatos szemléletmódot létre kell hozni, és fenn kell tartani, ami a környezetre káros szokások elhagyásával, illetve lemondásokkal, esetenként anyagi ráfordításokkal jár, azonban ezek a befektetések hosszú távon megtérülnek. A környezettudatosságra való nevelést, már fiatal korban érdemes elkezdeni, ezzel is megelőzve, hogy a lakosság szemléletformálása felnőtt korban történjen meg, ami sokkal nehezebb feladatnak minősül. [32] [33] A település környezettudatosságának felmérésére készítettünk egy-egy kérdőívet a gyerekeknek és a felnőtteknek. A kérdőívek a Felsőörsi Hírmondó februári számának mellékleteként jutottak el a családokhoz, továbbá opcionálisan online is kitölthetőek voltak. A kezdeti nehézségek ellenére végül 43 db felnőtt és 41 db gyerek kérdőív érkezett vissza a leadási határidő leteltével. A gyerekek (7-14 év között) az iskolában környezetismeret óra keretében töltötték ki a kérdőívet. A nemek közti megoszlás közel 50% lett. A 7-14 éves korcsoportban lévők számához viszonyítva a kitöltési arány mintegy 27% volt. Az első kérdés miszerint, hogy Szoktál-e a szüleiddel környezetvédelemről, környezeti problémákról beszélgetni a válaszadó gyerekek 12 %-a adott egyértelműen pozitív választ, 70% volt az aki, hacsak ritkán is, de hall vagy kapcsolatba kerül a környezetvédelem valamilyen aspektusával családon belül, és a 39

44 válaszadóknak mindössze 17%-a az aki nem kerül vele kapcsolatba otthon valamilyen okból kifolyólag. A következő 3 kérdést hulladékkal kapcsolatos témakörben tettük fel. Az ehhez tartozó első kérdés a gyerekek környezet-etikus magatartását kívánta felmérni. A válaszok alapján megállapítható, hogy már ebben a korcsoportban kialakult annak a megítélése, hogy helytelen a szemetet nem az arra kijelölt helyen eldobni, sőt a válaszok alapján közel 60 %-os a hajlandóság arra, hogy felvegyék a más által eldobott hulladékot. A témakör további kérdése a hulladékkal kapcsolatos ismeretanyagot ölelte fel. Közel minden gyerek tudta, hogy hova kell elhelyezni a hulladékká vált elemet, valamint jelentős részük tisztában volt azzal, hogy az újrahasznosítás jele látható a képen. Megállapítható tehát, hogy a gyerekek rendelkeznek előzetes ismeretanyaggal a hulladékgazdálkodás területéről az iskola, a média vagy a család révén. Az 5. kérdés alapján, miszerint, hogy hallottak-e már a globális klímaváltozásról, és amennyiben igen akkor fejtsék ki azt egy mondatban, megállapítható, hogy habár közel 60%- a a válaszadóknak azt írta, hogy hallott már róla, mégis a többség pontatlanul fogalmazta meg és legtöbbször inkább csak a velejáró felmelegedést tudták megemlíteni. Összességében megállapítható, hogy az általános iskolás gyerekek döntő többségének van valamilyen fokú rálátása a környezetvédelem kérdőívünk által érintett területeire. A visszaérkezett kérdőívek alapján a felnőtteket 5 korcsoportra osztottuk: 14-30, 31-40, 41-50, 51-60, 61 év felettiek. A fent említett felnőtt korcsoportokban az 500 kiküldött példánynak a 8,6%-a érkezett vissza kitöltve, azonban ez a lakosságra nézve 2,9%-ot tett ki. A legnagyobb visszaküldési hajlandóságot a es korosztály mutatta, ez esetükben 4,4%-ot jelentett. Ellenben fontos hangsúlyozni, hogy messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni, ugyanis a kitöltésszám elmaradt a reprezentatívnak vehető értéktől. Az eredmények azt mutatják, hogy a kérdőíveket a nők szívesebben töltötték ki és küldték vissza, mint a férfiak. A következő ábra az összesített pontok átlagának korcsoportonkénti eloszlását mutatja be: 40

45 Pontszám Környezettudatosság szintje 43 42, , , , < Felnőtt korcsoportok (év) 17. ábra Az összesített pontok átlagának korcsoportonkénti eloszlása Ahogy a 17. ábra is mutatja a fiatalok, fiatal felnőttek (14-30 év közöttiek) és a munkaképes korosztály magját alkotó éves korosztályba tartozó kitöltők átlag (41,44) alatti pontszámot értek el. Ezen alacsony pontszámok leginkább a 8. kérdésre, miszerint Ha, lehetséges tömegközlekedést és/vagy kerékpáros, gyalogos közlekedést választok, a 9. kérdésre: Amennyiben az autós közlekedést választom, többnyire többen utazunk együtt, valamint a 10. kérdésre: Vásárlásaim során igyekszem Magyarországon termelt/előállított termékeket választani, adott alacsony pontszámoknak köszönhető. A kérdőívben mellesleg a feltett kérdések közül az utóbbi 3 kérdés volt a legmegosztóbb. Továbbá nem hoztak meglepő eredményt az 5. kérdésre Energiatakarékos háztartási berendezéseket használok otthon érkezett válaszok, ugyanis az előzetes várakozásoknak megfelelően a fiatal korosztály válasza átlag (4,02) alatt helyezkedett. Összességében a válaszok alapján kijelenthető, hogy a többség felelősséget érez a környezete iránt. A községben a komposztáló lakosok aránya magasnak mondható, aminek az okát a Hulladékgazdálkodás c. fejezetben fogjuk tárgyalni. Azonban fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni, ugyanis a kitöltésszám elmaradt a reprezentatívnak vehető értéktől. 41

46 IV. Települési és épített környezet 4.1 Infrastruktúra Felsőörs község a 73-mas számú főút mellett fekszik ennek csak egy kis része érinti magát Felsőörsöt-, alapvetően a 7219-es Alsóörsöt és Veszprémet összekötő út valamint a as Balatonalmádit és Felsőörsöt összekötő mellékút halad keresztül a településen. A lakóövezet közúti forgalmat biztosító útjai túlnyomó részt burkoltak, kismértékű a burkolatlan utak aránya. A községen áthaladó járműforgalom a nyári időszak kivételével nem mondható számottevőnek, csak abban az esetben szükséges a keresztülhajtás, ha a célforgalom Veszprém felől Alsóörs irányába tart. Parkolók a község központjában, valamint elszórtan a település több pontján vannak kialakítva. A lakók parkolási igényei a lakövezeti részben a saját telkeiken belül biztosítottak. Állandó, jól szervezett tömegközlekedés is biztosított buszjáratokkal a környező települések és Felsőörs között. A gyalogos közlekedés a település jelentős részén járdákkal jól megoldott, kivételt képeznek ez alól a szűkebb utcák. Kerékpárutak jelenleg nincsenek kialakítva kerékpárút fejlesztési tervezet azonban már készült a településen így a kerékpáros közlekedés jelenleg közúton zajlik. Az országos vasúthálózat nem érinti a települést. [30] A település infrastruktúráját tekintve elmondható, hogy az ivóvízhálózatra kötött ingatlanok aránya 100%, míg a szennyvízhálózatra rá, és rá nem kötött belterületi ingatlanok megoszlásának aránya közel 100%. A településre hulló csapadékvíz, részben zárt csapadékvíz elvezető csatornán, részben pedig füvesített felületű nyílt árkokon át kerül kivezetésre a faluból, ahonnan időszakos vízfolyáson és árkokon keresztül folyik a Balaton, mint végső befogadó felé. A község energiaellátása javarészt külső energiaforrásokból megoldott, távvezetékeken villamos és földgáz át biztosított. Felsőörs intézményi adottságait vizsgálva elmondható, hogy településtervezési szempontból jól átgondolt és megvalósított a struktúrája. A faluközpont ad otthont magának a Polgármesteri Hivatalnak, amely létesítmény egyben helyet biztosít a faluháznak, a helyi könyvtárnak valamint egy fiókgyógyszertárnak egyaránt. A centrumban található továbbá a postahivatal, valamint ennek környezetében a közösség vallási életének legfontosabb színterei, a Református templom valamint az Árpád-kori Római Katolikus templom. A Római Katolikus - egykori prépostsági - templomtól néhány tíz méterre található a volt Prépostsági ház, amely magával a templom épületével együtt műemléki védelem alatt áll. Két további ilyen, műemléki épület található a településen, a Keöves Kúria, továbbá egy népi lakóház. 42

47 A település rendelkezik oktatási és nevelési intézményekkel egyaránt. Míg a helyi Miske óvoda önkormányzati fenntartású, addig a 4 évfolyamos Malomvölgyi Általános Iskola amely egy veszprémi általános iskola tagintézményeként működik jelenleg fenntartását Veszprém város, valamint a helyi települési önkormányzat közösen biztosítja. A falu peremén működik továbbá egy tehetséggondozó, a Snétberger Zenei Tehetség Központ, amely Snétberger Ferenc Kossuth-díjas gitárművész ötlete nyomán került megvalósításra, a finanszírozást a Magyar Állam és a Norvég Alap biztosította, amely zeneileg tehetséges roma származású diákok patronálásával és zenei képességeinek továbbfejlesztésével foglalkozó intézmény. [34] A lakóövezeti részt képező magántulajdonú ingatlanok főként a központon is áthaladó Fő út mellett, valamint a Fő úthoz csatlakozó, a község északi részén nyíló mellékutcákban Kinizsi utca, Kisperjési utca, Táncsics Mihály utca találhatók. A település belterületének délebben elhelyezkedő utcái Bárókert-, Király utca nagyobb számban még beépítésre váró telkekkel rendelkeznek csupán. A lakóingatlanok jelentős hányadáról funkciójukat nézve elmondható, hogy főként üdülési, üdültetési célokat szolgálnak. Ezen ingatlanok egyrészt a belterületen találhatók, nagyobb részük azonban a község keleti felében elhelyezkedő szőlőtermő pincék és a hozzájuk tartozó épületek (volt zártkerti területek) már a község külterületéhez tartozik. 4.2 Zaj- és rezgésvédelem Ahogy az már az előző fejezetben is említésre került, a község belterületén halad keresztül az Alsóörsöt és Veszprémet összekötő 7219 j. mellékút, amely inkább a célforgalom lebonyolítása szempontjából fontos, mivel emellett az ezzel az úttal párhuzamosan haladó 73. számú főút jóval nagyobb forgalmat bonyolít le Veszprém és Csopak között kialakítása és jóval előnyösebb magassági útvonalvezetése végett. A 73. számú főút a község területét észak-nyugaton, a külterületi részen pusztán csak érinti, így nincs számottevő behatással a közösségre zajterhelés szempontjából éppúgy, mint a Balatonalmádit Felsőörssel összekötő 7218 j. út sem, mivel ennek az útnak valamelyest kisebb a forgalomterhelése. Tehát mindezt összefoglalva a 7219 j. mellékúton áthaladó személygépkocsik és tehergépkocsik zajterhelését tartottuk fontosnak vizsgálni, elsődlegesen a kis keresztszelvényű szakaszokon és a kanyarokban. Az általunk március 25.-én tartott zajmérés eredményeit a 7. táblázat tartalmazza: 43

48 7. táblázat Zajmérési eredmények Mérőpontok Csendes időszaki mérések Csúcsidőszaki mérések [db] [db] József Attila u. (1Z) 47,2 51,9 Falu központ (2Z) 67,1 73,2 Óvoda mellett (3Z) 55,4 57,8 Körmendy prépost u. (4Z) 58,7 53,8 Eperfa sor (5Z) 42,3 44,3 Rózsa u. (6Z) 48,3 50,3 Fő u.- Hóvirág u. (7Z) A méréséket Brüel & Kjær 2238 MEDIATOR típusú zajmérő berendezéssel végeztük 1,5 méter magasságban. A mérések időtartama pontonként 10 perc volt. Az időjárási körülmények adottak voltak a mérések elvégzéséhez, a szélsebesség 5 m/s alatti volt, melyet Windmaster 2 típusú mérőműszerrel ellenőriztünk. A településre vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékeit a 27/2008. (XII.3.) KvVM- EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint a következő, 8. táblázat foglalja össze: 8. táblázat Közlekedési zajtól származó határértékek 27/2008 (XII.3) KvVM-EüM együttes Zajtól védendő terület Nappal 6-22 óra Éjjel 22-6 óra rendelete szerint Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő Nappal 6- Éjjel óra óra Nappal 6-22 óra Éjjel 22-6 óra Üdülőterület 50 db 40 db 55 db 45 db * * Falusias lakóterület, különleges terület temető, zöldterület Gazdasági terület Közlekedési zajtól származó határértékek Kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zaj Az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól 55 db 45 db 60 db 50 db * * 65 db 55 db 65 db 55 db 65 db 55 db 44

49 A *-gal jelzett mezőben zajtól védendő terület helyezkedik el, melyet 73. számú főút nem érint. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a faluközpontban valószínűleg azért kaptunk magasabb értéket a zajterhelésre, mivel ez az útszakasz a legforgalmasabb a községben, továbbá pedig itt több szolgáltató intézmény is található többek között a posta, a gyógyszertár, bolt, zöldséges valamint a községen áthaladó vidéki buszoknak is itt található két megállóhelye. A többi mért ponton, amelyek a főúttól távolabb eső lakóövezeti részeken találhatók, nem volt számottevő zajterhelés. A mérési eredmények a 27/2008 (XII.3) KvVM-EüM rendeletben meghatározott határértékhez képest amely a fenti táblázat alapján 60 db 2 esetben kismértékben haladták meg, és mind a kettő a frekventáltnak mondható faluközpontban került rögzítésre. Csendes időszakban 67,1 db; csúcsidőszakban pedig 73,2 db értékeket kaptunk. Emellett még fontos megjegyezni azt, hogy a forgalom túlnyomó része a nyári időszakra esik, ekkor esetleg még jobban is átlépheti a zajterhelés a megengedett határértéket. A zajmérés eredményeiből az IMMI szoftver segítségével készítettük el az alábbi zajtérképeket (18. és 19. ábra): 18. ábra Csendes idei zajtérkép 45

50 19. ábra Csúcsidőszaki zajtérkép A zajtérképeken látható, hogy a csendes időszakban mért értékek esetében a hatásterület kisebb, a csúcsidőszakban mért értékekhez képest. Valamint konklúzióként levonható az is, hogy a fent említett bekezdésben lévő 2 határértéknek a túllépése is nagyon jól kivehető mind a két zajtérképen a főútvonal mentén. Felsőörs, mivel nem közvetlenül a Balaton partján fekszik, így a nyári időszakban sem jellemző a szórakozóhelyeken kialakuló esetleges zajterhelés. Továbbá jelentős zajterheléssel járó ipari tevékenység sem jelentkezik a településen, viszont a Fenyves utca 7. szám alatt működő asztalosipari telephelyre külön határozat vonatkozik a zajkibocsátás tekintetében. Emellett pedig a Petőfi utcában üzemelő Omikron Dokk Kft.-re is külön szabályozás vonatkozik, ez a cég már a gazdasági tevékenységgel járó üzemek közé sorolható. A lakosság körében csupán időnként adódik egy-két konfliktus a mezőgazdasági tevékenységből származó zajterhelés miatt, de összességében ez elhanyagolható. A 9. táblázatban láthatjuk a fentebb említett rendelet 1. számú melléklete alapján meghatározott kibocsátási határértékeket, melyek az üzemi létesítményekre vonatkoznak: 46

51 9. táblázat Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zajterhelési határértékek Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zajterhelési határértékek Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Üdülőterület 45 db 35 db Falusias lakóterület, különleges terület 50 db 40 db temető, zöldterület Gazdasági terület 60 db 50 db 4.3 Zöldfelületek Felsőörs mind zöldfelületekben, mind zöldterületekben viszonylag gazdagnak mondható. A települést körbeölelő erdők összterülete, mintegy 600 ha-t tesz ki, ezen kívül belterületen, illetve annak környezetében további, mintegy 6 ha területet borítanak erdők. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a település belterületén, a falusias jellegből adódóan a legtöbb ingatlanhoz tartozik udvar és kert is. Közterületen egy nagy közkertként kijelölt zöldterület található a Hóvirág utcában, amely mellékes funkciójaként szabadtéri színi előadások helyszíneként szolgál. Zöldfelületi elemként említhetők meg a játszóterek, a község határában elhelyezkedő futballpálya, valamint a községi temető. A közutak mentén jelenleg elvétve találkozunk csak telepített fasorokkal valamint zöldfolyósokkal, amelyek a település több pontján elszórtan elhelyezkedő zöldterületeket összekötnék. [30] 4.4 Energiaellátás Felsőörsön az energiaellátás elsődlegesen vezetékes energiahordozókkal történik. A vezetékes energiahordozók közül a villamos energiát a villamos hálózat juttatja el, míg a földgáz a földgázvezetékeken keresztül jut el termelőtől a fogyasztóig. A vezetékes földgáz megjelenésével párhuzamosan csökkenni kezdett a környezetet jobban szennyező nem vezetékes energiahordozók használata, megjegyzendő továbbá, hogy a fa még ma is jelentős szerepet tölt be a község energiaellátásában (termikus energia). Míg a PB használata főleg a nyaralóingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. [30] Villamosenergia-ellátás. Felsőörsön és a térségében a Győri központú E.ON-Északdunántúli Áramszolgáltató Zrt. Veszprémi Üzletigazgatósága a villamosenergia-ellátásának üzemeltetője. A terület villamosenergia-ellátása, mely a világítás és technológiai energiaigények kielégítését szolgálja 47

52 100%-osnak tekinthető. A település ellátása 20 kv-os középfeszültségű hálózatról történik, melynek táppontjai a veszprémi és a litéri 120/20 kv-os alállomások. Ezekről a pontokról indulnak a 20 kv-os vezetékek, amelyek a településen található 9 db transzformátort fűzik fel a hálózatra. A transzformátoroktól kiinduló kisfeszültségű ellátást biztosító üzemeltető kezelésében lévő hálózat és a közvilágítási hálózat jellemzően szabadvezetékes kivitelű Termikusenergia-ellátás Felsőörs községben a gáz és hőenergia szolgáltatásba bevont ingatlanok aránya mintegy 78%. A földgáz lakossági felhasználása a helyi energiaigények közel teljes fedezésére alkalmas, jellemzően lakóingatlanonként rendelkeznek a tulajdonosok annak hasznosítására alkalmas gáztüzelésű kazánnal. A földgázelosztását az országosan is üzemelő E.ON végzi, egész pontosan ennek regionális kirendeltsége, a Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. Veszprémi Üzemigazgatósága. A településre a földgáz, a Felsőörsöt és Alsóörsöt összekötő nagyközépnyomású ágvezetékről érkezik, amely egy a Nagyvázsony felé haladó regionális nagynyomású gázvezetékre csatlakozik. A településre érkező jellemzően 3 bar üzemi nyomáson működő vezetékre csatlakoznak az egyes ingatlanokhoz tartozó házi nyomásszabályzók, amelyektől induló kisnyomású házi bekötések elégítik ki a fogyasztói igényeket. [30] 4.5 Vízellátás A statisztikai adatok alapján az ivóvízvezeték minden utcában megépült, a vezetékes ivóvízellátás a település minden házába bekötött, így a vízellátó hálózat 100%-os szintre kiépítettnek tekinthető. A vízfogyasztás mértéke az ivóvíz hálózatra rákötöttekre vonatkozólag 128 l/fő/nap. [35] A vízellátást a Dunántúli Regionális Vízművek Zrt. Északkelet Balatoni Regionális Vízmű rendszerének Balatonfüredi Üzemigazgatósága biztosítja. Felsőörs saját vízbázissal rendelkezik. Ivóvízét a karsztvízre települő Malomvölgyi kutak biztosítják, melyek közül jelenleg 3 db üzemel. A vizet szivattyúk segítségével a hálózati rendszer ellennyomó tározóként üzemelő 100 m 3 -es magastározójába a Vízműtelepen üzemelő 250 m 3 -es térszíni tározóból nyomják fel. A hálózati rendszer alapzónájának vezetékeiben a víznyomást ez a magastározó biztosítja, míg a felső zóna és az ún. Patkócsárda magasabb zónáiban a víznyomást nyomásfokozókkal biztosítják. A település vízellátó rendszerei a Balatonfüred központú Északbalatonparti Fenntartási Üzemvezetőség rendszeréhez csatlakoznak, melynek vízbázisa a Nyírádi vízbázis. Az ellátó hálózati rendszer alapvetően körrendszerben épült ki, csupán néhány helyen, főleg a külterületek felé kifutó utcáknál található ágvezetékekben alakulhatnak ki többször pangóvizes állapotok, valamint a 48

53 rekonstrukciós munkáknál, illetve csőtörés esetén több háztartás maradhat vízellátás nélkül. Az ellátó hálózatot DN 100-as és DN 80-as kemény polivinil-klorid KM PVC és kemény polietilén KPE csövek alkotják. A hálózatra föld feletti tüzivízcsapok vannak felszerelve. A település ivóvíz fontosabb jellemzőit, minőségi paramétereit a 10. táblázat tartalmazza: [35] 10. táblázat Felsőörs ivóvízminőség paraméterei (Forrás: DRV Zrt.) Jellemző Vízminőség Határérték Összes keménység (nk 0 ) ph 7,43 6,5 9,5 Vezetőképesség (µs/cm) KOI ps (mg O 2 /l) 0,68 5 Nátrium (mg/l) 5,9 200 Arzén (µg/l) 1,6 10 Ammónium (mg/l) <0,05 0,5 Nitrit (mg/l) <0,05 0,5 Nitrát (mg/l) Klorid (mg/l) 10,1 250 Szulfát (mg/l) 48,7 250 Vas (µg/l) Mangán (µg/l) 16,6 50 Alumínium (µg/l) <40 0,2 Fluorid (mg/l) 0,3 1,5 A táblázat alapján elmondható, hogy az ivóvíz minősége kifogástalan. A karsztvízből való kivétel után kezelés nélkül fogyasztható, csak fertőtlenítésre van szükség. 4.6 Szennyvízcsatornázás és vízelvezetés Mint már korábban ismertetésre került Felsőörs szennyvízcsatorna hálózata 100%-ban kiépített, a hálózat üzemeltetését a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. végzi, tulajdonosa pedig Felsőörs község önkormányzata. A belterületi ingatlanok majdnem teljes hányada csatornahálózatra kötött, ezen arányszám majd 2/3-ra 68% - csökken amennyiben a külterületen található ingatlanok rákötését is vizsgáljuk. A rá nem kötött ingatlanoktól a szennyvíz elszállítása hivatalosan szippantással valósul meg január 1-jétől jogszabályi indíttatásból kifolyólag, a 455/2013. (XI. 29.) Kormányrendeletben foglaltak szerint a település azon külterületi ingatlanjain is végre kell hajtani a szennyvíz, szippantással történő összegyűjtését évente legalább egyszeri alkalommal -, amelyek vezetékes ivóvíz szolgáltatást vesznek igénybe. [36] A község szennyvízelvezetése, főként elválasztott rendszerű gravitációs csatornán DN 200-as KM PVC át, kisebb részben 49

54 nyomás alatti csatornarendszeren keresztül valósul meg. A településen 3 közbenső szennyvízátemelő és egy regionális végátemelő üzemel. A keletkező összes szennyvizet a végátemelő egy regionális nyomóvezetéken keresztül az alsóörsi gravitációs hálózatra juttatja, ahonnan egy újabb végátemelőn át, már a 2 község szennyvízét közösen vezetik egy nyomás alatti hálózaton keresztül a balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre. Itt alkalmazva a megfelelő eltávolítási eljárásokat, a szennyezőanyag koncentrációkat olyan mértékben csökkentik, hogy azok megfeleljenek a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 2. mellékletében foglaltaknak, majd elvégzik az élővízi befogadóra történő ráengedést, amely jelen esetben a veszprémi Sédet érinti. [4] Felsőörs belterületének jelentős hányadán a csapadékvíz elvezetése a 2014-es évig főként burkolatlan, füvesített medrű nyílt árkokban valósult meg. Több helyütt az utcák kis szélességéből adódóan nem volt elvezető rendszer kialakítva, ezért itt a csapadékvíz az útburkolat felületén folyt, utat keresvén a legközelebbi befogadóig. A 2014-es év folyamán azonban a település egy Európai Unió által kiírt pályázat megnyerését követően komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy a csapadékvíz elvezető rendszerét korszerűsítvén kialakítson egy olyan infrastruktúrát, amely hozzájárul a település közel teljes egészének a csapadékvíz károk elleni védelméhez, az elvezetési problémák orvoslásához, a lakossági és önkormányzati vagyon védelméhez, nem utolsó sorban pedig magához a Balaton amely vízgyűjtő területén fekszik a község vízminőségének megőrzéséhez. További nem titkolt célja volt a projektnek, egy rendezettebb településkép megalkotása és fenntartása a helyiek és az idelátogató turisták számára. A Fő utca egy meghatározott rövidebb szakaszán már korábban kiépítésre került zárt csapadékvíz elvezető csatorna, amely befogadója az Alsóörsi út szélén haladó nyílt árok volt. A projekt keretén belül, ehhez épült további 1320 m zárt csapadékvíz csatorna, valamint mintegy 2933 m burkolt csapadékvíz csatorna és folyóka. A munkálatok által érintett terület nagysága mintegy 100 ha volt, az érintett utcák között voltak például, Hóvirág utca, Fő utca, Bárókert utca, Petőfi utca, valamint néhány külterületi szakasz. A település területére hulló csapadékvíz, árkok és ideiglenes vízfolyások szállítják a külterületen domborzati adottságokból adódóan Alsóörs irányába, amely település nyílt árkain keresztül jut a Balatonba, mint végső befogadóba. A befogadó vízfolyások medrei, és annak partjai főként a település külterületi részein fákkal és talajtakaró növényzettel erősen benőttek, nehezen megközelíthetők. [4] 50

55 4.7 Hulladékgazdálkodás Felsőörs település elhelyezkedéséből fakadóan, hulladékgazdálkodási szempontból az Észak- Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás tagja. A településen keletkező kommunális hulladék gyűjtése helyben a lakóházaknál, valamint a falu két pontján a Fő úton a futballpálya mellett, valamint a faluközpontban a Miske óvoda mellett kialakított szelektív gyűjtőszigeteken amely papír, műanyag és üveg hulladék elkülönített gyűjtését biztosítja - valósul meg. Felsőörsön január 1-jétől házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszert vezettek be, a szolgáltatás kiterjed a háztartásokban keletkező műanyag, fém és kisméretű papír hulladék elszállítására, a hulladék elhelyezéséhez szükséges műanyagzsákot és annak havi rendszerességgel történő elszállítását a közüzemi szolgáltató biztosítja. [37] A lakosság körében keletkező üveg hulladék elhelyezésére továbbra is csupán a két kijelölt gyűjtősziget erre a célra kialakított edényzetében van lehetőség. A községben, mind a vegyesen, mind pedig a szelektíven gyűjtött kommunális hulladék elszállítását a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. (VKSZ) biztosítja. A VKSZ adatai alapján a községből hagyományos úton elszállított kommunális hulladék és lomhulladék éves átlagmennyisége az elmúlt 6 évben közel 360 és 15 tonna volt (11. táblázat), míg a szelektíven begyűjtésre került mennyiség kicsivel meghaladta a 8,5 tonnát. [38] Könnyen belátható ez alapján, hogy a faluban üzemelő hulladékgyűjtő szigetek jelenlegi kihasználtsága meglehetősen alacsony a hagyományos elszállítás viszonylatában. 11. táblázat Felsőörsön keletkező kommunális és lomhulladék mennyiségi alakulása 2010 és 2014 között (Forrás: Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt.) Kommunális hulladék Lom hulladék EWC kód Év Lakossági Közület Lakossági kg kg kg éves átlag

56 Mennyiség (tonna) Papír csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék 20. ábra A szelektívhulladék mennyiségének alakulása (Forrás: Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt) A szelektíven gyűjtött hulladék részaránya lassú növekedést mutat az elmúlt évekhez képest (20. ábra), főként olyan tényezőknek köszönhetően, mint a hazai hulladékgazdálkodási jogszabályok szigorodása, a hulladéklobbi erősödése, valamint a lakosság környezettudatosság terén mutatott szélesedő rálátása és elfogadása. A fenti diagramból is kitűnik, ez a kisarányú növekedés, amely leginkább a műanyag csomagolási hulladék mennyiségének változásában figyelhető meg. A településen jelenleg nem üzemel hulladéklerakó a régi települési lerakó rekultivációját a közelmúltban fejezték be, így a vegyesen begyűjtött települési szilárd hulladék a királyszentistváni hulladéklerakón kerül elhelyezésre, míg a szelektíven gyűjtött frakciók hulladékhasznosítása az ugyanitt létesített Mechanikai és Biológiai Hulladékkezelőben valósul meg. A lakosság körében keletkező biológiailag aktív, szerves háztartási és kerti hulladékot a helyiek többsége, egy a Csalán Környezet és Természetvédő Egyesület által megnyert korábbi pályázatnak köszönhetően pályázaton nyert és a házaknál elhelyezett komposztálókban tudja hasznosítani. [39] A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok olajok, olajos göngyölegek, elemek, akkumulátorok ideiglenes elhelyezésére a Veszprém városi hulladékgyűjtő udvarban van lehetőség. 52

57 V. Környezetállapot-értékelés A környezetvédelemmel foglalkozó vizsgálatokra a 60-as évektől kezdve egyre nagyobb figyelem irányult. Ezek kezdetben a már meglévő technológiákra összpontosultak. Velük párhuzamosan kialakultak azon vizsgálati módszerek, melyek a környezeti hatások közötti kölcsönhatások feltárására irányultak. Ezen korai hatásvizsgálati módszerek még kezdetlegesnek számítottak. Idővel azonban az ezekben található hiányosságok kiküszöbölésére új értékelési szemlélet alakult ki, melyet környezeti hatásvizsgálatnak (KHV) nevezünk. A KHV egy előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges, értékelhető környezeti állapotváltozásoknak becslése, és ez alapján a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása. Egy környezeti hatásvizsgálat során több lépést is el kell végezni, melyek sorrendben a következők: [40] 1. Meg kell határozni a hatótényezőket. 2. Fel kell tárni a hatásfolyamatokat. 3. Be kell határolni a hatásterületet. 4. A környezetállapotát le kell írni a hatásviselők érzékenységének meghatározásával. 5. Meg kell becsülni a hatásfolyamatokat és az állapotváltozásokat. 6. Utolsó lépésben pedig az állapotváltozást szükséges értékelni. A környezeti hatásvizsgálat eredményeképp keletkező dokumentum a környezeti hatástanulmány, amely elkészítése helyszíni vizsgálatokat, számításokat, becsléseket, méréseket, tudományos ismereteket igényel. A hatásvizsgálat elkészítéséhez több módszer is rendelkezésre áll, ilyenek például a: mátrixok hálózatok térképfedvények hatásfolyamat ábrák ellenőrzőjegyzékek mennyiségi módszerek A környezetállapot-értékelésünk során a mennyiségi módszerekkel dolgoztunk, nevezetesen a Battelle-féle környezetértékelési rendszerrel (KÉR), a komplex környezetszennyezési index módszerrel és az integrált mennyiségi módszerrel. [41] 53

58 A dolgozatunk egyik fő célja Felsőörs környezeti állapotának a meghatározásán keresztül a település környezetvédelmi programjának kiegészítése volt. Ennek érdekében kerültek felmérésre környezeti elemenként a korábban már ismertetett paraméterek, mint a felszíni víz és a felszín alatti vízállapota, a levegő minősége, valamint a község zajterhelése. A különböző környezeti elemek alábbi paramétereit használtuk fel az állapotértékelés során (12. táblázat): 12. táblázat A környezeti elemenként vizsgált paraméterek Felszíni víz esetében Felszín alatti víz esetében Levegő esetében Vezetőképesség ph Kén-dioxid KOI Vezetőképesség Szén-monoxid Nitrit nitrogén KOI Ózon Foszfát Klorid Szálló por (PM 10 ) Szulfát Nitrát Vas Nitrit Oldott oxigén Szulfát ph Ammónium Vas Nátrium 54

59 21. ábra Mérőpontok 5.1 Battelle-féle környezetértékelési rendszer (KÉR) Ez a módszer az USA-ban került kidolgozásra a Battelle Colombus Laboratórium által. 78 környezetértékelési paraméter relatív fontosságát állapították meg összemérhető egységekben a módszer használatával, és ezeket paraméterfontossági egységeknek nevezték el (PFE). Az előbb említett 78 paramétert négy osztályba (környezetszennyezés, ökológia, esztétika, humán érdekek) és 17 kvantitatív kategóriába (pl. víz, levegő, talajszennyezés, fajok és populációk, stb.) osztották fel. A módszerrel meghatározható az osztályok és a paraméterek közötti viszony, amelyből pedig a különböző paraméterek fontosságára, relatív súlyára következtethetünk. A Battelle-módszer alapján minden projekt alternatíva leírható egy mutatóval, mely a környezeti hatásegységgel (KHE) fejezhető ki. A környezeti hatásegységet a következő képlet alapján számolhatjuk ki [42]: KHEj= Σ (KM)ij ni=1(pfe)i KHEj = környezeti hatásegység a j. projektváltozathoz KMij = környezetminőségi skálaérték i. környezeti tényezőhöz és j. projekt változathoz PFEi = paraméterfontossági egységek i. környezeti tényezőhöz. 55

60 Az alapadatok összefüggései alapján megkapjuk az úgynevezett környezetminőségi skálaértékeket. Minden környezeti paraméterhez tartozik egy diagram, aminek az x tengelyén az adott paraméter koncentrációja van feltűntetve, az y tengelyen pedig a hozzá tartozó környezetminőségi skálaérték. Ez utóbbi érték 0-1 között változhat, ahol a 0 a legrosszabb, az 1 pedig a legjobb környezetminőséget jelöli. A grafikonról meghatározott skálaértéket megszorozva a paraméterfontossági egységgel kapjuk a környezeti hatásegységet. Ezeket az eredményeket összegezve kapunk képet a környezet állapotáról. A módszerhez tartozó értékelési skálát a 13. táblázat tartalmazza: 13. táblázat Battelle-féle módszer értékelési skálája [42] KHE érték Környezet befolyásoltsága 100< Érintetlen, természeti/természetes környezet Természeti/természetes környezet, enyhe emberi hatással Fokozott emberi hatás, természeti környezet regenerálódhat Erősen befolyásolt, természeti környezet regenerálódása csökkent mértékű Degradált, természeti környezet regenerálódása nélkül. 0-9 Elfogadhatatlan hatás, a természeti környezet visszafordíthatatlan pusztulása. A táblázatból is kitűnik, hogy minél kisebb a KHE érték, annál rosszabb a vizsgált környezet állapota. 5.2 Komplex környezetszennyezési index módszer A komplex környezetszennyezési index módszer Brindusa Michaela Robu nevéhez fűződik, amelynek alkalmazhatóságát nagyban befolyásolja az értékelést készítő szakmai tapasztalata. A környezeti elemekhez tartozó paramétereket minőségi osztályokba (21. ábra) sorolja, az osztályok száma 1-10 közé esik. A 10-es minőségi kategória a természetes állapotot jelzi, míg az 1-es egy végletekig leromlott állapotot jelöl. A környezeti elemjegyekből számítható az alábbi képlet alapján minden környezeti paraméterhez egy minőségi osztályjegy (14. táblázat) [42]: n J ej = J i n i=1 Ahol: Jej: a j. környezeti elem/komponens jegye. Ji: az i. környezeti paraméter minőségi osztályjegye. n: a környezeti paraméterek száma. i: az adott környezeti paramétert jelöli a vizsgált környezeti elem esetében. 56

61 Minőségi osztály (J i ) Minőségi kategóriák 14. táblázat Környezetminőségi osztályjegyek [42] Vizsgált paraméter 1 Vizsgált paraméter 2 Vizsgált paraméter 3 A környezetminőségi jegy ismeretében utolsó lépésben meghatározható a komplex környezetszennyezési index a következő egyenlet felhasználásával: Vizsgált paraméter 4 Vizsgált paraméter 5 1 Erősen VP 1K1 VP 2K1 VP 3K1 VP 4K1 VP 5K1 2 meghaladó VP 1K2 VP 2K2 VP 3K2 VP 4K2 VP 5K2 3 VP 1K3 VP 2K3 VP 3K3 VP 4K3 VP 5K3 Meghaladó 4 VP 1K4 VP 2K4 VP 3K4 VP 4K4 VP 5K4 5 VP 1K5 VP 2K5 VP 3K5 VP 4K5 VP 5K5 6 Határérték közeli Adott komponens jogszabályban foglalt határértéke 7 VP 1K7 VP 2K7 VP 3K7 VP 4K7 VP 5K7 8 VP 1K8 VP 2K8 VP 3K8 VP 4K8 VP 5K8 Megfelelő 9 VP 1K9 VP 2K9 VP 3K9 VP 4K9 VP 5K9 10 Jó VP 1K10 VP 2K10 VP 3K10 VP 4K10 VP 5K10 Környezetminőségi osztályjegy J J (J 5 i ) 1 J 2 J 3 J 4 I PG = 100 ( Ahol: IPG komplex környezetszennyezési index a J ej j=1 Jej a j. környezeti elem vagy komponens jegye a a vizsgált környezeti elem vagy komponens száma j a vizsgált környezeti elemet vagy komponens. A meghatározott komplex környezetszennyezési index alapján a 15. táblázatból kiolvashatjuk a tanulmányozott terület környezetének állapotát: 15. táblázat A környezet állapota az I PG index szerint [42] I PG I PG =1 a ) 2 A környezet állapota Az emberi tevékenység által nem befolyásolt környezet. 1<I PG <2 Megengedet határok mellet, emberi tevékenység hatásának kitett környezet. 2<I PG <3 Emberi tevékenység hatásának kitett környezet zavaró helyzetet okozva. 3<I PG <4 Emberi tevékenység hatásának kitett környezet, rendellenességeket okozva. 4<I PG <5 Az emberi tevékenység által súlyosan befolyásolt környezet. 6<I PG Degradált környezet, nem megfelelő az életformák fennmaradására. Minél nagyobb az IPG értéke, annál rosszabb minőségű a környezet állapota. 57

62 5.3 Integrált mennyiségi módszer Ezt a módszert is Brindusa Michaela Robu publikálta a doktori disszertációjában. Összehasonlítva az IPG módszerrel ez a vizsgálat a környezet állapotának leírásán túl a környezeti kockázatok megállapítására is alkalmazható. Első lépésben a vizsgált környezeti elemeket mátrixba kell rendezni. A mátrix soraiban illetve oszlopaiban vizsgált környezeti elemek egymáshoz viszonyított fontossági értékének hányadosai szerepelnek, és ezen elemek fontossági értékét az állapotértékelést végző személy határozza meg szakmai tapasztalatai alapján. Az érték 0-1 közé eső skálán terjedhet, ahol a 0 a legkisebb fontosságot jelöli. Második lépésben ki kell számolni a standardizált pontszámot (SN), ebből pedig a fontossági egységet (UI) minden egyes környezeti elemre, amely a 16. ábrán látható [42]: 16. táblázat A standardizált pontszám és a fontossági egység meghatározása [42] Ezután az adott környezeti paraméterek minőségét (Qpi) a határérték koncentrációjának (CMA) és a mért koncentrációjának (Cdi) hányadosából kapjuk: Q pi = C MA Cdi A környezeti hatás (IMi) egyenlő a környezeti elem fontossági egységének (UIj) és a környezeti paraméter minőségének (Qpi) a hányadosával: IM i = UI j Qpi 58

63 Ahol: i: az adott környezeti paraméter a vizsgált környezeti elem esetében (pl. KOI) j: a vizsgált környezeti elem A környezeti paraméterenként meghatározott környezeti hatások (IMi) összegét ezután osztjuk az összes paraméter számával (n). Ebből megkapjuk az adott környezeti elemre vonatkozó környezeti hatás értéket (IMej): n IM ej = IM i n i=1 A környezet egészére vonatkozó környezeti hatás eredményét (IMk) úgy kapjuk, hogy a környezeti elemként számolt IMej összegét osztjuk a vizsgált környezeti elemek számával (a). n IM k = IM ej a i=1 Végül a kapott környezeti hatás értékét (IMej) szorozzuk az adott környezeti elemhez meghatározott standardizált pontszámmal (SNej), amelyből megkapjuk az adott környezeti elemre vonatkozó környezeti kockázatot (RMej): n RM ej = IM ej SN ej i=1 A környezet egészére vonatkozó környezeti kockázat mértékét az egyes környezeti elemekre számított kockázati értékek összeadásával kapjuk meg: n RM k = RM ej i=1 A környezeti kockázatot (RMk) az előbbiekben kiszámolt környezeti elemekre meghatározott RMej értékek összegéből nyerjük, amit a 17. táblázat alapján besorolhatunk a megfelelő kategóriába: 59

64 17. táblázat A környezeti hatás és a környezeti kockázat osztályozása [42] Környezeti hatás (IM) < Leírás Az emberi tevékenység által nem befolyásolt környezet. Megengedett határok mellett, emberi tevékenység hatásának kitett környezet. Emberi tevékenység hatásának kitett környezet zavaró helyzetet okozva. Emberi tevékenység hatásának kitett környezet, rendellenességeket okozva. Az emberi tevékenység által súlyosan befolyásolt környezet. Környezeti kockázat (RM) < Leírás Elhanyagolható kockázat. Minimális kockázat, ellenőrzési folyamat szükséges. Közepes kockázat, elfogadható szinten, ellenőrzési és megelőzési folyamat Közepes kockázat, nem elfogadható szinten, megelőzési folyamatok szükségesek. Közepes kockázat, megelőzési és kontrol folyamat szükséges. >1000 Degradált környezet, nem megfelelő az életformák fennmaradására. >1000 Fontos kockázat, megelőzési folyamat szükséges. 5.4 Saját eredmények értékelése a különböző módszerek alapján Battelle-féle környezetértékelési rendszer (KÉR) Első lépésként meghatároztuk a környezeti elemekhez kapcsolódó paraméter fontossági egységeket (PFE). A paraméterfontossági egységet összességében 100 egységnek vettük és ezt osztottuk fel a környezeti elemek között annak függvényében, hogy melyiket tartottuk a legérzékenyebb elemnek és melyiket a legkevésbé érzékenynek. A felosztás az alábbi diagramon látható (22. ábra): 60

65 PFE MEGOSZLÁS Zaj; 6% Felszínalatti víz; 30% Víz; 40% Levegő; 24% 22. ábra PFE megoszlása a környezeti elemek között A vizsgált paraméterek számától függően az adott elemen belül egyenlő részekre továbbosztottuk ezt a 4 egységet, így az egyes komponensek PFE értékei a következők lettek: Felszíni víz esetén: 5 Felszín alatti víz esetén: 3 Levegő esetén: 6 Zaj esetén: 6 A továbbiakban a környezeti elemekhez kapcsolódóan meghatároztuk a környezetminőségi skálaértékeket (KMi), melyet a 18, 19, 20, 21. táblázatokban tekinthetünk meg összegezve: 18. táblázat Környezetminőségi skálaértékek a felszíni víz esetén Környezetminőségi skálaértékek a felszíni víz egyes komponenseire Mérőpont Vezetőképesség KOI cr NO 2 -N PO 4 -P SO 4 2- Fe ph DO 1. pont 0,57 0,44 0,35 0,65 0,94 0,6 2. pont 0,58 0,71 0,28 0,27 0,68 0,66 0,87 0,29 3. pont 0,58 0,67 0,34 0,35 0,66 0,87 0,49 4. pont 0,57 0,28 0,64 0,62 0,87 0,24 5. pont 0,64 0,37 0,49 0,72 0,88 0,23 6. pont 0,63 0,38 0,64 0,69 0,88 0,31 7. pont 0,64 0,41 0,76 0,7 0,67 0,86 0,22 8. pont 0,66 0,39 0,69 0,77 0,86 0,18 9. pont 0,65 0,72 0,51 0,78 0,87 0,24 61

66 KHE-érték 19. táblázat Környezetminőségi skálaértékek a felszíni alatti víz esetén Környezetminőségi skálaértékek a felszíni alatti víz egyes komponenseire Mérőpont Vezetőképesség KOI ps NO táblázat Környezetminőségi skálaértékek a környezeti levegő esetén 21. táblázat Környezetminőségi skálaértékek zaj esetén Ezután kiszámoltuk a környezeti hatásegységeket az összes paraméterre az előző fejezetben feltűntetett egyenlet alapján, tehát a fenti skálaértékeket megszoroztuk a paraméterfontossági tényezőkkel, majd a kapott eredményeket összegezve kaptuk meg a környezeti hatásegység értékeket az összes mintavételi pontra. A módszer alapján minél nagyobb értéket kaptunk az egyes pontokban, annál jobb állapotú a vizsgált környezet. Ennek eredményeit a 22, 23. táblázatban és 23, 24. ábrán foglaltuk össze: NO 3 - NH 4 + Cl - SO 4 2- Fe ph Na 4F 0,84 0,87 0,8 0,79 0,85 0,86 0,82 0,85 0,97 0,84 5F 0,7 0,75 0,56 0,59 0,83 0,82 0,64 0,85 0,96 0,81 Környezetminőségi skálaértékek a levegő egyes komponenseire CO SO 2 O 3 PM 10 0,92 0,86 0,68 0,84 Környezetminőségi skálaértékek zaj esetén Mérőpont Csendes időszak 0,69 0,54 0,63 0,6 0,73 0,69 0,62 Csúcsidőszak 0,66 0,49 0,61 0,64 0,72 0,67 0,61 25,00 20,00 15,00 Batelle végeredmény (Felszíni víz) 10,00 5,00 0, Mérési pontok 23. ábra Felszíni víz mérőpontok környezeti hatásegységei 62

67 KHE-érték Mérőpont 22. táblázat Felszín alatti víz mérőpontok környezeti hatásegységei ph Vezetőképesség Felszín alatti víz (KHE-értékek) KOI ps Cl - NO 3 - SO 4 2- NO 2 - NH 4 + Fe Na SZUM 4F 2,9 2,52 2,62 2,57 2,38 2,47 2,41 2,54 2,54 2,51 25,46 5F 2,89 2,09 2,24 2,45 1,78 1,92 1,69 2,49 2,54 2,42 22, táblázat Környezeti levegő környezeti hatásegységei Levegő (KHE-értékek) SO 2 CO O 3 PM 10 SZUM 5,18 5,5 4,06 4,46 19,21 Batelle végeredmény (Zaj) 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0, Mérési pontok Csendes időszak Csúcsidőszak 24. ábra Zaj mérőpontok környezeti hatásegységei Az előzőekben feltűntetett KHE értékek átlagát kiszámítottuk környezeti elemenként, majd ezeket összegezve megkaptuk a település egészére vonatkozó, annak környezeti állapotát leíró KHE mutatószámot, ami a 24. táblázatban van feltűntetve: 24. táblázat Felsőörs környezeti állapota elemenként Környezeti elem Felszíni víz Felszín alatti víz Levegő Zaj ΣKHE KHE i 18,62 23,99 19,21 3,82 65,64 Mivel a KHE értékére 65,64-et kaptunk, így a környezet befolyásoltsága a 13. táblázat szerint a es kategóriába esik bele, ami alapján a környezet fokozott emberi hatásnak van kitéve, de képes a regenerálódásra. 63