A hazai munkaerő-piac intézményei, szervezetei, működési rendje

Átírás

1 A hazai munkaerő-piac intézményei, szervezetei, működési rendje Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus

2 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI PRIORITÁSOK KIJELÖLÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

3 A HAZAI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ESZKÖZEI Alapelv: a munkaügyi folyamatokat döntően a munkaerőpiac határozza meg, de emellé ki kell építeni a foglalkoztatáspolitikai feszültségeket kezelni tudó, szociális feladatokat ellátó intézményrendszert. Az eszközrendszer működésének alapjai: a munkaerőpiaci szereplők együttműködési kötelezettsége, (a Kormány, a helyi önkormányzatok, a munkaadók és munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei) a hátrányos megkülönböztetés tilalma, (ami nem zárja ki azt, hogy a hátrányos helyzetben lévőket többletjogosultságok illessék meg), a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósulását országosan kiépített munkaerőpiaci szervezet segíti elő, az érdekegyeztetés: a munkaerőpiac szereplői közreműködnek a munkaerőpiaci szervezet irányításában, egyeztetnek az országos és regionális foglalkoztatási célok kialakításában, illetve az eszközök működtetésében,

4 A HAZAI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ESZKÖZEI Az eszközrendszer működésének alapjai: az állami munkaerőpiaci szervezetek ingyenesen biztosítják a munkaadók és munkavállalók számára az alapszolgáltatást, de emellett lehetséges a magán-munkaközvetítés (munkaerőpiaci szolgáltató intézmények működése) is, a foglalkoztatási feszültségek megelőzése, kezelése és lehetséges feloldása érdekében elsősorban a foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, az ún. aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket kell alkalmazni, illetve azt a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó (területfejlesztési, oktatási stb.) eszközök alkalmazásával is elő kell segíteni, a finanszírozási források többcsatornás előteremtése.

5 Hierarchizált feladatok A munkaerőpiac minden szereplőjének kötelessége aktívan részt venni a foglalkoztatási problémák megoldásában: az Országgyűlés: szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, a munkanélkülieket megillető juttatásokat, a munkaerőpiaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját. a Kormány feladata: a kormányzati döntések foglalkoztatáspolitikai összefüggéseinek és következményeinek mérlegelése, a döntések összehangolása, a foglalkoztatáshoz fűződő hazai érdekek védelme. A Kormány évenként foglalkoztatáspolitikai irányelveket ad ki a várható munkaerőhelyzetről és az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről,

6 Hierarchizált feladatok a helyi önkormányzatok: figyelemmel kísérik a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseikben figyelembe veszik azok foglalkoztatási következményeit, részt vesznek a közhasznú foglalkoztatás szervezésében, részt vesznek a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben és támogatást nyújtanak a munkaerőpiaci szervezet működéséhez,

7 Hierarchizált feladatok A munkaerőpiac minden szereplőjének kötelessége aktívan részt venni a foglalkoztatási problémák megoldásában: a munkaadók: érdekképviseleti szerveik útján részt vesznek az érdekegyeztetésben, segítik a munkaerőpiaci szervezetet, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan tájékoztatják az illetékes munkaügyi központot, járulék fizetésével hozzájárulnak a munkanélküliek ellátásához, a munkavállalók: képviselőik útján részt vesznek az érdekegyeztetésben, együttműködnek a munkaerőpiaci szervezettel, valamint a munkaadóval, mérlegelik a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködnek új munkahely felkutatásában, a munkanélküliek ellátásának biztosítására járulékot fizetnek

8 A./ Kormányzati szint A Kormányon belül a foglalkoztatáspolitika alapvető irányítója a Nemzetgazdasági Minisztérium, de feladatai vannak az Emberi erőforrások Minisztériumának is. A gazdasági miniszter feladata: elősegítse az emberi erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás feltételeinek megteremtését, a foglalkoztatási feszültségek csökkentését, koordinálja a Kormány, a munkaadók és a munkavállalók közötti érdekegyeztetést. Emellett az oktatási államtitkár hatáskörébe tartozik a szakképzés, munkaerőpiaci képzés, a szociális államtitkárhoz pedig a rehabilitáció és a szociális ellátás rendszere.

9 Nemzetgazdasági Minisztérium Miniszter: Varga Mihály Parlamenti/stratégiai államtitkár: Tállai András Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár: Cseresnyés Péter

10 Emberi erőforrások Minisztériuma Miniszter: Balog Zoltán Parlamenti államtitkár: dr. Rétvári Bence Közigazgatási államtitkár: Dr. Lengyel Györgyi Oktatásért felelős államtitkár: Czunyiné Bertalan Judit Szociálpolitikáért felelős államtitkár: Czibere Károly Egészségügyért felelős államtitkár: Dr. Ónody-Szücs Zoltán Kultúráért felelős államtitkár: Dr. Hoppál Péter Helyettes államtitkárok: Dr. Cserháti Péter Dr. Palkovics László

11 A./ Kormányzati szint A mindenkori gazdasági miniszter a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatai körében: kidolgozza a Kormány foglalkoztatáspolitikai koncepcióját, irányelveit; foglalkoztatási előrejelzéseket és hatásvizsgálatokat végez; munkahelyteremtéshez kapcsolódó programokat, intézkedéseket, támogatási rendszereket dolgoz ki, gondoskodik azok végrehajtásáról; ellátja a központi munkaerőpiaci szervezetek (az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) irányítását, a jogszabályok keretei között rendelkezik a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó állami pénzalapok, így különösen a Munkaerőpiaci Alap felett; előkészíti és megalkotja a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerére és annak működtetésére, a munkaerő-piaci szervezetre, a munkaügyi kapcsolatokra, a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokat; meghatározza a munkaerő-piaci szolgáltatások szabályait; figyelemmel kíséri a munkaerő-piaci folyamatokat, és gondoskodik a munkaerőpiaci információk összegyűjtéséről, kezeléséről és rendszeres nyilvánosságra hozataláról.

12 B./ Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat részei: B/1.Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, B/2. Regionális munkaügyi központ (7) B/3. Munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség (20) B/4. Regionális átképző központok (9) A Foglalkoztatási A Szakképzési és Szociális törvény Hivatal értelmében a szervezet alakultak szakmai meg munkájának, regionális informatikai fejlesztésének hatáskörrel a regionális irányítását munkaerő-fejlesztő végzi. és képző A regionális munkaügyi központok 1991 központok és 1996 és között. kirendeltségeik feladatkörébe tartozik többek között: Az Észak-Alföldi régióban Debrecen és Nyíregyháza területén a munkanélküli alakult ellátások ilyen központ, megállapítása és számfejtése, a foglalkoztatást országosan elősegítő Budapest, támogatások Miskolc, működtetése, Székesfehérvár, valamint Békéscsaba, Kecskemét, Pécs, Szombathely területén találhatók még. a munkaközvetítés és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások kiajánlása. Munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség ellenőrző funkciókkal A regionális átképző központok felnőttképzés keretében segítik a munkaerőpiac változásaihoz igazodó szakmai tudás megszerzését.

13

14 B./ Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat B/1. Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt áll. Feladatai: a megyei (fővárosi) munkaügyi központok szakmai irányítását, a Munkaerőpiaci alap működtetésének a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe utalt feladatait, az egységes foglalkoztatási nyilvántartás fejlesztését és működtetését, a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos módszertani feladatokat, a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtását támogató informatikai rendszerek fejlesztését és működtetését, az állami foglalkoztatási szolgálat nyilvántartásain alapuló statisztikai feldolgozási, elemzési, előrejelzési és tájékoztatási feladatokat, a több megyét érintő munkaerőpiaci programok koordinálását. Az FH megváltozott munkaképességű munkanélküliekkel és a foglalkoztatási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységet a Szociálpolitikáért felelős államtitkár közreműködésével irányítja.

15 A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szervezeti ábrája

16 B/2. Munkaügyi központok B/2.1. Megyei (fővárosi) Ezek alkotják a munkaerőpiaci szervezet helyi szerveit. Az önkormányzattól szervezetileg független szakhatóságok, a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt állnak Belső tagozódásukban ún. központi szervezeti egységre és kirendeltségekre bonthatók. A központi szervezeti egység ellátja a foglalkoztatáspolitikai pénzeszközökkel kapcsolatos megyei szintű feladatokat, ellátja a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésével, valamint a polgári szolgálattal kapcsolatos feladatokat, végzi a munkaügyi tanács titkársági teendőit, irányítja a kirendeltségeit, információkat gyűjt és nyújt a megye (főváros) munkaerőpiaci folyamatairól, helyzetéről, prognózisokat készít a várható változásokról, orientálja az iskolafenntartókat a képzési struktúra és a beiskolázási mértékek meghatározásában, rehabilitációs munkacsoportot működtet, elősegíti a csoportos létszámleépítések által okozott foglalkoztatáspolitikai problémák megoldását stb.

17 Munkaügyi központok B/2.2. Kirendeltségek A munkaügyi központ kirendeltségei az adott településeken felmerülő foglalkoztatáspolitikai feladatokat látják el: a munkanélküliek nyilvántartásba vétele, a munkaközvetítéssel, a munka- és pályatanácsadói és egyéb tevékenységgel, a munkanélküli ellátások, továbbá egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos feladatok ellátása.

18 Az Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ szervezeti felépítése

19

20 Munkaügyi központok feladatai I. Állásfeltárás Munkaerő és az állások közvetítése Munkavállalók felkészítése a munkavállalásra Munkaadói igények felmérése, és lehetőség szerint kielégítése Munkaerő-piaci elemzések készítése

21 Munkaügyi központok feladatai II. Különféle támogatások és szolgáltatások nyújtása az érintettek részére Támogatások: - képzés, - közhasznú munka, - bértámogatás, - vállalkozóvá válás támogatása -pályakezdők támogatása -munkahelyteremtés támogatása (önfoglalkoztatás, rehabilitáció Munkahelyteremtés) -mobilitási támogatás komplex programok (célorientált tranzit, és más többelemű program)

22 Munkaügyi központok feladatai III. Szolgáltatások végzése: -információ szolgáltatás -munkaerő kiválasztás -munkavállalási tanácsadás -pályaválasztási tanácsadás -képzési tanácsadás -foglalkoztatási rehabilitációs Tanácsadás -álláskereső klub -pszichológiai tanácsadás -speciális csoportfoglalkozások,

23 A munkaügyi központok tevékenységének néhány alapelve Partnerség elve Esélyegyenlőség elve Diszkrimináció tilalmának elve Bizalom, kölcsönös kapcsolatépítés Szubszidiaritás elve (döntések levitele a végrehajtói szintekre)

24 A munkaügyi központok működésének néhány súlyponti eleme Humánerőforrás fejlesztés Foglalkoztathatóság javítása Alkalmazkodóképesség fejlesztése Komplex programok Hatósági tevékenység Támogatások és szolgáltatások

25 B./ Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat részei: B/1.Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, B/2. Regionális munkaügyi központ (7) B/3. Munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség (20) B/4. Regionális átképző központok (9)

26 B/3. Megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség Az országos Főfelügyelőség irányítása alatt álló felügyelőségek által végzett munkaügyi ellenőrzés kiterjed (többek között): a munkaviszony szabályszerű létesítése, nyilvántartása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra valamint a munkabérre vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések, a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések, a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok, a szakszervezet szervezését biztosító szabályok és a munkavállalói érdekképviseletek munkajogi védelme a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok megtartására.

27 B/4. Munkaerőfejlesztő és -képző központok A foglalkoztatást elősegítő képzések lebonyolítására jöttek létre, több megyére kiterjedő működési körrel. Tevékenységüket az Oktatási Minisztérium irányítja. Alapfeladatuk: a) ellátják a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését, b) közreműködnek a munkaerőpiaci szervezet belső képzési feladatainak ellátásában. Széles körű képzési programokkal segítik elő a munkanélküliek "piacképessé válását", az álláskeresési technikák elsajátítását, olyan képzettség megszerzését, amely nagyobb elhelyezkedési (vagy önfoglalkoztatási, vállalkozói) esélyeket kínál. Részt vesznek a vállalati munkaerő-megtartó és -fejlesztő képzések szervezésében, lebonyolításában is. A munkaerőpiacnak ezek az állami intézményei, amelyek központi forrásból egy alapvetően ingyenes minimál-ellátást biztosítanak a munkaerőpiac szereplői számára. Emellett az intézményrendszer szerves részét alkotják az (állami vagy magán) munkaerőpiaci képzést ellátó szervezetek, valamint a munkaközvetítést, tanácsadást, fejvadászatot és más piaci szolgáltatást nyújtó magánvállalkozások is.

28 Debreceni Regionális Képző Központ (DRKK) 1992 nyarától fogad hallgatókat és vizsgázókat. A DRKK filozófiája, hogy a munkanélküliek munkaerőpiaci esélyeit csak úgy növelheti, ha képes az élvonalbeli cégek emberi-erőforrás fejlesztési igényeit is legjobb minőségben kielégíteni, miközben lépést tart a felnőttképzési módszerek és formák, köztük a nyitott-, a rugalmas- és a távoktatás magyarországi adaptációjának élvonalával is. A DRKK fő tevékenységi területe a munkaerőpiaci szakképzés és vizsgáztatás a két megyéből álló régióban (Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében) és az ország más területein. A tanfolyamokon kívüli vizsgaközponti tevékenység lehetővé teszi az önállóan vagy más cégeknél, intézményeknél tanuló hallgatók részére a képesítő záróvizsga letételét, a bizonyítvány megszerzését. A DRKK az ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszerének kiépítésével és tanúsíttatásával szabályozott alapra helyezte a beszállítókkal és a partnerekkel szembeni elvárásokat és minősítési követelményeket is, ugyanakkor nagyobb presztízst kívánt adni a DRKK által kiállított bizonyítványoknak, amelyben a TÜV CERT-es pecsét nagyobb esély és garancia az elhelyezkedésre.

29 C./ A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete Az Országos Munkaügyi Tanács Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) tripartit felépítésű, (a kormányt, a munkaadókat és a munkavállalókat) Alapvető funkciója a szereplők munkaerőpiaci, szociális érdekeinek egyeztetése. Megyei (fővárosi) Munkaügyi Tanács A foglalkoztatási, munkaerőpiaci képzési, valamint foglalkoztatási rehabilitációs támogatással kapcsolatos érdekegyeztetés területi szintjét jelentik. Az előzőekhez hasonlóan háromoldalú szervezetben működik, de a munkaadók és a munkavállalók képviselői mellett a harmadik oldalt itt a megyei, megyei városi önkormányzat adja. A határozat meghozatala során a három oldalt egy-egy szavazat illeti meg.

30 C./ A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete A foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása egy egységes Munkaerőpiaci Alapból történik. Az Alap élén álló szervezet a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT). Ez is tripartit összetételű, egyes oldalait maximum 6-6 fő képviseli, akiket a Kormány (két-két tag esetében a gazdasági miniszter és az oktatási miniszter, egy-egy tag esetében a szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter), illetve az OMT-ben helyet foglaló munkaadói, illetve munkavállalói érdekképviseletek jelölnek ki, (akik a megbízást a gazdasági minisztertől kapják). Az Alappal a gazdasági miniszter rendelkezik, de rendelkezési jogát a szakképzési alaprésznél az oktatási miniszterrel, a rehabilitációs alaprésze tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel megosztva gyakorolja

31 Döntési jogkörök A gazdasági miniszter: benyújtja a Kormánynak az Alap éves - a MAT javaslatának megfelelő - költségvetését, maga dönt: az alaprészek közötti átcsoportosításról, a foglalkoztatási alaprész esetében a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizáció elveiről, ha a MAT döntése jogszabályba ütközik; veszélyezteti a munkanélküli ellátások kifizetésének biztonságát; illetve ha a döntés nem születik meg 30 napon belül. Az oktatási államtitkár dönt: a szakképzési alaprész központi és decentralizált keretre történő felosztásáról, a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keret nagyságáról, a szakképzési alaprészen belüli átcsoportosításról, és ezekről tájékoztatja a Gazdasági Minisztériumot. A szociális ügyekért felelős állmatitkár dönt: a rehabilitációs alaprész esetében a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizáció elveiről, ha a MAT döntése jogszabályba ütközik; illetve ha a döntés nem születik meg 30 napon belül, dönt a rehabilitációs alaprész központi pénzeszközeinek felhasználásáról.

32 Munkaerőpiaci Alap A foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása az Alapból történik. A Munkaerőpiaci Alap bevételi forrásai: a munkaadói járulék (a TB-köteles kifizetések 3,0 %-a) a munkavállalói járulék (a bruttó kereset 1,5 %-a) a rehabilitációs hozzájárulás (a kötelező foglalkoztatási szint 5 %; ha a 20 fő fölötti cégeknél a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma nem éri el az 5 %-ot, a hiányzó létszám és az évente meghatározott összeg szorzata fizetendő hozzájárulásként) a szakképzési hozzájárulás (a bérköltség 1,5 %-a) a központi költségvetési támogatás a privatizációból származó bevételek az egyéb bevételek (önkéntes befizetések, támogatások, visszafizetések, bírságok stb.).

33 Munkaerőpiaci Alap elkülöníthető kifizetései alaprészek szolidaritási alaprész: a munkanélküliek ellátásának (alapvetően a passzív eszközök) finanszírozására szolgál, jövedelempótló támogatás alaprész: a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának és az azt terhelő egészségügyi hozzájárulásnak a 75 %-át fedezik ebből, foglalkoztatási alaprész: a foglalkoztatást elősegítő támogatások, tehát az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök többségének finanszírozására szolgál, de ez nyújt fedezetet a MAT működtetésére, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra,

34 Munkaerőpiaci Alap elkülöníthető kifizetései alaprészek bérgarancia alaprész: a felszámolás alatt álló vállalatok munkavállalói számára nyújt garanciát a bérek kifizetésére, szakképzési alaprész: a szakképzési támogatások, fejlesztések, programok, valamint szakképzési célú közalapítványok támogatásának finanszírozására, rehabilitációs alaprész: a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére, a foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok, a foglalkoztatási rehabilitációt elősegítő közalapítványok támogatására, valamint az alaprész kezelésével, működtetésével kapcsolatos költségek fedezetére

35 Munkaerőpiaci Alap elkülöníthető kifizetései alaprészek működési alaprész: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat alapfeladatainak ellátására, és fejlesztésére, a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő szervezet működtetésére és fejlesztésére, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkaerőpiaci ellenőrzési feladatainak ellátásához történő hozzájárulásra szolgál. A Munkaerőpiaci Alap a költségvetésbe is befizet, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a települési önkormányzatoknak a munkanélküliek és a rendszeres szociális segélyt igénylők ellátásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatai támogatására.

36 Munkaerőpiaci Alap központi és decentralizált része A foglalkoztatási, szakképzési, valamint rehabilitációs alaprésze központi és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható (decentralizált) pénzügyi keretre osztható fel.

37 Munkaerőpiaci Alap központi része A foglalkoztatási alaprész központi keretének fontosabb felhasználási területei: központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatása; a munkahelyteremtés támogatása; foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatása; (OFA) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatása; az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulás; a Kormány foglalkoztatáspolitikai irányelveinek végrehajtását elősegítő, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő programok támogatása

38 A rehabilitációs alaprész központi keretének fontosabb felhasználási területei a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítésére, a foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok támogatására, foglalkozási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására.