TANÁRI KÉZIKÖNYV AZ IRODALOM 8. TANKÖNYVHÖZ

Átírás

1 Bánki István Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV AZ IRODALOM 8. TANKÖNYVHÖZ irodalom 8 kk kolofonjav.indd :37

2 Szerzők: Bánki István Radóczné Bálint Ildikó Bánki István, Radóczné Bálint Ildikó, kiadás, 2014 AP ISBN A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , fax: 95/ [email protected] Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés: TypoStúdió Kkt. (Névery Tibor) Terjedelem: 13,91 A/5 ív Tömeg: 276 g irodalom 8 kk kolofonjav.indd :37

3 Bevezető gondolatok Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. (Kosztolányi Dezső) Elkészült a megújult irodalom tankönyvcsalád befejező kötete. A 8. évfolyamos kompetenciaalapú könyv szerves folytatása az 5., 6. és 7. osztályos irodalomkönyveknek, és előkészíti a középiskolai képességfejlesztő tevékenységet. A tankönyv a korábbi kiadás kronologikus rendjét követi, ugyanakkor jelentősen kibővült az 1945 előtti irodalmat bemutató rész. Részletesebb és tema tikusabb válogatást ad a könyv például Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós munkásságából is. A tankönyv ugyanakkor tudatosan és átfogóan válogat a 20. század második felének/végének irodalmából is: a művek a éves korosztály számára jól feldolgozhatóak, megfelelnek a tanulók életkori sajátosságainak. Az átdolgozás során jelentősen bővült a tankönyvnek és a munkafüzetnek az elsajátítást, a tananyag-feldolgozást, a differenciálást segítő és támogató apparátusa. A szövegértési-szövegalkotási kulcskompetencia fejlesztése mellett ugyanakkor az irodalomolvasás nyújtotta tág lehetőségeket kihasználva más kulcskompetenciák (pl. digitális kompetencia, matematikai kompetencia, szociális és állampolgári kom petencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, a hatékony önálló tanulás) fejlesztését is bekapcsoltuk a tanítás-tanulás folyamatába. A tankönyv nagy hangsúlyt helyez a kiemelt fejlesztési feladatokra is, különös tekintettel a tanulás tanítására. Az irodalomelméleti ismeretek a taneszközben mindig alkalmazás közben, szemléletes magyarázattal együtt jelennek meg, a pontos meghatározás, a korábbinál több magyarázat segíti a ta nulók és a pedagógusok mindennapi munkáját. A tankönyv az alsóbb évfolyamokon tanultakat koncentrikusan bővíti, táblázatokkal, gondolattérképekkel segíti elő a már tanult ismeretek rendszerezését. A tankönyv és a munkafüzet sok feladata páros, csoportos, kooperatív tevékenységformára biztatja a gyerekeket. Reményeink szerint a tankönyvben és a munkafüzetben található vázlatok, a művek elemzéséhez készített táblázatok segítik a tanulók órai és otthoni felkészülését. A fejezetek az 5., 6. és 7. évfolyamos könyvekhez hasonlóan bevezető oldallal és a mottó szerepét betöltő idézettel kezdődnek. A fejezetek végén az összefoglalások magyarázó szövegei és feladatai az ismeretek szintetizálását, a rendszerezést segítik elő. A tankönyv hat fejezetből áll: Édes, ékes anyanyelvünk; Művészi törekvések a 19. század második és a 20. század első felében; Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet válogatás a 20. század első felének irodalmából; Modern idők dráma és film; Irodalom és történelem szemelvények az 1945 utáni magyar irodalomból; Teremtett világok a fantasztikum változatai regényben és filmen. A könyv fogalomtárral és tartalomjegyzékkel zárul. A kiegészítő anyagokat a tankönyvi résznél és a tartalomjegyzékben csillaggal jelöltük. A tankönyvhöz készült munkafüzet felépítése követi a tankönyvét. A házi és ajánlott olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok olyan bőségesek, hogy az olvasmánynapló szerepét is betöltik. A munkafüzet kiválóan alkalmas a különböző munkaformákban végzett tevékenységre, az órai közös, csoportos, páros és egyéni munkára, valamint az otthoni önálló tanulásra is. A munkafüzet melléklete az Irodalmi feladatlapok. Elkészült a könyvhöz kapcsolódó interaktív tananyag is. Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink műveltségének, világszemléletének kialakításához és formálásához. Tanóráink legfontosabb feladata a könyvnek, az irodalomnak a megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. Mindehhez kívánunk eredményes munkát és sok sikert! A Kiadó és a Szerzők 3 irodalom 8 kk.indd :21:45

4 A 8. évfolyamos irodalom taneszközök szerkezete, felépítése, módszertani javaslatok, óratervek A 2010-ben tankönyvvé nyilvánított Irodalom 8. könyv és munkafüzet átdolgozásakor a NAT, a kerettanterv, a gyakorlati tapasztalatok és a kollégák észrevételei jelentős szerepet játszottak. Az Apáczai Kiadó 2008-ban elfogadott kerettanterve részletesen elemzi a 8. évfolyam irodalomtanításának céljait és feladatait, a készség- és képességfejlesztés területeit, a továbbhaladás feltételeit. (Ezeket az elemeket a tanmenetjavaslatba beépítve a kézikönyvben is megtalálják a kedves kollégák.) A könyv szemelvényanyaga alapvetően a 20. szá - zadi magyar irodalomból építkezik. Mint már a Bevezetőben is említettem, részletesebb és tema tiku sabb válogatást ad a könyv Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós munkásságából is. De belekóstolunk a világirodalom képviselőinek a munkáiba is. E sokszínű anyag elrendezésében a kronologikus és néhány fejezetnél a tematikus motívumokra épülő fejezetek összeállítása mellett döntöttünk. Ismétlés, ismerkedés A munkafüzetben a tanulókat először a nyarukról, az akkor olvasott művekről, a televízióban megtekinthető kedvenc műsorukról, a kulturális intézményekben tett látogatásukról kérdezzük. A rész címe: Nyári barangolások a kultúra világában. Ezután ismétléssel folytatódik a munkafüzet, amely nemcsak a 7. évfolyam, hanem az elmúlt három év ismereteire épül. Az ismeretek alapos felidézése és a képességek és készségek mérése több okból is szükséges. Segítségükkel tisztázhatjuk, milyen alapokra építünk az 8. évfolyamon, feltárhatjuk a fő hiányosságokat, a típushibákat. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő olvasás mérésében. A hangos, kifejező olvasás mérését pedig a 6. osztályos könyvhöz készült Kézikönyvben található értékelőlap alapján végezhetjük. A tankönyv és a munkafüzet felépítését, használatát reményeink szerint a tanulók hamar megismerik, a fősáv és az oldalsáv beosztását, gondo latmenetét már bizonyára a korábbi években megismerték! Édes, ékes anyanyelvünk Illyés Gyula, Tolnai Ottó és Krúdy Gyula írásával indul a nagy kalandozás, ezekkel a művekkel szeretnénk tanulóinkat ráhangolni az olvasásra, az irodalmi művek hangulatára. A szemelvények kiválóan alkalmasak a néma, szövegértő és a hangos, kifejező olvasás gyakorlására. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő olvasás mérésében. Olvasásra és a szövegértés fejlesztésére ajánljuk a kézikönyvben található művet, Móra Ferenc Van-e Petőfi-kultusz? című írása nyomán szerkesztett elbeszélést, A vándorló könyvet. Művészi törekvések a 19. század második és a 20. század első felében 4 Irodalmi barangolásunk során fontos feladatunk, hogy egy-egy korszak műveiben mutassuk meg a közöset, a hasonlót, és ezáltal képet adjunk a korstílusról, a stílus- és művészeti irányzatokról. A Lázadás és formabontás alcímet viselő rövid fejezettel két-három órában foglalkozunk. Rövid betekintést nyerhetnek a tanulók a 19. század második és a 20. század első felének művészetfelfogásába, a századforduló, a megjelenő új művészi törekvések hátterébe. A korszakban megjelenő legfontosabb irányzatok rövid jellemzését is adjuk. Megismerjük a szimbolizmus, az impresszionizmus, a szecesszió és az avantgárd fogalmát, az utóbbi legfontosabb irányzatait. Festmények, képzőművéirodalom 8 kk.indd :21:45

5 szeti alkotások bemutatásával még szemléletesebben megismertethetünk tanulóinkkal egy-egy stílusirányzatot. A fejezetben megismerjük a képverset, ezt az új művészi kifejezési formát és Guillaume Apollinaire A megsebzett galamb és a szökőkút című alkotását. Biztassuk a tanítványainkat, hogy írjanak képverset adott vagy szabadon választott témában. (Az interneten könnyen megtalálhatják a kedves kollégák a következő képverseket, ajánlom ezek megtekintését: Nagy László: Árvácska, Juhász Ferenc: Vers Juhász Balzsamnak). Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet válogatás a 20. század első felének irodalmából Ady Endre A fejezet anyagával mintegy negyvennégy órában foglalkozunk, ebből Ady Endre munkásságával közel tíz órában. (Az óraszámok megadásában heti 2 órával számolok.) Az első részösszefoglalásig a következő felosztással tervezünk: A Nyugat vonzásában egy folyóirat születése Ady Endre életútja Útmutató kalauz az Ady-versekhez 1. Hitvallás és küldetéstudat Góg és Magóg fia vagyok én Sem utódja, sem boldog őse Kiegészítő anyag: Az Értől az Oceánig 2. Látomásszerű tájversek A magyar Ugaron 3. Élet-halál versek Párisban járt az Ősz 4. Szerelmes versek Lédával a bálban Őrizem a szemed 5. Forradalmi versek Dózsa György unokája Kiegészítő anyag: A Tűz csiholója 6. Magyarság-versek A föl-földobott kő KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Kis Ady-szöveggyűjtemény Részösszefoglalás Számonkérés I. irodalmi dolgozat írása Ady Endre életútjának feldolgozása során lehetőségünk van a hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztésére, valamint a szövegalkotás képességének fejlesztésére a költői életrajzból írt kiselőadások készítésével. Ajánlott tevékenységek az életrajzot megismerő órán: az életút elolvasása, a tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, adatok kiemelése. Az Útmutató-kalauz az Ady-versekhez tankönyvi rész segítséget nyújt tanulóinknak Ady verseinek a csoportosításához, a lírai én fogalmának a megértéséhez. Az ezt követő órákon Ady Endre pályaképével, költői hitvallásával, küldetéstudatával ismerkedünk meg. Fontos feladatunk lesz a tanulókkal megértetni a motívum, a szimbólum költészeti jelenségét és jelentőségét. Felelősségteljes és szép feladatunk a kezdeti lépések megtétele Ady jelképrendszerének a megismertetéséhez. A magyar Ugaron című vers értelmezése során ismertetjük meg tanítványainkat a metonímiával, amelynek megértetéséhez a munkafüzet és a kézikönyv is segítségünkre lehet. A vers elemzése során fordítsunk nagy hangsúlyt a gyerekek történelmi ismereteinek a felelevenítésére, a korabeli Magyarország elmaradottságának a bemutatására! A vers értelmezéséhez szempontsort nyújtanak a munkafüzet feladatai is. A vers zárlatában található kacagó szél szókapcsolat tanári munkám során már sok kérdés megbeszélését tette lehetővé: a) Mit kacag a szél suhanása közben? Goda Imre a következőképpen fogalmaz ta meg a választ: A virágkeresők meddő fáradozását, mert minden igyekezetük bukásra ítélt a magyar Ugaron, e hazában. b) Mit gondolsz, együtt kacag-e a széllel a lírai én? c) Milyen változást hoz a kacagó szél szókapcsolat a vers hangulatában? Válasz: A panasz elégikus hangoltságát iróniába fordítja. d) Milyen költői képre ismersz a szókapcsolatban? 5 irodalom 8 kk.indd :21:45

6 A Párisban járt az Ősz című vers feldolgozása nyomán ismerkednek meg tanítványaink a szinesztéziá val, amelynek teljesebb megismeréséhez a munka füzet és a kézikönyv Ötlettár része nyújt se gítséget. Ajánlott tevékenységek a vers megismerése so rán: a költői szöveg- és képalkotás vizsgálata; a versben megjelenő képek, alakzatok felismerésének, meg nevezésének, szerepének és hangulati hatásának gyakorlása; a versbeli hangulatok (idilli, elé gikus rész) megfigyelése; a stilisztikai eszközök versbeli szerepének felismerése. A Lédával a bálban című vers feldolgozása során az áthajlás szerepét is megismerjük. De persze kiemelt feladatunk a műelemzés képességének fejlesztése és az önkifejezés képességének kiteljesíté - se is. Az első irodalmi dolgozat megírását is Ady Endre költészetéhez kapcsolódva ajánlom: fogalmazás írása két-három oldal terjedelemben Ady Endre költészetének egyik motívumáról. Tanítványaim a szerelem motívumát szokták választani. A Lédával a bálban és az Őrizem a szemed versek elemzése során az összehasonlító verselemzésre is kiváló lehetőségünk nyílik. Ady forradalmi versei kapcsolódnak a Petőfi-hagyományhoz, ezért feleleveníthetjük a romantikus forradalmi látomásköltészet jellemzőit, az elmúlt évben tanult Petőfi-verseket. Feltárhatjuk a biblikus és mitologikus elemeket Ady verseiben éppúgy, mint a költemények tanító célzatú mondanivalóját. A magyarság-versek jellemző darabja, A föl-földobott kő sok kedves kolléga kérésére immár szerepel a tankönyvben. Ady verseinek ebbe a típusába mintegy száz vers tartozik, melyek legfőbb kérdése az, hogy fenn tud-e maradni a nemzetek közötti létharcban a magyar nép. A föl-földobott kő című vers értelmezése során felidézzük Vörösmarty Szózatát, a rendületlen hazaszeretet gondolatát. Móricz Zsigmond Hét krajcár Légy jó mindhalálig KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Árvácska Ady Endre költészete után Móricz Zsigmond életútjával és munkásságával ismerkedünk meg mintegy nyolc órában. Az életút elolvasása, feldolgozása insert módszer segítségével is történhet. Feladatunk a tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, adatok kiemelése, a jegyzetkészítés mikéntjének fejlesztése tanári irányítással. De ajánlom az életrajzi óra előkészítéséhez, hogy a gyerekek ismerjék meg és olvassák el a Móriczról vagy Móricztól való idézeteket, és azokat párosítsák az életrajz megfelelő eseményeivel, részeivel. Móricz munkásságának megismerése során érdekes kérdés lehet a két pólus elmélete, amelyről Szerb Antal a következőképpen fogalmaz: A kettősség talán már származásával kezdődik: az okos, kiirthatatlan erejű paraszt apa és a finom, nemesi papleány anya fia két különböző örökséget hordoz magában, a magyarságnak mind a két történelmi rétegét, az urat és a parasztságot, és kettejük harca, melynek ő a legnagyobb ábrázolója, saját tudatában mehet sokszor végbe. Móricz Zsigmond Hét krajcár című művét két tanítási órán tervezzük feldolgozni. A mű elemzése során ajánlott tevékenységformák: A novellaszerkezet, az elbeszélői nézőpont értelmezése. A művek által megjelenített konfliktusok, problémák azonosítása, átélése. Az elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása előre megadott szempontok alapján. A tapasztalatok megbeszélése, vita. A novella elemzését el kell végeznünk a cselekmény és a jelentés szintjén is. Az irodalmi mű sohasem csak történet. Benne az író az életnek egy problémáját, kérdését veti fel, s ad rá ilyen vagy olyan feleletet. Ennek kifejezésére rendeli alá a történetet. (Goda Imre) Kinek jutna eszébe a végén, hogy anekdotát kezdett olvasni a szegénységről? Csak embereket lát: az édesanyát, a kisfiát (aki a novella írójával azonos), az öreg koldust és a könnyesen vidám történetet. a Hét krajcár könnycseppjei alól felkacagó nevetést és a kacagás nyomán kibuggyanó vért. Mosolygó idillt és sötét tragédiát, megrendült lírát és könnyesen mosolygó humort. Együtt, egyszerre láttatni könnyet és mosolyt, tragédiát és idillt, a legnehezebb művészi feladat. (Czine Mihály) A novella elemzéséhez ajánljuk a munkafüzetben található szempontsort is: a) Keletkezési körülményei, az író életútjához kapcsolódó szerepe 6 irodalom 8 kk.indd :21:45

7 Mit gondolsz, milyen hatással volt Móricz írói tevékenységére gyermekkorának szűkös anyagi helyzete? b) A mű témája Nevezd meg a novella témáját! c) A mű címe, annak értelmezése, a cím és a téma összefüggése Mutass rá, milyen viszonyban áll a mű címe a témájával! d) A mű szerkezetének és cselekményének vázlata, alkotóelemei Készítsd el a mű szerkezeti vázlatát! e) Szereplők, jellemek Jellemezd a szereplőket! f) Ábrázolásmód, stílus, hangnem, műfaj Bizonyítsd be a műfaji jellemzők számbavételével, hogy novellát olvastál! g) A saját gondolatok, vélemények megfogalmazása Fogalmazd meg a véleményedet a szövegről! Mi tetszett, mi nem tetszett benne? Mi a véleményed a nyelvezetéről? Melyik rész tetszett a legjobban? Eszedbe jut-e a mű kapcsán valamilyen saját élményed? Olvastál-e már hasonló történetet (akár könyvben, akár újságban vagy az interneten)? h) Értelmezés, az író üzenete Fogalmazd meg egy-két mondatban, ajánlanád-e és ha igen, miért a mű olvasását másoknak! A Légy jó mindhalálig című regény feldolgozására mintegy négy órát terveztünk, de mindenképpen adjunk a regény elolvasása előtt feladatokat a tanulóknak, ilyen például a munkafüzet egyik feladata: A regény elolvasása közben készíts jegyzeteket, olvasónaplót! a) A fejezetekhez kapcsolj néhány pontos vázlatot! b) Készíts listát a fontos eseményekről, helyszínekről, szereplőkről! c) A szereplők jellemzéséhez gyűjts adatokat, pl. jegyezd le a külső és belső tulajdonságaikat, a cselekedeteiket! d) Készíts listát a számodra rokonszenves és ellenszenves szereplőkről! e) Jegyezd le a számodra legérdekesebb nyelvi fordulatokat, tájnyelvi szavakat! Hívjuk fel tanulóink figyelmét arra, hogy a mű cí me eltér az eddig megismert epikai művekétől. Nem megnevező, mint például a János vitéz, a Toldi, a Lúdas Matyi, hanem mondatértékű. A regény értelmezéséhez is segítséget ad bibliai utalásával. Misi édesanyja mondja fiának a címbeli mondatot: Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell: Ímé a Sátán egynéhányat ti közületek a tömlöcbe fog vetni, hogy megpróbáltassatok; és lesz tíz napig való nyomorúságtok. Légy hív mind halálig, és néked adom az életnek koronáját. (Jelenések könyve 2. 10) A mű feldolgozására szánt órák tervezése: 1. óra Tananyag: A regény műfaja. A regény ideje és tere. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: A regény önálló elolvasása előtt megfigyelési szempontok, feladatok adása. Jegyzetek készítése csoportban vagy egyénileg. A regény műfaji sajátosságainak felfedezése, megneve zése. A mű feldolgozása tanári irányítással. Műrészletek felolvasása. 2. óra Tananyag: Szereplők, jellemek. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: A szereplők viselkedésének a megfigyelése. A főszereplő életútjának nyomon követése. A mellékszereplők főhőshöz fűződő viszonyának megítélése. Véleményalkotás a sze replők jel le méről, cselekedetekről, helyzetekről, maga tar tásról. Gyakorlatok a jellemzési eljárásokra, (pl.: be leképzeléses módszerrel, Ki vagyok én? for má ban.) A szereplők tulajdonságainak értékelése. Az érzelmek kifejezésének megfigyelése. Lehetőség szerint a regényből készült film megtekintése óra Tananyag: A regény cselekménye és szerkezete. A helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek ismerete, az idő- és eseményszerkezet követése. 7 irodalom 8 kk.indd :21:45

8 Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: A regény cselekményének és szerkezetének, valamint motívumainak, azok szerepének megfigyelése változatos munkaformákban. Lényegkiemelés, vázlatkészítés. A regény dramatikus feldolgozása: például egész csoportos improvizáció a pakk felbontásáról. KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Árvácska Összefoglalás Témazáró dolgozat Babits Mihály Curriculum vitae Messze messze Hazám! KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Balázsolás Babits Mihály munkásságával három órán át foglalkozunk. Curriculum vitae írását ajánlatos előzetes olvasásra feladni, melyhez kérdéseket és feladatokat is adhatunk. A Messze messze című vers feldolgozása során feladatunk az impresszionizmus jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban. A Hazám! című vers feldolgozásához ajánlott tevékenységformák: Elemzések a művek retorikai, szövegépítkezési sajátosságainak figyelembevételével. Az ismétlés szerepének felismerése. Az állóképszerűség, a rímelés és a verselési mód felismerésének gyakorlása. KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Balázsolás A korábbi évfolyamokon megismert ún. hagyományos elemzés mellett komplex (többféle szempont együttes alkalmazása) elemzést is végezhetünk. Nem feledve azt, hogy Igazi élményt a vers bontatlanul, szétszedetlenül nyújt. Tartalma és formája együttesen. (Csorba Piroska) A verselemzés másik lényeges szempontja lehet a szubjektivitás, amelyről így ír Weöres Sándor: A jó vers élőlény, akár az alma, ha ránézek, csillogva visszanéz, mást mond az éhesnek s a jóllakottnak és más a fán, a tálon és a szájban, végső tartalma, vagy formája nincs is, csak él és éltet. Vajon mit jelent, nem tudja és nem kérdi. Egy s ezer jelentés ott s akkor fakad belőle, mikor nézik, tapintják, ízlelik. Juhász Gyula Magyar táj, magyar ecsettel. A szonett. Kiegészítő anyag: Milyen volt Tiszai csönd Készség- és képességfejlesztési célok: Képesség az irodalmi alkotás felépítésének, képeinek, nyelvi megformáltságának felismerésére. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Gyakorlatok a vers felépítésének, képeinek, nyelvi megformáltságának vizsgálatára. A Milyen volt című vers kiegészítő anyag, de ha lehetőségünk van rá, mindenképpen fedeztessük fel az elégia műfaji jellemzőit, a vers impreszszionista stílusjegyeit, a természeti képek érzéseket, emlékeket felidéző költői technikáját! 1. versszak: A nyári búzamezők a nő hajának szőkeségét 2. versszak: az őszi ég színe Anna szeme kékjét 3. versszak: a tavaszi rét sóhaja a nő hangja selymét idézi fel. Kosztolányi Dezső Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok. Itt a szavakról olyan régi emlékképeim vannak, mint magukról a tárgyakról. Itt a fogalmak s azok jelei végzetesen, elválaszthatatlanul összeolvadnak. (Kosztolányi Dezső) A szegény kisgyermek panaszai (Mint aki a sínek közé esett ; Kip-kop, köveznek ; Mostan színes tintákról álmodom ) A versciklus. 8 irodalom 8 kk.indd :21:46

9 Tisztelgés prózában Petőfi Sándorka Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Gyakorlatok a különböző idősíkok felismerésére. A versek motívumainak megkeresése és értelmezése. A versek szerkezetének vizsgálata. Tisztelgés prózában Petőfi Sándorka: a novella elolvasása, feldolgozása insert módszer segítségével. A motívum, a cselekmény idejének, helyének felismerése a mozaikokban. A novella nyelvezetének vizsgálata. Tóth Árpád Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat beírtam? Bolyongott rajtuk bús kezem. A tollra dőlve, mint botra a fáradt vándor, ki havas pusztákon megyen. Mi haszna? A sok téveteg barázdán hová jutottam? És ki jött velem? Szelíd dalom lenézi a garázdán káromkodó és nyers dalú jelen. (Tóth Árpád) Körúti hajnal Kiegészítő anyag: Rozskenyér A holdkóros apród története Goda Imre a Körúti hajnal című vers világát elemezve megállapítja, hogy ha a kompozíció felől közelítünk, szinte Petőfi versei mellé állíthatjuk a művet. Logikai rendjében a Nappal lett, indult a józan robot csattanójára kihegyezett a mű. Szimmetrikus kiegyenlítettségűek a szerkezeti szintjei: időszerkezetének három tétele: 1. a vak hajnal képei 2. a kigyúlt Végtelen Fény mámora 3. a nappallal induló józan robot költőietlen perspektívája az érzékterületekre épülő szerkesztési rend: 1. a fényektől 2. a bűvölt utca metaforáján át 3. a hanghatásokig ível képszerkezete: 1. középpontjában a Körút, melyet előbb a Végtelen Fény, később a hangok kavalkádja övez 2. az ember és a munkája uralja a képet 3. közrefogja a vak hajnal üvegszemű, álmos metaforájától a hangulat a Nap munkáslány kezére dobott csókjáig (Goda Imre nyomán) Mutassunk rá a vers impresszionista stílusjegyeire is: a hajnal sajátos fényviszonyaira, a szín- és hanghatásokra, a szinesztéziákra, azok szerepére! Karinthy Frigyes Így írtok ti A paródia. A karikatúra Kiegészítő anyag: Tanár úr kérem A humoreszk Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátosságainak a felismerésére. A műelemzés képességének fejlesztése prózai mű vek olvasása során. A humor forrásának megfogalmazása. Az epikus művek elemzésének elmélyítése. A művek közös és önálló olvasása, értelmezése, közös megbeszélése. Krúdy Gyula Szegény ember malaca Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: A novella szerkezetének a vizsgálata a bekezdések szerepének a megfigyelése során. Kifejezések ma gyarázata. Összefoglalás: a fejezetben megismert művek, irodalmi ismeretek felidézése különböző munkaformákban. Az olvasott művek kifejezésmódbeli, műfaji és verselési jellemzőinek a megfigyelése, összegyűjtése, a korábbi ismeretek felelevenítése. 9 irodalom 8 kk.indd :21:46

10 Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlatok egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. Témazáró dolgozat Tamási Áron Szép Domokos Anna Kiegészítő anyag: Ábel a rengetegben A Szép Domokos Anna elemzése során készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Az összehasonlító képesség fejlesztése tematikai, szerkezeti szempontok összevetése során. Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátosságainak a felismerésére. Népmesei jegyek keresése a novellában. A mű kifejezésmódbeli, műfaji jellemzőinek a megfigyelése, összegyűjtése. Az Ábel a rengetegben című regény feldolgozásához részletes feladatsort tartalmaz a munkafüzet, mely szinte az olvasónapló szerepét is betölti. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Lehetőség szerint a regényből készült film vagy abból részletek megtekintése. A regény szókincsének megfigyelése páros és önálló munkában. A saját és a regény szókincsének összevetése. A regény részleteinek dramatizálása. Páros jelenetek alkotása, amelyben előre meghatározott mondatok hangozhatnak el. József Attila Te jól tudod, a költő sose lódít: az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk. (József Attila) József Attila életútjával és munkásságával közel tíz órában foglalkozunk. (Az óraszámok megadásában heti 2 órával számolok.) A következő felosztással tervezünk: Szeretném, ha vadalmafa lennék! Kiegészítő anyag: Curriculum vitae 1. A lázadó ifjú Tiszta szívvel Helyzetdal (szereplíra). Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Képesség az irodalmi alkotás műfajának, balladai vonásainak, ritmusának és rímképletének felismerésére. Gyakorlatok a vers műfajának, balladai vonásainak, ritmusának és rímképletének vizsgálatára. Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy a versnek a költő sorsában és az irodalmi életben betöltött szerepéről a Curriculum vitae-ből is képet kapunk! A vers megismeréséhez segítséget nyújt a tankönyv és a munkafüzet. A költemény első versszakában a negatív leltár, a hiány bemutatása kap hangsúlyos szerepet, majd a versben a jelen bemutatása után a jövő képeit elemezhetjük. Az utolsó versszakban a tömör, balladaszerű leírás költői eszközeit figyeltethetjük meg. 2. A Mama-versek Anyám, Mama Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Gyakorlatok az irodalmi alkotás motívumainak, szervezőelemeinek, költői kifejezőeszközeinek a vizsgálatára. Az anyakép, a gyermekkor kínzó látomása mint meghatározó motívum végigkíséri József Attila életét és költészetét. Idézzük fel az életrajz elemeit, a Curriculum vitae képeit! Mindkét költemény kései sirató, a szeretett mama halála után keletkezett. Kerestessünk a gyermekkorra utaló motívumokat a versekben, magyaráztassuk meg az egyéni és közösségi sors összefonódását, az anyám-mosónőkproletárok összefüggést az Anyám című versben! Vizsgáljuk meg a szóképek és a nyelvi alakzatok versbeli szerepét, hatását is! Hallgassuk meg művészek tolmácsolásában is a verseket! Beszéljük meg, milyen értelmezési, érzelmi többletet adnak ezek az előadások! 10 irodalom 8 kk.indd :21:46

11 3. Szerelmes versek Mikor az uccán átment a kedves Ringató Menedéket keresett. Az elképzelt minta lehetett meg benne, annyi csalódás, keserűség, árvaság után még fokozottabban, s erre a kész helyre tett be most, azonnal engem így szólnak József Attila utolsó szerelmének, Kozmutza Flórának a gondolatai. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Mutassunk rá a Mikor az uccán átment a kedves című vers meghitt hangulatára, derűs ábrázolásmódjára! Ismertessük fel a féltés, féltékenység gondolatának a pillanatnyi megjelenését is, majd a harmónia újbóli helyreállását! A Ringató című vers elemzésekor ismertessük fel, hogy a költő tudatosan él a beszédhelyzet és a szavak kétértelműségével. Nem tudjuk pontosan, hogy ki beszél, ki dalol, és azt sem, hogy kihez és kiről szól. Mondják el a gyerekek a véleményüket arról, hogy a költemény gyöngéd hangja mögött szerintük milyen szerelmi érzés rejlik! Fogalmazzák meg érveiket is a véleményük mellett! Végeztessünk gyakorlatokat a ritmus, a hangzás és a játékosság szerepének vizsgálatára az irodalmi alkotásban! 4. Költészet és történelem Levegőt! Már a vers címe is bátor hangot sejtet. Valóban, merész hangú vádbeszéddel ismerkedhetnek meg tanulóink, mely a jogtalanság, az önkény légköre ellen szól. Ismertessük fel a gyerekekkel azt is, hogy a versben többször ismétlődik a gyermek motívum: az első, a hetedik és az utolsó strófában is. Mutassunk rá ezek formájára és szerepére! Vizsgáljuk meg és értelmezzük a címet és az indító kérdést, mely egy végsőkig elkeseredett ember indulatoktól túlfűtött segélykiáltása. Jelöljék be a gyerekek a költemény szerkezeti egységeit, húzzák alá a kulcsszavakat, és készítsenek ezek alapján vázlatot! Fejtsék ki a véleményüket arról, miért beszélhetünk kétféle rendről a költeményben! 5. Lírai számvetés Születésnapomra Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: József Attila költészetéből vett válogatásunkat a halála évében írt játékos önvallomásával zárjuk. Ekkor írt verseinek hangja már egyre komorabb, a Születésnapomra, erre az önmagának ajándékba írt versre mégis a játékos ritmusok, a tündéri kedv és a csúfolódó irónia jellemző. Bizonyítsuk be tanítványainkkal a versből vett idézetekkel ennek a mondatnak az igazságtartalmát! Végeztessünk gyakorlatokat a vers szerkezeti egységeinek, kulcsszavainak, zeneiségét biztosító tényezőinek, hangvételének a felismerésére! Fontos feladatunk a vers írásképének a vizsgálata. Fogalmazzák meg a gyerekek, miről árulkodik a verssorok eltérő hosszúsága! KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Kis József Attila-szöveggyűjtemény Radnóti Miklós Radnóti Miklós életútja Nem tudhatom Tétova óda Razglednicák Kiegészítő anyag: Hetedik ecloga 11 Radnóti Miklós Nem tudhatom című verse a hazaszeretetről szóló vallomás. Ismertessük fel a költemény szerkezeti egységeit a tanulókkal! (Milyen képekkel jelenik meg a gyermekkori, békés haza? Mely nézőpontból látjuk a tájat? Hogyan vezet át az első egység zárósora a következő részbe? Kinek a nézőpontjából készültek a háborús pillanatképek?) Kerestessük meg a tanulókkal a Szózatra utaló sorokat! Vonjunk párhuzamot Vörösmarty Szózata és Radnóti verse között! Gyűjtsenek tanulóink a ma gyar irodalomból ún. hitvalló verseket, prózarészleteket! Rendezzék el az anyagot, adjanak címet az antológiának, és egészítsék ki a gyűjteményt képzőművészeti alkotásokkal is! Kiegészítő anyag a Hetedik ecloga című vers. Radnóti a magyar irodalom legismertebb eklogairodalom 8 kk.indd :21:46

12 szerzője. Megismerkedhetünk a műfaj jellemző vonásaival, feleleveníthetjük a hexameteres versformáról tanultakat. Tétova óda Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: A hitvesi líra tárgykörébe tartozó költemény már a címében is jelzi, hogy az óda műfaji jellemzőihez kapcsolódik. Feladatunk az óda műfaji jellemzőinek a vizsgálata. Végeztessünk feladatokat annak felismerésére, hogy a vers szerkezete, gondolatai, költői képei, verselése és rímelése milyen szerepet tölt be a versbeli harmónia és nyugalom megteremtésében! A vers egyetlen versfolyam, nincs strófákra tagolva. Bontsuk részekre mégis aszerint, hogy a lírai én munkája és hivatása vagy a családi boldogság áll-e a középpontban! Razglednicák Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: A négy darabból álló képeslap a szörnyű menetelésnek a tragikus állomásait örökítette meg. Feladatunk a razglednicákon a reális, az expresszionista és az idillikus vonások megkeresése és felismerése. Az utolsó képeslap eltér az előzőektől, a költő már nem ura teljes egészében erejének. Ismertessük fel tanulóinkkal ennek tartalmi és formai eszközeit! Feladatunk az alliterációk és jelzők hangulati szerepének a bemutatása is. Összefoglalás Témazáró dolgozat Házi dolgozat: II. irodalmi dolgozat írása. Fogalmazás írása két-három oldal terjedelemben önéletrajz témában. Modern idők dráma és film A fejezetben a némafilm mint önálló, a színpadihoz közeli kifejezésforma bemutatásán keresztül közelítjük meg a drámai, színpadi művek feldolgozását. Utóbbihoz kapcsolódóan bemutatjuk egy több különböző műfajban is visszatérő motívum, sablon továbbélését. Ettől a megközelítéstől reméljük, hogy meghozza (vagy ébren tartja) a diákok olvasási kedvét, és lehetővé teszi számukra, hogy felfedezzék, mennyire élő lehet egy 16. századi tragédia világa. Megközelítések, órabeosztás (lehetőségek, pl.) A B C Megközelítés 1 2. óra: a némafilm mint önálló kifejezési forma megismerése Chaplin filmjén keresztül 3 5. óra: a Rómeo és Júlia feldolgozása, a szerelmi alapmotívum továbbélésének bemutatása 6. óra: projektmunka (indítás) vagy projektbemutatók A Rómeo és Júlia feldolgozása, a szerelmi alapmotívum továbbélésének bemutatása más művek drámák, regények, filmek feldolgozásával ( projekt) órában A Rómeo és Júlia feldolgozása önmagában 3 6 órában (mellette differenciált projektmunkával egy másik Shakespearedarab megismerése) Kinek? Olyan csoportok számára, amelyekben a tanulók egy jó része könnyen olvas/ szeret olvasni, és nyitott az újdonságokra, érdekességekre. Olyan csoportoknak, amelyekben többségben vannak a nehezen olvasó, kevéssé motivált diákok. Olyan csoportoknak, amelyekben vannak nehezen olvasó, kevéssé motivált diákok a jól (jobban) olvasók mellett. 12 irodalom 8 kk.indd :21:46

13 Bajusz, kalap, fogaskerék A fejezet (modul) feldolgozásának legfőbb problémája, hogy általában nincs idő alkalom, lehetőség a film órai vetítésére. Emiatt érdemes a feldolgozásban egyes diákok önálló (előzetes) munkájára építeni, illetve felfoghatjuk a feldolgozást magát egyfajta kedvcsinálóként, motiváló bevezetőként. Ehhez kívánunk mintát, ötletet adni a közölt óratervekkel. Óratervek (minták, ötletek) Előzetes feladatok Tankönyv 130. o. 2., 4., 131. o. 5 6., 1. Egy-két héttel korábban adjuk ki a feladatokat érdeklődő, vállalkozó tanulóknak; a későbbiekbe n ők lesznek a csoportos feladatmegoldások során a téma szakértői (ismerői). Kérjük meg őket/biztosítsunk nekik lehetőséget arra, hogy nézzék meg a filmet (közösen vagy egyénileg). Munkaformák: a diákok az ilyen típusú feladatokat szívesen vállalják párokban vagy kisebb csoportokban. Megoldás lehet az egyéni feladatokra épített kooperatív munka, pl. közös filmnézés után (az egyes feladatoknál megadott szempontok felosztása, ezek megbeszélése és az eredmény rögzítése a grafikus szervezők ábra, táblázat segítségével). 1. óra Ráhangolódás: 130. o. 1. (pl. ötletbörze*) Jelentésteremtés: 130. o. 3.: a gyári jelenet megtekintése csoportmunka; az előzetes feladatra felkért tanulók vezetik a csoportok feladatmegoldását, felhasználva munkáikat (módszerek pl. útlevél kettéosztott napló *). Reflektálás: 131. o. 2 3.: előzetes tanulói tevékenységre épített csoportmunka; az előzetes feladatra felkért tanulók a grafikus szervezők segítségével ismertetik előzetes feladataikat, megoldásaikat, irányítják a csoportok feladatmegoldását (módszerek pl. körforgó/ablakok*). Zárás: pl. kilépőkártya csoportonként. Szorgalmi házi feladat: 130. o. 3., más jelenetekkel. 10 perc 15 perc 15 perc 5 perc 2. óra Ráhangolódás: felolvasás a 130. o. 3. megoldásaiból (az előző órai csoportmunka vagy szorgalmi feladat produktumai). Jelentésteremtés: 132. o. 1 3.: választott jelenetek megtekintése, kreatív csoportmunka, bemutatók. Reflektálás: 132. o. 4 5.: projektindítás (módszer pl. ötletbörze kreatív csoportmunka); a folytatása, kifutása lehet pl. projekt megvalósítása az összefoglaló-záró órára (több tanórán keresztül beszámolók, lépések vagy az ottani munka előkészítése). A feldolgozás folytatása (tanórákon kívül): pl. közös filmnézés, megbeszélés a csoporttal, osztállyal tanórán kívüli filmklub keretében, plakát készítése, ajánló írása és bemutatása az osztályban, iskolában (érdeklődő tanulók), iskolai szintű vetítés, egyes diákok vitaindítójával, projektindítás, projektmunka. 10 perc 25 perc 10 perc Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok 130./1. A párhuzam (hasonlat) értelmezése során érdemes szétválasztani, tudatosítani a hasonlat két elemét összekötő képi mozzanatokat (vonulás, tolongás, egyformaság stb.) és a hasonlatban rejlő további asszociációs lehetőségeket (a nagyvárosi emberi élet minősége, terelt, irányított volta, egyformasága, szürkesége stb.). 130./2. Az ábrán megjelölt szempontokat adjuk (előzetes) megfigyelési szempontokként a filmhez tanulópároknak/hármas csoportoknak. Az órán a párok/hármas csoportok maradjanak együtt, válasszanak maguk mellé társakat a 3. feladat megoldásához! Módszer, pl.: az előzetes feladatot nem kapott diákokat megkérjük, készítsenek néhány szempont alapján útlevelet (körözést, adatlapot) a szereplőkről a feladatuk, hogy ehhez kérdezzék ki azokat, akik már látták a teljes filmet. Az útleveleket kitehetik az osztály egyes pontjaira, ahol a többiek még az óra folyamán/végén megnézhetik, 13 irodalom 8 kk.indd :21:46

14 véleményezhetik. (Ötletadó, motiváló lehet, ha a filmből kiemelt jelenetekkel illusztrált munkalapokat adunk ki a feladathoz.) 130./3. A feladat lényege a nézőpontváltó írás gyakorlása (RAFT). A tanulók az ilyen típusú feladatokat szívesebben végzik párban vagy kisebb csoportban az órán, illetve sokszor házi feladatként is. Fontos, hogy írásukról, a szempontoknak való megfelelésről visszajelzést kapjanak. Ez lehet tanári pl. felolvasás után szóban vagy a csoportmunka közben, illetve jöhet a tanulóktól, pl. a munkák kicserélése párok/csoportok között, írásos kommentálás, értékelés. (Az óratervi mintában kooperatív órai csoportmunka, illetve otthoni feladat.) 130./4., 131. o. 5 6., 1. A feladatok célja, hogy a film mint lényegében epikus alkotás első szintű befogadását megkönnyítsék, megalapozzák interpretációját. (Pl. helyszín, környezetrajz, a cselekmény nyomon követése és összefüggéseinek feltárása, jellemformálás.) A feladatok az óratervi mintában a tényleges, órai feldolgozást megelőző feladatokként szerepelnek. A feladatokat végző diákok később meg kell, hogy osszák tudásukat társaikkal. Emiatt különösen fontos a grafikus szervezők használata, illetve a jegyzetek készítése. 131./1 3. A feladatsor a film interpretációját ( értelmezés ) célozza, a címből kiindulva, elsősorban a filmben szatirikusan megjelenő kritika irányából. Ebben az összefüggésben némileg a háttérbe szorul a szerelmi szál, de természetesen erre is érdemes kitérni. A kiindulást az 1. feladatban adott ábra mint grafikus szervező jelenti, erre építhető mint annak továbbgondolása a 2 3. feladat. (Órai munkavégzés esetén pl. csoportmunkával, a témákat megosztva tanulócsoportok között, pl. ablakok módszerrel.) Az óratervi mintában az 1. feladat előzetes feladatként szerepel. A feladatot kidolgozó diák(ok) mint témagazdák vagy szakértők segíthetik a csoportok munkavégzését. A feladatsorhoz kapcsolható az oldalsáv Modern idők?/1 3. feladata. (Előzetes vagy a továbbgondolásra indító otthoni feladat, párok-csoportok.) Ez a megközelítés összekapcsolja a megjelenésében, tempójában régi filmalkotást a tanulókat körülvevő valósággal. ÖTLET A 131. oldalsáv két feladatsorától (Modern idők?/ellenutópiák évszázada) elindítható egy ellenutópia projekt. A projekt összekap - csolható a tankönyv utolsó témakörének 2. fejezetével (Teremtett világok/kétes jövő? Az ellenutópia; oldal), illetve lehetővé teszi a differenciálást, az olvasni szerető, nagyobb ívű társadalmi kérdésekre nyitott tanulóknak többletfeladat megoldását és egyfajta motiváló-irányító szerepbe helyezését. A projekt lépései, kivitelezése A fejezet tárgyalása közben kérjünk meg érdeklődő (l. fentebb) tanulókat, lehetőleg párokban/hármas csoportokban a 131. és oldal szélső sáv feladatainak megoldására. (Egy-egy páros/hármas csoport kapjon egy-egy feladatsort. Kevés vállalkozó esetén nem kell minden feladatsort kiosztani. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy a megoldáshoz el kell olvasni egy regényt, illetve meg kell nézni egy filmet Huxley: Szép új világ, Bradbury: Fahrenheit 451, film: Mátrix, de sok érdeklődő esetén megadhatunk további ellenutópiákat is, pl. Orwell: 1984, Burgess: Gépnarancs, filmen Terry Gilliam: Brazil)! Adjunk határidőt a feladatok megoldására, és adjunk lehetőséget órai keretben vagy tanórán kívül, szervezett formában arra, hogy egymással tapasztalatot cseréljenek a párok/csoportok. (Mutassák be egymásnak a megoldásaikat, esetleg egy-két egyszerű kérdésre adjanak választ közösen az ellenutópia műfajával, jellemzőivel a művek hasonlóságaival, különbségeivel kapcsolatban.) Az ellenutópia fejezet feldolgozásakor ezek a diákok (227. oldal 1 4. feladatok) előzetes információkkal bíró szakértőkként, illetve kontrollcsoportként működhetnek közre/kaphatnak önálló feladatot a kooperatív csoportmunkában oldal lapszél 1. A feladat megoldása bizonyára nem kevés meglepetéssel szolgál majd a diákoknak érdekes lehet látni, hogy a már jócskán régi klasszikusként elkönyvelt nyugatosok, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila stb. kortársai voltak Chaplinnek, sőt, vannak közöttük, akik láthatták (volna) a filmet. 14 irodalom 8 kk.indd :21:46

15 Ugyanakkor az is meglepő lehet, hogy jóval későbbi generációk szülöttei (pl. Petri György, Cseh Tamás, Sánta Ferenc, Sütő András stb.), már a mi (akár még a tanulóké is) kortársaink voltak oldal lapszél 2 4. A kutatási feladatokhoz jól használható a nyomtatott lexikonok mellett a Wikipédia (magyar nyelvű) Chaplin-oldala, illetve a művész hivatalos oldala ( angol) oldal lapszél 5. A feladat célja a kreatív írás gyakorlása. Fontos, hogy a szöveg formája és regisztere megfeleljen a műfajnak (beszédhelyzet, közönség...). A feladatot adhatjuk páros, csoportos feladatként. Munkaforma lehet pl. háromlépéses interjú, szerepjáték. A feladathoz jól használhatók az előzőhöz megadott források. Örökzöld témák Olvasat A dráma feldolgozásának alapját a mű szövegének értő olvasása, illetve drámai szerkezetének, a szereplők kapcsolatrendszerének, motivációinak áttekintése jelenti. Ennél a munkafázisnál (is) érdemes figyelembe venni a tanulók felkészültségében, olvasási tempójában, motiváltságában jelentkező különbségeket a csoportokon belül. Erre a csoport összetételétől függően több lehetőséget is kínál a tankönyv és a munkafüzet. Ötletek, lehetőségek az értő, önálló olvasat kialakítására: A) Olyan csoportokban, ahol a többség viszonylag jó, életkorának megfelelő olvasási képességekkel bír, megfelelően feladattudatos, jól kommunikál. A munkafüzet o. feladatainak kidolgozása otthoni, egyéni (páros, kiscsoportos) munkavégzéssel ( olvasónapló ), a dráma előzetes, egyéni (otthoni) olvasása mellett. A feladatok, megoldások áttekintése órán (kooperatív páros, csoportos vagy frontális munka). B) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport egy része szívesen olvas, jó, életkorának megfelelő olvasási képességekkel bír, egy másik, számottevő része viszont nehezebben, kevésbé szívesen olvas. A munkafüzet o. feladatainak kidolgozása otthoni, egyéni (páros, kiscsoportos) munkavégzéssel ( olvasónapló ), a dráma elő - zetes, egyéni (otthoni) olvasása mellett önként vállalkozó/kiválasztott és felkért tanulók. A feladatok, megoldások áttekintése órán (kooperatív páros, csoportos vagy frontális munka szakértői csoportok létrehozása azokból a tanulókból, akik előzetesen feladatot vállaltak. Ezzel párhuzamosan szövegolvasás, kifejleti jóslatok alkotása (tankönyvi feladatok, pl. tankönyv fent) azok a tanulók, akik nem vállaltak előzetesen feladatot. (Ők a feldolgozással párhuzamosan olvassák a drámát, illetve annak részleteit az órákon.) Kooperatív csoportmunka a megoldások bemutatása, megbeszélése, újabb feladatok (pl. tankönyv oldal). C) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport nagyobb része nehezebben, kevésbé szívesen olvas. Ebben az esetben a diákok a feldolgozással párhuzamosan olvassák a drámát, illetve annak részleteit az órákon. Szövegolvasás, kifejleti jóslatok alkotása (tankönyvi feladatok, pl. tankönyv fent) Kooperatív csoportmunka a megoldások bemutatása, megbeszélése, újabb feladatok (munkaforma pl. vándorló csoportok). Interpretáció A befogadás második lépése a dráma (önálló) interpretációja ( értelmezés ) a megismert szövegre, saját olvasatra építve. Ebben a fázisban nem feltétlenül kell, hogy cél legyen egy a mű egészére kiterjedő értelmezés kialakítása. (Általában véve elegendő a cselekmény, a drámai szerkezet ismeretében, ezek előterében a tankönyvben olvasható részletek interpretációja, illetve azokra mint mozaikkövekre építve egyes, a művön végigvezethető szempontok interpretációja.) Az interpretáció lényeges (talán legfontosabb) része a jelenetek, szituációk átlátása, 15 irodalom 8 kk.indd :21:46

16 az érzelmek, egyéb motiváló tényezők felfedezése. Ehhez szükséges a kapcsolat megteremtése a saját ismeretekkel, világképpel. (Ebben segítséget nyújtanak a tankönyvi o. fő- és részben az oldalsáv feladatai, illetve a B) és C) típusú csoportokban a munkafüzet oldal feladatai, grafikus szervezőkként.) Ötletek, lehetőségek az (önálló) interpretációra. Reflexió A közvetlen olvasatra és az önálló interpretációra épülhet harmadik, immár lezáró fázisként az ezekre történő reflektálás. A reflexió többféle irányt vehet, illetve különböző tartalmakat hozhat létre. Egyik formája lehet az önértelmezés, a mű és a tanulók emberi érzelmekről, viselkedésről, élethelyzetekről alkotott képének összevetése (ehhez alapot adnak pl. a munkafüzet o., a tankönyv o. belső sáv feladatai, illetve a 143. o. szélső sáv feladatai). Egy másik formája a motívum megfigyelése, a mű és a motívum továbbélésének feltérképezése lehet az irodalomban és az irodalom határterületein. (Ehhez pl. a , illetve a 138. o. lapszél feladatai szolgáltatnak anyagot, illetve kiindulási alapot.) A harmadik irány a darab szüzséjének, részleteinek, illetve főmotívumának újraalkotása, aktív újrajátszása lehet (pl. tankönyv 141. o. lapszél feladatai). Óratervek (minták, ötletek) A) Olyan csoportokban, ahol a többség viszonylag jó, életkorának megfelelő olvasási és kommunikációs képességekkel bír. Előzetes feladatok Munkafüzet o. Kérjük meg megfelelő idővel (2-3 héttel a feldolgozás megkezdése előtt) a tanulókat a dráma olvasására. Alakítsunk párokat/háromfős csoportokat, és osszuk szét közöttük a munkafüzet oldal feladatait. (Természetesen nem érdemes mindenáron minden feladatot kiosztani.) Az osztály létszámától függően 1-1 pár/csoport több, 1 3 feladatot is kaphat. Ha a párok/csoportok több feladatot is kapnak, érdemes a feladatokat úgy csoportosítani, hogy a cselekményre ( o.) és a szereplőkre ( o.) vonatkozó feladatok közül egyaránt kapjon minden pár/csoport. Ezután kérjük meg a tanulókat, hogy olvasás közben kiemelten figyeljenek a feladatukra (feladataikra), beszéljék meg a párjukkal/csoportjukkal, és írásban készítsék el a feladatokat. (Érdemes egy olyan határidőt beiktatni kb. 1 héttel a feldolgozás kezdete előtt, amikor be kell mutatniuk, hol tartanak, illetve mondhatjuk azt is, hogy addigra készen kell lenniük, de még utána lesz idő egyeztetni a párjukkal/társaikkal.) 1. óra Ráhangolódás: tanári bevezető érdekességek a drámáról, előadásokról, filmekről/jelenet bemutatása és felismerése (rögtönzött szituációs játék), aktív táblás feladatok; FONTOS: az óra feladatainak, menetének ismertetése. Jelentésteremtés: az információk megosztása kooperatív csoportmunkával mf o. (3 megy, 1 marad, variáció). Alkossunk 4 fős csoportokat úgy, hogy minden csoporttag más felada - tot hozzon kidolgozva, előzményként! A cso porttagok ismertessék a megoldásokat, írásaikat, véleményüket! Mindenki készítsen jegyzeteket (ha van, használja a munkafüzetet)! A csoporttagok kb. 10 perc múlva szóródjanak szét úgy, hogy hárman üljenek át másik asztalokhoz! Nem fontos (nem is megoldható) arra figyelni, hogy olyan diákokkal kerüljenek össze, akik más feladatokat oldottak meg. Ugyanúgy ismertessék, nézzék át a megoldásokat (a csoport igényei szerint, lehetőleg azokat, amelyeknek a megoldása még nem szerepel valakinél, de nézzék meg a többit is). A szóródást kb. 10 perc múlva ismételjük meg! Jelezzük, hogy nem baj, ha nem találkozik mindenki minden feladat megoldásával! A csoportmunka alatt figyeljük, nézzük, hogyan haladnak a tanulók a munkafüzet kitöltésével, illetve jelezzük előre, hogy néhány munkafüzetet át fogunk nézni! 5 perc 30 perc 16 irodalom 8 kk.indd :21:46

17 Reflektálás: frontális munka emeljünk ki és ismertessünk/bocsássunk vitára néhány szellemes vagy éppen vitatható megoldást. Házi feladatként adhatjuk a hiányok pótlását, a munkafüzet feladatainak kiegészítését pl. tanulópárokban. 2. óra Ráhangolódás: pl. szinkronjáték (egykét perces film- vagy színházi jelenet erkély, búcsú, kripta stb. levetítése hang nélkül, megfelelő számú diák rögtönzött alámondásával); szövegfelismerés (ki, mikor, kinek mondta felolvasás/aktív tábla); játék a beszedett feladatokkal (melyik feladat megoldása milyen nézőpontot tükröz, milyen a színvonala, melyik osztálytársad írhatta) értékelés. Jelentésteremtés: csoportmunka, 4 fős csoportokban; feladatok: tk o. alsó 1 4., tk o. 1 4., tk o. 1 4., tk o. 1 5., o A csoportok a teljes kérdéssorokat dolgozzák ki (az osztály/csoport létszámától függően több csoport is dolgozhat egy-egy feladatsoron). Fontos, hogy minden csoport írásos, bemutatható produktumot hozzon létre. (Ahol van ilyen, pl o. 1., 4., használják a grafikus szervezőket; ahol nincs, maguk is készíthetnek ilyet, pl o a cselekmény menetét, lehetséges elágazásait szemléltető ábra.) A csoportoknak ajánlhatunk, illetve megadhatunk a feladatok megoldásához illeszkedő módszereket (ezeket, ha még nem ismerik, érdemes rövid leírással használati utasítással kiadni; pl o. 4. ablakok/körforgó), vagy rájuk bízhatjuk a munkaformát és munkamegosztást. A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címs zó alatt. 10 perc 5 perc 25 perc Reflektálás: a megoldások bemutatása, csoportmunkával (a csoportok mozgása, vándorló csoportok, három megy, egy marad) vagy frontális munkával. Az előbbi esetben kb. 5 perces cserékkel és megfelelő útvonalon minden csoport láthat minden típusú megoldást. A frontális munka esetén kiválaszthatunk példaértékű megoldásokat, azokat bemutathatjuk és értékelhetjük. (A többit pl. a szünetekben kiállíthatjuk, vagy a következő óra elején bemutathatjuk.) Érdemes önként vállalkozó tanulóknak szorgalmi házi feladatként vagy kijelölt feladatként kiadni olyan feladatokat, amelyek a következő órai munka alapját adhatják/kiegészíthetik az órai feldolgozást (pl. tk o. lapszél 2., 135. o. lapszél 1 3., 138. o. lapszél 1., 140. o. lapszél 1.). 3. óra Ráhangolódás: pl. az előző órán leírtak valamelyike (a választott reflexiónak megfelelően, gondolatindítóként), illetve az előző órai produktumokból választott részletek, darabok bemutatása (erre akár több időt is szánhatunk). Jelentésteremtés: csoportos vagy frontális munka a reflexió választott irányának megfelelően a tk o. lapszél feladataiból. (Jól használhatók lehetnek a munkafüzet korábban megoldott, illetve az esetleg erre a célra meghagyott feladatai.) A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. Reflektálás: A választott témá(k)nak és munkamódszernek megfelelően a produktumok bemutatása, megvitatása/ véleményezése (l. az előző óránál); személyes reflexió (írásban), pl. mf. 90. o. Ha én lennék.... ÖTLET: a tk o. lapszél 1 5. feladatából projektet indíthatunk, amelyből komolyabb produktum is kihozható. 15 perc 5 perc 25 perc 15 perc 17 irodalom 8 kk.indd :21:46

18 B) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport egy része szívesen olvas, jó, életkorának megfelelő olvasási képességekkel bír, egy másik, számottevő része viszont nehezebben, kevésbé szívesen olvas. Előzetes feladatok Munkafüzet o. Kérjünk fel önként vállalkozó/választott tanulókat megfelelő idővel (2-3 héttel a feldolgozás megkezdése előtt) a tanulókat a dráma olvasására. A továbbiakban járjunk el úgy, mint az A) típusú feldolgozásnál, azzal a különbséggel, hogy csak a cselekményre vonatkozó feladatokat ( o.) osszuk ki a párok/ csoportok között. (Ha kevés olyan tanuló van a csoportban, aki megfelelően motivált, vállalkozó, egyegy tanuló önállóan is kaphat feladatot.) 1. óra Ráhangolódás: l. az A) típusú feldolgozás 1. óráját. Jelentésteremtés: szakértői csoportok létrehozása kooperatív csoportmunkával (azokból a tanulókból, akik előzetes feladatot vállaltak mf o. hasonlóan az A) típusú feldolgozás 1. órájának azonos részéhez). Ezzel párhuzamosan szövegolvasás, kifejleti jóslatok alkotása és ellenőrzése tk o fent (azok a diákok, akik még nem olvasták a drámát). A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. Reflektálás: csoportmunka, kooperáció; tk o lent Alkossunk új csoportokat úgy, hogy minden csoportban legyenek olyan ta nulók, akik már olvasták a drámát, és olyanok is, akik még nem. FON- TOS, hogy a feladatokat úgy adjuk ki, hogy azok, akik már olvasták a művet, ne tudjanak magukban dolgozni/ ne maradhasson rájuk a feladat. (Pl. a feladatok, csoportbeli szerepek elosztása kérdező, válaszadó, jegyző stb., olyan munkamódszerek, amelyeknek a 5 perc 25 perc 20 perc végén egyéni produktumnak kell létrejönnie kettéosztott napló, jegyzőkönyv stb.) A csoportok feladata lehet, hogy készítsenek a cselekmény menetét, lehetséges elágazásait szemléltető ábrát. A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. FONTOS: adjuk ki feladatként, hogy akik még nem olvasták, kezdjék meg a dráma olvasását. Érdemes megjelölni helyet, egységet, ameddig a következő órára el kell jutni. 2. óra Ráhangolódás: l. az A) típusú feldolgozás 2. óráját. Jelentésteremtés: kooperatív csoportmunka, szakértői csoportok. Alakítsunk 3-4 fős homogén csoportokat úgy, hogy lehetőleg olyanok kerüljenek egy csoportba, akik korábban előzetes feladatot vállaltak (vagyis már korábban olvasták a teljes drámát, és külön csoportokba szerveződjenek azok, akik csak elkezdték vagy éppen frissen olvasták a drámát az órára. Törekedjünk arra, hogy kb. egyforma számú csoportot alakítsunk a két típusból. Osszunk ki a csoportok között választott feladatokat a tk o., illetve mf o. feladatai közül. Nem fontos, hogy minden feladaton két különböző típusú csoport dolgozzon, de szervezhetjük így is a folyamatot, illetve adhatunk több feladatot is egy-egy csoportnak. (Amennyiben megjelöltünk egy helyet, ameddig el kellett jutni az olvasásban azoknak, akik az előző óra után kezdték el a drámát, figyeljünk arra, hogy a nem egy szövegre vonatkozó feladatok közül olyanokat kapjanak, amelyek zömében az olvasott részekre vonatkoznak.) Kb. 15 perc után keverjük meg a csoportokat; pl. 2-2 tanuló üljön át, vagy 3 megy, 1 marad. Nem baj (sőt!), ha a csoportok nem végeztek a feladataikkal. Az új csoportok tagjai ismertessék és beszéljék meg egymással a megoldásaikat 5 perc 30 perc 18 irodalom 8 kk.indd :21:47

19 mindenki használja a munkafüzetét, illetve a könyv feladatainál a füzetben rögzítse a maga megoldását, és folytassák a feladatok végzését. Amennyiben a csoportok megfelelő tempóban haladnak, illetve nagyjából befejezik a feladataikat, kb. 10 perc után újrakeverhetjük a csoportokat, a korábbi szisztémának megfelelően úgy, hogy olyanok találkozzanak, akik még nem dolgoztak együtt. FONTOS: a csoportmunkának legyenek szöveges/grafikus, értékelhető produktumai. A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. Reflektálás: pl. kilépőkártyák, a csoportok/diákok önértékelése, vagy kreatív szövegalkotást igénylő egyéni feladatok (pl. mf. 79. o. 2., 82. o. 2., tk , ) Ha kreatív szövegalkotást igénylő feladatokat adunk ki az óra utolsó fázisában, jó megoldás lehet, ha a diákok pl. párokban kezdik meg a munkát, és otthon egyénileg fejezik be. Ebben az esetben a következő órán a ráhangolódás választott szövegek felolvasása lehet. 3. óra Ráhangolódás: l. az A) típusú feldolgozás 3. óráját, illetve az előző órához fűzött megjegyzést. Jelentésteremtés: a kooperatív csoportmunka folytatása a fennmaradó feladatokkal, kiegészítve a kreatív szövegalkotási feladatokkal (ha a csoport egészében nehezen halad; l. az előző óránál), vagy kooperatív csoportos/frontális munka a reflexió választott irányának megfelelően a tk o. lapszél feladataiból. (Jól használhatók lehetnek a munkafüzet korábban megoldott, illetve az esetleg erre a célra meghagyott feladatai.) A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. 10 perc 10 perc 25 perc Reflektálás: a feladatok megoldásainak bemutatása, vagy a reflexió választott témájának és munkamódszerének megfelelően a produktumok bemutatása, megvitatása/véleményezése; személyes reflexió (írásban), pl. mf. 90. Ha én lennék...! ÖTLET: a tk o. lapszél 1 5. feladatából projektet indíthatunk, amelyből komolyabb produktum is kihozható. 10 perc C) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport nagyobb része nehezebben, kevésbé szívesen olvas. 1. óra Ráhangolódás: szövegolvasás, filmrészlet, a téma bevezetése. Jelentésteremtés: csoportmunka, szövegolvasás, kifejleti jóslatok alkotása és ellenőrzése tk o fent. Reflektálás: frontális, egyéni vagy páros munka a tk o. belső sávból. Jó megoldás lehet, ha a diákok pl. párokban/kiscsoportokban kezdik meg a munkát, és otthon egyénileg fejezik be. Ebben az esetben a következő órán a ráhangolódás választott megoldások ismertetése lehet. FONTOS: a tanulókat biztassuk a dráma olvasására, esetleg megadhatunk pl. tankönyvi részleteket kötelezően elolvasásra. ÖTLET: érdeklődő tanulókat megkérhetünk a dráma elolvasására ( szakértői csoportok), esetleg jelenetek előadására. A differenciálás egy formája lehet további, személyre szóló munkafüzetbeli feladatok kiadása ( kutatás, projekt ). 2. óra Ráhangolódás: l. az A) típusú feldolgozás 1. óráját, illetve az előző órához fűzött kiegészítést. 10 perc 25 perc 10 perc 10 perc 19 irodalom 8 kk.indd :21:47

20 Jelentésteremtés: frontális, egyéni vagy páros munka a tk o. belső sávból (az előző órán még el nem végzett, illetve be nem fejezett feladatok megoldása). Választott feladatok szövegrészletek olvasásához kapcsolva a mf o. feladataiból (megadott szöveghely, helyek közös/egyéni olvasása után a feladatok részleteinek elvégzése közösen, frontálisan vagy páros/csoportos munkával). A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. Reflektálás: részletekhez fűződő kreatív írásmű (fiktív napló, levél, belső monológ, átirat stb.) készítése. (Kiindulást jelenthetnek a tankönyv és a munkafüzet elvégzett feladatai.) Jó megoldás lehet, ha a diákok pl. párokban/kiscsoportokban kezdik meg a munkát, és otthon egyénileg fejezik be. 3. óra Ráhangolódás: l. az A) típusú feldolgozás 1. óráját. Jelentésteremtés: frontális, egyéni vagy páros munka a tk o. belső sávból (az előző órákon még el nem végzett, illetve be nem fejezett feladatok megoldása), illetve választott feladatok a szélső sáv feladataiból. Választott feladatok szövegrészletek olvasásához kapcsolva a mf o. feladataiból (megadott szöveghely, helyek közös/egyéni olvasása után a feladatok egyes részleteinek elvégzése közösen, frontálisan vagy páros/csoportos munkával). A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. Reflektálás: ajánló, ismertető, részletekhez fűződő kreatív írásmű (fiktív napló, levél, belső monológ, átirat stb.) készítése. 25 perc 10 perc 10 perc 25 perc 10 perc A csoport haladási tempójának függvényében áttérhetünk a reflexió valamelyik irányára. (L. fentebb.) Jó megoldás lehet, ha a diákok pl. párokban/kiscsoportokban kezdik meg a munkát, és otthon egyénileg fejezik be. A produktumokat felhasználhatjuk az értékeléskor. ÖTLET: A gyengébb olvasási képességű, esetleg kevésbé motivált csoportok esetében is motiváló, sikeres lehet a tk o. szélső sáv 1 3. feladat elvégzése, illetve a tk o. szélső sáv 1 4. feladat vagy ahhoz hasonló kidolgozása, akár projektszerűen, a feldolgozással párhuzamosan. Adott esetben akár ezeket is kiemelhetjük elsődleges feladatként, és ehhez kapcsolhatjuk a drámafeldolgozást. (Ugyanezt megtehetjük a filmfeldolgozások esetében is; pl. a tk o. szélső sáv feladataiból kiindulva.) Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok 134. o (fent) A verses, drámai szöveg, különösen az egyébként is nehezen, keveset olvasó diákok számára kimondottan nehezen befogadható. A feladatsor egyfelől a szövegrészletek (prológus, zárszó) feldolgozását segíti (a prológushoz kapcsolódóan az ábrával). Másfelől a cselekmény kivonatának lényegében a drámai szüzsé áttekintése alapot szolgáltat a dráma, illetve a részletek olvasásához. Ebből adódóan egyrészt akkor töltheti be a szerepét, ha a diákok nem önállóan, előre olvassák el a drámát, hanem a feldolgozással párhuzamosan, illetve csak részletek befogadását tűzzük ki célul. Másrészt viszont a feladat megoldásának akkor is lehet tanulsága, ha a diákok önállóan, előre olvassák a drámát. Ebben az esetben a prológus, az előrevetítés fogalmának tartalommal való megtöltése lehet a célja, illetve átvezet a drámai tanulság (szerzői intenció ) megfogalmazásával az interpretáció szintjére. További felismerési lehetőségeket kínál a prológus, mint a szövegtípus egy jellemző példájának feldolgozása hogyan ragadható meg a beszédhelyzet, mi a szöveg funkciója, hogyan tölti be ezt; pl. mit mond el és mit nem. 20 irodalom 8 kk.indd :21:47

21 A feladatsor alkalmat ad kooperatív, csoportos munkára. Az 1. feladat elvégzésére (a szöveg feldolgozása grafikus szervező segítségével) építve a 2. feladat kifejleti jóslat alkotása, a 3. a kifejletet tartalmazó szöveg olvasása, interpretációja. Az 1 2. feladat egyértelműen összetartozik, elvégezhető valamilyen csoporton belüli együttműködésre építő módszerrel (pl. ablakok, körforgó). Ugyanez igaz a 3. feladatra is. A feladatok elvégzése után lehetséges a csoportok közötti kooperáció, ugyancsak meghatározott, a csoportok keveredésére építő módszerrel. (Pl. három megy, egy marad minden csoportból egy tanuló marad a helyén, a többiek átülnek egy olyan csoport helyben maradó tagjához, amelyik a másik feladatot oldotta meg. A helyben maradó tag feladata, hogy ismertesse a megoldást a többiekkel; adott esetben ez jelenti pl. a kifejleti jóslatok és a kifejlet összevetését.) A munka folytatása lehet valamilyen összegzés, illetve kooperatív csoportmunka, amely a cselekmény felépítésére vonatkozik, az olvasás megkönnyítését célozza (pl. az oldal alsó, vagy a következő oldalak feladatsorai; l. az óravázlatokat.) A feladat megszervezését az ábra szemlélteti o. (fent) 134. o (lent) A cselekmény feldolgozására, az olvasatra és az interpretáció kialakítására irányuló feladatsor. A feladatsor előzetes otthoni és órai munka kombinációjával történő feldolgozását szemlélteti az ábra o A feladatsor megoldásának a kulcsmozzanata a szerepkör és az egyénített karakter szétválasztása. Ez látszólag nagyon is egyszerű, ugyanakkor a gyakorlatban a diákok számára nem egykönynyen elvégezhető, szemléletüknek újszerű feladat. Legalább ennyire fontos, hogy a diákok körében gyakori, egyszavas, tulajdonságokat általánosságban megnevező, sematikus jellemzések helyébe árnyaltabb, a szereplőket több szempontból, több oldalukról megközelítő, dinamikus, élő karakterüket bemutató jellemképet készítsünk. A feladatsor az önálló, páros, és kiscsoportos munkavégzés, az együttműködés számos módszerére kínál lehetőséget. Az 1 2. feladat jól elvégezhető pl. úgy, hogy pároknak kiosztjuk az ábrán megjelenített szereplőket, és a párokat megkérjük, hogy végezzék el a két feladatot. (Természetesen mindenki a kapott szereplővel, illetve a szöveggel dolgozzon. Segítségül megjelölhetünk szöveghelyeket is.) Ezek után a párok vándorlásával vagy párcserék révén tehetjük teljessé a megoldást, illetve bonthatjuk ki a választ arra a kérdésre, kik a leginkább egyénített szereplők. A 3 4. feladatot hasonlóan végezhetjük el, illetve itt a vándorlás, a párcserék helyett beépíthetünk frontális munkát (bemutatók), illetve az eredmények másfajta megosztását, bemutatását pl. útlevél, amikor megadott szempontok szerint (l. az ábrán) készítenek ismertetést, leírást adott esetben egy-egy szereplőről. Ezeket az útleveleket kiállíthatjuk a terem különböző pontjain, a diákok körbejárva megnézhetik, kommentálhatják, jegyzetelhetik őket. (Ezáltal a készítők visszajelzést kapnak a kortárs csoporttól, illetve a kommentálók is átgondolják a témát.) 144. o (összefoglalás) A projekt formájában történő összefoglalás(ok) célja, hogy a tanulók elsősorban a tevékenységek önálló, vagy a folyamatosan zajló, órai munkához képest önállóbb végzésével gyakorolják azokat, illetve éljenek a fejlesztett képességekkel. Emellett nem lebecsülendő, hogy módjuk nyílik benne az olvasott, tanult információk analógiákra, önálló problémafelvetésre épülő felidézésére. A projektek végrehajtása nem egy órához kötődik. (Többször jeleztük, hogy a projekteket több lépésben, a tanórák egy-egy részletében, a tanórai és 21 irodalom 8 kk.indd :21:47

22 tanórán kívüli munka kombinációival tartjuk megvalósíthatónak.) A két feladathoz tartozó két projekt egyaránt indítható és végezhető már a művek tárgyalása közben, de akár a téma, illetve témák lezárása után is, valóban zárásként. A munkafüzet feladatai ( o.) A feladatok elvégzésének célja elsősorban a dráma első, szövegszintű befogadásának megkönnyítése, az olvasat pontosítása, a történet egyes összefüggéseinek feltárása, megfigyelése. Segédlet: a Romeo és Júlia szerkezete Első felvonás 1. szín Utcai verekedés; Benvolio és Romeo beszélgetése (vasárnap reggel, délelőtt). 2. szín Capulet, Páris, Páris leánykérése, Capu let ajánlata (nyerje el az igent Júliától); egy szolga ismeretlenül meghívja Ro meót és Benvoliót Capuleték báljára. 3. szín Capuletné elújságolja Júliának, hogy Páris megjelent kérőként (dajka). 4. szín Romeo, Mercutio, Benvolio társaikkal a bál ra mennek; Mercutio ugratja Romeót 5. szín Capuleték bálja (vasárnap este, éjszaka) Második felvonás 1. szín Romeo beugrik Capuleték kertjébe. Benvolio és Mercutio keresik, majd otthagyják. 2. szín Az erkélyjelenet (Júlia, Romeo; hétfő hajnal) 3. szín Lőrinc barát cellájában; Romeo kéri, hogy adja össze Júliával (reggel) 4. szín Romeo találkozik az utcán Mercutióval és Benvolióval, akik megint ugratják; megjelenik a dajka, megbeszélik a házasságkötést és a hágcsó (nászéjszaka) átadását (délelőtt) 5. szín Júlia és a dajka, Capuleték kertjében a dajka átadja Romeo üzenetét (délelőtt) 6. szín Lőrinc barát cellájában találkozik Romeo és Júlia (a barát meg fogja esketni őket) Harmadik felvonás 1. szín Kora délután Benvolio és Mercutio egy téren sétál, találkoznak Tybalttal. Mercutio és Tybalt szópárbajt vív. Megjelenik Romeo, Tybalt bele akar kötni, de ő nem áll kötélnek. Tybalt helyette Mercutióval vív, akit ledöf. Tybalt elhagyja a helyszínt. Mercutio belehal a sebébe, amelyért Romeót okolja. Tybalt visszatér, összecsap Romeóval, aki leszúrja, majd Benvolio figyelmeztetésére elmenekül. Megjelenik a herceg, Capuleték és a Montague-család. A herceg meghallgatja Benvolio beszámolóját, és száműzi Romeót. 2. szín Júlia a dajkától értesül a történtekről. A dajka elindul Romeóért Lőrinc baráthoz. 3. szín Romeo Lőrinc barát cellájában rejtőzik. Megérkezik a dajka, és átadja Júlia üzenetét, hogy várja (átadja a gyűrűjét is). 4. szín Este Páris meglátogatja Capuletékat. Capulet Párisnak ígéri Júlia kezét, és kitűzi az esküvő napját csütörtökre. 5. szín Romeo és Júlia búcsúja, a nászéjszaka után (kedd hajnal). Capuletné elújságolja Júliának a házasság ( öröm -) hírét. Capulet a vonakodó Júliára támad, szidalmazza és fenyegeti. Negyedik felvonás 1. szín Páris gróf meglátogatja Lőrinc barátot a cellájában. (Őt kéri fel, hogy eskesse öszsze Júliával.) Távoztában összefut az érkező Júliával (kedd délelőtt). Júlia a barát segítségét kéri a házasság ellen, aki átadja neki a tetszhalottá tevő italt. 2. szín Kedd este Capuleték házában. Capulet már az esküvői ünnepséget szervezi. Hazaér Júlia, aki engedelmes lánynak mutatja magát. Capulet közli vele, hogy még egy nappal előbbre hozta az esküvőt, szerdára. 3. szín Késő este Júlia szobájában. Júlia kéri anyját és a dajkát, hogy hagyják magára, majd kiissza a bájitalt. 4. szín Szerda hajnal. Capuleték házában az esküvőre készülődnek. Közeledik Páris gróf. 5. szín A dajka a szobájában megtalálja a tetszhalott Júliát. Capulet, Capuletné, az érkező Páris és Lőrinc barát siratják. Közjáték (zenészek, szolga). 22 irodalom 8 kk.indd :21:47

23 Ötödik felvonás 1. szín Mantovában Romeot megtalálja Baltazár, és elmondja neki Júlia halálhírét. Ro meo mérget vásárol. (Szerda délután?) 2. szín Lőrinc baráthoz visszatér a cellájába társa, János, és elmondja, hogy nem tudta eljuttatni Lőrinc levelét Mantovába, Romeohoz. Lőrinc barát úgy dönt, maga megy a kriptába Júliához. (Szerda este?) 3. szín Éjszaka a Júliát sirató Romeo és Páris találkoznak a Capulet-kriptánál. Összecsapnak, és Romeo megöli Párist. Romeo a kriptába megy, és kiissza a mérget. Érkezik Lőrinc barát. Júlia felébred, meglátja Romeo holttestét, és a tőrével öngyilkos lesz. Megérkeznek az őrök, a herceg, Montague-ék és Capuleték. 75. o. 1. Események, jelenetek (AKTÍV TÁBLA) 1. Páris leánykérése Első felvonás 2. szín 2. Capuleték bálja Első felvonás 5. szín 3. Romeo és Júlia házassága 4. Romeo és Tybalt párviadala A második felvonás 6. és a harmadik felvonás 1. szín között Harmadik felvonás 1. szín 5. Romeo száműzése Harmadik felvonás 1. szín 6. Romeo és Júlia nászéjszakája A harmadik felvonás 5. szín előtt (ezalatt játszódik a 4. szín jelenete) 75. o. 2. A tónussal jelöltek; l. a szerkezeti vázlatot. Irodalom és történelem szemelvények az 1945 utáni magyar irodalomból A fejezet meglehetősen nagy egységben tárgyalja az 1945 utáni magyar irodalmat. Az áttekintés célja, hogy a diákok képet kapjanak a félmúlt egyes jelenségeiről, az irodalom társadalmi szerepéről, helyzetéről és fejlődési irányairól. Emellett több fontos szempontot tartottunk szem előtt a művek válogatásánál és feldolgozásánál. Törekedtünk arra, hogy a választott művek (versek, regények, novellák, filmek) reprezentálják a korszak egy-egy jellegzetes műfaját, gondolatát, problémáját, és egyben alkalmasak legyenek valamilyen irodalomértési képesség fejlesztésére, az olvasási, filmnézési szokások alakítására. Ezenfelül azt is szerettük volna elérni, hogy a diákok olyan művekkel találkozzanak, amelyek megfelelnek a korosztály érdeklődésének, befogadási szintjének, és a bennük felmerülő (társadalmi, emberi, korosztályos, irodalmi stb.) probléma miatt érdekesek vagy érdekessé tehetők számukra. Ennek megfelelően úgy gondoljuk, itt is nagyon is igaz, hogy nem kell minden kérdést megválaszolni, és természetesen nem kell minden művet, sőt, minden témakört sem feldolgozni, amely a tankönyvben szerepel. Gyakran jobb megoldás lehet elidőzni egy témánál vagy műnél, mely a diákokat jobban érdekli (amelyre ráharapnak ), akár a többi rovására. Mind a téma, mind a fejezetek felépítése, s végül (de nem utolsósorban!) a tanulók életkora, szellemi fejlődése megengedi az egyre önállóbb könyvtári, otthoni kutatómunkát, tapasztalatszerzést. Visszaté - rő feladattá válhat pl. a tankönyvi feladatok kapcsán (természetesen a csoport, illetve az egyes diákok érdeklődésének, önállóságának függvényében) a könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, ké zikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektroni kus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb témák önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segít séggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozással a forrásra az idézés megfelelő módjával. Ennek része lehet az önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az anyagról szóbeli és/vagy írá- 23 irodalom 8 kk.indd :21:47

24 sos beszámoló készítése. Mindezt kiegészíti a tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben. Olvasók, írók, politikusok irodalmi élet Magyarországon a háború után A korszak határának megvonását elsősorban gyakorlati szempontok indokolják után a szoros összefüggés ellenére a korábbi hagyományokkal új korszak kezdődött a magyar irodalomban. Ugyanez, szinte ugyanazokkal az érvekkel alátámasztva (új politikai, társadalmi szituáció, az olvasói attitűd megváltozása stb.) elmondható a rendszerváltásról is. Míg tehát a Rákosi- és a Kádár-korszak művészet- és irodalomszociológiai szempontból szorosabb egységnek tekinthető, a rendszerváltással megváltozott a helyzet. Az azóta eltelt (történelmi, irodalomtörténeti léptékben mérve) viszonylag rövid időszakot azonban egyelőre nem szokás külön korszakként meghatározni, ugyanakkor érdemes tudatosítani a diákokban, hogy valójában már egy új korszak nyitányát éljük, sőt, ők maguk már egy újabb világba, korszakba születtek bele. Ebből adódóan végigvezethető szinte az egész fejezeten meghatározó szempontként, fejleszthető készségként jellegzetes konfliktusforrások (pl. kulturális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségből adódó különbségek, ezekből fakadó ellentétek) felfedezése, megfigyelése különféle szövegekben. Ehhez köthető a különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és gyakorlása műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán. Óratervek (minták, ötletek) Előzetes feladat A 147. o. 1. feladatát egy-két órával korábban adjuk ki érdeklődő tanulóknak, könyvtári kutatómunkára. (Ha a tanulók nem kellőképpen önállóak, a kutatást végezhetjük közösen, szünetben, délután, illetve a könyvtáros irányításával órai különmunkával.) 1. óra Ráhangolódás: 146. o a képekhez kapcsolódó, problémafelvető feladat; pl. ötletbörze (frontális) vagy rövid cso - portmunka. (Csoportmunka: ötletek gyűjtése és összevetése írásban, a csoporton belül módszerek, pl.: ablakok, érvek kártyán stb. Ebben az esetben az írásban rögzített gondolatokat, érveket érdemes a tanárnak összeszedni, a még az órán, pl. a következő csoportmunkákkal párhuzamosan vagy a következő órára áttekinteni és pl. T-táblázatba rendezve bemutatni. Ez a feladat a reflektálás vagy a következő óra elején a ráhangolódás alapja lehet, és alkalmat adhat az óra jelentésteremtő szakaszában megszerzett ismeretek felidézésére, kontextusban történő elhelyezésére, alkalmazására.) A problémafelvetés lényeges eleme az információ, hogy nagy tekintélyű, diktatórikus hatalommal bíró vezetőkről van szó. Ha ebben a szakaszban vetjük fel a problémát, a tanulói ötletek nyilvánvalóan hipotetikusak lesznek. Emiatt fontos az anyagrész tárgyalása után egy gaz - dagabb ismeretanyag birtokában viszszatérni a témára. (A tartalmi kérdésekről, illetve a feladat más felhasználásáról l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.) Jelentésteremtés: 147. o kooperatív csoportmunka, kiegészítve a mf o. feladatsorával. A csoportok a feladatokat párhuzamosan végezzék, a csoportokon belüli kooperatív munkavégzéssel, illetve a feladatsorokon belül csoportok közötti, csoportkeveredéses együttműködéssel. A két feladatsor találkozását megszervezhetjük a külön-külön feladatsorokat végző csoportok közötti csoportkeveredéssel (kooperáció) órán, vagy hasonlóképpen páros/kiscsoportos tanórán kívüli feladatokkal. Mindkét esetben fontos, 10 perc 25 perc 24 irodalom 8 kk.indd :21:47

25 hető produktumot hozzanak létre a füzetükben a tankönyvi feladatsor alapján (l. a Feladatok, módszerek, megol dá - si vázlatok címszó alatt), illetve a munkafüzetben. A feladatsorok befejezése több órát is igényelhet (ekkor is érdemes közbeiktatni a reflektálást, illetve ráhangolódást a bevezető feladat nyomán), illetve elvégezhető, befejezhető több óra részleteként. A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. Reflektálás: a 146. o a képekhez kapcsolódó, problémafelvető feladat meg oldásaiból kiinduló frontális vagy cso portmunka (l. a ráhangolódásnál) vagy az óra jelentésteremtő szakaszára építve frontális megbeszélés, bemutató, vita, illetve kreatív szövegalkotási feladatok, páros/csoportos munkával (l. a feladatok leírásánál; a munkaszervezésre jó megoldás, ha a párok/csoportok az órán megkezdik a szövegalkotást, de egyénileg, otthon fe jezik be). A feldolgozást idő (stb.) hiányában itt is befejezhetjük. A 2. (kutatási feladatokra épített) óra célja az információk, ismeretek perszonalizálása. Amennyiben a 2. óra megszervezése mellett döntünk, nem kell, hogy az közvetlenül kövesse a feldolgozás bevezető, első óráját. Feladatok: 148. o A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. ÖTLET: A 2. óra megtartása helyett szervezhetünk önként jelentkező tanulók számára projektet a feladatokból, amelynek produktumait bemutathatják az osztálynak vagy szélesebb körben, akár az iskolának. ÖTLET: A projektet/projekteket összekapcsolhatjuk a regionális kultúra, irodalmi élet megismerésére szánt órával (tanmenet 47. számozott óra). 15 perc Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok 146. o A képekhez kapcsolódó feladatok lényege a prob - lémafelvetés és továbbgondolás. A problémát felvethetjük az anyagrész tárgyalásának bevezetéseként (ráhangolódás a bevezető órára, a témára, illetve az órán a reflektálás, a következő órán a ráhangolódás alapja lehet; l. az óravázlatban), illetve az óra záró, reflektáló szakaszában. Utóbbi esetben egyfelől az ismeretek rendszerezését, a tanulás tudatosítását, másfelől az újabb problémafelvetéssel a továbbgondolást szolgálja. A feladat megoldása során tartalmi szempontból fontos rámutatni, hogy a karikatúra nem mindig, sőt, legalább olyan gyakorisággal nem a kritika, hanem éppen a propaganda, az elfogadtatás eszköze. Ezzel az eszközzel a diktatórikus rendszerek, főleg a Kádár-rendszer tudatosan éltek is (gondoljunk pl. a Lúdas Matyi karikatúráira vagy a Rádiókabaré műsoraira). Adott esetben a két karikatúra azzal, hogy a fényképeknél emberibbé, személyessé teszi a vezetőket, megjeleníti, kiemeli (esendő) emberi vonásaikat, tulajdonságaikat, közösséget, közelséget teremt velük. Ehhez járul(na) a diktatúrában az a látszólag nagyvonalú gesztus, hogy engedjük, bár megtehetnénk, nem tiltjuk, amely azt az érzést, látszatot kelti, hogy a vezető (és a rendszer, a vezető elit) tűri, bírja a kritikát. Mindez egyébként szelepként is működik működött!, bizonyos indulatok levezetésére. ÖTLET: A feladat megoldásához kapcsolható (folytatása már az órán, illetve későbbi órákon) a 159. o. lapszél 1 2. (fent) és a 166. o. lapszél 1 3. feladata. Előbbi a karikatúrába (pl. Lúdas Matyi) rejtett propagandatartalomra, utóbbi a humor (vicc) mint a feszültséget oldó, levezető szelep működésére lehet példa o. 1. Az időszalaghoz adott kutatási feladatokat kiadhatjuk az órát megelőzően érdeklődő tanulóknak. Segítségül megadhatunk kézikönyveket, kronológiákat (pl.: A magyarok krónikája) a könyvtár állományából. 25 irodalom 8 kk.indd :21:47

26 Az események: április 4. A szovjet hadsereg kiűzi Magyarország területéről a megszálló német csapatokat augusztus 31. Országgyűlési választások a kommunista párt és szövet ségesei győzelmével augusztus 20. Az új, szocialista Alkotmány bevezetése október 23. Tüntetés a sztálinista diktatúra ellen, majd forradalom Budapesten és Magyarországon október 23. A köztársaság kikiáltása Magyarországon. A szimbolikus dátum fogalmához (általában a fogalmakhoz) nem érdemes betanulható definíciót rendelni. Célravezetőbb lehet a fogalom átbeszélése, meghatározó elemek (pl. nagy jelentőségű, önmagán túlmutató esemény, nem egyszeri történések kifejezője stb.) vázlatos összegyűjtése. A feladat megoldása, még inkább a megoldás ismertetésének folyamata alkalmat kínál a fogalmak árnyalására, illetve az események minél alaposabb, esetleg több nézőpontú megismerésére. A feladat megoldásához számos szövegalkotási feladat, tevékenység kapcsolható (pl. fiktív tudósítás, interjú, visszaemlékezés, napló kettéosztott vagy párhuzamos formában, levél, lexikoncikk, jelentés stb.). A szövegalkotáshoz, illetve az események több nézőpontú felidézéséhez jól köthető, kiindulásul, mintául szolgálhat a munkafüzet oldal feladatsora. Ezeket a tevékenységeket végezhetjük házi feladatként, otthoni és órai munka kombinációival a következő órák egyes részleteiben. ÖTLET: Ha a feladat megoldását továbbviszszük, készíthetünk (projektszerűen) a korszakot bemutató tablót (kép- és szövegsorozat), prezentációt, amely kitehető/bemutatható osztályszinten, illetve akár az egész iskolának. (Adott esetben a papír alapú, nagyméretű tabló, sorozat praktikusabb lehet az osztályban kiállítva mindenkor alkalmas a háttérismeretek felidézésére, kontextus teremtésére.) ÖTLET: Ennek a munkának a folytatása, kiegészítése lehet ugyancsak pl. az osztályterem falán, ha a többi tematikus egység záró projektmunkáit hozzá kacsolva kiállítjuk o A feladatsor lényegében a tankönyvi szöveg feldolgozására irányul. Emellett célja, hogy a diákokkal a későbbiekben a tanuláshoz, illetve a tanulás folyamatában az ismeretek felidézésére alkalmas grafikus (táblázat, ábra, jelölések, vázlat, címszavak) emlékeztetőt készítsünk. Mivel a megoldás alapját önálló kutatás, illetve a tankönyvi szöveg egységeinek (lényegében szakaszos) feldolgozása jelenti, a feladatsor számos lehetőséget kínál a kooperatív munkavégzésre. Fűrész egységek, vak kéz? 148. o A feladatsor célja annak tudatosítása a diákokban, hogy a mai televíziózás (egyáltalán a kereske delmi televíziózás) új jelenség, lényegében a rendszerváltás utáni korosztályok élménye, világa Magyarországon. (Az előző korosztályok még nem ebben nőttek fel.) A rendszerváltás előtt, bár már akkor is vitatémát jelentett a televízió előretörése az írott médiumokkal szemben ( klasszikus esti és hétvégi filmnézés, a különféle sorozatok pl. Rabszolgasors, Nők a pult mögött, Dallas nézők tömegeit vonzották, a hírújságok helyét átvette a híradó), sokkal kevésbé volt nyomasztó a tévé túlsúlya. Sokáig csak két, állami csatorna működött, hétfői adásszünettel, erősen válogatott híranyaggal és szórakoztató kínálattal. A rendszerváltás tette lehetővé a kereskedelmi televíziózás megjelenését és felfutását, a sport-, szórakoztató és szórakoztató-ismeretterjesztő csatornák színrelépését. A rendszerváltás után árasztotta el az országot az egyéb hordozókon terjesztett információ, szórakoztató hang- és filmanyag (videó, CD, DVD, internet stb.) A 2. feladat (táblázat) célja az információk rendezése történeti szempontból igen látványos fejlődési folyamat rajzolódik ki belőle!, a 3. felada té az ismeretek perszonalizálása (a személyes tapasztalatok bevonása, a környezet tudatos megfigyelése), a tankönyvi narráció alátámasztása a személyes tapasztalatok, kutatómunka, családi emlékezet elemeivel; a 4. feladaté az információk egy más típusú és szempontú rendezése (grafikon). Érdemes arra figyelni, hogy a kétféle grafikus szervező más-más típusú megközelítéshez, információszerzési szokásokhoz illeszkedik. 26 irodalom 8 kk.indd :21:48

27 A feladatokat egyéni, páros, kiscsoportos gyűjtőmunkával végezhetjük, de építhetjük kooperatív munkavégzésre is o. 5. Ha nem várható a diákoktól önálló kutatómunka, előre fel lehet adni a megnevezett személyiség életútját (pl. Faludy György, Hamvas Béla, Bibó István, Göncz Árpád), illetve ha van ilyen, egy a régióból származó költőét, íróét. A feladatra felkérhetünk párokat, kisebb csoportokat is. A megoldáshoz mintaként szolgálhat a munkafüzet o. feladatsora (Örkényportré) o. lapszél A versről érdemes szót ejteni, a korszak összefüggéseiben elhelyezni, illetve esztétikai értékét illetően a helyére tenni. A vers hátterét a sztálini doktrína a harmadik világháborúról és a fegyverkezés (a fegyveres erővel való elrettentés) szükségességéről, illetve a kialakuló hidegháborús helyzet adja. Ma már mulatságosan hat a cím, a béke katonája (paradoxon), mely az ötvenes évek jelszavainak világában jelentéssel bírt (propagandanyelvi evokáció), manapság azonban inkább nevetséges, a kontextus megváltozása miatt (a béke és a katona kognitív jelentésköre kizárja egymást). A benne rejlő paradoxon feloldását, egyben a helyén történő értékelését az a háttérinformáció teszi lehetővé, hogy az ötvenes években, a hidegháborús viszonyok között a fegyverkezést, a fegyverkezési versenyt a béke megőrzéséhez feltétlenül szükségesnek állították be, mert a sztálini dogma értelmében a szocialista tömb demonstrált katonai ereje tarthatta féken az imperialistákat, az erő felmutatása vehette elejét a támadásnak, az újabb világháborúnak. Mulatságosan hatnak a vers népieskedő (a népdalokra, népies műdalokra utaló) fordulatai, pl. Kedvesemtől úgy búcsúztam,/piros száját megcsókoltam, illetve az erőltetett, egyszerű rímek. A személyek (Sztálin, Farkas Mihály) említése köthető a kommunista személyi kultusz és annak magyar változatának gondolatvilágához. A zúzd a múltat stb. a kötelező forradalmiságot, a retrográd múlttal való leszámolás szlogenné csépelt kommunista tézisét idézi. Szlogenek, jelszavak pl. a békeharc, békeharcos (paradoxonok), Megvédjük a békét, Hazánk nem rés, hanem bástya (l. A tanúban) a béke mint jog megnevezése, hangoztatása, a vasoszlop metafora stb. A versben könnyedén felismerhető a hangsúlyos, felező nyolcas, az egyik legegyszerűbb páros rímmel (aabb, ccdd ). A vers formája, szövege álságosan egyszerű, az elképzelt befogadója a nép egyszerű fia/lánya. Jellegzetes előadási vagy hozzá köthető (fiktív) beszédhelyzet, hogy a nép valahol összegyűl (vásár, népünnepély, falusi sokadalom). A költő a népi költő álarcát veszi fel. (Tegyük hozzá: Devecseri Gábor ennél sokkal jobb költő. Az is érdekes problémafelvetés lehet, ki és miért stb. ír ilyen verset főleg, ha utána Homéroszt fordít, nem is akárhogyan...) ÖTLET: A versből kiindulva játékos projektet, gyűjtőmunkát indíthatunk létrehozhatjuk (mi is) a rossz versek gyűjteményét. (Ebben a propagandaversek mellett komoly teret nyerhetnek pl. a reklámversek.) A munkafüzet feladatai ( o.) Kortársak, nemzedékek a háború után ( o.) A feladatsor célja, hogy grafikus szervezők, elemek révén áttekintő képet adjon az 1945 utáni korszak (irodalmi szempontból is) jelentősebb eseményeiről, illetve egyes szereplők életútjáról, élethelyzeteiről. (A grafikus szervezők nagy segítséget jelenthetnek a tanulás, memorizálás, emlékeztetők készítésének sorában. Emellett érdemes kiemelni, hogy a keresés megtalálás kihívása, sikerélménye motivációs erővel bírhat, még az egyébként kevésbé motivált csoportokban is.) Segít abban, hogy a tanulók megismerjék a tankönyvi fejezet felépítését, gyakorolják a taneszköz önálló használatát (a tanulás tanulása), illetve a felhasználástól függően előzetesen képet kapjanak a korszakról vagy összegezzék, rendszerezzék a korszakról szerzett ismereteiket. A feladatok egyben továbbvezetnek a problémafelvetés irányába, pl. különböző megoldások összehasonlítása, megvitatása révén. A feladatsor felhasználható, kiadható a teljes tankönyvi fejezet feldolgozása előtt ebben az esetben a cél az előzetes kép kialakítása (viszonylag motiváltabb, nagyobb egységek áttekintésére képes tanulókból álló csoportoknak ezt ajánljuk). Feldolgozhatjuk úgy, hogy fejezetenként, a fejezetek 27 irodalom 8 kk.indd :21:48

28 tárgyalása előtt/után végezzük el az oda vonatkozó feladatokat. Ezzel kisebb egységeket hozunk létre, ami célravezetőbb lehet kevésbé motivált, nehezebben olvasó/tanuló stb. csoportok/diákok számára. Így a tanulás folyamatában felfűzve, több lépésben, folyamatosan kitöltve rögzíthetünk utólag, illetve alkothatunk előzetes képet a fejezetek anyagáról, valamint az egyes részlépésekben alkalmassá válnak a feladatok a reflektálás megalapozására, a miről tanultunk? kérdés megválaszolására. Végül elvégezhetjük a teljes fejezet tanulása után is, egyfajta tartalmi összefoglalásként, a tanultak rögzítésére, emlékeztetők készítésére. A tanítás folyamatában a feladatsor megoldása alkalmat kínál a kooperatív, csoportos munkavégzésre és a differenciálásra. Ha pl. a feladatsort több lépésben végezzük el, kioszthatunk szerepeket, amelyekben az egyes szereplők munkája mindig az előzőkére épül, pl: gyűjtők 1.a rendezők 1.b rendszerezők 1.c problémafelvetők 1.d szövegírók 1.e A feladat elvégzése során az adott munkafázisban éppen nem dolgozó tanulók az alatt az idő alatt természetesen más feladatot végezhetnek. ÖTLET: A feladat elvégzését megszervezhetjük valamelyik másik, több lépésre bontható, gyűjtő, rendező stb. munkát igénylő tankönyvi vagy munkafüzetbeli feladattal tükörfeladatként. (Pl. mf. 94. o. 1., 102. o. 1., 2.) Ebben az esetben a tanulók a két feladatban más-más szerepet kaphatnak, és több szerepet is betölthetnek (szerepeket cserélhetnek) egy-egy feladat megoldásában, hogy a munka folyamatos legyen. (L. az ábrát.) A) feladat (pl. 91. o. 1.) B) feladat (pl o. 1.) gyűjtő rendező rendszerező problémafelvető szövegírók ÖTLET: A munkát megszervezhetjük úgy is, hogy párok/csoportok a munkafüzetek körbeadásával és a szerepek váltogatásával kooperáljanak azonos feladat elvégzése közben. Megoldási segédlet emlékeztető Nevek, évszámok a munkafüzet képeinek sorrendjében. Sánta Ferenc ( ) Szabó Pál ( ) Illyés Gyula ( ) Sütő András ( ) Nagy László ( ) Gion Nándor ( ) Áprily Lajos ( ) Örkény István ( ) Bacsó Péter ( ) Petri György ( ) Cseh Tamás ( ) Juhász Ferenc (1928 ) Lázár Ervin (1936 ) (Irodalmi portré Örkény) Kertész Imre (1929 ) Weöres Sándor ( ) Hajnóczy Péter ( ) Déry Tibor ( ) Nemes Nagy Ágnes ( ) Varró Dániel (1977 ) 102. o. 1. A feladat célja a taneszközök, jelen esetben a tankönyv önálló használatának tanulása, gyakorlása, illetve a tanult ismeretek felidézése játékos formában. A feladatsor megoldása alkalmat kínál a kooperatív, csoportos munkavégzésre és a differenciálásra. Ha pl. a feladatsort több lépésben végezzük el, kioszthatunk szerepeket, amelyekben az egyes szereplők munkája mindig az előzőkére épül. (Bővebben l. a mf o. feladatainak leírásánál.) ÖTLET: A feladat elvégzését megszervezhetjük valamelyik másik, több lépésre bontható, gyűjtő, rendező stb. munkát igénylő tankönyvi vagy munkafüzetbeli feladattal tükörfeladatként. (Pl. mf. 91. o. 1., 94. o. 1., 102. o. 2.; Bővebben l. a mf o. feladatainak leírásánál.) 28 irodalom 8 kk.indd :21:48

29 Háború után A háborús irodalom tárgyalásának egyik kiemelt célja az abszurd és a groteszk fogalmainak megismerése, a jelenségek felismerése, összefüggésben a háborús szituációkkal és a nemzedéki világélménnyel. Sánta Ferenc elbeszélése, Örkény klaszszikus egypercese, Kertész Imre regénye egyaránt a háborús (szép-) irodalmat képviselik. A szövegelemzések, az azokhoz kapcsolódó interpretáció és reflexió után a fejezet tanításának kifutása lehet egy kitérő, pl. projektmunkával, a tankönyvi összefoglalás (tk oldal) révén a népszerű irodalmi és filmes műfajok irányába. (A feladatsor ugyanakkor megengedi, hogy ne csak, sőt, ne is elsősorban ez az irány legyen jelen a projektben, illetve összefoglalásban.) Az összefoglaló projekt elindítható a fejezet tárgyalása mellett, illetve összeérhet a fantasztikus irodalom tárgyalását a népszerű irodalom és film tárgyalásával, összefüggésében tárgyaló fejezettel. Sánta Ferenc elbeszélésének és Örkény egypercesének feldolgozása során a fő cél a művekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása a fejezet címében megnevezett élethelyzetben. A témához kapcsolható a korosztály számára már érdekes, ugyanakkor a maga teljességében nehezen befogadható problémájával Sánta Ferenc regénye, Az ötödik pecsét és a belőle készült film is. Kertész Imre regénye a nyolcadikos diákok számára igen nehéz, korai olvasmány lenne. A részlet ugyanakkor éppen kultúrtörténeti beágyazottsága miatt, az erre nyitott csoportokban jól feldolgozható, értelmezhető. Feldolgozásának egyik, nem elhanyagolható előnye, hogy ennek révén remélhetőleg valamilyen olvasmányélmény is kötődik a diákok emlékezetében az első magyar Nobel-díjas író nevéhez. Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok (Sánta Ferenc: Nácik) o A novellában kérdéses, van-e a fegyvereseknek valamilyen tényleges célja (valóban keresnek-e valakit, valakiket, partizánokat, katonaszökevényeket stb. erre utalhatnak a kérdéseik). Viselkedésük sokkal inkább öncélú, a megfélemlítés és a megalázás elegye. Ugyanakkor ez a viselkedés illik a diktatúrák, a tekintélyuralmi rendszerek fegyvereseinek viselkedéséhez. (A fegyverek leírása és a helyzet alapján leginkább csendőrök vagy pl. felfegyverzett nyilasok lehetnek.) Ezáltal nevelik bele az emberekbe az engedelmességet és oltják beléjük a félelmet, így igyekeznek őket a hatalom alázatos és feltétlen kiszolgálóivá tenni. A fegyveresek előbb nem mennek közel és nem szólnak, de a fenyegető jelenlétükkel megzavarják a pásztort és a fiút, ezzel előkészítik a saját színre lépésüket, hatásosabbá teszik fellépésüket, megváratva a pácienseket. Ez nyilván hat rájuk elbizonytalanodnak, mert nem tudják, mit akarnak tőlük. Az, ahogyan dolgoznak tovább, látszólag tudomást sem vesznek a fegyveresekről, kifejezi, hogy viszont tudják a szerepüket tudják, hogy a fegyvereseknek ki vannak szolgáltatva, és hogy azok a fölényüket kifejezésre is juttatják, és ezt várják el tőlük. Amikor a pásztort megszólítják, megint csak tudja, milyen viselkedést várnak el tőle (leemeli a kalapját, meghajol, ezzel kifejezve alázatát). A fegyvereseknek a színre lépésüket követő első gesztusa is fenyegető egyikük előveszi a gumibotját, és fölényüket kifejezve odahívják magukhoz, illetve letegezik a pásztort. Ez benne nyilván a megaláztatás szégyen, a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság érzését kelti. Ezeket az érzéseket tartják fenn a fegyveresek (a lovak és saját lábaik elé, megalázó, kényelmetlen testhelyzetbe kényszerítik, többször megkérdezik tőle ugyanazt, mintha értelmi fogyatékos lenne, elküldik és újra magukhoz hívják). Ugyanígy tesznek a fiúval, aki hasonlóképpen átélheti mindazt, amit az öregebb. Őt azonban jobban megalázzák éppen talán fiatal kora miatt, hogy betörjék, amikor olyan dolgokat mondatnak vele, amelyek nem igazak, és olyan dologra kényszerítik, ami a józan ésszel ellentétes, ugyanakkor különösen bántó lehet, mert a fiú nyilván szereti a kutyáját. Fontos, hogy mindkét fél mindvégig ki nem mondottan is tudja, mire megy ki a játék; részben ez magyarázza az öreg és a fiú viselkedését (pl. nyilirodalom 8 kk.indd :21:48

30 ván a szégyen de jórészt a helyzet miatti szégyen következtében nem mer a fiú a fegyveres arcába nézni; így megmaradnak személytelenül, fegyveresnek ). A diákoktól vélhetően nem várható ilyen rétegzett válasz, de egyéb film- és olvasmányélményeiken keresztül rávezethetők az indítékok összetettségének meglátására. A feladat megoldása a 149. o. előzetes feladatsorának megoldására épül. Az ábra és a táblázat az információk különféle rendezési módjait teszik lehetővé, a megismerési, gondolkodási szokásoknak megfelelően. A 2. feladat megoldását kiegészíthetjük a tanulók által készített ábrával o. 3. A feladat megoldásának lényeges eleme, hogy az előző két feladat megoldásában kidolgozott álláspontot tükrözze. A feladathoz javasolható a csoportmunka, rendezhető belőle egy kisebb bemutató, verseny o A táblázathoz kapcsolódó módszer lehet a frontális vagy páros/csoportos ötletbörze. (Utóbbi hatékonyabb lehet, több ötletet hozhat a felszínre. A megoldásokat itt is összegezhetjük frontálisan a táblán, illetve körbeadhatjuk, keverhetjük a csoportokat. Utóbbi megoldás előnye, hogy közvetlen visszajelzést, kritikát, elismerést kapnak a tanulók, csoportok a kortársaktól.) Az olvasmány- és filmélmények nyomán várható számos tipikus szituáció (fogolytábor, fegyenctelep, partizánháború stb.), illetve néhány történelmi kor, helyszín (pl. az egykori Szovjetunió, Kuba, a szocialista országok, Kína). Várhatóan előkerülnek az ezekhez illő szereplők is KGB-sek, bőrkabátosok, ÁVÓ-sok, kegyetlen ázsiai tisztek stb o. lapszél A helyzet, a hasonló megalázás pl. a börtönökben, fogolytáborokban stb. gyakori alapmotívuma filmeknek és regényeknek a lektűr, illetve a kommersz (ponyva) szintjén, de az igényesebb szinteken is. (Pl. Rugby: A domb, Lázadás a Bountyn, Herman Wouk: Zendülés a Caine hadihajón, Híd a Kwai folyón, A profi Belmondóval, A bosszú börtönében, Tango és Cash, a Rambo-sorozat stb.) Ezekből várhatóan jócskán olvasnak/látnak a diákok is. Minél kevésbé igényes az alkotás, annál egyszerűbb (kevésbé összetett) érzelmek jelennek meg benne, a megalázottak válasza szinte mindig a düh és gyűlölet, illetve a bosszú (a brutalitást, megaláztatást elviselők utóbb többnyire igazságos bosszút állnak a kegyetlen fegyőrökön, katonákon stb.). Külön, ám ide kapcsolható témát jelenthet a rendőri brutalitás megjelenése. Természetesen tudatosítani kell, hogy a Nácik cím mindezektől elválasztja a novellát, egy bizonyos történelmi helyzet és szélesebben vett társadalmi jelenség kontextusába helyezve azt. (Örkény István: In memoriam Dr. K. H. G.) 155. o. 1. A beszélgetés nyilvánvalóan németül folyik (erre utal az idézett első mondat, amely után a beszélő átvált magyarra). Arra, hogy dr. K. H. G. nem német, közvetve utal, hogy a beszélő kiemeli az őr német nemzetiségét (kétszer is német őrnek nevezi), ezzel összefüggésben az, hogy dr. K. H. G. Hölderlint a német romantika legnagyobb alakjának nevezi (kiemelve a nemzetiségét), illetve teljesen egyértelművé teszi a kultúrtörténeti kontextusa (a megjelenített világháborús helyzet és K. Havas Géza monogramja). A latin cím nemzetközivé vált latin kifejezés, magasztos jelentéstartalommal. Ez jelentős stílusértékkel bír a novellában ábrázolt alantas helyzet és indulatok, valamint a szóhasználat öszszefüggésében, valamint szélesebb idő- és térbeli összefüggésben (az európai civilizáció horizontján) helyezi el a történetet. A megoldás a diákok számára nem biztos, hogy ennyire kézenfekvő, fontos felismerés lehet. Ilyen esetben, ha vita bontakozik ki, érdemes az érveket T-táblázatba rendezve összegyűjteni, és amelyek cáfolhatóak, kihúzni, a bizonyító erejűeket kiemelni. Ha nincs vita, akkor is érdemes érveket borítékolva (pl. egyéni munkával a füzetbe) leíratni, felolvastatni, hogy az álláspontjuk tisztázására, átgondolására bírjuk a diákokat o. 2. A feladat páros munkával végezhető. A grafikus megjelenítés szolgáltat alapot a következő feladat megoldásához. 30 irodalom 8 kk.indd :21:48

31 155. o. 3. A német őr mindvégig fizikai fölényben van a neki kiszolgáltatott, fegyvertelen munkaszolgálatossal szemben. A beszélgetés közben, bár nem ez a célja, mindinkább (szellemi) fölénybe kerül műveltsége révén dr. K. H. G o. 4. A német őr átéli az ellentmondást a helyzet adta fizikai fölény és a műveltségből eredő szellemi fölény között, és ez váltja ki az indulatát, a tehetetlenség és a megalázottság érzéseivel társulva. Tulajdonképpen a szorító helyzetből menekül, amikor dr. K. H. G.-t lelövi. A beszélgetés számára válik egyre inkább kínossá. Schiller és Rilke nevét nyilván nem ismeri (esetleg csak a nevüket?), indulatában és szorultságában mondja, hogy igen o A két feladat felépítése kézenfekvővé teszi pl. a sarkok módszer alkalmazását. (A tanulók az általuk választott álláspontok szerint csoportosulnak, és valamilyen meghatározott rend szerint érvelnek álláspontjuk mellett. Az érvelés történhet írásban ( levelezés érvek küldése, cáfolatok, ellenérvek visszaküldése cetliken; a cetliket érdemes összegyűjteni, azokból válogatást csinálni és a végén vagy a következő órán bemutatni) vagy szóban ( rövidített disputa, amelyben megadhatunk szempontokat, a kifejtés idejét stb.). Az 5. feladatban az álláspontokat az ábra szemlélteti, ezek közül választhatnak a tanulók. (Az álláspontokat nem érdemes kombinálni, ezzel összemosni. Éppen a fontossági sorrend eldöntése adott esetben eldönthetetlensége, a motivációs tényezők együttes megjelenése jelenti a feladat lényegét.) A 6. feladatban az előző mintájára a diákok dolgozhatnak ki saját álláspontokat. Érdemes figyelni arra, hogy ezek markánsak és egymástól jól megkülönböztethetőek legyenek. (Érdemes segíteni a megfogalmazásban.) FONTOS: egyik feladat esetében sem az a cél, hogy eldöntsük, kinek van igaza, hanem az, hogy minél több és árnyaltabban megfogalmazott érvet, gondolatot hozzunk a felszínre! Ennek megfelelően egyik esetben sem kell eldönteni, kinek van igaza, hangsúlyozni kell a vélemények, érvek egyenértékű voltát, egymás mellé helyezhetőségét! (A feladat kapcsán utalhatunk a befogadó jelentésformáló szerepére a műalkotás befogadása során természetesen a korosztály, a csoport szintjének megfelelő formában.) 156. o. 1. (lent) A fikció lényege, hogy a háborús lét-határhelyzet adta erőfölény nélkül valószínűleg inkább a kulturális fölény érvényesülne annak ellenére, hogy a német ember érezhetné magát kínosan vagy megalázva, és valamilyen módon (esetleg primitíven) bosszút is állhatna. Ugyanakkor könnyebben el is fogadhatná a helyzetet, vagy éppen elismerését, csodálatát is kifejezhetné dr. K. H. G. műveltsége iránt. (Nem élné át a szituáció okozta feszültséget.) (Kertész Imre: Sorstalanság) 158. o. 1. A feladat megoldása a 157. o feladat megoldására épül (T-táblázat, jelölés). A megoldás kapcsán érdemes felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy szinte minden mozzanat jelképes. A színek (a lila és a bíbor) a keresztény szimbolikában a bűnbánat és a megtisztulás, az új élet jelképei. A forgalom csökkenése, az emberek lépteinek lassulása, hangjuk elcsöndesedése, tekintetük megenyhülése a misztikus pillanatban az önmagukba szállás gesztusainak tűnhetnek, a világiasság, a világba merülés megszűnésének. Ugyancsak ehhez kapcsolódik arcuk látszólagos egymás felé fordulása az egyetemes emberi szolidaritás, egymásra odafigyelés látszólagos gesztusa egy ihletett pillanatban. Ugyancsak szimbolikusnak tekinthető maga az alkony, mint a meditáció órája eredetileg a keresztény himnuszok és kolostorok világában, majd általában az európai irodalomban. Mindez a megvilágosodás misztikus élményét, a megváltás tudatát idézi fel. (Ilyen szintű válasz természetesen nem várható azonnal és közvetlenül a diákoktól, de vélhetően fel fogják fedezni a felsorolt mozzanatok egyes szimbolikus vonatkozásait; ennek kapcsán rávezethetők a jelenet szimbolikájának feltárására.) Az esti elnyugvás, az alkonyat már a regény elején megjelenik, mint a sorsdöntő ( végzetes ) elhatározást követő megnyugvás órája a téglagyárban, miután az elbeszélő németországi munkára jelentkezett (kiad. 89. o. 1 ). 1 Az oldalszámokat a regénynek a Magvető Kiadónál az életműsorozatban megjelent hetedik kiadása alapján adjuk meg. 31 irodalom 8 kk.indd :21:48

32 158. o A két idézett bekezdés formálisan (a DE kötőszó használata miatt) és tartalmilag is ellentétes egymással. Az elsőben még a beszélő bizonytalansága tükröződik, a másodikban a felismerés világossága jelenik meg. Az első bekezdésben a jelen és a felidézett múlt a meghatározó, a másodikban a beszélő meglátja (látni véli) személyes jövőjét. A múlthoz kapcsolódik egyfajta furcsa honvágy a tábor iránt, amely fakadhat a beszélő zavarából, abból, hogy nem tud mit kezdeni menekülése után az életével, visszakapott szabadságával. Az első bekezdésben lényegében még a régi, inkább még a táborhoz tartozó, bizonytalan ember, a másodikban már megújult, új, a táborból kikerült és a világba viszszakerült, életének folytatását, saját küldetését látó ember. Ebben az összefüggésben, illetve a jelképes (a keresztény szimbolikát idéző) motívumok, mozzanatok összefüggésében a jelenet, a felismerés értelmezhető egyfajta elhivatásként, újjászületésként (a szenvedések révén elnyert megváltásként). Így a beszélő lehet az első bekezdésben az elhivatás, megváltás előtti tévelygő ember, míg a másodikban a küldetés felismerése révén újjászületett, új ember. A vezérgondolat legtisztább, leginkább egyértelmű megfogalmazása a második bekezdés utolsó mondata, de természetesen ezt a megfogalmazást készíti elő, vezeti fel közvetlenül az egész második bekezdés (közvetve pedig persze az egész regény). Mondhatni ez a regény végső tanulsága az elbeszélő számára. A végső, megtisztulást, újrakezdést jelentő tanulságot még követi egy a beszélő bizonytalanságát kifejező záró mondat (bekezdés). Emiatt a zárlat sokféleképpen értelmezhető. Optimista mindenképpen amiatt, hogy a beszélő megtalálja élete értelmét, folytatását, a saját küldetését, ezáltal a helyét a világban (ezt támasztja alá a megváltásra utaló szimbolika). A záró mondat azonban már kétféleképpen értékelhető. A nem kérdezés és a felejtés lehet a küldetés kudarca (a mondanivaló elsikkadása) egy azt be nem fogadó, elutasító, lényegében a régi világban. Ugyanakkor lehet pozitív irányú változás eredménye is, ha a világ is megváltozik (megváltódik a borzalmak, az emberi szenvedés által?), és a múltnak, az emberi életnek ez a tanulsága feledésbe merül az új világban. Az ötvenes évek görbe tükörben A fejezet kulcsfogalma a címben megjelölt irodalom- és politikatörténeti szakasz kapcsán a szatíra. Természetesen a szatirikus megközelítés meglehetősen egyoldalú, nagyon sok lényeges elemét a háttérben hagyja a korszak történetének, ugyanakkor talán ez az, amelyik a leginkább közel állhat a diákokhoz, amely számukra talán leginkább befogadható műveket hozott létre. A szatirikus megközelítés ellen érv lehet, hogy számos ember számára véres valóság volt, ami történt, és ebben ők nyilván semmi vicceset nem találnak. Ellene szólhat, hogy egy kissé félrevezető lehet a szatíra által festett kép, mivel a felületes befogadó számára egyfajta kedélyes világot rajzol meg, amiben vicces dolgok esnek meg az emberekkel, illetve a szatíra túlzásai ugyancsak a felületes befogadó szemében hihetetlenné, mesebelivé tehetik a benne ábrázolt világot, sőt, ebben a kontextusban, a szatíra világában a megtörtént esetek is hihetetlennek hatnak. Ezzel szemben felhozható, hogy a felkészült befogadó számára a szatíra legalább olyan hiteles képet fest, mint bármely komoly megközelítés. A szatirikus megközelítés éppen a túlzások, a paródia révén képes megvilágítani összefüggéseket, pontosan bemutatni korabeli figurákat. A szatirikus megközelítés nem kelt negatív indulatokat, bosszúvágyat, félelmet, sőt, éppen oldja, segít feldolgozni ezeket az indulatokat. (A kérdést, a problémát érdemes a diákoknak is felvetni; l. a 169. o. lapszél 3. feladatát.) A fejezet célja a paródia legfontosabb eszközeinek felismertetése, a humor társadalmi, irodalmi szerepének bemutatása, illetve a korábban a korszakról elhangzó állítások megtöltése tartalommal, a műalkotások megismerésén keresztül. A fejezet végén elhelyezett Kuckó feldolgozásának két célja van. Az egyik a sajátos, ötvenes évekbeli élethelyzetek, tiszteletre méltó magatartási formák (egyfajta belső emigráció) bemutatása a gyermek- és ifjúsági irodalom fellendülésének ténye és Weöres Sándor pályafutása kapcsán. A másik, ezzel egyenrangú célja a versolvasásról tanultak ismétlése, gyakorlása a diákok által (remélhetőleg) jól ismert, igen erőteljes ritmusélményt adó verseken keresztül. 32 irodalom 8 kk.indd :21:48

33 Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok (Bacsó Péter: A tanú) 159. o (lapszél) A feladatok megoldása köthető (előre- vagy viszszautalás) a 146. o (képes) feladat megoldásához o Pelikán viselkedése az első pillanatban külö nösnek tűnhet. Szó nélkül engedelmeskedik, kérdezősködik, majd megmagyarázhatatlan jókedv vesz erőt rajta. Viselkedése ugyanakkor lélektani lag hiteles: a sokat próbált kisemberé, akinek a fenyegetések árnyékában már-már úgy tűnhet, minden mindegy. Komikus maga a helyzet, ahogyan ott ül motorosszemüvegben, illetve humorossá teszi Pelikán csattanós, vagány beszólása a végén. A feladat megoldásának előzménye a 165. o. je - löléses feladata. A későbbiek szempontjából is érdemes kiemelni a leginkább jellegzetes, hírhedt kellékeket a nagy, fekete autó, a bőrkabátok, a neonfény és a csigalépcső stb o A filmbeli jelenetben pl. a regényben Pelikán szájából elhangzó, talán már kevéssé humoros kérdés Már a mamájuk is néma volt maguknak? Kállay Ferenctől jóval hatásosabb. Ugyanakkor a regényben megírthoz képest a filmben a jelenet egy kicsit halványabb. A feladatok célja, hogy a tanulók tapasztalataira építve megmutassuk, milyen kifejezőeszközei vannak a filmnek és a regénynek, illetve gyakoroljuk a kifejezőeszközök használatát o (lapszél) a regényben megírthoz képest a filmben a jelenet egy kicsit halványabb. A feladatok célja, hogy a tanulók tapasztalataira építve megmutassuk, milyen kifejezőeszközei vannak a filmnek és a regénynek, illetve gyakoroljuk a kifejezőeszközök használatát o (lapszél) A politikai vicc idézésének célja a hangulat megalapozása mellett a viccekre jellemző elliptikus kifejezésmód és a kontextus szerepének felismertetése. A poén csak egyfajta háttérismeret birtokában érthető. Tudni kell, hogy a rettegett ÁVO-sok hajnalban mentek az emberekért, és vadul csengettek. Ehhez képest közli megnyugtatásként a házmester, hogy a lehető legnagyobb baj történt, ég a ház. A kontextust a keletkezés időpontja, az elvtárs megszólítás, illetve maga a jelenség, a csengőfrász háttérismerete teremti meg. A vicc humora jellegzetes fekete humor, amenynyiben egy képtelen, katasztrofális helyzetben (a ter - ror tombolása) űz tréfát az embereket fenyegető, erőszakos hatalommal, illetve csinál viccet az emberek (többé-kevésbé jogos) félelméből. A 3. feladat kérdésére adható válasz egyik lehetséges eleme, hogy az efféle politikai vicceknek nyilván a félelem oldása (amin nevetünk, attól kevésbé félünk), kibeszélése volt a szerepe. Más oldalról nézve viszont egy kis darab szabadságot, levegőt jelenthetett ezek mesélése. Talán némi ellenállás érzetét is keltették. (A szélsőséges kommunista hatalom nem véletlenül büntette a politikai viccek mesélését, sőt hallgatását is.) A feladatok megoldása köthető (előre- vagy viszszautalás) a 146. o (képes) feladat megoldásához o. 4. (lapszél) A leginkább szembetűnő hasonlóság a bőrkabátosok hallgatása ahogyan a Nácik lovasai, a bőrkabátosok sem szólnak, ezzel is elbizonytalanítva a civileket. (A feladat kapcsán felidézhető a 154. o feladatai, a Nácikban megjelenített szituáció áthelyezése más korszakokba.) 169. o. 1. A feladat megoldása az oldal előző, az olvasáshoz adott feladatainak megoldására épül. A filmben a Rajk-perre utaló jelenetek (pl.): Dániel Zoli állítólag a Duna partján, a gátőr háza közelében találkozott a békaemberekkel ( csőszkunyhó ). A vallomásokat előre megírják (Tussinger elvtárs), betanítják, a szereplőket mint színészeket ( karaktereket ) öltöztetik és tanítják be. A regényben szerepel egy fejezet, amely a filmből kimaradt (Miért van itt ilyen sötét?). Ebben Peli- 33 irodalom 8 kk.indd :21:48

34 kán találkozik Dániel Zolival, aki pártérdekekre hivatkozva bűnösnek vallja magát. A per egyik vezetője, Virág elvtárs azonnal pontosan megismeri Pelikán zakóját valószínűleg utalás arra, hogy Péter Gábor (a Rajk-per egyik szervezője, az ÁVH akkori vezetője) polgári foglalkozása szabó volt. A per előtt, amikor Virág elvtárs oda akarja adni Pelikánnak a vallomását, hogy olvassa át még egyszer, véletlenül az ítéleteket adja oda. (Pelikán szól neki.) Bástya elvtárs a filmben hangszórón figyeli a szobájából a tárgyalást, de más is ezt teszi, mert amikor az ő nevét kimondja Pelikán, rögtön rátelefonálnak, hogy miről is van szó. (Kuckó hogyan olvassunk verset?) 170. o. 1. (lapszél) A gyermek- és ifjúsági irodalom legegyszerűbb meghatározása, amit kimondottan ezzel a céllal (szépirodalmi igénnyel) írtak, illetve amit a gyermekeknek és ifjaknak olvasnak, ők olvasnak. (Utóbbinak az ifjúsági regényekké vált művek, pl. a Robinson, a Gulliver vagy Verne regényei miatt van jelentősége.) Ennek kapcsán tudatosíthatjuk a diákokban, hogy pl. saját korosztályuk is egy befogadói csoportot alkot olvasásszociológiai szempontból o. 2. (lapszél) Pl. Weöres Sándor a Bóbita-kötet (l. a könyvben), Mándy Iván Csutak-történetei, Nemes Nagy Ágnes Bors nénije, Gazdag Erzsi verseskötetei, többek között Volt egyszer egy mesebolt, Tamkó Sirató Károlytól Tengerecki Pál, Szabó Magda Tündér Lalája, Amalfi kapitánya, Kormos Istvántól Vackor, Varga Katalin Pamacs-meséi, Janikovszky Éva Pöszke-történetei, Csukás Istvánnak a bábfilm révén klasszikussá vált Süsüje és a rajzfilmszerepet kapott Mirr-Murr, Lázár Ervintől Mikkamakka, Dömdödöm, a Szegény Dzsoni és Árnika, Rónaszegi Miklós Kartal-regényei, továbbá Szepes Mária Pöttyös Pannija, Fekete Istvántól Csí, Lutra, Bogáncs, Hú, Vuk és a Tüskevár (Tutajossal és Bütyökkel) stb o. 3. (lapszél) Verne, Dickens és Mark Twain regényeinek jelentős része nem ifjúsági irodalomként íródott (ahogyan a korábban már említett Robinson és Gulliver sem), de talán leginkább a világkép megváltozása és az ifjúsághoz közel álló témaválasztás (kaland), valamint a regényszövés technikája, az elbeszélésmód (fordulatos cselekmény, könnyen átlátható, lineáris szerkezet stb.) miatt váltak ifjúsági regényekké o A béka-király, A tündér A tündér időmértékben három ütemből álló trochaikus sorokból áll (az első két versláb a versben végig szabályosan daktilus nem gyermekversben túlságosan is szabályos lenne, túlságosan erőteljes lüktetésű, a harmadik a sorvégen mindig spondeus), hangsúlyosan az időmértékes verssel való egybecsengése miatt inkább 3/3/2-es osztásúnak érzékelhető. (Legalább ennyire jogosult lehet a magyaros verseléssel Horváth János elmélete szerint jobban egybevágó 4/4-es, felező nyolcas osztás.) Az időmértékben az egyetlen problémás hely a Ráül, igér neki csókot sorban az ígér (ejtésben rövid i; nem minden kiadás jelöli). A hangsúlyos felolvasásnál nehézséget jelenthet, hogy a ritmus megtartása miatt nem minden esetben a szavak első szótagjára kell helyezni a szóhangsúlyt (tulajdonképpen szakaszhangsúlyként kerül a szó belsejébe). Ez természetesen igaz mindkétféle ütembeosztásra. A béka-király időmértékben harmadfeles trocheus, melyben (főleg a második verslábban) spondeus is áll. Hangsúlyosan 4/3-as osztású ütemhangsúlyos vers. (A példákat a jelölésekre l. a tankönyvben.) A csonka sorok (A béka-király): Dalol Ung király / / // x x x x / x // A természetes (önmagát kínáló) nyelvi ritmusú felolvasást megkönnyíti az időmértékes és a hangsúlyos ritmusnak a tankönyvben leírt találkozása. 34 irodalom 8 kk.indd :21:48

35 Ha vihar jő a magasból A vers szimultán ritmusú, teljesen szabályos jónikusz, illetve felező nyolcas, melynek ritmusa (mivel a versláb- és ütemhatárok egybeesnek) egymást erősíti. Az első sor példáján: Ha vihar jő a magasból / x x x x // x x x x időmértékes, jónikusz hangsúlyos, 4/4 (felező nyolcas) A szimultán verselésnek ez a formai bravúrja megjelent Csokonainál, a Tartózkodó kérelem című versben (l. a 7. osztályos tankönyvben). A Bóbita-kötetben ugyanilyen verselésű pl. Arany ágon ül a sármány o. 1. (lapszél) A sor: Szárnyat igéz a malacra ; a nehezen érthető, kevéssé ismert szó az igéz ( varázsol, szavaival); ezt nyilván nem ismerik a kisgyerekek, ráadásul a szöveg ritmusa is sugallja, hogy az első, i- szótagot a szárnyat szóhoz vonjuk, mert azzal együtt ad ki egy teljes verslábat (daktilust), és így egy értelmes szó ( Géza ) keletkezik o. 2. (lapszél) Az idézetthez hasonlóan tiszta, szép példa a félreértésre (talán) nem található a versekben, de sokszor előfordulnak bennük ritkább, a kisgyerekek előtt esetleg még ismeretlen jelentésű, ám igen szép hang- és ritmushatású szavak, illetve olyanok, amelyek ritkább kontextuális jelentéssel (nem annyira gyakori szövegösszefüggésben) állnak. Erre példa lehet a Nyári este első szakasza: Árnyak sora ül a réten. Nyáj zsong be a faluvégen. Az ül metaforikus jelentése szokatlan lehet, nem könnyen érthető (irodalmi, és nem köznyelvi metafora). A zsong tekinthető szinesztéziának, és nem könnyen érthető az átvitel (az állatok közeledését kísérő hang utal magára a közeledésre, mozgásra). Zúg-dong sürü raj a fákon. Békák dala kel az árkon. vagy pl. ez a sor: Rezgő-fü a feje-alja. A raj szó anélkül, hogy mellette állna, milyen állatok rajáról van szó, általában nem könnyen érthető a kisgyerekek számára (ellipszis). A kel a köznyelvben ritkább jelentésében szerepel, ez sem biztos, hogy első hallásra jól érthető. A feje-alja kifejezés vánkos, párna jelentésben valószínűleg kevéssé ismert. A feladat megoldása lehetőséget ad arra is, hogy a tanulók ebben a formában áttételesen, burkoltan feltárják saját szövegértési gondjaikat, illetve ezen keresztül lehetőség nyílik szövegértésük fejlesztésére. Paripám csodaszép pejkó A vers ritmusa nagyon hasonlít A tündérére. Hangsúlyosan hasonlóan, sőt, még erőteljesebben 3/3/2- es osztású. Az ütemek határa egybeesik a verslábak határával. A három verslábból álló jambikus sorok első két verslába anapesztus, a harmadik spondeus (így időmértékben éppen A tündérével ellentétes, emelkedő a lejtése). Az első és az utolsó sor példáján: Paripám csodaszép pejkó / / x x x / x x x / x x Odanéz a nap is százszor / / x x x / x x x / x x időmértékes, emelkedő (jambikus) hangsúlyos, 3/3/2-es osztású időmértékes, emelkedő (jambikus) hangsúlyos, 3/3/2-es osztású A vers természetes (önmagát kínáló) nyelvi ritmusú felolvasását éppúgy megkönnyíti az időmértékes és a hangsúlyos ritmusnak a találkozása, mint A tündér esetében. 35 irodalom 8 kk.indd :21:49

36 Pl. a Paripám csodaszép pejkóban a vizen, igérsz szavak rövid i-s írása (az ejtés szabályainak, illetve az ejtési szokásoknak mindkettő megfelel) o Nyári este A versben a költő időmértékben kétféle: ereszkedő (1.) és emelkedő (2.) jónikuszokat ( / ) kapcsolt össze nagyon szabályos formában. Emellett az olvasásban elsőre gyengén érezhető a szintén szabályos (felező nyolcas) hangsúlyos ritmus. Az első és az ismétlődő sor példáján: Árnyak sora ül a réten. / x x x x / x x x x Bim-bam! Torony üregében / x x x x / x x x x időmértékes, jónikusz hangsúlyos, felező nyolcas időmértékes, jónikusz hangsúlyos, felező nyolcas A felolvasásban sokkal inkább dominál az időmértékes ritmus, tulajdonképpen ez válik a vers természetes vagy elsődleges nyelvi ritmusává, de odafigyelve jól olvasható hangsúlyosan is. A hangsúlyos ritmus élesebbé teszi a verslábak határát, már-már metszetet érezhetünk a nyomán, így jobban leválasztja a két verslábat, és felerősíti az időmértékes ritmus hatását o Kergető A Kergető címhez illik a vers mozgalmas, mozgást (futást) felidéző ritmusa, illetve a benne megjelenített motívum (a róka futása). A vers felidézi a mágikus, rontást űző ráolvasásokat a formájával, ritmusával, jellegzetes eszközeivel (ismétlés, felsorolás, hanghatások, hangutánzó szavak, közbeiktatott felkiáltás), rövidségével, valamint képi világával (holdas ég, rét, csillagok, ezüst csengő). A róka mint a mesék különösen ravasz állata szintén jó alanya a tréfás ráolvasásoknak, átokűző-kergető formuláknak. A versnek csaknem teljesen szabályos trochaikus ritmusa van, trocheusok és spondeusok váltakoznak benne a hosszabb és rövidebb sorokon keresztül. (Az első két sorban két trocheus egy spondeus, az utolsóban szintén két trocheus és egy spondeus megtoldva egy csonka ütemmel.) A rövidebb sorokban időnként csak spondeusok állnak, és csak a hangsúly figyelembevételével számíthatnak a kezdő szótagok hosszúnak; pl.: Ezüst csengőt, Csilingelhess. Így nézve a verselés nem tűnik teljesen szabályosnak, de valójában ez a lassítás nagyon jól illeszkedik az ütemhangsúlyos ritmushoz, és mivel a vers egy mondat, nem feltétlenül hoz létre időmértékes szempontból sem ritmustalan sorokat (egybefüggőnek hangzik az egész). A időmértékes ritmus az első, a harmadik és az utolsó sor példáján: Róka-róka réten, / / időmértékes, trochaikus Házat, erdőt, / időmértékes, trochaikus Azt hiszik, hogy kis csikó. / / / időmértékes, trochaikus 175. o (fent) Kocsi és vonat A kétféle ritmus váltogatása erőteljesen elkülöníti a sorokat. A kétféle sor elütő ritmustempója a döntően rövid szótagokból álló hangsúlyos sorok gyorsabb, pergőbb és az időmértékes sorok lassúbb tempója a nagyobb egységek, a sorok szintjén érzékelhető ritmust, lüktetést (pergő lassú pergő lassú...) ad az első szakasznak. A hosszú (1. és 4.) soroknak erőteljes időmértékes (szabályos jambikus; egy spondeus és két anapesztus) ritmusa van: Zim-zim, megy a gép, megy a gép, / / időmértékes, jambikus 36 irodalom 8 kk.indd :21:49

37 A többi sor döntően rövid verslábakból áll (ezt hangsúlyozza-erősíti a sinen rövid i-je). Az első és negyedik sor viszonylag lassúbb ritmusa erősíti a rövidülő sorok keltette gyorsuló érzést, illetve a ritmus ismétlésével a szakasznak ad egyfajta nagyobb egységekben megvalósuló belső ritmust o (lent) Építők A vers nem teljes egészében tekinthető szimultán ritmusúnak, de a hangsúlyos ritmussal keverednek benne az időmértékes ritmus elemei. A vers hangsúlyos alapformája: x x x x x x x x x / x x / x x x x x x / x x / x x x / x x x x x / x x / x x x/ x x x x x x x x x x x / x x / x x x 3 3 3/2/3 3/2/3/2 3/2/2/ /2/3 Ezt a ritmust egészítik ki az első és negyedik sor anapesztusai és a többi sorok pergő, rövid szótagjai, illetve a bennük fel-feltűnő anapesztusok és jambusok. Pl.: Lobog a zászló, repül az ének, (a!) / / (az!) / A két versszakot egymás mellé szedve két, egymásnak kezet nyújtó emberke vagy egy függőhíd (pl. Erzsébet híd, Lánchíd) rajzolható ki belőle. A versszakokat különbözőképpen igazítva több kép is kirajzolható a versből; pl. mindkettőt balra igazítva két lobogó zászló: Szív dobban, Szív dobban, Kalapács koppan, tűz lobban. Feszül az új híd, dörög az új gyár, Virul az ország, újra él már! Hej, rajta, Hej, rajta, Kezet ád új híd két partja! Lobog a zászló, repül az ének, Szivek a légben összeérnek. Még-szebben, Mély víznek Még-jobban Két partja, Kalapács koppan, szív Nagy erős vashíd döng rajta. dobban. egyiket balra, másikat jobbra ( kifelé ) igazítva egy hídív: Szív dobban, Hej, rajta, Szív dobban, Hej, rajta, Kalapács koppan, tűz Kezet ád új híd lobban. két partja! Feszül az új híd, dörög Lobog a zászló, az új gyár, repül az ének, Virul az ország, újra él Szivek a légben már! összeérnek. Még-szebben, Mély víznek Még-jobban Két partja, Kalapács koppan, szív Nagy erős vashíd döng rajta. dobban. (A diákok ennél bizonyára több formát is találnak.) A 4. feladatban a szóban forgó hangok felpattanó zárhangok, hangzásuk utalhat az ütések, jelen esetben a kalapácsütések koppanására. A vers tulajdonképpen nevezhető agitációs versnek, de semmiképpen se egy bizonyos politikai cél, eszme vagy párt mellett agitál. A feladat, az építés (a korban még a háború utáni újjáépítés) sokkal általánosabb, közös cél. A vers aktualitásához : ekkor építették újjá az ország és Budapest hídjait a Lánchidat pl ben. (Összefoglalás projektmunka) 176. oldal 1. A feladatsor elhelyezését az összefoglalásban a tevékenységi formák szintetizálása, gyakorlása adja. Tartalmi szempontból lényeges szempont, hogy a tanulói tevékenységek révén várható egy - fajta elmozdulás a népszerű irodalmi, filmes alkotások irányába. Ez lehetőséget ad a népszerű irodalom, film típusainak, jellegzetes kifejezőeszközeinek, sablonjainak megismerésére és rendszerezésére, illetve az esztétikailag értékesebb és kevésbé értékes alkotások elkülönítésére. Ugyanakkor már itt, a népszerű irodalom és a szórakoztató film változatainak megismerése kapcsán fontos tudatosítani, hogy önmagában nem jelent minőségi ítéletet a magasabb irodalmi, illetve művészi és 37 irodalom 8 kk.indd :21:49

38 a szórakoztató minősítés mindkét kategóriában születhetnek igényesebb, sikerültebb, és kevésbé igényes, gyengébben kidolgozott művek. Másrészt természetesen az is igaz, hogy más céllal íródnak, készülnek a szépirodalmi alkotások és a művészfilmek: a művészi igénnyel fellépő alkotók nyilvánvalóan többet akarnak kifejezni saját világképükből, mint a szórakoztató művek szerzői, rendezői. A feladatsor kiváló alkalmat ad a kooperációra, illetve a projekt indítására. Film és könyvajánló filmek Két félidő a pokolban, magyar, 1961, rendezte: Fábri Zoltán, fsz.: Garas Dezső, Sinkovits Imre, Velencei István, Márkus László, Suka Sándor, Molnár Tibor A tizedes meg a többiek, magyar vígjáték, 1965, fekete-fehér; rendezte: Keleti Márton, fsz.: Sinkovits Imre, Darvas Iván, Major Tamás A halál ötven órája, amerikai, 1965, rendezte: Ken Annakin, fsz.: Charles Bronson, Henry Fonda, Telly Savalas, Robert Shaw, Dana Andrews Kémek a Sasfészekben, angol, 1969, Alistair Mac- Lean azonos című regénye nyomán rendezte: Brian G. Hutton, fsz.: Richard Burton, Clint Eastwood, Patrick Wymark Kelly hősei, amerikai, 1970, rendezte: Brian G. Hutton, fsz.: Clint Eastwood, Don Rickles, Donald Sutherland, Telly Savalas Tű a szénakazalban, amerikai, 1981, Ken Follett regénye alapján rendezte: Richard Marquand, fsz.: Donald Sutherland Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói, amerikai, 1981, rendezte: Steven Spielberg, fsz.: Harrison Ford Menekülés a győzelembe, amerikai, 1981, rendezte: John Huston, fsz.: Max von Sydow, Michael Caine, Sylvester Stallone Ryan közlegény megmentése, amerikai, 1998, rendezte: Steven Spielberg, fsz.: Tom Hanks, Matt Damon, Jeremy Davies, Adam Goldberg Regények Ernest Hemingway: Akiért a harang szól (1940; magyar fordítás: Sőtér István; film: Sam Wood, 1943) Eric Knight: Légy hű magadhoz (1942; magyar fordítás: Nemes László, 1961) Irvin Shaw: Oroszlánkölykök (1948; m. f.: Vajda Miklós, 1959) film: u. a., amerikai, 1959 Joseph Heller: A 22-es csapdája (1961; m. f.: Papp Zoltán, 1969; film: Mike Nichols, 1970) Jorge Semprun: A nagy utazás (1963; m. f.: Réz Pál, 1964) Cseres Tibor: Hideg napok (film: u. a., magyar, 1966; fekete-fehér, rendezte: Kovács András) Walter Lord: Hihetetlen győzelem (dokumentumregény, 1967; m. f.: Auer Kálmán, 1980) Regények és filmek Cornelius Ryan: A leghosszabb nap (1959; m. f.: Révfy Tivadar, 1985 film: u. a., amerikai, 1962, rendezte: Ken Annakin, Andrew Marton, Bernhard Wicki) Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét (1963 film: Ötödik pecsét, magyar, 1976; rendezte: Fábri Zoltán, fsz.: Őze Lajos, Márkus László, Latinovits Zoltán) E. M. Nathanson: A piszkos tizenkettő (1965; m. f.: Félix Pál, 1982 film: u. a., amerikai, 1967; rendezte: Robert Aldrich, fsz.: Lee Marvin, Charles Bronson, Telly Savalas, Donald Sutherland, John Cassavettes) Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok (1965 film: u. a., csehszlovák, fekete-fehér, 1966, rendezte: Jirí Menzel) Cornelius Ryan: Messze volt a híd (1974; m. f.: Félix Pál, 1982 film: A híd túl messze van, amerikai, 1977, rendezte: Richard Attenborough, fsz.: Anthony Hopkins, Denholm Elliott, Gene Hackman, Michael Caine, Robert Redford, Sean Connery) Thomas Keneally: Schindler bárkája (1982; m. f.: Walkóné Békés Ágnes, 1987 film: Schindler listája, amerikai, 1993, rendező: Steven Spielberg) 38 irodalom 8 kk.indd :21:49

39 Nem lehet, hogy ez börtön lenne 1956-tól a rendszerváltásig Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz Az 1956-os forradalom nemcsak kiemelkedő fontosságú politikai esemény, fordulópont a magyarországi baloldali diktatúra történetében, hanem egyben irodalmi, irodalomtörténeti téma is. Irodalomtörténeti téma, amennyiben az írók, költők személyesen és az Írószövetség mint közéleti fórum részt vállaltak az eseményekben. Irodalomtörténeti téma annyiban is, hogy a forradalom bukása meghatározta több író- és költőnemzedék világképét: azt sugallta, hogy a rendszer a távoli a kortársak életének távlatán túli jövőben fog majd talán megváltozni. Irodalmi téma pedig annyiban, hogy számos műalkotásban megjelenik, közvetlenül vagy utalásokon keresztül. A fejezetet az 1956-os eseményekhez kötődő, emblematikus műalkotás feldolgozásával nyitjuk. (Illyés: Egy mondat a zsarnokságról) A vers maga kétségkívül nehezen befogadható a nyolcadikos korosztály számára, és természetesen gyakran tananyag a középiskolában is. Itteni, tankönyvi és órai feldolgozását (a történetiség kontextusa mellett) indokolttá teszi, hogy az 1956-os megemlékezéseken igen gyakran hangzik el. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a diákoktól a vers esetében nem várhatunk teljes értékű interpretációt, sem reflexiót. Amit a feldolgozással nyújtani tudunk, illetve elérhetünk, hogy a vers struktúrájának, gondolatmenetének, képi világának átlátásával alapot szerezzenek annak későbbi, érettebb fejjel történő újraértelmezéséhez, befogadásához. (Ez viszont, úgy gondoljuk, nem kevés, és nem lebecsülendő fontosságú lépés az irodalom befogadásának folyamatában.) Az 1956-tól a rendszerváltásig tartó (Kádár-) korszak egyfelől a diktatúra új kiadása, másfelől azonban lényegében is új korszaknak tekinthető. Mint a diktatúra újabb kiadása is, egy új léthelyzetet teremtett tartósságával és viszonylagos nyugalmával, változatlanságával. (Ezt a léthelyzetet formálják élménnyé a szépirodalom művészi eszköztárával pl. a Korképek cím alatt tárgyalt alkotások.) Emellett olyan folyamatok indultak meg a korszakban (a társadalmi, fogyasztási szokások átalakulása, a popzene és egyáltalán a nyugati gondolatok, kultúra megjelenése stb.), amelyek napjainkig hatnak. A fejezetben megkíséreltük ráirányítani a figyelmet néhány olyan, az irodalomban, irodalmi művekben is megjelenő kérdésre, problémára (pl. a popkultúra léte, a társadalmi tolerancia foka), melyek napjainkig, sőt, véleményünk szerint a tizenévesek világában is aktuálisak, élők lehetnek, hogy ezeken keresztül vonjuk be a diákokat az olvasás, az irodalom világába. Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok (Hajnóczy Péter: Munkaterápia) 186. o A feladatsor előzménye, megoldásának alapja a 184. o feladatának elvégzése. A feladatsor elvégzésének egy órai megoldását az ábra szemlélteti. A 3 5. feladat elvégzését érdemes párhuzamos munkavégzéssel kezdeni úgy, hogy a csoportok között elosztjuk a három feladatot. (Egy-egy feladaton természetesen több csoport is dolgozhat.) A megoldásokat a csoportkeverés valamilyen módszerével oszthatjuk meg, ismertethetjük meg a többi csoporttal. (Fontos: kooperatívnak akkor tekinthetjük a munkavégzést, ha van valamilyen megfogható eredménye adott esetben pl. vázlat, szöveg a füzetben, és annak létrehozásában minden együttműködő fél részt vesz. A jelen esetben ezt pl. úgy érhetjük el, hogy ha azok, akikkel megismertetik az eredményt, nem jegyzetelhetnek, hanem a kérdés birtokában maguknak kell létrehozniuk produktumot úgy, hogy visszakérdezhetnek, visszajelzést adhatnak társaiknak.) Hajnóczy Péter: Munkaterápia Feladatok az olvasáshoz Feladatok Insert (tevékenység, szövegkezelés, egyéni) Páros/kiscsoportos Csoprtos, kooperativ Egyéni/csoportos 39 irodalom 8 kk.indd :21:49

40 A feladatok és a szövegfeldolgozás szintjei: Olvasat 184. o. 1 2., 186. o. 1. Interpretáció 186. o Reflexió 186. o. 6. A feldolgozás elsődleges célja a regionális hovatartozás, kötődések tudatosítása és a saját régió kultúrájának, hagyományainak megismerése, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek bemutatása. Ország, tájegység, szülőföld regionális kul - túra és irodalmi élet Emellett a képességfejlesztés fókuszában az önálló gyűjtés, az információk feldolgozása és a munkák prezentálása áll. Ehhez illeszkednek a tankönyv feladatai, amelyek értelemszerűen általánosságban adnak feladatokat. A gondolatmenet első lépése a régió fogalmának megtöltése tartalommal a diákok számára. A feladatok (211. o. 1 4.) elsődleges célja nem a definiálás, definíció adása, sokkal inkább a gyakorlat, a tényleges környezet megismerésére építő tapasztalatszerzés. A továbbiakban a feladatsor (211. o. 5 7.) a kulturális környezet megismerésére, gyűjtőmunkára, rendszerezésre épül. Az önálló tevékenységek (gyűjtés, kutatás, az információk megosztásának különböző formái) tekintetében fontos előtanulmánynak, előkészítésnek tekinthetők a munkafüzet o. feladatsorai, illetve a tankönyv projekt rendszerű öszszefoglalásai. ÖTLET: A feladatokból számos projektjellegű munka indítható. A feladatsor összekapcsolható az Olvasók, írók, politikusok irodalmi élet Magyarországon a háború után c. fejezet bevezető órájával, pl. projektmunka formájában (l. az óravázlatot). Teremtett világok a fantasztikum változatai regényben és filmen A fejezet a tankönyv végére került, ami valamelyest azt sugallja, hogy csak valamiféle, akár elhagyható maradék. Ha a szorosan vett irodalomtörténet szempontjait nézzük (amelyen a gyakorlatban a szépirodalmi, pontosabban egy bizonyos, mondhatni iskolai-szépirodalmi kánonba tartozó művek időrendi bemutatásának folyamatát értjük), talán így is van. Ha viszont az olvasóvá nevelés szempontját tartjuk szem előtt, szinte azt is mondhatjuk, ez a fejezet a tankönyv legfontosabb fejezete. A feldolgozás célja nem elsősorban a műfajok és a művek minél teljesebb megismerése, hanem a fantasztikum és a fantasztikus irodalom fogalmának, lényegi jellemzőinek tisztázása mellett az önálló olvasmányválasztás, tájékozódás segítése. Ennek fényében a konkrét részletek, művek feldolgozása is inkább a bemutató, egyes esetekben az ajánlás formáját követi. Ebből adódik a fejezet, a tárgyalásmód projektjellege. (Ami viszont azt a problémát veti fel, hogy tekintettel a tanév mégpedig a nyolcévfolyamos iskolák esetében az utolsó tanév! végére, nagyon oda kell figyelni a projektek időzítésére, befejezésére. Ebből adódóan érdemes lehet ha ez a megközelítési mód a csoport és a tanár fogadókészségéből adódóan gyümölcsözőnek tűnik előbb elkezdeni a témát, pl. projektek korábbi indításával.) A fejezetben kimondott szándékunk, hogy a könnyebb ezáltal az átlagos diákokhoz vélhetően közelebb álló irodalmi és filmes műfajok felől indulva jussunk majd el az olvasóvá nevelés folyamatában (nem feltétlenül a fejezet végén vagy éppen a nyolcadik évfolyamon) az önálló művészi igénnyel megírt, lényegében szépirodalmi, fantasztikus alkotásokhoz. Ettől a megközelítéstől azt reméljük, hogy sikerül felkelteni a tanulók érdeklődését a közvetlen valóságuktól látszólag távolabb eső kérdések, problémák, illetve az ilyeneket felvető, feldolgozó irodalmi alkotások iránt. A tárgyalás nem szükségszerű, de éppenséggel hasznos felvezetése lehet a lektűr, a ponyva (irodalom) és a kommersz (film) fogalmainak tisztázása. (Ez megtörténhetett már korábban is pl. a háborús témájú alkotások bemutatása tk o. 1. projektfeladat kapcsán.) Ennél lényegesebb elem az ilyen típusú alkotások gyakori hatáskeltő módszereinek, tipikus elemeinek, szereplőinek megismerése a gyakorlatban, művek feldolgozásán keresztül. Elképzeléseink szerint innen (is) vezet tovább egy út az irodalmi művekben, filmekben megjelenő em- 40 irodalom 8 kk.indd :21:49

41 beri kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogásához, ami azután lehetőséget ad mindezek értelmezésére és megvitatására. Ennek az útnak egy lépcsőfoka az irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése első megközelítésben a típusszereplők, sablonfigurák felismerése és azonosítása, majd az összetettebb, árnyaltabb jellemek lényegesebb vonásainak megrajzolása, indítékainak, cselekedeteinek, gesztusainak értelmezése. Ez lehetőséget ad a tanulóknak a saját álláspont kialakítására, melyet alá tudnak támasztani a szövegből, filmalkotásból merített érvekkel. Így juthatnak el az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos kereséséig, e jelentések önálló megfogalmazásához. Hasonló módon a szépirodalom, az igényes film felé vezető út egy lépése megítélésünk szerint az is métlődő témák, kérdésfelvetések meglátása az irodalmi művekben és filmekben, illetve néhány alapvető, visszatérő irodalmi és filmtéma, motívum jelentésének elemzése. A fejezet tanításának kifutása lehet az önálló olvasmányválasztás képességének erősítése, fejlesztése, feladatként pedig az olvasmány- és filmválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával. A mondottak némi megszorítással értelmezhetők az ellenutópia fejezetre. Az abban tárgyalt, illetve ott szóba jöhető (ajánlott) művek nem egyértelműen, minden megítélés szerint tartoznak a lektűr kategóriájába. (Természetesen ez igaz a sci-fi kapcsán ajánlható művek egy részére is, de a fejezetben tárgyalt szövegek a lektűrhöz sorolhatóak.) Ugyanakkor ezek a művek is felvonultatnak olyan tartalmi és formai jellemzőket, amelyek összekötik őket a fantasztikus irodalom tárgyalt példáival. A film- és regényfeldolgozásokhoz, népszerű regény- és filmsorozatok nagyobb ívű, tartalmi és szerkezeti áttekintéséhez további segítséget adnak a munkafüzet feladatai. Megközelítések, órabeosztás (lehetőségek, pl.) Megközelítés Kinek? A fantasztikus irodalom fogalmának bevezetése után a három jellegzetes típus bemutatása, megismerése 1-1, illetve szükség és lehetőség esetén több órában. A fantasztikus irodalom fogalmának bevezetése után egy jellegzetes műfaj, típus kiválasztása és bemutatása, megismerése, néhány, a műfajba tartozó mű feldolgozása az adott óraszámban. A három téma párhuzamos feldolgozása több órában, projekt formájában/kooperációval úgy, hogy a diákok választanak maguknak témát érdeklődésüknek megfelelően. A tankönyvben összefoglaló projektekre építve a fantasztikus irodalom változatainak, jellemzőinek megismerése, kitekintés műfaji példákra (pl. újabb projektmunkával, a projektek korábbi megkezdésével, a tanulási folyamat más témáival párhuzamos végzésével). Kevésbé motivált, illetve önálló munkára kevésbé motiválható, de viszonylag gyors haladási, befogadási tempójú csoportokban. Lassúbb haladási tempóra képes, illetve egy-egy témában szívesen elmerülő csoportokban. Viszonylag gyorsabb haladásra képes, önálló munkavégzésre motiválható, általában véve nagyobb önállóságot mutató csoportok. Érdeklődésében, motiváltságában megosztott csoportokban differenciált munkavégzéssel, illetve viszonylag gyorsabb haladásra képes, önálló munkavégzésre motiválható, általában véve nagyobb önállóságot mutató csoportok. 41 irodalom 8 kk.indd :21:49

42 Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok 216. o A feladatokat a feldolgozás elején érdemes kiadni, részben az olvasott részletekre vonatkozó megfigyelési feladatként, részben pedig a feldolgozás folyamatában gyűjtő, elemző feladatként. A differenciálás, illetve a motiválás egyik formája lehet, hogy a feladat végzésére felkérünk diákokat ( témagazda ), akik szervezik a feladatok végzését, illetve maguk is végzik azokat. (Verne: Nemo kapitány) 219. o Az 1. feladat célja a szöveg mint álszakszöveg jellemzőinek felfedeztetése. (A megoldás előzménye a 217. o. 1 2., jelöléses feladatok megoldása.) A feladat elvégezhető egyéni vagy páros munkával. Erre épül a 2. feladat szövegalkotása, amelyet szintén érdemes párokban vagy csoportokban végezni A feladatsor elvégezhető kooperatív páros/csoportos munkával úgy is, hogy az 1. feladat megoldásakor a szereplőket elosztjuk a párok/csoportok között. A 2. feladathoz csoportkeveredéssel megosztjuk az információkat (páros munka esetén a szereplők számának megfelelően a párok helyett legalább háromfős csoportokat alakítunk), és erre építjük a feladat megoldását. A 3. feladat elvégzéséhez újrakeverhetjük vagy éppen visszarendezhetjük a párokat/csoportokat, vagy megoldhatják azok a csoportok is, amelyeket a 2. feladat megoldásához alakítottunk. ÖTLET: A feladatsorokat (főként ha csak egy órát tudunk szánni a téma feldolgozására) érdemes párhuzamos páros/csoportos munkával végezni úgy, hogy a csoportok munkája egymásra épüljön a szerepek, feladatok megosztása és cseréje révén (l. pl. a mf o. feladatainak leírását). Ebben az esetben a párok/csoportok egyik fele kezdhet információgyűjtőként a 217. o feladataival, a másik fele a 221. o feladataival. Ezek után szöveget cserélnek, írásban átadják az információkat (mindkét feladat igényli a jelöléseket, illetve a 221. o. 1. ábrát is tartalmaz), és elvégzik a feladatsorok következő feladatait (a 219. o és a 221. o. 3. feladatait). A feladatok elvégzése után újra információkat cserélnek, bemutatják egymásnak a megoldásokat, és reflektálásként elvégzik az eredeti szövegükhöz kapcsolódóan a 219. o. 2. és a 221. o. 5. feladatait. (A megoldás menetét az ábra szemlélteti.) 217. o o o o o o (Nemere István: Elektron-expedíció) 224. o (fent) A feldolgozás folyamán nem az a fontos, hogy bemutassuk, mennyire sablonokból építkezik ez a regény, mennyire sok benne a visszatérő, meglehetősen önállótlan motívum, hanem az, hogy felfedeztessük ezeket, illetve ezekre építve készíttessünk kifejleti jóslatokat. A regény feldolgozása alkalmat ad a természeti idill irodalmi képének megrajzolására (nem szükséges a fogalom tisztázása; középiskolai tananyag) o (lent) A természeti idill megjelenítése az utolsó bekezdés alapján a természet szépsége, nyugalma, a természetben élő ember harmóniája teszi vonzóvá Yol számára az elektroni életet. A feltevés alapja a városiasodás kétségtelen ténye. Ugyanakkor nagyon is kérdéses a folyamat kimenetele, nem szabad természetesen készpénznek venni; irodalmi és filmes toposz vagy sablon rengeteg sci-fiben jelenik meg. A szembeállítás alapja leggyakrabban a városban az emberek indulata, intrikái, összeférhetetlensége, a viszonyok kuszasága; ezzel áll szemben a természet egyszerűsége, a helyzet tisztasága és a magány nyugalma ennek meglátása a diákok részéről megalapozza a szentimentalizmus világképének megértését. (Természetesen semmiképpen nem szükséges a fogalom tanítása!) 42 irodalom 8 kk.indd :21:49

43 (Összefoglalás projektmunka) A filmsorozat és a regénysorozat bemutatását, illetve az ahhoz kapcsolódó projektmunka feladatait (tk o fent és tk o lent, illetve tk o fent) közvetlenül készítik elő, alapozzák meg a munkafüzet o. feladatsorai. A munkafüzet feladatai alkalmat adnak a csoportos, több esetben a kooperatív munkavégzésre, és grafikus szervezők, segédletek, illetve rövid szövegalkotások révén emlékeztető, a későbbiekben a projektmunkában is felhasználható produktumok létrehozására. Emellett a munkafüzet feladatsorainak mindkét esetben az is a célja, hogy valamelyest egy szintre hozzuk tanulóink ismereteit a sorozatokról, illetve hogy felkeltsük azok érdeklődését, akik még nem olvastak a regénysorozatból, illetve azokét, akik esetleg csak beleolvastak. Megjegyzés: A Harry Potter-sorozat természetesen a lektűr kategóriájába tartozik, divatjelenség is. Nem a kánonban elfoglalt helye indokolja a tárgyalását/olvastatását, hanem az, hogy példaértékűen felmutat jelenségeket, érdekes lehet sokak számára (motiváció), alkalmas számos téma végiggondolására, továbbvezetésére akár az irodalom más szintjeire. A feldolgozás célja itt sem az, hogy bemutassuk, milyen mértékben építkezik meglévő, világirodalmi motívumokból a regénysorozat, mennyire sok benne a visszatérő írói megoldás, hanem az, hogy felfedeztessük és az egész sorozat kontextusában elhelyezzük ezeket. 43 irodalom 8 kk.indd :21:49

44 IRODALOM TANMENETJAVASLAT 8. évfolyam Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT heti 1,5, évi 55 órával számol, a számozás nélküli órák kiegészítő órák, megtartásuk olyan iskolákban javasolt, ahol heti 2, évi 74 vagy több irodalomórát tartanak. Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok 1 2. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS, ISMERKEDÉS, FELMÉ- RÉS Ismerkedés a taneszközökkel. Nyári olvasmányélmények. Tájékozódás a tudás, a képességek és a készségek szintjén. Válogatás a mf. feladatai közül a tanulók képességeinek megfelelően A 7. évfolyamon tanult művek, műnemek és műfajok fő jellegzetességei. Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések felismerése. A taneszközök használatának megismerése. A kötelező és ajánlott olvasmányok bemutatása. A 7. évfolyamon tanultak rendszerezése, ismétlése, alkalmazása. Az eddig tanult irodalmi ismeretek, memoriterek felidézése különböző munkaformákban. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlatok egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. 3. Diagnosztizáló mérések: különböző műfajú szövegek hangos és néma olvasása, értése A hangos olvasás értékelési szempontjainak ismerete: tempó, folyamatosság, kifejezőség vagy egyhangúság, hibatévesztés, írásjelek érzékeltetése, hallhatóság. A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése. A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése. A hangos, kifejező olvasás és a néma, értő olvasás gyakorlása és ellenőrzése. A helyes beszédlégzés, a szünet, az artikuláció, a hanglejtés, hangsúly, hangerő, beszédtempó gyakorlása folyamatosan, minden tanítási órán, tréningszerűen. Helyesejtési gyakorlatok végeztetése: a mf. végén lévő szövegeikből válogatás. Megjegyzés A 7. évfolyam év végi felmérésének eredményeire és feladataira érdemes támaszkodni és visszautalni az év eleji ismétlés, felmérés során. Ajánlatos minden gyereknek mérőlapot készíteni egész évre pl. a 6. évfolyamos kézikönyvben található minta alapján. Ajánlott szöveg az olvasáshoz: Tolnai Ottó: Galambtojásnyi, Krúdy Gyula: Felhő. A szövegértéshez feladatlap az Irodalom feladatlapban. 44 irodalom 8 kk.indd :21:49

45 Óra Témakör, tananyag ÉDES, ÉKES ANYA- NYELVÜNK Illyés Gyula: Magyar beszéd, Tolnai Ottó: Galambtojásnyi, Krúdy Gyula: Felhő Tk o. 4. művészi törekvések a 19. század második és a 20. század első felében Lázadás és formabontás Tk o. Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Megjegyzés Az epikai művek formai jellemzőinek ismerete. Próza, tételmondat. A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése és a nyelvi élmények iránti fogékonyság erősítése. Az írók, költők korábban olvasott, a nyelvről szóló műveinek közös felidézése. Önálló szövegfeldolgozás kérdések alapján. A tanulócsoport nyelvi szokásainak megbeszélése. A hangos olvasás gyakorlása, beszélgetés a nyelvi szokásokról. A tankönyv felépítésének, a fősáv és oldalsáv szerepének a megismertetése az első órákon kiemelt feladatunk. A 19. század második és a 20. század első felének művészetfelfogása, a századforduló, a megjelenő új művészi törekvések háttere. A korszakban megjelenő legfontosabb irányzatok rövid jellemzése, néhány alkotás az irányzatok szemléltetésére. A szimbolizmus, az impresszionizmus, a szecesszió és az avantgárd fogalma, legfontosabb irányzatai. Kapcsolódási pontok és kü lönb - ségek felismerése a különböző művészeti irány zatok alkotásai között. Az összehasonlító képesség fejlesztése a különböző irányzatok bemutatásával. Érvek és ellenérvek megfogalmazása egy-egy művészeti törekvés jellemzőiről. Ellentétes véleményeket képviselő csoportok kialakítása, a vélemények szembesítése. Az avantgárd fogalmának értelmezése tanári segítséggel, a jellemzők ábrázolása gondolattérképpel. Néhány sajátosság megnevezése. Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez: Egy avantgárd irányzat részletes bemutatása A különböző stílusirányzatok összehasonlítása. Interaktív tananyag. 45 irodalom 8 kk.indd :21:49

46 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok 5. Lázadás és formabontás Tk o. A képvers mint kifejezési forma, Guillaume Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút. A realizmus és a naturalizmus fogalma. Kapcsolódási pontok és különb - ségek felismerése a különböző mű vészeti irányzatok alkotásai között. Az összehasonlító képesség fejlesztése a különböző irányzatok bemutatásával. Képvers írása szabadon választott témában. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód feltárása, értelmezése. A különböző irányzatok bemutatása csoportmunkában (prezentációk készítése, értékelése), összehasonlításuk táblázatos formában. A tapasztalatok közös megbeszélése. Számonkérés A különböző irányzatok bemutatása egyéni munkában, összehasonlításuk táblázatos formában. 6. AZ EMBERNEK, MÍG CSAK VAN EMBER, MEGÁLLNI NEM LE- HET VÁLOGATÁS A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK IRODAL- MÁBÓL A Nyugat vonzásában egy folyóirat születése Tk. 16. o. A Nyugat arculata, jelentősége, legfontosabb alkotói. A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése. Az alkotói szabadság, a nemzedék fogalmának értelmezése tanári irányítással. Ady Endre életútja Tk o. A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése. A szövegalkotás képességének fejlesztése a költői életrajzból írt kiselőadások készítésével. Az életút elolvasása, a tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, adatok kiemelése. A jegyzetkészítés mikéntjének fejlesztése tanári irányítással. Térképhasználat a munkafüzet feladata segítségével. Megjegyzés Kiegészítő anyag: Avantgárd alkotók vallomásai az írásról Tk. 14. o. Interaktív tananyag. Interaktív tananyag. Interaktív tananyag. 46 irodalom 8 kk.indd :21:50

47 Óra Témakör, tananyag 7. Útmutató-kalauz az Adyversekhez Hitvallás és küldetéstudat Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én Tk o. Ady Endre: Sem utódja, sem boldog őse Tk. 23. o. 8. Látomásszerű tájversek Ady Endre: A magyar Ugaron Tk o. Élet-halál versek Ady Endre: Párisban járt az Ősz Tk o. 9. Szerelmes versek Ady Endre: Lédával a bálban Tk o. Fogalmak, ismeretek Ady Endre pályaképe, költői hitvallása, küldetéstudata. A motívum, a szimbólum. Góg és Magóg fia vagyok én Sem utódja, sem boldog őse Nyelvi alakzatok, költői kifejezőeszközök. A magyar Ugaron Ady verseskötetei. A metonímia. Párisban járt az Ősz A szinesztézia. Lédával a bálban Az áthajlás. Készség- és képességfejlesztési célok Az olvasottak alkotó továbbgondolása, a megszerzett ismeretek önálló alkalmazásának képessége. Képesség gondolati egységek belső szerkezetének felismerésére. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése (pl.: könyvtári kutatómunka során). A szóképek, nyelvi alakza tok, a rímelés és a verselési mód felismerésének fejlesztése. A szókincs bővítése, árnyalása, a kifejezőképesség fejlesztése az olvasott szövegben található új kifejezések felhasználásával. Az önkifejezés képességének kiteljesítése. A műelemzés képességének fejlesztése. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A motívum, a szimbólum költészeti jelenségének, Ady jelképrendszerének megbeszélése. A gondolati egységek belső szerkezetének vizsgálata. A történelmi ismeretek felelevenítése, a korabeli Magyarország elmaradottságának bemutatása. A szóképek, alakza tok, a rím és a verselés felismerése. A költői szöveg- és képalkotás vizsgálata. A versben megjelenő képek, alakzatok felismerésének, meg nevezésének, szerepének és hangulati hatásának gyakorlása. A versbeli hangulatok (idilli, elégikus rész) megfigyelése. A stilisztikai eszközök versbeli szerepének felismerése. Az áthajlás szerepének vizsgálata. A versbeli ellentét (ifjú pár fekete pár) felismerése. Megjegyzés Kiegészítő anyag: Az Értől az Oceánig Tk. 24. o. Memoriter. Interaktív tananyag. Memoriter. 47 irodalom 8 kk.indd :21:50

48 Óra Témakör, tananyag Ady Endre: Őrizem a szemed Tk o. 10. Forradalmi versek Ady Endre: Dózsa György unokája Tk o. Magyarság-versek Ady Endre: A föl-földobott kő Tk o. 11. Részösszefoglalás A munkafüzet feladatai Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Őrizem a szemed A műelemzés képességének fejlesztése. Az önkifejezés képességének kiteljesítése. Dózsa György unokája A könyvtári tájékozódás, a különböző információhordozók használatának képessége. A föl-földobott kő A kifejezőképesség fejlesztése a memoriterek ritmikus hangoztatásával. Képesség az irodalmi alkotás szerkezeti sajátosságainak a felismerésére. A rendszerező-, összehasonlító és elemzőképesség fejlesztése. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Lírai művek közös és önálló olvasásának gyakorlása, feldolgozása különböző munkaformákban és feladattípusokkal. A helyes beszédlégzés, a szünet, az artikuláció, a hanglejtés, hangsúly, hangerő, beszédtempó gyakorlása folyamatosan, minden tanítási órán, tréningsze rűen. A vers alapmotívumainak felismerése és értelmezése. Kutatómunka a könyvtárban: a Dózsa György vezette parasztfelkelés. Az alkotások szerkezeti sajátosságainak felismerése, a jellemzők összegyűjtése és közös megbeszélése. Elemzések a művek retorikai, szövegépítkezési sajátosságainak figyelembevételével. A fejezetben megismert művek, irodalmi ismeretek, a memoriterek felidézése különböző munkaformákban. Az olvasott művek kifejezésmódbeli és műfaji és verselési jellemzőinek a megfigyelése, összegyűjtése, a korábbi ismeretek felelevenítése. Megjegyzés Memoriter. Interaktív tananyag. Ajánlatos az egyik verset előzetes olvasásra feladni. Kiegészítő anyag: A Tűz csiholója Tk o. Memoriter. KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Kis Ady-szöveggyűjtemény Tk o. KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Kis Ady-szöveggyűjtemény Tk o. Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez: Ady Endre utóélete (kortársak, utódok, visszaemlékezések). 48 irodalom 8 kk.indd :21:50

49 Óra Témakör, tananyag 12. Számonkérés I. irodalmi dolgozat írása 13. Móricz Zsigmond életútja Tk o. 14. Móricz Zsigmond: Hét krajcár Tk o. 15. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig A regény műfaja A regény ideje és tere Tk o. Fogalmak, ismeretek Verselemzés. Móricz Zsigmond életútja. Móricz Zsigmond pályaképe, novellái. Hét krajcár A novellaszerkezet, az elbeszélői nézőpont. Móricz Zsigmond regényírói stílusa. Légy jó mindhalálig A regény fo gal mának bővítése. A regény kora és tere. A regény helyszínei. Az idő és a tér mozzanatai. Készség- és képességfejlesztési célok Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése. A szövegalkotás képességének fejlesztése a költői életrajzból írt kiselőadások készítésével. Az összehasonlító képesség fejlesztése tematikai, szerkezeti szempontok összevetése során. Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátosságainak a felismerésére. A műelemzésképességének fejlesztése prózai művek olvasása során. Hatékony, önálló tanulás a szótárak, a lexikonok, az internet keresőprogramjainak felhasználásával. A digitális kompetencia fejlesztése. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Szóbeli és/vagy írásbeli ellenőrzés. A memoriterek számonkérése. Fogalmazás írása két-három oldal terjedelemben Ady Endre költészetének egyik motívumáról. Az életút elolvasása, feldolgozása insert módszer segítségével. A tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, adatok kiemelése. A jegyzetkészítés mikéntjének fejlesztése tanári irányítással. A művek által megjelenített konfliktusok, problémák azonosítása, átélése, empátia. Az elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása előre megadott szempontok alapján. A tapasztalatok megbeszélése, vita. A novellaszerkezet, az elbeszélői nézőpont értelmezése. Művek összehasonlítása adott tematikai, szerkezeti szempontok alapján. A regény önálló elolvasása előtt megfigyelési szempontok, feladatok adása. Jegyzetek készítése csoportban vagy egyénileg. A regény műfaji sajátosságainak felfedezése, megneve zése. A mű feldolgozása tanári irányítással. Műrészletek felolvasása. Megjegyzés Javítás nyelvtanórán. Könyvajánló: Móricztól Móriczról Interaktív tananyag. Interaktív tananyag. Ajánlatos a tk. és a mf. feladatait már az olvasás során előzetes feladatként feladni. Interaktív tananyag. 49 irodalom 8 kk.indd :21:50

50 Óra Témakör, tananyag 16. Szereplők, jellemek Tk o. 17. A regény cselekménye és szerkezete. A helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek ismerete, az idő- és eseményszerkezet követése Tk o. Fogalmak, ismeretek Szereplők, jellemzések, sorsok. Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok bemutatása az olvasott művekben. A regény cselekménye és szerkezete. Az olvasottak reprodukálásának módjai. Helyzetek, konfliktusok. A dramatikus feldolgozás lehetőségei. Készség- és képességfejlesztési célok A szövegértő képesség, a megfelelő hatékonyságú műveletvégzés, valamint a szerzett információ felhasználása képességének fejlesztése. A kifejezőképesség fejlesztése, a megfelelő szóhasználat erősítése. A szövegértő és szövegalkotó képesség fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztése mások véleményének meghallgatása, szembesítése során. A szókincs, a kifejezőképesség fejlesztése az olvasott szövegben található kifejezések felhasználásával. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A szereplők viselkedésének a megfigyelése. A főszereplő életútjának nyomon követése. A mellékszereplők főhőshöz fűződő viszonyának megítélése. Véleményalkotás a sze replők jelleméről, cselekedetekről, helyzetekről, magatartásról. Gyakorlatok a jellemzési eljárásokra (pl.: beleképzeléses módszerrel, Ki vagyok én? formában). A szereplők tulajdonságainak értékelése. Az érzelmek kifejezésének megfigyelése. Lehetőség szerint a regényből készült film megtekintése. A regény cselekményének és szerkezetének, valamint motívumainak, azok szerepének megfigyelése változatos munkaformákban. Lényegkiemelés, vázlatkészítés. A regény dramatikus feldolgozása: például egész csoportos impro vi zá ció a pakk felbontásáról. Megjegyzés Interaktív tananyag. Kiegészítő anyag: Részlet a regényből Tk o. Interaktív tananyag. 50 irodalom 8 kk.indd :21:50

51 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Megjegyzés 18. Összefoglalás A munkafüzet feladatai A rendszerező-, összehasonlító és elemzőképesség fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztése elbeszélés és leírás készítése során. A fejezetben megismert művek, irodalmi ismeretek, a memoriterek felidézése különböző munkaformákban. Az olvasott művek kifejezésmódbeli, műfaji és verselési jellemzőinek a megfigyelése, összegyűjtése, a korábbi ismeretek felelevenítése. Szövegalkotási gyakorlatok, (pl.: szö - vegek mondatainak időrendi sorrendbe állítása). Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez: Nyilas Misi életrajza (elképzelt) A kollégium házirendjének elkészítése. Kiegészítő anyag: Móricz Zsigmond: Árvácska Tk o. 19. Témazáró dolgozat A feladatlap az Irodalom feladatlapokban található. 20. Babits Mihály: Curriculum vitae Tk o. Babits Mihály: Messze messze Tk o. Curriculum vitae Önéletrajz. Babits Mihály pályaképe. Messze messze Impresszionista stílusjegyek. A hangos olvasási képesség fejlesztése az életrajz részeinek felolvasása során. Képesség szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére. A műelemzés képességének fejlesztése. Az állóképszerűség, a rímelés és a verselési mód felismerésének fejlesztése. A hangos olvasás gyakorlása különféle olvasási fajtákban. A jegyzetelés és a vázlatkészítés gyakorlása. A gondolati egységek belső szerkezetének vizsgálata. Gondolattérkép készítése. Szövegalkotási gyakorlatok. Az impresszionizmus jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban. Az állóképszerűség, a rímelés és a verselési mód felismerésének gyakorlása. Ajánlatos előzetes olvasásra feladni az önéletrajzot. Interaktív tananyag. 21. Babits Mihály: Hazám! Tk o. Hazám! A műelemzés képességének fejlesztése. Képesség az irodalmi alkotás szerkezeti sajátosságainak a felismerésére. Elemzések a művek retorikai, szövegépítkezési sajátosságainak figyelembevételével. Az ismétlés szerepének felismerése. KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Babits Mihály: Balázsolás Tk o. 51 irodalom 8 kk.indd :21:50

52 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek 22. Juhász Gyula: Magyar táj, magyar ecsettel Tk o. Magyar táj, magyar ecsettel A szonett. 23. Kosztolányi Dezső életútja Tk. 67. o. Kosztolányi Dezső életútja. 24. Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai (Mint aki a sínek közé esett ; Kip-kop, köveznek ; Mostan színes tintákról álmodom ) Tk o. A szegény kisgyermek panaszai A versciklus. 25. Kosztolányi Dezső: Tisztelgés prózában, Petőfi Sándorka Tk o. Tisztelgés prózában, Petőfi Sándorka 26. Tóth Árpád pályaképe Körúti hajnal Tk o. Körúti hajnal 27. Karinthy Frigyes életútja Így írtok ti Tk o. A paródia. A kari katúra. Készség- és képességfejlesztési célok Képesség az irodalmi alkotás felépítésének, képeinek, nyelvi megformáltságának felismerésére. A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése. Képesség az irodalmi alkotások képeinek, idősíkjainak, motívumainak felismerésére. A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése. Képesség az irodalmi alkotás motívumainak, nyelvi sajátosságainak felismerésére. Képesség az irodalmi alkotás szervezőelemeinek felismerésére. Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátosságainak a felismerésére. A műelemzés képességének fej - lesztése prózai művek olvasása során. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Gyakorlatok a vers felépítésének, képeinek, nyelvi megformáltságának vizsgálatára. Az életút elolvasása, feldolgozása. A tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, adatok kiemelése. Gyakorlatok a különböző idősíkok felismerésére. A versek motívumainak megkeresése és értelmezése. A versek szerkezetének vizsgálata. A novella elolvasása, feldolgozása insert módszer segítségével. A motívum, a cselekmény idejének, helyének felismerése a mozaikokban. A novella nyelvezetének vizsgálata. Gyakorlatok a vers szervezőelemeinek a megfigyelésére. Gyűjtőmunka a szinesztézia köréből. A humor forrásának megfogalmazása. Az epikus művek elemzésének elmélyítése. A művek közös és önálló olvasása, értelmezése, közös megbeszélése. Megjegyzés Kiegészítő anyag: Juhász Gyula: Milyen volt Tk. 66. o. Juhász Gyula: Tiszai csönd Tk. 95. o. Interaktív tananyag. Interaktív tananyag. Interaktív tananyag. Kiegészítő anyag: Tóth Árpád: Rozskenyér Tk. 79. o. A holdkóros apród története Tk o. Interaktív tananyag. 52 irodalom 8 kk.indd :21:50

53 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok 28. Félévi szövegértés A dolgozatban megjelenített tevékenységek: Információk azonosítása és kikeresése. Lexikai jelentés ismerete/kikövetkeztetése. Az anaforákhoz és kataforákhoz tartozó antecedensek megkeresése (behatárolása). Nem szó szerinti jelentéssíkok. 29. Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem Tk o. A humoreszk. Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátosságainak a felismerésére. A humor forrásának megfogalmazása. Az epikus művek elemzésének elmélyítése a tankönyvben megadott szempontsor alapján. Krúdy Gyula: Szegény ember malaca Tk o. Szegény ember malaca A műelemzés képességének fejlesztése prózai művek olvasása során. A novella szerkezetének a vizsgálata a bekezdések szerepének a megfigyelése során. Kifejezések magyarázata. 30. Részösszefoglalás Tk. 97. o. A rendszerező-, összehasonlító és elemzőképesség fejlesztése. A fejezetben megismert művek, irodalmi ismeretek felidézése különböző munkaformákban. Az olvasott művek kifejezésmódbeli, műfaji és verselési jellemzőinek a megfigyelése, összegyűjtése, a korábbi ismeretek felelevenítése. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlatok egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. Megjegyzés A szövegértéshez feladatlap az Irodalom feladatlapban. Kiegészítő anyag. Interaktív tananyag. Interaktív tananyag. 53 irodalom 8 kk.indd :21:50

54 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Megjegyzés 31. Témazáró dolgozat A feladatlap az Irodalom feladatlapokban található. 32. Tamási Áron: Szép Domokos Anna Tk o. A novella. Az összehasonlító képesség fejlesztése tematikai, szerkezeti szempontok összevetése során. Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátosságainak a felismerésére. Népmesei, népballadai jegyek keresése a novellában. A mű kifejezésmódbeli, műfaji jellemzőinek a megfigyelése, összegyűjtése. Interaktív tananyag. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tk o. A regény. Képesség az irodalmi alkotás motívumainak, nyelvi sajátosságainak a felismerésére. Lehetőség szerint a regényből ké - szült film vagy abból részletek megtekintése. A regény szókincsének megfi gye lése páros és önálló munkában. A saját és a regény szókincsének összevetése. A regény részleteinek dramatizá lása. Páros jelenetek alkotása, amely ben előre meghatározott mondatok hangozhatnak el. Kiegészítő anyag. Interaktív tananyag. 33. József Attila életútja Tk o. Szeretném, ha vadalmafa lennék! Tk o. A szövegalkotás képességének fejlesztése a költői életrajzból írt kiselőadások készítésével. A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése. Az életút elolvasása, feldolgozása. A tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, adatok kiemelése. A jegyzetkészítés mikéntjének fejlesztése tanári irányítással. Kiegészítő anyag: Curriculum vitae (a munkafüzetben) Interaktív tananyag. 34. A lázadó ifjú József Attila: Tiszta szívvel Tk o. Helyzetdal (szereplíra). Képesség az irodalmi alkotás műfajának, balladai vonásainak, ritmusának és rímképletének felismerésére. Gyakorlatok a vers műfajának, balladai vonásainak, ritmusának és rímképletének vizsgálatára. Memoriter. Interaktív tananyag. 54 irodalom 8 kk.indd :21:50

55 Óra Témakör, tananyag 35. A Mama-versek József Attila: Anyám, Mama Tk o. Szerelmes versek Mikor az uccán átment a kedves, Ringató Tk o. 36. Költészet és történelem Levegőt! Lírai számvetés Születésnapomra Tk o. 37. Radnóti Miklós életútja Tk o. Nem tudhatom Tk o. Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Képesség az irodalmi alkotás motívumainak, szervezőelemeinek, költői kifejezőeszközeinek a felismerésére. Képesség a ritmus, a hangzás és a játékosság szerepének felismerésére az irodalmi alkotásban. Képesség a vers szerkezeti egységeinek, kulcsszavainak, zeneiségét biztosító tényezőinek, hangvételének a felismerésére. A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése. A szövegalkotás képességének fejlesztése a költői életrajzból írt kiselőadások készítésével. Az összehasonlító képesség fejlesztése. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Gyakorlatok az irodalmi alkotás motívumainak, szervezőelemeinek, költői kifejezőeszközeinek a vizsgálatára. Gyakorlatok a ritmus, a hangzás és a játékosság szerepének vizsgálatára az irodalmi alkotásban. Gyakorlatok a vers szerkezeti egységeinek, kulcsszavainak, zeneiségét biztosító tényezőinek, hangvételének a felismerésére. A vers írásképének a vizsgálata. Az életút elolvasása, feldolgozása. A tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, adatok kiemelése. Párhuzam vonása Vörösmarty Szózata és Radnóti verse között. Megjegyzés Memoriter. KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Kis József Attila-szöveggyűjtemény Tk o. Interaktív tananyag. Memoriter. Kiegészítő anyag: Hetedik ecloga Tk o. Interaktív tananyag. 55 irodalom 8 kk.indd :21:50

56 Óra Témakör, tananyag 38. Radnóti Miklós: Tétova óda Tk o. Razglednicák Tk o. Összefoglalás Tk o. 39. Témazáró dolgozat Házi dolgozat: II. irodalmi dolgozat írása Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Az óda műfaji jellemzői. Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátosságainak a felismerésére. Képesség a vers alkotóelemeinek egymásra tett hatásának felismerésére. A rendszerező-, összehasonlító és elemzőképesség fejlesztése. Önéletrajz írása. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Az óda műfaji jellemzőinek a vizsgálata. Gyakorlatok annak felismerésére, hogy a vers szerkezete, gondolatai, költői képei, verselése és rímelése milyen szerepet tölt be a versbeli harmónia és nyugalom megteremtésében. A reális, az expresszionista és az idillikus vonások megkeresése és felismerése. Az alliterációk és jelzők hangulati szerepének a bemutatása. A fejezetben megismert művek, irodalmi ismeretek felidézése különböző munkaformákban. Az olvasott művek kifejezésmódbeli, műfaji és verselési jellemzőinek a megfigyelése, összegyűjtése, a korábbi ismeretek felelevenítése. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlatok egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. Fogalmazás írása két-három oldal terjedelemben önéletrajz témában. Megjegyzés A feladatlap az Irodalom feladatlapokban található. Javítás nyelvtanórán. 56 irodalom 8 kk.indd :21:51

57 Óra Témakör, tananyag 40. Modern idők dráma és film Chaplin: Modern idők Tk Chaplin: Modern idők Tk Shakespeare: Rómeo és Júlia Tk Mf Fogalmak, ismeretek A némafilm mint önálló kifejezési forma. Némafilm, arcjáték, gesztusok, szatíra. A filmnyelv megismert elemeinek alkalmazása. Jelenet, forgatókönyv, mozgásterv. Drámai szerkezet, felvonás, szín, prológus, motívum, szerepkör, komikum. Készség- és képességfejlesztési célok Filmbeli, képi narra tívák követése, belső összefüggéseinek, motívumrendszerének feltárása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. A megfigyelt művészi kifejezésmódok, stíluseszközök alkalmazása kreatív feladatokban. Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Ötletbörze, előzetes tanulói tevékenységre épített csoportmunka (pl. körforgó/ablakok), nézőpontváltó elbeszélés (RAFT), kilépőkártya. Kreatív csoportmunka, bemutatók, projektindítás (projektmunka). Önálló olvasás ( olvasónapló jellegű feldolgozás), kooperatív csoportmunka/frontális munka; differenciált páros-csoportos munka (pl. sarkok, útlevél, jellemtérkép, ablakok, körforgó), a feldolgozás módjának függvényében. Megjegyzés Bővebben l. az óravázlatok között. ÓRAVÁZLAT: 13. oldal Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal Bővebben l. az óravázlatok között. Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez az óravázlatok között. ÓRAVÁZLAT: 13. oldal Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal A feldolgozás (megközelítés) alapelveiről, a differenciálás lehetőségeiről l. az óravázlatoknál. A munkafüzet feladatihoz jól használható az aktív tábla. ÓRAVÁZLAT: oldal Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal 57 irodalom 8 kk.indd :21:51

58 Óra Témakör, tananyag Shakespeare: Rómeo és Júlia Tk Mf Shakespeare: Rómeo és Júlia (F. Zeffirelli, B. Luhrman, filmek) Tk (szélső sáv) Mf. 90. Összefoglalás Egy Shakespeare-dráma bemutatása papír alapú vagy digitális tablón, vagy egy szatirikus némafilmötlet kidolgozása Tk Fogalmak, ismeretek Monológ, dialógus, tragédia, színpadi, rendezői utasítások, átirat. A tragikus szerelmi motívum az irodalomban és filmen. A megszerzett ismeretek, megismert fogalmak alkalmazása egy másik mű feldolgozása vagy önálló produktum létrehozása során. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről, filmalkotásokról. Készség- és képességfejlesztési célok A drámai beszédhelyzet sajátos kifejezőeszközeinek interpretációja és alkalmazása. Irodalmi művekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Kreatív írás (irodalmi levél, átirat átdolgozás, nézőpontváltó elbeszélés, kettéosztott napló, kérdezzük a szerzőt ), csoportmunka (pl. sarkok, útlevél, jellemtérkép), frontális megbeszélés ( akadémikus vita ). Csoportos vagy frontális munka, reflexió (a választott iránynak megfelelően; A) és B) feldolg.); az előző órákon alkalmazott módszerek folytatása a befogadás, haladási tempó szintjének megfelelően. Projektmunka egyéni, páros vagy csoportos munkavégzés. Megjegyzés A csoportmunkák/frontális megbeszélések eredményének rögzítéséhez jól használhatók a munkafüzetben megjelenített grafikus szervezők. ÓRAVÁZLAT: oldal Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal A differenciálás lehetőségeiről, illetve a reflexió formáiról és irányairól l. az óravázlatoknál. ÓRAVÁZLAT: oldal Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal A projektmunka szempontjaihoz l. a tankönyvi ábrát. A projekt felölelhet hoszszabb időszakot, tanórán kívüli és tanórai munka kombinációival. 58 irodalom 8 kk.indd :21:51

59 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Értékelés A tanulók órai (egyéni és csoportban nyújtott) teljesítménye, a tanulói produktumok alapján (szóbeli beszámolók, házi olvasmányokat, filmeket bemutató rövid olvasó- és filmnaplók, fogalmazások, kiselőadások, ajánlások, egyéni portfóliók stb., illetve projektmunka). 43. Irodalom és történelem szemelvények az 1945 utáni magyar irodalomból Olvasók, írók, politikusok irodalmi élet Magyarországon a háború után Tk Mf A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása. Fordulat, diktatúra, rendszerváltás. A korszak történetének rövid áttekintése (irodalmi szempontból); csomópontok, belső korszakolás. Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre. Szakaszos szövegfeldolgozás, jelölés ( insert ), grafikai szervezők használatával egyéni, páros vagy kiscsoportos feladatok/frontális munka; az ismeretek megosztására épülő kooperatív csoportmunka. Megjegyzés Az értékelés nem szükségszerűen külön óra, lehet maga is folyamatként része a munkafolyamatoknak. Érdemes figyelembe venni a tanulók és a csoportok önértékelését, pl. önértékelő lapok alkalmazásával. A témához tartozó tananyag korántsem biztos, hogy elvégezhető minden csoportban 1 tanóra keretében. Szükség esetén érdemes két (több) órára tervezni. Az ismeretek perszonalizálására szánt (sorszám nélkül megadott) óra szervezhető projekt keretében. (L. az óravázlatoknál.) ÓRAVÁZLAT: oldal Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal 59 irodalom 8 kk.indd :21:51

60 Óra Témakör, tananyag Olvasók, írók, politikusok irodalmi élet Magyarországon a háború után Tk Fegyveresek és fegyvertelenek Sánta Ferenc: Nácik Fogalmak, ismeretek 1960-as, 70-es, 80- as évek; irodalom és más médiumok (agitációs és propagandairodalom); a tankönyvi ismeretek személyessé tétele, elhelyezése a családi, lakóhelyi stb. környezet által teremtett kontextusban. Fasizmus, diktatúra, náci, elbeszélő. A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése elbeszélő művekben. A befogadás szintjeinek (olvasat, interpretáció, reflexió) felépítése és tudatosítása elbeszélő művekben. Készség- és képességfejlesztési célok Személyes tapasztalatok felhasználása a tanulásban; figyelem az irodalom társadalmi beágyazottságára. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Önálló (egyéni, páros, kiscsoportos) kutatómunka, információk átadása (kiselőadás, beszámoló, csoportos munka; tabló, prezentáció készítése stb.). Irodalmi művekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. Különféle olvasók véleményének, attitűdjének fölismerése az elemzett művekben. Szakaszos szövegolvasás, szövegfeldolgozás (jelölés, insert ); önálló kutatómunka, az információk megosztása az olvasathoz és az interpretációhoz kapcsolódóan; jellemrajz (ábra, táblázat); kreatív szövegalkotási feladatok ( belső hangok, irodalmi interjú, nézőpontváltó elbeszélés (RAFT), átirat) egyéni, páros, kiscsoportos munkával, különböző módszerekkel (pl. vak kéz, ablakok, kettéosztott napló, levelezés stb.). Megjegyzés Az óra szervezhető szabályos tanítási óraként, de eloszthatók egyes órákra az otthoni munka (projekt) lépései. A tk o. 5. feladatához mintaként szolgálhat a mf o. feladatsora. (A feldolgozás előzménye lehet annak soron kívüli, korábbi elvégzése, esetleg érdeklődő tanulókkal, szakkör stb. keretében.) ÓRAVÁZLAT: oldal Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal A tankönyv 149. o. lapszél feladatai kiadhatók előzetes feladatokként érdeklődő tanulóknak. Az elbeszélés feldolgozására a tankönyvi feladatokra építve érdemes inkább két órát szánni. Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal 60 irodalom 8 kk.indd :21:51

61 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek Örkény István: In memoriam dr. K. H. G. Tk Fegyveresek és fegyvertelenek, erősek és kiszolgáltatottak kapcsolata a háborús határhelyzetben. A humánum megjelenése és távlatai. A befogadás szintjeinek (olvasat, interpretáció, reflexió) felépítése és tudatosítása elbeszélő művekben. Örkény István írói portréja Mf Portré, életút, művek, stílusirányzat, egyperces, groteszk; az egyperces novella műfajának, jellemzőinek megismerése példákon keresztül; az életrajzi tények és narratívák megismerése, értékelése, használata; nézőpontok felismerése, azonosítása. Készség- és képességfejlesztési célok Konfliktusforrások (pl. kulturális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségből adódó különbségek, ezekből fakadó ellentétek) felfedezése, megfigyelése. Állásfoglalás, problémafelvetés, saját álláspont megfogalmazása a mű interpretációja, az arra való reflektálás során; önálló problémafelvetés. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Szövegolvasás, önálló olvasat és interpretáció kialakítása grafikus szervezők (tankönyvi és saját készítésű ábrák) segítségével, egyéni, páros, csoportos vagy frontális munkával; érvelés, vita különböző munkaformákban, módszerekkel (frontális vita, egyéni, kiscsoportos munka, pl. sarkok ); állásfoglalás vitás kérdésekben, ezekhez kapcsolódóan önálló problémafelvetés. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről, filmalkotásokról különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. Ismeretek felidézése (egyéni, páros vagy csoportos munka), önálló kutatómunka, az információk megosztása (referátum, kiselőadás, beszámoló, írásos közzététel stb.); szakaszos szövegfeldolgozás, jelölés-cédulázás; érvelés, kreatív írásfeladatok nézőpontváltás, szerepjáték, átirat; problémafelvetés ábra felhasználásával, szövegek összevetése ábra, táblázat segítségével, képi információk gyűjtése és interpretációja, reflektálás ezekre; reflektálás véleményekre egyéni, páros és csoportos munkaformákban, kooperatív csoportmunkával különféle módszerek felhasználásával. Megjegyzés Az egyperces terjedelme azt sugallja, hogy a feldolgozás beleférhet egy tanítási órába, esetleg házi feladatokkal. Ugyanakkor nehezebben olvasó, kevésbé motivált csoportoknál több időt is igénybe vehet. Az ábrák használatához (tankönyvi, saját) igen hasznos segédeszköz lehet az aktív tábla. Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal Az óra több helyre is beilleszthető a tanulási folyamatban. Nem is feltétlenül szükséges szabályos, teljes tanóraként szervezni megvalósítható projektszerűen, illetve a tanulás folyamatában lépésekben, több óra részeként. Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: 29, oldal 61 irodalom 8 kk.indd :21:51

62 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Kertész Imre: Sorstalanság (részlet) Tk A holokauszt mint irodalmi téma; a megközelítés lehetőségei. Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben; egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. 44. Az ötvenes évek görbe tükörben. Szabó Pál: Falusi történet Tk Szatíra, jellemrajz, szatirikusság, paródia, elbeszélés, epikus szerkezeti elemek, csattanó. A humor szerepe a társadalmi életben és az emberi kapcsolatokban. A befogadás szintjeinek (olvasat, interpretáció, reflexió) felépítése és tudatosítása elbeszélő művekben. A karikatúra, paródia eszközeinek megismerése és alkalmazása. Az olvasott művek elhelyezése a korban; korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben. Irodalmi szereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Részletek szakaszos feldolgozása T táblázat segítségével, jelölés (insert); akadémikus (frontális) vagy csoportmunkára épített vita, érvelés; fiktív interjú, riport. Szakaszos szövegolvasás, szövegfeldolgozás (jelölés, insert ); önálló kutatómunka, az információk megosztása az olvasathoz és az interpretációhoz kapcsolódóan; információgyűjtés, álláspont kialakítása, érvelés (vita), frontális és csoportos munkában, különféle munkamódszerekkel; kreatív írás különféle munkaformákban és módszerekkel jellemrajz ( káderlap ); átirat, nézőpontváltó elbeszélés, fiktív folytatás. Megjegyzés A teljes regény befogadása jóval érettebb olvasóknak is gondot jelenthet, ne várjuk el a tanulóktól; az érdeklődőket biztassuk az elolvasására. A részletek olvasatát, interpretációját ugyanakkor még a kevésbé motivált diákok számára is megkönnyítik a tankönyvi feladatok. A téma kényes, ugyanakkor nehezen megkerülhető a magyar társadalomban. Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal A szöveg terjedelme, illetve az interpretáció és a reflexió szerteágazó lehetőségei indokolják, hogy a művet több tanítási órán keresztül is tárgyaljuk, különösen olyan csoportokban, ahol több a nehezen olvasó, kevésbé motivált diák. 62 irodalom 8 kk.indd :21:51

63 Óra Témakör, tananyag Bacsó Péter: A tanú (részletek) Tk Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok A szatíra mint látásmód; szatíra az irodalomban és filmen. Film és regény (kapcsolata, összehasonlítása). A karikatúra, paródia eszközeinek azonosítása és alkalmazása. Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése filmben, nagyobb terjedelmű epikai művekben. Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Szövegolvasás, jelölés, kreatív írásos feladatok (egyéni, páros, csoportos munka; projekt, kooperáció, differenciálás!) szövegkiegészítés, belső hangok, forgatókönyv (mozgásterv, rendezői utasítások), átiratváltozat; vázlat, gondolkodásterv készítése ábra segítségével. Megjegyzés A film és regény összehasonlítása, ha a filmrészleteket közösen (is) meg akarjuk nézni, több órát is igénybe vehet. Az érdeklődőbb tanulóknak ajánlhatjuk, vagy tanórán kívüli vetítés keretében közösen is megnézhetjük a filmet. A témát feldolgozhatjuk projektszerűen, illetve a tanulás folyamatában lépésekben, több óra részeként. A munkát végezhetjük páros/kiscsoportos formában, érdeklődő tanulókkal. Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal 63 irodalom 8 kk.indd :21:51

64 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek Bacsó Péter: A tanú (részletek) Faludy György: Pokolbéli víg napjaim (részlet) Tk Mf Rajk-per, szatíra, napló, levél, interjú, emlékirat, lexikoncikk, ismeretterjesztő irodalom, dokumentumfilm. Események irodalmi és nem irodalmi szöveges, illetve filmes megjelenítése, irodalmi és nem irodalmi szövegműfajok kapcsolata, változatai. Készség- és képességfejlesztési célok Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben és más műfajú prózai alkotásokban. Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Szakaszos szövegfeldolgozás, információk kiemelése-rendezése, szövegek és szövegtípusok összevetése: jelölés-cédulázás, T táblázat készítése, állítások elemzése, szöveganalízis ; önálló kutatómunka, problémafelvetés, az információk megosztása ábra, táblázat felhasználásával, szövegek összevetése ábra, táblázat segítségével. Kreatív írásfeladatok érvelés, álláspont kifejtése, érvek felvonultatása kutatómunkával, a meglévő ismeretek felhasználásával. Képi információk gyűjtése és interpretációja, reflektálás ezekre; reflektálás véleményekre egyéni, páros és csoportos munkaformákban, kooperatív csoportmunkával, különféle módszerek felhasználásával. Megjegyzés A témát feldolgozhatjuk projektszerűen, illetve a tanulás folyamatában lépésekben, több óra részeként. A munkát végezhetjük páros/kiscsoportos formában, érdeklődő tanulókkal. Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal 64 irodalom 8 kk.indd :21:51

65 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek Kuckó hogyan olvassunk verset? Weöres Sándor: Bóbita (részletek) Tk Ifjúsági és gyermekirodalom, szimultán ritmus, ereszkedő és emelkedő sorok, sormetszet, csonka sorok és verslábak, nyelviköltői szabadság. A gyermekversek jellegzetességei, hatáskeltő eszközei; ritmusformák és gyakorlatok. Készség- és képességfejlesztési célok A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása. (A képversnek mint sajátos formának a megismerése és értelmezése.) Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Ritmusgyakorlatok, jelölés frontális, egyéni, páros vagy kiscsoportos munka egymás tanítása, információ megosztására épített kooperáció; önálló kutatómunka, az eredmények bemutatása (írásos beszámoló, kiselőadás stb.); érvelés különféle munkaformákban és módszerekkel. Megjegyzés Az óra nagyon hasznos lehet a későbbi tanulmányokhoz, versolvasáshoz. Megtartása leginkább tanórai vagy szakköri keretben képzelhető el, otthoni munkaként nehezen végezhető. (Természetesen elvégezhető úgy, hogy egy meghatározott időszakban egy-egy óra elején, végén ráhangolás-levezetés gyanánt végzünk feladatokat, és nem egyben próbáljuk meg elvégezni az egészet. A téma részben nyelvi téma az érettségi követelmények pl. a verstant a nyelvi tananyaghoz sorol - ják, ezért a nyelvi órákra is bevihetünk feladatokat belőle.) Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal 65 irodalom 8 kk.indd :21:51

66 Óra Témakör, tananyag Összefoglalás Tk Értékelés Témazáró dolgozat 45. NEM LEHET, HOGY EZ BÖRTÖN LENNE 1956-TÓL A REND- SZERVÁLTÁSIG Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról Tk Fogalmak, ismeretek A megszerzett ismeretek, megismert fogalmak alkalmazása egy másik mű feldolgozása vagy önálló produktum létrehozása során. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről, filmalkotásokról. A teljes feladatlap megoldása a témakör egészének feldolgozását igényli. Más megoldás esetén érdemes a feladatokból válogatni. Lírai szerkezet, retorika, alakzatok, felépítés, jelentés. A forradalom az irodalomban; az írók, költők szerepvállalása. A befogadás szintjeinek (olvasat, interpretáció, reflexió) felépítése és tudatosítása lírai művekben. A mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Készség- és képességfejlesztési célok Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával. Vizsgálódás a népszerű irodalom műfajaiban: a lektűr hatáskeltő eszközeinek megismerése. Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Projektmunka egyéni, páros vagy csoportos munkavégzés. (Ismertető, történetpiramis, kreatív írásos feladatok különféle munkaformákban és módszerekkel.) A tanulók órai (egyéni és csoportban nyújtott) teljesítménye, a tanulói produktumok (feladatlap, szóbeli beszámolók, önálló, páros vagy csoportos produktumok, kiselőadások, ajánlások, egyéni portfóliók stb., illetve projektmunka). Nézőpontok, érzelmi meghatározottság azonosítása, nézőpontváltások megfigyelése. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Szövegolvasás, jelölés, elsődleges olvasat és interpretáció ábra, T táblázat segítségével frontális, egyéni, páros vagy csoportos munka, differenciált/ kooperatív munkaformákban; véleményalkotás, érvelés különböző munkaformákban, írásban és szóban. Megjegyzés A projektmunka szempontjaihoz l. a tankönyvi ábrákat. A projekt felölelhet hoszszabb időszakot, folyhat párhuzamosan a feldolgozással, tanórán kívüli és tanórai munka kombinációival. Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal A feladatlap az Irodalom feladatlapokban található. A feladatlap megíratható páros, csoportos munkával, nem is feltétlenül kell órán megtenni. Ebben az esetben fontos, hogy az értékelés része legyen a párok/ csoportok önértékelése. A vers terjedelme és az interpretáció, reflexió szerteágazó lehetőségei indokolják, hogy a verset akár több órában dolgozzuk fel, különösen olyan csoportokban, ahol sok a kevésbé érdeklődő, kevésbé jól olvasó diák. Az olvasatot és az interpretációt segítik a tankönyv ábrái, táblázatai és a szélső sáv kiegészítései, feladatai. 66 irodalom 8 kk.indd :21:51

67 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek Korképek Petri György: Mondogatnivaló Tk Korkép, (irodalmi) kordokumentum, epigramma, ráolvasás, közéleti irodalmiság, szamizdat. A közéleti irodalmiság megjelenési formái; a korképet adó művek jellemzői. Korképek az 1970-es évekből. A befogadás szintjeinek (olvasat, interpretáció, reflexió) felépítése és tudatosítása lírai művekben. 46. Hajnóczy Péter: Munkaterápia Tk Állatmese, átirat, paródia, szatíra. Korképek az 1970-es évekből. A befogadás szintjeinek (olvasat, interpretáció, reflexió) felépítése és tudatosítása elbeszélő művekben Készség- és képességfejlesztési célok A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Műfaji változatok sajátosságainak megfigyelése, a műfaji jellemzők, a lírai beszédhelyzet jelentésformáló szerepének tudatosítása. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Fiktív szövegkiegészítés (anaforák, belső hangok, belső monológ, magyarázat ábra alapján); saját álláspont megfogalmazása, érvelés, vita különféle munkaformákban és módszerekkel. Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása. Epikus műfaji változatok összehasonlítása, jellemző kifejezőeszközeik megfigyelése. Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben. Konfliktusforrások (pl. kulturális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségből adódó különbségek, ezekből fa - kadó ellentétek) felfedezése, megfigyelése irodalmi művekben. Szövegolvasás, jelölés; információk gyűjtése a szövegből és elrendezése ábra, táblázat segítségével (frontális vagy egyéni, páros, csoportos munka, kooperatív csoportmunka); önálló gyűjtő-, kutatómunka, az információk megosztása (kooperatív csoportmunka, beszámoló). Önálló álláspont megfogalmazása, konstruktív vita, érvelés különféle módszerekkel (pl. ablakok, érvek kártyán). Kreatív szövegalkotási feladatok (nézőpontváltó elbeszélés, átirat) különböző munkaformákban és módszerekkel. Megjegyzés A mű feldolgozása a vers rövidsége, illetve formai, tartalmi kötődései miatt elhelyezhető pl. az Illyésvers vagy a Hajnóczy-novella feldolgozása mellé, ha ezeket több órában tárgyaljuk. A novella feldolgozását tervezhetjük több órára, házi feladatokkal kiegészítve. Érdeklődő csoportokban motiváló lehet más, hasonló típusú Hajnóczynovellák feldolgozása akár tanórán kívül, pl. projektmunkával. Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: 40. oldal 67 irodalom 8 kk.indd :21:51

68 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek Nyelvünk erdőzúgása Sütő András: Jön az erdő (részlet) Tk Nyelvművelés, nyelvi hiba, nyelvi változatok. A határon túli magyar irodalomból változó határok, kisebbségi lét, az anyanyelv őrzése. A befogadás szintjeinek (olvasat, interpretáció, reflexió) felépítése és tudatosítása elbeszélő művekben. Cseh Tamás: Hadiösvény (részletek) Tk Leírás, szabály, rend. A befogadás szintjeinek (olvasat, interpretáció, reflexió) felépítése és tudatosítása elbeszélő művekben. Készség- és képességfejlesztési célok Nyelvi jelenségek fel fede zése, tudatos meg közelítése. Az irodalmi műben megjelenő tar talmak (kérdések, prob lémafelvetés, jelenségek) perszonalizálása, újraértelmezése a saját nyelvi környezetben, a környezet, az anyanyelv kontextusában. Az adott műhöz kötő dő kifejezésmód néhány jel lemzőjének értelme zése az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. A szűkebb és tágabb környezetben megjelenő nyelvváltozatok (dialektusok) megfigyelése, gyűjtése. Példák keresése a nyelvhelyesség kérdéseiben. Alapvető nyelvhelyességi hibák, hibatípusok megnevezése, felismerése idegen és saját szövegben. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Szövegolvasás, jelölés, szövegfeldolgozás (olvasat) ábra segítségével; epikus szerkezet feltárása, bemutatása ábra alapján; információk gyűjtése a szövegből és elrendezése táblázat segítségével, jelentések feltárása (interpretáció) ábra segítségével (frontális vagy egyéni, páros, csoportos munka, kooperatív csoportmunka). Önálló álláspont megfogalmazása, konstruktív vita, érvelés különféle módszerekkel (pl. ablakok, érvek kártyán). Projektmunka önálló gyűjtés, kutatás, információk rendezése, megosztása választott formában (bemutató, előadás, beszámoló, portfólió stb.). Irodalmi, kulturális jelenségek megfigyelése folyamatában; önértelmezés, önreflexió. Önálló gyűjtőmunka, információk rendszerezése és megosztása táblázat, jelölés, diagram segítségével; szövegolvasás, jelölés. Önálló álláspont kialakítása, konstruktív vita, érvelés különféle munkaformákban, módszerekkel. Szövegalkotás megadott szövegműfajban (egyéni, páros, csoportos feladat, kooperáció). Ötletbörze, az információk, adatok rendezése (táblázat készítése), kreatív szövegalkotás (egyéni, páros, csoportos feladat, különféle módszerekkel); projektmunka. Megjegyzés Az irodalmi szöveg felvet nyelvi témákat is. A lapszél feladatsorának elvégzése nagyon tanulságos lehet a tanulók nyelvszemléletének formálásában, illetve kapcsolható a nyelvi tananyaghoz. A feladatsor végezhető több lépésben, projektszerűen, több tanórán keresztül, akár nyelvi órák beépítésével. A részlet feldolgozása a benne rejlő probléma révén összekapcsolható a Déry-regény részletének, illetve az ahhoz kapcsolódó jelenségnek a megismerésével. Ehhez kiindulási alapot kínál a lapszél feladatsora. A feladatsor és a két mű gondolatvilágának öszszevetése elvégezhető projektszerűen, kooperatív munkával. 68 irodalom 8 kk.indd :21:52

69 Óra Témakör, tananyag Menni kéne Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (részletek) Tk Fogalmak, ismeretek Rock and roll, beat, pop, popkultúra, hippi. A popzene térhódítása a nyugati világban és Magyarországon; divat, kultusz, önkifejezés. Készség- és képességfejlesztési célok A személyes, egyéni ízlés szerepének bemutatása egy-egy alkotás, jelenség megítélésében, választott példákon (kritikák, csoportos feldolgozás, vita) keresztül. Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre. Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Szövegolvasás, jelölés; önálló álláspont kialakítása, konstruktív vita, érvelés különféle munkaformákban, módszerekkel. Kreatív szövegalkotás (egyéni, páros, csoportos feladat, különféle módszerekkel); projektmunka. Önálló kutató- és gyűjtőmunka, információk rendszerezése és megosztása különféle módszerekkel. Megjegyzés A téma szerteágazó lehetőségeket kínál a vizsgálódásra az irodalom határterületeire sorolt (népszerű) műfajokban (pl. dalszövegek). A hozzá kapcsolódó jelenségek (koncert, divat, viselkedésformák) vélhetően minden generáció számára aktuális problémákat vetnek fel. A feldolgozása szerencsésebb lehet a tankönyvi részletekből, feladatokból indított projektek formájában. 69 irodalom 8 kk.indd :21:52

70 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek KUCKÓ Festett világ Áprily Lajos, Nagy László, Juhász Ferenc, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes versei Tk Lírai szerkezet, retorika, alakzatok, felépítés, jelentés, impresszió, pillanatkép, metafora. A természet a 20. század második felének magyar költészetében metaforikus megjelenítés és kifejezésmód. A tanult fogalmak (szóképek, alakzatok) felidézése, rendszerezése, alkalmazása. Készség- és képességfejlesztési célok Lírai képek interpretációja, képalkotás lírai jellegű megszólalásban. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Szövegolvasás szerkezeti ábra készítése, jelölés, cédulázás, részletek kiemelése. Érvelés, saját álláspont kifejtése különböző munkaformákban, módszerekkel. Kreatív szövegalkotás ábra ( szövegpiramis ) felhasználásával. Megjegyzés Az óra nagyon hasznos lehet a későbbi tanulmányokhoz, versolvasáshoz. Megtartása leginkább tanórai vagy szakköri keretben képzelhető el, otthoni munkaként nehezen végezhető. (Természetesen elvégezhető úgy, hogy egy meghatározott időszakban egy-egy óra elején, végén ráhangolás-levezetés gyanánt végzünk feladatokat, és nem egyben próbáljuk meg elvégezni az egészet. A téma részben nyelvi téma az érettségi követelmények pl. a retorikai alakzatokat, szóképeket a nyelvi tananyaghoz sorolják, ezért a nyelvi órákra is bevihetünk feladatokat belőle.) 70 irodalom 8 kk.indd :21:52

71 Óra Témakör, tananyag Rendszerváltás után Gion Nándor: Szomorú langaléta négerek Tk Fogalmak, ismeretek Irodalmi élet a rendszerváltás után, a határokon innen és túl. Az irodalom, az alkotók megváltozott helyzete, az olvasás, az irodalom helye a médiában a rendszerváltás után. Hősiesség, sorsvállalás kérdése határhelyzetekben. A befogadás szintjeinek (olvasat, interpretáció, reflexió) felépítése és tudatosítása elbeszélő művekben. Készség- és képességfejlesztési célok A cselekmény legfontosabb szerkezeti ele mei nek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése elbeszélő művekben. Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját állás pont mellett a szöveg felhasználásával. Különféle olvasók véleményének, attitűdjének fölismerése az elemzett művekben. Konfliktusforrások (pl. kulturális, világlátás- és élet formabeli, az életkor ból és a személyiség ből adódó különbségek, ezekből fakadó ellentétek) felfedezése, megfigyelése különféle szövegekben. Különféle konfliktuske ze lési eljárások megfi gyel ése és gyakorlása mű alkotások és min den napi szövegműfajok kapcsán. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Szakaszos szövegolvasás, az elbeszélés szerkezetének feltárása, olvasat kialakítása jelölés ábra felhasználásával. Cselekményvázlat, ábra készítése; jellem- és helyzetrajz készítése szereplőkről ábra segítségével, illetve ábra készítése a meglévő mintájára. Szövegalkotás helyzet- és jellemrajz, érvelés, vita, belső monológ. Önálló gyűjtő- és kutatómunka, információk rendszerezése és megosztása, különféle módszerekkel; érvelés, saját gondolatmenet kialakítása, konstruktív vita. Projektmunka elbeszélő szövegalkotás megadott vázra, ábra alapján. Megjegyzés A hősiesség fogalmának értelmezése, megtöltése tartalommal jó előkészítése lehet a 9. évfolyam irodalomtörténeti tananyagának. A szöveg terjedelme, illetve az interpretáció és a reflexió szerteágazó lehetőségei indokolják, hogy a művet több tanítási órán keresztül is tárgyaljuk, különösen olyan csoportokban, ahol több a nehezen olvasó, kevésbé motivált diák. A tankönyv o. lapszél feladatai kiindulási alapot kínálnak egy a témát szélesebb horizonton láttató, projektjellegű feldolgozáshoz. A rendszerváltás utáni irodalmi élet megismerésének egy forrása lehet a félévi szövegértés szövege. A téma köthető a regionális irodalom, kultúra tárgyalásához. 71 irodalom 8 kk.indd :21:52

72 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek Lázár Ervin: Hét szeretőm Tk Metaforikus kifejezésmód, hiány, csattanó. A befogadás szintjeinek (olvasat, interpretáció, reflexió) felépítése és tudatosítása elbeszélő művekben. 47. Ország, tájegység, szülőföld regionális kultúra és irodalmi élet Tk Identitás, kultúrkör, tájegység, régió, regionális kultúra, kulturális hagyomány. A régió fogalma és a kulturális hagyomány. A saját régió határainak megvonása, jellegzetességei, kultúrája és hagyományai. Készség- és képességfejlesztési célok A szöveg nem szó sze rinti jelentéseinek ki bon tása elbeszélő szövegműfajokban. A hiány, a ki nem mon dás szövegalkotó szere pének felismerése, az olvasói reflexió mint szövegalkotó, jelentésformáló tényező megismerése. Különféle olvasók véleményének, attitűdjének fölismerése az elemzett művekben. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a té ma, az írói látásmód és álláspont megértése. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Szövegolvasás, jelölés; szövegalkotás érvelés, vita, álláspont kifejtése különböző munkaformákban és módszerekkel. Kreatív szövegalkotás, elbeszélés, metaforikus kifejezésmód. Megjegyzés Tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről, filmalkotásokról különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. Konstruktív vita, érvelés ábra (diagram) felhasználásával. Önálló gyűjtő- és kutatómunka, információk rendszerezése és megosztása különféle módszerekkel; érvelés, saját gondolatmenet kialakítása, konstruktív vita. Portré, művek bemutatása projektmunka, kooperatív csoportmunka. A teljes feldolgozás könynyebben szervezhető több tanítási óra részeként, folyamatosan végzett gyűjtő- és kutatómunkával, illetve egyes pontokon más témák tárgyalásához kapcsolva. A feldolgozás folytatása lehet a saját régióhoz kötődő művek bemutatása, alkotói portrék készítése projektmunkával vagy órai munkavégzéssel. Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: 41. oldal 72 irodalom 8 kk.indd :21:52

73 Óra Témakör, tananyag Kuckó A maszathegy és Szösz néne (részletek) Tk Összefoglalás Tk Értékelés Témazáró dolgozat Fogalmak, ismeretek Verses epika, elbeszélő költemény, műfaji variáció, a komikus hatáskeltés eszközei; gyermekirodalom, Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. A megszerzett ismeretek, megismert fogalmak alkalmazása egy másik mű feldolgozása vagy önálló produktum létrehozása során. A teljes feladatlap megoldása a témakör egészének feldolgozását igényli. Más meg oldás esetén érdemes a feladatokból válogatni. Készség- és képességfejlesztési célok Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és véleménynyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata önálló fogalmazásban. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Szövegolvasás, jelölés; információk gyűjtése, kiemelése a szövegből; a szöveghez kapcsolódó könyvtári, internetes kutatómunka. Kreatív szövegalkotás ötletbörze, epikus szövegalkotás ábra felhasználásával, könyvajánlás, kritika (órai, csoportos munkavégzés/projektmunka). Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről, filmalkotásokról különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. Projektmunka ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása a régióhoz kötődő irodalmi művekről, filmalkotásokról. Projektmunka kreatív szövegalkotás, önálló produktum készítése kooperatív munkával, történetpiramis (ábra) alapján. A tanulók órai (egyéni és csoportban nyújtott) teljesítménye, a tanulói produktumok (feladatlap, szóbeli beszámolók, önálló, páros vagy csoportos produktumok, kiselőadások, ajánlások, egyéni portfóliók stb., illetve projektmunka). Megjegyzés A könyvet ajánlhatjuk érdeklődő tanulóknak. A feldolgozás, illetve az ahhoz kapcsolódó kreatív szövegalkotási feladatok elvégezhetőek projektszerűen, több lépésben, több óra részleteként érdeklődő tanulókkal, illetve tanórán kívüli, szakköri munkával. A projektmunka szempontjaihoz l. a tankönyvi ábrákat. A projekt felölelhet hoszszabb időszakot, folyhat párhuzamosan a feldolgozással, tanórán kívüli és tanórai munka kombinációival. A feladatlap az Irodalom feladatlapokban található. A feladatlap megíratható páros, csoportos munkával, nem is feltétlenül kell órán megtenni. Ebben az esetben fontos, hogy az értékelés része legyen a párok/csoportok önértékelése. 73 irodalom 8 kk.indd :21:52

74 Óra Témakör, tananyag 49. Teremtett világok a fantasztikum változatai regényben és filmen Tudomány és képzelet a sci-fi Jules Verne: Nemo kapitány (részletek) Tk Civilizációk találkozása. Nemere István: Elektronexpedíció (részletek) Tk Mf Fogalmak, ismeretek Szépirodalom és népszerű irodalom; a sci-fi fogalma, jellegzetes típusai, iro dalmi kifejezőeszközei; a fan tasztikus irodalom fogalma, a tudományos-fantasztikus iro dalom jellemző vo násai, századi változatai. Űrutazás, űrhajózás, civilizáció, kaland, fordulat. Az űrutazás, civilizációk találkozása, konfliktusai mint a sci-fi jellegzetes témája. Készség- és képességfejlesztési célok Vizsgálódás a népszerű irodalom műfajaiban: a lektűr hatáskeltő eszközeinek megismerése. Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Megfigyelési, kutatási feladatok (egyéni, páros, csoportos); információk, adatok gyűjtése, rendezése és megosztása különböző munkaformákban. Szövegolvasás, jelölés, információk kiemelése a szövegből, és rendezése. Szövegalkotás megadott mintára (leírás, illusztrációk), műfaji jellemzők megtartásával (ötletbörze, érvelés, vita, kreatív írás különféle munkaformákban és módszerekkel). Jellemrajz készítése ábra és szöveg felhasználásával; szövegalkotás, érvelés, bemutatás. Népszerű epikus műfajok, filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk megjelenő tipikus helyzetek és jellemek szempontjából. Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepük értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. Szövegolvasás, jelölés, információk gyűjtése, kiemelése a szövegből és rendezése táblázat segítségével. Önálló gyűjtő- és kutatómunka, információk, tapasztalatok rendszerezése és megosztása táblázat, ábra segítségével, különféle módszerekkel. Olvasott szöveg értelmezése, saját álláspont kialakítása, érvelés, konstruktív vita, kooperáció különböző munkaformákban, módszerekkel. Kreatív szövegalkotás ötletbörze, epikus szövegalkotás projektmunkával; leírás, jellemrajz, belső hangok, kifejleti jóslatok. Megjegyzés Alternatív, nem lineáris tanmenet, a javaslatot l. az óravázlatok között. Az órához rendelt tananyagot több órában is tárgyalhatjuk, ha erre mód van, a részletek, feladatok mennyisége ezt mindenképpen indokolhatja. A téma bővíthető kitekintéssel a műfaj más (filmes, irodalmi) példáira. Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: oldal A feldolgozást elindíthatjuk a munkafüzet feladatai, illetve a tankönyvi projektmunka felől (l. az óravázlatoknál). Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: 43. oldal 74 irodalom 8 kk.indd :21:52

75 Óra Témakör, tananyag 50. Kétes jövő? az ellenutópia Ray Bradbury: Fahrenheit 451 (részlet) Tk Múlt és jövő a fantasy Tolkien: A Gyűrűk Ura (részletek) Tk Mf Fogalmak, ismeretek Utópia, ellenutópia. Az ellenutópia világszemlélete, műfaji jellemzői. Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben. A fantasy műfaja, jellegzetességei. Készség- és képességfejlesztési célok Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Konfliktusforrások (pl. kulturális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségből adódó különbségek, ezekből fakadó ellentétek) felfedezése, megfigyelése különféle szövegekben. Irodalmi művekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Szövegolvasás, információk gyűjtése, kiemelése a szövegből és rendezése ábra segítségével. Gondolkodási térkép, kifejleti jóslatok, jellemrajz (ábra), ötletbörze, fiktív történetváz készítése különböző munkaformákban, módszerekkel. Önálló gyűjtő- és kutatómunka, információk, tapasztalatok rendszerezése és megosztása különféle módszerekkel. Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése filmekben, nagyobb terjedelmű epikai művekben. Szövegolvasás, információk gyűjtése, kiemelése a szövegből és rendezése ábra segítségével. Önálló gyűjtő- és kutatómunka, információk, tapasztalatok rendszerezése és megosztása különféle módszerekkel. Jellemrajz (szöveg), történetváz készítése különböző munkaformákban, módszerekkel. Olvasott szöveg (kritika) értelmezése, saját álláspont kialakítása, érvelés, konstruktív vita, kooperáció különböző munkaformákban, módszerekkel. Megjegyzés A feldolgozás lehet egy már korábban elindított projekt folytatása (l. Modern idők Ellenutópiák évszáda, tk oldal; l. az óravázlatoknál). A téma szerteágazó és igen érdekes lehet, akár egyes diákok, akár csoportok számára. Ilyen esetben érdemes több órát szánni rá, kitekintéssel, más műalkotások bevonásával kiegészíteni. Hálás téma lehet szakköri, tanórán kívüli munkavégzéshez. A feldolgozást elindíthatjuk a munkafüzet feladatai, illetve a tankönyvi projektmunka felől (l. az óravázlatoknál). 75 irodalom 8 kk.indd :21:52

76 Óra Témakör, tananyag 52. Összefoglalás Tk Mf Fogalmak, ismeretek A megszerzett ismeretek, megismert fogalmak alkalmazása egy másik mű feldolgozása vagy önálló produktum létrehozása során. Készség- és képességfejlesztési célok Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése filmekben, nagyobb terjedelmű epikai művekben. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Információk, ismeretek rendszerezése diagram segítségével. Önálló gyűjtő- és kutatómunka, információk, tapasztalatok rendszerezése és megosztása különféle módszerekkel. Kooperatív csoportmunka/projektmunka, különféle önálló produktumok létrehozása (bemutató, tabló, leírás, összehasonlító elemzés, kritika stb.). Értékelés A tanulók órai (egyéni és csoportban nyújtott) teljesítménye, a tanulói produktumok (feladatlap, szóbeli beszámolók, önálló, páros vagy csoportos produktumok, kiselőadások, ajánlások, egyéni portfóliók stb., illetve projektmunka). 53. Év végi összefoglalás A tanév során megszerzett ismeretek, megismert fogalmak rendszerezése, alkalmazása; önálló produktum létrehozása a tanév tananyagához kapcsolódóan (pl. portfólió). A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. Egy téma önálló feldolgozása egyéni vagy kooperatív csoportmunkával. Megjegyzés A projektet célszerű az oktatás folyamatában elhelyezve, több lépésben megszervezni; ebben az esetben a tanítási órát a produktumok bemutatására, értékelésére fordíthatjuk. Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok: 44. oldal Az értékelés összekapcsolható az összefoglalás kapcsán létrejött produktumok bemutatásával, értékelésével. Az óra feladatát érdemes előre kiadni, magát a tanítási órát inkább a produktumok bemutatására fordíthatjuk. Ha pároknak, csoportoknak adunk feladatot, az értékelés szempontjából fontos az olyan leosztása, hogy az egyéni munka önmagában is értékelhető, áttekinthető legyen. 76 irodalom 8 kk.indd :21:52

77 Óra Témakör, tananyag Fogalmak, ismeretek Készség- és képességfejlesztési célok Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Megjegyzés 54. Értékelés Év végi felmérés A tanulók egész éves órai (egyéni és csoportban nyújtott) teljesítménye, a tanulói produktumok (feladatlap, szóbeli beszámolók, önálló, páros vagy csoportos produktumok, kiselőadások, ajánlások, egyéni portfóliók stb., illetve projektmunka). A feladatlap az Irodalom feladatlapokban található. 55. Év végi szövegértés A dolgozatban megjelenített tevékenységek: Információk azonosítása és kikeresése Lexikai jelentés ismerete/kikövetkeztetése Az anaforákhoz és kataforákhoz tartozó antecedensek megkeresése (behatárolása) Nem szó szerinti jelentéssíkok felfedezése, interpretációja A mondat grammatikai szerkezetéből adódó jelentések felfedezése. A feladatlap az Irodalom feladatlapokban található. 77 irodalom 8 kk.indd :21:52

78 Útmutató a munkafüzet feladatainak megoldásához Év eleji ismétlés 2. Képzeljétek el, hogy az iskolátok vetélkedőt hirdet nyolcadikosoknak! Az egyik feladat az irodalomhoz kapcsolódik. Válasszatok ki csoportonként az alábbi fogalmak közül egyet-egyet! Írjatok csoportmunkában három kérdést róluk, majd tegyétek fel őket a másik csoportnak! Kerüljétek az egyszerű rákérdezést! (pl.: Mi az óda?) műnem: Mely műnem(ek)be sorolhatók a következő műfajok: regény, elbeszélő költemény, dal, elégia, novella, mese, komédia? Melyik műnemre jellemzőek a következő ismertetőjegyek: eseménysort, történetet mond el; a cselekmény sűrítve, párbeszédes formában jelenik meg benne; a költői én önmaga lelki folyamatairól, gondolatairól szól, érzelmileg és hangulatilag telített módon? Formailag mi jellemzi az egyes műnemeket? epigramma: Eredetileg milyen célból készültek az epigrammák? Hány részből áll az epigramma, és mi jellemzi az egyes részeket? Mely epigrammákból idézünk: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! ; Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!? metafora: óda: A szóképek vagy a nyelvi alakzatok közé soroljuk a metaforát? Mi a különbség a teljes és a csonka (egyszerű) metafora között? Min alapulhat a metaforában a két fogalom azonosítása? Melyik műnembe sorolható az óda? Mi jellemzi az óda műfaját? Melyek A Reményhez című vers ódai vonásai? 3. Jelöld az idővonalon a következő eseményeket! (Csak a betűjelzést írd be!) a) Kölcsey Ferenc befejezi a Himnuszt. (1823-ban) b) Arany János megírja a Toldit. (1846-ban) c) Megjelenik A kőszívű ember fiai című Jókai-regény. (1869-ben) d) Arany János halálának éve. (1882-ben) a) b) c) d) Fűzz a feladatban meghatározott eseményekhez egy-egy megállapítást! Ez lehet olyan ismeret, amelyet tavaly tanultál vagy egyéb érdekesség is! a) A vers január 22-én nyerte el a végső formáját. (Ekkor ünnepeljük A Magyar Kultúra Napját.) b) 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett, erre a felhívásra írta meg Arany János a Toldit. c) A regényt A hon című folyóirat folytatásokban közölte, majd könyv alakban is megjelent a mű még ebben az évben. d) Budapesten halt meg, hatvanöt éves korában. 4. Idézzétek fel a verslábakról tanultakat! a) Írd a jelölések mellé a versláb nevét! jambus spondeus trocheus daktilus pirrichius anapesztus 78 irodalom 8 kk.indd :21:52

79 b) Dolgozzatok csoportmunkában! Jelöljétek a rövid és a hosszú szótagokat a következő versrészletekben! Állapítsátok meg, és nevezzétek meg a verslábakat is! Írjátok a vonalra a szerző nevét és a mű címét! daktilus daktilus spondeus spondeus daktilus spondeus Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; daktilus daktilus daktilus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Kölcsey Ferenc: Huszt spondeus daktilus spondeus spondeus daktilus spondeus Hajdann egy falubann, a Nyírenn-é, vagy az Erdőspondeus daktilus spondeus spondeus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust Háton, vagy hol esett, jó szerrel nem jut eszembe Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Megjegyzés: A határozott névelő hosszú és rövid is lehet. A sorvégi szünet a szótagot megnyújthatja. daktilus daktilus spondeus spondeus daktilus spondeus Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, spondeus daktilus daktilus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust S most Pannónia is ontja a szép dalokat. daktilus spondeus daktilus spondeus daktilus spondeus Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, daktilus daktilus daktilus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! Janus Pannonius: Pannónia dicsérete spondeus anapesztus anapestus anapestus Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, spondeus anapestus anapestus anapestus Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, jambus anapestus anapestus anapestus De látod amottan a téli világot? spondeus anapestus anapestus anapestus Már hó takará el a bérci tetőt. Petőfi Sándor: Szeptember végén 79 irodalom 8 kk.indd :21:53

80 5. Írd le, milyen rímfajtára ismersz a versekben! Eldobtam egy gyufát, s legott a Senki se látta, x Hetyke lobogásba fogott, a csak magam csodáltam, a Lábhegyre állt a kis nyulánk, b ott a víz partján x Hegyes sipkájú sárga láng b még sokáig álltam. a Rímfajta: páros rím Rímfajta: félrím Gyász idők! így kiált vádolván az eget, a A nap is velünk szalad, a Lám csak egy rövid nap mennyit elveszteget: a Mint egy őrült, aki véli, b Ma csak harminc arany jött bé a kasszába, b Hogy őt, összevissza tépni, b Mégis kilencven pénzt adtam ki hiába. b Űzi egy ördögcsapat. a Rímfajta: páros rím Rímfajta: ölelkező rím Ez a kislány selyemágyát a Száll a felhő napnyugatról keletre, a Magasra vetette, b Gyönge rózsám, jutok-e még eszedbe? a Barna legény a kalapját a Nem jutok én soha többet eszedbe, a Rajta felejtette. b Más legényt zársz immár a kebeledbe. a Rímfajta: keresztrím Rímfajta: bokorrím 6. Idézzétek fel a költői kifejezőeszközökről tanultakat a példák segítségével! Adjatok róluk rövid fogalommagyarázatot! Ismerjétek fel a hasonlatok és metaforák elemeit! Elevenítsétek fel a verseket, és mutassatok rá bennük a költői kifejezőeszközök szerepére! Szóképek Hasonlat Elváltak egymástól, mint ágtól a levél (Petőfi Sándor: János vitéz) Mint komor bikáé, olyan a járása (Arany János: Toldi) Mint oldott kéve, széthull nemzetünk. (Tompa Mihály: A gólyához) Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott (Petőfi Sándor: A XIX. század költői) Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág (Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet ) Megszemélyesítés A láng piros nyelve az ég felé szaladt (Petőfi Sándor: János vitéz) Nagy kolonc köszönget a kút méla gémén. (Arany János: Toldi) Nyelvi alakzatok Megszólítás Becstelen teremtés, gyalázatos pára! (Petőfi Sándor: János vitéz) Óh, áldott természet! (Csokonai Vitéz Mihály: Az estve) Jaj neked Iluska, szegény árva kislány! (Petőfi Sándor: János vitéz) Felkiáltás Kegyelem, kegyelem, nemes lelkű vitéz! (Petőfi Sándor: János vitéz) Itt az idő, most vagy soha! (Petőfi Sándor: Nemzeti dal) Kérdés Vannak-e szüleid? Van-e feleséged? (Petőfi Sándor: János vitéz) Merre, meddig mentek? Harcra? Háborúba? Hírvirágot szedni gyöngyös koszorúba? (Arany János: Toldi) 80 irodalom 8 kk.indd :21:53

81 Elért az Ősz és súgott valamit (Ady Endre: Párisban járt az Ősz) Ott, hol a kis Túr siet beléje (Petőfi Sándor: A Tisza) Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte (Petőfi Sándor: János vitéz) Metafora Felség, Valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz (Arany János: A walesi bárdok) Pajkos gyermek a sors (Arany János: Toldi) Kip-kop, zene az élet, muzsika, láng ég a fákon, a bokor zöld oltár. (Kosztolányi Dezső: Kip-kop, köveznek) Én drágalátos palotám, Jó illatú, piros rózsám (Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, így köszöne neki) Mikorra a patak vize tükörré lett (Petőfi Sándor: János vitéz) Felsorolás Hánytak a nagy üstbe békát, patkányfejet, Akasztófa tövén nőtt füvet, virágot, Macskafarkat, kigyót, emberkoponyákat. (Petőfi Sándor: János vitéz) Adjon az Isten / szerencsét, szerelmet, forró / kemencét (Nagy László: Adjon az Isten) Ismétlés Amit raktak délig, leomlott estére, Amit raktak estig, leomlott röggelre. (Kőmíves Kelemenné) Párhuzam Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt (Petőfi Sándor: Szeptember végén) Elhull a virág, eliramlik az élet (Petőfi Sándor: Szeptember végén) Ellentét Vár állott, most kőhalom (Kölcsey Ferenc: Himnusz) 7. Az elmúlt években megismert alkotások szereplői üzenetet küldtek nektek. Melyik mű szereplője írhatta a következő üzeneteket? Írd a nevüket a vonalra! a) A tervem nem sikerült. Az öcsém Budán lakik, én pedig Nagyfaluban gazdálkodom. Most egy életre megfizetek a gonoszságaimért. Toldi György (Arany János: Toldi) b) A kevés oroszlán hősiesen harcolt. A pogányok csúfosan elvonultak. Nem könnyű az élete a várkapitányoknak! Dobó István (Gárdonyi Géza: Egri csillagok) c) Mindjárt Budán leszünk. Nehezen találtuk meg az utat. Egy paraszt segített. Laczfi nádor (Arany János: Toldi) d) Ellopták a pénzes ládámat! El kell adnom a házaimat is. Úgy tervezem, pénzért fogom árusítani a levegőt. Zsugori uram (Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram) 81 irodalom 8 kk.indd :21:53

82 8. Figyeld meg az alábbi képzeletbeli apróhirdetéseket, hirdetőtáblákat! Melyik felirat melyik műhöz készülhetett? Írd a mű címét és a szerző nevét a táblák alá! Fakó színű, fanyelű esernyőt vennék. Nem leszek szűkmarkú! Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője FÉRFI keresztnevek pontos fordítását vállalom magyarról németre! Mikszáth Kálmán: A néhai bárány Korlátok javítását vállalom rövid határidőre! Mikszáth Kálmán: A korlátfa Jó hírű orvost keresek férjem gyógyítására nemesdombra. Kölcsey Ferenc: Huszt Ügyes kezű szűcsmester foltos báránybőröket keres. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Óvatosan közlekedjenek, rémalakot láttak a düledékeken! Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Ady Endre 2. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Húzd alá, majd indokold meg a választásodat! a) Érmindszent, Nagyvárad, Zilah, Nagykároly, Debrecen Nagyváradon nem járt iskolába Ady Endre, a többi helyen, Érmindszenten, Zilahon, Nagykárolyban, Debrecenben a tanulmányait végezte. b) Versek, Március 20. Új versek, Vér és arany, A halottak élén, Az utolsó hajók A Március 20. az egyik verse Adynak, a többi pedig a verseskötetei. c) Budapesti Napló, Debrecen, Nagyváradi Napló, Szabadság, Nyugat A Nyugat irodalmi-művészeti folyóirat volt, a többi pedig politikai mondanivalót, napi híreket is megfogalmazó lap. 82 irodalom 8 kk.indd :21:53

83 2. Ki vagyok én? Ki vagy mi írhatta a következő sorokat? a) Erdélyi település vagyok, egyik leghíresebb lakóm Ady Endre volt. A háború rémisztő árnyéka azonban már hatással volt a költő és ifjú felesége mindennapjaira. Nem is maradtak itt sokáig, Budapestre költöztek. Csucsa b) Édesapám gazdag ember volt, de miután vagyona egy részét elvesztette a tőzsdén, nem szerelmemhez, hanem egy cégfestő kisiparos fiához mentem feleségül. Szerettem a társasági életet, a környezetem szerint okos, művelt asszony voltam szeptember 6-án ismerkedtem meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvastam. Kapcsolatunk közel kilenc évig tartott. Végső szakításunkat a hozzám írt verse, az Elbocsátó szép üzenet jelentette. A vers mélyen lesújtott, utána sohasem láttam viszont Adyt. Diósy Ödönné Brüll Adél c) Egy új korszakot nyitottam a magyar irodalom történetében. Szerzőm erős kritikát kapott miattam. Nem csodálom, hisz verseim merész hangvételűek, ostorozóak, bírálóak. Az irodalomtörténészek szerint új értékrend, új kifejezésmód született 1906-ban, velem kezdődött el a modern magyar költészet időszámítása. Új versek kötet Hitvallás és küldetéstudat 1. Töltsd ki a Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű vers elemzéséhez készült táblázatot! Írd be a megfelelő helyre a következő szavakat, kifejezéseket is: forradalmi dal; dacos; ősmagyar dal új dal; kétféle ritmusú; ellentétek; félrím, x a x a! Keletkezése: 1905-ben, Budapesten, első párizsi útja után. Műfaja: forradalmi dal Hangneme: gyújtó, dacos, kihívó Szerkezete-gondolatmenete: 1 3. versszak: A honfoglalással kapcsolatos képek és szavak élesen szemben állnak a honfoglalás utánival. A költőre a pogányok elszántsága jellemző, a halált is vállalja. 4. versszak: Az új dal mindezek ellenére győzedelmesen felhangzik, amely már a 20. századé. Költői kifejezőeszközök: a) pl. Verecke-Dévény, régi-új, ellentétek, ősmagyar dal-új dal b) metaforák: Góg és Magóg fia vagyok én, Legyek az új, az énekes Vazul c) költői kérdések: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?, Szabad-e Dévénynél betörnöm / Új időknek új dalaival? Verselése: kétféle ritmusú Rím- és ritmusképlete: eltérő szótagszámú sorok ( ), félrím, x a x a Értelmezése: a nemzeti múlt vállalása és a haladás sürgetése; új költői program meghirdetése 83 irodalom 8 kk.indd :21:53

84 Látomásszerű tájversek 2. A magyar Ugaron című vers központi költői képe, az ugar, az elmaradott, félfeudális Magyarország metonímiájává vált. A névátvitel alapja ebben az esetben a térbeli érintkezés. Olvasd el és magyarázd meg a következő metonímiákat: állapítsd meg, hogy térbeli, időbeli, anyagbeli vagy ok-okozati kapcsolaton alapszanak-e! a) Jöjjön az udvar! apraja, nagyja... Jöjjön elő Bárc, a falu, mind! (Arany János: Tetemre hívás) térbeli érintkezés (A falu jelentése itt: a falu népe.) b) Elővett a zsebéből egy portorikót, s menet közben megropogtatta (Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött) anyagbeli érintkezés c) az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen. (Radnóti Miklós: Töredék) térbeli érintkezés (Az ország jelentése itt: az ország népe.) d) itták a mámort: ok-okozati kapcsolat e) alszik a város (köznyelvi): térbeli érintkezés (A város jelentése itt: a város népe.) f) századunk felfedezései (köznyelvi): időbeli érintkezés g) nincs egy vasa sem (köznyelvi): anyagbeli érintkezés h) asztalt bont (köznyelvi): térbeli érintkezés Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig 1 3. fejezet 2. Dolgozzatok párosával! Összekeveredtek az olvasott fejezetekhez kapcsolódó események és regénybeli mondatok. Tegyetek rendet köztük! Írjátok a megfelelő helyre a betűjeleket! Első fejezet a) e) Második fejezet b) d) f) g) Harmadik fejezet c) h) a) Mongyad csak, van festéked? kérdezte Böszörményi. b) Nagy úr felajánlotta Nyilasnak, hogy vállalja el helyette a felolvasást Pósalaky úrnál, a vak öregúrnál. c) Ez is bosszantotta a kis Nyilast: az én szobám!... Mér az ő szobája? Ő építette? d) Böszörményi bicskáját Misi elrejtette ládája titkos fiókjába. e) Hát ez a könyv nem az volt, aminek ő gondolta, nem a Csokonai versei voltak benne, hanem valami fecsegés az életéről. f) Két krajcárt kellett fizetni a pedellusnak minden levélért, s előre kikészítette a markába, mikor bement a nagy pedellusi szobába. g) Misi pakkot kap otthonról, de a szobatársai felfalják még a benne lévő cipőkenőcsöt is. h) Te, Nyilas, azt mondta a mamám, hogy ma szombat van, hívjalak meg: gyere el hozzánk. 84 irodalom 8 kk.indd :21:53

85 4 6. fejezet 1. Tedd igazzá a mondatokat! Húzd át bennük a helytelen szavakat! a) Misi számára sok pénz volt a felolvasással és tanítással szerzett havi öt/tíz forint. b) Misi édesapja ács/asztalos volt, a család nagyon szegényen élt, Misiék öten/hatan voltak testvérek. c) A Doroghy család egyetlen reménye a lusta Sanyi volt, akitől édesapja és három/két nővére azt várta, hogy visszaszerezze a család dicsőségét. d) Misi ellátogatott régi szállásadójukhoz, Törökékhez/Szakácsékhoz, akiknek eldicsekedett azzal, hogy már tanítványa is van. 2. Ki mondja, kinek mondja a következő szavakat? Fogalmazd meg, milyen módon (hangszín, hangerő, tempó) szólalnak meg a szereplők, majd szólaltassátok is meg a mondatokat, és adjátok elő a jeleneteket! Válasszatok szereplőket, készítsetek mozgástervet! No, ipse mondta fojtottan széna-e vagy szalma? Török János mondja Nyilas Misinek Fúj, disznóláb, s Viola még malacot akar venni, hát itt van ez! Doroghy Bella mondja Doroghy Sanyinak Azt mondta, tessék neki megizenni, hogy szívesen?... Vagy sehogyse?... Nyilas Misi mondja Doroghy Bellának Ez az egész?... Hát te olyan szamár vagy, hogy még azt se bírod megtanulni Doroghy Bella mondja Doroghy Sanyinak Nízze csak, mondok egyet, tegyük meg. Isten neki, legfeljebb oda lesz egy hatos. Ott van az asztal sarkán egy ezüst hatos, írja le ezeket a számokat, hónap mennyen el a nagytrafikba, osztán tegye meg lutrira. Ha nyerünk, fele a magáé. Hadd legyünk gazdag emberek. Hogy is mondta maga: nagyurak! Nagyurak! Pósalaky úr mondja Nyilas Misinek 7 9. fejezet 2. Dolgozzatok csoportmunkában! Igazak vagy hamisak az állítások? Jelöljétek I vagy H betűvel! I Misi földrajzórán a feleléskor csak egyetlen szót tudott kimondani: Neanderthal nevét, ahol a híres őskori leleteket találták. Mégis jó jegyet, egyest kapott a feleletére Názó tanár úrtól. I Szüts Istók, a tornatanár majdnem megütötte Misit az órán, mert nem tudta átugrani a bakot. I Orczy és Gimesi rájött, mi lehet Misi baja: ellopták tőle a reskontót, pedig kihúzták a számait. I Misi Orczyval és Gimesivel titkos szövetséget kötött, a lutristák alapszabályzatát is megfogalmazták. H Doroghy Sanyit kedden és szombaton tanítja Misi latinra és számtanra. Feladatok a regény egészére vonatkozóan 2. Misi ismerősei évekkel később így emlékeztek vissza a debreceni kisdiákra. Írd le, kik lehettek a megszólalók! a) Egyszer meghívtam a lakásunkba, a Kossuth utcába. Elárulta anyukámnak, hogy egy fiú földhöz vágott. Kicsit illetlenül és idegesen viselkedett, láttam, hogy kényelmetlenül érzi magát. Orczy Vilmos 85 irodalom 8 kk.indd :21:53

86 b) Már nem kínzom a legyeket, talán benőtt a fejem lágya. Latinból és számtanból annyit tudok, amenynyit megtanított nekem. Most Pesten tanulok, talán tényleg visszaszerezhetem családom tekintélyét. Bizony elkelne néha a régi tanítóm segítsége. Doroghy Sanyi c) A látásom semmit nem javult. Sajnálom, hogy nem jön többet, jól olvasott a fiú. Már elfáradtam, hagyjunk holnapra is a beszédből! Pósalaky úr d) Azóta sem találom a késemet. Talán ő tette el? Nem hiszem, jószívű és becsületes volt. Böszörményi e) Szóltak? Mit akarnak?... Neanderthalt azt is tudta. Eszes gyerek volt. Neanderthaltot is tudta. Mi van vele? Názó tanár úr (földrajztanár) Tamási Áron: Ábel a rengetegben Feladatok a regény egészére vonatkozóan 1. A regény mely szereplőire ismersz a következő sorokban? Fűzz kiegészítést a szereplők jelleméhez, emeld ki, változtak-e a történet során! Említs közülük rokonszenves és ellenszenves alakokat! (Választásodat cselekedeteikkel is indokold meg!) a) A haja mind el akart futni a fejéről, az arca maszatos volt, s olyan a csuhája is végig, mintha három nagy vizes fát is megpucolt volna véle. Hervatag volt, és erősen kornyadozott. Márkus b) olyan szeplős volt, mint amilyen sűrű csillagos szép őszi éjjeleken az ég. a pénztáros c) Elég magos, pecsenyés ember volt, térdben buggyos nadrággal s rézlikú cipőkkel; a fején lapos sapkával s az oldalán bőrtáskával Olyan szaga volt, mint a pipereszappannak, s mindegyre vonogatta a száját. a szeredai bank igazgatója d) egy alakot pillantottam meg törpe alak Kunkori bocskorával játékosan porozta a havat, miközben egy nagy bottal biztatta magát. A két kezén posztóból való sutu-kesztyű volt; a fejében irdatlan nagy sapka, a bajuszán pedig s a szemöldökén téli virágok. Ábel édesapja e) Sapka nélkül volt, megborzadt hajjal és vérmes szemekkel. testileg is eluralkodó és készre fejlődött ember. Surgyelán 2. Fejtsd meg a totót! Karikázd be a helyes válasz jelét! 1. Mi volt Ábel édesapjának a foglalkozása? 1. erdőpásztor 2. favágó x. ács 2. Hogyan nevezték el a házban talált kutyát? 1. Hegyesnek 2. Bolhának x. Szultánnak 3. Mitől halt meg Ábel elődje, a borzsovai vénember? 1. betegségtől 2. a vénségtől x. a rossz gombától 4. Dávid Pali bácsi bizony sok ingyen fuvart kicsalt Ábeltől. Mivel fizetett a fáért? 1. pénzzel 2. könyvvel x. élelemmel 5. Mi a vaskörte vagy vastök? 1. állat 2. ritka gyümölcs x. bomba 6. Milyen bűnt követett el Fuszulán? 1. embert ölt 2. verekedett x. lopott, hamisított 86 irodalom 8 kk.indd :21:53

87 7. Hogyan került a dögevő sas Ábel szállására? 1. a macska fogta meg 2. Ábel hozta magával x. Surgyelán lötte le 8. Hogyan szökött meg Fuszulán az igazgatótól? 1. megrúgta a gőzbillentyűt 2. leütötte az igazgatót x. mások szabadították ki 9. Hová temették Márkust? 1. a nagy odvas fa alá 2. a két sír mellé x. Csíkcsicsóba 10. Ki vezette jó útra Surgyelánt és Fuszulánt? 1. Márkus 2. Ábel édesapja x. az igazgató 11. Ki mondta Ábelnek a következő szavakat? Gyere már közelebb, te kölyök! 1. az igazgató 2. Surgyelán x. pénztáros 12. Mi ellen készítette Ábel a balzsamírt? 1. köhögés ellen 2. szeplő ellen x. láz ellen 13. Melyik évszakban kezdődik a regény cselekménye? 1. télen 2. ősszel x. tavasszal Mit fogadott meg Ábel az édesanyja sírjánál? 1. Amerikába megy 2. erdőpásztor marad x. a szegények zászlaját hordozza József Attila 9. József Attila hat versének a címét rejtettük el a betűtáblán. Jegyezd le a címeket, és írj mindegyik versről egy-egy lényeges információt! Amiért nekem tetszett/nem tetszett Amit lényegesnek tartok róla Amiért ajánlanám/nem ajánlanám B Á L A T Y R I N G A T Ó A P O K Ö T I V A L Á R L N K J H G F A Z Ú K K M M G A Z Y É Y C A I W E R T Z U I O B O Á Ő Ú M E R C S A A T A K A M A M A E M B E R U Z T I S Z T A S Z Í V V E L S S Z Ü L E T É S N A P O M R A E V E K E T E G J L E V E G Ő T! 1. Ringató Pl.: A vers szerelmi dal, amelyet a népdalokhoz hasonlóan természeti kép vezet be. A költő a versben tudatosan él a beszédhelyzet és a szavak kétértelműségével. 2. Mama Pl.: A költemény kései bocsánatot kérő vers a szeretett édesanya ellen elkövetett vétségek miatt. A versben az apró, törékeny asszony mitikus figurává magasztosul a lírai én képzeletében. 87 irodalom 8 kk.indd :21:53

88 3. Tiszta szívvel Pl.: A Szeged című lapban jelent meg a vers. A szegedi egyetem nyelvészprofesszora, Horger Antal e verse miatt tanácsolta el József Attilát a tanári pályától. 4. Születésnapomra Pl.: A vers József Attila halála évében, 1937-ben keletkezett játékos önvallomás. A költemény megírásakor a költő már súlyosan beteg, ezért költeményének hangja is egyre komorabb, elkeseredettebb. 5. Levegőt! Pl.: A vers bátor hangú vádbeszéd a jogtalanság ellen. A költeményben többször ismétlődik a gyermek motívum. 6. Anyám Pl.: A mű a proletáranya mítoszát teremtette meg. A vers az édesanyára emlékező, az ő hiányát hangsúlyozó kései sirató. Év eleji szövegértés Megoldókulcs a feladatlapokhoz A NYUGAT A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt január 1-je és augusztus 1-je között jelent meg Budapesten. Az első szám címlapjával ellentétben nem január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. Kéthetenkénti periodicitás 1 jellemezte, gyakran jelentek meg összevont számok is. Nagyhatású lap volt, annak ellenére, hogy alacsony példányszámban (eleinte pár száz, később pár ezer) jelent meg. Az eredeti kiadásból a teljes sorozat csak néhány helyen található meg, de 2000-től digitalizálva hozzáférhető mindenki számára. Célja a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, így szembefordult a félfeudális ország epigonizmusba 2 süllyedt irodalmával. A 19. század végi új stílusirányzatokat ugyanúgy segítette az érvényesülésben, mint a nyugati modern irodalom legfrissebb törekvéseit. Nem volt egységes világnézeti arculata, inkább a közös ellenség fogta egybe a lapot. Óriási ellenállásba ütközött konzervatív részről (nemzeti veszedelmet láttak benne), de neves képviselői meg tudták védeni, még az I. világháborút is túlélte. Az avantgárd 3 mozgalmaktól azonban igyekezett távol tartani magát, ezt az irányzatot Kassák Lajos A Tett ( ) és a Ma ( ) című lapjai képviselték. A Nyugatról sokan azt gondolják, hogy előzmények nélkül jött létre és emelte újra a magyar irodalmat világirodalmi szintre. Pedig a századforduló igen gazdag kulturális élettel büszkélkedhetett. A népnemzeti iskola törekvései nem voltak egyeduralkodóak, Vajda János és Reviczky Gyula költészete Ady szimbolizmusa felé mutat. Ady 1906-os kötete, az Új versek nagy visszhangot váltott ki, s hamarosan (1908) kiadták Nagyváradon A Holnap című antológiát 4 is. Ezek közvetlen előzményei voltak a Nyugatnak. Az alapításról Fenyő Miksa ezt írja később: A Nyugat nem légüres térben jött létre, vagyis aki meg akarja írni történetét, az nem kezdheti azzal, hogy ekkor és ekkor összeült a Royal Kávéházban Osvát 1 periodicitás: időszakosság, szakaszosság 2 epigonizmus: olyan irányzat, magatartás, amely valamely korábbi mintát szolgai módon utánoz 3 avantgárd: művészeti mozgalom, eredeti jelentése: előörs 4 antológia: versgyűjtemény, szemelvénygyűjtemény 88 irodalom 8 kk.indd :21:53

89 Ernő Fenyő Miksával és a második»fekete-pohárnál«osvátnál nyilván a harmadiknál, elhatározták, hogy folyóiratot alapítanak. Az új lapnak megnyerték Osvát Ernőt, Ignotust, Schöpflin Aladárt, Fenyő Miksát, Ambrus Zoltánt és később Hatvany Lajost, akik már korábban is ismert szerkesztők, kritikusok, műértők voltak. Az anyagiakat Hatvany biztosította. Az induló program Ady magyarsága, Osvát minőségkultusza és Ignotus alkotói szabadságfogalma körül mozgott. A szerkesztők táborához csatlakozott Kaffka Margit, Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Gellért Oszkár már a kezdetektől, februárban Juhász Gyula, márciusban Kosztolányi Dezső, Balázs Béla, Szép Ernő, Babits Mihály novemberben, Tóth Árpád pedig decemberben. Ők alkotják az első nemzedéket, kiegészítve Móricz Zsigmonddal, az első felfedezettel. A folyóirat történetében négy nagyobb korszakot lehet megkülönböztetni. Az első az I. világháború kezdetéig tartott, a második a Tanácsköztársaság 5 bukásáig, a harmadik a '20-as éveket foglalja magába, a negyediket Babits főszerkesztőségéhez lehet kötni. (A Wikipédia nyomán) 1. Húzd alá azokat az állításokat, amelyek a Nyugat folyóiratra jellemzőek! A 20. század második felének nagyhatású folyóirata volt. Magas példányszámú, meghatározó lap volt. Az eredeti kiadás nem férhető sok helyen hozzá től digitalizálva már elérhető a folyóirat mindenki számára. A Nyugat előzmények nélkül emelte a magyar irodalmat világirodalmi szintre. Az első szám a címlapján feltüntetett évszám ellenére nem 1907 karácsonyán jelent meg, hanem január 1-jén. Megjegyzés: azért is adunk pontot, ha helyesen nem húzta alá az állítást. Összesen 6 pont. 2. Keresd ki a szövegből és foglald táblázatba, mettől meddig tartottak a Nyugat történetének korszakai! Korszak 1. korszak 2. korszak 3. korszak Időszak január 1-től (vagy 1907 karácsonyától) az I. világháború kezdetéig (1914-ig). Az I. világháború kezdetétől (1914-től) a Tanácsköztársaság bukásáig (1919-ig). Az 1920-as években. (Vagy a Tanácsköztársaság bukásától kezdve az 1920-as években.) 4. korszak Babits főszerkesztősége idején, augusztus 1-ig. Minden korszak 2-2 pont, összesen 8 pont. 3. Húzd alá a szövegben azoknak a folyóiratoknak a nevét, amelyek az avantgárd mozgalmakat képviselték! Mindkét aláhúzás 1-1 pont, összesen 2 pont. 4. Válaszolj a következő kérdésekre! a) Melyik három pillérre épült a Nyugat induló programja? Az induló program Ady magyarságára, Osvát minőségkultuszára és Ignotus alkotói szabadságfogalmára épült. A válasz 6 pontot ér. 5 Tanácsköztársaság: olyan államforma, amelyben a hatalmat a tanácsok gyakorolják. Hazánk államformája volt már - cius 21-étől augusztus 1-jéig. 89 irodalom 8 kk.indd :21:53

90 b) Miért ütközött ellenállásba a folyóirat a konzervatívok részéről? A konzervatívok nemzeti veszedelmet láttak benne. A válasz 1 pontot ér. c) Mely alkotások voltak a Nyugat közvetlen előzményei? Jegyezd le a megjelenésük évét is! Ady Endre Új versek című kötete (1906), A Holnap című antológia (1908). A válasz 4 pontot ér. d) Melyik nemzedékhez tartozott Móricz Zsigmond? Az első nemzedékhez. A válasz 1 pontot ér. e) Ki biztosította az anyagiakat a lap számára? (teljes név) Hatvany Lajos A válasz 1 pontot ér. Összesen a feladatra 13 pont adható. 5. Adj más címet a szövegnek! Sokféle megoldás elfogadható (pl. Egy folyóirat születése), a jó címadás 2 pont. Év eleji felmérés Összesen: 31 pont 1. Magyarázd meg a következő fogalmakat, majd Petőfi Sándor versei közül írj mindegyikre egy-egy példát! rapszódia: Felindult lelkiállapotot tükröző, szaggatott szerkezetű és gondolatmenetű, egyenetlen ritmusú lírai költemény. Cím: Egy gondolat bánt engemet elégia: Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklő, bánatos hangulatú lírai költemény. Cím: Szeptember végén óda: Emelkedett érzelmet ünnepélyes formában kifejező lírai alkotás. Egyik változata a himnusz, az istenekhez vagy Istenhez szóló költemény. Cím: Reszket a bokor, mert Megjegyzés: minden jó információ 1-1 pontot ér. Minden meghatározás 3-3 pont, minden cím 1-1 pont, összesen 12 pont. 2. Tedd időrendbe számozással az eseményeket! 4. Jókai Mór megírja A kőszívű ember fiai című regényét. 1. Janus Pannonius halála. 3. Petőfi megírja a Nemzeti dalt. 2. Balassi Bálint születése. Összesen 4 pont adható. 3. Ha helyes sorrendbe teszed a betűket, a tanév során megismert műveknek a címét kapod. Jegyezd le őket, majd írj két-két mondatot a művekről! EEINMZTADL: Nemzeti dal Értelemszerűen a bemutatás. AÉAIÁÁNHBRNY: A néhai bárány HEZMÉNYARE: A Reményhez Minden meghatározás 2-2 pont, minden cím 1-1 pont, összesen 9 pont. 90 irodalom 8 kk.indd :21:54

91 4. Ismerd fel, milyen szóképek, illetve nyelvi alakzatok találhatók az idézetekben! Vár állott, most kőhalom ellentét Elhull a virág, eliramlik az élet... párhuzam Én drágalátos palotám metafora (megszólítás) Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág hasonlat Minden meghatározás 1-1 pont, a harmadikra pluszpont adható. Összesen 4 (+1) pont adható. 5. Folytasd három-három sorral a megkezdett idézeteket! Ki a szerző, mi a mű címe? Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! szerző: Janus Pannonius cím: Pannónia dicsérete Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt szerző: Petőfi Sándor cím: Szeptember végén És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. szerző: Vörösmarty Mihály cím: Szózat Minden hibátlan sor 1-1 pont, 1 hiba esetén 0,5 pont. Szerző, cím 1-1 pont. Összesen 15 pont adható. 6. Melyik szereplő, mű stb. írhatta a következő játékos feladványokat? Nevezd meg a megfejtéshez kapcsolódó írót, költőt is! a) A 19. század közepén keletkeztem, egy őszi hónapban. Petőfi Sándor hitvesi költészetének egyik szép verse vagyok. A koltói kastély általam örökre bevonult az irodalomtörténetbe. Szeptember végén Petőfi Sándor b) Híres vagyok nagy fösvénységemről. Ha ellopják a pénzes ládámat, biztosan árusítani fogom még a levegőt is. Zsugori uram Csokonai Vitéz Mihály c) Nemzetközileg elismert regény vagyok. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Roosevelt elnök is találkozni kívánt írómmal. Mesébe illő cselekményem két szál összekapcsolódására épül. Szent Péter esernyője Mikszáth Kálmán Minden jó válasz 1-1 pontot ér, összesen 6 pont. Összesen: 50 pont 91 irodalom 8 kk.indd :21:54

92 Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet 1. (Ady Endre, Móricz Zsigmond) 1. Írd le röviden, hogyan kapcsolódnak Ady Endre életéhez a következő szavak, kifejezések! (Mindegyikhez legalább két-két információt jegyezz le!) Debrecen: Itt tanult egy ideig a jogakadémián, majd a Debrecen című lapnál vállalt állást. Nyugat: A Nyugat első nemzedékének a képviselője volt. A folyóirat enyhítette a költő elszigeteltségét. Az utolsó hajók: Ady utolsó verseskötete, amely halála után, 1923-ban jelent meg. Boncza Berta: 1911-től levelezett a diáklánnyal, aki 1915-ben a költő felesége lett. A hozzá fűződő szerelem óvó, biztonságot adó menedék volt Ady számára a halállal szemben. Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? A Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű versének híres sora. A nagyvilágot megjárt, Párizsból hazatérő költő ebben a versben összegzi nemzetszemléletét. Megjegyzés: minden kérdésre legalább két-két jó információt adjanak a tanulók. Minden jó válasz 2-2 pont, összesen 10 pont. 2. Írj a megadott verstípusokhoz egy-egy példát Ady Endre költeményei közül! Mindegyik versről jegyezz le 3-3 jellemzőt! (Gondolhatsz a műfaji jellemzőkre, elméleti ismeretre és tartalmi sajátosságokra is.) Verstípus Hitvallás és küldetéstudat Látomásszerű tájversek Élet-halál versek Szerelmes versek Forradalmi versek Magyarság-versek A vers címe Jellemzők Cím: Góg és Magóg fia vagyok én, Sem utódja, sem boldog őse, Az Értől az Oceánig Jellemzők: Értelemszerűen Cím: A magyar Ugaron Jellemzők: Értelemszerűen Cím: Párisban járt az Ősz Jellemzők: Értelemszerűen Cím: Lédával a bálban, Őrizem a szemed Jellemzők: Értelemszerűen. Cím: Dózsa György unokája, A Tűz csiholója Jellemzők: Értelemszerűen Cím: A föl-földobott kő Jellemzők: Értelemszerűen Összesen 24 pont adható. 3. A következő kérdések Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényére vonatkoznak. a) Mikor játszódik, és mennyi időt ölel fel a regény története? 1892-ben játszódik, közel egy hónap történéseiről szól. A válasz 2 pontot ér. b) Ki mondja, kinek mondja a következő szavakat? No, ipse mondta fojtottan széna-e vagy szalma? Török János mondja Nyilas Misinek Ez az egész?... Hát te olyan szamár vagy, hogy még azt se bírod megtanulni Doroghy Bella mondja Doroghy Sanyinak 92 irodalom 8 kk.indd :21:54

93 Fúj, disznóláb, s Viola még malacot akar venni, hát itt van ez! Doroghy Bella mondja Doroghy Sanyinak Azt mondta, tessék neki megizenni, hogy szívesen?... Vagy sehogyse?... Nyilas Misi mondja Doroghy Bellának Minden jó válasz 2-2 pont, összesen 8 pont. c) Döntsd el, igazak (I) vagy hamisak (H) az állítások! A regény kezdetén Misi másodikos, tizenegy esztendős kisdiák volt. I Böszörményi bicskáját Misi csente el, félelmében azonban nem merte megtartani. I Orczyéknál Misi jól érezte magát, a lányok megjelenése sem feszélyezte. H Doroghyék családján keresztül az író a lecsúszott dzsentrik életét mutatja be. I Doroghy Bellát Török János szöktette meg, vonattal utaztak el. I A válasz 5 pontot ér. d) Válaszd ki a regény egyik szerkezeti elemét (pl. expozíció), és írj róla három-négy mondatos ismertetőt! Pl. Expozíció: a regény 1 3. fejezete. Nyilas Misi körülményeivel, személyiségével, a kollégiumi élettel, tanulótársaival és tanáraival ismerkedünk meg. Néhány jelentős esemény az expozícióból: Misi pakkot kap otthonról, de szobatársai felbontják, és megeszik azt. Misi ellopja Böszörményi bicskáját, de nem meri megtartani, ezért elrejti. Felolvasást vállal Pósalaky úrnál, a vak öregúrnál, s így keresetre tesz szert. Meglátogatja Orczyt, gazdag barátját, akiknél azonban nem érzi jól magát. Pl. Tetőpont: a regény 11. fejezete, a fegyelmi tárgyalás, melyen négy fő kérdést tárgyaltak. Először Pósalaky úrról és a reskontóról, majd Török Jánosról kérdezték. Megvádolták, hogy ő is részt vett az ötödik osztályban tartott tivornyákon, és tanárokat gyalázó nótákat énekelt. Majd azzal vádolták, hogy pénzeket küldözget. A kisdiák teljes értetlenséggel és rosszhiszeműséggel találkozott. Pl. Megoldás: Misi nagybátyja, Isaák Géza közreműködésével tisztázódnak a félreértések, a tanári törvényszék felmenti a kisdiákot a vádak alól. De Misi elhatározása már megmásíthatatlan: elmegy Debrecenből, és másutt akarja szolgálni a legnemesebb eszméket. A válasz 4 pontot ér. A 3. feladat összesen 19 pontot ér. Összesen: 53 pont 93 irodalom 8 kk.indd :21:54

94 Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet 2. (Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula) 1. Összekeveredtek az alkotókhoz tartozó művek, helyszínek, személyek, motívumok, események, tárgyak, kifejezések. Tegyél rendet köztük! Írd a számokat a táblázat megfelelő helyére! 1. Magyar táj, magyar ecsettel, 2. Édes Anna, 3. Milyen volt, 4. Szabadka, 5. Szeged, 6. Körúti hajnal, 7. Curriculum vitae, 8. Sárvári Anna, 9. a klasszikus (görög római) kultúra nagy tisztelete, 10. Debrecen, 11. Messze messze, 12. Jókai és Mikszáth hagyományát folytatta, 13. az irodalmi karikatúra mestere, 14. Hazám!, , 16. József Attila atyai jóbarátja Alkotó Babits Mihály 7., 9., 11., 14. Az alkotóhoz tartozó helyszín, személy, esemény, mű, kifejezés Juhász Gyula 1., 3., 5., 8., 15., 16. Kosztolányi Dezső 2., 4. Tóth Árpád 6., 10. Karinthy Frigyes 13. Krúdy Gyula 12. Az 1. feladat 16 pontot ér. 2. Mely költeményekre jellemzőek a következő megállapítások? Nevezd meg az alkotót és a mű címét! Írj legalább még egy-egy ismertetőjegyet a versről! a) A vers egyfajta számvetés, amelyben a lírai én koncentrikus körök mentén jut el a világegyetemképhez. Költő: Babits Mihály Cím: Hazám! Ismertetőjegy: Pl.: A vers megírását az 1920-ban megkötött, Magyarországra nézve súlyos következményekkel járó trianoni békeszerződés inspirálta. b) Az elégiában a szerelem elmúlásának mély fájdalma vonul végig. A természet képei segítenek előhívni a szeretett nő alakját a költő emlékezetébe. Költő: Juhász Gyula Cím: Milyen volt Ismertetőjegy: Pl.: Anna alakja tünékeny, s a költőben is már csak egyre halványuló emlékképekben él tovább múzsája. c) Versszakjai állóképszerűek, az igék hiánya, a névszók gyakorisága szinte kiiktatja a versből a mozgást. Költő: Babits Mihály Cím: Messze messze Ismertetőjegy: Kilenc versszakában nyolc ország képeslapszerű, tökéletes tömörségű jellemzése rajzolódik ki. Minden költő és cím 1-1 pont, az ismertetőjegy 2-2 pont, összesen 12 pont. 94 irodalom 8 kk.indd :21:54

95 3. Kösd össze az idézetet a költői kifejezőeszközzel! Bús donna barna balkonon alliteráció mereng a bíbor alkonyon. Angolhon. Hidak és ködök. felsorolás Sok kormos kémény füstölög. Lelkem madár, tág egek lakója áthajlás Cégérek, kancsók, ó kutak, metafora hízott polgárok, szűk utak. A szürke fűzfák egyre komorabban megszemélyesítés Guggolnak a bús víz holt ága mellett. Minden jó párosítás 1-1 pont, az első és az utolsó esetén pluszpont adható. Összesen 5 (+2) pont adható. 4. Válaszd ki Karinthy Frigyes egyik művét, és mutasd be azt egy hetedikes iskolatársadnak hat-nyolc mondatban! Értelemszerűen. A válasz 8 pontot ér. Összesen: 41 pont Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet 3. (Tamási Áron, József Attila, Radnóti Miklós) 1. Válassz ki egy szereplőt Tamási Áron megismert műveiből, és írj róla négy-hat mondatos szócikket a Ki kicsoda az irodalmi művekben? című kislexikon számára! Értelemszerűen. A válasz 6 pontot ér. 2. Töltsd ki a József Attila életéhez készült vázlatot további adatokkal, információkkal! (Mindegyik ponthoz legalább két információt írj!) Születése ideje és helye: április 11., Budapest. Szülei: Pőcze Borbála, édesapja József Áron, szappanfőző munkás. Iskolái: Makón járt gimnáziumba, majd Budapesten érettségizett őszén beiratkozott a szegedi egyetem magyar francia filozófia szakára. Tiszta szívvel című verse miatt az egyetem nyelvészprofesszora, Horger Antal eltanácsolta a tanári pályáról. Bécsben folytatta tanulmányait ban Hatvany Lajos támogatásával került ki Párizsba, a Sorbonne-ra. Gyermekkorának meghatározó emlékei: édesapja 1908-ban elhagyta a családját, ezért édesanyja embertelen önkizsákmányolással tartotta el az övéit. Sokat nélkülöztek. Ötévesen Öcsödre került nevelőszülőkhöz, még a nevét is megkérdőjelezték, Pistának szólították. Tizennégy éves volt, amikor meghalt az édesanyja. Egész életében, még a párkapcsolataiban is elveszett édesanyját kereste. Irodalmi munkássága (pl. indulás, pártfogó, állomások, művek, kötetek): Tizenegy évesen írta első versét, címe: Kedves Jocó! Juhász Gyula segítségével jelent meg első verseskötete a Szépség koldusa címmel. Tiszta szívvel című verse miatt eltanácsolták a tanári pályáról. Verseskötetei: Szépség koldusa; Nem én kiáltok; Nincsen apám, se anyám; Döntsd a tőkét, ne siránkozz; Külvárosi éj; Medvetánc; Nagyon fáj. 95 irodalom 8 kk.indd :21:54

96 1936-ban Szép Szó címmel irodalmi folyóiratot szerkesztett. Magánélet (pl. szerelmek): Szerelmi kapcsolatai nem tartottak sokáig, érzelmei is alig találtak viszonzásra ban megismerkedett Szántó Judittal, akivel hat évig élettársi kapcsolatban élt. A válasz 12 pontot ér. 3. A következő megállapítások Radnóti Miklós életére, munkásságára vonatkoznak. Döntsd el, igazak-e (I) vagy hamisak (H)! A hamis adatokat húzd alá, és javítsd föléírással! Budapesten született, május 5-én. Születése édesanyja és ikertestvére életébe került. H Az avantgárd költőkkel, köztük Kassák Lajos alkotásaival való megismerkedése nagy hatással volt Radnóti stílusának alakulására. I 1940-ben vitték először munkaszolgálatra, majd a következő évek során többször is. I november 9-én a Győrhöz közeli településnél huszonkét társával együtt kivégezték. I A Nem tudhatom című vers indítása egyszerű szavakba öntött, mégis gyengéd vallomás a lírai én érzéseiről. I időmértékes A Hetedik ecloga magyaros, ütemhangsúlyos verselésű mű. H Az igaz-hamis állítások 1-1 pontot érnek, a hibajavítás 1-1 pont. A feladat 8 pontot ér. 4. Rendezd témakörök szerint a megismert Radnóti-verseket egy-egy találó cím alatt! Adj önállóan nevet a csoportoknak! a) Hűség a szülőföld iránt vagy Vallomás a hazaszeretetről Verscím: Nem tudhatom b) A halál és az idill költeményei Verscím: Hetedik ecloga c) A hitvesi költészet versei Verscím: Tétova óda d) A halál költeményei vagy A háború embertelensége Verscím: Razglednicák A feladat 8 pontot ér. 5. József Attila vagy Radnóti Miklós versei közül válassz ki egyet, és végezd el a vázlatos elemzését a táblázat szempontjai segítségével! József Attila: Tiszta szívvel 96 Keletkezés Műfaj Szerkezete gondolatmenete Hangnem Stílus Verselés A Nincsen apám, se anyám kötet címe a vers első sorával azonos. dal 1 2. versszak: A lírai hős élethelyzetét összegzi. Egyedül a fiatalságával rendelkezik, amelyet el is adhat versszak: Ha az ördögnek adja el a lelkét, a bűn felé fordul a tiszta lelkű ifjú. Ekkor lesújt rá a törvény. Halál vár az egykori tiszta szívű ifjúra. szemrehányó, kihívó, dacos expresszionista ütemhangsúlyos (kétütemű hetes) A feladat 14 pontot ér. Összesen: 48 pont irodalom 8 kk.indd :21:54

97 Félévi szövegértés 1. Töltsd ki az I. szakasz alapján az interjú alanyáról az adatlapot! Neve: Lőrincz L. László Nemzetisége: magyar Iskolai végzettsége: egyetem (mongol szak) Tudományos fokozata: kandidátus Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont. 2. A szövegben kiemeltük és megszámoztuk az idegen szavakat. Írd a meghatározások mellé a kockákba a megfelelő idegen szó sorszámát! 3. Választott megjelenés, (öltözködési) stílus. 4. Gyakorlatias, célszerű. 1. Másképpen, azaz, igazi nevén. 2. Tudományos fokozat; olyan kutató, tudós, aki akadémiai fokozatot szerzett. 5. Kevésbé igényes, tömegtermelésre és tömeges fogyasztásra szánt (alkotás). Minden helyes válasz 1 pont, összesen 5 pont. 3. Írd be a (szövegben...-tal jelölt) helyükre az V. szakaszból kihagyott és itt felsorolt kötőszavakat! (Ügyelj a mondatkezdő nagybetűkre!) egyrészt, amikor, inkább, mert, de V. Úgy veszem észre, hogy hatvan százalékban a nők köréből. Egyrészt ők valószínűleg többet olvasnak a férfiaknál. Másrészt a főszereplőm, aki, előrebocsátom: nem én vagyok, nos, ő vagány fiú, de nem brutális. Tiszteli a hölgyeket, nem balhézik, inkább a csavaros eszével küzdi le a nehézségeket. Női ideállá igyekeztem formálni a személyiségét. Amikor hölgyekkel beszélgetek, mindig elmondják, hogy az én könyvemet szívesen adják a gyerekek kezébe, mert bűntény és nyomozás ugyan van benne, de sehol sem fordul elő káromkodás. Ez az egyik alapelvem. Bánatom, hogy a fiatal olvasók száma csökken, amelyben az elektronikus média nyilván közrejátszik, de szerintem az olvasástanítás módszerével is lehetnek problémák. [...] Minden helyes válasz 1 pont, összesen 5 pont. 4. Ugyancsak az V. szakaszban azt mondja az író: Ez az egyik alapelvem. Mire gondol, mire vonatkozik az ez kötőszó? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! a) Bűntény, nyomozás mindig legyen a regényben. b) Sehol se forduljon elő káromkodás a regényben. c) A regény a gyerekek kezébe adható legyen. A válasz 1 pontot ér. 5. Döntsd el az állításokról, melyik igaz és melyik hamis! Tegyél X-et a megfelelő kockába! Igaz Hamis a) Az író elmondta magáról, hogy igazából nem szeret nyakkendőt kötni, ezért visel zsinórnyakkendőt. X b) Az író azért változtatta meg az írói nevét, mert nem szerette volna, ha megtudják róla, hogy kalandregényeket is ír. X c) Az író szerint több nő olvassa a könyveit, részben azért, mert a nők valószínűleg többet olvasnak a férfiaknál. X d) Az író úgy igyekszik megformálni regényei férfi főszereplőjét, hogy a nők számára rokonszenves legyen. X Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont. 97 irodalom 8 kk.indd :21:54

98 6. Karikázd be a helyes válasz betűjelét! Melyik évszakban szokott az író utazni? a) Általában tavasszal. b) Általában télen. c) Nem kötődik évszakokhoz, bármikor. Mikor, milyen regényeket írt? a) Korábban ifjúsági és tudományos-fantasztikus regényeket, manapság kalandregényeket írt. b) Mindig is kalandregényeket írt. c) Manapság a legszívesebben ifjúsági regényeket ír. Mit jelent az elektronikus média kifejezés? a) Az elektronikus úton működő tömegkommunikáció összességét (pl. rádió, tévé, DVD-k, internet). b) A számítógépes játékokat. c) A fiatalok körében népszerű hangoskönyveket. Milyen jelenséggel hozza kapcsolatba az író az elektronikus médiát az V. szakaszban? a) Azzal, hogy a nők olvasnak többet. b) Azzal, hogy a fiatalok egyre kevesebbet olvasnak. c) Azzal, hogy a fiatalok (gyerekek) egyre nehezebben tanulnak meg olvasni. Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont. 7. Jellemezd az író munkamódszerét saját szavai (a IV. szakasz) alapján! Karikázd be a helyes válasz betűjelét! Milyen a munkatempója? a) Megfontoltan, körülményesen ír új szöveget. b) Átlagos tempóban dolgozik. c) Gyorsan ír. Mikor, mennyi időt szán naponta az új fejezetek megírására? a) Reggel (nyolc körül), bő két órát. b) Minden délután ezzel kezd. c) A meglévő részek javítgatása után kb. ugyanannyit, mint azokra. Hányszor vesz elő egy szöveget? a) Mindig csak egyszer, leírja, azután nem szeret rajta változtatni. b) Ritkán megesik, hogy többször is, de általában csak egyszer, amikor megírja. c) Többször (legalább kétszer), sokat bíbelődik a piszkozatokkal. Milyen szerepet töltött be a VII. szakasz szerint a kéthónapos Srí Lanka-i utazás a munkájában? a) Kipihente magát, hogy újabb lendületet kapjon az íráshoz. b) Megismerte a környezetet, így készült fel a következő regénye megírására. c) Előkészítette vele a következő, kubai utazását. Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont. Összesen: 27 pont 98 irodalom 8 kk.indd :21:54

99 Az 1945 utáni magyar irodalomból Írd a karikatúrák alá a politikusok nevét, akiket ábrázolnak! Rákosi Mátyás Kádár János Minden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont ( 49) 1956 c) a) b) d) e) f) 2. A diagram körei a politikusok nevével fémjelzett időszakokat jelképezik. a) Írd melléjük a vonalakra a kezdő és a befejező dátumokat! Minden évszám 1 pont (1956 egyszer ér pontot!), összesen 3 pont. b) Helyezd el a fogalmak számát a diagramban! 1. szovjet befolyás, 2. puha diktatúra, 3. csengőfrász, 4. Államvédelmi Hatóság, 5. három T, 6. kommunista diktatúra Minden helyes válasz 1 pont, összesen 6 pont. 3. Írd a vonalra a képen látható író nevét és a művének a címét, amelyre a kulcsszavak utalnak! az auschwitzi munkatábor, holokauszt, Nobel-díj Az író: Kertész Imre; a mű: Sorstalanság Minden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont. 99 irodalom 8 kk.indd :21:54

100 3. A képeken három írót láthatsz, akiknek egy-egy művéről tanultál. 100 Örkény István Szabó Pál Bacsó Péter 1. Örkény István a szerző neve 2. In memoriam dr. K. H. G. 3. egyperces (novella) a mű címe műfaja 4. dr. K. H. G. 5. munkatábor 6. a világháború főszereplő helyszín idő 7. német irodalom (Hölderlin...) 8. fölény 9. monogram 10. csattanó 7 10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben) VAGY: 1. Szabó Pál a szerző neve 2. Falusi történet 3. elbeszélés a mű címe műfaja 4. Cseppentő Gergely 5. egy magyar falu 6. az ötvenes évek főszereplő helyszín idő 7. beszolgáltatás 8. feljelentés 9. leleplezés 10. káderlap 7 10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben) VAGY: 1. Bacsó Péter a szerző neve 2. A tanú 3. regény/film a mű címe műfaja 4. Pelikán József 5. település a Dunánál 6. az ötvenes évek főszereplő helyszín idő 7. magyar narancs 8. szatíra 9. koncepciós per 10. paródia 7 10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben) Minden helyes válasz 1 pont, összesen 10 pont. irodalom 8 kk.indd :21:55

101 4. Írj rövid, 5-6 mondatos ajánlót/ lebeszélőt a piramisban ábrázolt műről a piramisban szereplő adatok, kulcsszavak felhasználásával! Fogalmazásodban figyelj a következőkre: Ne a mű cselekményét próbáld elmesélni, legfeljebb utalj rá! Derüljön ki egyértelműen írásodból, miért ajánlod vagy nem ajánlod a művet! Olyan ismerősödnek írj, aki nem olvasta, nem ismeri a művet! (Ügyelj rá, hogy így is értse, miről beszélsz!) A feladat 5 pontot ér. A megoldást a felsorolt szempontok, illetve a nyelvi minőség figyelembevételével értékeljük 5 fokú skálán az osztályozási gyakorlatnak megfelelően. (0 pontot a hiányzó vagy a témában értékelhetetlen megoldásra adjunk.) Összesen: 28 pont Az 1945 utáni magyar irodalomból A képen látható költő, író egyik általad olvasott verséből idéztünk. Ki a költő, és mi a vers címe? Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben,... Az író (költő) neve: Illyés Gyula A vers címe: Egy mondat a zsarnokságról Minden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont. 2. Milyen történelmi eseményekhez kapcsolható a vers első megjelenése? Az 1956-os forradalomhoz. A feladat 1 pontot ér. 3. Mit jelent az, hogy a vers az esemény előtt és az esemény után is hosszabb időre a fiókba került? Nem került nyomtatásra, sőt, a nyilvánosság elé sem. A feladat 1 pontot ér. 4. Írd a versben kihagyott helyekre a hiányzó szavakat! Petri György: Mondogatnivaló Cipőmre nézek: fűző benne! Nem lehet, hogy ez börtön lenne. Minden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont. 5. Írd le röviden a fogalmak mellé, hogyan kapcsolhatók a vershez! epigramma: A vers rövidsége, tömör, csattanós formája miatt tekinthető epigrammának. ráolvasás: A ráolvasás műfajára utal a vers címe. A megfogalmazásnak természetesen ne ezt a szintjét várjuk el a diákoktól; a tartalmában megfelelő választ értékeljük! Minden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont. 101 irodalom 8 kk.indd :21:55

102 6. Fogalmazd meg röviden, miért lehet a verset korképnek nevezni! (Emlékeztetőül/gondolatindítóként megadunk néhány fogalmat: történelmi helyzet, tartós helyzet, létállapot. Ezeket nem kell használnod, de használhatod is a magyarázatban.) A versben a költő egy tartósnak megélt, a társadalom egészére értelmezhető létállapotot jelenít meg. A megfogalmazásnak természetesen ne ezt a szintjét várjuk el a diákoktól; a tartalmában megfelelő választ értékeljük! A feladat 1 pontot ér. 7. A képeken három írót láthatsz, akiknek egy-egy művéről tanultál. Hajnóczy Péter Gion Nándor Sütő András Építs fel történetpiramist az egyik író olvasott művéről az alábbiak szerint: Válogasd ki a felsoroltak közül és írd be a 3., illetve az helyre a megfelelő adatokat! Egészítsd ki a piramist a szerző nevével (1.), a mű címével (2.) és a főszereplő nevével (4.)! 1. Hajnóczy Péter a szerző neve 2. Munkaterápia 3. állatmese ( mesenovella ) a mű címe műfaja 4. a csavargó sün 5. egy mesebeli erdő 6. az 1960-as, 70-es évek főszereplő helyszín idő 7. kiközösítés 8. példázat 9. korkép 10. csattanó 7 10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben) 102 irodalom 8 kk.indd :21:55

103 VAGY: 1. Sütő András a szerző neve 2. Jön az erdő 3. önéletrajzi elbeszélés a mű címe műfaja 4. az elbeszélő gyermekként 5. Erdély 6. az 1930-as évek főszereplő helyszín idő 7. anyanyelv 8. felfedezés 9. csalódás 10. kísérlet 7 10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben) VAGY: 1. Gion Nándor a szerző neve 2. Szomorú langaléta négerek 3. elbeszélés a mű címe műfaja 4. M. H. J. 5. a volt Jugoszlávia 6. az 1990-es évek főszereplő helyszín idő 7. délszláv háború 8. hőstett 9. havannai emlék 10. magány 7 10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben) Minden helyes válasz 1 pont, összesen 10 pont. 8. Írj rövid, 5-6 mondatos bemutatkozást a piramisban ábrázolt mű egyik szereplőjének nevében a piramisban szereplő adatok, kulcsszavak felhasználásával! Fogalmazásodban figyelj a következőkre: Ne a mű cselekményét, a szereplő cselekedeteit próbáld elmesélni, legfeljebb utalj rá! Ne írj olyat, amit a szereplő nem tudhat, vagy nem mondana magáról! Nevezd meg a szereplőt! Derüljön ki írásodból minél több a szereplőről (jelleméről, gondolatairól), a többi szereplőhöz fűződő kapcsolatairól, véleményéről! Olyan ismerősödnek írj, aki nem olvasta, nem ismeri a művet! (Ügyelj rá, hogy így is értse, miről beszélsz!) A feladat 5 pontot ér. A megoldást a felsorolt szempontok, illetve a nyelvi minőség figyelembevételével értékeljük 5 fokú skálán az osztályozási gyakorlatnak megfelelően. (0 pontot a hiányzó vagy a témában értékelhetetlen megoldásra adjunk.) Összesen: 24 pont 103 irodalom 8 kk.indd :21:55

104 Év végi felmérés 1. Ha helyes sorrendbe teszed a betűket, a tanév során megismert műveknek a címét kapod. Jegyezd le őket, majd írj két-két mondatot a művekről! MMEEEESSZSSZ: Messze messze Babits Mihály költeményének kilenc versszakában nyolc ország képeslapszerű, tökéletes tömörségű jellemzése rajzolódik ki. A versszakok állóképszerűek, az igék hiánya, a névszók gyakorisága többnyire kiiktatja a versből a mozgást. AAMGYRAUAGRNO: A magyar Ugaron A magyar Ugaron című vers központi költői képe, az ugar, az elmaradott, félfeudális Magyarország metonímiájává vált ban, az Új versek kötet A magyar Ugaron ciklusában jelent meg. NMTMTDEUAOH: Nem tudhatom Radnóti Miklós hazaszeretetről szóló vallomása 1944-ben keletkezett. A költemény indítása egyszerű szavakba öntött, gyengéd vallomás a lírai én érzéseiről. Minden cím 1-1 pont, az ismertetőjegy 2-2 pont, összesen 9 pont. 2. Ismerd fel az idézetekben található szóképeket! Elért az Ősz és súgott valamit Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága Hálót fon az est, a nagy, barna pók megszemélyesítés hasonlat megszemélyesítés, metafora Minden szókép 1-1 pont, összesen 4 pont. 3. Melyik szereplő, mű stb. írhatta a következő játékos feladványokat? Nevezd meg a megfejtéshez kapcsolódó írót, költőt is! a) Egy új korszakot nyitottam a magyar irodalom történetében. Szerzőm erős kritikát kapott miattam. Nem csodálom, hisz verseim merész hangvételűek, ostorozóak, bírálóak. Az irodalomtörténészek szerint új értékrend, új kifejezésmód született 1906-ban, velem kezdődött el a modern magyar költészet időszámítása. Új versek Ady Endre b) Debrecenben játszódom, az 1892-es évben. Kis hősöm szegény, egyszerű szülők gyermeke. Íróm saját önéletrajzi vonásait is beleszőtte történetembe. Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond c) A II. világháború idején keletkeztem, abban az évben, amikor költőm életét vesztette. Kétszavas címem egy tagadószóból és egy igéből áll. Hazaszeretetről szóló vallomásomat a fa motívum teszi még szemléletesebbé. Nem tudhatom Radnóti Miklós Minden cím és költő 1-1 pont, összesen 6 pont. 4. Mutasd be szélesebben vett lakóhelyed, régiód az alábbi szempontok szerint! a) Hol húzódnak a határai, mely tájegységek tartoznak hozzá? b) Mely település(ek) játszik (játszanak) központi szerepet az életében? c) Nevezz meg egyet a régióban található kulturális intézmények közül (pl. felsőoktatási intézmény egyetem, főiskola, színház, múzeum, kutatóintézet, nyomda, könyvkiadó stb.)! (Név + település!) d) Nevezz meg egy irodalmi emlékhelyet a régióban, vagy egy írót, költőt, aki a régióhoz kötődik! Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont. 104 irodalom 8 kk.indd :21:55

105 5. Mutass be egy a régiódhoz, környezetedhez köthető irodalmi vagy filmes műalkotást a megadott szempontok szerint! a) Az alkotó(k) neve: b) Az alkotás címe: c) Az alkotás műfaja: d) Hogyan köthető a régióhoz? e) Melyik időszakban/korszakban keletkezett? f) Melyik időszakban/korszakban játszódik? g) Mi a témája? h) Kik a szereplői? Minden helyes válasz 1 pont, összesen 8 pont. 6. Egy barátod/barátnőd azt a feladatot kapta, hogy készítsen tablón portrét egy 20. századi magyar íróról. Segíts neki! Fogalmazz meg neki öt tanácsot arról, mit és hogyan használjon fel a tablón! Minden szempont megadása 1 pont, a hogyan leírása 1 pont, összesen 10 pont. Megoldási minta a munkafüzet 100. oldala alapján; természetesen értékeljünk más szempontokat, megoldásokat is, amelyeket a diákok az órai, otthoni munka során figyelembe vettek. a) Fontosabb események, személyek, adatok az életében vázlatosan, ábrán (ne ez legyen az egyetlen). b) 1-2 róla szóló történet, olyan, amelyik elárul valamit emberi, írói karakteréről, a megfelelő kiegészítéssel, magyarázattal. c) 1-2 műve, amelyik valamilyen (tartalmi, formai) szempontból jellemző rá, ennek a jellegzetességnek a bemutatásával. d) 1-2 kép, amelyik jellegzetes eseményen, helyzetben stb. mutatja, magyarázatokkal. e) Kortársaktól, későbbi korokból való idézetek, forrásmegjelöléssel, magyarázattal. A megfogalmazásnak természetesen ne ezt a szintjét várjuk el a diákoktól; a tartalmában megfelelő választ értékeljük! Összesen: 41 pont Év végi szövegértés 1. A beszélgetésre egy színdarab előadása adott alkalmat. Írd a vonalra a darab szerzőjének nevét és a darab címét! (William) Shakespeare: Rómeó és Júlia Minden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont. 2. Karikázd be a helyes válasz betűjelét! Hol tartották az előadást, amely alkalmat adott a beszélgetésre? a) Budapesten b) Kiskunfélegyházán c) Valahol külföldön Hogyan fogadta a közönség az előadást? a) Hangosan fejezte ki a nemtetszését. b) Egykedvűen, csak megszokásból tapsoltak. c) Nagy tetszéssel, erőteljes tetszésnyilvánításokkal. 105 irodalom 8 kk.indd :21:56

106 Hány szereplője volt az előadásnak? a) kettő b) négy c) sok Hány szereplője van a darabnak? a) kettő b) négy c) sok Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont. 3. A szövegben kiemeltük és megszámoztuk az idegen szavakat. Írd a meghatározások mellé a kockákba a megfelelő idegen szó sorszámát! 6. Egy szereplő hosszabb, egyedül elmondott szövege. 2. Kétszereplős jelenet. 3. A darab mulatságos, gúnyos átirata, paródiája. 4. A színpadi mozgások tervezését végző, betanulását segítő szakember. 1. A darab előadásának színpadi lehetőségeit bemutató. 5. A műben (darabban) megalkotott jellem, szereplő. Minden helyes válasz 1 pont, összesen 6 pont. 4. Egészítsd ki a táblázatot a szövegben szereplő adatok alapján! Ha valakiről valamelyik adat nem derül ki, a megfelelő helyen jelöld X áthúzással! Férfi főszereplő Női főszereplő Dramaturg Koreográfus Név Rudolf Péter Nagy-Kálózy Eszter Vámos Miklós Horgas Ádám Életkor ötven negyvennégy X X A dramaturg és a koreográfus életkoránál csak az X-szel kihúzott cellát tekintsük helyes válasznak, az üresen hagyottat ne! Minden helyes válasz 1 pont, összesen 8 pont. 5. Döntsd el az állításokról, melyik igaz és melyik hamis! Tegyél X-et a megfelelő kockába! Igaz Hamis a) Az I. szakaszból kiderül, hogy az előadás a közönség számára egyszerre X volt mulatságos és megható. b) A III. szakaszban Rudolf Péter azért mondja, hogy a darab átjáróház, X mert a színészek folyton ki-be járnak a színpadon. c) A IV. szakaszból kiderül, hogy Nagy-Kálózy Eszter nem annyira szívesen X játssza Júlia dajkáját az előadásban. d) A IV. szakaszban Rudolf Péter azért mondja Shakespeare-ről, hogy olyan X dús, olyan gazdag, mert azt gondolja, hogy nagy vagyona volt. Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont. 106 irodalom 8 kk.indd :21:56

107 7. A szöveg címében szerepel a műfajának a megjelölése, amelyet szándékosan kihagytunk. Karikázd be annak a meghatározásnak a betűjelét, amelyikben az a műfaj szerepel, amelyik a... helyére kerül hetne! a) A szöveg műfaja interjú, amelyben az újságíró kérdéseire az interjúalanyok válaszolnak. b) Az írás tudósítás, amelyben az újságíró egy érdekes kulturális eseményről ad hírt. c) A részlet hirdetés, amelynek az a célja, hogy minél több ember figyelmét felhívja egy színházi előadásra. A feladat 1 pontot ér. 8. Az olvasott szöveg részlet, nem teljes egész. Mit gondolsz, milyen irányban, hogyan folytatódik a beszélgetés? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! a) Továbbra is az előadás marad a központi téma. b) Elkanyarodik a beszélgetés az előadástól, más kérdések kerülnek szóba. c) A beszélgetés vezetője a következő mondatban elköszön a színészektől. A feladat 1 pontot ér. Összesen: 28 pont 107 irodalom 8 kk.indd :21:56

108 Tartalom Bevezető gondolatok...3 A 8. évfolyamos irodalom taneszközök szerkezete, felépítése, módszertani javaslatok, óratervek...4 Tanmenetjavaslat...45 Útmutató a munkafüzet feladatainak megoldásához...82 Megoldókulcs a feladatlapokhoz...92 irodalom 8 kk.indd :21:56