ZSÁMBÉK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE 2005., valamint ZSÁMBÉK NAGYKÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVE 2005.

Átírás

1 URBANITÁS TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT 1111 Budapest, Sztoczek u. 19. IV./3. tel/fax , ZSÁMBÉK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE 2005., valamint ZSÁMBÉK NAGYKÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVE június

2 Felelős tervező: A TERVEZŐK NÉVSORA ZSÁMBÉK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE 2005., valamint ZSÁMBÉK NAGYKÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVE Településtervező: Közlekedéstervező: Táj- és környezetvédelem: Víziközművek: Energiaközművek Településtervező munkatárs: Szerkesztő informatikus: MUNKARÉSZEIHEZ Kertész Beáta TT /01 Kertész Beáta Kissfazekas Kornélia (a 2004-ben jóváhagyott TSZT, valamint Örökségvédelmi Hatástanulmány) (TT /01) Tóthné Pocsok Katalin (TT /02) Burányi Endre (K1-TR /2) Heckenast Judit (MMK , K1d-1) Tóthné Pocsok Katalin (K /02) Bíró Attila, KÉSZ Kft ( , , C2-1, V3-1, V4c-1) Hanczár Zsoltné, KÉSZ Kft ( ,. G-2, HE-2, HK-2, HSZ-2, HTá-2, HV-2, G-B-12, G-B-18, GD-33) Polák Andrea Miklós Dániel Ügyvezető: Berényi Mária (TT /01) A SZABÁLYOZÁSI TERVBE ÉS AZ ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATBA BEÉPÍTETT, A POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. ÁLTAL KÉSZÍTETT ÖS ÉS 22-ES TÖMB SZABÁLYOZÁSI TERVE MUNKARÉSZEIHEZ Településtervező: Táj- és környezetvédelem: Víziközművek: Energiaközművek Városy Péter TT Drobni Mária, Exteriőr Bt K /99 Sárosiné Eötvös Judit Bíró Attila, KÉSZ Kft ( , , C2-1, V3-1, V4c-1) Hanczár Zsoltné, KÉSZ Kft ( ,. G-2, HE-2, HK-2, HSZ-2, HTá-2, HV-2, G-B-12, G-B-18, GD-33) Budapest, június

3 TARTALOMJEGYZÉK ZSÁMBÉK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2005., valamint ZSÁMBÉK NAGYKÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERV (beleértve a ös és a 22-es tömbök területét, kivéve a 34-es tömb területét) BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK, A TERVEZÉSI FELADAT JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MUNKARÉSZEI Zsámbék Nagyközség Önkormányzat 353/2005. Ö.K. számú határozata Zsámbék Nagyközség Településszerkezeti Terve módosításáról Szöveges melléklet: Melléklet a 353/2005 (VI.28.) Ö.K. sz. határozathoz ZSÁMBÉKNAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE MÓDOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA Rajzi melléklet: TSZT-B Területfelhasználási és Településszerkezeti Terv - Belterület, M=1: TSZT-K Területfelhasználási és Településszerkezeti Terv - Külterület, M=1: A SZABÁLYOZÁSI TERV MUNKARÉSZEI Zsámbék Nagyközség Önkormányzat 14/2005.(07.04.) Ö.K. számú rendelete Zsámbék Nagyközség Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Mellékletek: 1. számú melléklet SZT-B Szabályozási Terv Belterület, M=1:4000 (önálló rajzi melléklet) 2. számú melléklet SZT-B-22 Szabályozási Terv 22-es tömb, M=1:1000 (önálló rajzi melléklet) 3. számú melléklet SZT-K Szabályozási Terv Külterület, M=1: (önálló rajzi melléklet) 4. számú melléklet A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken végezhető tevékenységek TEÁOR szerinti listája 5. számú melléklet Az elővásárlási joggal terhelt telkek Függelékek: 1. számú függelék Műemlékjegyzék 2. számú függelék A nyilvántartott régészeti lelőhelyek helyrajzi szám szerint és a régészeti érdekű területek 3. számú függelék Az épített környezet szempontjából helyi védett területek, épületek, objektumok 4. számú függelék Helyi jelentőségű védett természeti területek, helyi jelentőségű természetvédelemre jelölt területek 5. számú függelék A szabályzat elemei 6.számú függelék Közterületrendezési Terv (KÖRT)

4 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK MŰLEÍRÁS ZSÁMBÉK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ MŰLEÍRÁS A 44-ES ÉS A 45-ÖS TÖMB SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ (Pomsár és Társai Építész Iroda Kft) MŰLEÍRÁS A 22-ES TÖMB SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ (Pomsár és Társai Építész Iroda Kft) Tervi rajzi mellékletek: TSZT tervlapok TSZT-BÉ Értékvédelem, táj- és természetvédelem Belterület, M=1:6.000 TSZT-K É Tájrendezési és értékvédelmi javaslat Külterület, M=1: SZT tervlapok Javaslat az Mk-Lke övezetű területek lakóterületi felhasználásához készítendő Szabályozási Tervek tömblehatárolásához, M=1:8000 SZT-Kö Mintakeresztszelvények SZT-45-Ka, 45-ös tömb, Környezetalakítási tervjavaslat, M=1:2000, kicsinyítés SZT-22-Ka, 22-es tömb, Környezetalakítási tervjavaslat, M=1:1000 SZT-22-G Geodéziai felmérés, 22-es tömb, M=1:1000 SZT-22-A Alaptérkép, a 22-es tömbhöz, M=1:1000 SZT-22-P Pincealaprajzok a 22-es tömbhöz Közműfejlesztési tervlapok KF-VÁ Viziközművek fejlesztési javaslata, átnézeti helyszínrajz, M=1: (önálló rajzi melléklet) KF-V Viziközművek fejlesztési javaslata, M=1:4000 (önálló rajzi melléklet) KF-EÁ Energiaközművek fejlesztési javaslata, átnézeti helyszínrajz, M=1: (önálló rajzi melléklet) KF-E Energiaközművek fejlesztési javaslata, M=1:4000 (önálló rajzi melléklet) Hitelesített, záradékolt földhivatali alaptérkép, M=1:2000, szelvény (önálló rajzi melléklet) ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY (önálló munkarész)

5 BEVEZETŐ, TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK, A TERVEZÉSI FELADAT Jelen tervdokumentáció - ZSÉMBÉK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE 2005., valamint ZSÉMBÉK NAGYKÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVE megnevezéssel Zsámbék Nagyközség 106/2004.(III.30.) Ök. számú határozattal tavaszán jóváhagyott Településszerkezeti Tervének a 353/2005.(VI.28.) Ö.K. számú határozattal jóváhagyott módosítása, illetve a 19/1999.(X.18.) Ök. számú rendeletével jóváhagyott Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének a 14/2005.(07.04.) Ö.K. számú rendelettel jóváhagyott módosítása. 1. Tervezési előzmények Zsámbék Nagyközség területére 1989-ben készült Általános Rendezési Terv ban új terv készítése kezdődött el, melynek programját az önkormányzat elfogadta, azonban az éppen akkor változóban lévő jogszabályi környezetben a tervi munkarészek elkészíttetését és jóváhagyatását már nem tartotta célszerűnek. Helyette, az ÁRT-programra alapozva megszületett a település júniusáig is hatályos Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata, melyet 1999-ben a 19/1999.X.18. számú rendelettel hagytak jóvá. Mivel 1999.óta, a jóváhagyás óta eltelt időszak agglomerációs jelenségei, gazdasági változásai Zsámbék számára is sürgető, új településfejlesztési kérdések megoldását vetették fel, szükségessé vált az aktuális helyzet és a látható tendenciák alapján a Településfejlesztési Koncepció megfogalmazása és a Településszerkezeti Terv elkészítése, mely feladatot az Urbanitás Kft kapta Zsámbék Nagyközség Önkormányzatától folyamán. Az előkészítő és vizsgálati munkarészeket követően a tervezés első fázisa a Településfejlesztési Koncepció megfogalmazása volt. A Koncepciót az Önkormányzat képviselőtestülete 79/2002./ számon elfogadta, majd az ennek alapján elkészült Településszerkezeti Tervet az 106/2004.(III.30.) számú határozattal tavaszán hagyta jóvá a Képviselő-testület. Ebben az időben kapott megbízást Zsámbék Nagyközség Önkormányzatától az Urbanitás Kft az elfogadott Településszerkezeti Terv alapján az akkor hatályos Szabályozási Terv módosítására. 2. A tervkészítés célja A módosítást a TSZT-hez való igazodáson kívül az az igény is szükségessé tette, hogy a Szabályzat szövege a jogalkotásnak megfelelően módosuljon. Ezt az igény az elsőkörös államigazgatási eljárás során a Középmagyarországi Területi Főépítészi Iroda állásfoglalása is megerősítette, a vélemény szerint a Szabályzatnak új, a jogalkotásnak megfelelő megfogalmazása szükséges. Így a Szabályozási Terv módosítása végülis új terv megalkotását jelenttette az akkor hatályos szabályozási terv hatályon kívül helyezése mellett. A jelen munkával párhuzamosan a Pomsár és Társai Építésziroda Kft tervezésében folyt a település un. 22-es és a 45-ös tömbjére a Szabályozási Tervek készítése. Ezen tervek tervi elhatározásait a jelen anyag (tervi rajzi munkarészek, Építési Szabályzat) tartalmazzák, azokkal szinkronban van, illetve a 22-es tömb egyes, különálló munkarészeit külön kiemelve tartalmazzák, államigazgatási egyeztetésük jelen tervvel együtt történt meg, mint ahogy végleges dokumentálásuk is úgy történik. 3. A tervezési feladat A tervezési feladat tehát Zsámbék Nagyközség 19/1999.(X.18.) számú rendeletével jóváhagyott Szabályozási Terve és Építési Szabályzata módosítása a hatályos, illetve módosítandó Településszerkezeti Terv szerint volt. A Szabályozási Terv a módosítása alapjául szolgáló, az Önkormányzat által megfogalmazott tervezési-módosítási programpontok néhány nem jelentős, a Településszerkezti Terv alapvető módosítását nem igénylő, csak kisebb területfelhasználási korrekciót jelentett a TSZT-be történő visszacsatolásnál. 1

6 Időközben azonban, a Településszerkezeti Terv jóváhagyása óta eltelt időben történt néhány változás, néhány esemény, mely indokolttá tette a terv szélesebbkörű aktualizálását, illetve módosítását. Időközben lezajlott az ARCHINOVUM, európai, településrendezési- és építészeti ötletpályázat, a Zsámbéki medence Térségfejlesztő Kht., a ZSAMÉRT, az OLÉH és a MÉK kiírásában, melynek célja a ZSAMERT (Zsámbéki medence Térségfejlesztési Társulás) 14 településének általános területfelhasználási és beépítési tervének kidolgozása, a Talentis néven létrehozandó tudásalapú régiófejlesztési program számára - 20 éves időtávlatot számításba véve - rendezési és építészeti ötleteket, megoldásokat is tartalmazó tervjavaslat kidolgozása. Ezen tervpályázat eredménye alapul szolgál a 14 település területét érintő Talentis tudásalapú régiófejlesztési program megvalósulása során létrejövő Campus, Innovációs Központ, Technológiai Park 3 pillérének, valamint számos környezetfejlesztési projekt tervei létrejöttének. A tervezési folyamatnak és hierarchiának megfelelően Etyek, Mány, Páty, Tök, Perbál és Zsámbék TSZT-je módosul, amelyek egységes koncepciót alkotva a teljes Zsámbéki medencére hosszútávú kerettervet biztosít a fenntartható fejlődés és projekt fejlesztések számára. A program Zsámbék területének külterületét érinti, az autópályához, a herceghalmi, mányi, töki területekhez kapcsolódóan. A Talentis-programnak a Településszerkezeti Terv módosításába történő integrálása, valamint a Szabályozási Tervbe való szükséges beemelése a jelen tervezési folyamatban lehetséges volt, az önkormányzattal történt előzetes egyeztetések, a program bizottsági megvitatást és elfogadását, illetve Képviselő-testületi elfogadását követően. A Talentis programnak a TSZT-ben történő szerepeltetése az eredetileg számításba vett TSZT módosítás mélyrehatóbb elkészítését követelte meg, illetve az alátámasztó munkarészek kiegészítését igényelték, amit a jelen munka tartalmaz is. A Talentis programnak a TSZT-ben történő szerepletetése építési jogot nem keletkeztet. A 20 éves távlatú program ütemezetten, a tényleges területfelhasználáshoz igazodóan, az önkormányzat szakmai felügyelete alatt álló és döntési joga mellett, későbbiekben, ütemezetten készítendő szabályozási tervek alapján lesz lehetséges. 4. A Talentis program területfelhasználásai, a TSZT módosítás új elemei (külterület) a. Gazdasági területek: az autópálya déli oldalán, a korábbiakban tervezetthez csatlakozóan, összesen 26,5 ha b. Vegyes központi területek: a Lohman-telep (33ha) és tőle északkeletre eső terület (177 ha), a tervezett térségfeltáró forgalmi út keleti oldalán, összesen 210 ha Az első ütemben felhasználható 33 ha-os Lohmann-telep tervezett hasznosítását a következők tették lehetővé: a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság herceghalmi hígtrágyás sertéstelepét, valamint a hígtrágya kezelésére kialakított hígtrágya-kezelő telepet 2003-ban használaton kívül helyezték. A Zsámbéki medence kistérségi fejlesztési koncepcióját, fejlesztési projektjeinek, fejlesztési terveinek készítését koordináló Talentis Programiroda - a létesítmények új tulajdonosainak területhasznosítási szándékát képviselve - a telepek területének távlati hasznosításával kapcsolatban - Agrogate-projekt néven a funkcióváltásnak, a területhasználat módosításának igényét fogalmazta meg. A község déli közigazgatási határán korábban működő hígtrágya-kezelő létesítményét felszámolták, a területet az új területhasználat számára kívánják előkészíteni. A hatályos Településszerkezeti Terv szerinti K-ht jelű különleges hígtrágya kezelő területhasználat helyett a módosított Településszerkezeti Terv Vk jelű központi vegyes területet határoz meg. A Vk jelű központi vegyes területet kereskedelmi-szolgáltató, oktatási, vendéglátó funkciójú létesítmények számára kívánják kínálni. A település új beépítésre szánt területe a védendő belterülettől, a lakóterületektől távol van, így a használatából, a kiszolgáló forgalomból eredő zavaró környezeti hatások is távoltarthatók. c. Különleges területek (golfpályák és rekreációs fejlesztések): az autópálya és a herceghalmi út között (35 ha) 2

7 valamint a tervezett térségfeltáró forgalmi út nyugati oldalán és a pátyi útra kapcsolódóan (483 ha) öszesen 518 ha. Zsámbék déli részén, a Herceghalmi út és a Pátyi út között nagy kiterjedésű különleges idegenforgalmi terület létesítési lehetőségét határozza meg a terv. A Talentis Programiroda a Zsámbéki medence kistérségi fejlesztési koncepciójának részeként ezen a területen jelentős zöldfelületű különleges területhasznosítású létesítmények pl. golfpálya és kapcsolódó szolgáltató területek - igényét fogalmazta meg. 5. A tervezési feladat tételes felsorolása, A TSZT módosítás és SZT módosítás elemei sorszám a megoldandó feladat 1. a FO-VILL Kft kérelmére a 33-as tömbben az 453 hrsz-ú ingatlan szomszédságában a Gksz építési övezet kiterjesztése a lakóterületi építési övezet rovására 2. a 32-es tömbben az orvosi rendelő telkének településközpont vegyes (intézményi) területté történő övezeti besorolása (Magyar u. 22.) 3. a Petőfi S. u. 23. számú telek településközpont vegyes (intézményi) területté történő övezeti besorolása (református templom) 4. a Kecske park egy kisebb részén parkoló kialakítása (a Településszerkezeti Terven nem jelölendő elhatározás) 5. a 44-es tömbben a jelenlegi sportterületi besorolás részleges átsorolása lakó építési övezetbe 6. a 34-es tömbben a PEMÜ területének övezeti átsorolása Vt településközpont vegyes építési övezetből Gksz építési övezetbe a megoldás módja, magyarázata, illetve egyes esetekben a bizottsági határozat az átvezetés megtörtént az átvezetés megtörtént az átvezetés megtörtént a településszerkezeti jelentőségű közpark településképi értékű zöldfelület, mely terület egy részén kisebb kapacitású, nem önálló, a közparki funkciót nem veszélyeztető parkoló elhelyezése, kialakítása nagy körültekintést igénylő közterületrendezési feladat, ezért az átalakítása a Szabályzat szerint csak Közterületrendezési Terv alapján lehetséges, közterületi parkoló csak helyi parkolási rendelet alapján számítható be egy létesítmény parkolási mérlegébe, a közterületi parkolás legalizálásához, szabályozásához meg kell alkotni a helyi parkolási rendeletet az átvezetés megtörtént a 44-es tömbre készült SZT szerint az átvezetés megtörtént a DINPI-vel (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) történt egyeztetésnek megfelelően, az övezeti átsoroláshoz a DIMPI hozzájárult általa elfogadott területlehatárolással, illetve szabályozási előírások megfogalmazásával a Gksz építési övezeti besoroláshoz a Portaterv által jelen munkával párhuzamosan készített szabályozási terv alapján a tömbbel szemben levő terület különleges építési övezeti besorolásához idegenforgalmi hasznosítással, a szennyvíztisztító védőtávolságának korlátozása mellett 3

8 7. szakhatósági hozzájárulás esetén a 42-es és 46-os tömbök Gksz építési övezetbe sorolása a Vt településközpont vegyes építési övezetből 8. a 45-ös tömb Barackos utca belterületbe vonása 9. a Szent György lovasklub alatti 049/19-20 hrsz-ú telkek belterületbe vonása lakóterületként az átvezetés megtörtént a DINPI-vel történt egyeztetés szerinti területlehatárolással, illetve szabályozási előírások megfogalmazásával, valamint azt követően az önkormányzati egyeztetéseknek megfelelően: a 42-es tömbben levő, a Ziegler terület melletti, beépítetlen háromszög alakú telek (1720 hrsz) övezeti besorolása közpark, azaz Zkp övezetre módosul, a Török-kúttól a Malomig terjedő területi hatályú patak-rehabilitációs tervre tekintettel a 42-es tömbben levő az 511 hrsz-ú telek nem beépíthető, külterülethez csatolandó, mezőgazdasági terület marad a védendő patakok rehabilitációjára tekintettel a 46-os tömbben Gksz építési övezeti besorolás lehetséges a Herceghalmi út keleti oldalán a természet-közeli állapotú terület határáig, valamint az út északkeleti oldalán, a regionális gázvezetékig, a Herceghalmi út és a természet-közeli terület közötti terület területfelezőjéig. az átvezetés megtörtént az átvezetés megtörtént a közlekedési törvény szerint az országos út külterületi szakasza melletti 50 méteres sáv nem vonható belterületbe az építési törvény szerint viszont, ha az út menti terület belterületté válik, akkor az utat is belterületi jellegűvé kell alakítani, vagyis közvilágítás és járda kell 4

9 10. az 57-es és 79-es tömbökben a belterületi határon levő utcák másik oldalán levő telkek belterületbe vonása készítendő szabályozási terv nélkül, mely során nyeles telek kialakítható, ha nem akadályozza a tömb feltárását 11. az Akácfa utcában a Rátkay-féle kérelem támogatása, azaz kisebb telekméretek, 720m 2 meghatározása 12. a Medicontur telekmegosztási kérelme, mely szerint belterületbe vonandó központi vegyes területként a Főiskola számára 13. a Kálvária alatti gyurgyalagos terület zöldterületi övezeti besorolása 14. a mányi út felé vezető elkerülő út védőtávolságának felülvizsgálata 15. az óvoda területének (volt tiszti klub) településközpont vegyes terület építési övezeti besorolása 40%-os legnagyobb beépítettség biztosításával 16. a Rácvárosi pincesor lakó építési övezetté nyilvánítása különleges építési övezeti besorolás helyett a belterületbe vonás és építési engedélyezés csak legalább tömbönként készített részletes, a telektulajdonosok egyeztetett érdekeit a lehetséges mértékig figyelembevevő szabályozási terv alapján, illetve a terület adottságaira tekintettel egyéb feltételek érvényesülése esetén lehetséges (lásd Szabályzat, Mk-Lke övezet), nyeles telek ezen a területen nem alakítható ki, mert annak véletlenszerű elhelyezkedése a tömbök további telkeinek rendezését, lakóterületi kialakítását korlátozza, akadályozza, ezeken a területeken a belterületbe-vonás lehetőségét a terv tartalmazza, meghatározva a tervezett belterületi határ meghatározásával azokat a területrészeket, amelyeket a fenti körülmények és feltételek teljesülése esetén belterületbe lehet vonni a terv alátámasztó munkarésze - a lakossági fórumon elhangzottaknak megfelelően, a lakossági igényeket kielégítve - javaslatot tartalmaz a belterületbe vonható, tervezett lakóterületekre készítendő Szabályozási Tervek tömblehatárolására irányadó jelleggel a legalább telektömbre készülő SZT alapján telektömbre szóló Telekalakítási Terv készítendő, a telektömb telekalakítása ugyanis csak olyan telekalakítási terv alapján engedélyezhető a 85/2000.(XI:8.) FVM rendelet alapján, mely tervet TT-s tervezési névjegyzékben szereplő tervező készít az átvezetés megtörtént az átvezetés megtörtént, településközpont vegyes területként az átvezetés megtörtént, a Kálvária alatti volt homokbánya területét, ahol a homokfalban gyurgyalagfészkelő helyek alakultak ki, a természetvédelemről szóló törvény alapján, mint védett élőlény élőhelyét védeni kell, a tervezett zöldterület kialakítását a természetvédelem érdekeinek kell alárendelni. amennyiben a délnyugati elkerülő út országos út lesz, a védőtávolsága méter, ha helyi út, akkor védőtávolsága nincs az átvezetés megtörtént az illetékes tűzoltóságtól az államigazgatási eljárást megelőzően megkért vélemény szerint az átsorolást nem javasolja a kialakult helyzetre tekintettel, az átsoroláshoz szükséges feltételek teljesülése esetén (befalazások a megfelelő tűztávolság biztosíthatóságához, a tűzi-vízhálózat, megfelelő út kiépítése, stb.) adható ki a használati mód változáshoz az engedély bizottsági döntés alapján a Kpi - különleges pince építési övezeti besorolás marad 5

10 17. az 57 és 61-es tömbökre örökségvédelmi hatástanulmány készítése 18. oldalhatáros beépítés esetén a hátsó oldalhatáron ablak építésének, ablak nyitásának megtiltása a helyi védelemre javasolt területen 19. az újonnan kialakított építési övezetek telkei méretének csökkentése (720m 2 ) 20. a területi főépítész szakmai véleménye alapján az Országos Településrendezési Tervhez való igazodás érdekében: a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban belterjes vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki a belterjes mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban, a külterjes mezőgazdasági térséget pedig legalább 75%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni 21. a Szőlőhegyi út fölötti terület belterületbe csatolása 22. a 3080, 3081/3 stb. hrsz-ú telkek belterületbe csatolása 23. a Gagarin utcai 27/43 és 27/23 hrsz-ú ingatlanok építési telekké történő kialakítása 24. a telepítési távolságról való rendelkezés (a legkisebb ültetési/telepítési távolság az ingatlan határától) a.) belterületen és külterületen a zártkerten belül eső részén b.) külterületnek a zártkertnek kívül eső részén örökségvédelmi hatástanulmány az egész tervezési területre készül alátámasztó munkarészként a jogszabályi előírásoknak megfelelően és tartalommal az egyedi kérés általánosságban nem fogalmazható meg, így az nem illeszthető be a Szabályzatba a korábbi, egyes területekre készült és jóváhagyott Szabályozási Tervek építési övezetiben szereplő telekméretek megváltoztatásának nincs értelme, hiszen ezeket a telkeket már kiosztották (Csillaghegy, Határ út menti terület) a 45-ös tömbre készülő terv az adottságok alapján szintén lehetőséget ad a szakmai szempontból kívánatos, 720 m 2 -nél nagyobb méretű telekosztásra Zsámbék egyéb, kialakult területein a kisebb telekméretet tartalmazza a terv a kialakult állapotokhoz igazodóan (500, 700 m 2 telekméretek) A Településszerkezeti Terv az Országos Területrendezési Terv (OTrT) területi és szabályozási meghatározásaihoz igazodva határozza meg a település mezőgazdasági- és települési térségét. Az OTrT a Mányi út melletti meglévő bányaterületet, a hulladéklerakó területét és a lovassportot szolgáló különleges területeket, a funkcióváltás előtt álló két volt honvédségi területet (különleges oktatási, egészségügyi, sport, kulturális) nem jelöli beépítésre szánt területként, ami így eltérést mutat az OTrT, Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve és Zsámbék Településszerkezeti Terve között. A meglévő beépítésre szánt területek szerepeltetése így visszacsatolandó módosítási igényként jelentkezik az OTrT, valamint BART számára. lásd a 10. pontra adott választ a lakossági fórumon elhangzottak szerint korrigálva, azaz belterületbe tervezettként jelölve asz SZT-n, az érintett telkek korábbi belterületi státuszra tekintettel a kívánt lakóterületi építési övezet meghatározása megtörtént a 27/23 hrsz-ú telken, a 27/43 hrsz-ú telek építési övezeti módosítási kérelme visszavonva meghatározva a Szabályzatban 25. Nyárfás utcai körforduló az átvezetés megtörtént 26. a 3550 és 3551 hrsz-ú ingatlan lásd a 10. pontra adott választ belterületbe vonása 6

11 27. a Bicskei és a Csap utca által határolt telkek úttal történő feltárása végfordulós zsákutca kialakításával a 693/1 és a 693/2 hrsz-ok érintése nélkül 28. a 0175/3 hrsz-ú ingatlanból kialakítandó 400m 2 nagyságú terület ipari övezetbe az átvezetés az önkormányzati adat-szolgáltatás szerint megtörtént az átvezetés megtörtént sorolása a Szabályozási Terv készítésekor a Településszerkezeti Tervhez képest változtatást jelentő tervi elhatározások (további, TSZT módosítást igénylő kérdések) Közlekedési kérdések 29. Zsámbék belterületét nyugat felől elkerülő út nyomvonalának változatai: A.) a hatályos TSZT-ben szereplő, Mány irányába vezető nyugati elkerülő út megtartása, vagy B.) a Zsámbék belterületének nyugati szélén haladó, az elkerülő útszakaszt helyettesítő helyi gyűjtőút tervi szerepeltetése, a TSZT módosítása 30. Zsámbék külterületét érintő, a 1101 sz. és a 1103 sz. utakat összekötő út: 31. a községközpontból való kitelepítése érdekében az autóbusz-végállomás (forduló és parkoló) számára helykijelölés (helyigény kb m 2 telekterület) Egyéb kérdések 32. a településközpont vegyes terület és a központi vegyes terület összeolvasztása településközpont vegyes területté 33. a Romtemplom környezetében a lakóterületi övezet településközponti vegyes területbe sorolása 34. a Zichy-téren - a Kastély alatti földhivatali sportterület - különleges övezetből közpark Zkp - övezetbe sorolása 35. a Magyar utca és az Etyeki utca közötti tömbben a patak (vízelvezető árok mentén) mentén eldöntendő kérdés: A.) gyalogos és kerékpáros sétány kialakítása, vagy B.) tömbfeltáró út szabályozása, lakótelkek kialakítására a bizottsági határozat szerint a TSZT szerinti, a Zsámbékot nyugat felől elkerülő út marad, nyomvonala annyiban módosul, hogy a 10sz. főút és az M1 autópálya közötti új kistérségi, Zsámbékot keletről elkerülő úthoz - annak az egyenes továbbvezetéseként - a Herceghalmi útnál csatlakozik, és alternatív lehetőségként a Zsámbék és Mány között haladó észak-déli irányú tervezett nemzetközi útig egyenesen továbbvezethető, ahhoz csatlakoztatva is betöltheti az átmenő forgalmat elvezető szerepét a környező települések településrendezési tervei készítése során kialakult javaslat, amely szerint távlatban a 1101 sz. és a 1103 sz. utakat új forgalmi út fogja összekötni az út az M1 északi pályájának és a 1101 sz. útnak a csomópontjából indul, és érinti Zsámbék közigazgatási területét is, annak délkeleti szélén a tervezett útkapcsolat az érintett zsámbéki területek felértékelődése által Zsámbéknak közvetlenül is hasznos lenne, kapcsolható a Talentis programhoz, hálózati szempontból azért nagyon kedvező, mert elvezet olyan forgalmakat is, amik egyébként Zsámbékon keresztül haladnának bizottsági határozat szerint a buszfordulót a Herceghalmi út környezetében levő gazdasági építési övezetben kell kialakítani, a Szabályzat építési övezeteiben erre lehetőséget kell biztosítani a megkülönböztetésnek Zsámbék esetében nincs jelentősége, a terv övezeti rendszerét egyszerűbbé, világosabbá teszi a településközponti vegyes terület segíti a romtemplom intézményi fejlődését, átalakulását, de ugyanakkor nem akadályozza a lakóterületi használatot megtörtént bizottsági határozat értelmében a patakpart távlati feltárása akár gyalogos és kerékpáros, akár beépítés céljára út kialakítása biztosítására - a SZT-ben a patak élétől számítva 15-15m mélységű hátsókert biztosítandó, ugyanezen okokból a 22-es tömbben a Terv utca felőli telekvégeken 15 m-es hátsókert biztosítandó 7

12 36. a 13-as tömbben a regionális közművezetékek által érintett területen a TSZT szerinti lakóterület helyett vegyes településközpont - Vt - építési övezet meghatározása, valamint a telek fennmaradó részén különleges idegenforgalmi terület - Ki és az áttelepítendő adótorony számára különleges - Ka - közműterület jelölendő ki 37. A műemléki környezet kibővítése, a helyi értékvédelemmel kapcsolatos elhatározások: A.) a hatályos TSZT-ben, országos védettséget élvező Műemléki környezet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által kívánt és elfogadott kibővítése megtartása B.) a Műemléki környezet kibővített területe helyi védett területként szerepeltetése a tervben a csatlakozó, a TSZT-ben helyi védettségre javasolt területként. (A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ezzel előzetes állásfoglalása szerint nem ért egyet) 38. meglevő épület bontása esetén a javasolt beépíthető minimális telekméret 400m 2 (a Szabályzat 10. (1) bekezdés e.) pontja) Különösen a községközpontban sok kisméretű telek van, ezért célszerű ennek a szabálynak az alkalmazása 39. a hatályos Határ út menti SZT-ben az oldalkert előírása 9m. Ettől kevesebb is elég lenne, pl. 7,5m. 40. elővásárlási jog bejegyzését kéri az önkormányzat az alábbi hrsz-okra: Egyéb új tervi javaslatok 41. Zsámbék központi térrendszerének kialakítására Közterületrendezési Terv készítési kötelezettség kijelölése megtörtént a bizottsági határozat értelmében maradnak a hatályos TSZT szerint meghatározások, lehatárolások elfogadva nagyrészt már beépült területről lévén szó, maradjon a 9m-es oldalkert méret lakóterület fejlesztés érdekében a 45-ös tömbben a 592 hrsz-ra intézményfejlesztés érdekében a 7-es tömbben a 30/4 hrsz-ra sportterület-fejlesztés érdekében a 804 és 807 hrsz-ra gazdasági-kereskedelmi terület fejlesztése érdekében a 46-os tömbben a 0101/1, 0101/2 hrsz-ra, a 0101/5, 101/6 és 101/7 hrsz SZT által érintett részére a javasolt területlehatárolás a romtemplom és környezetét is magában foglalja, de a tervkészítés két ütemre is osztható 8

13 42. Talentis program Gazdasági területek: az autópályától délre eső terület a kijelölt gazdasági terület kapcsolódik Zsámbék hatályos Településszerkezeti Tervében szereplő gazdasági területhez, a Zsámbék közigazgatási határával szomszédos Mány (Fejér megye) és részben Herceghalom gazdasági területeihez, amelyeket már az érintett település Képviselő-testülete megszavazott (Herceghalomban január. 31.-én hatályba lépett az új Szabályozási Terv). Herceghalom közvetlen szomszédságában a jószomszédság jegyében, a herceghalmi egyet nem értésre tekintettel - mintegy 46 ha-nyi terület gazdasági felhasználásától visszalépett, majd még később, a terv lakossági fórumán bejelentettek szerint - további 27,5 ha területről törlődik a gazdasági területhasználat. Ezen területek mezőgazdasági hasznosításúak maradnak. a terület megközelítése mindkét irányból (Mány és Herceghalom) az új Településszerkezeti és Szabályozási Tervek által már meghatározott módon történik a terület feltárásához új autópálya csomópont és lehajtó kialakítása nem szükséges Központi vegyes területek: a térségfeltáró úttól délkeletre eső területek Herceghalom jóváhagyott Szabályozási Tervnek megfelelően az autópálya csomópontjába érkező, Zsámbék déli külterületein keresztülhaladó Telki- Budajenő közvetlen elérhetőségét segítő tervezett, térségfeltáró út, új csomópont (Zsámbéki /Herceghalmi/ út autópálya csomópont) és szomszédságában az AGROGATE projekt fejlesztése indul el 2005 tavaszán. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen agrár-klaszter (oktatás, kutatás-fejlesztés, disztribúció, takarmánykeverés, raktározás) valósul meg, amely ingatlanok első ütemben közvetlen Zsámbék településhatárával szomszédosak. A Központi vegyes övezet lehetővé teszi a területen mind az agrár-klaszter oktatási és innovációs épületeinek elhelyezését, a hozzá kapcsolódó szállásjellegű épületek létrehozásának lehetőségét is beleértve, mind az olyan nem zavaró hatású gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató projektek megvalósíthatóságát, amelyek jól kapcsolódnak a csatlakozó herceghalmi, valamint a töki gazdasági területekhez. Zsámbék területén, a TSZT-ben kijelölt vegyes központi területek: a fenti projekt bővítésének lehetséges második, harmadik ütem megvalósulásának lehetséges iránya az úgynevezett Lohmann-telep, Zsámbék közigazgatási területére eső részén a település történelmi belterületétől legmesszebb húzódó részén további, a Páty-Zsámbék főútig húzódó, központi vegyes övezet kijelölése egészen a Tök-Zsámbéki újmajorig, amely területekhez Tök község gazdasági területei csatlakoznak Különleges, sport rekreációs területek: A magas zöldfelületi arány, az alacsony mértékű beépítettség biztosítása, a turisztikai és idegenforgalmi bevételek reménye összhangban vannak a település hosszú távú fejlesztési koncepciójával, a képviselőtestület elvárásaival. Az itt kialakításra kerülő golfpályák és rekreációs fejlesztések megvalósításának feltétele a szabályozási terv és építési engedélyek megszerzésekor a környezeti hatástanulmány elkészítése, az abban megfogalmazott feltételek teljesülése. A TSZT módosításban kijelölt különleges területek: a térségfeltáró út településhez közelebb eső, nyugati oldalán, valamint a páty-zsámbéki főút mellett az autópálya csomópont környezetében, herceghalmi területekhez csatlakozóan 9

14 Egyéb kiemelendő tervi elhatározások A Szomori útról feltárható, volt honvédségi területek az Önkormányzat tulajdonába kerültek, így a terüfelhasználásukat a korábbi szándékoknak megfelelően a különleges területek körébe tartozó oktatási, egészségügyi, szociális, illetve sportolási, kulturális célú területekként lehet meghatározni. A Magyar utca és az Etyeki utca közötti tömbbelső, illetve a felette lévő területek, a Törökkút vizét levezető vizes árokra ökológiai rehabilitációs tanulmányterv és intézkedési javaslat készült 2004-ben. Az árok a 42-es tömb északi határán lép ki a külterületre, illetve itt éri el a Békás-patak felé haladó árkot. A korábbi elképzelések szerint alternatív javaslatként, az árok és a Ziegler Ostyaüzem közötti területre települt volna ki az autóbusz-végállomás. Az ökológiai értékek védelme érdekében azonban - helyi döntés alapján - ezen a területen a vízfolyás és élőhelyeinek védelme érdekében ökoparkot kíván a település létesíteni. A régi Szomori út menti sportterület helyett szintén közparkot kíván a település a távlatban kialakítani, ami a korábbi tervhez képest változtatást jelent. A szakhatósági egyeztetést követően történt tervi változások összefoglalva: 1. A rendelet kisebb pontosításai, kiegészítései a Terviratokban szereplő Tervezői válaszok szerint 2. A Gksz terület csökkenése a herceghalmi határ mentén a Talentis-program területén, azaz 26,5 ha mezőgazdasági terület marad, vagyis az itt kijelölt gazdasági területe 46+27,5ha-ral kevesebb a terv szerint. 3. Az ÁNTSZ észrevételei szerinti kiegészítések, korrekciók, a szennyvíztisztító telep tisztító műtárgya körül meghatározott 500m-es védőtávolság az eddigi 400m-es védőtávolság helyett, illetve a feltételhez kötött 300m-es távolság szerepeltetése, az érintett területeken a szabályozás kisebb korrekciója a gazdasági területek látványvédelmének érdekében, a beültetési kötelezettség kijelölésével, mint településrendezési eszköz igénybevételével. Az 500m-es védőtávolság miután az a tisztító műtárgy körül határozandó meg megegyezik a korábbi 400 m-es, a tisztítótelep határától mért távolsággal. A jelen tervben szereplő 500m-es távolság tehát nem korlátoz nagyobb területet, mint a korábbi hatályos tervekben meghatározott, a tisztítótelep határától mért 400 m-es védőtávolság. A hulladéklerakó körüli védőtávolság az ÁNTSZ nyilatkozata szerint 500m. 4. A 22-es tömbben a Józsefvárosi pincekör ideiglenes műemléki jegyzése a kapott KÖH adatszolgáltatás alapján. 5. A bányák területének korrekciója a kapott adatszolgáltatás alapján. 6. A regionális vízvezetékek korrekciója a kapott adatszolgáltatás alapján, illetve a regionális vízvezeték közterületi szabályozása. 7. A 34-es tömb kivétele a Szabályozási Terv hatálya alól, tekintettel arra, hogy annak szakhatósági egyeztetése nem zárult még le a jelen terv készítésének befejezésekor. 8. A június 22-én megtartott lakossági fórumon elhangzottak figyelembevételével a korábbi önkormányzati határozat szerint, a Malom-dűlő korábban volt belterületi telkeit feltételhez nem kötött belterületbe vonhatónak jelzi a Szabályozási Terv. 9. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodási és Víziközmű Osztályától érkezett hatósági észrevétel alapján a terv kiegészül a Zsámbék B-6 vízmű-kút 50 éves elérési idejű felszíni védőterületének ábrázolásával. A jelenleg tartalékban tartott B-6 kút a távlati ivóvízellátásban hasznosítható, a karsztkút védőterületének meghatározása megtörtént. A hidrogeológiai B védőövezeten belül a felszín alatti vizek védelmét szolgáló 123/1997. Korm. rendelet előírásait érvényesíteni kell a területhasználat és az építés során. A Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv tartalma a vízvédelmi rendelkezésekkel összhangban van. 10

15 JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

16 Zsámbék Nagyközség Önkormányzat 353/2005.(VI.28.) Ö.K. sz. határozata Zsámbék Nagyközség Településszerkezeti Terve módosításáról Zsámbék Nagyközség Képviselőtestülete az évi LCV. Tv., valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Tv (és annak módosításáról szóló évi CXV.tv.) 7..ának (3) bek. B) pontjára tekintettel, továbbá hivatkozással a 253/1997.(XII. 20.) Korm. Rendelettel közzétett OTÉK 2.. (1) bekezdésében foglaltakra az alábbi döntést hozza: 1. Jóváhagyja Zsámbék Nagyközség közigazgatási területére vonatkozóan a Településszerkezeti Terv módosítása mellékelt leírását, valamint a TSZT-B Területfelhasználási és Településszerkezeti Terv Belterület, M=1:10.000, valamint a a TSZT-K Területfelhasználási és Településszerkezeti Terv Külterület, M=1: rajzszámú és megnevezésű tervlapokat. 2. E határozat hatálybalépése után a közigazgatási területen belül készülő szabályozási terveket és műszaki terveket a Településszerkezeti Terv módosításával összhangban kell elkészíteni. Határidő: folyamatos Felelős: főépítész 1

17 Melléklet Zsámbék Nagyközség Önkormányzat 353/2005.(VI.28.) Ö.K. sz. határozatához ZSÁMBÉK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE MÓDOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA TÉRSÉGI SZEREPKÖR Zsámbék a Budapesti Agglomeráció részét képező település. Szándéka, hogy az agglomerációs előnyök és hátrányok között egyensúlyt teremtve, céljait jelentős kistérségi együttműködés keretei között valósíthassa meg. Ugyanakkor nem akar az önálló szerepkör elvesztését előidéző, agglomerációs kiszolgáló alvó-falu helyzetébe süllyedni, hanem elsősorban a már hatályos tervek által biztosított lélekszám-növekedési keretek között, a kistérséget is ellátó speciális szerepeket kíván felvállalni. Ezért a Településfejlesztési Koncepciójában megfogalmazott egyik fő célja a térségi települési kapcsolatok és együttműködés fejlesztése, a történelmi kisrégiós központi szerepkör megerősítése, a) az alábbi meglévő térségi szerepek fejlesztésével: kulturális (műemléki, kulturális és fesztivál-turisztikai) központ, oktatási központ és b) új szerepkörök felvállalásával: térségi sportközpont, egészségügyi és szociális központ; kistérségi rendőrőrs, kistérségi hulladékudvar, a Talentis tudásalapú regiófejlesztési program egyik tagjaként intézményi, sport- és szabadidő-központi, valamint az autópályához kapcsolódó gazdasági szerep távlatban az esetleges termálvíz hasznosítás üdülési, illetve hőenergia-felhasználás céljából TERÜLETFELHASZNÁLÁS Zsámbék közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A beépítésre szánt területek jelentős része már beépített, de a terv további jelentős beépíthető területeket jelöl ki, elsősorban a település közigazgatási területének déli részén. A beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és tervezett belterületek, melyek, a felhasználási igények szerint, ütemezetten vonhatók belterületbe. A közigazgatási terület déli részén kijelölt beépítésre szánt területek nem vonandók belterületbe. Meglévő Tervezett - a meglévővel együtt A közigazgatási terület 3366 ha ua., 3367 ha nagysága 8299 m2 ~3.367 ha melyből belterület: 257 ha 394,5 ha (ebből~141,5 ha* növekmény, de 4 ha külterülethez csatolás, azaz növekmény 137,5 ha (a TSZT-hez képest 14,5ha növekmény) külterület: 2944ha 2855,5 ha zártkert: 166ha* ~117 ha 141,5 ha*, ebből - a Herceghalmi út mentén (nagyrészt már beépült terület) 43 ha - a Határúttól délkeletre eső területen 42ha - a fennmaradó ~58 ha a volt zártkerti területek távlati lakóterületi átalakulásával belterületbe vonható terület 2

18 A JELLEMZŐEN BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A település beépítésre szánt területei az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: 1.) Lakóterületek Kisvárosias (kialakult) lakóterület - Lk Kertvárosias lakóterület Lke 2.) Vegyes területek Településközpont vegyes terület - Vt Központi vegyes terület - Vk 3.) Gazdasági területek: Kereskedelmi szolgáltató terület Gksz 4.) Különleges területek: Egyéb (máshova nem sorolt) különleges területek Romtemplom területe Krtp Kálvária - Kká Oktatási terület Ko Piac terület Kpi Pinceterületek Kp Jelentős zöldfelületű különleges területek Temetők, kegyeleti parkok Kte, Kke Sportolási célú területek - Ksp Idegenforgalmi területek (lovaspályák, malom-tó melletti idegenforgalmi területek) Ki Közműterületek Khsz - Szennyvíztisztító telep, Kgá - Gázátadó, Ka jelű adótorony, Kvi Vízműtelep Hulladéklerakó területe - Kh Bánya-, bányászattal érintett terület - Kb A beépítésre szánt területek egyes területfelhasználási egységei terhelhetőségének felső határa, valamint annak jelenlegi jellemző értékei az alábbiak: Területfelhasználási egységek Legnagyobb Beépítettség (%) * szintterületsűrűség* Jellemző Megengedhető legnagyobb Kisvárosias lakóterület Lk kialakult kialakult, illetve 45 Kertvárosias lakóterület 0,6-1, Településközpont vegyes terület Vt 0,8-1, Központi vegyes terület Vk 1,5, illetve SZT SZT alapján alapján Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz 1,5**, illetve SZT alapján Különleges területek Oktatási terület Ko kialakult, 2,0, illetve SZT alapján **, illetve SZT alapján , illetve SZT alapján Idegenforgalmi, kulturális, sport 0,4. illetve SZT - SZT alapján terület Ki, Kk, Ksp, alapján * az OTÉK szerinti értelmezésben ** az Má övezetekben, a későbbiekben kialakítható gazdasági területek esetén a készítendő SZT szerint 3

19 A beépítésre szánt területek felhasználása, a belterületek növelése csak ütemezetten, szigorú (műszaki, környezeti és gazdasági szempontú) feltételekhez kötött és a fejlesztésben érdekeltek költségviselése mellett valósíthatók meg. Az M1 út melletti gazdasági területek, a délkeleti, keleti tervezett gazdasági és különleges területek fejlesztésekor a területek más célú hasznosítását javasolt ütemekre bontva megvalósítani, annak során Zsámbék tájhasználatát, beépítési és építészeti hagyományait, jellegzetességeit, tájképi, településképi adottságait, látványvédelmi követelményeit alázattal figyelembevevő, illetve azokhoz alkalmazkodó beépítési-építészeti megoldásokat kell az új területhasználatoknál alkalmazni. Lakóterületek A korábbi terveknek megfelelő fejlesztési területek: a) az önkormányzat elhatározásának megfelelően tömbökön belüli új utcanyitásokkal a terv nem számol, kivéve a folyamatban levő 44-es tömb tömbfeltárását, a Szabályozási Terv alapján b) korábban készült és jóváhagyott szabályozási tervek szerint beépíthető (részben megvalósítás alatt álló) lakóterületek: Határ úti terület (18. sz. tömb-i.-ütem) kb. 65 db lakótelek Csillagerdői terület (48. sz. tömb) kb. 100 db lakótelek Határ úti terület (18. sz. tömb-ii.ütem) kb. 40 db lakótelek a volt zártkerti területek belterülethez csatlakozó tömbjei (57, 61, 75, 77, 79, 80, 81, 82 sz. tömbök): kb. 460 db lakótelek Összesen: kb. 665 db lakótelek A jelen tervmódosítás szerinti lakóterület-fejlesztés: az SZT módosítással együtt készülő 44-es tömb Szabályozási Terve szerint: db családiházas lakótelek (210 db) - 50 db társasházas lakásszám Mindösszesen: kb. 855 db lakótelek Vegyes területek Településközponti vegyes területek - Vt: Ebbe a területfelhasználási kategóriába soroltak a település belterületének intézményterületei: a történelmi településközpont tömbjei, illetve az azokkal szomszédos, intézményi tömbszélek a Romtemplom környezetének tömbjei azok a területek, ahol fontos az intézményi területfelhasználás hangsúlyozása: a Petőfi S. utca melletti intézményi alközpont térsége az Ady Endre út környezete, mint alközponti szerepű térség a 24-es tömb alközponti funkciók elhelyezésére a 61-es tömbben a megszűnő gazdasági terület helyén A település területén ebbe a kategóriába soroltak a fenti területeken belül a meglévő községközpont középfokú szerepkörrel rendelkező intézményi területei: a Premontrei Szakközépiskola területei a kistérségi mentőállomás és orvosi ügyelet a BM-oktatási központ területe. Központi vegyes területek - Vk: Ebbe a területfelhasználási kategóriába soroltak a település délkeleti külterületén kijelölt Talentis tudásalapú régiófejlesztési program intézményterületei a tervezett térségfeltáró forgalmi út mentén Különleges területek Zsámbék közigazgatási területén az intézmények, illetve intézményi jellegű területek az alábbi különleges területfelhasználási egységbe soroltak: 4

20 Egyéb (máshova nem sorolt) különleges területek: Romtemplom (Krtp) Kálvária (Kká) Oktatási terület a volt Katolikus Tanítóképző Főiskola és a Josephinum területe (Ko) Piacterület (Kpi) - Magyar u.- Ady E. utca sarokterületén, Pinceterületek (Kp) az un. Józsefvárosi gödör, a Petőfi S. utca, a Régi Szomori út, a Szuszogó út, a Mélyvölgyi út és a Rácvárosi u. mentén Jelentős zöldfelületű különleges területek temetők, kegyeleti parkok (Kte, Kke) sportolási célú területek (Ksp) meglévő: a Petőfi S. utcai sportpálya újonnan kialakítandó: a 45. tömb területén Idegenforgalmi területek (Ki) lovas-pályák, lovas-centrumok a Malom-tó melletti idegenforgalmi területek, a 3645 hrsz.-ú volt honvédségi terület, (a korábban sertéstelepként használt és jelenleg védőtávolság nélküli, gazdasági területként szabályozott telephely védőtávolságának csökkentése vagy megszűnése esetén) szociális, oktatási célra (pl. erdei iskola, környezeti nevelési és oktató központ) és szociális lakásépítés céljára távlati területként íjász-pálya a 34-es tömbbel szemben, a Pátyi úttól délre eső terület levő terület a pedagógusföldek melletti területre tervezett új szabadidős-rekreációs terület külterületen a Talentis-program szerint fejleszteni kívánt sport- és szabadidős területek Közműterületek Szennyvíztisztító telep (Khsz) Gázátadó (Kgá) Adótorony (Kad) Vízműtelep (Kvi) Bánya-, bányászattal érintett terület (Kb) Hulladéklerakó területe (Kh) Gazdasági területek - Gksz Ütemezés Megnevezés Területnagyság (ha) Meglévő területek, összesen 16,0ha: a 45. sz. tömb egy részén ~6 ha a Pátyi út mellett (PEMŰ) 7,4 ha a 42. számú tömb egy része (Ziegler):.~1 ha Medicontur Kft. területe ~1,1 ha a Magyar utca - Ady E. utca sarkán ~ 0,5 ha lévő gazdasági terület A TSZT-ben kijelölt gazdasági területek, összesen 23,0ha: I. ütem a volt major területe (45.tömb) ~20 I. ütem a Pátyi út melletti terület ~3,0 A TSZT-módosításban kijelölt új gazdasági terület, összesen 15,5 ha II. ütem a Pátyi út melletti területek ~7,0 II. ütem a Herceghalmi út mellett ~8,5 Összesen, ~54,5ha belterületen I. ütem M1 autópálya melletti területek 100 ha további ütemekre bontandók I.-II-ütem Talentis területek az autópálya mentén ~26,5 ha Összesen: 181 ha 5

21 Az ütemezést a településszerkezeti adottságok, a terület beépítési kötöttségei (védőtávolság, látványvédelem) és a mezőgazdasági területek minősége határozta meg. A JELLEMZŐEN BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési területek Országos utak Zsámbék közigazgatási területét az M1 autópálya, a 1101sz., a 1102sz., a 1104sz., és a 1105sz. összekötő utak érintik. Az autópálya a közigazgatási terület déli szélét érinti, az összekötő utak áthaladnak a településen. Az országos utak tervezett fejlesztései A megyei terv szerint Zsámbék közigazgatási területét országos közútfejlesztési elképzelés is érinti. A 10sz. főút és az M1 autópálya között egy új, a településeket elkerülő útkapcsolat kiépítését tervezik. Ez a tervezett út Zsámbék külterületét is érinti. Az út országos mellékút lesz, de a legtöbb szakaszán főúti paraméterekkel épül ki. A nyomvonalra részletesebb tervek készültek. A TSZT-ben a tervelőzmények szerinti úttengely szerepel. A fejlesztést tartalmazza a közútkezelő 2030-ig szóló fejlesztési terve is. A Mány és Szomor felől érkező átmenő forgalom számára a fentiekben leírt új országos út nyomvonalát ki kell egészíteni, folytatni kell egy Zsámbékot délnyugatról elkerülő úttal. A délnyugati elkerülő út vagy a 1104sz. út nyugati szakaszához, vagy az esetleg kiépülő, Mány és Zsámbék között elhaladó gyorsforgalmi úthoz csatlakoztatható. Távlatban a 1101sz. és a 1103sz. utakat új forgalmi út fogja összekötni, ami részben meglévő utak nyomvonalán halad. Az új út a célul kitűzött országos mellékúti szerepnek megfelelő paraméterekkel épül ki. Az út az M1 északi pályájának és a 1101sz. útnak a csomópontjából indul és érinti Zsámbék közigazgatási területének a délkeleti szélét. Az országos mellékutak települési szakaszán a kialakult területen belül, a meglévő nyomvonalon, a keresztmetszeti kialakításban szükséges a fejlesztés. A településközponti szakaszokon, valamint a Petőfi Sándor utcai szakaszon zárt csapadékvíz elvezetést kell magvalósítani. A Petőfi Sándor utca mellé tervezett kerékpárút e nélkül nem építhető ki. Az országos úthálózat az alábbiaknak megfelelő tervezési kategóriák szerinti besorolást kapja: M1 autópálya: K.I.B. A 10sz. főút és az M1 között tervezett elkerülő út: K.III.B sz. út: K.V.B., B.V. b-c 1102 sz. út: K.V.B., B.V. b-c 1104 sz. út: K.V.B., B.V. b-c 1105 sz. út: K.V.B., B.V. b-c a távlatban a 1101sz. és 1103sz. utakat összekötő tervezett út: K.VIII.B., de a vonalvezetésben a K.V.B. tervezési osztálynak megfelelő paramétereket kell betartani. Települési utak helyi gyűjtőutak kiszolgáló, illetve lakóutak, kiskerti utak, erdő- és mezőgazdasági utak, dűlőutak A települési utak tervezett fejlesztései Zsámbékon a Határ út-malomárok utca és az autópályával párhuzamos, attól északra haladó tervezett út tölt be gyűjtőúti szerepet. A Határ út megfelelő működése érdekében az utat az Ady E. utca-magyar utca csomóponthoz kell csatlakoztatni a csomópont négyágúsításával. A tervezett kialakításhoz magánterületet kell igénybe venni. A kiszolgáló úthálózat bővítése általában a területfejlesztésekhez kapcsolódik. A szabályozási tervkészítésre kijelölt területeken belüli úthálózatot majd a terület szabályozási tervében kell 6

22 meghatározni. A hálózati kapcsolatok szempontjából fontos útvonalakat és az előre meghatározható szerkezetű területek úthálózatát viszont a HÉSZ keretében kell szabályozni. A fejlesztések által nem érintett, kialakult úthálózat jellemzően megtartja szabályozási szélességét. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, illetve értékes beépítéssel szegélyezett és általában keskeny lakóúthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték. A közlekedés számára a legkedvezőbb megoldás ezeknek az utcáknak az esetében a forgalomcsillapított vegyeshasználatú burkolatkialakítás alkalmazása. A lakóterületté alakuló zártkertek úthálózatát a lakóterületekkel azonos paraméterekkel kell kialakítani. A területfejlesztéssel nem érintett zártkerti részek utcahálózatát a zártkerti forgalom számára szükséges, minimális mértékben kell szélesíteni. Meg kell teremteni a minden telek megközelítését biztosító, összefüggő hálózatot. A későbbiekben esetleg szükségessé váló jelentősebb útszélesítés lehetősége az út menti beépítés szabályozásával biztosítható. Ugyanez érvényes a mező- és erdőgazdasági külterületi utakra. A mezőgazdasági utak melletti építmények elhelyezésének szabályozásával egyszerre biztosítható a mezőgazdasági járművek akadálymentes közlekedése és az, hogy az út esetleges szélesítéséhez szükséges terület ne épüljön el. Az útszélesítéshez, esetleges burkoláshoz szükséges terület tényleges igénybevétele egy-egy konkrét fejlesztés esetén történhet meg. A helyi úthálózat az alábbiaknak megfelelő tervezési kategóriák szerinti besorolást kapja: helyi gyűjtőutak: K.VIII.B., B.V. c-d kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-d önálló kerékpárutak: K.IX., B.IX. önálló gyalogutak: K.X., B.X. helyi külterületi utak: K.VIII.C. Gyalogos felületek, kerékpárút A gyalogos közlekedés legfontosabb területe a központ környéke lehet. A közterület átalakításával hangsúlyozni kell a főtér jelleget. Itt kisebb egységekben közterületi parkolók is beilleszthetőek a térkialakításba. A történelmi településközpontban forgalomkorlátozást, forgalomcsillapítást kell bevezetni. Szükséges a központi terek és a hozzájuk kapcsolódó utcák parkok, Zichy tér, Zichy utca, Törökkút tér, Apáca kert, Akadémia utca, Szent István tér, Piac köz, katolikus templom előtere, valamint a Romtemplom és környezete fizikai és vizuális összekapcsolása. A közterületrendezés konkrét formáját és módjait több ütemre készített közterületrendezési tervben kell meghatározni. Az átalakítás előfeltétele, hogy legalább délen kiépüljön egy elkerülő útvonal, hogy a tömegközlekedés átszervezése elinduljon, valamint a jelenlegi piac, és a benzinkút áttelepítése megtörténjen a területről. A megvalósításhoz a saját erőn kívül pályázati alapokat is igénybe lehet venni. A történelmi településközpontban részen forgalomkorlátozást, forgalomcsillapítást kell bevezetni. Szükséges a központi terek és a hozzájuk kapcsolódó utcák, parkok, Zichy tér, Zichy utca, Törökkút tér, Apáca-kert, Akadémia utca, Szent István tér, Piac köz, katolikus templom előtere, valamint a Romtemplom és környezete fizikai és vizuális összekapcsolása. A közterület rendezés konkrét formáját és módjait több ütemre készített részletes közterületrendezési tervben kell meghatározni. Az átalakítás előfeltétele, hogy legalább délen kiépüljön egy elkerülő útvonal, hogy a tömegközlekedés átszervezése elinduljon, valamint a jelenlegi piac, és a benzinkút áttelepítése megtörténjen a területről. Parkolás, rakodás Jelentősebb telken kívüli parkolási igény a központban lévő helyi intézményeknél jelentkezik. A burkolatok kialakítása és a parkolási rend kijelölése a közterület rendezéséhez kapcsolódó feladatok. Az új létesítményekhez minden esetben telken belül kell biztosítani az OTÉK szerint szükséges parkolóhelyeket és a rakodási lehetőséget, ez alól csak a meglévő épületek funkcióváltásánál lehet felmentést adni. A közterületi parkolás legalizálásához és szabályozásához viszont meg kell alkotni az önkormányzati parkolási rendeletet. Tömegközlekedés 7