sertés november 1. J. M. Bollo 1, R. Menjón 1, M. Jiménez 1 és J. V. López 2 Av. Tecnol. porc. VIII (3):

Átírás

1 sertés november 1. AZ M+PAC ÉS EGY MÁSIK, UGYANCSAK EGYDÓZISOS PROGRAM SZERINT ADOTT MYCOPLASMA-VAKCINA HATÉKONYSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A MYCOPLASMA ELLENI VÉDEKEZÉS GAZDASÁGI ELÔNYEI J. M. Bollo 1, R. Menjón 1, M. Jiménez 1 és J. V. López 2 Av. Tecnol. porc. VIII (3): Sertés-egészségügyi Szakmai Szolgálat, ISPAH 2 Termékmenedzser, ISPAH Az utóbbi idôben tömegesen vakcináznak a sertéscirkovírus ellen, és az eredmények azt mutatják, hogy a betegség fontosabb, mint azt korábban gondolták. Tény, hogy a vakcinázás számos gazdaságban jelentôs mértékben javítja a higiéniai és termelési viszonyokat. Az utóbbi következtében ugyanakkor háttérbe szorult egy másik betegség, nevezetesen a Mycoplasma hyopneumoniae elôidézte megbetegedés, amely erôteljesen kihat a hizlalási teljesítményre, ha a védekezés nem optimális. Ha figyelembe vesszük, hogy a Mycoplasma elleni vakcinázás sok gazdaságban már jól bevált gyakorlat volt annak a termelésre gyakorolt jelentôs hatása miatt, és ezt egybevetjük azzal a ténnyel, hogy a cirkovírus elleni vakcinázás ma egy másik nagyon értékes, gyor san végrehajtható módszer, akkor elmondhatjuk, hogy ma már két széles körben és egyidejûleg alkalmazott vakcinázás áll a rendelkezésünkre. Emiatt az állatorvosok és a sertéstartók mindenképpen azt a legegyszerûbb megoldást szeretnék megtalálni, amely a lehetô legkönnyebben végrehajtható és a legtöbb elônyt nyújtja. Ebben az összefüggésben a legutóbbi hónapokban sok gazdaság változtatásokat hajtott végre vakcinázá si programjaiban (a vakcinázás ideje tekintetében) és/vagy új vakcinákat vezetett be. Ha változtatáso kat végzünk, azokat természetesen folyamatosan ellenôrizni kell abban a tekintetben, hogy nem eredményeznek-e hatékonyságbeli különbségeket, amelyek befolyásolhatnák a hozamokat. Konkrétan meg - emlí thetnénk többek között az átlagos napi súlygyarapodást (annak az állomány egyöntetûségére gyakorolt kihatásával együtt), a takarmányhasznosítási arányt (amely jelenleg nagyon fontos kérdés), a más jellegû légzôszervi problémák elôfordulási gyakoriságának esetleges növekedését, valamint a megemelkedett gyógykezelési költségeket. A fentiek miatt talán hasznos röviden áttekinteni a Mycoplasma hyopneumoniae esetét. Elôször is: az egyik szempont, amellyel kapcsolatban széles körû egyetértés van, az, hogy a betegség állatokra gyakorolt hatásának és így bármely vakcinázási program által elért hatás szintjének objektív mérésére a legjobb módszer a betegségnek megfelelô elváltozások (bronchopneumoniás léziók) vágóhídi értékelése. Ha e léziók vonatkozásában kedvezô eredményeket kapunk, ez azt mutatja, hogy a védekezési intézkedések megfelelôen mûködnek. Másodszor: amint azt több közleményben (1, 2, 3) kimutatták, kétség sem fér hozzá, hogy egyértelmû összefüggés van a talált elváltozások súlyossága és a termelés hatékonysága között, legalábbis az átlagos napi súlygyarapodás, a testsúly tekintetében észlelhetô egységesség és a vágott test vágóhídon megállapított értéke között. Az átlagos napi súlygyarapodás javulása egyúttal jobb takarmányhasznosítási arányt is jelent. Ez rendkívül érdekes, mivel egy Mycoplasma-vakcina kiválasztásakor nagyon fontos tudnunk, hogy egy vakcina a többivel összehasonlítva valóban nagyobb hatékonyságot nyújt-e. Az egydózisos program szerint alkalmazott M+PAC vakcinát különbözô típusú vizsgálatokban már számos alkalommal összehasonlították más készítmé nyekkel (3, 4, 5). Statisztikailag erôsen szignifikáns számszerû különbségeket figyeltek meg, ami azt bizonyítja, hogy az egyes készítmények között egyértelmû különbségek lehetnek. Ez egyúttal rávilágít azokra a nehézségekre, amikor e különbségek üzemi körülmények közötti igazolására teszünk kísérletet. Ez a tény óriási jelentôségû a számunkra, 1

2 amikor gazdaságaink termelékenységének javítására törekszünk. Az alábbiakban néhány, a Mycoplasma okozta elváltozásoknak a sertések termelési mutatóira és a gazdaságok szakmai-ökonómiai eredményeire gyakorolt hatásával összefüggô adatot ismertetünk: 1. vizsgálat: A tüdôelváltozások összefüggése a vágáskori testsúllyal és a vágott test értékével (1): Ebben az elsô vizsgálatban összesen 2451 sertést követtünk nyomon. E vizsgálat azért érdekes, mert az összes sertést azonos életkorban vágták le, tekintet nélkül arra, hogy mekkora volt a testsúlyuk a vágás idején. Így egyértelmû összefüggést lehetett meghatározni a Mycoplasma hyopneumoniae-nek tulajdonítható elváltozások súlyossága, valamint az állatok vágáskori testsúlya és vágóértéke között. Ebben a vizsgálatban akárcsak az itt leírt összes Az elváltozások súlyossági foka Az állatok száma 1. TÁBLÁZAT Vágósúly (kg) többi vizsgálatban egy 0-tól 5-ig terjedô pontozási rendszert használtunk. Az összefüggések megállapítása érdekében a skála egyes fokozatait összevontuk, a következô módon: 0 ( nincs elváltozás ), 1 és 2 ( enyhe elváltozások ), 3 ( mérsékelten súlyos elváltozások ) és végül 4 és 5 ( súlyos elváltozások ). Az eredmények szerint egyértelmû összefüggés van az elváltozások súlyossági szintjének emelkedése, valamint a vágósúly és a vágóérték között. A vágott test összértéke (Euró) Átlag Szórás Átlag Szórás Nincs elváltozás ,7 a 10,9 112,53 a 12,00 Enyhe ,3 b 8,7 111,10 b 9,79 Mérsékelt 47 74,7 c 7,0 106,03 c 9,63 Súlyos 59 71,3 d 6,4 100,66 d 9,36 ÖSSZESEN ,9 10,6 111,86 11,70 a, b, c, d : az ugyanazon oszlopban eltérô betûindexszel jelölt értékek között statisztikailag szignifikáns különbség van (p<0,05) 2. vizsgálat: A tüdôelváltozások összefüggése az átlagos napi súlygyarapodással, a testsúllyal és a vágóértékkel (2): Egy másik vizsgálatban 1271 állat szerepelt. E vizsgálatnak sikerült egyértelmû összefüggést megállapítania legalább az átlagos napi súlygyarapodás csökkenése és a magas súlyossági fokozatba tartozó tüdôelváltozások jelenléte között. A vizsgálat helyszínéül szolgáló gazdaság egy árutermelô telep volt, és ezért a lassabban gyarapodó sertéseket hosszabb ideig tartották a hizlalótelepen, hogy megakadályozzák a vágott test vágóhídi leminôsítését. Az átlagos napi súlygyarapodás (7 napos kortól a vágásig) a 4-es súlyossági fokozatú elváltozások esetében naponta 62 grammal kisebb volt, mint a 3-as fokozatú elváltozások esetében (p<0,001), az 5-ös súlyossági fokozatú elváltozások esetében pedig naponta 91 grammal kisebb volt, mint a 4-es súlyossági fokozatú elváltozások esetében (p=0,001). Ebben a vizsgálatban a magasabb súlyossági fokozatú elváltozásokat mutató sertések átlagos napi súlygyarapodása kisebb volt, napokban kifejezett hizlalási idejük pedig hosszabb, az 5-ös fokozatú elváltozásokat mutató sertések kumulatív súlyvesztesége (az összes többi súlyossági kategóriájú elváltozást mutató állatokhoz képest) azt jelentette, hogy ezen állatok vágósúlya a hosszabb hizlalási idô ellenére sokkal kisebb volt, mint a 0-tól 4-ig terjedô súlyosságú elváltozásokat mutató sertéseké; a külön bség konkrétan 11,47 kg volt (p<0,01). Ehhez társul még az is, hogy a 4-es és 5-ös súlyossági fokú elváltozásokat mutató állatok vágáskori értéke 5,76 (p=0,04), illetve 24,04 (p<0.001) euróval alacsonyabb volt a vágóhídon, mint a 0-tól 3-ig terjedô súlyosságú elváltozásokat mutató sertéseké. 3. vizsgálat: A tüdôelváltozások összefüggése az átlagos napi súlygyarapodással, a vágósúllyal és az állatok homogenitásával (3): 2 Ebben a vizsgálatban az egydózisos M+PAC vakcina hatékonyságát egy másik egydózisos vakcináéval, illetve a vakcinázás alkalmazásának mellôzésével (vagyis a nem vakcinázott állatokkal) hasonlították össze. Az M+PAC vakcina és a másik két csoport között nagy különbségek mutatkoztak, melyek a nem vakcinázott állatokkal való összehasonlítás során a legtöbb paraméter tekintetében elérték a statisztikailag szignifikáns szintet, amit a másik vakcinával kapott eredmények nem értek el. Az M+PAC csoport esetében a kontroll csoporthoz viszonyítva kapott különbségek konkrétan a következôk voltak: a befejezô (vágáskori) súly tekintetében +4,62 kg (p=0,027), az átlagos napi súlygyarapodás tekintetében pedig 705 g/nap (M+PAC), a kontroll csoportban elért 663 g/nap értékhez viszonyítva (p=0,02).

3 Az állatok utolsó súlymérésekor meghatározható súlybeli homogenitása tekintetében ugyancsak statisztikailag szignifikáns különbségeket lehetett megfigyelni az M+PAC csoport javára (p=0,011). Az eredmények áttekintését a 2. táblázat tartalmazza. E vizsgálatok áttekintését követôen figyelembe kell vennünk, hogy az utóbbi években új vakcinák kerültek forgalomba a Mycoplasma ellen, de az e vakcinák közepes vagy súlyos fertôzési nyomás esetén mutatott hatékonysági szintjével kapcsolatban közölt információk nem elégségesek. Ezért a közölt eredményeket óvatosan kell értékelni, és az egyes gazdaságokban a vakcinázással kapcsolatban végzett változtatásokat folyamatosan ellenôrizni kell, hogy a kiválasztott, kereskedelmi forgalomban kapható vakcina hatékonyságát ellenôrizni tudjuk. Az alábbiakban egy olyan kísérletet ismertetünk, amelyben a közelmúltban bevezetett vakcinák egyikét alkalmaztuk, emellett elvégeztük a lehetséges veszteségek korábban dokumentált adatokra alapozott szimulációját. 2. TÁBLÁZAT Tüdôelváltozások Kontroll M+PAC Szignifikancia Az érintett állatok százaléka 53,5 32,2 (p=0,002) A legsúlyosabb elváltozásokat mutató tüdôk százalékos aránya 2,5 0 (p>0,05) Betegség-index 0,86 0,37 (p<0,001) Befejezô súly (kg) 87,83 92,45 (p=0,027) Átlagos napi súlygyarapodás a hizlalás idôszakában (g/nap) (p=0,02) AZ M+PAC ÉS EGY MÁSIK, A KÖZELMÚLTBAN KIFEJLESZTETT VAKCINA ÖSSZEHASONLÍTÓ HATÉKONYSÁGI VIZSGÁLATA AZ ELVÁLTOZÁSOK CSÖKKENTÉSE TEKINTETÉBEN 1. Bevezetés A vizsgálatot egy közép-spanyolországi gazdaságban végeztük, ahol 500 sertést tartottak a termelés különbözô fázisaiban. Az I. fázis a többi létesítménytôl elkülönített földrajzi helyszínen folyt. A választást követôen az állatok fogadására szolgáló létesítményt több egységre osztották (szoptató, elválasztó, nevelô és hizlaló létesítmények). Minden egység az egyszerre betelepítés egyszerre ürítés (AI AO) elvet alkalmazta. A választás átlagosan 28 napos korban történik, és a malacok 54 napos korig a választási fázisban maradnak. Az állatok mintegy 110 napos korig maradnak a nevelô egységben, amikor áttelepítik ôket a hizlaldába. A vágáskor mért átlagos élôsúly jelenleg mintegy 100 kg; ezt a súlyt a sertések mintegy 170 napos korra érik el. Ez a gazdaság eredetileg folyamatosan egy egydózisos (M+PAC ) vakcinázási programot alkalmazott a választás idején. A választástól a vágásig jó járványvédelmi szint volt jellemzô: biztosított volt az állatok egyirányú mozgása, a beteg állatok megfelelô kezelése és a megfelelô munkaerô (a dolgozók egyike a gazdaság tulajdonosa). A gazdaság az egészségügyi státusz tekintetében a múltban (fôként 2008-ban és 2009-ben) viszonylag sok problémával küzdött. A nevelési és hizlalási fázisban klinikai tünetekben megnyilvánuló járványesetek léptek fel, melyekben a következô kórokozók játszották a legfontosabb szerepet: PRRS vírus, PCV2, a Glässer-féle betegség kórokozója, Actinobacillus pleuropneumoniae, P. multocida és még a Salmonella choleraesuis (septicaemiás forma) is. Emellett a vágóhídon kimutatták az Ascaris (alacsony-közepes szintû) jelenlétét is, ami közvetlen problémákat és kárt okozott azzal, hogy potenciálisan csökkentette az ezeken az állatokon végzett minden vakcinázási program hatékonyságát (ez a probléma 2010-re már láthatólag megoldódott). A 2009-es év elején a gazdaság állatorvosának ajánlására egydózisos vakcinázási programot kezdtek a sertés-cirkovírus (Porcilis PCV) ellen. A kapott eredmények alapján és a gazdaság tulajdonosának véleménye szerint ez a kezdeményezés valószínûleg kulcsfontosságú volt annak a számos intézkedésnek a sorában, melyeket a gazdaságban az általános 3 Telefon: Fax.: info.hungary@sp.intervet.com Web:

4 egészségi állapot javítása érdekében tettek, és amelyek sok elônnyel jártak. Annak dacára, hogy a gazdaságban meglehetôsen elégedettek voltak az eredményekkel, a cirkovírusvakcina bevezetése után több hónappal az a döntés született, hogy a kereskedelemben kapható egy további vakcinát is elkezdenek alkalmazni, hogy a már elérteken kívül további elônyökre is szert tegyenek. Úgy döntöttek, hogy ezt a készítményt (megint csak a gazdaság állatorvosának az ajánlására) egy ugyanazt az adjuvánst tartalmazó Mycoplasmavakcinával együtt fogják adni, ami azt jelenti, hogy egyidejûleg cserélték le mind a cirkovírus-, mind pedig a Mycoplasma-vakcinát. * A szerzôktôl kapott információ szerint az újonnan bevezetett vakcinák az Ingelvac Mycoflex és az Ingelvac Circoflex. 2. Anyag és módszer A változtatás idôpontjában az egyik paraméter, melyet már kezdettôl fogva nyomon követtünk a termeléssel összefüggô eredmények mellett a Mycoplasma elleni védekezési program hatékonysága volt. Ezt a tüdôelváltozások vágóhídi ellenôrzésével végeztük. Minden értékelést az ISPAH-tól független személyek végeztek, rövid idô alatt, hogy a lehetô legnagyobb mértékben elkerüljük a szezonális különbségek zavaró hatását, és a vizsgálatokat arra az idôpontra összpontosítottuk, amikor a vakcinaváltás történt. Így az M+PAC vakcinával oltott utolsó csoportokat és a másik vakcinával ( A vakcina) oltott kezdeti állatcsoportokat egyaránt értékeltük. A nevelô- és hizlalóistállók kivétel nélkül iker jellegûek, és ugyanazt a technológiai rendszert alkalmazzák. A vágóhídon kapott adatokat a Pearson-féle Chinégy zet próbával elemeztük, az érintett tüdôk százalékos arányára vonatkozóan folyamatossági korrekciót, a maximális súlyosságú elváltozásokat mutató tüdôk százalékos arányára vonatkozóan Fisher-féle egzakt próbát, a betegségindex tekintetében pedig nem-parametrikus tesztet (Mann-Whitney U tesztet) alkalmazva. 3. Eredmények Az e kísérletben kapott eredményeinket a 3. táblázatban összegezzük. A vakcina 3. TÁBLÁZAT Egydózisos M+PAC Statisztikai szignifikancia Az A vakcinához képest az M+PAC vakcinával elért javulás mértéke (%) A tételek száma 4 2 A tüdôk száma Az érintett tüdôk aránya (%) 45,13 24,35 p<0,001 46,04 A 4-es és 5-ös súlyossági fokozatú elváltozásokat mutató 4,94 1,55 p<0,05 68,62 tüdôk aránya (%) Betegségindex 0,91 0,47 p<0,001 48,35 A 4. táblázat az elváltozások súlyossági foka szerint mutatja be az eredményeket a késôbbi számítások elôsegítése céljából. 4. TÁBLÁZAT Vakcina 0-ás fokozat 1-es fokozat 2-es fokozat 3-as fokozat 4-es fokozat 5-ös fokozat M+PAC A vakcina Az M+PAC vakcinával oltott utolsó ( resztli ) és az A vakcinával oltott elsô ( java ) állatokat vizsgálva megfigyelhetô, hogy az utolsó, M+PAC vakciná val oltott állatok betegségindexe számszerûen kedvezôbb volt (0,94), mint az A vakcinával oltott elsô állatoké (1,01). Ez a szituáció ugyanakkor kedvezôtlen az M+PAC csoport szempontjából, mivel e kettô kivételével az összes többi tételt normálisnak tekintik. Rendelkezésre állnak egyúttal ebbôl a gazdaságból származó vágóhídi adatok 2008 és a vakcinaváltás idôpontja közötti idôszakból (az M+PAC alkalmazásának ideje), melyek összesen 8 tételre és 1039 értékelt tüdôre vonatkoznak. Noha 2008-ban és ben a gazdaságban számos, egymástól jelentôsen különbözô patológiai probléma lépett fel (Ascaris és PRRS jelenléte, stb.), melyek valószínûleg megnehezítették a Mycoplasma elleni védekezést is, a betegségindex átlageredménye (0,62%) és az elváltozásokat mutató tüdôk százalékos aránya (27,14%) még mindig statisztikailag szignifikánsan (p<0,001) kedvezôbb volt az M+PAC esetében, mint az A vakcina alkalmazásakor.

5 4. A termelés gazdaságosságára vonatkozó számítás Az itt közölt utókövetés során kapott adatokat az alábbiakban extrapoláljuk a korábban áttekintett vizsgálatok eredményeinek felhasználásával. Az elemzés szigorú feltételeinek való megfelelés érdekében csak azokat az eredményeket vontuk be az elemzésbe, melyek mindkét oldalon statisztikailag szignifikáns eredményeket mutattak. Ezért nagyon valószínû, hogy számos további elôny nem került értékelésre. Az M+PAC vakcina által az A vakcinához képest nyújtott elônyöket az 1. vizsgálat eredményei alapján az 5. táblázat mutatja be (A tüdôelváltozások összefüggése a befejezô súllyal és a vágóértékkel). 5. TÁBLÁZAT M+PAC A vakcina Az M+PAC elônye A vágott test súlya, kg 80,78 79,84 A vágott test +0,94 kg-mal nagyobb súlya Teljes vágóérték (Euró) 111,78 110,94 + Euró 0,84 Az M+PAC vakcina elônyei az A vakcinához képest a 3. vizsgálat alapján (a tüdôelváltozások összefüggése az átlagos napi súlygyarapodással, a befejezô súllyal és az állatok egyöntetûségével): a betegségindex a 3. vizsgálatban 0,49-dal, ebben az utókövetô vizsgálatban pedig 0,44-dal javult, ezért valószínû, hogy a fent bemutatottakhoz hasonló elônyöket lehetne elérni, vagyis a súlygyarapodás napi 42 grammos és a vágóhídra szállítás elôtti súly átlagosan 4,62 kg-os növekedését. 6. TÁBLÁZAT M+PAC A vakcina Különbség Az átlagos napi súlygyarapodás csökkenése (7 napos kortól a vágásig)/100 sertés 126,36 391,94 265,58 Teljes vágóérték veszteség A teljes vágóértékveszteség Euró/100 sertés 22,34 59,79 37,45 5. Következtetések Az alkalmazandó Mycoplasma-vakcinát körül tekintôen kell kiválasztani, mivel bôséges bizonyíték van arra, hogy a különbözô készítmények hatékonysága jelentôs mértékben eltér. Az új vakcinák piaci bevezetése nem szükségszerûen jelent nagyobb elônyökkel járó erôsebb védettséget. Az utóbbi idôben forgalomba hozott vakcinák közül sok éppenséggel nem innovatív adjuvánsokat vagy olyan antigéneket tartalmaz, amelyek már a korábbi vakcinákban is jelen voltak. Az e vizsgálat során elvégzett számítások alapján az a következtetés vonható le, hogy az M+PAC jelentôs elônyöket nyújthat a közelmúltban forgalomba került más vakcinákhoz képest azáltal, hogy csökkenti a vágóhídon észlelhetô tüdôelváltozások súlyosságát, ennek következtében pedig javítja az olyan termelési és gazdasági mutatókat, mint az átlagos napi súlygyarapodás (+42 gramm/nap) és a vágási kihozatal (+0,84 euró/vágott test). IRODALOM 1. MENJÓN, R. 20th IPVS Vol. 2: ÚBEDA, J. L. 20th IPVS Vol. 2: MARCO, E. Albeitar, április. 4. BOLLO J. Revista Anaporc No. 41, szeptember. 5. BOLLO, J. 20th IPVS Vol. 2: