AZ ALFÖLD 1990 ÉS 2006 KÖZÖTTI VÁLASZTÁSFÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAINAK ÁTTEKINTÉSE. Hegedűs Gábor

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ALFÖLD 1990 ÉS 2006 KÖZÖTTI VÁLASZTÁSFÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAINAK ÁTTEKINTÉSE. Hegedűs Gábor"

Bálint Péter
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 AZ ALFÖLD 1990 ÉS 2006 KÖZÖTTI VÁLASZTÁSFÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAINAK ÁTTEKINTÉSE Hegedűs Gábor We analyzed parliamentary individual constituencies of the Great Hungarian in relation to the number of voters and the changing of number mentioned between 1990 and Both average number of voters per individual constituencies and average changing of their number are lower in the Great Hungarian Plain than in Hungary. It would be reasonable to change the borders of individual constituencies both in the analyzed region and in the country. választási földrajz Alföld területi egyenlőtlenség A választási földrajz a geográfia egyik, hazánkban viszonylag új diszciplínája, amely a politikai földrajz része, és az államon belüli politikai térfolyamatok kutatása során alakult ki a közigazgatási földrajzzal, és a belpolitikai földrajzzal együtt (HAJDÚ Z. 2002). Választási földrajzi publikációkat nemcsak geográfusok (KOVÁCS Z. 2000), hanem például politológusok, szociológusok is megjelentetnek. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy Magyarországon belül, az Alföldön milyen választási földrajzi különbségek léteznek. Már korábban is került sor hasonló tárgyú kutatásra (NAGY G. 2007). Kutatásunkban az Alföld a dél-alföldi, és az észak-alföldi régió 3-3 megyéjét foglalja magában. Az elemzés területi alapegységei az alföldi ek voltak, a kutatás az 1990 és 2006 közötti öt parlamenti választás megfelelő területi értékeiből számított átlagokat használta. Az átlagos választói aktivitást, a pártpreferenciákat, az egyéni választókerületekre jutó szavazásra jogosultak számának változását, illetve az utóbbi mutatónak az 1990 és 2006 közötti alakulását elemeztük. A választási részvétel területi értékeit sokféle tényező határozza meg. Nincs egységes álláspont abban a kérdésben, hogy a különböző tényezők hogyan hatnak a választási aktivitásra. Egy korábbi vizsgálatunkban az volt a hipotézisünk, hogy a társadalmi-gazdasági fejlettség és a választási részvétel között pozitív korreláció áll fenn. Ezt a hipotézist i, és nagyvárosi szinten is valószínűsíthető (HEGEDŰS G. 2007). Az ek szintjén is érvényes az említett feltevésünk: például az aktivitási átlagérték és a 18 év felettiekből a legalább érettségivel rendelkezők aránya közötti korrelációs együttható a 176 körzetben +0,82 (az Alföldön: +0,67), a 100 lakott lakásból komfort nélküli, szükség- és egyéb lakások aránya közöttié -0,68 (az Alföldön -0,64). Az országban a választási részvétel a legmagasabb Budapesten, a vidéki nagyvárosokban, és általában az ország nyugati részein (1. ábra). Az Alföldön is megfigyelhető az említett összefüggés: a régió-központokban, és székhelyeken járulnak legtöbben az urnákhoz. Magyarországon a 10 legkisebb részvételű kerület közül 7 alföldi (köztük az országos minimumértékkel rendelkező hajdúhadházi kerület). Az ek pártpreferenciái nagymértékben különböznek az országban (2. ábra). Az Alföldön Jász-Nagykun-Szolnok és Békés jelentős része baloldali preferenciájú (utóbbiban a baloldali politikai hagyományok például a dualizmus korának agrármozgalmainak örökségével is magyarázhatóak). Intenzív jobboldali preferencia jelentkezik Bács-Kiskun, valamint Csongrád és Hajdú-Bihar megyékben. Szabolcs-Szatmár nyugati része inkább baloldali, keleti része inkább jobboldali beállítottságú. Érdekes, hogy az egykori Bihar magyarországi részében környezetéhez képest a baloldalra leadott szavazatok aránya magasabb. A jobboldali győzelem gyakorisági értékei 22 1

2 1. ábra A választási aktivitás átlagértékei Magyarországon A jobboldali pártok* győzelmei Magyarországon 1990 és 2006 között az országyűlési ekben jobboldali győzelem alkalom 5 (8) 4 (39) 3 (35) 2 (37) 1 (44) 0 (13) km km *: FIDESZ-MPP (1998-tól), FKGP, KDNP, MDF Forrás: a értékei való számolás és szerkesztés, Hegedűs Gábor,

3 2. ábra Jobboldali pártpreferenciák Magyarországon kerület tekinthető bal-, és 29 jobboldalinak a nagyrégió egésze kismértékben inkább jobboldalinak minősül. Összehasonlításképpen elmondható, hogy a Dunántúlon is jobboldali fölény nyilvánul meg viszont Közép-Magyarországon (Budapest, Pest ), és az északmagyarországi statisztikai régióban a baloldali pártpreferenciák jellemzőbbek. A mai ek határait 1990-ben hozták létre, melyek azóta kisebb változásoktól (például határ-módosulás) eltekintve változatlanok. A választási joggal rendelkezők adott beli számát az országon belüli és a nemzetközi migrációs folyamatok, és a természetes szaporodás mértéke határozza meg. Az utóbbi 18 éves eltolódással befolyásolja a választani jogosultak számát (ezért az 1990-es évek végéig az országban összességében nőtt a voksolásra jogosultak száma; 2006-ban az 1990-es értéknek 103,6 %-a volt). Az alföldi választókerületek közül egy hajdú-bihariban (Debrecen 1., kerekítve 65 ezer fő), és egy csongrádiban (Szeged 2., kerekítve 61 ezer fő) volt a legmagasabb a jogosultak száma áprilisában, a legalacsonyabb pedig egyes Jász-Nagykun- Szolnok iekben (jászapáti kerület: 33 ezer fő, mezőtúri kerület: 35 ezer fő; 3. ábra, 1., 2. táblázat). Országosan az említett differenciáknál nagyobbak, és kisebbek is előfordulnak (a legnépesebb, gödöllői kerület 67 ezer, a legkevésbé népesebb Veszprém 1-es 27 ezer főnyi választásra jogosultnak adott otthont). A választásra jogosultak száma Magyarország egyéni választókerületeiben ápr. 9-én km választásra jogosultak kerületenként fő (12) (23) (72) (55) (14) az országos átlag fő km Forrás: a értékei való számolás és szerkesztés, Hegedűs Gábor, ábra A választásra jogosultak száma Magyarországon Az előbbiekben említett tényezőknek köszönhetően a jogosultak száma az Alföldön Debrecen 1. kerületben (+25,6 %) és Nyíregyháza 2. kerületben (+20,5 %) nőtt a legjobban, és a periférikus bácsalmási (-7,8 %) és mezőkovácsházi (-6,2 %) kistérségben csökkent leginkább (4. ábra, 3., 4. táblázat). E változásoknál sokkal intenzívebb a pilisvörösvári kerület 48,0 %-os növekedése, és a Budapest 7. kerület (pesti Belváros) 35,4 %-os csökkenése (ami 3

4 leginkább a szuburbanizáció hatásával magyarázható). A kerületek számát tekintve, az Alföldön a békés i kerületek jogosultjainak száma fogyott leginkább. Jász-Nagykun- Szolnok kerületeinek értéke nem változott jelentős mértékben a 16 év során, és a növekedés Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben volt az intenzívebb (4. ábra). választásra jogosultak száma A választásra jogosultak száma (zárójelben az országos átlag százalékában megadva) 4. Hajdú-Bihar Debrecen (143,4 %) 11. Csongrád Szeged (133,5 %) 15. Csongrád Szeged (126,6 %) 23. Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza (117,4 %) 28. Békés Békéscsaba (115,1 %) 32. Békés Orosháza (113,0 %) 35. Hajdú-Bihar Hajdúszoboszló (112,3 %) 38. Hajdú-Bihar Debrecen (110,4 %) 43. Békés Gyula (109,9 %) 48. Csongrád Szeged (108,7 %) választásra jogosultak száma 1. táblázat A 10 legtöbb választásra jogosulttal rendelkező az Alföldön A választásra jogosultak száma (zárójelben az országos átlag százalékában megadva) 148. Bács-Kiskun Bácsalmás (83,9 %) 149. Békés Szarvas (83,4 %) 150. Hajdú-Bihar Balmazújváros (83,1 %) 151. Jász-Nagykun-Szolnok Jászberény (82,7%) 152. Bács-Kiskun Kecskemét (82,1 %) 155. Jász-Nagykun-Szolnok Kunszentmárton (81,0 %) 157. Szabolcs-Szatmár-Bereg Fehérgyarmat (79,8 %) 161. Csongrád Szentes (78,2 %) 164. Jász-Nagykun-Szolnok Mezőtúr (75,8 %) 168. Jász-Nagykun-Szolnok Jászapáti (71,9 %) 2. táblázat A 10 legkevesebb választásra jogosulttal rendelkező az Alföldön növekedés mértéke változás (1990 és 2006 között, %, 1990 = 100,0 %) 11. Hajdú-Bihar Debrecen ,6 17. Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza ,5 21. Bács-Kiskun Kecskemét ,6 25. Hajdú-Bihar Hajdúhadház 115,3 29. Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok ,1 32. Csongrád Szeged ,0 36. Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza ,7 39. Bács-Kiskun Kecskemét ,0 4

5 46. Hajdú-Bihar Hajdúszoboszló 108,7 54. Bács-Kiskun Tiszakécske 107,0 3. táblázat A 10 leginkább növekvő választó létszámú az Alföldön csökkenés mértéke változás (1990 és 2006 között, %, 1990 = 100,0 %) 128. Jász-Nagykun-Szolnok Mezőtúr 97, Hajdú-Bihar Debrecen 3. 96, Hajdú-Bihar Berettyóújfalu 96, Csongrád Szentes 96, Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok 2. 96, Békés Orosháza 96, Csongrád Makó 95, Békés Szarvas 95, Békés Mezőkovácsháza 93, Bács-Kiskun Bácsalmás 92,2 4. táblázat A 10 leginkább csökkenő választói létszámú az Alföldön A választásra jogosultak számának változása 1990 és 2006 között Magyarország eiben km változás 1990 = 100,0 % 117,0-148,0 (20) 103,9-117,0 (49) 100,0-103,9 (38) 76,3-99,9 (65) 64,6-76,3 (4) Az országos átlagérték 103,9 % km Forrás: a értékei való számolás és szerkesztés, Hegedűs Gábor, ábra A választásra jogosultak számának változása Magyarországon 5

6 Összességében megállapítható, hogy az alföldi választási részvétel feltételezésünk szerint például az életminőségbeli hátrányok miatt is általában alacsonyabb az országoshoz viszonyítva. Az alföldi kerületekben kismértékű jobboldali fölény figyelhető meg. A kerületre jutó választásra jogosultak átlagértéke alacsonyabb az országos szintnél, és a jogosultak számának átlagos változása is elmarad attól. Ezért a kerületek határait úgy kellene módosítani, hogy az egyenlő területi képviselet elve biztosított legyen az Alföldön, és az ország más régióiban is. IRODALOM HAJDÚ Z. (2002): A politikai földrajz alapjai. In: TÓTH J. (szerk.): Általános társadalomföldrajz II. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, pp HEGEDŰS G. (2007): A választási aktivitás és az életminőség területi különbségeinek néhány összefüggése Szegeden. Földrajzi Értesítő, 1-2., pp KOVÁCS Z. (2000): Voksok a térben. A magyar parlamenti választások földrajzi jellemzői. In: BŐHM A. - GAZSÓ F. - STUMPF I. - SZOBOSZLAI GY. (szerk.) Parlamenti választások Századvég Kiadó. Budapest. pp NAGY G. (2007): Changes in the political landscape in Hungary and the South Great Plain between 1990 and In: From villages to cyberspace. Department of Economic and Human Geography, University of Szeged,. pp Ígéret, szép voks... Heti Világgazdaság, júl. 25., p. 97. A és honlapok kutatáshoz szükséges adatai. 6

Hasonló dokumentumok

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző