KÖZÖSSÉGI MARKETING. TARTALOMMARKETING Nem csak hirdetéssel lehet vevőt szerezni REKLÁMPSZICHOLÓGIA. Tetszik, vagy nem tetszik, a Like a legfontosabb

Átírás

1 TEREMSPORTOK Sportolni nem csak nyáron lehet II. Évad, 3. Szám, A SCOTCH A skót whisky története 12+1 hatékonyságnövelő megoldás INGYENES TECHNOLÓGIA ÉS ÜZLET MÁSKÉPP TARTALOMMARKETING Nem csak hirdetéssel lehet vevőt szerezni KÖZÖSSÉGI MARKETING Tetszik, vagy nem tetszik, a Like a legfontosabb REKLÁMPSZICHOLÓGIA A neuromarketing alapfogalmai

2 KÖSZÖNTŐ Egy kötetlen baráti összejövetelen találtam magam szembe azzal a mondattal, hogy a marketing egy öncélú cselekedet, hogy saját magad, a terméked és a szolgáltatásod eladhasd ennek megfelelően tehát kijelenthető, hogy a marketing egy nagyon önző tevékenység. Nem tagadhatjuk, hogy van ebben némi igazság, de úgy gondolom, hogy a marketing-kommunikáció párosa évezredek óta jelen volt és jelen van életünkben, kortól, nemtől, társadalmi berendezkedéstől függetlenül és minduntalan a minél hatékonyabb, közös igények kielégítését szolgálta. Például, amikor magunkat próbáljuk értékesíteni, akkor is tudtunk nélkül, ösztönszerűen alkalmazunk olyan megoldásokat, amelyet a marketing világában alkotók tudatosan építenek be egy-egy jól megtervezett kampányba. Azt se felejtsük, amikor ezt a bűvös szót halljuk, hogy mára az igazán jó szakemberek átülve a leendő partnerük, ügyfelük, vásárlójuk (hívjuk bárhogy is) székébe már rég nem a saját (megbízóik) érdeküket nézik. Hiszen a varázslat épp abban van, hogy leendő vásárlóink már meglévő vagy jövőbeni igényeire szeretnénk megoldást nyújtani különböző szolgáltatásokkal, termékeinkkel. Azok, akik erről az oldalról közelítik meg ezt a kérdést mára maguk mögött tudhatnak sikeres termékbevezetéseket, olyan szolgáltatások életre keltését, amit a fogyasztói ingerek és igények generáltak. Mai felgyorsult világunkban, talán már 3 másodpercük sincs a szakembereknek, hogy eljuttassák üzenetüket az általuk megfelelően leszűrt szegmens számára. Mindenki kezében ott az okostelefon, amely felületén keresztül minden korosztály szinte bármilyen élethelyzetben elérhető. Személy szerint hiszek a hagyományos marketing mixekben, de kikerülhetetlen a technológia adta lehetőségek széles skálájának megfelelő felhasználása. Mostani számunkban belepillantást engedünk egy-két kulisszatitokba, és mutatunk olyan egyszerű trükköket, amiket olvasóink is felhasználhatnak üzleti működésük és akár személyes mindennapjaik során is. Nyers Marcell Főszerkesztő 3

3 tartalom 5 ÉVES AZ NMHH 42 HÍREK, ÚJDONSÁGOK éves az ITU LÁSSAM AZOKAT A LIKEOKAT! NEUROMARKETING Eredményorientáltság a külpiacokon Nyomokban marketinget tartalmazhat 54 Hazánk és a konferenciaturizmus MOBILMARKETING 20 NYELVTUDÁS NÉLKÜL EGYRE NEHEZEBB 60 Szemléletváltás a digitális gazdaságért A TERMŐRE FOGOTT NAGY ADAT A TÁVÍRÓTÓL AZ INTERNETIG SKÓT WHISKY KISOKOS A SPORT NEM CSAK NYÁRON MENŐ Hungexpo: 130 év vásárai Rolex Deepsea: Merülőbajnok A Perspective magazinban található tartalmaknak (szöveg, képek) és a kiadvány reprodukálása bármely módon és bármely nyelven, egészben vagy részben a Persecutor Kft. előzetes írásos engedélye nélkül szigorúan tilos. A Persecutor Kft. a Perspective magazinban található információkat a legnagyobb gondossággal állítja össze. Tévedések, félreértések előfordulása azonban nem zárható ki teljes mértékben. A Persecutor Kft. nem vállal felelősséget az adatok és információk minden esetre kiterjedő alkalmazhatóságáért. A közölt cikkek sokszorosítása, adatrendszerekben tárolása kizárólag a kiadó engedélyével történhet. A megjelentetett cikkeket szabadalmi vagy más védettségre való tekintet nélkül használjuk fel. A Persecutor és a Perspective logók kizárólagos használója a Persecutor Kft. Minden jog fenntartva. impresszum KIADÓ: Persecutor Kft. FELELŐS KIADÓ: Csere András ügyvezető igazgató FŐSZERKESZTŐ: Nyers Marcell Alapítva II. évad, 3. szám, SZERKESZTŐK: Haraszi Tibor, Sas István, Bürger Tamás, Bátky Zoltán, Huszics György, Sós Éva, Pavlovic Jován FOTÓ: Szecsődi Balázs KREATÍV ÜGYNÖKSÉG: Lounge Design Kft. NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS: Keskeny és Társai 2001 Kft. KIADÓ ÉS SZERKESZTŐSÉG: Persecutor Kft., 1223 Budapest, Művelődés utca 4. Facebook.com/perspectivemagazin Következő szám: december. ISSN X

4 Nem megoldás a tiltás Nem megtiltani, szabályozni kellene az egyre népszerűbb online szállásmegosztók, így az Airbnb működését, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint. Niklai Ákos az MTI érdeklődésére kedden közölte: a külföldi társszövetségek felmérése alapján a magánszállások a vendégek 5-10 százalékát csábítják el a szállodáktól. Hozzátette: a magánszoba-kiadásnak természetesen pozitív hatása van a turizmusra, ezért nem a tevékenység megszüntetésére, hanem szabályozására van szükség. Rámutatott, hogy a magánszállások egyre erőteljesebb hasznosítása világjelenség, jelentős turisztikai trend, ugyanakkor az árnyékgazdasághoz tartozik, azaz nem világos, milyen szabályok, rendeletek vonatkoznak erre a területre, adóztatása eltérő-e más szállásadási tevékenységétől, vagy megfelelő-e az adózási morál tette hozzá. A szállodákra, kereskedelmi szálláshelyekre több, rendeletekben meghatározott előírás vonatkozik, amelyek betartása jelentős költséggel jár. Az egészségügyi, fogyasztóvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi szabályok mellett meg kell felelni egy sor jogi, adózási szabálynak is, ám ezek betartása nem kötelező a magánszállásoknak, így jóval olcsóbban tudják kiadni szobájukat, lakásukat. Ezzel pedig valóban képesek elcsábítani a szállodai vendégeket, továbbá jelentős adóbevételtől is elesik az állam és az önkormányzat mutatott rá. Megjegyezte, hogy a területről, a piac méretéről nincsenek hiteles adatok, a statisztikák szerint a budapesti hotelszobák átlagára euró éjszakánként, ezzel szemben egy magánlakásban 40 euróért megszállhat egy külföldi turista. A csökkenő lakáskínálat áremelkedést okoz az albérletek piacán: az ingatlan. com adatai szerint Budapesten és több egyetemi városban például Pécsen, Debrecenben, Szegeden 4 33 százalékkal nőttek tavalyhoz képest a lakásbérleti díjak, Győrben viszont csökkent a kiadó lakások átlagos díja. Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint idén Budapesten nagyon felkúsztak az árak, a négyzetméteres kategóriában az átlagos havi bérleti díj 140 ezer forint, szemben a tavaly szeptemberi 126 ezer forinttal. A nagyobb, négyzetméteres kategóriában 187 ezer forint a kínálati átlagár, ami 4 százalékos emelkedést jelent tavalyhoz képest. Az osztrák adóhivatal a napokban adatokat kért az Airbnb-től és további, magánszállásokat kínáló oldalak üzemeltetőitől; a begyűjtött információból a keletkezett bevétel öszszegére kíváncsiak, valamint arra, hogy fizetnek-e adót a bérbeadás után. A legutóbb nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a 9flats, a Wimdu vagy az Airbnb oldalain kínált szállások miatt az osztrák állam 2016-ban több mint 9 millió euró adótól esik el, további 4,5 millió euró idegenforgalmi adót a települések nem kapnak meg. Kép forrás: blog.airbnb.com LG Rolly billentyűzet Az LG új billentyűzete az IFA-n debütál, szeptembertől lesz kapható az Egyesült Államokban, majd ezt követően jut el hozzánk is. A gyártó elmondása szerint kényelmesen elfér majd az ember zsebében, titka pedig az, hogy szilárdsága ellenére összetekerhető. A hellyel úgy sikerült spórolniuk a fejlesztőknek, hogy a billentyűk csak négy sorban helyezkednek el, a számokat pedig egy külön funkciógomb megnyomása után érhetjük el. A kapcsolatot Blutetooth 3.0-val oldották meg, az energiát pedig egy darab AAA-s elem adja, a specifikáció szerint akár három hónapig. A hírek szerint a Rolly névre keresztelt billentyűzet csupán az első termék a gyártó új, prémium kategóriás beviteli eszközeiből, melyek egész sorával találkozhatunk hamarosan. 6 PERSPECTIVE

5 Facebook és a Tekergők Térképe Kirúgta egy gyakornokát a Facebook anyavállalata, amikor az egy súlyos biztonsági hibát kihasználva Chrome-bővítményként létrehozta a Harry Potter sorozatból sokak számára ismerős Tekergők Térképét, melyen azokat lehetett nyomon követni, akikkel a Messenger segítségével kommunikáltunk. A Messengerben nagyon sokáig alapbeállításként be volt kapcsolva tartózkodási helyünk megosztása azokkal az ismerőseinkkel, akikkel épp beszélgettünk. Ezt használta ki Aran Khanna, amikor rövid ideig a Facebook egyik gyakornoki székét koptatta. A kiegészítővel fel akarta hívni a figyelmet arra a gyakran már unalomig ismételt tényre, hogy személyes adataink ilyen szintű megosztása hatalmas veszélyt jelent. A Facebook ennek nyilván nem örült, és megkérte Khannát, hogy hívja vissza az appot, majd néhány napra rá el is küldték a cégtől, mondván: visszaélt a felhasználók adataival. Néhány napra rá a Facebook javította a hibát az alkalmazásban, amin elmondásuk szerint már hosszabb ideje dolgoztak. ITU Telecom World 2015 conference Új rekord a megújuló energia felhasználásában Július 25-én Németország megjavította saját rekordját, hiszen az ország energiafelhasználásának 78 százalékát a megújuló forrásokból sikerült fedezni, és bár ez soknak tűnik, érdemes tudni, hogy a korábbi rekord 74 százalék volt, ami szintén tekintélyes mennyiség. A mostani 78 százalék egyrészt az északi térségekben lévő erős légmozgásnak volt köszönhető, hiszen arrafelé van az ország szélturbináinak jelentős része, másrészt hozzájárult a déli területek napsütéses időjárása, és így jöhetett ki az egyébként igen magas százalék. Habár a számok jelenleg még csak becslések, feltételezve, hogy nagyjából helyesek, mindez azt jelenti, hogy a Nap és a szél együttesen 40,65 gigawatt energiát adott a német lakosságnak, és ha ehhez még hozzávesszük a biomasszából és vízenergiából származó bevételt, akkor közel 48 GW jön ki. A német belföldi energiaigény az említett napon 61,1 GW volt. Okosakkumulátort minden autóba Sokan jártunk már úgy, hogy késésben voltunk, rohantunk, ám amikor elfordítottuk az indítókulcsot, nem kezdett el forogni a főtengely, helyette maximum egy halk kattanás tudatta, hogy akkumulátorunk töltöttsége a mennyekbe távozott. Az Ohm Laboratories azon van, hogy többet ez ne történhessen meg, vagy legalábbis ne úgy, hogy semmiféle előjele nincs, és az se fordulhasson elő, hogy a jármű többórás állása alatt valami leszívja az akkumulátort. Az Ohm okosakksija ugyanis több, mint hagyományos társai, mivel nemcsak tárol, hanem gazdálkodik is a delejjel, köszönhetően az integrált processzornak, amely figyeli a töltöttséget, és ha azt észleli, hogy valamely fogyasztó túl sok áramot vesz fel (például felkapcsolva hagyjuk a lámpát), akkor magától megszünteti a jelenséget, majd miután beülünk az autóba, 30 másodperc alatt visszaállít mindent. Ugyanakkor arról is tájékoztat, ha nemsokára cserélnünk kell az egységet, tehát nem fordulhat elő vagy csak saját hanyagságunk miatt, hogy egy hűvösebb reggelen nem indul el az autó. A jelenlegi akkumulátoroktól eltérően az Ohm megoldása lítium-vasfoszfát mellett szuperkapacitorokat tartalmaz, és ezzel nagyban megnövelhető az élettartam, ami átlagosan hét évet jelent. Bár extrém esetben a tömegesen elterjedt akkumulátorok is tudnak ennyit, de meszsze nem ez a jellemző, főleg ott nem, ahol sok a városi menetben megtett rövid útszakasz és a gyakori indítás. A sorozatgyártást megelőző komplett tesztelés és a dizájn végső kialakítása érdekében az Ohm belefogott egy Indiegogo-kampányba, amivel 50 ezer dollárt kívántak összekalapozni. Most, kilenc nappal a zárás előtt sikerült elérniük a kitűzött célt, tehát várjuk, hogy mikor kezdődik a sorozatgyártás. The International Telecommunication Union (ITU) organizes every year the ITU Telecom World conference and this year it will take place in Budapest from 12 to 15 October. The ITU is the most important global institution of the United Nations in the field of information and communication technologies. The Geneva based organization has almost 700 private sector entities in its 193 member states. ITU celebrates its 150th Anniversary this year. It was founded in 1865 as the International Telegraph Union in Paris and Hungary was among its 20 founding members. The ITU Telecom World is a global platform that brings together the main ICT developers, ministers of ICT and any related sector, regulatory authorities, small and medium enterprises, Industry CEOs, investors, emerging start-ups, and the local and international media to accelerate ICT innovations, sharing knowledge and making meaningful connections. The event offers a unique chance for small and medium size enterprises and start-up companies to share their views, make connections and promote their developments and innovations in front of the leading international professionals. The event is also designed to facilitate networking at the highest level, including UN special agencies, regulatory authorities and high level industrial executives. The ITU Telecom World conference is organized since 1971, annually from The global event became soon one of the most important professional event in the ICT sector. The Europe Telecom was held in Budapest in 1992, so after 23 years the conference returns to Hungary. The four-day-long event involves 3 main elements: an exhibition, a forum and a networking opportunity. The main theme of this year s conference will be accelerating ICT innovation to improve lives faster, however the small and medium enterprises and young talents (Young Innovators Competition) will also be highlighted. For further information please visit our website: telecomworld.itu.int See you in Budapest! 1 8 PERSPECTIVE

6 Megújul a Google háttérvállalata Alphabet néven új vállalatot hozott létre az internetes óriáscég, amely továbbra is Google néven foglalja magában a cég eddigi tevékenységének alapját jelentő keresőmotor-, reklám- és térképegységet, az Androidot és a YouTube-ot, valamint a többi leányvállalatot. Puli rocks! A magyar rover sikeresen landolt a sziklagleccseren HÍREK, ÚJDONSÁGOK H Ez utóbbiak között van az öregedés elleni szereket kutató Calico biotechnológiai vállalat, a Life Sciences egészségügyi cég, a Fiber nagy sebességű internetszolgáltató, az online-alapú, okos háztartási berendezéseket gyártó Nest, a Google Ventures és a Google Capital befektetési egység, valamint a vezető nélküli gépjárművek, a drónalapú szállítás és más projektek kifejlesztésére szakosodott Google X. A Google helyébe nyílt piaci forgalomban lévő gazdálkodó egységként az Alphabet lép, és az összes Google-értékpapír automatikusan ugyanannyi, ugyanolyan jogosultságú Alphabet-részvénnyé alakul át. Az átalakítást a tőzsdezárás után jelentették be, mint ahogy azt is, hogy az anyavállalatként működő Alphabet vezérigazgatója Larry Page lesz, elnöke a szintén társalapító Sergey Brin, ügyvezető elnöke pedig Eric Schmidt. A Google internetes magtevékenységének új vezérigazgatója Sundar Pichai lesz, a két cég pénzügyi igazgatója pedig Ruth Porat egy személyben, de az Alphabet-leányvállalatok vezetése változatlan marad. A cég szerint az új működési struktúra számos projekt számára nagyobb függetlenséget, kockázatvállalási szabadságot és nagyobb pénzügyi átláthatóságot jelent. A The New York Times című napilap szerint mindez a Warren E. Buffett-féle Berkshire Hathaway holdingra emlékeztet, amely a vasúti sínek gyártásától a Fruit of the Loom alsóneműkig széles ipari skálát fed le. A Google 1998-ban alakult meg, és 2004-ben került a tőzsdére, mostanra pedig odáig jutott, hogy az elmúlt negyedévben 17,7 milliárd dollárnyi bevételről számolhatott be, melynek 90 százalékát a keresésekhez kapcsolódó hirdetések, a partneroldalak, a YouTube és az Android adták. A részvények árfolyama idén 25, a hétfői zárás után pedig további 6 százalékkal emelkedett, nem csoda hát, hogy a Google nyeresége az elmúlt három hónapban 4,3 milliárd dollár volt, a cég készpénztartaléka pedig 61 milliárd dollárra rúg. Megérkezett Európába a Toyota hidrogénes furcsasága Hosszas hajókázás után elérte az öreg kontinens partját a Toyota Mirai, és bejutott Bristolba, illetve Zeebruggebe, de tömeges elterjedésére még várni kell a japán gyártó tervei szerint 2015/16-ban az európai piacra csak darabot szánnak. A most megérkezett járművek az előfutárai annak a kisszámú kontingensnek, amit szeptembertől kezdenek forgalmazni Dániában, az Egyesült Királyságban, illetve Németországban utóbbi 66 ezer euróért (plusz adók) gyárt le egy hidrogén üzemanyagcellás autót. Akiben esetleg felmerülne a kérdés, hogy miért csak ebben a három országban lesz kapható kezdetben a Mirai, annak azonnal itt van Karl Schlicht, a Toyota Motor Europe alelnökének válasza. Szerinte az volt a meghatározó, hogy mely országokban üzemel megfelelően kiépült üzemanyagtöltő-infrastruktúra. Habár az autó elég furán néz ki a morcosan bárgyú fronttal és az elég érdekesen ható profillal, maga a technológia nem rossz, és a Toyota egyébként is elég komoly sikereket ért el az alternatív hajtással kapcsolatban. Elég, ha csak a Priusra gondolunk, melyből hazánkban is egyre többet látni. Az AMADEE-15 program egy kéthetes Mars-küldetés-szimuláció az Ausztriában található kaunertali sziklagleccseren, ahol a kutatók azt vizsgálják, hogy milyen technikai nehézségek várnak a Marsra érkező űrhajósokra és a munkájukat segítő robotfelderítőkre, melyek a 19 ország részvételével zajló projektben 12 kísérletet hajtanak végre. Magyar részről az ÖWF-fel megvalósult, sikeres 2013-as marokkói együttműködést követően a Puli örömmel fogadta el az osztrák kollégák meghívását az eddigi legmagasabb ponton (tengerszint felett) elvégzendő Mars-küldetés-szimulációra, melynek során az embereket távirányítású roverek (rovar=idegen égitestekre küldött, annak felszínén mozogni képes űrszonda) segítik a helyszín felderítése közben. A módszer segítségével megnő a megvizsgálandó terület mérete, ezáltal nagyobb eséllyel gyűjthetők releváns tudományos információk és minták. A Puli rocks! elnevezésű kísérletben a Puli rovere szisztematikusan feltérképez előre meghatározott területeket, képanyagot és a pozícióra vonatkozó adatokat küld az innsbrucki központnak, illetve a terepen (azaz a szimulációban a Marson) a rovert irányító központnak, potenciális meteoritmaradványokat, illetve a kutatás szempontjából más érdekes mintákat keresve. Ha a felvételeken érdekesnek tűnő minták vannak, az információt megkapja a küldetéstámogatás (Mission Support Centre) és a terepen lévő csapat (Field Crew), amelyek döntenek arról, hogy a mintát azonnal vagy majd egy későbbi célzott felderítés során gyűjtik be. A felderítés során keletkező képi és térképadatokat a küldetés után részletes elemzésnek vethetik alá a kutatók. Mintegy hárommilliárd éve víz lehetett a Mars felszínén. Mára ebből sziklagleccserek maradtak, vagyis köves, homokos felszín, alatta jég. Ezek a szikla- vagy blokkgleccserek nagyon hasonlítanak a kaunertalira, ezért alkalmas a vidék a marsi körülmények szimulációjára mondta el Dr. Gernot Grömer, az Osztrák Űrfórum vezetője. A tudományos munka mellett a Puli csapata tovább teszteli a rover navigációs és mozgásképességét, a sztereó képelemzéssel történő távolságmérést, a rover energiaellátási rendszerének teljesítményét, valamint a kis sávszélességen történő kommunikációt. Dr. Pacher Tibor, a Puli csapatvezetője elmondta: bár eszközük először a Holdra készül, a sziklagleccser is kiváló lehetőséget nyújt képességeinek további tesztelésére. Nagyon hasznos tapasztalatokat nyerünk egy ilyen, a valóságot jól modellező terepkísérlet során. Nemcsak a Puli, hanem az őt irányító csapat tudását és képességeit is próbára tesszük életszerű körülmények között tette hozzá Pacher. 10 PERSPECTIVE 11

7 Írta: Sas István NEURO- MARKETING KÖZVETLEN PÁRBESZÉD AZ AGGYAL A marketingeseket régóta izgatja az a kérdés, hogy miként lehet a tudat kontrolljának megkerülésével befolyásolni a fogyasztók döntéseit. A témában a leghíresebb mondhatnánk leghírhedettebb kísérlet James Vicary nevéhez fűződik, aki a hetvenes években a mozifilmek tekercsébe néhány kockányi, villanásnyi ideig észlelhető reklámot vágott be, és úgy találta, hogy ennek hatására megnőtt a Coca-Cola és a pattogatott kukorica iránti vásárlási kedv. Ez volt a szubliminális vagy küszöb alatti percepció szerepének első, úgymond tudományos bizonyítéka. Lett is belőle haddelhadd. Az ilyen típusú reklámokat azonnal betiltották, mondván, hogy súlyos etikai problémát vet fel, ha az embereket az akaratuk ellenére, vagyis tudat alatt befolyásolják. (Megjegyzendő, hogy ez a típusú reklámozási forma a mai napig nálunk, az Európai Unióban is a reklámetikai kódex tilalmába ütközik.) Később aztán kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását. Egyszerűen nem igaz, hogy erős felhívó jelleggel bíró, például erotikus vagy agresszív képek villogtatásával, netán ügyes elrejtésével különösebb hatást lehetne gyakorolni bármilyen döntésre. Sem a politikában, sem a kereskedelemben. A téma inkább a misztikumok és a bulvár iránt fogékonyak csemegéje lett, mígnem a neuromarketing-kutatások fellendülésével újra az érdeklődés középpontjába került. Szerencsésebb országokban, ahol egy ötszázmillió forintos MRI-gépre nemcsak a legsúlyosabb betegségek diagnosztizálására rászorultak várakoznak, hanem azokat kutatási célra is be lehet fogni, viharos sebességgel kezdődtek el az eladási hatékonyság növelését célzó neuromarketing-kutatások. Az agyi aktivációs szintek rendkívül precíz mérésének lehetőségét kihasználva ezek szinte mindegyike arra kíváncsi, hogy mi történik egy-egy impulzus (mondjuk egy rekláminger) hatására az agy különböző területein. Illetve ennek nyomán lehet-e konkrét módszereket kifejleszteni az agy különböző funkcióinak közvetlen befolyásolására. A neuromarketing-szakirodalom bőséges beszámolókkal rendelkezik az agykutatásokból származó konkrét gyakorlati lehetőségekről. E könyvek közül szép számban vannak magyarul is elérhetők (Martin Lindstrom: Buy-ology, Hans-Georg Häusel: Titkok a vevők fejében vagy Roger Dooley nemrég megjelent Brainfluence c. munkája). Az agyi mintázatok feltérképezéséből és összehasonlításából sok összefüggésre fény derült. Például hogy a kis intenzitású ingereknek igenis marad emléknyomuk (mere exposure effect), vagy hogy az egyszerre aktiválódó idegsejtek, illetve a tükörneuronok potenciáljának növekedése milyen kognitív jelenségekkel jár. Közelebb kerültünk annak megismeréséhez, hogy mi lehet az ikonikus neurológiai jegyek szerepe a viselkedés szerveződésében. Én most ezek közül egy olyan témát emelnék ki, amelynek kapcsán talán a leglátványosabb és legérdekesebb megfigyelések születtek, és amelynek tanulsága a gyakorlatban is könnyen kamatoztatható. AZ ELŐFESZÍTÉS Eredeti nevén: priming. Az agyi területek aktivizálódásának részletes megfigyelése igazolta a pszichológusok régi feltételezését, mely szerint nem mindegy, hogy egy észlelés előtt milyen apró előjelek, ingertöredékek, alig felfogható impulzusok érik az idegrendszert. Az ilyen küszöbhatár alatt érkező jelzések készenléti állapotba helyezik az észlelőrendszer egyes elemeit, és pont az az izgalmas, hogy melyeket. Az agy valamilyen ösztönös vagy tanult programnak engedelmeskedve felkészül a várható ingerekre. A priming funkció egy előrejelző állomás módjára stand by állapotba teszi, képletesen szólva előfeszíti azokat a percepciós területeket, amelyeknek várhatóan dolguk lesz az érkező hatások fogadásában. Az etológusok jól ismerik a priming jellemző formáit, amikor az egyik állat morgása, felálló szőre, vicsorgása spontán előkészíti (előfeszíti) a másik állatban a szükséges válaszreakciók aktivizálását. Ha ez így van, akkor logikusnak tűnik, hogy az előfeszítő, priming típusú ingereket ügyesen adagolva úgy lehet befolyásolni az emberi agy várható válaszreakcióit is, hogy az nem jut el gazdája tudatosságának szintjéig. MARKETING M 12 PERSPECTIVE 13

8 A neuromarketingesek állítják, hogy bizonyos jelzések kibocsátásának segítségével úgy lehet közvetlenül társalogni a fogyasztó fejével, hogy ő észre sem veszi. Persze félreértés ne essék, szó sincs tartalmi befolyásról. Mindössze annyiról, hogy az eladó számára előnyös fogadói attitűdöket apró jelekkel fel lehet ébreszteni, elő lehet készíteni a vevő fejében. Mosoly a bizalom előfeszítése Vegyük a legegyszerűbb példát. A mosolygó arc látványa a bizalomra és a nyugalomra utaló kommunikáció befogadását készíti elő. Az agyban azokat a percepciós várakozásokat helyezi állapotba, amelyek valamilyen kellemes dologra számítanak. De hiszen ez evidencia mondhatják önök, ezt a trükköt az eladók már évszázadok, ha nem évezredek óta alkalmazzák. Igaz, csakhogy az agyi mintázatok megfigyeléséből most látványos megerősítés érkezett. A marketingesek elgondolkozhatnak azon, hogy miként használják a priming fegyverét egy kellemetlenségekkel kapcsolatos termék (például egy fejfájás-csillapító) esetében. A válasz nem olyan egyszerű. Bizonyos ponton túl a mosollyal történő előfeszítés kontraproduktív lehet. Például a komoly bajok elhárítására szolgáló termékek eladásánál sokkal célravezetőbb lehet a veszélyérzet előfeszítése. A pénz látványa az önző én előfeszítése Ha egy reklámon bankjegyek láthatók (nagy tömegben vagy aláhullva), az nagy valószínűséggel mozgósítja a bennünk meglévő, szunnyadó kapzsi szellemet. Ezért pénzt mutatni csak olyan hirdetések esetében célravezető, ahol maga a termék a szerzésre, nyereségvágyra, meggazdagodásra épül (például fogadóirodák, zálogházak, szerencsejátékok reklámjaiban). Minden olyan esetben, amikor a termék valamiféle gáláns ajándékot reprezentál, tilos a fukar attitűdöt beindító, vagyis bankjegyek látványával történő előfeszítés. Egy nászajándéknak szánt brillgyűrű vagy egy márkás óra környezetében nagy hiba a pénz mutogatása, bármilyen formában. Tükör a falon az altruista attitűd felébresztése Ha a hirdető adományt vagy bárminemű támogatást szeretne kapni, akkor sokat segíthet a helyiség falára szerelt tükör. Számos kísérlettel igazolták, hogy ha szembenézünk saját képünkkel, az előfeszíti, mozgósítja felettes énünket, amelynek hatására a kérések könnyebben vezetnek el a pénztárcák megnyitásához. Egy csésze meleg ital beállítódás az együttműködésre A neuromarketingesek azt tanácsolják, hogy üzleti tárgyalások alkalmával soha ne hideg, hanem kizárólag meleg itallal (teával, kávéval) kínáljuk partnerünket. John Barg, a Yale egyetem professzora számos kísérlettel igazolta, hogy a meleg ingerek pozitív előfeszítő hatással vannak a bizalomhoz és az együttműködéshez kapcsolódó agyi területekre. Illatok finom előkészítés a későbbi összhatás érdekében A priminghoz kapcsolódó kutatásoknak ez talán a leggazdagabb területe. Külön tudományág: az illatmarketing foglalkozik azokkal a küszöb alatti, illetve küszöb körüli ingerekkel, amelyekkel a vásárlók magatartását a szaglás útján előzetesen befolyásolni lehet. Nemcsak illatszerboltok, pékségek, áruházak élnek ezzel a lehetőséggel, de egyre gyakrabban használják autógyárak, szállodák, szabadidő-szolgáltatók is a rejtett vevőcsalogatás érdekében. Kérés a jobb fülhöz a megengedő én erősítése Tomazzi és Marzoli kutatásai igazolták, hogy a jobb fül beidegződései jobban hatnak az agy empátiáért és szolidalitásért felelős területeire, ezért a jobb fülhöz intézett kérések vagy javaslatok nagyobb eséllyel jutnak célba. Szellemes kísérletükben egy zsúfolt bárban a pult körül állók füléhez hajolva kértek egy szál cigarettát. Szignifikánsan többször jártak sikerrel, amikor a kérés a jobb fülhöz szólt. Az empatikus hozzáállás aktiválása Az elesettség vagy kiszolgáltatottság rejtett jelzéseinek észlelése beindítja a primer támogató reflexeket, anyai ösztönöket, gondoskodást. A tudatos észlelést megelőzően az együttérzésre mozgósító impulzusok nyomán mindenfajta emocionális hatás felerősödik. P. Zak, a coloradói egyetem professzora a különböző érzelmek agyi mintázatainak összehasonlításából jutott arra a következtetésre, hogy mindenféle kommunikáció eredménye nagy mértékben függ az azt megelőző priming irányultságától. Pávahatás a rejtett egoizmus felélesztése Az aggyal történő titkos és közvetlen kapcsolatfelvétel legérdekesebb formája az ún. pávahatás. Agyunk a neki ismerős és szimpatikus impulzusokat előnyben részesíti. Elég egy termék nevében, típusszámában mondjuk valakinek a születési adatait vagy az ismerőseire utaló szótöredékeket elhelyezni ahhoz, hogy az illető nagy valószínűséggel azt válassza. Az interneten, ahol nagyszerű technikai lehetőségek adottak a személyre szóló információk visszacsatolására, ez a módszer nagyszerűen tökéletesítheti a fogyasztók precíziós megcélzását. Jó hír, hogy az MTA támogatásával Magyarországon is működik már olyan korszerű funkcionális MRI-berendezés, amely igény esetén neuromarkeinges kutatási célokra is igénybe vehető. Talán nincs messze az idő, amikor az agykutatásban élenjáró hazai szakemberek érdeklődése is e feltáratlan világ felé fordul. Roger Dooley Brainfluence c. könyvének felhasználásával összeállította Sas István ITU Telecom World 2015 konferencia Az idén 150 éves ITU (International Telecommunication Union) infokommunikációs területen az ENSZ legfontosabb globális intézménye, amelynek 193 tagállama, valamint több mint 700 ágazati és társult tagja van. Az ITU-t államközi szerződéssel alapították 1865-ben, Párizsban. Magyarország a szervezet egyik alapító tagjaként aktív szerepet játszik az ITU munkájában. Az ITU feladata a nemzetközi együttműködés megteremtése az infokommunikáció területén, különösen a rádióspektrum és a műholdas pályapozíciók globális felosztásában, a szabványosításban, mely lehetővé teszi a hálózatok problémamentes összekapcsolását. Emellett a szervezet elkötelezett a fejlődő országok infokommunikációs infrastruktúrájának fejlesztése mellett. Az ITU Telecom World olyan globális rendezvény, ahol az információs és kommunikációs technológiák fejlesztői, kormányzati szereplők, szabályozó hatóságok, vezető iparági szereplők, feltörekvő start-up vállalatok és a hazai és nemzetközi média találkoznak egy többnapos konferencia keretében a legújabb trendek bemutatása, iparági és kormányzati kapcsolatok kialakítása, illetve elmélyítése érdekében. A rendezvény kiemelkedő lehetőséget kínál vállalatok, szervezetek, országok számára, hogy képviseljék magukat, valamint arra, hogy a feltörekvő piacok láthatóvá és érzékelhetővé tegyék magukat. Az ICT szektor legújabb fejleményeit és újításait a szakma legelismertebb szakemberei vitatják meg kerekasztal beszélgetéseken, panelelőadásokon. A rendezvény az ICT szektor megkerülhetetlen építőelemeinek számító kis- és középvállalkozások bemutatkozására kiváló alkalmat nyújt, akik így megismertethetik termékeiket, szolgáltatásaikat és ötleteiket az egész világgal. A rendezvény lehetőséget ad továbbá állam- és kormányfők találkozására ENSZ szakmai szervezetek, szabályozó hatóságok és ipari vállalatok vezetőivel. A Telecom World rendezvényt 1971 óta rendezik meg, 2011 óta éves jelleggel. A rendezvény hamar a világ egyik legfontosabb szakmabeli eseményévé vált. Budapesten 1992-ben már tartottak egy regionális Europe Telecom rendezvényt, így 23 év után tér vissza hazánkba a konferencia. Az ITU Telecom World 4 napos eseményei 3 fő elemből állnak: kiállítás fórum kapcsolatépítés. Az idei konferencia mottója az Accelerating ICT innovations, ugyanakkor a nagy innovációs potenciállal bíró kis és közepes vállalatok és a fiatal tehetségek (young innovators programme) is kiemelt figyelmet kapnak. További információért látogasson el a telecomworld.itu.int weboldalra! 1 14 PERSPECTIVE július PERSPECTIVE 15

9 Írta: Bürger Tamás LÁSSAM AZOKAT A A közösségi média állandóan változik; folyamatosan új szereplők jelennek meg, míg mások egyik napról a másikra tűnnek el. Ki gondolta volna például néhány évvel ezelőtt, hogy eljön az az idő, amikor hosszú levelek helyett 6 másodperces videókat vagy önmegsemmisítő képeket küldözgetünk majd egymásnak? Arra is kevesen számítottak, hogy a Myspace egyik napról a másikra, minden komolyabb visszhang nélkül lekerül a napirendről, de nem sokat hallani mostanság a Facebook-gyilkosként nemrég felbukkanó Ellóról sem. Minden oldalnak megvannak a sajátosságai, mindegyik képes valami olyat nyújtani a felhasználóinak, amit a többi nem. Egy azonban közös a legtöbbjükben: a visszajelzés lehetősége. Véleményt nyilváníthatunk egy-egy bejegyzés, egy kép kapcsán azáltal, hogy like-oljuk, kedvencnek jelöljük, megosztjuk vagy megjegyzést fűzünk hozzá. Mivel minden oldal megpróbál egyedi elnevezéseket találni e funkciókra, és nem áll rendelkezésre elegendő hely arra, hogy mindegyiket tárgyaljuk a cikkben, csupán a jelenleg is vezető oldal és applikáció, a Facebook által használt kifejezéseket vesszük tehát sorba. Rengeteg tanulmány született már, amely azt boncolgatja, hogy mi jár a felhasználók fejében, amikor valamilyen közösségi oldalt használnak főleg a Facebookot. Egyszer maga a Facebook folytatott sokak által etikátlannak minősített emberkísérleteket, amikor fejlesztői bizonyos felhasználók falát másképp állították be, mint a többiekét, és figyelték, hogyan változik meg tulajdonosaik hangulata. A Frontiers in Human Neuroscienceben megjelent cikk egy önkéntesek részvételével zajlott kutatás eredményét közli, melyben funkcionális MRI-vizsgálatot végeztek a résztvevőkön, miközben ők a Facebookot használták (erre mondják, hogy easy money). Az érdekesség az volt, hogy az agy jutalmazásért felelős területe, a nucleus accumbens és a közösségi médiában kapott pozitív visszajelzés szoros kapcsolatot mutatott. Tehát agyunk folyamatosan jutalmaz, ha teszem azt cicás videónk rengeteg -OKAT! KÖZÖSSÉGI MARKETING like-ot vagy elismerő kommentet kap. Tehát világos, miért függnek olyan sokan ezektől a platformoktól, hiszen mindannyiunknak fontos, hogy a közösség, amiben élünk pozitívan vélekedjen rólunk. A Facebook like-, avagy tetszikgombjának megnyomásával pozitív visszajelzést adunk, illetve kapcsolatot létesítünk valakivel/ valamivel, aki/ami érdekel bennünket. Egy másik kutatás a felhasználók fizikai reakcióit (mint például a pupilla tágulása) vizsgálta a portál használata közben. Az eredmény azt mutatta, hogy egyértelmű boldogságot érzünk, miközben használjuk a közösségi oldalt; átjár bennünket a Csíkszentmihályi Mihály által flow-nak keresztelt állapot, amikor az ember belefeledkezik abba, amit éppen csinál, feltölti energiával, és élvezi, hogy az adott dologgal foglalkozhat. De miért like-olunk? Több okból is. Az egyik, ahogy maga a Facebook fogalmaz: egyetértünk valamivel. Elan Morgan ezt egy két hétig tartó kísérlete után így foglalja össze: A like olyan, mint a hangtalan, egyetértő bólintás egy hangos szobában. E mellett egy like-kal kifejezhetünk valamit saját magunkról. Egy több mint 58 ezer ember részvételével lefolytatott kísérlet arra mutatott rá, hogy abból, mire nyomunk tetsziket, hihetetlen pontossággal megállapítható, mely rasszhoz tartozunk, milyen a politikai beállítottságunk, hány évesek és milyen neműek vagyunk. Bár ezeket az információkat tudat alatt osztjuk meg magunkról, sok esetben egy márka vagy bármilyen érdekes oldal követése, bejegyzés like-olása tudatos közlése annak, amit szeretnénk, ha mások tudnának vagy még inkább gondolnának rólunk.vannak azonban ennél sokkal praktikusabb inokok is. Nagyon gyakran csupán azért nyomjuk meg a gombot például egy brand Facebook-oldalán, mert valamit várunk cserébe. Legyen az egy kupon vagy mondjuk értesítés a kedvenc kekszmárkánk életében történő változásokról. Megosztás A megosztás hasonlóképpen működik, mint a like. A felhasználók ezzel is kifejezhetik, hogy mely dolgok érdeklik őket, mit tartanak elég érdekesnek, fontosnak vagy akár viccesnek ahhoz, hogy másokhoz is eljuttassák, illetve csak úgy öncélúan is világgá kiálthatják, milyen dolgokkal törődnek úgy általában. Ugyanakkor sokkal erősebb önkifejező szerepe van, mint a tetszikgomb használatának, hiszen a megosztással a felhasználók saját profiljukon helyezik el az adott bejegyzést. Hogyan lehet mindezt hasznosítani? Nem létezik Szent Grál, amely megoldja a közösségimédia-menedzserek összes problémáját. Legfeljebb csak álmodozhatunk arról, hogy kizárólag olyan tartalmat teszünk közzé, amire harapnak a felhasználók, és minden gyorsan terjed, miközben egy fillért sem kell befektetnünk. Azonban akármennyire is különböző emberek használják a közösségi oldalakat, a legtöbbjük akkor válik résztvevővé az általunk kezdeményezett párbeszédben, ha azonosulni tud, ha érdekli, amit mondani akarunk, ha törődik azzal, amit nyújtunk neki. Na persze a kommentáradatot el lehet indítani azzal is, ha egy durva helyesírási hibát vétünk a bejegyzés címében, ez azonban olyan üres dicsőség, mint amikor középiskolában a kapu előtt elsétálva valaki teljes erőből a gyomrunkba lövi a labdát, ami onnan egyenesen a kapuba megy. Persze ennek a területnek is megvannak a saját kis fogásai, amelyek segíthetnek olyan bejegyzést készíteni, amely jobban teljesít majd elődeinél ezekről mellékelünk is egy rövid listát keretes szövegként, ugyanakkor itt is figyelembe kell venni azt, hogy kik a követőink, miért nyomták meg a tetszikgombot az oldalunkon, mit várnak tőlünk. ISMERJÜK MEG AZT, AKIVEL BESZÉLGETÜNK: Tudjuk, kihez szeretnénk szólni, érdemes hát olyan stílusban kommunikálni, amely megfelel célcsoportunk számára. EGY KÉP: Mint az ismert mondás állítja: Egy kép többet mond ezer szónál. Ami azért is jó, mert ezer szót a Facebookon biztosan nem olvas el senki. Szóval használjunk megfelelő képeket. BEJEGYZÉSTÍPUSOK: Ne ragadjunk le egyetlen típusú bejegyzésnél. Próbálgassuk a lehetőségeket, amíg meg nem találjuk azt a kombinációt, amely a legjobban működik. KÉRDÉS: Próbáljunk meg kétirányú kommunikációt kialakítani. Tegyünk fel kérdéseket, kérjük meg követőinket, hogy mondják el véleményüket. VIP: Ajándékozzuk meg követőinket olyan dologgal, amit sehol máshol nem érhetnek el. RENDSZER: Igyekezzünk rendszeresen posztolni, illetve alakítsuk ki saját bejegyzésnaptárunkat; a rendszeresség segíti az elköteleződést. KÍSÉRLETEZZÜNK: Nincs általános megoldás. Próbálkozni kell, és így idővel megtaláljuk a legmegfelelőbbet. MARKETING M 16 PERSPECTIVE 17

10 MARKETING M Írta: Bürger Tamás TARTALOMMARKETING NYOMOKBAN MARKETINGET TARTALMAZHAT A tartalommarketing nem teljesen új keletű dolog. Sokkal inkább egy, már meglévő eszköztár hozzáigazítása a mai trendekhez. Számos klasszikus marketingmegoldással együttesen fejti ki hatását, illetve amennyiben valaki használni szeretné, ennek is ugyanúgy illeszkednie kell a vállalat marketingstratégiájába, mint mondjuk a közösségi médiának vagy a pr-nek. Ahogy változnak a fogyasztási (különösen a médiafogyasztási) szokások, úgy vált szükségessé, hogy a vállalatok új megközelítést alkalmazzanak célcsoportjaik eléréséhez. Ez a szükség alakította ki azt az általam leginkább eszköz- és módszertancsoportnak vélt megoldást, melyről az alábbiakban megpróbáljuk röviden összeszedni a legfontosabbakat. Kép forrás: blog.newscred.com Akkor ez tulajdonképpen nem pr? Nem és de. Mint azt néhány bekezdéssel korábban már említett, a tartalommarketing szoros kapcsolatban áll más területekkel. A pr is óriási tartalomgyártó; ott vannak például a sajtóközlemények, amelyeket saját csatornáin eljuttat a megfelelő helyre. De említhetnénk az advertorialt is, amely a hirdetés (advertisement) és a szerkesztőségi tartalom (editorial) keveréke; ez esetben kifejezetten hirdetési céllal jelenik meg a szerkesztőség által előállított tartalom az adott oldalon, illetve magazinban. Utóbbi stílusában tökéletesen illeszkedik az adott médium arculatához (ugyanazok állítják elő, mint a többi natív tartalmat), de alapvetően marketingcélokat szolgál, ugyanakkor sok vitát vált ki, hiszen azt a látszatot keltheti a fogyasztóban, hogy nem hirdetésről van szó. Persze az, hogy mennyire jól működik a módszer abban az esetben, ha egyértelműen (x)-szel megjelölt anyagról beszélünk, a 444.hu esetében látszódott, ahol több alkalommal is feltűntek ilyen cikkek. De mi a helyzet akkor, ha nem advertorialként jelenik meg a tartalom? A jó tartalommarketinghez nem elegendő értékes tartalmat előállítani, azt el is kell juttatni a célcsoporthoz a megfelelő csatornákon. Ezen a ponton pedig a content marketing kapcsolódik olyan területekhez, mint a közösségi média, a PPC vagy a banner hirdetések, többek között. Jól látszik mindebből, hogy a tartalommarketing önmagában nem csodafegyver, azonban rendszerbe illesztve jól használható alkotórészét képezheti a marketingstratégiának. Csak megfelelően kell definiálni a célokat, és gondosan megtervezni a kivitelezést. Eszik vagy isszák? A tartalommarketinget, akárcsak a marketing más részterületeit, többféleképpen értelmezik és definiálják. Ez csupán a megközelítésen, illetve talán inkább a célok meghatározásán múlik. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a tartalommarketing központi eleme a célcsoport számára olyan releváns és értékes tartalom előállítása, amely kiszolgálja igényeiket, valamint segít nekik, informálja őket. Ebből persze jól látszódik, hogy a content marketig esetében is szükség van arra, hogy tudjuk, kikhez szeretnénk szólni, kiket és persze mit akarunk elérni. A kitűzött célok valamilyen attitűdváltásra, illetve cselekvésösztönzésre irányulnak. Ez lehet YouTube-csatornára, esetleg hírlevélre feliratkozók gyűjtése, de természetesen vásárlásösztönzés is. A kulcs azonban az, hogy mindkét fél profitál. A fogyasztó értékes tartalmat kap, melyből új információkhoz, illetve tudáshoz jut, míg a tartalmat előállító cég egy olyan követőt szerez magának, aki várhatóan hoszszabb távon valamilyen nyereséget hoz. A hangsúly pedig a hosszú távon van. Ellentétben egy kattintásalapú banner- vagy televíziós kampánnyal a content marketing hosszú távon fejti ki hatását. Számtalan példát lehet felhozni arra, amikor a vásárlást gondos tervezés, illetve információszerzés előzi meg. A fogyasztó megpróbálja a legjobb döntést meghozni, tehát egy megfelelően kialakított, puha kommunikáció képes lehet arra, hogy kedvezően befolyásolja választását. Sokszor felmerül az a kérdés, hogy mégis milyen tartalom érdekelheti a célcsoportot. Nyilvánvalóan vannak olyan cégek, akik könnyebb helyzetben vannak e tekintetben, hiszen bizonyos termékek vagy szolgáltatások kapcsán több érdekes téma dolgozható fel, míg másoknál erősen korlátozottak a lehetőségek. Egy teát gyártó cég számtalan cikket írhat arról, hogy a különböző teafajtákat miképpeb szüretelik, hogyan kell elkészíteni vagy akár távolabbról megközelítve a dolgot, az egészséges életmódról is kommunikálhat hitelesen. Míg például egy gépzsírokat forgalmazó cégnek nehezebb dolga lesz. A lényeg természetesen az, hogy a célcsoport figyelmét ragadjuk meg. Ennek ellenére nem kell az írott szó keretei közé szorítanunk magunkat, használhatunk videókat, podcastokat, képeket, grafikákat, infografikákat és gyakorlatilag bármit, ami az eszünkbe jut. NÉHÁNY KÜLFÖLDI PÉLDA Arla és a receptgyűjtemény Az skandináv tejtermékgyártó vállalat a tejes dobozok oldalát használja kommunikációs felületként. Eleinte biztonsági tippeket adtak a családoknak, de később recepteket, valamint rövid meséket nyomtattak a csomagolóanyagra. Néhány év alatt annyi tartalom keletkezett, hogy létrehoztak egy külön weboldalt ezek közlésére, és kiadtak egy receptkönyvet, illetve mesekönyvet is. A tartalmak pedig mind azt sugallják, hogy a cég tejtermékei egészségesek, organikusak. ExxonMobile: Be An Engineer A Be An Egnineer (Légy mérnök) az első az ExxonMobile által életre keltett sorozatból, mely az amerikai tanulókat arra ösztönzi, hogy a jövőben maguk és a társadalom számára nagyobb hasznot hajtó, tudományos, mérnöki életpályák közül válasszanak. Az oldal azonban nemcsak a lehetőségek kiemelésével igyekszik népszerűsíteni ezt a célt, hanem pénzügyi eszközöket és forrásokat is kínál a potenciális tanulóknak. Ezen felül pedig azok is megoszthatják történeteiket, akik már értékelhető karrierrel a hátuk mögött inspirációként szolgálhatnak a fiatalság számára. Caterpillar: Built for it Ahhoz, hogy bemutassuk, egy nehezebben kommunikálható piac számára is elő lehet állítani érdekes tartalmat, a Caterpillar Built for it kampányát választottuk. Az ipari eszközöket gyártó vállalat rendkívül szórakoztató és jó minőségű videókon mutatja be, hogy termékeik mikre képesek a megfelelő kezekben. Érdemes megnézni, ahogy a munkagépek hatalmas, egyenként 272 kg-os fa tömbökkel játszanak Jengát. Az első videót pedig követte a többi, melyek mind szórakoztatóak, ugyanakkor remek képet adnak a gyártó termékeiről. 18 PERSPECTIVE 19

11 MARKETING M Írta: Haraszi Tibor Reklam Mobilmarketing A MARKUNKBAN A mobilmarketing a marketing egy speciális ága, amely a telefonok elterjedése óta ismert, de a technológia fejlődésével és az okostelefonok elterjedésével szinte robbanásszerűen növekszik a kihasználtsága a reklámpiacon. Alapvető kelléke egy telefon vagy valamilyen mobil eszköz, ami elég okos ahhoz, hogy az adott hirdetés megjelenjen rajta, de különböző interakciókra is képes, ellenkező esetben nem érünk el vele többet, mint egy útszéli óriásplakáttal. A mobilmarketing lényegi része ugyanis manapság már az interaktivitás, melynek segítségével személyre szabottan tudunk kommunikálni a célcsoportunkkal. Figyelembe vehetjük itt a saját magáról megosztott (akár személyes) adatokat ugyanúgy, mint mobilkészüléke típusát (értékét), de akár a pillanatnyi helyzetét is. Ezek az információk pedig jelentősen megkönynyítik a számunkra releváns felhasználók megkeresését. A fent felsorolt előnyök természetesen felkekeltették már az olyan nagy cégek figyelmét is, mint a Google vagy a Facebook. Ez a két cég szabad szemmel is jól látható darabot hasít ki a globális hirdetési piacból, így tehát érdemes figyelni a viselkedésüket. Mindkét felület hirdetési beállításai közt komoly helyet kapott a mobilra célzott hirdetés, sőt a Google már a keresési szolgáltatásai használatakor is hátrébb sorolja a találati listában az olyan weboldalakat, amelyek nem rendelkeznek optimalizált verzióval vagy reszponzív (a kijelző méretéhez alkalmazkodó) felülettel. A mobilmarketing természetesen nem csupán az okostelefonok által, böngészés közben megjelenített hirdetésekről szól, ugyanis egy felmérés során a témában megkérdezett felhasználók az emberi hang személyességének fontosságát is kiemelték, megerősítve ezzel azt a tényt, hogy 2015-ben a telefonhívásoknak még mindig jelentős szerepe van a mobilmarketing eszközök között. A hátrányok között szerepelt, hogy ebben az esetben nincs vizualitás, kevesebb idő jut az ajánlat átgondolására, és hogy a hívások esetében nincs időpont kontroll. Ezzel szemben az en és sms-ben érkező ajánlatok rugalmas időpontban tekinthetőek át, több időt hagyva az ügyfél számára az alapos mérlegelésre. Az ezen a két csatornán érkező reklámok vizualitása, könnyen visszakereshetősége szintén fontosak, habár a spamek áradatának köszönhetően, az en érkező fontos ajánlatok elveszhetnek. Az okostelefonon netezők az ek esetében azonnali információhoz juthatnak, könnyen ismerkedhetnek meg az ajánlott termék, vagy szolgáltatás minden részletével. Az sms kampányok akkor igazán hatékonyak, ha linkekkel egészítik ki őket, így akár azonnal elérhetőek az ajánlat részletei bővebb formában. Az sms-ek esetében fontos kiemelni az időzítést; legpreferáltabb a hétköznap kora délutántól kora estig terjedő időszak, viszont a hétvége egészén és hétköznap késő estétől másnap délelőttig nem szívesen fogadnak üzeneteket, mivel sokaknak az sms kimondottan a privát kommunikációs csatornájuk. Az ajánlatok témáival kapcsolatban az ügyfelek elsősorban az élmény- és program fókuszú ajánlatokat részesítik előnyben. A megkérdezettek kiemelték a wellness-, sport-, kulturális programokat, de a könyvek, sportszerek, szabadidő felszerelések és a divattal kapcsolatos engedmények is a preferált témák között említhetőek. A fiatalok számára a fesztiválok, családosoknak a gyerekprogramok a legérdekesebbek. A kutatás során kiderült, hogy a felhasználók szívesen adják meg személyes adataikat abban az esetben, ha vonzó nyereménnyel találkoznak egy kampány során, továbbá személyes preferenciákat is hajlandóak megadni a még inkább testreszabott üzenetek érdekében. Az anyagi természetű kérdések azonban sokaknál érzékenyek: nem szívesen adnak meg jövedelmi adatokat, illetve nem nyilatkoznak vagyontárgyaikról. A hitelesség minden esetben fontos: ha egy nyereményjáték lezárását követően a regisztráltak értesülnek a nyertesek névsoráról, nagyobb bizalommal vesznek részt legközelebb is hasonló promócióban. E DM Az alapú kampányok a már említett spamek miatt köszönhetően a mai szűrőrendszerek néha már-már a paranoiába hajló viselkedésének nagyon gyakran nem jutnak el a célcsoportig, de még ha el is jutnak, szintén a tömeges reklámlevelek miatt azonnali és erőteljes ellenállást válthatnak ki. Ezért is van az ilyen üzenetek kiküldése komolyan szabályozva olyannyira, hogy kéretlen kiküldéssel manapság már akár büntetőjogi felelősségre vonást is kockáztathatunk. Nagyon fontos tehát az is, hogy milyen úton teszünk szert az adatbázisra, amit felhasználunk a kampányunkhoz. A legjobb és legértékesebb egyértelműen az organikusan épített adatbázis, amelynek címeit valamilyen módon a felhasználók adják meg nekünk (lehet ez akciós ajánlat, nyereményjáték, vagy bármilyen felhívás, amihez regisztrációt kérünk), kikötve, hogy elfogadják az esetlegesen kiküldött reklámajánlatainkat. A vásárolt listákkal óvatosan bánjunk, mert attól még hogy fizettünk érte, nem biztos, hogy nem veszünk olyan listát, melynek címzettjei feljelentenek minket, mondván, hogy ők nem járultak hozzá az adataik felhasználásához. 20 PERSPECTIVE szeptember PERSPECTIVE 21

12 Írta: Huszics György A TERMŐRE FOGOTT NAGY ADAT HOGYAN TUDUNK AZ ADATOKBÓL A MARKETING SZÁMÁRA FONTOS INFORMÁCIÓT ELŐÁLLÍTANI? Huszics György a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) elnöke, a Crane direktkommunikációs tanácsadó és kapcsolati marketing ügynökség ügyvezető igazgatója A közelmúltban új buzzwordként megjelent adatvezérelt marketing a big data, smart data, üzleti intelligencia kísérőjeként érkezett, az adatokból nyerhető marketinginformációkra helyezve a hangsúlyt. Mégsem az adatokról szól elsősorban, hanem a vásárlókról. Ereje pedig abban rejlik, hogy a marketing és kommunikációs koncepciók, aktivitások tervezésekor találgatások, vagy jobb esetben vásárlói megkérdezések helyett (mellett), a fogyasztók korábbi viselkedéséből kiindulva alakíthatók ki komplett személyre szabott, vagy szegmens-stratégiák, sőt teljes életciklus programok. Ráadásul az eredményesség kimutatása jó esetben szinte valós időben történik. Tehát nem csupán pontosabb célzás, de gyorsabb reakciók és szükség esetén korrekciók is lehetségessé váltak. Thoryn Stephens az American Apparel vezetője a CikcZ Live konferenciáján Kim Kardashian-nal folytatott twitter együttműködésüket hozta fel példaként. Kim 15 millió követőjének köszönhetően a kampány hatalmas elérést produkált. Az eredményeket tovább bogarászva azonban Stephens meglepő adatokat talált: az aktivitás mindössze 1200 látogatást és 30, egyenként átlagban 30 USA dollár értékű megrendelést hozott. Persze mindenki jobban örülne, ha sikeresebb lett volna a kampány, de ennél rosszabb lenne, ha nem tudnánk róla, hogy nem az. Nem a kudarctól kell félni, hanem attól, ha nem vesszük észre. Akkor ugyanis könnyen belefuthatunk ismét. Mint minden új fejlesztés, az adatvezérelt marketing is elsősorban a nagyvállalatoknál, azon belül is a fogyasztói kapcsolataikat intenzíven menedzselni kívánóknál jelent meg. Ami persze nem jelenti azt, hogy csak számukra lehet hasznos. Mégis, többnyire a multinacionális cégek informatikai háttere és kommunikációs infrastruktúrája tette lehetővé, hogy a különböző területeken értékesítés, termékhasználat, vevőszolgálat, hűségprogram, marketing-adatbázis stb. elérhető, vásárlókhoz köthető információkat összegyűjtsék és hasznosítsák. A Fox Networks-nél ezeket az adatokat elemezve mutatták ki, hogy az amúgy teljesen inaktívnak gondolt vásárlói szegmens a megrendelések jelentős részéért felelhetne, érdemes tehát foglalkozni velük. Hozzá kell azonban tenni, hogy mindez csak leírva tűnik egyszerűnek. A különböző vállalati területek együttműködése, irányba állítása még akkor is nehéz, ha komoly eredményesség-növekedéssel kecsegtet. A legnagyobb nyereséget a marketing és segítségével az értékesítés tudhatja magáénak és jó hír, hogy sok esetben van már pozitív tapasztalat a CRM-rendszerek révén. Szerencsére a szolgáltatói oldal elébe megy a megrendelői igényeknek. A megoldások többnyire olyan helyről érkeznek, ahol az adatbázisra épülő kommunikáció, annak mérése egyáltalán nem újdonság. A direktkommunikáció - direkt és interaktív marketing területén dolgozó szakemberek alapvetésnek tekintik és tekintették mindig is, hogy a vásárlói és vásárlási adatok segítségével képezzenek szegmenseket, szegmens specifikus ajánlatokat, a kampányok eredményességét is beépítve a modellekbe. Számukra az adatvezérelt marketing a direktkommunikációs eszközpark és gondolkodásmód digitális környezetben történő újraértelmezése. Az időközben megjelent digitális platformok, szolgáltatások és az ezek eredményeképpen ránk zúduló hatalmas adattömeg (big data) értékes adomány a szakterületnek, hiszen rengeteg kérdésre választ ad. Méreténél fogva azonban újabb kérdéseket is vet fel. Hogyan kezeljük a big datát, mi a fontos az adattengerből számunkra valójában, hogyan nyerjük az ki legkönnyebben, hogyan optimalizáljuk a tárolási és elemzési feladatok együttes kezelését, hogy csak néhányat említsek. Ráadásul a mennyiség hirtelen növekedése mellett annak valós idejű, vagy közel valósidejű elérhetősége, sőt feldolgozása is lehetővé, tehát feladattá vált. A legfontosabb mégis az, hogyan tudunk az adatokból számunkra fontos információt marketing és kommunikációs területen: vásárlói insightot - előállítani. A hazai Direkt és Interaktív Marketing Szövetség is intenzíven bevonódik az adatvezérelt marketing ismertségének növelésébe, a szakemberek képzésébe. A direkt marketing gyökerek révén egyértelműen magukénak érzik a területet, és az európai és világszövetséghez hasonlóan ennek mentén is definiálják az általuk képviselt szakterületet. Őket igazolja a GDMA (Global Direct Marketing Association - Direktmarketing Világszövetség) kutatása, hiszen a 2014-es adatok alapján a nemzetközi mezőnyben az egyik legfontosabb kihívás a szaktudás hiánya vagy nem megfelelő színvonala volt, ami második helyen végzett a büdzsékérdések mögött. Bár utóbbiakkal kapcsolatban egyértelműen látszik az átcsoportosítás megindulása: a megkérdezettek 73%-a következő (2015.) év vonatkozásában is további növekedést vár. Nem csoda, hiszen az adatok fontossága is egyre nő, a válaszadók 80%-a már ma is fontosnak tartotta a kommunikációs feladataihoz, és ennél még többen (92,2%) gondolják a jövőben még fontosabbnak. Itthon sincs másképp, különösen, hogy a várakozások tekintetében volt olyan kérdés, ahol a magyar válaszadók voltak a legoptimistábbak. Ezek fényében az sem lehet véletlen, hogy mind előadói, mind résztvevői oldalon nagy sikert aratott a Big Data workshopunk, de több aspektusból is foglalkozunk a szakterülettel. Az egyik fontos vetület a jelenleg EU szinten újragondolásra kerülő adatvédelemi szabályozás kérdése, mely a technológia és a rendelkezésre álló büdzsék mellett alapvetően meg fogja határozni a lehetőségeket. MARKETING M 22 PERSPECTIVE 23

13 ÜZLET/STARTUP Ü Írta: Bürger Tamás ARKON INFORMATIKAI ZRT. (INGATLAN.COM) TAPASZTALATAI AZ OFFICE 365-TEL Egy vállalat számára a hatékony működés létfontosságú, így a költségekre nagyon oda kell figyelni az éves tervezés során. Ennek rengeteg módja van és természetesen csodaszerek nincsenek ezen a területen. Vannak viszont könnyedén implementálható megoldások és alapvető trükkök, amelyekkel azonnali megtakarításokat lehet elérni amellett, hogy folyamatos előnyt is biztosítanak. A felhő alapú szolgáltatások tipikusan ilyenek, hiszen a megoldás lényege, hogy ezek a rendszerek nem a saját rendszerünket, hanem a szolgáltató tárhelyeit terhelik. Itt máris megspóroltunk egy elég komoly üzemeltetési költséget, ami szinte minden esetben több lenne, mint az aktuálisan igénybe vett cloud szolgáltatás havidíja. Nem beszélve az alkalmazott szoftverek megvásárlásának költségeiről, az időről, amit a telepítésük, rendszerbe állításuk igénybe vesz és a szakértői gárdáról, ami a telepítéshez és a rendelkezésre álláshoz kell. Az ingatlan.com azért a Telenortól rendelte meg az Office 365 szolgáltatást, mert a vállalattól kapta a legjobb ajánlatot a Microsoft szolgáltatására a rivális viszonteladók éves, nem pedig havi elszámolással kínálták az Office-t, ez viszont rugalmatlan megoldás az ingatlan.com számára. A havidíjas előfizetéses konstrukció legnagyobb vonzereje az volt, hogy igény szerint bármikor lehet kérni újabb licenceket, és bármikor lemondhatók a feleslegesek: ha épp 25 munkatársnak van szüksége a szoftverre, akár egy hónapra is elérhető az extra licenc. Ez hagyományos, dobozos szoftverrel nem lenne megoldható, sokszoros árat kellene költeni az Office-ra, ráadásul a felesleges példányok licencei kihasználatlanul porosodnának a polcon. Az Office 365-tel ráadásul mindig a legfrissebb kiadást használhatja a vállalkozás. Az ingatlan.com-nál leginkább a backoffice-tevékenységet végző munkatársak, pénzügyesek, hr-esek és marketingesek használják az Office 365-öt, akik egyébként munkájuk során sok dokumentumot kezelnek. A legtöbbet a Word és az Excel alkalmazásokat használják a csomagból. Korábban a Google Apps szolgáltatásait használták a vállalatnál, de az funkcionalitását tekintve elmaradt az Office alkalmazásoktól, ezért váltottak az Office 365-re, amely PC-re telepíthető Office-alkalmazásokat is tartalmaz van ami jobb, ha még helyben, közvetlenül a PC-n fut véli a vállalat. Minden munkatárs olyan előfizetéssel rendelkezik, amely öt-öt eszközön biztosítja az Office használatát, így munkahelyi számítógépük mellett akár táblagépre, okostelefonra, vagy az otthoni PC-re is telepíteni tudják a munkájukhoz szükséges szoftvereket. Programok a felhőből Az irodákban használt szoftverek közül a leggyakoribb a szövegszerkesztő és a táblázatkezelő rendszer, ezért ezen a területen érdemes kutatni, amennyiben könnyen és gyorsan megtakarítható kiadásokat keresünk. Így amar rá is találhatunk az Office 365-re, mint lehetséges megoldásra, a Microsoft ugyanis már évek óta szolgáltatja a népszerű szoftverrendszerének ezt a felhő alapú verzióját. Ennek egyik komoly előnye az ára, mely egy megvásárolt Office csomagnál jelentősen kedvezőbb, de emellett feloldja azt a fajta helyhez/géphez kötöttséget is, ami egy iroda életében nem oly rég még alapvető volt. Az online felületen dolgozva ugyanis a felhasználó nem csak irodájából, de otthonából sőt, akár egy parkból, vagy kávézóból is szerkesztheti dokumentumait és nem is csak saját laptopján, hanem bármely gépén, vagy akár okostelefonján is. Az igazi szabadság pedig akkor érkezik meg, amikor ehhez az előfizetéshez egy vezeték nélküli adatkapcsolatot is társítunk, mert ekkor már a környezetünkben megtalálható hotspotokat sem kell keresgélnünk, ha hozzá akarunk férni a neten tárolt fájljainkhoz. Mindezt pedig pillanatok alatt megkaphatjuk például a Telenortól, aki céges előfizetői számára elérhetővé tette ezt a fajta szabadságot két Office 365 csomagjával, amelyek havidíjáért nem csak egy markáns Hipernet adatcsomagot, de egy okostelefont is nyújt. A mobil munkavégzőknek szánt csomagban ugyanis a Lumia 640 LTE készülékhez 3 gigabájtos Hipernet, és a Microsoft Office 365 Vállalati Alapverziója is megtalálható. Az utóbbi felhasználónként 50 gigabájtos Outlook-postaládát, 1 terabájtos felhőtárhelyet, valamint többek közt a Word, Office, Excel, PowerPoint alkalmazások böngészőből és okostelefonról elérhető változatait tartalmazza. Ezt a csomagot fuvarozóknak, ingatlanosoknak és kereskedőknek ajánlja a Telenor, mivel a hatalmas felhőtárhely révén minden szükséges adat bárhonnan elérhető rajta keresztül. Irodai környezetben dolgozóknak szolgáltató, gyártó cégeknek és önkormányzatoknak - szánja a Telenor azt a csomagot, amelyben a 3 gigabájtos Hipernet mellé már az Office 365 Vállalati Prémium verzióját mellékelik. Ez windowsos PC-kre vagy akár Macre is telepíthető Office-t is tartalmaz (amely többek közt a Word, Excel, Powerpoint, Outlook szoftvereket foglalja magában). Az az ügyfél, aki ezt a csomagot választja, 5 darab PC-re vagy Macre, 5 darab táblagépre, és 5 különböző okostelefonra is telepítheti az Office megfelelő kiadásait tehát a munkára használt eszközök mellett akár az otthoni eszközeit is elláthatja a szoftverrel. Ez a csomag az Office-ból mindig az aktuálisan a legfrissebb kiadás használatát biztosítja, és ugyancsak 1 terabájtos felhőtárhelyet és 50 gigabájtos Outlook postaládát kínál. Természetesen nem csak készülékkel lehet Office 365-öt venni a Telenornál, mert csak a szoftver is elérhető önmagában, ilyenkor is a Telenor nyújtja a számlázást és a supportot az ügyfélnek. Tehát ha nincs mindenkinek céges mobilja, akkor is vásárolhatunk a számára licencet, elég mindig annyit fizetni, ahány ember tényleg használja. 24 PERSPECTIVE 25

14 ÜZLET/STARTUP Ü Írta: Bátky Zoltán Az informatika reális kiugrási pont lehet Magyarország számára az IVSZ elnöke szerint, azonban ehhez minden szinten váltani, lépni kell. Sokszor volt már olyan helyzetben Magyarország, hogy szembe kellett néznie aktuális gazdasági helyzetének kihívásaival, az esetlegesen elavult módszerek és irányok visszahúzó erejével. Ilyenkor kénytelen volt újradefiniálni a legfontosabb iparágak rangsorát, és a megfelelő kitörési pontokra fókuszálni. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) nem titkolt célja, hogy az ICT iparág fontosságát hangsúlyozva valóban eredményre vezető irányt mutasson a kormányzati szereplők felé, miközben segít összehangolni a piac képviselőinek tapasztalatait az ország érdekeivel. Erről a kihívásokkal teli feladatról beszélgettünk az IVSZ elnökével, Laufer Tamással. 26 PERSPECTIVE 27

15 ÜZLET/STARTUP Ü Perspective: Nem kérdés, hogy az informatikai és távközlési piac fontos szerepet játszhat a gazdaságban, de az IVSZ egyik új kutatása szerint ez a szerep nagyobb is, mint bárki gondolná. Laufer Tamás: Egy ország gazdaságának folyamatosan működőképesnek kell lennie olyan szinten, hogy a társadalom számára megteremthesse az alapvető fogyasztási javakat. A működőképesség egyik alapköve, hogy a gazdaság naprakész legyen, hiszen így lehet elkerülni a lemaradást és a visszaesést. E logika mentén haladva pedig számomra teljesen egyértelmű, hogy a jelenlegi gazdasági kérdések mindegyikére a legjobb válasz maga az informatikai ágazat. Természetesen vannak más válaszok, pontosabban alternatívák is, ugyanis nem csak az ICT területen közvetlenül működő vállalatokról van szó. A digitális gazdaság kiterjed olyan egyéb iparágakra mint az agrárium, az egészségügy vagy az oktatás. Egy biztos, az informatika megkerülhetetlen platformmá vált, vertikum szintjén, fejlesztési területként, de ami még fontosabb, a gazdaság Maslow-piramisának alapjaként. Erre épül manapság minden más gazdasági ágazat hatékonysága. PM: Ha már szóba került az oktatás, talán ezen a területen lenne szükség a leggyorsabb szemléletváltásra és cselekvésre. LT: Az oktatás valóban a legfontosabb jelenleg. Egyszerűen elengedhetetlen a reform, hiszen fegyver nélkül nem küldhetünk katonákat háborúba. Sőt, még nehezebb katona nélkül harcolni. Nagyon komoly hiány van jelenleg szakemberekből. Tavaly ilyenkor tízezer hiányzó informatikusról beszéltünk, de én személy szerint már a húszezres igényt is lehetségesnek tartom. Személyes véleményemet nemsokára egy tanulmánnyal is alá tudom támasztani, mivel jelenleg is folyik egy, a témához kapcsolódó felmérés a Fejlesztési Minisztériummal közösen. Tehát azt elmondhatom, hogy egy év alatt sikerült kormányzati szinten is felhívni a figyelmet a jelenlegi hiányosságokra, ám a megoldáshoz még nem jutottunk közelebb, sőt, minél tovább várunk, annál égetőbb lesz ez a szakemberhiány. Persze egy ilyen súlyú kijelentés mögé mindenképpen pontos, aktuális adatokat kell tennünk, ezért a Századvég piackutatóval közösen új alapokra helyezve mértük meg a digitális gazdaság economic footprintjét, tehát tulajdonképpen a gazdasági súlyát, pozícióját. Eddig általában egy 12 százalékos érték forgott a köztudatban, tehát a döntéshozók úgy tudták, hogy az informatika és a távközlés közvetlenül ennyi hozzáadott értéket termel a nemzetgazdaság számára. Valójában azonban, ha teljes körű szemléletre törekszünk, ebbe mindenképpen bele kell venni azt is, hogy közvetetten, más ágazatok számára milyen növekedést generál az ICT-piac. Ezt a hatást is vizsgálva összességében 20 százalék fölé módosul a digitális gazdaság hazai súlya. Ennek a számnak a hivatalos megjelenése véleményem szerint kritikus pontot jelent, innentől már egyértelmű: ha kihúzzuk a digitális gazdaság feliratú dugót a falból, abban a pillanatban lekapcsol a teljes gazdaság. Egy informatikai szakember közvetetten két további embernek képes állást adni És ez nem jövőkép, a máról beszélünk, hiszen napról napra olyan erőforrásokat ad minden egyéb ágazat kezébe az informatika és a távközlés, amelyek nélkül teljesen lebénulnának.hogy visszakanyarodjak a szakemberhiány kérdésére, elég a tanulmány egyik érdekes részletét megemlíteni. Eszerint ugyanis egy informatikai szakember közvetetten két további embernek képes állást adni. Ebbe beletartozik például, hogy beszállítókat tart el az informatikai ágazat, de tágabban értelmezve is olyan értéket termel egy informatikus, amely más iparágakban dolgozókat is képes eltartani. Szintén fontos, hogy a KSH szerint jelenleg egy átlag informatikus 15 millió forintot generál a szolgáltatási területről a gazdaság számára. Ha szoftverexportra dolgozik, ez az összeg még nagyobb, akár 25 millió. Kép forrás: tyngu.wordpress.com Szorozzuk csak be a korábban említett tízezer informatikai szakembert ezzel az összeggel, az 250 milliárd. Ha az idén emlegetett húszezer informatikust vesszük alapul, 500 milliárd. Szerintem innen eleve nem kellene tovább ragozni. Ahogy megvan húszezer új informatikai munkavállaló, akár 500 milliárd forint kerül a rendszerbe, azonnal. Ezen kívül pedig még negyvenezer új munkahelyet teremtenek. Nem véletlenül dolgozunk azon, hogy ezt minél többen átlássák és minél hamarabb cselekedni lehessen. Vannak is már kezdeményezések, az IVSZ-t is megkeresték már különféle kormányzati tervekkel, de míg egy ilyen végigfut, az másfél év. Pedig közben már el lehetne kezdeni a szakemberképzés aktualizálását, reformját, máskülönben ismét veszítünk másfél évet. PM: Vajon mi a gátja a reformoknak? A döntéshozók még mindig nem látják eléggé az összefüggéseket, vagy az elmélet már átment, de a gyakorlati megvalósítással késnek? LT: Ez jó kérdés. Az említett kutatásban ezt már nem vizsgáltuk, első körben arra hegyeztük ki a felmérést, hogy megvilágíthassuk mindenki számára, a helyzet még akutabb, és még gyorsabb átalakítást igényel, mint ahogy eddig gondoltuk. Érdekes módon egyénileg több olyan politikai, gazdaságpolitikai szereplővel beszéltem már, akik például arról érdeklődtek, milyen számítástechnikai tanfolyamra írassák be a gyerekeiket, mert látják a téma fontosságát. Viszont valahogy ezek az egyedi tapasztalatok még nem generálták azt, hogy ugyanezek az emberek a megfelelő helyeken átfogóan is síkra száll a reformokért. Hallhattuk például mostanában többször is a miniszterelnöki beszédekben, hogy nem elég a 3 százalék, legalább 5 százalékkal kell növekednie a gazdaságnak. És itt kell valahogy megértetni mindenkivel, hogy ez a hiányzó 2 százalék már megvan, ott, abban a húszezer betöltetlen informatikai munkahelyben, az általuk termelt hozadékban és a további negyvenezer emberben, akik munkát kaphatnak ennek folyományaként. Olyanok, akik ezáltal nem kényszerülnek részt venni a közmunkaprogramban, hanem tényleges, megfogható életcélt kapnak, megélhetési lehetőséget, stabil jövőképet, és természetesen ehhez kapcsolódóan ők is szintén jóval erősebben járulhatnak hozzá a gazdaság erősödéséhez. Úgy érzem, a tanulmány megszületésével, a számok pontosításával most jutottunk el egy fontos lépcsőfokra, amikor már képesek vagyunk alátámasztani a véleményünket, és hatékonyabban megértetni a döntéshozókkal a változtatások szükségességét. Kép forrás: businesswire.com Ezek után viszont egyértelműen azt gondolom, hogy innentől csak egyetlen megoldás lehetséges: minél előbb betömni ezt az általunk felfedezett, gazdaságon tátongó lyukat. PM: Ehhez azonban az kell, hogy az iskolákból ne olyanok kerüljenek ki, akik az informatikaórákon a Turbo Pascalt és a floppylemezek belső felépítését tanulják. Hogyan lehetne hatékonyabban modernizálni az informatika oktatását? LT: Épp ennek elősegítésére adtunk ki egy speciális, négyoldalas kiadványt az iskolai digitális oktatás megújítási tervével. Ez egyfajta javaslat, melyet két szinten, egy rövid, illetve egy közép és hosszú távú terv mentén képzelünk el. Utóbbi nyilván a fejlődési irányokat jelöli meg, míg rövid távon azok az azonnali tervek szerepelnek, amelyek a jelenlegi munkaerő-piaci lyukak mielőbbi befoltozására irányulnak. Ez utóbbi pedig tényleg nem várhat, hiszen ahogy mondtam, ez a húszezer munkahelyes lyuk már most létezik, gyakorlatilag minden nappal pénz esik ki a gazdaságból azzal, hogy az ide pozicionálható munkavállalók még nem aktívak. Igazából pontosan ezzel próbálják néha lepattintani javaslatainkat, mondván, az oktatási rendszer átalakítását követően négy vagy akár tíz év is eltelhet, amíg az újfajta képzés kitermeli az első friss generációt. Épp ezért kell különválasztani a felnőttképzés, -átképzés lehetőségeit a hagyományos oktatástól. Nézzük meg, hányan keresnek állást a piacon elavult informatikai ismeretekkel, vagy akár más iparágakban olyan tudással, amelyben még nem játszik szerepet az informatika. A döntéshozók keressék meg azokat a vállalatokat, akiknek szükségük lenne újfajta tudással rendelkező dolgozókra, és kérjenek tőlük pénzt. 28 PERSPECTIVE 29

16 ÜZLET/STARTUP Ü Adjatok forrást oktatásra, mi pedig villámgyorsan képzünk nektek kurrens tudással rendelkező dolgozókat. Költsetek erre, és ne fejvadászokra, sokkal hatékonyabban juttok munkaerőhöz. Az így képzett emberek lehet, hogy már nem illeszkednek bele a közoktatási akkreditációs rendszerbe, viszont lesz munkájuk. Ráadásul ezzel az ingyenes oktatás víziója is megvalósulhat számukra, hiszen nekik nem kerül pénzbe az átképzés, csupán abba az egy-két évnyi tanulásba, befektetett energiába. Az ilyen jellegű képzési formák egyébként már léteznek, a folyamat elkezdődött. Az a legnagyobb feladat, hogy magát a piacot, a piaci szereplőket győzhessük meg arról, hogy érdemes az oktatásba pénzt fektetniük. Ahogy ezt minél többen felismerik, úgy lehet az akut problémákat, a most hiányzó húszezer szakembert előteremteni, ráadásul tényleg a legmegfelelőbb területeken. Egy vállalat megszabhatja, milyen képzésekre ad pénzt, így tényleg olyan munkavállalókat nyer egy-másfél éven vagy akár három hónapon belül, akikre szaktudás szerint a leginkább szüksége van. A közoktatás szintjén viszont komoly szemléletváltásra lenne szükség. Manapság, nagyon elnagyoltan fogalmazva, azt a tudást adjuk át a gyerekeinknek, amit őseink felhalmoztak, pedig azt kellene, amit mi, a digitális gazdaságban élők felhalmoztunk. A mi tudásunkra alapozva tudnak ugyanis fejlődni és valóban kurrens tudásanyaggal, gondolkodásmóddal továbblépni. PM: Pedagógus ismerősöktől és szülőktől egyaránt hallottam már olyan véleményeket, miszerint több helyen mutatkozik igény a változásra, de sokszor pont negatív irányból közelítenek. Az internet veszélyes, a közösségi média veszélyes, a láthatatlan chatpartner szintén veszélyes LT: Így van. Okosan szét kell választani, milyen szinten tanítjuk az informatikát. Valóban vannak már helyek, ahol a Turbo Pascal mellett a közösségi médiáról és egyéb modern eszközökről is szó esik, de ez igazából egy kommunikációs tantárgy egyik kiegészítése lehetne; ahogy a chatprogramokban leskelődő veszélyekről mondjuk osztályfőnöki órán beszélgethetnének. Ugyanolyan átfogó hatása lehetne itt is az informatikának, mint az iparágak esetében, ahol van maga az ICT és van az összes egyéb ágazatba beágyazódó hatása. Az iskolákban az informatikaórának valóban számítástechnikai és távközlési ismeretek átadásáról kellene szólnia, először alapfokon, a digitális írástudás szintjén, majd akár alkalmazásfejlesztés szintjéig eljutva. A digitális világ részét pedig be lehetne építeni a többi tantárgyba; mondjuk a Google Earth a földrajzba, az Excel pedig a matematika tárgykörébe tartozhatna logikusan. A veszélyekkel természetesen szintén foglalkozni kell, de az informatika oktatásának inkább a lehetőségek felvázolásáról kellene szólnia. Az oktatás végcéljaként még mindig sokak fejében a termelő szakmák állnak, pedig ezek már egyáltalán nem bírnak olyan jelentőséggel, mint akár néhány évtizede. A XIX. században mondjuk 70 százalék volt a mezőgazdaságból származó össztermék aránya a nyugati országokban, mostanában ugyanez alig 2 százalékot képvisel. Ehhez képest a 70 százalékot elfoglalta a szolgáltatási piac, amelynek egy része közvetlenül maga a digitális ágazat, a maradék pedig közvetetten ezen alapul. Ott van az informatika húsz százalékos részesedése, amiről beszéltünk, ott a jó fizetésekkel kecsegtető sok ezernyi munkahely ha a diákok és persze a szüleik a kezdetektől látnák ezt az alternatívát, sokkal könnyebb lenne az ágazatot friss tudású munkavállalókkal erősíteni. Ha a fiatalok előtt egyértelműen megjelenik, hogy a digitális szakmák egy nagyon fontos és biztos lehetőséget jelentenek számukra, a gazdaság egyszerre mennyiségi és minőségi javuláson mehet keresztül a képzett, friss munkaerőnek köszönhetően. PM: Az elméleti szemléletváltás mellett érdemes szót ejteni a konkrét, hardveres lemaradásokról is. Ez nem feltétlenül a közvetlenül informatikával foglalkozó cégeket érinti, de a mezőgazdaságtól az egészségügyig még mindig találkozni tízéves PC-kkel, DOS-alapú szoftverekkel. LT: Sajnos az államigazgatás filozófiájában még mindig sokan nem ismerik az értékvesztés fogalmát. Úgy gondolják, ha egyszer valamit megvásároltak, azt az utolsó pillanatig használni kell, és az ilyen eszközök évtizedek múlva is képesek ugyanazt nyújtani, amit új korukban. Jó lenne úgy megreformálni az ezzel kapcsolatos közgondolkodást, hogy nem elég egy adott problémára az azonnali összegeket allokálni, és mondjuk megvenni az alapvető gépeket és szoftvereket, hanem figyelni kell arra is, hogy ezeket belátható időközönként fejlesszék vagy akár cseréljék. Az olyan területeken, ahol az informatika nem főszerepben, hanem inkább kiszolgálói minőségben, a döntéshozók figyelmének szélén helyezkedik el, sokan hajlamosak erről megfeledkezni, pedig például az oktatásban sorsok, az egészségügyben pedig egyenesen életek múlnak azon, hogy milyen sebességgel, milyen minőségben dolgozik a digitális hátország. PM: Tudjuk tehát a kihívásokat, de vajon látunk-e jó példákat, mondjuk olyan országokat, melyeket iránymutatási szempontból a hazai döntéshozók elé tárhatnánk? Tessék, ők meglépték, nagyot váltottak, és most jóval előrébb tartanak, mint például a skandináv országok, az ő példájuk alapján kell elindulni. LT: Itt egy kicsit árnyaltabb a kép. A skandináv oktatási példák tényleg működőképesek. A hagyományos, tantárgyalapú megközelítés helyett már különböző témakörök, területek köré gyűjtik a tananyagot, így sokkal inkább az életre készítik fel a diákokat. Azonban látható, hogy ott sem az egyik pillanatról a másikra váltottak oktatási rendszert, egy ilyen átalakításhoz általános társadalmi szemléletváltásra van szükség. A tanároktól kezdve a szülőkön át a döntéshozókig mindenkinek fel kell ismernie az új típusú megközelítés, a modern szakmák és ezen belül a digitális irány jelentőségét, és így az oktatás reformja egy minden irányból támogatott folyamat lehetne. Amíg azonban a tanárok is félnek az újtól, amíg sokszor ők is csak egy-két tananyaggal járnak a diákok előtt, nem lehet meglépni egy ilyen nagyságrendű fordulatot. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem szabad elkezdeni a váltást, sőt: a témakörökön már most változtatni kellene, fokozatosan a modern kívánalmakhoz igazítva a tananyagot. Viszont kifejezetten jól jöhet, hogy az oktatási reformok terén nem Magyarország volt az első. Ez ugyanis, ahogy a kérdés is felvetette, azt jelenti, hogy vannak már működő példák, bevált gyakorlatok, melyek elérhetők, le lehet őket fordíttatni, el lehet őket magyarázni, és ebben az IVSZ kifejezetten sok segítséget nyújt. Vannak is már ebbe az irányba mutató együttműködések. Angliában például kifejlesztettek egy olyan speciális tantervet, amely kifejezetten a digitális gazdaság által teremtett új feltételekre, lehetőségekre készít fel, módszertannal, tantervvel együtt. Egy ilyet, természetesen a megfelelő protokollokat betartva és a szükséges elemeket lokalizálva adaptálni lehetne. Az IVSZ már eddig is, kissé túllépve saját céljait vagy hatáskörét, igyekezett rávilágítani az oktatás és a korábban említett gazdasági kérdések szempontjából is az informatika szerepére. Azt hiszem, a mi legfontosabb feladatunk az, hogy kapcsolattartóként, érdekképviseletként egyaránt katalizáljuk a piacot, lehetőségeket és irányokat mutassunk a kormányzatnak ugyanúgy, mint a hazai vállalatoknak. Sokféle új utat mutathatunk, és eddig nem látott ajtókhoz tudjuk kísérni a hazai szereplőket, de belépni már nekik kell ezeken. Nagyon remélem, hogy minél többen, minél hamarabb veszik a bátorságot ehhez. Kép forrás: 30 PERSPECTIVE 31

17 Smart City program az E.ON csoportnál E.ON City termékek: Az E.ON a világ egyik vezető energiaipari társaságaként nagy hangsúlyt fektet társadalmunkat érő kihívások lehetséges megoldására saját innovációk létrehozásával, illetve más iparágakban létrejövő technológiai eredmények integrálásával Az ebben a tevékenységben elért eredmények közül a legígéretesebbek az E.ON City program égisze alatt futó Smart City, azaz okos város koncepciók. Az E.ON megközelítése szerint okos város alatt olyan, a minőségi fejlődést előtérbe helyező települést értünk, ahol a fenntartható fejlődés eszmeisége dominál, a legmodernebb technológiai háttér alkalmazásával. Ez a fejlődés azonban nem csak a városlakók és a helyi ipar energiafelhasználásának racionalizálására terjed ki, hanem számos egyéb egyéni, önkormányzati és össztársadalmi szinten megvalósított beruházásban és bevezetett szolgáltatásban is testet ölthet. A fogyasztási szokások összehangolásától és kiegyensúlyozásától a modernizált közvilágításon és tömegközlekedésen át a megújuló energiatermelési eljárások integrálásáig sok ponton jelenhet meg a városok életében. Magyarországon az E.ON részéről az első lépések Győrben történtek meg egy technológiai-műszaki projekt keretében. Majd ezt követően számos egyéb nagyvárossal, például Debrecennel, Kaposvárral, indultak meg az előkészítő munkálatok. Első lépcsőfokként javasolt az E.ON VárosIndex szolgáltatás bevezetése, amely egy komplex mutatószám rendszer, objektív és transzparens képet nyújtva az adott város smartsági állapotáról, a településfejlesztési stratégiában megfogalmazott tervei hatásairól, illetve, hogy mely megoldások képesek hatékonyan segíteni ennek elérésében. Még egy példát kiemelve: népszerű szolgáltatás a Városszerviz mobilalkalmazás és webes rendszer, amellyel a lakosok bármilyen, városüzemeltetéssel kapcsolatos hibát, problémát interaktív módon bejelenthetnek, az elhárítás folyamatát nyomon követhetik. A folyamatosan bővülő palettáról egyre több város választ magának olyan kezdeményezést, amivel egyszerre lehet lakóinak élete kényelmesebb, illetve az energetikai kapacitások kihasználása hatékonyabb és gazdaságosabb mind az egyén, mind a közösség szintjén. E.ON VárosIndex E.ON Városszerviz E.ON ÉpületIndex E.ON Energiatanúsítvány E.ON E-mobilitás E.ON Plusz E.ON Közvilágítás E.ON Kontroll E.ON Lux E.ON Solar eon.hu/eoncity Tervezze meg településének 21. századi jövőjét!

18 ÜZLET/STARTUP Ü AZ ITU TÖRTÉNETE Írta: Sebők Viktória Most először rendezi Európában az ENSZ infokommunikációs szervezete, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) az év egyik legnagyobb rendezvényét, a Telecom World kiállítást és konferenciát, mégpedig Budapesten, október között A minden évben megrendezett telekommunikációs világkonferencián, amit ez idáig Ázsiában, tavaly például Koreában, Busanban tartottak, elsősorban a digitális világ változásai állnak a fókuszban: a legújabb, legizgalmasabb technológiák, a változó üzleti modellek, a gépek közötti kommunikáció (M2M), de terítékre kerül a nemzetközi standardok és szabályozások szükségessége is. Nos, e nagyszabású rendezvény megszervezésének jogát nyerte el idén Budapest, amit még a évi LXVIII. törvényben is rögzítettek (Magyarország Kormánya és a Nemzetközi Távközlési Egyesület között az ITU Telecom World 2015 konferencia megrendezéséről, megszervezéséről és finanszírozásáról szóló megállapodás). A lehetőség azért is lényeges, mert az ITU 193 tagállamának kormányai, szabályozó szervezeti, iparági szereplői, szolgáltatói számára globális fórumot teremt, így kiváló apropót jelent arra, hogy az egész világgal megismertethessük elért eredményeinket, innovációinkat, és bemutatkozhassanak a magyar vállalkozások, ezen belül a hazai startupkörnyezet is. 150 év története A dokumentumot, amely a Nemzetközi Távíró Egyezmény létrehozása mellett megalapította az ITU-t (a betűszó akkoriban az International Telegraph Union rövidítése volt), május 17-én húsz európai ország képviselője írta alá Párizsban. Az ITU története valójában még 1830-ban kezdődött, mai formáját csak 1992-ben nyerte el. A hírforrások szerint egy hosszabb hajóút során Samuel Morsének, az ismert festőművésznek az elektromágnesességről tartottak előadást. A téma annyira felvillanyozta, hogy szakított a művészettel, és a jeleket nagy távolságokra továbbító eszköz, a távíró megvalósítására koncentrált. Hét évvel később szabadalmaztatta jelrendszerét a berendezéssel együtt, újabb hét év elteltével pedig elindulhatott az első üzemszerű távíróvonal Washington és Baltimore között. Ekkor vette kezdetét az elektromos távközlés, majd az elkövetkező majdnem húsz év alatt több országban születtek egész hálózatok a nagyvárosok közötti táviratozásra. Egy probléma adódott mindössze: országonként eltérő rendszerű távíróhálózatok működtek, így azokat akkor még nem lehetett öszszekapcsolni. A helyzetet egy egységesített rendszer bevezetése orvosolta volna; ennek kidolgozására végül összegyűltek húsz ország igazgatási szakemberei 1865 márciusában, Párizsban. Az egyezményt két hónap múlva írhatták alá a résztvevők (Magyarország részéről I. Ferenc József nevében Richard von Metternich-Winneburg osztrák diplomata), kezelésére megalapították az ITU-t. Megalakulása után az ITU még hosszú ideig Morse távírójával foglalkozott. Habár bő tíz évvel később (1876) Alexander Graham Bell feltalálta a telefont, csupán az 1903-as egyezményben jelenik meg a távíró mellett az új technológia. Az ITU rövidítésben pedig jóval később, 1932-ben változtatták meg a T betű rövidítését, innentől fogva nevezik International Telecommunication Unionnak. A tagországok még 1980-ban, a személyi számítógépek erőteljesebb megjelenésekor újra szembesültek azzal a problémával, hogy nincs egységes szabványrendszer a kommunikációs technológiák között, azonban kérdéssé vált, hogy melyik ipari szabványból váljon nemzetközi szabvány. A helyzetet tetézte, hogy megjelentek az általános, ún. civil szabványok, technológiák és szervezetek, mint például az Internet Engineering Task Force (IETF) vagy a World Wide Web Consortium (W3C). A kiadott nemzetközi szabványok aztán a 90-es évek közepétől váltak formálisabbá, és olyan jelzéseket kaptak, amelyekkel egyértelműen és könnyen lehet őket azonosítani (például 1980: Sárga Könyv Yellow Book, 1984: Vörös Könyv Red Book). Így történt, hogy a genfi székhelyű szervezet a telekommunikációval és távközléssel kapcsolatos nemzetközi szabványosításra szakosodott, de végül annyira kinőtte magát, hogy elérte: legnagyobb rendezvényének megszervezése presztízskérdésnek számít a nemzetközi ikt-szektorban. MILYEN PROBLÉMÁKAT KELL MEGOLDANIA AZ ITU-NAK AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVEKBEN? Egyre jobban terjednek a távközlési és informatikai eszközök a föld lakossága körében, ennek ellenére még mindig rengetegen nélkülözik az internetelérést. Például az elszigetelt vidéki területek nem érik el a mobilhálózatot, ami továbbra is hatalmas kihívás mind az iparág, mind a kormányzatok számára. Az ITU vezetőinek célja, hogy 2020-ra az emberi lakosság fele az internetre csatlakozhasson; most körülbelül 25 százaléknál tartunk. 34 PERSPECTIVE 35

19 ÜZLET/STARTUP Ü Írta: Pavlovic Jován 130 ÉV VÁSÁRAI Az ITU Telecom World 2015-nek otthont adó Hungexpo impozáns történelmet tudhat magáénak, nem véletlenül szervezik a nagyszabású eseményt a vásárairól is híres Budapesten. A Budapestiek, de talán minden magyarországi ember számára ismerősen csengenek a BNV és a Hungexpo nevek, hiszen a kőbányai vásárközpont története egészen a XIX. század végéig nyúlik vissza május 2-án nem kisebb személyiség, mint Rudolf trónörökös nyitotta meg a budapesti Városligetben az Általános Kiállítást, aminek a hazai gazdaság és kultúra ágainak bemutatása volt a feladata. A kiállítás fél éve alatt több mint másfél millió ember láthatta közelről a Ganz-gyár vasúti kerekét és transzformátorrendszerét, Eisele József kazánjait, a Mechwart gépeket vagy a Höcker-testvérek gőzgépeit. Az évi Országos Millenniumi Kiállítást már személyesen az uralkodó, Ferenc József nyitotta meg a királyi család több tagjának részvételével, amit az első filmhíradó felvételek is megörökítettek. A kiállítás igazi szenzációja az a két léghajó volt, amivel 1 koronáért bárki 500 méteres magasságba emelkedhetett. A szintén fél évig tartó kiállítás több mint 6 millió látogatót vonzott. Ezzel a két nagyszabású eseménnyel indult útjára a budapesti vásárok története, amiknek egészen az 1970-es évekig a Városliget adott otthont. Ekkor a kiállítók számának gyarapodása miatt a város vezetése komoly döntés előtt állt. Vagy bővítenek, és új épületeket húznak fel, ami csökkentené Budapest pihenőparkjának méretét, vagy elköltöztetik a Vásárt. Sok vita és tervezés után az a döntés született, hogy a vásárokat 1974-től már Kőbányán rendezik meg. Új otthon A helyszín kiválasztáskor a legnyomósabb érv az volt, hogy akkor már évtizedek óta itt rendezték az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. A kétévente megrendezésre kerülő OMÉK-nek azóta is a Hungexpo ad otthont. De az 1971-es Vadászati Világkiállítás is az új terület mellett szólt. Az akkor már BNV-nek, azaz Budapesti Nemzetközi Vásárnak nevezett rendezvény végül az Albertirsai útra költözött. A korabeli sajtó 1974 májusában így ír: Kettős esemény színhelye lesz az Albertirsai út. Hivatalosan átadják rendeltetésének a kőbányai Nemzetközi Vásárközpontot, amely a megszüntetett városligeti BNV utóda lesz, s az avatás egyben az első szakosított nemzetközi vásár megnyitását is jelzi. Az új rendezési elveknek megfelelően ezentúl tavasszal a beruházási javak, a különböző gépek és berendezések vásárát rendezik meg, ősszel pedig a fogyasztási cikkekét. Az első őszi vásárra 29 ország jelentkezett és a népszerűsége azóta is töretlen. Az első tavaszi vásáron 25 ország és Nyugat-Berlin vett részt összesen 1500 kiállítóval. Az első szakkiállítás, amit az új Vásárközpontban rendeztek a nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás, az Agromashexpo volt. Azóta a Hungexpo olyan rendezvényeknek adott otthont, mint a Securex munkavédelmi és biztonságtechnikai kiállítás, Construma építőipari kiállítás, Hoventa kereskedelmi és vendéglátó-technikai kiállítás, UKBA pékáru és cukrászati kiállítás, Compfair számítástechnikai kiállítás és vásár, IFABO számítástechnikai és ipari elektronikai vásár, Foodapest élelmiszeripari vásár, Budatranspack, Autoservice, Hungaroplast voltak a korszak legismertebb kiállításai. De Kőbánya adott helyet az Utazás kiállításoknak, az Autószalonnak és a Sajtófesztiváloknak is és nem hiányozhattak a kongresszusok és szakmai tanácskozások sem a Hungexpo fekete éve, ekkor hatalmas tűzvész pusztította el az egyik legnagyobb területű B pavilont. A tragédia során az anyagi veszteség mellett pótolhatatlan kár is keletkezett, a lángok martalékává vált a vásári archívum szinte teljes egésze. Az évek során az őszi ban 100. jubileumát ünneplő BNV - továbbra is a legnépszerűbb vásár maradt. A centenárium alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök védnöksége alatt adták át az újjáépített B pavilont és elhelyezték az Európai Unióhoz való csatlakozás Kommunikációs Stratégiájának alapkövét, melynek kifejezője egy Rubik kocka. Tulajdonosváltás és fejlesztés A Hungexpo privatizációja 2005-ben zárult le, új tulajdonosa az 1978 óta rendezvényszervezéssel foglalkozó francia GL events cégcsoport lett. Első lépésként nekiláttak a Vásárközpont fejlesztésének, hiszen az épületek többsége akkorra már éves volt. A felújítás 2008-ban ért véget a legkorszerűbb, G pavilon átadásával. Ha a helyszín nem is, a kiállítások szerepe azért megváltozott az elmúlt évtizedekben. Abban az időben mikor csak a BNV létezett kiállító vett részt a rendezvényeken, mára azonban a szakosodás és a kommunikációs lehetőségek változásával a nagyságrendek is változtak. Az idei év első felében például látogató tekintette meg 2200 kiállító termékét, szolgáltatását, és közel vendég érkezett a Hungexpo területén rendezett konferenciákra, kongresszusokra a szélrózsa minden irányából. A nagyközönségnek szóló kiállítások mellett a kimondottan szakmai események nem csak az adott iparág teljes vertikumát fedik le, de kiváló networking-lehetőséget is biztosítanak felvonultatva az összes meghatározó szereplőt. 36 PERSPECTIVE 37

20 ÜZLET/STARTUP Ü Írta: Pavlovic Jován BUDAPESTI VÁSÁRKÖZPONT: NYUGATI SZÍNVONAL, KELETI ÁRAKON 2015-ben a budapesti Hungexpo rendezi meg az ITU Telecom World 2015-öt. A nagyszabású nemzetközi rendezvény hátteréről kérdeztük Ganczer Gábort vezérigazgatót és Kristóf Anitát, a Hungexpo Vendégrendezvény Értékesítési Igazgatóját. Perspective: Hogyan zajlott a kiválasztás folyamata? Hungexpo: A Hungexpo rendezvényértékesítési csapatának kifejezetten az a feladata, hogy nagy nemzetközi rendezvényeket hozzon a vásárközpontba tavaszán vettük fel a kapcsolatot a nemzetközi szervezettel, hogy megtudjuk, meddig és miképpen kell pályáznunk. Mivel állami pályázatra volt szükség, először a svájci ENSZ küldöttel tárgyaltunk, aki ismerte a konferenciát és már több ízben javasolta, hogy Magyarország is pályázzon a szervezésre. Vele közösen jutottunk el az NFM-hez, ahol pozitív fogadtatásra találtunk. A nyári munkarend miatt a döntés kicsit lassan született meg, de végül megkaptuk a zöld utat és benyújtottuk a pályázatunkat. Magyarországon kívül Mexikó, Olaszország és Hong Kong versenyzett a rendezés jogáért szeptember-októberében meglátogatták a pályázókat és végül decemberben Dohában jelentették be, hogy Magyarország lett a győztes. PM: Pontosan miként néz ki a rendezvény szervezési hierarchiája? H: A rendezvény szervezője, az ITU sok éves tapasztalattal és világos irányelvekkel. A Külügyminisztérium, mint a vendéglátó ország közvetítője szerepel, az NFM, mint szakmai koordinátor, mi pedig a házigazdák vagyunk. Magas színvonalú események megrendezésében szerzett tapasztaltunk révén az ITU sok mindent bíz ránk és kiválóan működik a kommunikáció. Az ilyen erős bizalmi viszony egyébként teljesen normális a nagy nemzetközi konferenciák esetében. PM: Szükség volt infrastruktúra-fejlesztésre? H: Igen, de szerencsére már eleve tervben volt a fejlesztés, így csak nagyobb léptékű lett, mint eredetileg terveztük. PM: Mi jelentette a legnagyobb szervezési kihívást? H: Mivel a Host Country Agreement későn került aláírásra, az operatív munkát is csak később kezdhettük el. Egy ilyen szintű kongresszusnál az előkészítési fázis általában 1-1,5 év, köszönhetően a magas színvonalnak és a szervező által támasztott igényeknek. Szerencsére ezek nem jelentettek számunkra újdonságot, hiszen több hasonló rendezvényen vagyunk már túl: pl ben mi láttuk vendégül a 62. FIFA kongresszust, ami után több vezető is úgy nyilatkozott, hogy az eddigi legjobb ilyen eseményt sikerült megszerveznünk. PM: Milyen magas rangú vezetőket várnak a kongresszusra? Hogyan biztosítják védelmüket? H: Még nem állnak rendelkezésünkre a pontos információk, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján Orbán Viktor miniszterelnök jelen lesz a rendezvény megnyitóján. Ami a külföldi potentátokat illeti, szinte biztos, hogy rengeteg miniszter érkezik majd, főként az arab, afrikai országokból, illetve a jövő évi, ITU Telecom World 2016-ot rendező országból is várható magas rangú küldöttség. PM: Milyen előnyökkel rendelkezik a Hungexpo a többi hazai rendezvényhelyszínnel szemben? H: A több kontinensen jelen levő francia GL events csoport tagjaként óriási előnyt jelent az erős háttér, a szakmai hálózat. Ezen kívül nagyon fontos, hogy mi vagyunk a legintenzívebben jelen a nemzetközi piacon. A GL events 2005-ben vásárolta meg a Hungexpót. Ezt követően kezdődött meg a terület felújítása, mely ban ért véget. Ganczer Gábor vezérigazgató egyik legfontosabb feladata volt létrehozni a vendégrendezvény csapatot, hogy a Hungexpo ne csak saját kiállításainak adjon otthont, hanem nemzetközi rendezvényeket csábítson Magyarországra. Ez egy hosszú távú piac, amit éves döntési folyamatok jellemeznek, és a hat éve elkezdett kemény munka, illetve befektetett tőke gyümölcse mostanában kezd beérni. Folyamatosan vannak nemzetközi rendezvényeink és a jövőbe tekintve is derűlátóak vagyunk. A Hungexpo kommunikációja elsősorban azért külföldön erős, mert méretünk miatt a kisebb hazai rendezvényeknek nem vagyunk alternatívái. Ettől függetlenül a tortából szép nagy szelet a miénk, amit meg is szeretnénk őrizni. Ganzer Gábor vezérigazgató 39