Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás

Átírás

1 Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEK OKTATÁSI SIKERESSÉGE ÉRDEKÉBEN

2 Bevezetés A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést a 4/2008. (I. 25.) Többcélú Társ. határozattal fogadta el, az erre kijelölt OKM szakértő azt ellenjegyezte. E helyzetelemzés adatai, ténymegállapításai, a társulás közoktatási intézményeinek hatályos szabályozó dokumentumai, valamint az ágazat vezetőivel folytatott egyeztető megbeszélés alapján a helyzetelemzés az alábbiakban foglalható össze: A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Óvodája, Általános Iskolája, Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma tagintézményei: 1. KTKT Óvoda Mohácsi Utcai Tagóvodája 2. KTKT Óvoda Árpád Utcai Tagóvodája 3. KTKT Óvoda Batthyány Utcai Tagóvodája 4. KTKT Óvoda Erdőtelki Tagóvodája 5. KTKT Óvoda Thököly Utcai Tagóvodája 6. KTKT Óvoda Szűcsi Tagóvodája 7. KTKT Óvoda Bócsai Napköziotthonos Tagóvodája 8. KTKT Óvoda Császártöltési Napköziotthonos Tagóvodája 9. KTKT Óvoda Csengődi Napköziotthonos Tagóvodája 10. KTKT Óvoda Fülöpszállási Napköziotthonos Tagóvodája 11. KTKT Óvoda Imrehegyi Napköziotthonos Tagóvodája 12. KTKT Óvoda Kaskantyúi Napköziotthonos Tagóvodája 13. KTKT Óvoda Páhi Napköziotthonos Tagóvodája 14. KTKT Óvoda Soltszentimrei Napköziotthonos Tagóvodája 15. KTKT Óvoda Tabdi Napköziotthonos Tagóvodája 16. KTKT Óvoda Tázlári Napköziotthonos Tagóvodája 17. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Boróka Általános Iskolája, 18. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Császártöltési Általános Iskolája, 19. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Csengődi Általános Iskolája, 20. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Herpai Vilmos Általános Iskolája, 21. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Imrehegyi Általános Iskolája, 22. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Kaskantyúi Általános Iskolája, 23. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Arany János Általános Iskolája, 24. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Bem József Általános Iskolája, 25. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Petőfi Sándor Általános Iskolája, 26. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Petőfi Sándor Gimnáziuma, Kertészeti Szakközépiskolája, 27. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Wattay Középiskola és Szakiskolája, 28. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Páhi Általános Iskolája, 29. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Soltszentimrei Általános Iskolája, 30. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Kossuth Lajos Általános Iskolája, 31. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Tabdi Általános Iskolája,

3 32. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Tázlári Általános Iskolája 33. KTKT Kollégium, Petőfi Sándor Kollégiuma Fenntartó: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás (települései: Akasztó, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Fülöpszállás, Imrehegy, Izsák, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár. A települések közül Akasztó és Izsák települések oktatási intézményei, valamint Soltvadkert és Kecel városok óvodái nem csatlakoztak az Egységes Iskola és Szakiskola Intézményhez). 1. Helyzetelemzés 1.1. A településeken élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata. Biztosítottak-e, illetve elérhetők-e a településen az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások és megfelelő-e a szakember-ellátottság? A kistérség települései időben felismerve a közszolgáltatások területén mutatkozó nehézségeket és hiányosságokat, 2004-ben Társulást alakítottak. A Társulás létrehozásának egyik alapvető célja a közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatások, a gyermekjóléti alapellátás és szakellátás biztosítása a kistérségben, valamennyi település számára. Ennek megvalósítása az esélyegyenlőség biztosítását is jelentette, különösen azon kisebb településeken élőknek, akik korábban a szolgáltatások teljességéhez nem fértek hozzá. A július 1-jén alakult KKTKT Egységes Iskola és Szakiskola létrejötte a településeken a közoktatási feladatok közös megszervezését jelentette. A gyermekjóléti szolgálat minden településen igénybe vehető, a további alapellátások közül bölcsőde Kiskőrösön, Kecelen és Soltvadkerten érhető el, a többi település e tekintetben ellátatlan. Családi napközi a térségben néhány helyen működik. Az iskolai napközi, illetve a tanulószoba minden érintett településen megtalálható. Családok átmeneti otthona legközelebb Kecskeméten (megyeszékhely) található. Alapfokú művészetoktatás Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, valamint Császártöltés településeken elérhető. A szakszolgálati feladatok közül a korai fejlesztés és gondozás csak Kiskőrösön érhető el. Az Egységes Oktatási Intézményhez nem csatlakozó települések vonatkozásában a gyermekjóléti alapellátás és szakellátás hiányos. Akasztón az alapfokú művészetoktatás nem áll a tanulók rendelkezésére helyben. Mivel az alapfokú oktatás a településeken megoldott, az eljáró tanulók száma általában véve nem magas, arányuk nem jelentős. Kivételt azok a települések jelentenek, ahol nincs helyben a felső tagozat (Imrehegy, Kaskantyú). Imrehegyről a tanulók helyközi közlekedéssel Kiskunhalasra, kisebb részben Kecelre járnak. A kaskantyúi tanulók iskolabusszal járnak Kiskőrösre. A következő években olyan változás várható, hogy az egységes intézmény megalakulása miatt az imrehegyi felső tagozatos tanulók Kiskunhalas helyett várhatóan többségében Kecelre fognak járni.

4 Az Egységes Oktatási Intézményhez Kecel és Soltvadkert városok óvodái nem csatlakoztak, így ezt az önkormányzati kötelező feladatellátást a két település önállóan látja el. A közös fenntartású intézmény jogelőd intézményeinek humán erőforrás ellátottsága az öszszesített adatok alapján hiányosságokat árul el. Ezek a hiányosságok elsősorban a tantárgyi modulként oktatott tárgyakat, illetve a kis heti óraszámban oktatott tárgyakat érintik. A szakos ellátás hiányosságai értelemszerűen vonatkoznak a hátrányos helyzetű tanulókra is. A közös munkaerő gazdálkodási rendszer kiépítése ezt a problémát orvosolhatja. Az elmúlt évekhez képest az egységes intézmény megalakulása már javulást hozott, mely mérhetővé a következő években tehető, mivel eddig önálló települési intézményenként ilyen kimutatással nem rendelkeztek. A szakos ellátottság mérését folyamatossá kell tenni az egységes intézmény tagintézményei szintjén is. A pedagógusok 26%-ának van valamilyen az utóbbi három esztendőben szerzett módszertani kiegészítő képzettsége. Az arány jónak mondható, ám törekedni kell az intézményarányos eloszlásra. Az egységes kistérségi feladatellátás a közös munkaerő-gazdálkodási rendszer révén ennek lehetőségeit megteremti. A pedagógusok 7%-a rendelkezik valamilyen gyógypedagógiai képzettséggel. Mind a módszertani képzettség, mind a gyógypedagógiai végzettség az ellátandó feladatokkal releváns, hiszen a továbbképzéssel a felmerülő nevelési-oktatási problémákat kívánták az intézmények megoldani A településeken élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskola) ellátása feltételeinek vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a településeken biztosítottak-e a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek teljes körű óvodáztatásához; a településeken lakó valamennyi 3-18 éves gyermek közoktatási ellátásáról gondoskodnak-e a települések akár saját fenntartású intézményben, akár társulásban, akár más szervezettel kötött megállapodás keretében; a településeken élő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek megfelelő számban igénybe veszik-e az óvodát; a településekről való eljárás/bejárás nem jelent-e esélyegyenlőségi kockázatot. Az óvodai ellátás az önkormányzatok kötelező feladata. Jelenleg a Kistérségben 21 feladatellátási helyen, 70 csoportban tesz eleget feladatának a Többcélú Kistérségi Társulás 15 települése. Az óvodai férőhelyek kihasználtsági mutatója az ismert mutatók alapján 99%-kos. A csoportok átlagos létszáma 25 fő, az egy pedagógusra jutó gyermekek száma 12 fő. Az intézmények valamennyi kérelmező gyermekét fogadják a Közoktatási Törvényben előírtak szerint. A társulásban elterjedt gyakorlat, hogy a szeptember-december időszakban 3. életévüket betöltő gyermekeket szülői kérésre már szeptembertől fogadják még akkor is, ha normatív támogatást utánuk nem igényelhetnek. (Ez szóbeli közlés, adatlapon nem található, a tanügyi dokumentumok átvizsgálása támasztja alá). Az óvodákban integráltan látják el a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését.

5 A külterületen élő társadalmi csoportokhoz kapcsolódik az a tény, hogy a kistérség településein egyes óvodai csoportokban az átlagoshoz képest magasabb a HH/HHH-s gyermekek aránya. Ezt azonban nem szabad feltétlenül káros jelenségként értelmeznünk, mivel ezek tipikusan azok az óvodák, amelyek az adott településnek azon a részén kerültek kialakításra, amelyek a külterületekhez közelebb vannak. Helyi felfogás szerint ez az intézményszervezési tényező segíti azt elő, hogy a külterületi lakosság a lakóhelyéhez legközelebbi óvodába hordhassa a gyermekeket, elkerülendő a szükségtelen és megterhelő utaztatást. Tekintettel arra, hogy a kistérség települései az alacsonyabb lélekszámúak is meglehetősen nagy belterülettel rendelkeznek, még településen belül is gondot jelent az óvodáskorú gyermekek eljuttatása a távolabbi óvodába. Különösen igaz ez a külterületen szerényebb anyagi körülmények között élő népességre. Megállapítható, hogy a közoktatás területén nincs ellátatlan feladat a kistérségben, a feladatokat a települések közösen illetve önállóan, saját fenntartású intézménnyel látják el. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek a 14 magántanuló között nem található. A magántanulók aránya az összes tanulóhoz viszonyítva elenyésző (nem éri el a 0,5 %-ot sem). A rendelkezésre álló dokumentumok alapján vélelmezzük, hogy valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló intézményes nevelésben-oktatásban részesül. A Kistérségi Társulás települési szinten is rendelkezik elégséges számú óvodai férőhellyel, ezáltal gyakorlati akadálya nincs annak, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára 3 éves kortól az óvodáztatás megvalósuljon. Beavatkozás tervezése mindazonáltal a tényleges megvalósulás elérésére szükséges, tekintettel arra, hogy a korai óvodáztatás alapfeltétele a gyerekek oktatási hátrányai csökkentésének. A munkanélküli és szociális ellátást igénybe vevő családok feltérképezése az első lépés ebben az irányban. Szükséges a meglévő intézményhálózaton belül a belső tartalékok feltárása. A Kistérségi Társulás óvodáinak és iskoláinak kapacitását, az oktatási intézményrendszer fejlesztési terveit az egyes településeken várható demográfiai elmozdulások hatásainak figyelembevételével kell meghatározni. A túlterhelt és alulhasznosított intézmények helyzetét külön-külön intézményenként szükséges vizsgálni. Az érintett települések intézményeikkel kapcsolatos elképzeléseiket megfogalmazták, s ez a beruházási tervben megtalálható. Amennyiben a későbbiekben kapacitáshiány jelentkezne, a bővítés mellett hangsúlyosan vizsgálandó a diákok átirányításának a lehetősége. A kistérségi feladatellátásnak pontosan az a lényege, hogy a tanulólétszámmal és a szakellátással kapcsolatos problémákat egységesen és komplex módon lehet kezelni. Tartósan átlag alatti csoportlétszámú intézmények esetén a csoportlétszám optimalizálását a Társuláson belüli átcsoportosítással lehet megoldani. Az elhelyezkedését tekintve jó adottságú, de esetlegesen alulhasznosított intézményeket felújításokkal, megfelelő szakmai és marketingmunkával, kedvező közlekedési és infrastrukturális feltételek kialakításával lehet vonzóvá tenni.

6 Az intézményrendszer kihasználtságának folyamatos figyelése továbbra is szükséges, hiszen ahol a fogyó gyermekszám megállása nem várható, ott az ellátás színvonala csak egyre nagyobb költségekkel, romló hatékonysággal, vagy egyáltalán nem tartható fenn. A felújítások végrehajtására ütemezett terv kidolgozása folyamatban van, összhangban a nevelési-oktatási koncepcióval. Környezet- és egészségtudatos, illetve az esélyegyenlőséget figyelembe vevő oktatási program kidolgozása és népszerűsítése szükséges az oktatási intézményekben, a Társulás koordinációjában, a civil szervezetekkel szoros együttműködésben. Fontos a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek kiemelt kezelése, összehangolva a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, valamint az integrált oktatást felvállaló óvodák és iskolák kiemelt pénzügyi támogatása. A település valamennyi, a közoktatási szolgáltatást igénybe venni szándékozó polgárának biztosítja a kötelező közszolgáltatást A településeken élő óvodás és iskolás korosztályban a sajátos nevelési igényűvé minősített gyerekek aránya, és ellátási feltételeik. Célja: annak megállapítása, hogy a településeken szükséges-e célzott beavatkozás indítása az országos átlagot meghaladó sajátos nevelési igényűvé minősítés következményeinek kezelésére, és preventív intézkedésekkel a korai fejlesztés biztosítására. Az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a Társulás által fenntartott intézményben és a három abból kimaradó településen egyaránt az országos átlag fölött van (Társulás: 12.7%; Akasztó: 13.6%; Fülöpszállás: 10.8%; Izsák: 15,1%) Ebből következően szükség van tervszerű, komplex beavatkozásra az arányok csökkentése érdekében. Ennek első lépéseként megtörtént a december 31-éig esedékes felülvizsgálat. A még nem összesített adatok szerint az organikus okokra visszavezethető SNI tanulók (SNIa) száma valamelyest csökkent, és némi átrendeződés érzékelhető a két SNI csoport egymáshoz viszonyított arányaiban is. Számottevő csökkenés mindazonáltal a felülvizsgálat eredményeként sem várható. A tanév idevonatkozó adatai az 1. számú mellékletben találhatók. Szembetűnő, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók számaránya az országos átlagtól eltérő. Ennyi sajátos nevelési igényű tanuló közül az országos adatok alapján feltételezhetően több a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából fontos, hogy az adatlapokból megállapíthatóan a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésére lehetőség van a többi gyermekkel együtt. A közoktatási törvény előírásának megfelelően biztosított az integrált oktatás lehetősége A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézmények mennyire befogadóak, folytatatnak-e szegregáló oktatás-szervezési gyakorlatot; illetve, hogy amennyiben több iskolai, illetve óvodai telephely van a településen, azok között nem érvényesül-e a szegregáció.

7 Ez az előző évhez képest a HH/HHH tanulók aránya megváltozott. Minden település hangsúlyt fektetett arra, hogy felmérjék a valós HH/HHH tanulói létszámot. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a Társulás intézményeiben a tanévben (1. sz. melléklet szerint): Óvodák: 12,47% Általános iskolák: 14,54 % Középiskolák: 2,56 % Ezen belül azonban megállapítható, hogy az egyes települések között lényeges különbségek mutatkoznak. Így a legmagasabb arány Imrehegy és Soltszentimre, Tázlár, Fülöpszállás településeken tapasztalható. A szolgáltatott adatok alapján megállapítható hogy hat településen (Csengőd, Fülöpszállás, Imrehegy, Kecel, Soltszentimre, Tabdi, Tázlár), illetve az ott működő intézményegységekben a hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja a 40 %-ot. Kiskőrös város két általános iskolája esetén a nevezett tanulócsoport egymáshoz viszonyított aránybeli különbsége nem jelentős. Az intézmények, intézményegységek szegregáló gyakorlatot nem folytatnak. A vizsgált adatokból megállapítható, hogy az emelt szintű és nemzetiségi oktatást folytató intézményegységek osztályaiban is megtalálhatóak a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A térség iskolái közül az izsáki általános iskola a gyógypedagógiai fejlesztést igénylő tanulók oktatását szegregált módon biztosítja. A kiskőrösi kistérségben az érettségit is adó oktatási intézményekben alacsony a HH/HHH-s tanulók aránya. A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás többek között éppen ennek a jelenségnek a kezelésére hozta létre az egységes iskolát, ahol az általános iskolai és a középiskolai képzési szint között nincs felvételi vizsga, amely egyébként akadályát képezheti az érettségit adó képzési formába való bekerülésnek. Az egységes iskola lehetőségei és Pedagógiai Programjának deklarált céljai szerint törekszik arra, hogy a HH/HHH-s gyermekek az alapfokú oktatásból a célzott és módszeres pedagógiai munka révén az érettségi megszerzéséig az intézmény tanulói maradjanak. Az egységes intézmény kollégiumában 84 tanuló került elhelyezésre. Közülük 79 jár az intézménybe. Az esélyegyenlőség szempontjából fontos, hogy 5 olyan tanuló elhelyezését is biztosítják, akik nem a saját, hanem a megyei fenntartású Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézménybe járnak Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a települések intézményeiben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés (pl. tanórán kívüli programok) biztosításában, esélyegyenlőségük előmozdításában; illetve, hogy amennyiben több alapfokú intézmény van a településen, az intézmények között az okta-

8 tás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében van-e jelentős eltérés. Az egységes intézmény jogelőd tagintézményei közül Csengődön, Páhin, Kiskőrösön és Soltvadkerten kapcsolódtak be valamely segítő programba. Valamennyi vizsgált kategóriában megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű tanulók aránya elenyésző a tanórán kívüli programokban. Megállapítható, hogy a települések kevés kivételtől eltekintve a vizsgált időszakban nem használták ki az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel lehetőségét. A kompetencia mérések eredményei az intézményátszervezés közben részben elvesztek. A hiányzó eredmények pótlása az elmúlt tanévben megtörtént. Az intézmény egy nyertes pályázatnak köszönhetően segítséget kapott a kompetencia mérések eredményeinek szakszerű értékeléséhez, az intézkedési terv elkészítéséhez. Ez a munka már elindult. A közös fenntartású intézmény jogelőd intézményeiben a lemorzsolódás aránya nem haladja meg az országos átlagot. A mutatók is javuló tendenciákról árulkodnak. Izsák település esetében kimagasló a lemorzsolódók aránya, hiszen az országos átlagnak 4-7- szerese. Ennek konkrét okát nem ismerjük. Ily módon a kistérség intézményei között jelentős eltérés van a lemorzsolódási, mutatókban, beavatkozás (az izsáki intézmény vonatkozásában) tervezése szükséges az oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása érdekében. A közös fenntartású intézmény jogelőd intézményeiben összességében évről évre növekszik a gimnáziumot választó végzősök aránya, ezzel párhuzamosan csökken a szakközépiskolában továbbtanulók száma. Míg a szakiskolák utánpótlása lényegében azonos szinten maradt. Az önállóan intézményfenntartó két település adatai alapján megállapítható, hogy a kisebb lélekszámú településeken tanulók körében a gimnáziumot választók aránya messze elmarad az országos átlagtól. A hátrányos helyzetűek száma a továbbtanulók között abszolút értékben nem mutat különösebb eltérést, az egyes intézményekben arányuk akkor növekszik, amikor az intézménytípust választó tanulók száma csökken. A hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói nem árulnak el jelentős eltérést az országos átlaghoz képest. Egyedül a gimnáziumot választók esetében maradnak az országos átlag alatt. (Ennek oka kereshető az intézményi struktúrában is.) Probléma, hogy az oktatás hatékonyságára vonatkozó adatközlés sok esetben hiányos és ellentmondásos. Nem minden esetben tudható, hogy valóban nincs érintett tanuló az adott vizsgálati szegmensben vagy (azaz 0 a számuk), vagy nem rendelkeznek a kért adattal Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a települések intézményeiben. Célja: annak megállapítása, hogy az intézményekben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltét-

9 elei; illetve, hogy amennyiben több iskolai ill. óvodai intézmény, tagintézmény van a településen, az egyes intézmények között az oktatás feltételeiben van-e jelentős különbség. Az intézmények, intézményegységek infrastrukturális ellátottsága egészében véve megfelelő, de feltűnő, hogy három iskolában (Kiskőrös Petőfi; Kaskantyú; Tabdi) nem rendelkeznek tornateremmel. A tornaszoba átmeneti megoldás a tervezett fejlesztés (tornacsarnok) megvalósulásáig. Említést érdemel, hogy a számítógépek egy tanulóra jutó aránya nagy különbségeket mutat az egyes oktatási egységeknél. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben felsorolt minimálisan kötelező eszközök tekintetében a Társulás itt felsorolt településeinek intézményei (jelenlegi intézményegységek) nem tesznek eleget a jegyzékben foglaltaknak: Csengőd, Bócsa, Kiskőrös, Tabdi, Kaskantyú, Soltvadkert, Császártöltés, Tázlár, Páhi, Kecel, Imrehegy, Soltszentimre. OKÉV engedéllyel volt fenntartó, amely rendelkezett, volt amelyik nem. A fenntartók tudatában vannak a meglévő hiányosságoknak. Intézkedési tervükben rendelkeznek a hiánypótlás módjairól. A megoldás a közös intézmény fejlesztése lehet. A tényleges teljesítést figyelemmel kell kísérni, s amennyiben a benne foglaltak mégsem valósulnak meg minden intézményegységben, ill. jelentős eltérés van az infrastrukturális feltételekben az intézmények között, akkor beavatkozás tervezendő évenkénti konkrét, mérhető intézkedésekkel A települések intézményei számára biztosított források vizsgálata. Célja: annak megállapítása, - hogy az egyes intézmények, intézményegységek, tagintézmények egyenlő arányban részesültek-e támogatásban, illetve, hogy differenciált forráselosztás esetén mennyire szolgálta a differenciálás az esélyegyenlőség előmozdítását a településen; - hogy a kiegészítő normatívával támogatott oktatási szolgáltatások fejlesztése megtörtént-e az igénybevett kiegészítő állami forrásból. Az önkormányzatok nem folytatnak a forráselosztásban diszkriminatív gyakorlatot. A fenntartó pályázik és igénybe veszi az óvoda, iskola HHH gyermekek/tanulók után járó, valamint az SNI tanulókra járó normatíva igénybevételére. Megállapítható az is, hogy a Tanévben a Társulás intézményében nőtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását célzó normatívák igénybevétele az IPR bevezetésével.. A két táblázat összevetéséből megállapítható, hogy a tervezett beruházások esélyegyenlőségi szempontból is relevánsnak mondhatóak, hiszen valamennyi érintett feladat-ellátási helyen találhatók hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Fülöpszállás a hiányos adatszolgáltatás miatt képez ez alól kivételt, amely adatok azonban a tanévre vonatkozóan már rendelkezésre állnak. (1. sz. melléklet)

10 A helyzetelemzés megállapításai Esélyegyenlőségi terület 1 (az un. útmutató fent listázott vizsgálati szempontjai alapján) 1.1. A településeken élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata A településeken élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata A településen élő óvodás és iskolás korosztályban a sajátos nevelési igényűvé minősített gyerekek aránya, és ellátási feltételeik. 1.4 A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. 1.5 Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Az egységes intézményt fenntartó településeken a közoktatási feladatokat ellátja maga az egységes intézmény. Bizonyos szakszolgálati feladatok csak Kiskőrösön érhetők el, van, amelyik több településen is, és van olyan feladat is, amely a térségben ellátatlan. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján vélelmezhető, hogy valamennyi HHH gyermek/tanuló intézményes nevelésben, oktatásban részesül. Az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a Társulás által fenntartott intézményekben és a két abból kimaradó településen egyaránt az országos átlag fölött van. Biztosított az integrált oktatás lehetősége. Az intézmények, intézményegységek, tagintézmények szegregáló gyakorlatot nem folytatnak. Megállapítható, hogy az emelt szintű és nemzetiségi oktatást folytató tagintézmények osztályaiban is megtalálhatóak a HH-s és HHH-s tanulók. HH/HHH tanulóknak ugyanolyan hozzáférése Szükséges beavatkozás Tázlár településen tervben van bölcsőde építése. Sikeres pályázat esetén a bölcsődei ellátást a település önállóan látja el. Első lépésben szükséges a munkanélküli és szociális ellátást igénybe vevő családok feltérképezése (Társadalmi térkép elkészítése). Szükséges továbbá a meglévő intézményhálózaton belül a belső tartalékok feltárása. A túlterhelt és az alulhasznosított intézmények helyzetét külön-külön intézményenként szükséges vizsgálni. Kapacitáshiány esetén a bővítés mellett vizsgálandó a diákok átirányításának lehetősége. Szükséges a tervszerű, komplex beavatkozás az arányok csökkentése érdekében. Első lépésként megtörtént a december 31-ig esedékes felülvizsgálat, amelynek következtében valamelyest csökkent a két csoport egymáshoz viszonyított aránya. Számottevő csökkenés mindazonáltal nem történt. Az Egységes Oktatási Intézmény lehetőségei és Pedagógiai Programjának deklarált céljai szerint törekszik arra, hogy a HH/HHH-s gyermekek az alapfokú oktatásból a célzott és módszeres pedagógiai munka révén az érettségi megszerzéséig az intézmény tanulói legyenek. Tanórán kívüli programokba a HH/HHH tanulók magasabb arány- 1 Az táblázat sorai a kiemelt területeket jelzik, akkor is fel kell őket tüntetni, ha az adott területen nincs ok beavatkozásra.

11 1.6. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a települések intézményeiben A települések intézményei számára biztosított források vizsgálata. van az iskola szolgáltatásaihoz (pl. tanórán kívüli programok) mint a nem HH/HHH tanulóknak, ugyanakkor megállapítható, hogy a HH/HHH-s tanulók aránya elenyésző a tanórán kívüli programokban. Az intézmények infrastrukturális ellátottsága egészében véve megfelelő, de három iskolában (Petőfi Kiskőrös, Kaskantyú, Tabdi) nem rendelkeznek tornateremmel. Az intézmények között az egy tanulóra jutó számítógépek aránya nagy különbségeket mutat. Az önkormányzatok nem folytatnak a forráselosztásban diszkriminatív gyakorlatot. A fenntartó pályázik, és igénybe veszi az óvoda, iskola HHH gyermekek/tanulók után járó, valamint az SNI tanulókra járó normatívát. A tanévben a Társulás intézményében nőtt a HHH tanulók felzárkóztatását célzó normatívák igénybevétele az IPR bevezetésével. ban való bevonása Megoldás a közös intézményfejlesztés lehet. A tényleges teljesítést figyelemmel kell kísérni, szükség esetén beavatkozás tervezhető évenkénti konkrét, mérhető intézkedésekkel. Anyagi forrás keresése: Pályázatok alapján. A teljes körű HHH gyermekek/tanulók felmérése, adatbázis létrehozása

12 2. A helyzetelemzés óta történt változások: július 1-től Fülöpszállás község behozta a KTKT Egységes Iskola és Szakiskola intézményébe az addig önállóan működtetett napközi otthonos óvodáját és általános iskoláját. Ez nem érintette az intézmény szerkezeti felépítését. A 2527 fős településen a évi statisztika szerint 82 óvodás, és 192 iskolás jár a két tagintézménybe. 2. Az egységes intézményben az új tanévben változtak a tanulói létszámok, az összlétszámon belül a HH, HHH, SNI gyermekek, tanulók arányai. Ezt az 1. számú melléklet tartalmazza szeptembertől bevezetésre került 14 tagintézményben az Integrált Pedagógiai rendszer. 14 tagintézmény pályázaton nyert erre összeget, a fülöpszállási iskola a pályázat beadásakor még nem volt az intézmény része. A programba nem kapcsolódtak be az óvodák és a Wattay Középiskola. Mindegyik tagiskolában nőtt a HHH tanulók számaránya, ez indokolta a program bevezetését. 4. A KTKT Egységes Iskola és Szakiskola a 11/2008. (III. 29.) OKM rendeletben megjelent, A minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása témakörben sikeres pályázatot nyújtott be. Ennek köszönhetően a tagintézményekben dolgozó pedagógusok egy része olyan 30 órás továbbképzésen vett részt. Szakértők irányításával a nevelő testületek részletesen elemzik a évi kompetenciamérésben elért tagintézményi eredményeket. A tagiskolák eredményességi mutatói, kompetencia mérés eredményeinek javítása érdekében szakértő segítségével Intézkedési Terv kidolgozására kerül sor a tanév során. A pályázat keretében az egységes iskola egységes mérési-értékelési rendszert kíván létrehozni. 5. Az intézmény a szakmai munka összehangolására létrehozta az intézményi munkaközösségeket, amelyek saját munkatervük alapján végzik munkájukat. 6. Kistérségi versenysorozat indult a tagiskolák tanulóinak részvételével. 7. Tehetséggondozó foglalkozások indultak a térség tehetséges tanulói számára.

13 3. Az Intézkedési terv célja 3.1 Általános célok A Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa a kistérség intézményeiben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a kistérség településein élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Az Intézkedési terv lehetőséget kínál azoknak a települési önkormányzatoknak, amelyek saját erőből, az állami normatív finanszírozás által meghatározott gazdasági feltételek között nem képesek a fenntartásukban működő közoktatási intézményrendszer hatékonyságát növelni, gazdaságosságát javítani úgy, hogy közben településükön a közoktatási feladatellátás színvonalát is növeljék. Az Intézkedési terv megoldási lehetőséget kínál azoknak a települési önkormányzatoknak is, amelyek számára a közoktatási törvény a tartósan alacsony tanulólétszám miatt a jövőben nem teszi lehetővé, hogy önállóan általános iskolát tartsanak fenn. Az Intézkedési terv lényege, hogy a közoktatási feladatok többcélú kistérségi társulás keretében történő közös ellátása kedvezőbb finanszírozást biztosít a közoktatási feladatok ellátásához, így esélyegyenlőséget teremt az oktatásban a kistelepüléseken élő gyermekek, tanulók számára is. Az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezménye figyelembe vételével biztosítjuk a fogyatékkal élő gyermekeknek: az emberi méltóságát, a különleges gondozáshoz való jogát, személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt. Célunk az, hogy a kistérségben érvényesüljön a: diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés joga és az integráció. Ebben a munkában támaszkodni kell a civil szervezetek bevonására, ugyanakkor az önkormányzatok számára a civil szervezetek működésének lehetőségek szerinti támogatása, erősítése az eredményes és hatékony együttműködés feltétele. A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás a közösen megalkotott esélyegyenlőségi terv megvalósítási időszakában az alábbi irányelvek betartását tartja kiemelten fontosnak:

14 Az emberi méltóság tiszteletben tartása: - A gyermekek, tanulók emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan munkafeltételeket, körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzésére és megerősítésére szolgálnak. A szolidaritás erősítése: - Alapvetően fontos elősegíteni a hátrányos helyzetű csoportok tanulási és érvényesülési lehetőségeit, hiszen a társadalom számára minden gyermek, tanuló egyformán értékes. - Fontos a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve. - Az oktató-nevelő munkában meg kell előzni a gyerekek hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a gyerekek bárminemű nemzetiségi, faji, származási, vallási, viselkedési, egészségi állapot és társadalmi helyzet szerinti diszkriminációra. Méltányosság, rugalmasság: - Pedagógusainknak olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozniuk, melyek elősegítik az érintettek tanulási pozíciójának javulását. Ennek megvalósításához szükség van nevelési és oktatási programok kidolgozására, személyre szabott fejlesztési tervek elkészítésére, bevezetésére. 3.2 Konkrét célok A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 23/2007. (V.11.) Többcélú Társ. számú határozatával elfogadott kistérségi nevelési-oktatási közoktatási intézkedési terv alapján: Célok és alapelvek: - A települési önkormányzatok kötelező közoktatási feladatainak ellátása, a közoktatási törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésének módja. - A társulásban résztvevő helyi önkormányzatok nem kötelező közoktatási feladatai, és azok ellátása. - A közoktatási intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzelések. - A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. A Társulás alapvető céljai a közoktatás területén: - A törvényekben megjelölt közszolgáltatás kötelező alapfeladatainak ellátása a nevelési és oktatási intézményekben, a feladatellátás során a közoktatás emelkedő színvonalú feltételrendszerének biztosítása, az intézmények működésének finanszírozása a nevelési és oktatási intézmények szakmai autonómiájának tiszteletben tartása mellett. - A nevelő-oktató munka folyamatos, minőségi fejlődésének biztosítása. - A szülők és a tanulók igényeinek kielégítése a lehetőségek függvényében.

15 - A társulásban rejlő lehetőségek gazdag választékának biztosítása magas színvonalon, együttműködve a helyi civil szervezetekkel és egyházakkal. - A pedagógiai munka hatékonyságának növelése a minőségbiztosítás támogatásával. A célok eléréséhez a Társulásnak a következő időszakra kiemelt figyelmet kell fordítani: - a közoktatási intézményműködtetés színvonalának növelésére, a szükséges anyagi források biztosítására, az intézmények rendszeres ellenőrzésére; - az intézményhálózat racionális, korszerű és hatékony működésére; - az óvoda és az általános iskola területén elősegíteni az integrált nevelést ellátó intézmények körének bővítését, továbbá valamennyi nevelési, nevelési-oktatási intézményben az integrált nevelés feltételeinek megteremtését; - a nevelés-oktatás tárgyi eszközeinek fejlesztésére a felújítási, valamint az eszközfejlesztési ütemterv szerint; - a nevelés-oktatás személyi feltételeinek minőségi fejlesztésére; - a feladatfinanszírozás és az intelligens mérés-értékelés eszközével, a tartalmi munka minőségének javítására a gazdaságosság szem előtt tartásával. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések a Közoktatási intézkedési terv -ben deklaráltak szerint 1. A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás a kistérség többcélú közoktatási intézményét a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében hozta létre azzal a céllal, hogy biztosítsa a következőket: a) minden pedagógus munkakörben a közoktatási törvényben előírt végzettségű és szakképzettségű szakember foglalkoztatása minden településen, b) a pedagógiai szakszolgálatok szolgáltatásainak biztosítása, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása minden településen, c) a kisebbségi nevelés és oktatás megszervezése az óvodától a középiskola befejezéséig a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján, ha a kistérség településein élő kisebbségek igénylik, d) az 5 8. évfolyamos tanulók iskoláztatásának biztosítása azokon a településeken, ahol az alacsony tanulólétszám miatt a közoktatási törvény nem teszi lehetővé, hogy helyben 7 8. évfolyam induljon, illetve a település önállóan 5 6. osztály indítását sem tudja biztosítani, e) a bejáró tanulók iskolabuszos utaztatásának megszervezése azokon a településeken, ahol ezt a szülők igénylik, f) az intézményen belüli folyamatos továbbhaladás biztosítása a Többcélú Kistérségi Társulás intézményébe járó minden 8. osztályos tanulónak, aki a tanulmányait ebben a középiskolában kívánja folytatni, és megfelel az előírt feltételeknek, g) pedagógiai, szakmai együttműködés kiépítése, a tananyag és követelmények egymásra épülésének biztosítása, a magas színvonalú idegen nyelvi és informatikai oktatás megvalósítása érdekében. h) A nyelvi előkészítő osztály az egységes iskola közös összekötő eleme, ahonnan minden intézményből érkezhetnek, és minden irányba mehetnek tovább a diákok. A fenti célok megvalósítása során a Többcélú Kistérségi Társulás intézménye:

16 a) a tagintézmények között összehangolja a pedagógusok foglalkoztatását, b) a kisebbségi jogok biztosítása érdekében nemzetiségi nyelvoktatást, középiskolában a tanulók igénye szerint kiegészítő kisebbségi oktatást biztosít, c) megszervezi a bejáró tanulók iskolabuszos utaztatásának rendszerét a szükséglet, illetve a szülők igénye szerint, d) a folyamatos továbbhaladás és egymásra épülés biztosítása érdekében összehangolja a tagintézmények nevelési, pedagógiai és minőségirányítási programjait, helyi tanterveit, e) a pedagógiai, szakmai együttműködés megvalósítása érdekében kistérségi szintű szakmai munkaközösségeket működtet, f) tevékenységét a kistérség településein élő gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében szervezi. Esélyegyenlőség az Önkormányzati Minőségirányítási Program alapján - Minden rászoruló gyermeknek nyújtson segítséget a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz. - Legyen hatékony a gyermek- és ifjúságvédelem; legyen hatékony együttműködés az oktatási intézmények és a közoktatához kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. Óvodák esetében - Különösen fontos, hogy figyelmet fordítsanak az átlagostól eltérő, fejlődésben lemaradt, a részképesség zavarokkal küzdő, a szociálisan hátrányos helyzetű, fogyatékos gyermekekre. - Az óvodai elhelyezés legyen teljes körű a tanköteles korba lépő 5 évesek számára. - A hátrányos helyzetű, veszélyeztett gyermekek számára legyen biztosított a 3 éves kortól történő óvodai elhelyezés. Általános iskolák esetében - Biztosítani kell, hogy a gyermekek megközelítőleg azonos feltételek között tanulhassanak, szakszerű oktatásban részesüljenek. - Az általános iskolák legyenek képesek az alapfunkció ellátására, mérsékeljék a művelődési egyenlőtlenséget. - Biztosítsák a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetű vagy túlkoros tanulók részére a fejlesztő programokat. - Biztosítsák az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazását. - Legyen kiemelt feladat a tankötelezettség teljesítése, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése. A évhez képest 2010-re legalább felére kell csökkenteni: a) a korai iskolaelhagyók arányát (hogy az uniós átlag 10 % alá kerüljön) b) az olvasás, matematika és a természettudomány területén a gyengén teljesítők arányát. - Nyújtson több segítséget tanulóinak a pályaválasztási döntéseknél.

17 Kollégium esetében - Nyújtson több segítséget tanulóinak a pályaválasztási döntéseknél. - Legyen fontos feladat a kollégiumi tehetséggondozás, hátrány-kompenzáció; esélyegyenlőség megadása mindenki számára. - Folyamatossan törekedni kell a tanulók komfortérzetének javítására, a differenciált bánásmód megvalósítására Kitűzött célok időbeli bontásban A helyzetelemzésben körvonalazódtak azon fejlesztési célok, melyeket az esélyegyenlőség előmozdításához szükséges kitűzni. Az egyes esélyegyenlőségi kockázatok súlyosságának megítélése alapján az alábbi időbeli sorrend állítható fel. Rövid távú célok (1 év) Az intézményi működés keretein belül a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek/tanulók adatbázisának karbantartása A teljes-körű 3 éves HH/HHH gyermekek beóvodáztatásának biztosítása A fülöpszállási tagiskola készüljön fel az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) bevezetésére. A kompetenciamérések eredményeinek (kiemelten a HH/HHH tanulókra vonatkozóan) kiértékelése, intézményi intézkedési terv készítése, a megfogalmazottak beépítése az intézményi dokumentumokba (pedagógiai program, minőségirányítási program) A külterületen élő gyermekek, tanulók közül a HH/HHH arány feltérképezésének elindítása. A települések óvodáinak egy részében magasabb az átlagnál a HH/HHH gyermekek aránya. Több vegyes csoport működtetése estén az óvodák a HH/HHH gyermekek arányos elosztását alkalmazzák. Középtávú célok (3 év) A nevelési oktatási intézmények és a társadalmi/szakmai szervezetek közötti kapcsolat erősítése. Módszertani továbbképzésen résztvevő pedagógusok számának emelkedése; a módszertani innovációk gyakorlati alkalmazása. A fülöpszállási tagiskolában is kerüljön bevezetésre az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR). Iskolán kívüli támogató rendszerek kiépítése a halmozottan hátrányos helyzetű diákok tanulmányi sikerei érdekében.

18 Óvodai, iskolai gyógypedagógiai feladatellátás színvonalas, szakszerű működtetése annak érdekében, hogy az SNI arány hosszú távon megközelítse az országos átlagot. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatásának folytatása Az óvodai, iskolai fejlesztő foglalkozások színvonalának megtartása annak érdekében, hogy a BTM-es tanulók száma hosszú távon csökkenjen. Kompetencia mérések eredményeinek szinten tartása, az alacsony eredmények emelése az egyes tagintézményben.

19 4. Akcióterv Intézkedések, tevékenységek rögzítése Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Nem teljeskörűen ismert a HHH gyermekek/ tanulók száma (hiányosak a szülői nyilatkozatok). Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az érintettek felkutatása. Szülői nyilatkozatok alapján egészüljön ki a HHH adatbázis a szolgáltatások megszervezésére Intézkedés leírása Az intézkedés felelőse Az IPR munkacsoportok témára vonatkozó helyzetelemzéseinek elkészítése, cselekvési terv készítése A cselekvési terv ütemezésének megfelelően a HHH családok megtalálása, a jegyző előtti nyilatkozatok megtételének ösztönzése Adatbázis pontosítása IPR munkacsoport, családsegítő, védőnői hálózat vezetője, gyermek és ifjúságvédelmi felelős Az intézkedés megvalósításának határideje Minden év Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző a- dat, aminek javítására az intézkedés irányul) Fülöpszálláson nem ismert a 2 H- s tanulókon belüli 3 H-s arány. Mivel az össz tanulólétszámon belül a 2 H-s arány kifejezetten magas (184/97) valószínűsíthető, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya is számottevő. A Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) A megtalált halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók szüleinek 80 %-a nyilatkozatot tesz Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) A megtalált halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók szüleinek 90 %-a nyilatkozatot tesz Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) A megtalált halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók szüleinek 95 %-a nyilatkozatot tesz társulás településein is a HH gyermekek,/tanuló ma- 2 Kódok használata javasolt: 1. előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, gas aránya felelősök való-és határidők kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok színűsíti, hogy zajlanak) a 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás Emberi erőforrás Az intézkedés státusza 2 3

20 Teljes körű óvodáztatás A tagóvodákban a szakmai kompetenciát növelni szükséges A tagintézmények egy részében az országos átlagnál magasabb a HH/HHH arány Teljes körű beóvodázás Az érintett óvodáskorú gyermekek fejlesztése, a szakmai kompetenciák növelése Az óvodai csoportok, iskolai osztályok kialakításakor arányos legyen a HH/HHH tanulói arány Az óvodás korú HHH gyermekek felkutatása, ösztönző források segítségével beíratása a rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése. Az óvodáskorú gyermekek összehangolt, tematikus szűrése, integrált vegyes életkorú csoportok létrehozása Óvónők képzésének támogatása a fejlődési problémák felismerése érdekében. A HH/HHH gyermekek tanulók névsorának ismeretében arányos elosztású óvodai vegyes életkorú csoportok, iskolai osztályok kialakítása Fenntartó önkormányzatok képviselő testületei. Jegyző, védőnő, családsegítő szolgálat, Igazgató, óvodavezetők, óvónők tagóvodák vezetői, óvónők jegyzők, óvodák, iskolák vezetői től Utána folyamatos folyamatos HHH gyermekek/tanulók aránya is magasabb. 3-5 éves gyermekek közül 11 fő nem jár óvodába a társulás területén A tagóvodák egy részében végzik el a szűréseket. Az ismertté vált HH/HHH gyermekek, tanulók arányos elosztása A szűréssel kapcsolatos módszerek, munkaformák, kötelezettségek kidolgozása, az érintett óvónők felkészítése, fejlesztő eszközök beszerzése Az óvodai csoportokban, párhuzamos osztályokban a HH//HHH arány évenkénti felülvizsgálata az adatbázis alapján Az óvodás korú HHH gyermekek óvodai ellátása. Az óvodás korú HHH gyermekek óvodai ellátása. A szűrés eredményeként érintett óvodáskorú gyermekek fejlesztése Az arra rászoruló Az óvodai csoportokban, párhuzamos osztályokban a HH//HHH arány évenkénti felülvizsgálata az adatbázis alapján Az intézményekben ki- Az óvodás korú HHH gyermekek óvodai ellátása. Az intenzív terápia eredményeként, az arra rászoruló óvodáskorú gyermekek 90 %-a fejlesztésben részesüljön. TÁMOP pályázatok sikere, emberi erőforrás, költségvetési törvény Emberi erőforrás Az óvodai csoportokban, párhuzamos osztályokban a HH//HHH arány évenkénti felülvizsgálata az adatbázis alapján Az intézméemberi erőforrás 1 3 3

21 egyenlített HHH arány nyekben kiegyenlített HHH arány SNI gyermekek aránya az intézményen belül az általános iskolákban meghaladja az országos átlagot Az általános iskolákban az IPR teljes körű kiépítése Izsák város iskolájában a lemorzsolódás aránya Az SNI arány közelítse meg az országos átlagot A program teljes körű kiépülésével esélyegyenlőség növelése, hátránykompenzáció, a minőségi oktatás és egyenlő hozzáférés biztosítása A lemorzsolási arány közelítse meg az orszá- Kötelező felülvizsgálatok figyelemmel kísérése a szakvélemények alapján Szakmai együttműködés az EGYMI-vel a szakmai munka színvonalának javítása érdekében Megfelelő végzettségű szakemberek biztosítása a tagintézményekben Szakértői bizottságok javaslata alapján visszahelyezés Projektmódszer rendszeres alkalmazása, kooperatív módszerek beépülése a napi oktató tevékenységbe, multikulturális tartalmak. Kompetencia területek fejlődése Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása tagiskola igazgatók, gyógypedagógusok IPR menedzsment, munkacsoportok. Iskolavezetés IPR menedzsment folyamatos folyamatos Az SNI gyermekek aránya az általános iskolákban 9,6 % Az általános iskolákban a tanulók 14,54 %-a HHH A lemorzsolódási mutató lényegesen meghalad- Felülvizsgálatok folyamatos figyelése, ellenőrzése a tagintézményekben, esetlegesen a visszaminősítés végiggondolása Egyéni fejlesztési tervek készítése Jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező szakember létszám biztosítása Lemorzsolódási mutatók 0%- os szinten HHH tanulók érettségit adó középiskolai továbbtanulási mutatói 5 %-os növekedést mutatnak a bázisévhez képest. A pedagógusok módszertani kultúrájának bőví- Lemorzsolódási mutatók 0%- os szinten HHH tanulók érettségit adó középiskolai továbbtanulási mutatói 10 %-os növekedést mutatnak a bázisévhez képest. A korszerű pedagógiai módszerek beépül- Jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező szakember létszám biztosítása Az SNI gyermekek, tanulók integrációjához megfelelő végzettségű szakemberek állnak rendelkezésre. A szakértői bizottság javaslata alapján visszahelyezés Jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező szakember létszám biztosítása Az SNI arány megközelíti az országos átlagot Lemorzsolódási mutatók 0%- os szinten HHH tanulók érettségit adó középiskolai továbbtanulási mutatói 15 %-os növekedést mutatnak a bázisévhez képest. A korszerű pedagógiai módszerek Megfelelő szakember biztosítása Az SNI arány megközelíti az országos átlagot Emberi erőforrás, Sikeres IPR pályázati forrás

22 egyedüli településként a kistérségben évről évre jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az iskolák megtartó erejének növelése gos átlagot. Csökkenteni az intézményen belül a beiskolázási körzetből más településen általános iskolát választók számát a tagiskolák épületeinek korszerűsítésével Minőségi oktatás megvalósítása minden tag- IPR teljeskörű kiépítése Tanórán kívüli programok működtetése A pályázati lehetőségek kihasználásával a tagiskolák épületeinek folyamatos felújítása Akadálymentesítés. Kompetencia alapú oktatás részleges bevezetése. A pedagógusok alkalmazzák az elsajátított korszerű pedagógiai módszereket Fenntartó Iskolavezetés, től ja az országos átlagot Az általános iskolai korosztályból 202 tanuló nem a helyi általános iskolát választja. tése. Kooperatív technikák, projektpedagógiai ismeretek elsajátítása. Legalább 3 nevelő ismerkedjenek meg e módszerekkel. IPR működtetése Tanórán kívüli programok működtetése Korszerű módszerek beépülnek a pedagógiai gyakorlatba. Az iskola oktató-nevelő munkájának népszerűsítése Nyitott iskola A tagiskolák saját arculatából adódó programkínálatának bővítése nek a mindennapi pedagógiai gyakorlatba Az IPR II: tanítást- tanulást segítő eszközrendszer elemeiből minél többet működtet az iskola. Tanórán kívüli programok működtetése A lemorzsolódási mutatók megközelítik az országos átlagot A tanköteles korúak közül 150- nél kevesebben utaznak más településre az iskolaválasztás miatt, kivéve a szervezett utaztatást beépülnek a mindennapi pedagógiai gyakorlatba Az IPR II: tanítást- tanulást segítő eszközrendszer elemeiből minél többet működtet az iskola. Tanórán kívüli programok működtetése A lemorzsolódási mutatók nem haladják meg az országos átlagot A tanköteles korúak közül 120-nál kevesebben utaznak más településre az iskolaválasztás miatt, kivéve a szervezett utaztatást Sikeres pályázatok, emberi erőforrás 1