JELENTÉS J/ augusztus

Átírás

1 JELENTÉS az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről 0725 J/ augusztus

2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-01-43/2007. Témaszám: 843 Vizsgálat-azonosító szám: V0339 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Simon Ákosné főigazgató-helyettes (a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységet érintően) Az ellenőrzést vezette: dr. Podonyi László igazgatóhelyettes A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Bátory Béláné számvevő tanácsos, tanácsadó Biró Endre számvevő tanácsos, tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Bátory Béláné számvevő tanácsos, tanácsadó György Mária számvevő tanácsos Lucza Anikó számvevő Biró Endre számvevő tanácsos, tanácsadó dr. Kemenczei Rezső számvevő tanácsos Vati László számvevő tanácsos, tanácsadó Gálné Izsó Éva számvevő tanácsos Kun Eszter számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma Jelentés az Állami Vagyonügynökség évi tevékenységéről 113 Jelentés az Állami Vagyonkezelő Rt. tevékenységének ellenőrzéséről 157 Jelentés az Állami Vagyonügynökség évi tevékenységének 158 ellenőrzéséről Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 Jelentés az Állami Vagyonügynökség évi tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés az Állami Vagyonkezelő Rt évi tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés az Állami Vagyonügynökség költségvetési cím pénzügyigazdasági ellenőrzéséről Jelentés az Állami Vagyonkezelő Rt. által a Budapest Bank Rt.-nek juttatott tőketartalék-átadás ellenőrzéséről Jelentés az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt évi tevékenységének, valamint a jogutód szervezet megalakulási költségeinek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.- nél végzett ellenőrzésről Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt évi tevékenységéről Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt évi tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos évi tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Rt évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tevékenységének ellenőrzéséről, a hozzárendelt vagyon alakulásának, privatizációjának és működésének ellenőrzéséről Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 8 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Társaság működésének szabályozottsága A Társaság szervezeti és működési rendjét meghatározó szabályozás A hozzárendelt vagyont érintő beszámolási rendszer A központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenység Az ÁPV Zrt évi üzleti tervének teljesítése A szerződésmenedzselés és a végelszámolási eljárások eredményessége Az értékesítési és vagyonkezelési tevékenység A MOL Nyrt. részvények értékesítése A Vértesi Erőmű Zrt. privatizációjának folyamata, a kedvezményes munkavállalói tulajdonszerzés lebonyolítása A kisebbségi portfólió ezen belül a Forrás Rt. privatizációja A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. privatizációja A MALÉV Rt. privatizációjának előkészítése A Bábolna Rt. vagyonkezelése A hozzárendelt vagyon változása A kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások A kormányzati szektor hiányát nem érintő ráfordítások A privatizációs tartalék képzése és felhasználása A Társaság saját vagyonának működtetése A saját vagyon és az eszközállomány változása Az ÁPV Zrt évi üzleti terve és működési kiadásai A társaság ellenőrzési rendszere, az ÁSZ javaslatok realizálása 52 1

5 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet A jelentésre és a jelentéstervezetre tett észrevételek és az arra adott válasz 2. sz. melléklet Az ÁPV Rt évi bevételi tervének teljesítése 3. sz. melléklet A hozzárendelt vagyonba tartozó erdészeti társaságok támogatása évben 4. sz. melléklet Az ÁPV Zrt évi forrásallokációja felhasználási forma szerint 5. sz. melléklet A SZÖVÜR Kft. üzletrészének kormányhatározat szerinti átvétele és elszámolása 6. sz. melléklet Tanúsítványok 2

6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE áfa Áht. ÁPV Zrt. ÁSZ átalakulási törvény BA Rt. BEI BÉT CÉGINFO ELMŰ EU ESA 95 EXIM FB ÉMÁSZ FHB Rt. GKM Gt. (régi) Gt. (új) HM IG KVI Költségvetési tv. MAHART MAFILM MALÉV MeH MEHIB MFB MMK MOL MVM NFA OGY PEH PIR PM Priv. tv. általános forgalmi adó Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság Állami Számvevőszék A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló évi XIII. törvény Budapesti Airport Zrt. Belső Ellenőrzési Igazgatóság Budapesti Értéktőzsde Complex Céghírek Elektromos Művek Rt. Európai Unió EU statisztikai módszertan szabálya Magyar Export-Import Bank Zrt. Felügyelő Bizottság Észak Magyarországi Áramszolgáltató Rt. Földhitel és Jelzálogbank Rt. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A gazdasági társaságokról szóló1997. évi CXLIV. tv. A gazdasági társaságokról szóló évi VI. tv. Honvédelmi Minisztérium Igazgatóság Kincstári Vagyoni Igazgatóság A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény Magyar Hajózási Rt. Magyar Film Részvénytársaság Magyar Légiközlekedési Vállalat Rt. Miniszterelnöki Hivatal Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. Magyar Fejlesztési Bank Magyar Mozgókép Közalapítvány Magyar Olaj és Gázipari Nyilvános Részvénytársaság Magyar Villamos Művek Rt. Nemzeti Földalap Országgyűlés privatizációs ellenérték hányad privatizációs információs rendszer Pénzügyminisztérium Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló évi XXXIX. tv. 3

7 RJGY SZMSZ SZP Sztv. va Társaság Vig. VIR Részvényesi Jogok Gyakorlója Szervezeti és Működési Szabályzat Számviteli Politika A számvitelről szóló évi C. tv. végelszámolás alatt ÁPV Zrt. vezérigazgatói Vagyonkezelési Információs Rendszer 4

8 JELENTÉS az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az ÁPV Zrt. egyszemélyes részvénytársaság elnevezése februártól változott Rt.-ről zártkörű részvénytársaságra. A részvényesi jogok gyakorlója (RJGY) májustól a pénzügyminiszter, kivéve azokat a jogokat, amelyeket az évi XXXIX. tv. (Priv. tv.) a Kormány mint testület hatáskörébe utalt. A Társaság működésére a privatizációs törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai vonatkoznak. A 2002-ben kidolgozott vagyonpolitikai irányelvek év vonatkozásában az intézményi privatizációt lezártnak tekintették. Ennek megfelelően 2006-ban az ÁPV Zrt. csak azokkal a tranzakciókkal számolt, amelyek előkészítése évben megkezdődött. Mrd Ft Középtávú privatizációs koncepció (éves célkitűzések és megvalósításuk) 310,1 325,3 268, ,1 160,3 166,5 154,9* , éves bevételi cél tényleges bevétel éves befizetési cél tényleges befizetés * A Budapest Airport Rt. értékesítésével összefüggésben használati jogok bérbeadásából származó, KVI-hez befolyt bevétel nélkül. A Társaság 2006-ban az eredeti üzleti terv szerint összesen 245,1 Mrd Ft privatizációs és egyéb bevételre, valamint a költségvetés javára 261 Mrd Ft befizetéssel számolt. Az év közben módosított terv alapján az összes bevétel 325,3 Mrd Ft-ra növekedett, a központi költségvetésbe osztalékbevételek nélkül 268,7 Mrd Ftot fizetett be a Társaság. A évi költségvetési előirányzat által elvárt 8,95 Mrd Ft osztalékbevétellel szemben 14,7 Mrd Ft osztalékot fizetett be a költségvetésbe. 5

9 BEVEZETÉS A Társaság hozzárendelt állami vagyonának évi nyitó értéke 760,7 Mrd Ft, év végi záró összege 825,2 Mrd Ft volt. A Társaság saját vagyona 12,7 Mrd Ft-ról 12,8 Mrd Ft-ra változott. A hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok száma az év elején 245 volt, amelyből 178 gazdasági társaság, 67 állami vállalat. Az év végére a társaságok száma 221-re csökkent. A Társaság tulajdonrészére jutó adózás előtti eredménye az előző évi 55,2 Mrd Ft-tal szemben 2006-ban 10,3 Mrd Ft volt. A hozzárendelt vagyon részeként az év végén 7,7 Mrd Ft követelést és 1114,2 Mrd Ft kötelezettséget tartott nyilván. A készpénzes tartalékfeltöltés következtében a tartalékszámla záróegyenlege 82,3 Mrd Ft volt. A Társaság átlagos állományi létszáma 2006-ban az előző évi 200-ról 184 főre csökkent. A Társaság hozzárendelt vagyonának nyilvántartási, elszámolási és beszámolási rendszerét a évi C. törvényben a hozzárendelt vagyonnak a számviteli törvénytől eltérő kezelési sajátosságait a pénzügyminiszter által kiadott 11/2006. (V. 17.) sz január 1-jétől alkalmazandó RJGY határozatban foglaltak szerinti számviteli politika (SZP) szabályozza. A Priv. tv. alapján minden évben ellenőrizzük a Társaság tevékenységét. A évről készült jelentésünk alapján a helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett a Kormánynak többek között az egységes vagyontörvény megalkotásával, az állami tulajdonnal rendelkező társaságok működési koncepciójának meghatározásával, a pénzügyminiszternek az állam vállalkozói és kincstári vagyona nyilvántartása és elszámolása egységesítésével, a felszámolási és végelszámolási eljárások szabályozásával kapcsolatban fogalmaztunk meg javaslatot. A jelenlegi ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a Társaság szervezeti és működési rendszere összhangban volt-e a feladatokkal, hogyan biztosította a kitűzött célok eredményes ellátását; az éves költségvetési törvény előírásainak megfelelően teljesültek-e a Társaság tevékenységét érintő előirányzatok, kötelezettségek, garanciavállalások, célszerű és eredményes volt-e a Társaság hozzárendelt vagyonának változása és az egyes portfoliók kezelése; a Társaság üzleti tervének megfelelően teljesültek-e a működés bevételei és ráfordításai, érvényesültek-e a szabályszerűségi és takarékossági szempontok a gazdálkodásában; a 2006-ban végrehajtott ÁSZ ellenőrzések 1 megállapításai hogyan hasznosultak, a Társaság ellenőrzési rendszere összehangoltan működött-e a kormányzati-felügyeleti ellenőrzéssel, illetve a Társaság Igazgatóságával Jelentés a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről, és a 0629 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről. 6

10 BEVEZETÉS Jelen ellenőrzésünk társasági szintű átfogó vizsgálat volt, amely az ÁPV Zrt. működésére, valamint a saját- és a hozzárendelt vagyonnal történő évi gazdálkodásra terjedt ki. A korábbi évek megállapításai alapján vizsgáltuk a Bábolna Zrt. végelszámolási folyamatát. A helyszíni tapasztalatok alapján vizsgáltuk az ellenőrzés befejezéséig terjedő időszak pénzügyi eseményeit is. Ellenőriztük a jogszabályokban és a részvényesi jogok gyakorlója által elfogadott üzleti tervben meghatározott kötelezettségek, előirányzatok teljesítését, a privatizációs és vagyonkezelési tevékenységet, a működés szabályozottságát, a saját vagyonnal való gazdálkodást. A Társaságnál végzett helyszíni ellenőrzést dokumentális vizsgálattal, elemzéssel, a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenység ellenőrzését statisztikai mintavételen alapuló módszerrel hajtottuk végre. A helyszíni ellenőrzés befejezésekor még nem készült el az ÁPV Zrt. jelentése az RJGY számára, amely alapján a Kormány beterjeszti az OGY részére az éves gazdálkodásáról szóló jelentést, ezért az ÁSZ számára készített beszámoló alapján végzett helyszíni ellenőrzésünkkel teszünk eleget jelentési kötelezettségünknek. Az ellenőrzés jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (1) és (6) bekezdései, az ellenőrzés szempontjait, szabályait a 16. (1) bekezdése, valamint a 17. (1) és az (5) bekezdései, továbbá az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló évi XXXIX. törvény (Priv. tv.) 25. (1) bekezdésében foglaltak képezik. A jelentéshez csatolt mellékletek részletes megállapításokat és kiegészítő információkat tartalmaznak a Társaság bevételi tervének teljesítéséről, az erdészeti társaságok támogatásáról, a forrásallokáció felhasználásáról, a SZÖVÜR Kft. üzletrészének elszámolásáról. A jelentést véglegezés előtt egyeztettük a pénzügyminiszterrel, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárával, az ÁPV Zrt. Felügyelő Bizottságának elnökével, a Társaság vezérigazgatójával 2. Az észrevételeket és az arra adott választ az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2 Az ÁPV Zrt. igazgatóságával nem tudtunk egyeztetni, mivel a régi mandátuma lejárt, az új pedig nem kezdte meg tevékenységét a jelentés lezárásáig. 7

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Társaság az aktuális vagyonpolitikai irányelvekben megfogalmazott követelmények szerint látta el a hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos tevékenységét. A vagyonpolitikai irányelv évre vonatkozóan az intézményi privatizációt lezártnak tekintette. 3 Az ÁPV Zrt.-nél a vagyonelemek számszerű csökkenése miatt előtérbe kerültek a vagyongazdálkodási feladatok. Ennek megfelelően 2006-ban a Társaság csak azokkal a tranzakciókkal számolt, amelyek előkészítése 2005-ben megkezdődött. Az ÁPV Zrt. saját döntése alapján az új vagyonkezelési feladatok befogadására készült fel a tulajdonosi jogok gyakorlójának felhatalmazása nélkül, döntése utólag megalapozatlannak bizonyult, miután az Országgyűlésnek benyújtott és megtárgyalt törvényjavaslat szerint új vagyonkezelő szervezetet kell létrehozni. Az ÁPV Zrt. Felügyelő Bizottsága szerint a Társaságnál 2006-tól a dolgozói létszám mérséklése már nem követte a feladatok csökkenését. A szervezet és az infrastruktúra még a tömeges privatizáció időszakának felelt meg. A Társaság a hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos bevételi tervét és a tartalékfeltöltést az előírt kötelezettségeknek megfelelően teljesítette. Az osztalék beszedése és befizetése a költségvetési terv előirányzatát meghaladta. Az ÁPV Zrt. tevékenysége igazodott a törvényekben és szabályzatokban előírtakhoz, egyes esetekben azonban kifogásolható módon járt el. A MOL Nyrt. részvényeinek értékesítésénél az önkötések kizárásának hiánya miatt több mint 5 Mrd Ft bevételkiesés keletkezett. A kárpótlási jegyek bevonására létrehozott Forrás Rt.-nél mintegy 4 Mrd Ft-tal kisebb volt a megtérülés a befektetett vagyonhoz képest, miközben a veszteség nem az alanyi kárpótlási jegyekkel rendelkezőknél jelentkezett. A MAHART Szabadkikötő Zrt. tulajdonában lévő csepeli szabadkikötő működtetés privatizációja valósult meg, a kikötő területének tisztább jogi környezetet, egyértelműbb feltételeket jelentő koncesszióba adása helyett. A MALÉV Zrt. privatizációjánál a közbeszerzési törvénytől eltérően alkalmaztak szakértőt. A Bábolna csoporttal kapcsolatos eredménytelen reorganizáció, az ellentmondásos döntések, a számonkérés és folyamatkövetés hiánya növelte az állami veszteségeket, melyek csökkentése érdekében a döntéseket a Kormány utólag jóváhagyta. Az ÁPV Zrt. a felelősség megosztására a saját hatáskörébe tartozó ügyeket is elfogadtatta a Kormánnyal. A megszüntetett végelszámolás utáni újabb megalapozatlan, kockázatos elemeket tartalmazó privatizációs stratégia tovább növeli az állami veszteségeket. A privatizációs tartalék felhasználása az előirányzatnak megfelelően történt, azonban hiányosságok voltak a belterületi föld ellenértéke és a kezességátválla tól többször deklarálták, hogy a privatizációra szánt vagyon elfogyott és a hangsúlyt a vagyonkezelésre kell helyezni, de a költségvetés helyzete eddig a privatizáció folytatása irányába hatott. 8

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lás elszámolásánál, illetve indokolatlan volt egy költség kifizetése és egy szerződéses kapcsolaton alapuló tartozáskiegyenlítés. A Társaság működését és szervezetét érintő törvényi szabályozás évben lényegében nem változott. A Priv. tv.-ben a vagyonváltozások elkülönítését és a bevételeket az OGY pontosította. A 2006-ban befejezett ellenőrzés óta a még ki nem hirdetett új Vagyontörvény 4 szabályozza az állami vagyon egységes kezelését. Az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonának sajátos nyilvántartási és beszámolási rendszere a Számviteli törvénytől eltérő számviteli politikája és gyakorlata nincs kodifikált jogszabályban szabályozva, hanem csak egy keretjellegű RJGY határozatban, mely szabályozást kormányrendelet utalja RJGY határozati hatáskörbe. A évi módosított költségvetési előirányzatok és az ÁPV Zrt. üzleti terve közötti összhang a tényleges folyamatokat követő előirányzat-módosítások eredménye. A Társaság évi módosított üzleti tervének bevételei az RJGY határozatokban kerültek meghatározásra, először 245,1 Mrd Ft-ban, végül 320,6 Mrd Ft-ban. Az ÁPV Zrt. 325,4 Mrd Ft bevételt realizált. A Társaságnak a hozzárendelt vagyon bevételek és kiadások egyenlege terhére a privatizációs tartalékfeltöltés és a hozzárendelt vagyon záró pénzkészlete meghatározását követően történő költségvetési befizetési kötelezettsége 268,7 Mrd Ft volt. Az előírt kötelezettségeket teljesítette. Az osztalék-befizetési kötelezettsége a ténylegesen beszedett osztalék alapján 14,7 Mrd Ft volt, meghaladva a Költségvetési tv. 9 Mrd Ft előirányzatát. Befizetési kötelezettségét a beszedéssel azonos értékben teljesítette. A legnagyobb privatizációs tranzakció a MOL Nyrt. részvényeinek értékesítése volt 277,1 Mrd Ft értékben, jelentős volt még a kisebbségi portfólió, 2,8 Mrd Ft (ezen belül a Forrás Rt. 2,4 Mrd Ft), a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt., 5 Mrd Ft, valamint a MALÉV Zrt. privatizációjának előkészítése, majd 2007-re áthúzódó értékesítése (200 M Ft). Az ÁPV Zrt. a MOL Nyrt. részvényeinek évi értékesítésénél sem járt el körültekintően 5, a részvény adás-vételi szerződésben az adásvétel alapjául szolgáló BÉT átlagárból az önkötések figyelembe vételét nem zárta ki. Korm. határozat írta elő az értékesítéshez a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) átlagárat, ez azonban az ÁPV Zrt.-t nem menti fel, mivel annak előkészítésében aktívan közreműködött. Az önkötések kizárásának hiánya miatt több mint 5 Mrd Ft bevételkiesés keletkezett. 4 A Kormány az állami vagyonról szóló új törvényjavaslatot 2007 júniusában nyújtotta be az Országgyűlésnek, ahol elfogadták az új vagyontörvényt, azt azonban a Köztársasági elnök július 3-án megfontolásra visszaküldte. 5 Az ÁSZ ÁPV Rt. éves tevékenységéről készített évi 350. sz., évi sz., évi sz. és évi sz. jelentéseiben a MOL-lal kapcsolatos korábbi tranzakciókat elsősorban az ármegállapítás miatt kifogásolta. 9

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A részvények átlagárára a BÉT ,4 Ft/db értéket közölt. Az átlagárat jelentősen befolyásolta, hogy december 29-én a MOL Nyrt. 146,4 Mrd Ft értékű önkötést hajtott végre. E nélkül az átlagár a BÉT igazolása alapján ,9 Ft/db lett volna. Az opciós szerződésben nem rendelkeztek arról, hogy az önkötést az ár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az átlagárszámításnál a BÉT Kereskedelmi Kódexe szerint csak a fix- és aukciós ügyleteket kell figyelmen kívül hagyni, az önkötést nem, így eltérő jogszabályi, illetve szerződéses rendelkezés hiányában a felek a BÉT által közölt ,4058 Ft/részvényárat fogadták el. Az ármeghatározási mód az eladási árat csökkentette, az önkötés kizárása magasabb bevételt eredményezett volna a Társaságnak. Az önkötés előre látható volt, hiszen a MOL rendelkezett saját részvényekkel már a tárgyi opciós vételt megelőzően is, amely körülmény a tulajdonos ÁPV Zrt. előtt ismert volt. A Gt. előírásai szerint viszont egy társaság saját részvényei névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át (a saját részvények aránya 6,8% volt). Az ÁPV Zrt. a korábbi megállapodás céljára hivatkozva a bevételkiesést eredményező hibát utólag, sikertelenül próbálta korrigálni. A Forrás Rt. 6 több lépcsőben történt feltőkésítése és privatizációja speciálisan teljesült. 7 A tranzakció vagyonvesztéssel járt. A részvényértékesítésekből összesen 11,2 Mrd Ft folyt be a kárpótlási jegy bevonást és a készpénzes értékesítést együttesen figyelembe véve az ÁPV Zrt. által invesztált 15 Mrd Ft értékű vagyonnal szemben. A vagyonvesztés nem az alanyi kárpótlási jeggyel rendelkezőknél jelentkezett. A döntően alanyi kárpótlási jeggyel vásárlók esetében az ÁPV Zrt.-nél elszámolt bevétel az értékesített saját tőkével egyenértékű. Az ARAGO 8 holding vásárlásánál a bevétel 1,5-szeresét, a Buda C Kft. vásárlásánál (mind a kárpótlási jegyek, mind készpénzes vásárlás esetében) pedig 2,8- szorosát kapta a vevő saját tőkében, vagyis az ÁPV Zrt. befektetett vagyonának első esetben a 100%-a, második esetben a 67%-a, harmadik esetben a 37%-a térült meg. A MAHART Szabadkikötő Zrt. tulajdonába tartozó csepeli szabadkikötő területének közvetlen állami tulajdonba maradása esetén lehetőség lett volna a tisztább jogi környezetet, egyértelműbb feltételeket jelentő koncesszióba adásra. Az ÁPV Zrt. a kikötői működtetés privatizációját hajtotta végre. Az ÁPV Zrt. vezérigazgatói engedéllyel a közbeszerzési törvénytől eltérően a MALÉV Zrt. privatizációjához nem csak jogi tevékenység végzésére kért ajánlatot, illetve kötött szerződést a korábbi sikertelen privatizációs folyamatokban is részt vevő jogi irodával. Az ÁPV Zrt. a privatizációs tranzakció bonyolultságának és jogi sokrétűségének figyelembevételével szükségesnek tartotta, hogy 6 A Forrás Rt.-t az ÁPV Zrt. abból a célból alapította, hogy kínálatot teremtsen a forgalomban lévő kárpótlási jegyek bevonására. 7 Az ÁSZ az ÁPV Zrt. éves tevékenységéről szóló évi 0444 sz. és a évi 0541 sz. jelentéseiben korábban is foglalkozott a Forrás Rt.-vel. 8 Az ARAGO Befektetési Holding Rt december 1-jén értékpapír-adásvétel útján közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzett a FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaságban, ez alapján a szavazatok 87,96%-ával rendelkezik a CÉGINFO adatai szerint. 10

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK jogi tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételével történjen az értékesítés. Az elmúlt években az értékesítésre három kísérlet történt, és újabb körülmények nem következtek be a privatizációs stratégiában. A MALÉV Zrt. értékesítésére kiírt pályázatra beérkezett ajánlatok közül egyetlen pályázó ajánlata sem rendelkezett olyan banki garanciákkal, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglaltaknak. A hiánypótlásokat követően az AirBridge Zrt.-vel indultak meg a végső adásvételi tárgyalások, mivel az eljárásban részt vevő többi ajánlattevő a tárgyalásos szakaszban nem tudta az ajánlatát megfelelő banki biztosítékokkal alátámasztani. Az AirBridge Zrt. a versenyfeltételek között az eredetihez képest javította ajánlatát, amelynek eredményeként 2007-ben sikerült részükre értékesíteni a MALÉV Zrt.-t. A vagyonkezelések aránya a privatizációhoz viszonyítva előtérbe került, mivel az értékesítések száma jelentősen lecsökkent. A működő társaságok eredményei az előző évhez képest jelentős visszaesést hoztak (55,2 Mrd Ft-ról 10,3 Mrd Ft-ra), amelynek legfőbb oka az, hogy a privatizáció hatására több nyereséges társaságban csökkent az ÁPV Zrt. részesedése, elsősorban a MOL Nyrt.- ben. A nyereséges társaságok számának és eredményének csökkenésén kívül a visszaeséshez jelentősen hozzájárultak a veszteséges társaságok, pl. a Bábolna csoport. A Bábolna Rt. végelszámolásának évi elindítása és évi megszüntetése újabb indokolatlan, elkerülhető költségeket eredményezett (pl. REORG Zrt. 60 M Ft-os végelszámolói díj). Az ellentétes irányú döntések gyakorlata tovább folytatódott. A gondos előkészítés- és folyamatkövetés hiánya a számonkérés következetlenségei is okozói a végelszámoláshoz kapcsolódó anyagi veszteségeknek. A Bábolna Rt. IG tagok a végelszámolás megindítását követően januártól január végéig nem vettek részt IG tagi minőségükben a társaság működtetésében, ugyanakkor a havi (egyharmadára csökkentett) megbízási díjat rendszeresen, indokolatlanul felvették a társaság javadalmazási szabályzatának megfelelően. A végelszámolás megszüntetése utáni újabb privatizációs stratégia megalapozatlan, kockázatos elemeket tartalmaz, amelyek tovább növelik az állami veszteségeket. A HYFERP beruházási hitel (tőke és kamat együtt (836 M Ft), a jogosulatlanul igénybe vett adósságrendezési támogatás (421 M Ft), az agrárfinanszírozási támogatás (597 M Ft) és az Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft. követelésének (6 Mrd Ft) elengedése az állami vagyont csökkenti, még akkor is, ha ezek az összegek nem jelennek meg közvetlenül az ÁPV Zrt. könyvelésében, mivel technikai társaságokon keresztül különböző tranzakciókkal a veszteségek nem válnak láthatóvá. Az ÁPV Zrt. a felelősség megosztására a saját hatáskörébe tartozó ügyeket is elfogadtatta a Kormánnyal. A Bábolna csoporttal kapcsolatos, 2006-ban hozott igazgatósági határozatok nem oldották meg a korábban felmerült gazdálkodási és vezetési problémákat. A felelős és megalapozott döntések elmulasztása egyre nagyobb terheket ró a tulajdonosra és azon keresztül az államháztartásra. A vállalatcsoport vagyoni és erkölcsi értékének zuhanása következtében az eddig befektetett támogatások megtérülése nem biztosított. A vagyonvesztés okai a piaci folyamatokon túl a vezetési és gazdálkodási mulasztások. Felelősségre vonás kezdeményezése sem a vállalatcsoporton belül, sem a tulajdonosi körben nem történt 2006-ban sem, 11

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK de személyi változások voltak mindkét területen. Az 1997-től indult reorganizációs folyamat eredménytelen volt, a veszteségek csökkentése érdekében hozott döntéseket a Kormány utólag jóváhagyta. 9 Az ÁPV Zrt. igazgatóságának hozzájárulásával, a végelszámolással megbízott Reorg Zrt. leányvállalatának értékesítették a Bábolna Zrt. 1,2 Mrd Ft-os lejárt kétes követelését 165 M Ft-ért, és egyben újabb 178 M Ft támogatást adtak a Bábolna Zrt.-nek, amelynek megtérülésére nem lehet számítani. Az intézkedés alkalmas arra, hogy a juttatott, és vissza nem térülő támogatások átláthatósága csökkenjen, valamint a veszteség ne az ÁPV Zrt. könyveiben jelenjen meg. Ezzel a Magyar Államnak közvetve ismét veszteséget okoztak. A tulajdonos vezető testületei éveken keresztül úgy intézkedtek és hoztak döntéseket a Bábolna csoporthoz tartozó társaságokkal kapcsolatban, hogy nem volt valós képük a csoport egymás közötti gazdasági összefüggéseiről. Sem a végelszámolás megindítása előtt, sem annak felfüggesztésekor, sem utána nem tartották szükségesnek, hogy a teljes átláthatóságot figyelembe véve összevont (konszolidált) beszámolót készíttessenek a vállalatcsoporttal. Az ÁPV Zrt. kiadási előirányzatát a évi költségvetésről szóló tv. 52 Mrd Ft-ban határozta meg. Az év során történt két módosítás alkalmával az előirányzat először 147,6 Mrd Ft-ra emelkedett, majd 78,6 Mrd Ft-ban került véglegesítésre, amelyből 66,2 Mrd Ft kifizetést teljesített. Az ÁPV Zrt. a kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások elszámolása során 31,5 Mrd Ft módosított költségvetési előirányzatot hagyott jóvá. A hozzárendelt vagyon értékesítésének költségein belül a szakértői, tanácsadói díjakban jelentős nagyságrendet képviseltek a Budapest Airport Rt., a Szabadkikötő Logisztikai Rt., és a MOL Nyrt. privatizációjának, illetve tőzsdei tranzakciójának lebonyolításáért kifizetett díjak. Az ÁPV Zrt. a közbeszerzési folyamatban kiválasztott tanácsadók szerződését néhány esetben közös megegyezéssel utólag módosította (a megnövekedett és új részfeladatok, az ismételt privatizációs kiírás, a potenciális pályázók felkutatása, stb. okok miatt), az eredeti szerződésben nem rögzített előre nem látható további közreműködői feladatok felmerülése miatt). Ennek következtében az eredeti megbízási díj 30-40%-kal megnövekedett. Ez a gyakorlat a közbeszerzés előírásaival nincs összhangban. 10 A hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok informatikai és turisztikai fejlesztésére adott 783 M Ft, illetve 330 M Ft értékű támogatása nem reorganizációs célokat szolgált, ezért az indokolatlan volt. 9 A Kormány 2295/2005. (XII. 23.) Korm. hat. szerint utólag vette tudomásul a Bábolna Zrt. végelszámolásáról szóló beszámolót, és a szükséges veszteségmérséklés részeként tudomásul vette, hogy a társaságnak nyújtott 6500 M Ft kölcsön fejében a közbeiktatott technikai cég (opciós jogával élve) megvásárolta a Bábolna Takarmányipari Kft. üzletrészét. A kormányhatározat az FVM minisztert bízta meg a földhasználati jog rendezésével. 10 Például a MALÉV Zrt. tanácsadói tevékenysége esetében. 12

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az ÁPV Zrt.-nek a években a tőkeemelés jóváhagyásával kapcsolatosan alkalmazott gyakorlata nem egységes (2004., években kért kormánydöntést) ban az ÁPV Zrt. a 23 volántársaságnál összesen 5 Mrd Ft, 18 erdészeti társaságnál összesen 2,5 Mrd Ft értékben tőkeemelést hajtott végre. A Kormány mozgásterét csökkenti, ha a portfólión belül azonos témában született döntést technikailag az ÁPV Zrt. 1 Mrd Ft alatti tételekre bontja fel. Az ÁPV Zrt. a SZÖVÜR Kft.-től megvásárolt szövetkezeti üzletrészek 14,3 Mrd Ft-os vételára esetében elmulasztotta beszerezni a pénzügyi rendezéshez szükséges kormányjóváhagyást. A privatizációs tartalékban rendelkezésre álló pénzösszeg évi záró állománya 98 Mrd Ft-ról 82,3 Mrd Ft-ra csökkent. A privatizációs tartalékot (amely a korábbi privatizációkból fakadó helytállási kötelezettségek anyagi fedezetét jelenti) a Költségvetési tv.-ben rögzített összeg figyelembevételével, az erre a célra megnyitott bankszámlán történő elkülönítéssel képezik, de a tartalék alátámasztására nem készül részletező analitika. A várható kockázatokra a kockázatok beváltási valószínűséggel súlyozott átlaga arányában ugyanakkor függő kötelezettségek címen céltartalékot képez az ÁPV Zrt. A céltartalék aktuális összege részét képezi a privatizációs tartalék költségvetési törvényjavaslatban előirányzott összegének. A privatizációs tartalékból történt kifizetések összességében megfeleltek az előírásoknak, néhány esetben azonban hiányosságok is előfordultak. (Utólagos szerződésmódosítás alapján 5 M Ft +áfa a sikerdíjból fizetendő költségtérítése egy irodának; 15,2 Mrd Ft kezességvállalás megtérülését korlátozó RJGY határozat; szerződés nélkül fizettek ki 25,7 M Ft-ot egy sportingatlannál; egy bírósági ítéletet alapján 336,6 M Ft késedelmi pótlék kifizetése egy önkormányzatnak.) Az ÁPV Zrt. saját vagyonának mérleg főösszege 2006 végén 12,8 Mrd Ft volt, a év végi 12,7 Mrd Ft-hoz viszonyítva 1,12%-kal emelkedett. A mérleg szerinti eredmény 156,8 M Ft-ot tett ki, amely az előző évhez viszonyítva 67,4%-kal mérséklődött. A beruházásoknál a tervezett gépjárműállomány cseréjének elmaradása miatt 68,1 M Ft költségmegtakarítás jelentkezett. Az ÁPV Zrt. saját tőkéje év végén 11,8 Mrd Ft volt, év végén 11,9 Mrd Ft-ra emelkedett, a jegyzett tőke és a tőketartalék összegei nem változtak, az eredménytartalék a mérleg szerinti eredménnyel növekedett. A évi saját vagyon üzleti terve kialakításakor a feladatok ellátásához, illetve a tevékenység változatlan keretek közötti folytatásához szükséges személyi és anyagjellegű ráfordításokat vették figyelembe. A Társaság évi gazdálkodása során a saját vagyon működési költségeire a Költségvetési tv.- ben meghatározott, és a hozzárendelt vagyon privatizációs bevételéből átutalt 5,4 Mrd Ft forrás, valamint a saját vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, hasznosításából, bérbeadásából, és az egyéb szolgáltatásból származó bevételek nyújtottak fedezetet. Az összes bevétel 5,9 Mrd Ft volt. A évi költségvetési tv. 11 az ÁPV Zrt. működési költségei összegét 5,4 Mrd Ft-ban határozta meg, amelynek összegét az év során végrehajtott törvénymódosítások nem érintették. A felhasználás 5,8 Mrd Ft volt. Az ellenőrzött tételek kifizetése összességében évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről 14. sz. melléklete I. d) pont 13

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK dokumentumokkal alátámasztott volt. A működési költség terhére egy magánszemélynek (külső társaság tisztségviselőjének) egyéb díjként kifizetett 5 M Ft folyósítása indokolatlan volt, mert nem az ÁPV Zrt. számára végzett tevékenységet. Az RJGY a Felügyelő Bizottság útján látja el az ÁPV Zrt. tevékenységének ellenőrzését. Az FB tájékoztatja az éves munkatervéről az RJGY-t, aki azt tudomásul veszi. A vizsgált időszakban augusztus 31-én egy esetben került sor visszahívásra és kinevezésre az FB tagok közül. A 11 felügyelő bizottsági tag mandátuma 2007-ben jár le. Az FB rendszeresen, havonta tájékozódik az Igazgatóság, az ügyvezetés különböző szintjeinek határozatairól. Az Igazgatóság rendszeresen beszámol az FB előtt. A Belső Ellenőrzési Igazgatóság az FB szakmai irányítása alá tartozik. Az FB és a BEI munkakapcsolata a jogszabályoknak megfelelően működik. A belső ellenőrzések összhangban vannak az éves tervfeladatokkal. Vizsgálatai között privatizációs tranzakciók és vagyonkezelési tevékenység is szerepeltek. Az ellenőrzési rendszerhez tartozott 2006-ban a Könyvszakértő és Ellenőrzési Igazgatóság, majd 2007-től ennek feladatát egy személyben látja el a vezetői ellenőr. Az Állami Számvevőszék 2006-ban az ÁPV Zrt. helyszíni ellenőrzése során tett megállapításai mellett a Kormány és a pénzügyminiszter részére ajánlásokat fogalmazott meg 12. A Kormány részére tett javaslatok többsége az új Vagyontörvény tartalmától függően teljesülhet. A Kormány határozatban intézkedett a lóversenyágazat eredményessé tétele érdekében. A pénzügyminiszter a veszteségforrások felszámolásáról intézkedett. A évi költségvetési Tervezési Köriratban a PM külön pontot iktatott be a közfeladatot ellátó, állami alapítású, illetve részesedésű szervezetekkel kapcsolatos tervezési feladatokról. A pénzügyminiszter utasítására az FB több vizsgálatot folytatott a Bábolna Rt.-nél, de személyi felelősség megállapítására eddig nem került sor. A pénzügyminiszter nem tartotta indokoltnak külön intézkedéseket foganatosítani a felszámolási és végelszámolási eljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében. A KVI 2006-ban sem élt a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő (HSZV) Kft.-ben lévő műemlékingatlan állami tulajdonba vétele érdekében kötött opciós adásvételi szerződésben rögzített visszavásárlási jogával Jelentés a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről, a 0629 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről 13 Az intézkedést az Állami Számvevőszék korábban a pénzügyminiszternek javasolta, Az ingatlanra 2003-ban kötött opciós adásvételi szerződésben rögzített visszavásárlási jog határideje 2008-ban lejár, melyre a forrást 2007-ben a költségvetés tervezésekor figyelembe kell venni. 14

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a pénzügyminiszternek 1. vizsgáltassa ki az ellenőrzés során feltárt a MOL részvényeinek értékesítésénél elkövetett hibából keletkezett 5,4 Mrd Ft bevételkiesés körülményeit; 2. tárja fel a Forrás Rt. feltőkésítéséből és privatizációjából keletkezett 3,8 Mrd Ft vagyonvesztés indokoltságát, figyelemmel arra, hogy a vagyonvesztés nem az alanyi kárpótlási jeggyel rendelkezőknél jelentkezett; 3. kezdeményezze a Bábolna Rt. szükségtelen végelszámolása miatti veszteségek (Reorg Rt.-nek kifizetett díj) okozóinak személyes felelősségre vonását, tárja fel a végelszámolás alatt érdemi munkát nem végző igazgatóság tagjainak indokolatlanul kifizetett megbízási díjak okait, a végelszámolás alatt felhalmozott 1,2 Mrd Ft-os lejárt kétes követelés felhalmozásának és a végelszámolást végző társaság leányvállalatának 175 M Ft értékű eladása körülményeit; 4. kezdeményezze a szükséges felelősségre vonást a privatizációs tartalék (költség 5 M Ft, sportingatlan 25,7 M Ft) és saját vagyon terhére (egyéb díj 5 M Ft) indokolatlanul kifizetett mintegy 35,7 M Ft esetében; 5. vizsgáltassa meg a közbeszerzési szabályok figyelmen kívül hagyásával történt szerződéskötéseket és a szerződések megkötése utáni költségek növekedésének indokait; 6. intézkedjen a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő (HSZV) Kft.-ben lévő műemlékingatlan állami tulajdonba vétele érdekében. 15

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZOTTSÁGA 1.1. A Társaság szervezeti és működési rendjét meghatározó szabályozás Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság a privatizációról szóló évi XXXIX. törvény alapján működő egyszemélyes részvénytársaság. Az ÁPV Zrt. alapítására és működésére a Priv. tv. eltérő rendelkezéseinek kivételével az új Gt. szabályai vonatkoznak. Működését a mindenkor hatályos az ÁPV Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ) jóváhagyó kormányhatározat szabályozza. A privatizációs tv évi változása alapján elkülönítésre került az ÁPV Zrt. saját vagyonával való gazdálkodás, a hozzárendelt vagyon, az értékesítésre, kezelésre átvett vagyon és az e vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételek és kiadások elszámolása. A Priv. tv. 1. (9) és (10) bekezdése, valamint a 7. (4) bekezdése szerinti a vagyon nyilvántartásának elkülönítését, valamint az e vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételek és kiadások elszámolását a kincstári vagyonra vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. A törvény módosításával az értékesítésre és az értékesítésig történő kezelésre átvett vagyonból befolyó bevételeket a szervezet elsősorban az átvett vagyon értékesítésével, valamint az értékesítése előkészítésével kapcsolatos kiadásokra, ráfordításokra, beszerzésekre fordíthatja. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat 7. h ) pontja felkérte a pénzügyminisztert, hogy legkésőbb január 30- áig készítsen javaslatot az állami vagyonnal való gazdálkodás új szabályozása keretében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egységes vagyonkezelő szervezetté alakítására, ennek keretében kerüljön sor a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet bevonásának vizsgálatára. A pénzügyminiszter 2006-ban felkérte az ÁPV Zrt. Felügyelő Bizottságát, hogy vizsgálja meg a Társaság szervezeti felépítésének összhangját a feladatokkal. Az FB 73/2006. (X. 25.) sz. határozatával elfogadta az ÁPV Zrt. szervezeti felépítésének elemző vizsgálata a csökkenő privatizációs feladatoknak és a növekvő állami vagyonkezelési követelményeknek való megfelelés céljából c. ellenőrzési jelentést. Az ÁPV Zrt.-nél a vagyonelemek számszerű csökkenése miatt években előtérbe kerültek a vagyongazdálkodási feladatok. Az FB jelentése a augusztusi létszámadatok, és a kezelendő társaságok változásának ismeretében megállapította, hogy január 1-jétől a dolgozói létszám már nem követte a 16

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK feladatok csökkenését. A vizsgálat megállapította, hogy a szervezet és az infrastruktúra még a tömeges privatizáció időszakának felelt meg. Az ÁPV Zrt. Igazgatósága január 18-i ülésén tárgyalta a Döntés az ÁPV Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata módosítását kezdeményező kormányelőterjesztésről, a szervezeti felépítés módosításáról című előterjesztést, amely nem tartalmaz információt arra nézve, hogy a jelenlegi feladatok ellátásához szükséges létszámot és annak szerkezeti összetételét felmérték volna. Az ÁPV Zrt.-t a vizsgált időszakban nem bízták meg azzal, hogy a munkaszervezetét az egységes állami vagyongazdálkodás feladataiban való részvételre készítse fel, hanem az aktuális feladatok létszám és szakképzettségi igényét kellett volna felmérnie. Az ÁPV Zrt. olyan szervezeti struktúrát kívánt kialakítani, amely figyelembe véve az ÁPV Zrt évi ismert feladatait is az egységes állami vagyongazdálkodás törvényi előfeltételének megteremtése esetén rugalmas, bármely vagyonelem kezelésére alkalmas legyen. A szervezet-átalakítás további célja volt az ÁPV Zrt. Felügyelő Bizottságának az ÁPV Zrt. szervezeti felépítésének elemző vizsgálata alapján tett javaslatainak figyelembe vételével egy alacsonyabb működési költségigényű szervezet kialakítása, összhangban az állami szférában elvárt létszám leépítési és költségtakarékossági követelményekkel. A szervezet racionalizálására több lépcsőben került sor. A 2004-es záró létszám 219 fő volt, 2005 évben 189 fő, év végi 170 fő, jelenleg az új szervezeti felállásban 149 fő a Társaság állományi létszáma. A szervezeti felépítés módosításához és az SZMSZ változásához kapcsolódóan 2007-ben a teljes körű szabályzat aktualizálása befejeződött. Az SZMSZ-t és a Versenyeztetési szabályzatot kormányhatározattal módosították 14. Az ÁPV Zrt. a 262/2007. (VI. 14.) IG sz. határozattal jóváhagyta a saját és hozzárendelt vagyonára vonatkozó Számviteli politika, Számlarend és Számlatükör című szabályzatokat. A nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős gazdasági társaságok körének az évi XXXIX. törvény alapján történő meghatározásáról szóló 62/1996. (VII. 9.) számú OGY határozatban szereplő társaságok privatizációs koncepcióját érintő ügyekben szintén a Kormány az illetékes döntéshozó. Az OGY hat. alapján 2006-ban érintett cégek a MOL Nyrt., MALÉV Rt., Bábolna Mezőgazdasági Termelő Fejlesztő és Kereskedelmi Rt., Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt., Magyar Villamos Művek Rt., valamint a Volán társaságok. Ezen cégek privatizációs koncepcióihoz az előző években készültek kormány-előterjesztések. 14 Az ÁPV Rt. Versenyeztetési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 1057/1996. (V. 30.) Korm. Határozat módosítása XI. 30-tól hatályos, és kiegészült a koncessziós pályáztatásra vonatkozó részekkel. 17

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.2. A hozzárendelt vagyont érintő beszámolási rendszer Az ÁPV Zrt. kezelésében lévő az állam tulajdonát képező hozzárendelt vagyon elszámolásának és nyilvántartásának legfontosabb sajátosságait évre a 11/2006. (V. 17.) sz. RJGY határozat rögzíti. A hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos sajátosságok számviteli elszámolása figyelembe véve az érvényben lévő, ÁPV Zrt. az éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 219/2000. (XII. 11.) Kormányrendelet és a Priv. törvény előírásait nem tekinthető teljes körűen szabályozottnak. Az ÁSZ korábbi évek ellenőrzésein alapuló álláspontja szerint RJGY határozat az állami irányítás egyéb jogi eszközeként nem minősül jogszabálynak, ezért nem szabályozhat a Számviteli törvény illetékessége körébe tartozó gazdasági eseményeket, nem lehet azzal ellentétes sem. A évi vizsgálatunk megállapításai alapján a pénzügyminiszter felszólította az ÁPV Zrt. Igazgatóságát a számviteli elszámolások és az alkalmazott eljárások tekintetében a Sztv. elvi és tételes előírásaihoz történő közelítésre, amelyet a évi számviteli elszámolások során sem oldottak meg maradéktalanul. Az RJGY határozat a tartalmát és a szerkesztés módját illetően nem tekinthető teljes értékű számviteli szabályozásnak. Nem halogatható az állami vagyon kezelésével és értékesítésével kapcsolatos számviteli sajátosságoknak megfelelő normák megalkotása, a Számviteli törvénytől való eltérések kormányrendeletben történő rögzítése. Az ÁPV Zrt. számviteli politikájának évi változása során az ÁSZ előző évi vizsgálatainak javaslatára a hozzárendelt vagyont vagyonelemenként eltérően értékeli. A nyilvántartás a hosszú, ill. rövid lejáratú állammal szembeni kötelezettségek között tartalmazza a vagyont. A kötelezettségként történő nyilvántartás miatt a hozzárendelt vagyon értékváltozása a mérlegben az ÁPV Zrt.-nél nem került bemutatásra, ami az átláthatóságot rontja. A vagyonváltozás a Kiegészítő Mellékletben kerül levezetésre (a mérleg mellékleteket kiegészítették a 4/b számú melléklettel). A tartósan állami tulajdonban maradó vagyont jegyzett tőke arányos saját vagyon értéken, a tőzsdén jegyzett társaságokat korábbi ÁSZ vizsgálat javaslatára tőzsdei súlyozott átlagáron mutatják ki. A rövid lejáratú privatizálandó vagyont a forgóeszközök között az állami részesedés nagyságának megfelelő csoportosításban, évtől a korábbi beszerzési ár helyett jegyzett tőke arányos saját tőkeértéken, a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeit, szintén a mérlegkészítést megelőző 180 naptári nap súlyozott tőzsdei átlagárán tartják nyílván. A nyilvántartás a változást követően jobban közelíti a valós értéket. A Társaság a 2006-ban a Gt. és a Priv. tv. alapján különleges tulajdonosi jogokat biztosító szavazatelsőbbségi részvényekkel rendelkezett. Az államnak többletjogokat biztosító részvényeket túlnyomórészt 1000 Ft-os névértéken tartották nyilván, ezeknek a részvényeknek a hozzájuk fűződő többlet jogok miatti magasabb értékét nem biztosították. A társaságok privatizációjánál ezek megléte a vevőknek diszkont árat biztosított, ennek alapján reális értékük az állami beleszólási jog miatti privatizációs forgalmi értékcsökkenéssel volt egyenértékű. A közösségi joghoz alkalmazkodás érdekében az aranyrészvények egyedi jogosítványainak eltörlése miatti várható jogszabály változtatási kényszer azt indo- 18

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK kolta volna, hogy az aranyrészvények értékesítési lehetőségét jogszabály módosítással biztosítsák. Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló évi XXVI. tv. előírásai (1. (1)) szerint a szavazatelsőbbségi részvényekhez fűződő jogokat az érintett társaság közgyűlése köteles megszüntetni. Az állam tulajdonában lévő ÁPV Zrt.-hez rendelt vagyon értékelésére és elszámolására vonatkozó legfontosabb számviteli alapelveket a Számviteli Politika az előző évekhez hasonlóan a számviteli törvény előírásaitól részben eltérően határozza meg. A befektetett eszközök között mutatják ki a tartós állami tulajdont képező részvények, üzletrészek értékét. A tartós és privatizálandó eszközöket a társaságok közgyűlése, taggyűlése által elfogadott mérlegben kimutatott saját tőke tulajdonarányos értéken mutatják ki. Ennek alapján a negatív saját tőkével rendelkező társaságok nyilvántartási értéke nulla. A felszámolás alatt lévő társaságok kivételével célszerű a társaságokat (a végelszámolás alatt állókat is beleértve) legalább a tulajdonarányos jegyzett tőkeértéken nyilvántartani, tekintettel a várható megtérülésekre. A tőkeemelések jegyzett tőkeemelés feletti értéke a tőketartalékot növeli, forrása a hozzárendelt vagyon. A jegyzett tőke feletti tőkeemelések ténye nem fogadható el, csak a 100%-ban állami tulajdonú társaságoknál, tekintettel arra, hogy az ázsió nem jelenik meg a hozzárendelt vagyon növekedéseként, illetve a részbeni privatizáció után a tulajdonostárs támogatását jelentheti. 2. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TE- VÉKENYSÉG A Kormány a 2003-ban (zárszámadási törvény indokolásában) mutatta be az Országgyűlésnek a középtávú privatizációs és vagyonkezelési koncepciót, amely az intézményi privatizációt lezártnak tekintette. Ennek megfelelően 2006-ban az ÁPV Zrt. csak azokkal a tranzakciókkal számolt, amelyek előkészítése 2005-ben megkezdődött Az ÁPV Zrt évi üzleti tervének teljesítése A évi CLIII. (költségvetési) tv. Társaságra vonatkozó rendelkezései évközben módosultak. Törvénymódosítás alapján az ÁPV Zrt. a SZÖVÜR Kft.-től opciós szerződés alapján megvásárolt szövetkezeti üzletrészek vételárát a törvény 14. számú melléklet II/2. pontja szerinti előirányzat terhére számolhatja el, valamint hatályon kívül helyezték azt az előírást, hogy a privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a privatizációs tartalék feltöltésére kell fordítani. A privatizációért felelős miniszter a Költségvetési tv. 5. (7) bekezdésének felhatalmazása alapján két alkalommal hajtott végre átcsoportosítást. 19

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Társaság bevételeit a hivatkozott Költségvetési tv. előirányzatként nem határozta meg. Ezért a bevételeket az üzleti tervet elfogadó RJGY határozat rögzítette. Az osztalék befizetés összege magasabb az előirányzatnál, azonban ebben az esetben a túllépést a törvény megengedi. A évi tényleges ráfordítások a többször módosított költségvetési tv.-ben meghatározott keretértékeken belül teljesültek. A évi módosított költségvetési előirányzatok és az ÁPV Zrt. üzleti terve közötti összhang a tényleges folyamatokat követő előirányzat módosítások eredménye. A Társaság évi módosított üzleti tervének bevételei (2. sz. melléklet) RJGY határozatokban kerültek meghatározásra, először M Ft-ban, végül M Ft-ban. Az ÁPV Zrt. kiadási előirányzatát a évi költségvetésről szóló CLIII. tv M Ft-ban határozta meg. Az év során történt két módosítás során az előirányzat először M Ft-ra emelkedett, majd M Ft-ban került véglegesítésre. Az ÁPV Zrt M Ft tényleges bevételt realizált és M Ft tényleges kifizetést teljesített. A Társaságnak a hozzárendelt vagyon bevételek és kiadások egyenlege terhére a privatizációs tartalékfeltöltés és a hozzárendelt vagyon záró pénzkészlete meghatározását követően történő költségvetési befizetési kötelezettsége M Ft volt. Az ÁPV Zrt. az előírt kötelezettségeket teljesítette. Az ÁPV Zrt. osztalék-befizetési kötelezettsége a ténylegesen beszedett osztalék alapján M Ft volt, meghaladva a Költségvetési tv M Ft-os előirányzatát. Az ÁPV Zrt. a befizetési kötelezettségét a beszedéssel azonos értékben teljesítette. A záró pénzkészlet M Ft volt, amely megegyezik a Költségvetési tv.-ben meghatározott minimum értékkel, és azonos a 2/2006. ( ) sz. RJGY, valamint a 17/2006. (IX. 6.) sz. RJGY határozatokban előírtakkal. A tényleges bevételek és kiadások összhangban voltak a módosított üzleti tervben foglaltakkal. A Társaság is része a kormányzati szektornak. Ezért a kiadási előirányzatait tartalmazó Költségvetési tv. 14. sz. mellékletének szerkezete az EU statisztikai módszertan (ESA 95) szabályaira épült. Az ÁPV Zrt. üzleti tervének módosítása mely a törvénymódosításhoz kapcsolódott a kormányzati szektoron belüli konszolidált egyenleg vonatkozásában 4,4 Mrd Ft hiánycsökkentést tartalmazott. A tényleges teljesítés -19,7 Mrd Ft, amely kedvezőbb volt a tervezettnél. A évi költségvetési törvény írta elő az osztalék bevétel nagyságát az ÁPV Zrt. részére. Az osztalékok portfóliónként, vagy egyedileg kerültek megállapításra az ÁPV Zrt. által kidolgozott és az RJGY által jóváhagyott tervezési irányelvek szerint. Az ÁPV Zrt. véglegesen a társaságok éves beszámolóinak elfogadása során döntött az osztalék elvonásokról. A Társaság a féléves tényadatok alapján elvégezte az üzleti tervének felülvizsgálatát. A tervfelülvizsgálat időpontjában a megállapított osztalék bevételek az ÁPV Zrt. részére már csaknem teljes mértékben megfizetésre kerültek. A módosított terv M Ft-ban már ezt tartalmazta, és ugyanezt fogadták el az éves költségvetési törvény módosításakor is. 20