Módszertani útmutató a kormányzati stratégiai tervezéshez

Átírás

1 Módszertani útmutató a kormányzati stratégiai tervezéshez Miniszterelnöki Hivatal 2004

2 Szerkesztették a Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatásfejlesztési Főosztályának munkatársai. Szerkesztés lezárva: augusztus Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal A kiadásért felel: dr. Sivák József Budapest,

3 Előszó E kézikönyv célja a kormányzati stratégiai tervezők munkájának támogatása többek között annak érdekében, hogy növekedjen a kormányzati stratégiák közötti összhang. Megírását két, egy irányba mutató törekvés ösztönözte: egyrészről a kormányzati stratégiai dokumentumok formai és tartalmi kellékeinek, a tervkészítés általános folyamatának ajánlás formájában való megfogalmazása, másrészt az a szándék, hogy elősegítsük egy egységes módszertan kialakítását a modern menedzsment-tudományok hosszú időszak alatt felhalmozott vállalati és kormányzati tapasztalatainak felhasználásával. Magyarországon a rendszerváltás utáni években a stratégia-, a hosszú távú tervezés és ennek intézményei lassan elvesztették jelentőségüket, mint a régi rendszer maradványai. Ugyanakkor magától értetődő, hogy a hosszú távú tervezés hiánya akadályozza a hatékony működést. Ezzel a kézikönyvvel hozzá kívánunk járulni a stratégiai tervezési gyakorlat kiteljesedéséhez, amely egyik feltétele a magyar gazdasági és társadalmi környezet összehangolt fejlesztésének. A kézben tartott útmutató a Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatásfejlesztési Főosztálya által koordinált, alapos előkészítő munka eredménye. Ennek során hasznosítani kívántuk a kormányzati döntéshozatali és koordinációs tevékenységben már tapasztalattal rendelkező szakemberek, a tervezéssel foglalkozó minisztériumi kollégák valamint a KPMG Tanácsadó Kft. - a versenyszféra környezetében jártasságot szerzett - kiváló szakembereinek tudását és tapasztalatait. Nem titkolt célunk, hogy széles szakmai kör számára jutassuk el a stratégia- egy lehetséges kormányzati módszertanát. Reméljük. hogy ez a kézikönyv közös értelmezési keretet ad a kormányzati stratégiai tervezők gondolkodásához. Budapest, augusztus 26. Dr. Sivák József helyettes államtitkár Miniszterelnöki Hivatal 3

4 Tartalomjegyzék Előszó... 3 Tartalomjegyzék... 4 A stratégiai tervezés elméleti háttere... 5 A stratégia értelmezése... 5 A stratégiai menedzsment... 6 A stratégiák osztályozása és végrehajtásuk elemei További lehetséges stratégiatípusok A stratégiák osztályozása jóváhagyásuk szerint A kormányzati stratégiai dokumentumok tartalmi kritériumai A kritériumok részletes bemutatása Technikai információk a kritériumok bemutatásához A kormányzati stratégiai dokumentumok folyamat-kritériumai Bevezetés A Blokkséma A kritériumok részletes bemutatása Mellékletek Példa az ok-okozati fa (stratégiai séma) meghatározására Példa a célfa meghatározására Példa az eszközcsoportok célfához rendelésére A meglévő hazai stratégiák gyűjteménye

5 A stratégiai tervezés elméleti háttere A stratégiai dokumentumoknak, valamint a stratégia-hoz szorosan kapcsolódó fogalmak értelmezésének mind az üzleti gyakorlatban, mind a nemzetközi szakirodalomban több széles körben elterjedt változata létezik. Az egyértelmű, egységes szóhasználat megteremtése érdekében a legfontosabb fogalmak magyarázatát úgy alakítottuk ki, hogy azok legjobban illeszkedjenek az államigazgatásban használatos fogalmi rendszerhez, ezen belül pedig a kormányzati stratégiák kialakításának követelményeihez. A stratégia értelmezése 1. ábra: A stratégia fogalmának értelmezése E tanulmány keretei között a stratégia-fogalom egy célszerű, a kormányzati 2 stratégia-hoz Jövőbeli állapot megfelelő jól megfogható értelmezését vettük alapul. Ennek megfelelően a stratégia a jelenlegi állapot és a célállapot közti út leírására szolgál, vagyis meghatározza a tevékenységeknek azt a folyamatát, amely a jelenlegitől a célállapot eléréséhez vezet. E megközelítés négy elemre 1 Hol tartunk most? építkezik, melyek a következők: a jelenlegi állapot, a jövőbeli (cél-)állapot, az ahhoz vezető út, valamint az úton való előrehaladás mérésére szolgáló eljárás. 3 2 Hova akar eljutni a 4 jövőben? A stratégia fogalma a hétköznapi nyelvben ettől eltérő értelemben is használható fogalom, értelmezhető egyrészt, mint az elkészült stratégiai terv, 1 3 Milyen út vezethet másrészt, mint a jelenlegi oda? állapotból a célállapothoz vezető út. E két fogalom elkülönítésére a Jelenlegi továbbiakban a kész dokumentumot állapot 4 Hogyan mérhető az stratégiai dokumentumnak, vagy stratégiai tervnek, míg a célállapothoz vezető Idő utat előrehaladás? stratégiának nevezzük. Helyzet A fenti stratégiai megközelítés használatának két jól elkülöníthető alternatíváját, az Evolutív stratégiát és a Jövőkép-vezérelt stratégiát a következő ábra mutatja be: 2. ábra: Stratégiai megközelítések Evolutív stratégia Jövőkép-vezérelt stratégia Forrás: KPMG Ambíció INNOVATÍV SZFÉRA Ambíció INNOVATÍV SZFÉRA Jövőkép Konvencionális gondolkodás határa Jövőbeli állapot Konvencionális gondolkodás határa Jelenlegi állapot Jelenlegi állapot A stratégiai tervezés kiindulópontja Idő Idő Evolutív stratégia Az evolutív stratégia lényege a bázisalapú tervezés. Jellemzői az inkrementális haladás, a kockázatkerülés, valamint a hagyományos tervezési szemlélet érvényesítése. Az evolutív alapon készülő stratégiai dokumentumok kiterjedt helyzetelemzéssel rendelkeznek, mely az elkészült terv alapjául szolgál. A visszafogott ambíciók hatására a tervezés horizontja nem lép be az 5

6 úgynevezett innovatív szférába, így nem enged teret olyan ötletek és szándékok érvényesülésének, melyek radikális változásokat jelentenének. Ennek megfelelően a kisebb kockázat kisebb haszon elve érvényesül. Az innovatív kapacitások kihasználásának elutasításával pedig a tervezés eredményessége és hatékonysága is csökken. Jövőkép-vezérelt stratégia Az evolutív stratégiával ellentétben e megközelítés alapja a kidolgozott célállapotban (jövőképben) rejlik. Ennek megfelelően egy részletes és jól kidolgozott jövőképnek kell rendelkezésre állnia, mely kiindulási alapként szolgál a komoly innovációs kapacitásokat igénylő tervezéshez. A célállapothoz vezető út leírása a jövőkép alsóbb szintű célokra bontásával kezdődik, mely folyamat egészen a jelen állapotig visszavezeti az alkalmazandó stratégiai folyamat egy alternatíváját. Mint az ábrán is látható, a tervezés túlmutat a konvencionális gondolkodás határán és támogatja a kreatív megoldásokat. A módszer lényege a megoldáskeresés a meghatározott jövőbeli állapot eléréséhez úgy, hogy a jelenlegi helyzetben meglévő lehetőségeket csupán másodsorban vesszük figyelembe. Így a stratégiai terv jóval ambiciózusabb, merészebb, mint az evolutív stratégiák esetén, azonban a növekvő kockázathoz növekvő hozam-várakozás is párosul. Ennek megfelelően a jövőkép vezérelt stratégiák azok, melyek valódi motiváló erővel rendelkeznek a kitűzött célok eléréséhez, emellett pedig hatékonyan használják a meglévő tervezési kapacitásokat is. E két szemléleti mód közül a kormányzati stratégiák megakor a jövőkép-vezérelt módszer alkalmazására indokolt törekedni. A stratégiai menedzsment A stratégiai menedzsment egy eszköz a környezet változásaihoz való alkalmazkodás biztosítására. A stratégiai menedzsment folyamatának négy fázisa az ábrán látható: Stratégiai tervezés Az útmutató kizárólag a stratégiai tervezés fázisával foglalkozik. A stratégiai dokumentumok fogalmi magyarázata Aktualizálás Megvalósítás Az alábbiakban megadjuk a stratégia-i folyamat során létrejött különböző szintű dokumentumok rövid magyarázatát. Stratégia Értékelés 3. ábra: A stratégiai menedzsment folyamata A stratégia a célállapot (jövőkép) elérésének átfogó terve. A stratégia helyzetelemzésen alapul, jól definiált célokat tűz ki, ezek eléréséhez eszközöket rendel (beleértve a pénzügyi eszközöket is) valamint rendelkezik a megvalósítás fő intézményeiről, folyamatairól. Átfogó abban az értelemben, hogy a célállapot eléréshez szükséges minden fontos cselekvési területről és eszközről magas szinten rendelkezik. (a stratégiai tervezés terén) A koncepció a kapcsolódó stratégia átfogó, magas szintű megalapozása. 6

7 A koncepció általában a stratégiai terv önállóan is értelmezhető része. Elemei a helyzetelemzés, a SWOT elemzés, a célállapot és a stratégiai alternatívák, valamint a koherencia és konzisztencia biztosítására vonatkozó megfontolások, továbbá az előzetes (ex-ante) értékelés. Szakpolitika A szakpolitika az adott ágazatra vonatkozó elvek, értékek, ágazati trendek, és az ezek alapján kialakított átfogó célok, alkalmazható és alkalmazandó eszközök, valamint az ágazati intézményrendszer összessége. Szakstratégia A szakstratégia a releváns szakpolitikai célállapot elérésének átfogó terve. A szakstratégia vonatkozhat egy ágazatra, alágazatra, vagy ágazatokon átívelő témára is. Program A program a stratégiából levezetett közös célok elérése érdekében, közös megvalósítási és monitoring rendszerben megvalósítandó intézkedéseket konzisztens módon egybefoglaló terv. A program (munkaterv, cselekvési terv, intézkedési terv, operatív terv, munkaprogram, cselekvési program, akcióprogram, operatív program) az intézkedések végrehajtása mellett azok folyamatos és szisztematikus (programszintű) koordinációs, ellenőrzési, monitoring és értékelési tevékenységét is magában foglalja. Akcióterv Az akcióterv konkrét intézkedések végrehajtásának módjára, felelőseire és ütemezésére vonatkozó terv, de nem foglal magában folyamatos és szisztematikus koordinációs, ellenőrzési, monitoring és értékelési tevékenységeket. Intézkedés Az intézkedés olyan egyszeri vagy folyamatos tevékenység, amelyet egy adott szervezet egy releváns stratégia, program vagy akcióterv alapján, az abban foglalt célok elérése érdekében tesz. Célállapot (jövőkép) A célállapot egy adott terület adott időpontra értelmezett kívánatos állapotának átfogó leírása. A célállapot elveken és értékeken alapul, de magában foglalhat külső forrásból származó konkrét célértékeket is. Pillér (kulcstémakör) A pillérek azok a legmagasabb szintű területek, amelyek együttesen meghatározzák az adott terület helyzetét, amelynek mentén leírhatók az adott területet jellemző legfontosabb összefüggések, és amelyek mentén kialakítható a stratégia. Sarkalatos tényező (kulcs-sikertényező) A sarkalatos tényező olyan jelenség, amely közvetlen és jelentős hatással van a releváns pillér, illetve annak mutatószámainak alakulására. 7

8 Specifikus tényező (hajtóerő) A specifikus tényező olyan jelenség, mely közvetlen és jelentős hatással van a releváns sarkalatos tényező alakulására. Átfogó cél Az átfogó célok a stratégia pillérei szintjén megfogalmazott célok, melyek közvetve, a sarkalatos célok elérésén keresztül teljesülnek Sarkalatos cél A sarkalatos célok a stratégia sarkalatos tényezői szintjén megfogalmazott célok, melyek közvetve, a specifikus célok elérésén keresztül teljesülnek. Specifikus cél A specifikus célok a stratégia által vezérelt beavatkozások, cselekvések közvetlen eredményeire vonatkozó célok. A stratégia alapján megvalósított intézkedések közvetlenül a specifikus tényezők szintjén értelmezhetők. Mutatószám A mutatószám olyan számszerűsített információs eszköz, mely lehetővé teszi egy jelenség kvantitatív jellemzését. Mérték A mérték egy olyan mutatószám, amely alkalmas a jelenség közvetlen mérésére. Jelzőszám (indikátor) A jelzőszám olyan mutatószám, amely nem méri közvetlenül a jelenséget, de alkalmas annak közvetett jellemzésére. Feladat A feladat az adott tervben szereplő legkisebb végrehajtandó egység (legalacsonyabb rendű cél). Monitoring A monitoring intézmények, folyamatok és módszerek olyan rendszere, amelynek célja a stratégia megvalósulásának tervszerű nyomon követése. A monitoring magában foglalja a megvalósítás folyamatának, eredményeinek és erőforrásfelhasználásának nyomon követését, a szükséges beavatkozásokra vonatkozó döntéselőkészítést, és a döntések meghozatalát. Értékelés Általános értelemben véve az értékelés intézmények, folyamatok és módszerek olyan rendszere, amelynek célja egy tetszőleges múltbeli cselekvés megítélése, minősítése, valamely jól meghatározott kritériumrendszer alapján. 8

9 Szűkebb értelemben az értékelés intézmények, folyamatok és módszerek olyan rendszere, amelynek célja az értékelés tárgyát képező cselekvések eredményességének és hatékonyságának a megállapítása, illetve a cselekvés bármely jól körülírt aspektusának minősítése. Legjobb gyakorlat (best practice) A legjobb gyakorlat a szervezet számára maximális teljesítményt lehetővé tevő, máshol már a gyakorlatban működő, példamutató megoldások vagy eljárások, amelyek sikeres szervezetek létező megoldásainak, eljárásainak rendszerezésén, összehasonlításán, adott célok alapján történő értékelésén keresztül határozhatók meg. Összefoglalás A stratégia a célállapot (jövőkép) elérésének átfogó terve. A stratégiai menedzsment a környezethez való alkalmazkodás megteremtésének alapvető eszköze. E ciklikus folyamat négy fázisa a stratégiai tervezés, a megvalósítás, az értékelés és az aktualizálás. A stratégia-i folyamat két alapvető típusa az evolutív (bázisszemléletű) valamint a jövőképvezérelt stratégia. A stratégiai fogalmak kialakítása a fenti megközelítésekre épül. Ennek két csoportja az egyes stratégiai dokumentumok fogalmának tisztázása, másik része pedig a stratégiai dokumentumok részeinek, illetve a stratégia-i folyamat lépéseinek tisztázása. 9

10 A stratégiák osztályozása és végrehajtásuk elemei Az útmutató célja a közös kritériumrendszer és módszertan kialakításán keresztül biztosítani a kormányzati stratégiai dokumentumok összehasonlíthatóságát, konzisztenciáját. Ugyanakkor a konzisztencia jelenlegi állapotának felméréséhez szükséges a már meglévő stratégiai dokumentumok kategorizálása, mely segítséget nyújt a Magyar Köztársaság stratégiai térképének felvázolásához. Ez a továbbiakban lehetővé teszi majd azoknak a területeknek az azonosítását a stratégiai térben, ahol elengedhetetlenül szükséges a stratégiák mielőbbi elkészítése az eredményes állami szerepvállalás megteremtésének biztosítása végett. A mellékletben található stratégia-gyűjtemény korántsem teljes, azonban egy kellően mély reprezentációnak tekinthető ahhoz, hogy csoportokat képezzünk, és hierarchia-szinteket állapítsunk meg. Átfogó stratégiák Az átfogó stratégia az ország olyan társadalmi-gazdasági terve, mely az ország szintjén értelmezhető célokat ad meg, és amely alapot teremt a szakstratégiák tervezési kiindulópontjának meghatározásához azáltal, hogy rögzíti az adott ágazatnak vagy régiónak az ország céljainak megvalósításához szükséges szerepét. Ezek a tervek viszonylag ritkák, de hazánk EU csatlakozásával szerepük egyre nő. A Strukturális Alapokból finanszírozható projektek keretbe foglalását célozta például a Nemzeti Fejlesztési (Közösségi Támogatási Keret), mely a os fél programozási periódusban gondoskodik a kormányzati szintű prioritások megteremtéséről, és a Strukturális Alapokból finanszírozott programok erőforrás-felhasználásának kereteiről. A készülő Európa pedig a következő uniós tervezési időszakra ( ) fog vonatkozni, ami egyúttal egyfajta kormányzati tervezési keretrendszer, mely lehetővé teszi az országos szintű tervezést, stratégiai célok és prioritások felállításával az ország, valamint a különböző régiók és ágazatok számára. Szakstratégiák A szakstratégiák a releváns szakpolitikai célállapot elérésének átfogó tervei, melyek vonatkozhatnak egy ágazatra, alágazatra, vagy ágazatokon átívelő témákra is. Ennek megfelelően a szakstratégiák nagy csoportját az ágazati és tematikus stratégiák alkotják. Az ágazati stratégia egy adott ágazatban megfogalmazott célállapot elérésének átfogó terve. Tipikusan olyan stratégiák tartoznak ebbe a csoportba, melyeket jelentőségüknél fogva az Országgyűlés vagy a Kormány fogad el. Az ágazati stratégia egyúttal tárcastratégia is lehet, azokban az esetekben, ha az adott ágazat önálló tárcával rendelkezik, illetve annak (egyik) meghatározó része (pl. az FVM agrárstratégiája, vagy a GyISM sportstratégiája). Jellegében horizontális stratégiák, melyek egy-egy átfogó, nagy jelentőséggel bíró interdiszciplináris és/vagy interminiszteriális kérdéskör kezelését hivatottak megvalósítani. Ezek közé tartoznak a több ágazatot érintő, ágazatokon átívelő kérdések, melyek szabályozásához nem elegendő egyetlen tárca közreműködése, mivel több, vagy akár minden ágazatra hatást gyakorolnak. Tipikus példája a Magyar Információs Társadalom Stratégia, mely 19 terület megfogalmazásán keresztül hozzájárul az oktatás, foglalkoztatás és még sok egyéb terület informatikai támogatottságának megvalósításához. A másik példa a Kutatás-Fejlesztési stratégia, mely szintén több ágazatban és alágazatra is értelmezhető, azok egy horizontális metszetét jelenti. 10

11 4. ábra A kormányzati stratégiai dokumentumok hierarchiája Szakpolitika ÁTFOGÓ POLITIKA STRATÉGIA Programok Akciótervek Intézkedés 1 Intézkedés 2 Intézkedés 3 Program A fenti ábrának megfelelően a program nem más, mint a stratégiából levezetett közös célok elérése érdekében, közös megvalósítási és monitoring rendszerben megvalósítandó konkrét intézkedéseket konzisztens módon egybefoglaló terv. A program a konkrét intézkedések végrehajtása mellett annak folyamatos és szisztematikus (programszintű) koordinációs, ellenőrzési, monitoring és értékelési tevékenységét is magában foglalja. Akcióterv Az akcióterv konkrét intézkedések végrehajtásának módjára, felelőseire és ütemezésére vonatkozó terv, amely nem terjed ki egy közös megvalósítási és monitoring rendszerre, és nem foglal magában folyamatos és szisztematikus koordinációs, ellenőrzési, monitoring és értékelési tevékenységeket. Az akciótervek tehát olyan intézkedési csomagokat takarnak, mely a stratégia célhierarchiájában megjelenő célok közül a legalsóbb szintűekkel foglalkoznak. Az akciótervek jóval inkább intézkedés-gyűjtemények, mint azokat rendszerezetten összefoglaló dokumentumok: céljuk nem a végrehajtás koordinálása, hanem az intézkedések célszerű és valamely szempontból hatékony csoportosítása. 11

12 Intézkedés Az intézkedés olyan tevékenység, amelyet egy adott szervezet egy releváns stratégia, program vagy akcióterv alapján, az abban foglalt célok elérése érdekében tesz. Az intézkedés lehet folyamatos vagy egyszeri tevékenység is. Az intézkedés minden esetben célzott formában, konkrét feladatok elvégzésére irányul. Általában az intézkedés a legalacsonyabb szintű a stratégiákban foglalt célok végrehajtását célzó dokumentumok közül, hiszen olyan elemi egységet fogalmaz meg a feladatok ellátását tekintve, mely tovább már nem, vagy nem célszerűen bontható. További lehetséges stratégiatípusok Területi stratégiák A területi stratégiák három csoportját a régiószintű, a kistérségi valamint a településekre lebontott stratégiai tervek jelentik. Mindegyik esetben területi alapú, elsősorban az adott terület igényeinek és lehetőségeinek összeegyeztetésére született dokumentumokról beszélhetünk. Az EU csatlakozás hatására a régiók szerepének felértékelődésével megnőtt az igény arra, hogy saját, regionális tervek készüljenek a megpályázott források felhasználására is. Ennek megfelelően több regionális stratégia is létrejött, melyek az adott régióban jelentős ágazatok, alágazatok fejlesztését célozták stratégiai tervekkel alátámasztva azok fejlesztési szükségleteit. Példaként említenénk a Nyugat-dunántúli Régió Innovációs Stratégiáját. Intézményi stratégiák Ez a közigazgatás különböző szintű intézményeinek stratégiai terve. Ide sorolhatóak a minisztériumi, az államigazgatás háttérintézményeihez kapcsolódó, a hatóságok valamint az önkormányzatok és egyéb szervek, intézmények saját stratégiái. Az intézményi stratégiák lényege egy ágazatban, illetve régióban az adott intézmény szerepének kifejtése és indoklása, az állami szerepvállalás megvalósításában való hozzájárulása, és az ágazat vagy régió céljainak megvalósításához szükséges erőforrások biztosításának tervezése. Nemzetközi példák találhatóak arra nézve, hogy az egyes közigazgatási szervek ezen a stratégiai tervezési szinten túlmutatóan a központi költségvetésből származó erőforrás igényeiket is stratégiai tervekkel indokolják azon célból, hogy a közpénzek felhasználását és annak módját átláthatóvá, valamint indokolhatóvá tegyék a nyilvánosság számára is. Magyarországon intézményi stratégiák létrehozása nem jellemző. Összefoglalás A kormányzati stratégiai dokumentumok nagy csoportjait az átfogó stratégiák és a szakstratégiák jelentik. Az átfogó stratégiai dokumentumok az ország legmagasabb szintű társadalmi-gazdasági tervei. A szakstratégiák alapvető csoportja az ágazati és tematikus stratégiák. A stratégiai dokumentumok mélységi tagolásának két jól lehatárolható része a szakstratégiákat megalapozó/magában foglaló, és a szakstratégiák át (politikai, koncepció, stratégia), megvalósítását biztosító dokumentumok (programok, akciótervek, intézkedések). 12

13 A stratégiák osztályozása jóváhagyásuk szerint Az átfogó stratégiai dokumentumok, illetve az (ágazati) szakstratégiák jóváhagyása hagyományosan az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően az Országgyűlés, illetve a Kormány feladata. Az Országgyűlés minden esetben a legátfogóbb, az ország egészére meghatározó hatást gyakorló dokumentumok elfogadására hivatott. Az összes többi stratégiát a Kormány fogadja el, általában határozati formában. A stratégiák végrehajtási tartalmú dokumentumait (pl. program, akcióterv) a miniszter fogadja el. A stratégiák előkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a partnerség elvének az érvényesítésére. Összefoglalás A stratégiákat az Országgyűlés, illetve a Kormány fogadja el. Az Országgyűlés jellemzően a legfontosabb, legszélesebb kört érintő átfogó stratégiákat hagyja jóvá. 13

14 A kormányzati stratégiai dokumentumok tartalmi kritériumai A tartalom-kritériumok alábbi, többszintű listája adja meg a stratégiák szerkezetének és tartalmának keretét. A követelményrendszer legmagasabb szintjén 0-tól 10-ig terjedő számozású fejezetek adják meg a kormányzati stratégiák alapstruktúráját. Ezt szerkezetet feltétlenül követni szükséges. A fejezeteken belül két számjegyű kóddal jelölt blokkok a kormányzati stratégiák részletezettebb struktúráját határozzák meg. A követelményrendszer bizonyos esetekben csak utal a kidolgozandó blokkokra (pl. egyes pillérek bemutatása). A felvázolt struktúrától kizárólag a stratégia bevezető részében foglalt kellő indokolás mellett lehet eltérni. A három számjegyű kóddal jelölt alpontok támpontot adnak a stratégia tartalmi kidolgozásához. Az egyes témák alá csoportosítva a pontokba szedett javasolt témajegyzék, illetve a lehetséges tartalom vázlatos leírása található. Ezektől szabadon el lehet térni, szerepeltetésük iránymutatásként szolgál. A stratégiai dokumentumok néhány általános jellemzője a következő: Meghatározásra kerül bennük a stratégiai időtáv, melyre a dokumentum vonatkozik. Ez lehet hosszú ill. középtáv, valamint években meghatározott (pl ). A stratégiai tervezés általános esetben hosszú időt vesz igénybe, ennek szerepeltetése szintén javasolt. Általánosságban elmondható, hogy természetesen a stratégiai terület kiterjedtségének, illetve egyéb tényezők függvényében a kormányzati stratégiai tervezésre fordított idő legalább fél-egy év kell, hogy legyen az egyeztetésekkel együtt. A stratégiai dokumentum terjedelme bár számos tartalmi elemmel kell rendelkeznie általában oldal között változik. A nemzetközi példákban fellelhető modern kormányzati stratégiák jellemzően oldalasak. A következő oldalon található blokkséma a tartalmi követelményrendszert mutatja be vázlatosan, míg az egyes részterületek kifejtését a kritériumrendszer részletes leírása tartalmazza. 14

15 15

16 A bemutatott blokkséma a kormányzati stratégia-, illetve értékelés legátfogóbb szintjét jelenti, csupán a leglényegesebb elemeket tartalmazza azok közül, melyeket szerepeltetni kell a szakstratégiákban. A blokkséma egyszerű és hatékony eszköz, mely segíti a stratégia-t mind a tervezési, mind az értékelési szakaszban. A tervezés során mintaként viselkedik, melybe behelyettesítve a megfelelő elemeket, láthatóvá válik, hogy a stratégiai dokumentum mely részei igényelnek nagyobb hangsúlyt, hol találhatóak a kapcsolódási pontok, illetve kellő figyelmet kaptak e bizonyos állandó területek (pl. a horizontális témák). A kritériumok részletes bemutatása A következő oldalakon bemutatásra kerül a kormányzati stratégia- részletes modellje. Elsőként a teljes modellt mutatjuk be, majd az ezt követő oldalakon a modell egyes elemeinek részletes magyarázatával és gyakorlati tanácsokkal kíséreljük meg a tervezők munkájának megkönnyítését. 5. ábra A kormányzati stratégiai dokumentumok tartalma Mint a fenti ábrán is látható, lényeges különbség van a koncepció és a stratégia, mint stratégiai dokumentum között. A koncepció definíciónk szerint nem más, mint a stratégia azon része, mely a stratégiai alternatívák megállapításával zárul. Ugyanakkor a koncepciónak magába kell foglalnia a konzisztencia és koherencia vizsgálatát, illetve az ex-ante értékelést is. A koncepció tehát a stratégia önálló, stratégiai dokumentumként értelmezhető része. A stratégia másik fő része a terv, mely a stratégia megvalósításának tervét tartalmazza. Feltételezi legalább egy követendő alternatíva előzőleges kiválasztását, melynek át foglalja magában a célok felállításától a beavatkozás eszközrendszerén keresztül a megvalósítás nyomon követéséig. 16

17 Több nemzetközi és hazai kormányzati példa is azt mutatja, hogy számos előnye van a szakstratégiák kétlépcsős kidolgozásának. Ennek keretein belül először a koncepció kerül kialakításra, majd, miután lezárult ennek egyeztetési folyamata és az arra jogosult szerv (Országgyűlés illetve a Kormány) azt elfogadta, következik a terv, és az elfogadott koncepció alapján a stratégiai kidolgozása. Ennek végeztével az egyeztetési folyamat második szakasza következik, mely kedvező esetben a kész stratégia elfogadásával zárul. Technikai információk a kritériumok bemutatásához A tartalmi kritériumok kifejtése a következő oldalakon található. Az oldalak fejléce illetve annak színe egyértelműen jelzi, mely fejezetre és azon belüli blokkra, alpontra vonatkozik. Minden alpontnak egy oldalt szenteltünk a megfelelően részletes leírások és magyarázatok biztosítása végett. Az oldalak közti eligazodást segíti a jobb felső sarokban lévő kicsinyített ábra, mely jelzi, hogy az adott alpont a dokumentum tartalmának mely részébe tartozik. Az egyes oldalak színe egyértelműen jelzi a stratégiai dokumentum azon nagy egységét, melyben a vizsgált alpont is található. Emellett az eligazodást az egyes fejezetek előtt egy-egy felolvasólap is segíti, mely tartalmazza az adott fejezeten belül található blokkok és a hozzájuk tartozó alpontok elnevezéseit. 17

18 0 FEJEZET BEVEZETÉS 01 Előzmények A tervezési mandátum indíttatása A tervezési mandátum A stratégiai dokumentumot megelőző kezdeményezések 02 A stratégiai tervezési folyamat A stratégiai tervezési folyamat alapelvei A stratégiai tervezés résztvevői A stratégiai tervezési folyamat tartalma, ütemezése 03 Lehatárolás és fogalomértelmezés A stratégiai terület lehatárolása A stratégiai dokumentum pozicionálása 18

19 0 FEJEZET BEVEZETÉS 01 Blokk Előzmények 011 Alpont A tervezési dokumentum indíttatása Ez az alpont jelenti a stratégiai dokumentum előzményeinek egyik legfontosabb részét. Néhány jól megfogalmazott, tömör mondatban kell választ adnia arra a kérdésre, hogy mi indokolta a dokumentum létrehozásának szükségességét. A dokumentum létrehozásának oka széles spektrumon mozog, lehet például: a releváns EU-s vagy egyéb nemzetközi jogszabályokhoz való harmonizáció igénye; az iparágban megváltozott viszonyokra való válaszlépés; teljesen hiányzó stratégia; az iparág alkupozíciójának javítása; az iparág nemzetgazdaságon belül kiemeltté válása, stb. A stratégiai dokumentum indíttatása mindig valamilyen külső vagy belső tényező hatásának tudható be. Külső tényező lehet valamely jogforrás vagy piaci kényszer ereje, míg belső tényező a már meglévő helyzet javítása, erősítése, illetve a tervezési dokumentum hiánya. 19

20 0 FEJEZET BEVEZETÉS 01 Blokk Előzmények 012 Alpont A tervezési mandátum Az alpont keretein belül meg kell határozni mindazokat az okokat és szándékokat, melyek a stratégiai dokumentum kidolgozásához vezettek. A tervezési mandátum tehát azon tények felsorolása, melyek a stratégiai dokumentum létrehozását kezdeményezték, illetve megkövetelték. Több tényező esetén fontos a tényezők elhatárolt kezelése (pl. jogszabályi kötelezettség és új ágazati tervkészítés szükségessége), ugyanakkor ki kell térni a tényezők esetleges egymásra hatására is (erősítik, gyengítik egymást, szinergia, stb.). Ennek megfelelően az alpont részét kell, hogy képezze: A tervezési mandátum pontos meghatározása (felhatalmazás az adott stratégiai dokumentum elkészítésére); A tervezési mandátumot adó testület (Kormány, miniszter, stb.) megnevezése, és annak validálása, hogy a testület valóban jogosult tervezési mandátumot nyújtani; A tervezési mandátumot kapó szervezet (annak meghatározása, hogy melyik a felelős intézmény, illetve ki a stratégia-készítésért, benyújtásért politikailag felelős személy); A tervezési mandátum alapjául szolgáló jogszabályok, nemzetközi kötelezettségek szerepeltetése, amennyiben ez a téma szempontjából releváns pl.: EU-s kötelezettség; hazai jogszabályi előírás; kormányprogram alapján; kormánydöntésből következik; stb. 20

21 0 FEJEZET BEVEZETÉS 01 Blokk Előzmények 013 Alpont A stratégiai dokumentumot megelőző kezdeményezések Az alpontban be kell mutatni mindazon korábbi kezdeményezéseket, melyek kapcsolatban állnak a kidolgozandó stratégiai dokumentummal. A megelőző kezdeményezések fogalomköre meglehetősen tág, és így lehetővé teszi mindazon dokumentumok szerepeltetését, melyek segítségével minél teljesebb kép alkotható annak a területnek a múltbeli állapotáról illetve szabályozásáról, amelyen a stratégia dokumentumot el kell készíteni. A múltbeli kezdeményezések és azok kimenetelének vizsgálata olyan tapasztalatokat jelent, melyekkel a tervezés sikerét, eredményességét lehet növelni azáltal, hogy bizonyos kockázatok csökkenthetőek. Másrészről a megelőző kezdeményezések figyelembe vétele egyfajta külső konzisztenciát is megvalósít, így hozzájárul a tervezés folyamatosságához. Az alpontnak tehát mindenekelőtt két kérdéskörre kell reflektálnia: A stratégia által megújított vagy folytatott korábbi kezdeményezések bemutatása (amennyiben ez releváns a vizsgált terület szempontjából, illetve ha az ezekből származó tapasztalatok elérhetőek és beépíthetőek a tervezési folyamat javítása érdekében); valamint A stratégiát az adott területen megelőző fontos politikai-jogszabályi kezdeményezések leírása. Az adott területet keretek közé terelő jogszabályok egzakt megfogalmazását jelentik az adott területen meglévő kormányzati szerepvállalásnak és így nagy valószínűséggel lehetővé válik a kezdeményezés mélyebb vizsgálata (a jogszabályt betartották-e, mennyi és milyen módosító indítvány érkezett a jogszabályhoz az idők folyamán stb.). Összefoglalóan elmondható, hogy a korábbi kezdeményezések (legyenek ezek az iparág szakmai kezdeményezései a tervezésre vonatkozóan, avagy jogszabályokban rögzített szabályozási mechanizmusok) segítséget nyújtanak a tervezéshez azáltal, hogy a korábbi tapasztalatok rendszerezett megosztásán keresztül csökkentik a múltbeli hibák elkövetésének kockázatát és információt nyújtanak a tervezés egyéb elemeinek hatékonyságáról, elfogadottságáról, relevanciájáról az adott területen. 21

22 0 FEJEZET BEVEZETÉS 02 Blokk 021 Alpont A stratégiai tervezési folyamat A stratégiai tervezési folyamat alapelvei Az alpontban kerül bemutatásra a stratégiai tervezési folyamatot megalapozó egyezményes alapelvek rövid leírása. Az első szempont a tervezési megközelítést vizsgálja, vagyis, hogy a tervezők milyen elméleti megközelítést kívánnak alkalmazni a stratégiai dokumentum megfogalmazása során. Ennek megfelelően számos alternatíváról beszélhetünk: világos, konkrét, kívülről adott jövőképből kiinduló; az alapos helyzetelemzésben meghatározott elmaradásokra fókuszáló; az alapos helyzetelemzésben meghatározott erősségekre fókuszáló; előre meghatározott politikai-társadalmi alapértékeken nyugvó; stratégiai irányok ágazati konszenzusán alapuló; stb. A második szempont a tervezési folyamatban használt tudás- és tapasztalati bázis meghatározása, mely alapvetően meghatározza a stratégiai dokumentum megalapozottságát. Ilyen tudásbázisok lehetnek például a következők: belső szakértői munkacsoport (minisztériumok, háttérintézmények, szervezetek); tudományos elemzői háttér és külföldi kutatási eredmények; ágazati vezetői tapasztalati tudás; stb. A harmadik releváns szempont a stratégiai tervezési folyamat szakmai-politikai legitimációs tényezőinek körülírása, vagyis azok a koordinációs mechanizmusok, melyek biztosítják az ágazatban érintettek véleményének figyelembevételét valamint a stratégiai dokumentum széleskörű elfogadását. minisztériumok közötti folyamatos szakmai konszenzus (a rendes közigazgatási egyeztetési eljárás megtörténte előtt); rendes közigazgatási egyeztetés; partnerek (régiók, társadalmi-gazdasági partnerek) vétójoga; meghívott kutatóintézetek konszenzusa; ágazati vezetők körének támogató véleménye; stb. 22

23 0 FEJEZET BEVEZETÉS 02 Blokk 022 Alpont A stratégiai tervezési folyamat A stratégiai tervezés résztvevői Az alpontban kerülnek bemutatásra azok a személyek illetve csoportok, akik a stratégiai tervezést végrehajtották. Ennek szerepeltetése többcélú: egyrészről egyértelmű felelősségi viszonyokat teremt, másrészről a hitelesség növelésével javítja a stratégiai dokumentumról alkotott képet, mely hozzájárul annak elfogadásához. A széles partneri kör bevonása a tervezési folyamatba csökkenti a tervezés kockázatát számos területen, például: az információk szélesebb köre áll rendelkezésre, így megalapozottabbá válik a stratégiai dokumentum; a vélemények széleskörű bevonásával nő a hitelesség illetve az elfogadás esélye; Uniós irányelvként a tervezési folyamatban meg kell valósítani a partnerség elvét. Az alpontnak tehát ideális esetben tartalmaznia kell A stratégiai tervezésért, a koordinációért felelős szervezetek, tisztviselők megnevezését; A stratégiai tervezésben résztvevő szervezetek, testületek, személyek megnevezését (beleértve többek között a kutatói hátteret és egyéb a tervezést támogató funkciókat is), valamint ezen túlmenően a stratégiai tervezési folyamatban betöltött szerepük pontos meghatározását; A stratégiai tervezési folyamatban résztvevő partnerek megnevezését, pl.: Európai Bizottság; Egyéb EU testületek; regionális testületek; fő társadalmi-gazdasági partnerek, stb. A partnereknek a stratégiai tervezési folyamatban betöltött konkrét (véleményezésiegyüttdöntési) szerepének leírását. Mivel a partnerség elve az Uniós normáknak megfelelően kiemelten alkalmazandó bármely átfogó gazdasági-társadalmi kérdésben, ezért a stratégiai tervezési folyamatban is szem előtt kell tartani az érdekhordozók széles körének bevonásából származó előnyöket. 23

24 0 FEJEZET BEVEZETÉS 02 Blokk A stratégiai tervezési folyamat 023 Alpont A stratégiai tervezési folyamat tartama, ütemezése Az alpontban kell szerepeltetni a tervezési folyamat időbeli szakaszolását, ütemezését. Az alpont a következő részeket tartalmazza: A tervezési folyamat kezdetének és lezárultának időpontját; A tervezési folyamat menetének rövid leírása, a fő tervezési szakaszok ütemezésének meghatározását, mely magába foglalja legfontosabb mérföldköveket; a részdokumentumok, munkaanyagok elfogadását; az egyeztetési folyamatok fő fázisait; a tervezési folyamat állomásaihoz kapcsolódó egyéb kiemelt eseményeket, például külföldi tanulmányutak, regionális megbeszélések, műhelymunkák, viták stb. A stratégiai tervezési folyamat időbeli ütemezésének szerepeltetése megkönnyíti a nyomon követést és a későbbi visszakereséseket. 24

25 0 FEJEZET BEVEZETÉS 03 Blokk Lehatárolás és fogalomértelmezés 031 Alpont A stratégiai terület lehatárolása Az alpontban bemutatásra és lehatárolásra kerül a stratégiai tervezés területe. Az alpont a következő részeket tartalmazza: A kezelt stratégiai terület természetének és határainak leírása Ágazat Alágazat Átfogó téma Horizontális politika Régió stb. A stratégiai terület lehatárolása javarészt könnyen megoldható feladat amennyiben ágazati, alágazati szakstratégiákról beszélünk. A tematikus és horizontális szakstratégiák jellegüknél fogva azonban sok esetben nehezen azonosíthatóak egyértelműen. Ezekben az esetekben azon átfogó téma illetve horizontális politikák által lehető legjobban lefedett területet kell értenünk, amely a stratégia indíttatása szempontjából releváns, és elegendő inputot nyújt a későbbi helyzetelemzés megalapozásához. A kezelt stratégiai terület értelmezéséhez szükséges fontos definíciók, a legfontosabb fogalmak értelmezésének megadása. A terület kiterjedésétől, mélységétől és relevanciájától függően több-kevesebb fogalom, jelenség értelmezése válhat szükségessé a téma megértésének lehetővé tételéhez. Minden esetben szükséges annak biztosítása, hogy a dokumentum minél szélesebb rétegek számára váljon elérhetővé, melyet a stratégiai terület szokásos terminológiájának ismertetése nagymértékben elősegít. A stratégiai terület lehatárolása már a dokumentum elején egyértelműen jelzi, hogy mi a dokumentum tárgya, és melyek azok a területek, amelyeket nem fed le. A kapcsolatok végiggondolása nagy segítséget nyújt az egyéb stratégiai területekkel való kapcsolódási pontok későbbi meghatározásában. 25

26 0 FEJEZET BEVEZETÉS 03 Blokk Lehatárolás és fogalomértelmezés 032 Alpont A stratégiai dokumentum pozicionálása Az alpont célja a stratégiai dokumentum elhelyezése. Ennek megfelelően az alpontnak a következő témákkal kell foglalkoznia: A stratégiai dokumentum jellegének leírása, vagyis: átfogó-, vagy szakstratégia; ágazati, területi, vagy tematikus/horizontális stratégia dokumentum. A stratégia funkciójának leírása (pl. általános iránymutató, beruházási programokat definiáló, későbbi részletes cselekvési terv alapja, stb.); A stratégia pozíciójának meghatározása a stratégiai térben (kormányzati és egyéb kiemelt stratégiák összessége), a kapcsolódó fölérendelt, mellérendelt, alárendelt stratégiák (és koncepciók vagy programok) azonosítása. Ez különösen fontos a stratégiai tér kauzális viszonyaihoz való alkalmazkodáshoz, vagyis a külső konzisztencia megteremtéséhez, hiszen egy alstratégiának figyelembe kell vennie azokat az elveket, célokat stb. amelyeket a hierarchiában felette álló stratégiából származnak; A stratégia jogi ereje a kezelt stratégiai területen, és kapcsolódó területeken. A stratégiai dokumentum, mint jogszabály (általános esetben Kormányhatározat, Országgyűlési határozat, illetve Miniszteri rendelet) milyen érdekérvényesítési képességgel rendelkezik, és hogy lehet kikényszeríteni a benne foglaltak betartását; A stratégia megvalósítása, illetve eredményei által érintett területek körvonalazása. A tervezők szándékainak megfelelően milyen területre fog hatást gyakorolni a stratégiai dokumentumban foglalt, vagy ahhoz kapcsolódó programok végrehajtása. 26

27 1 FEJEZET HELYZETELEMZÉS 11 Módszertani bevezető A tervezési módszer leírása 12 A stratégiai terület bemutatása A stratégiai terület általános jellemzése és környezete A helyzetelemzés stratégiai sémája 13 Pillérek szerinti elemzés (pillér A ) A pillérek elemzése A sarkalatos tényezők elemzése A specifikus tényezők elemzése Prognózis a specifikus tényezőkre Prognózis a sarkalatos tényezőkre Prognózis a pillérekre 14 Horizontális témák A horizontális témák bemutatása A horizontális témák szerinti elemzés 15 Intézményi környezet Az intézményi környezet bemutatása Az intézményi környezet erősségeinek és gyengeségeinek elemzése 16 Jogszabályi környezet A jogszabályi környezet bemutatása 17 Korábbi kezdeményezések tapasztalatai, értékelések eredményei Korábbi kezdeményezések bemutatása Eredményesség és hatékonyság Megvalósítási tapasztalatok 27

28 1 FEJEZET HELYZETELEMZÉS 11 Blokk Módszertani bevezető 111 Alpont A tervezési módszer leírása Az alpontban bemutatásra kerül a stratégiai dokumentum helyzetelemzésének kialakítása során alkalmazott módszertan rövid ismertetése. A módszertan alapvetően fontos a megalapozott, hiteles eredmények eléréshez, és biztosítja az átláthatóságot az olvasó számára. A módszertan leírásának alkalmazkodnia kell a vizsgált terület kiterjedtségéhez, mélységéhez és a jellemző sajátosságaihoz. Módszertani körbe tartoznak a nagy vonalakban meghatározott eszközök és eljárások, azonban az operatív eljárások, számítások általánosságban nem szükségesek. Az alpont ideális esetben a helyzetelemzésnél használt főbb módszerek azonosítását helyezi a fókuszba, vagyis Leírja a helyzetelemző műhelymunkák körülményeit (résztvevők, munkamódszer, probléma strukturálása, priorizálás, egyeztetés stb.); A háttértanulmányokból álló kutatási program részletezése. Milyen háttéranyagok szükségesek, mire vonatkozóan, milyen szinten, hogyan szintetizálják ezeket, melyek a kutatási program prioritásai stb.); Megadott sémájú helyzetelemzés adaptálása (pl. egy EU-s séma, vagy tematika, amelyhez igazodni kell, illetve jobb megoldást jelent az adott helyzetben). Sok esetben elvárás az EU-s módszertani elemek (pl. struktúrák, eszközök) alkalmazása, hiszen a stratégiai dokumentumok egy része közvetlenül az EU Bizottsághoz kerül benyújtásra. Más esetekben bizonyos ágazatoknak kialakult módszertana lehet például a helyzetelemzés lefolytatására, melyet hosszú idő óta konzekvensen alkalmaznak. Itt kell még szót ejtenünk az úgy nevezett best practice -k köréről is, mely adott stratégiai dokumentumok esetén, nemzetközi példákra hagyatkozva a hagyományos megközelítésnél eredményesebb lehet. A tervezési módszertan megválasztása stratégiai döntést jelent a tervezés vonatkozásában, hiszen alapvetően más és más megközelítések létezhetnek egymással párhuzamosan. A megválasztott módszertantól függetlenül azon szükséges egy olyan szintű módszertani függetlenség biztosítása, mely garantálja, hogy az output nem függ jelentősen az alkalmazott módszertantól, vagyis más módszerek használata legfeljebb kis mértékű eltérést hoz létre az eredmények tekintetében. 28

29 1 FEJEZET HELYZETELEMZÉS 12 Blokk A stratégiai terület bemutatása 121 Alpont A stratégiai terület általános jellemzése és környezete Az alpontban bemutatásra kerül azon stratégiai terület általános környezete és jellemzése, melyre a stratégiai dokumentum vonatkozik. Ez alapvetően a következő elemek meglétét feltételezi: A stratégiai terület jelentőségének, súlyának meghatározása; Leírás (a terület nemzetgazdaságban elfoglalt helye, jelentősége, súlya stb.); Alapszámok (sarokszámok, indikátorok stb.); Dinamika (idősorok, fejlődési potenciál stb.); nemzetközi vagy egyéb összehasonlítás (a stratégia pillérei felett álló témákban, pl. ágazat hozzájárulása a GDP-hez, foglalkoztatottak száma, stb.) azokban a témákban, melyek a bemutatandó területen relevánsak. A stratégiai területre átfogó jelleggel, de kevésbé közvetlenül ható általános környezeti tényezők, trendek leírása (ha a pillérek alatt külön már nem elemzendők). E ponton belül szerepeltethetőek azon külső forráshoz köthető (gazdasági, társadalmi, környezeti stb.) tendenciák, melyek a stratégiai terület alakulását befolyásolják. E hatások felsorolásán túl előrejelzést kell tartalmaznia ezen tényezők (feltételezések) várható jövőbeli alakulásának becsléséről is (akár a meglévő idősorok, trendek extrapolálásával, akár egyéb, kvalitatív módszertan használatán keresztül). A stratégiai terület általános bemutatása jelenti azt az átfogó, általános és rövid bemutatást, mely egyfajta pillanatképként értelmezhető a terület állapotáról illetve fejlődési lehetőségeiről. Külön kiemelendő a tény, hogy ezen alpontban a helyzet leírásáról, és csupán kis mértékben elemzéséről van szó (okok, extern hatások, jövőbeli állapot becslése), hiszen a részletekbe menő kauzális viszonyok feltérképezése későbbi blokkban foglal helyet. 29

30 1 FEJEZET HELYZETELEMZÉS 12 Blokk A stratégiai terület bemutatása 122 Alpont A helyzetelemzés stratégiai sémája Az alpontban bemutatásra kerül az a sematikus ábra, mely a későbbi elemzési munka alapjául szolgál, és amely a stratégiai területet jellemző tényezők ok-okozati kapcsolataira épül. Ennek megfelelően elengedhetetlen a stratégiai terület működését ábrázoló stratégiai séma ábrázolása (amely később a helyzetelemzés struktúrájának az alapja lesz), és amely a jelenségek közötti kauzális viszonyokat leíró, alapesetben háromszintű ok-okozati fából (pillérek, sarkalatos tényezők, specifikus tényezők); valamint az intézményi és a jogi környezet sematikus ábrájából áll. A háromszintű ok-okozati fa felrajzolása minimális követelménynek tekinthető, szerepeltetése nem megkerülhető egy stratégiai dokumentum kidolgozásakor. A szintek számára vonatkozóan egzakt szabályszerűség nem állapítható meg, ugyanakkor a nemzetközi és hazai stratégiai dokumentumok vizsgálata alapján kijelenthető, hogy a háromszintű kauzális viszony megjelenítése szinte minden esetben kivitelezhető. Természetesen az átfogó, illetve nagy ágazatokra vonatkozó szakstratégiák esetén szükséges lehet jóval több, négy-öt szint szerepeltetése is. Alapelvként tehát ajánlatos az adott stratégiai terület jellemző pilléreit olyan szintre bontani, míg konkrét beavatkozásra alkalmas területeket (specifikus tényezőket, hajtóerőket) sikerül azonosítani. Az okozati fa szintjeinek száma nem minden tényező alatt azonos, elképzelhető, hogy a tényezők egy része csupán egy-két, még más részük akár négy-öt szintre is bontható és bontandó. A másik elkészítendő sematikus ábra az intézményi és jogi kapcsolatok bemutatására szolgál. A felelősségi- és jogkörök azonosítása végett fontos feltárni ezeket a viszonyokat, hiszen a stratégiai tervezés minden szintjén azonosítani kell, hogy mely testület milyen jogosultságokkal rendelkezik, és ennek megfelelően hogyan érdemes és hatékony lehatárolni a kapcsolódó feladatokat. A sematikus ábra roppant fontos a vizuális megjelenítésből fakadó könnyű átláthatóság miatt, illetve alkalmat teremt a szóban nehezen vagy csupán homályosan leírható kapcsolatok bemutatására. 30

31 1 FEJEZET HELYZETELEMZÉS 13 Blokk Pillérek szerinti elemzés (pillér A ) 131 Alpont A pillérek elemzése Ebben az alpontban kell szerepeltetni a felvázolt ok-okozati fa csúcsán helyet foglaló pillérek legjellemzőbb tulajdonságait, illetve elemezni az azokra ható tényezőket. A pillérek jellemzéséhez szükségszerű a következő területek számbavétele: Az adott pillér legfontosabb jelenségeinek leírása; Jellemző mutatószámainak megadása; Azok múltbeli alakulása és jelenlegi helyzete; A vonatkozó benchmark-okkal való összehasonlítása, stb. A pillérek részterületeinek jellemzése termékcsoportok, alágazatok stb. szerinti tagolásban; Az adott pillér jelenségei mögött megbúvó legfontosabb okok (sarkalatos tényezők) azonosítása (amelyek közvetlen, jelentős, és belátható időn belül kibontakozó hatásokkal járnak); Az adott pillér jelenségeit a jövőben várhatóan jelentősen befolyásoló sarkalatos tényezők azonosítása (pl. nemzetközi tapasztalatok alapján). Az alpont egyik célja az adott terület jellemzésére szolgáló pillérek (szám szerint legfeljebb öt darab) azonosítása, és jellemzése. A pillérek együttesen szignifikánsan kell, hogy lefedjék a stratégiai területet, ugyanakkor törekedni kell az egyszerű, jól kezelhető kis számú tényező meghatározására. Másodsorban meghatározásra kerülnek azok a sarkalatos tényezők, melyek az ok-okozati fán a pillérek alatt helyezkednek el, és amelyek a lehető legteljesebben lefedik a pillérek tulajdonságait úgy, hogy számuk és minőségük kezelhető marad. Az egyes tényezők egymással való kapcsolatának hatását lehetőség szerint az átfedések minimalizálásával kell csökkenteni, így kiszűrhető, hogy egy hatást többször, vagy egyáltalán ne vegyenek figyelembe. 31

32 1 FEJEZET HELYZETELEMZÉS 13 Blokk Pillérek szerinti elemzés (pillér A ) 132 Alpont A sarkalatos tényezők elemzése Ebben az alpontban kell szerepeltetni a felvázolt ok-okozati fa második szintjén helyet foglaló sarkalatos tényezők legjellemzőbb tulajdonságait, illetve elemezni az azokra ható tényezőket. A sarkalatos tényezők jellemzéséhez szükségszerű a következő területek számbavétele: A sarkalatos tényező (mint jelenség, magatartás, folyamat, stb.) kvalitatív jellemzése; A sarkalatos tényező fontos, a pillérre gyakorolt hatásával kapcsolatban releváns, kvantitatív módon jellemezhető jellegzetességeinek azonosítása (a megfelelő mutatószámokkal együtt, melyek rendszerint megfelelnek a sarkalatos célok mutatószámainak); A mutatószámok múltbeli alakulásának és aktuális értékeinek megadása (hasonló felosztásban, és összevetve nemzetközi vagy egyéb releváns benchmarkkal); A feltárt sarkalatos tényezők hatásainak, irányainak, erősségének, esetleges korlátozó tényezőinek felmérése (vonatkozó kutatási eredmények felhasználása, vagy kvalitatív következtetések): Pozitív-negatív irányú, bizonyos mértéken túl megforduló hatás; indukált változás mértéke, aránya a többi tényező hatásához képest; indukált változás érvényesülésének feltételei, a közvetlen specifikus tényezőkön kívüli, általános körben (pl. közvetítő intézmények folyamatos működése, megfelelő informáltság), stb. Az adott sarkalatos tényező jelenségei, mutatószámainak alakulása mögött megbúvó fontosabb okok (specifikus tényezők) azonosítása (melyek közvetlen, jelentős, és belátható időn belül kibontakozó hatásokkal járnak); Az adott sarkalatos tényező jelenségeit a jövőben várhatóan jelentősen befolyásoló specifikus tényezők azonosítása (pl. nemzetközi tapasztalatok alapján). 32

33 1 FEJEZET HELYZETELEMZÉS 13 Blokk Pillérek szerinti elemzés (pillér A ) 133 Alpont A specifikus tényezők elemzése Ebben az alpontban kell szerepeltetni a felvázolt ok-okozati fa harmadik és további szintjein helyet foglaló specifikus tényezők legjellemzőbb tulajdonságait, illetve elemezni az azokra ható tényezőket. A specifikus tényezők jellemzéséhez szükségszerű a következő területek számbavétele: A specifikus tényező (mint jelenség, magatartás, folyamat, stb.) kvalitatív jellemzése; A specifikus tényező fontos, a sarkalatos tényezőre gyakorolt hatásával kapcsolatban releváns, kvantitatív módon jellemezhető jellegzetességeinek azonosítása (a megfelelő mutatószámokkal együtt, melyek rendszerint megfelelnek a specifikus célok mutatószámainak); A mutatószámok múltbeli alakulásának és aktuális értékeinek megadása (hasonló felosztásban, és összevetve nemzetközi vagy egyéb releváns benchmark-kal); A feltárt specifikus tényezők hatásainak, irányainak, erősségének, esetleges korlátozó tényezőinek felmérése (vonatkozó kutatási eredmények felhasználása, vagy kvalitatív következtetések): Pozitív-negatív irányú, bizonyos mértéken túl megforduló hatás; indukált változás mértéke, aránya a többi tényező hatásához képest; indukált változás érvényesülésének feltételei, a közvetlen specifikus tényezőkön kívüli, általános körben (pl. közvetítő intézmények folyamatos működése, megfelelő informáltság), stb. Az adott specifikus tényező jelenségei, mutatószámainak alakulása mögött megbúvó további fontosabb okok (további specifikus tényezők) azonosítása (melyek közvetlen, jelentős, és belátható időn belül kibontakozó hatásokkal járnak); Az adott specifikus tényező jelenségeit a jövőben várhatóan jelentősen befolyásoló további specifikus tényezők azonosítása (pl. nemzetközi tapasztalatok alapján). 33