TARTALOM Lettország hivatalosan is benyújtotta kérelmét az euróövezethez való csatlakozásra

Átírás

1 Európai Kutatási K Központ EU-NAVIGÁTOR Heti EU hírek röviden TARTALOM Lettország hivatalosan is benyújtotta kérelmét az euróövezethez való csatlakozásra Továbbra sem támogatják Románia és Bulgária schengeni tagságát Európai Beruházási Bank (EIB): több hitel az európai növekedésért és munkahelyekért Visszaesés az euróövezetben és az EU-ban Törlesztési haladékot kaphatnak az írek és a portugálok Több mint duplájára emelik a termékek értékét az EU védjegyei Háromoldalú megoldást javasol az EU az ukrán gázvitára Ciprusi mentőcsomag a láthatáron Kvóta, válság, változás: a Nemzetközi Nőnap az EU-ban Szigorú uniós szabályozás a bankárbónuszok korlátozására Jogszabályi könnyítést célzó akcióterv az európai kisvállalatoknak Eurobarometer felmérés az európaiak üdülési szokásairól s A Visegrádi miniszterelnöki találkozó uniós kérdései Nemzetközi kritikák az alkotmánymódosítással kapcsolatban Moldova pro-uniós kormánya szétesett Portré: Vesna Pusić Think-tank figyelő: BIS: a Belső Piac hatása Nagy-Britanniára és az EU-ra Lettország hivatalosan is benyújtotta kérelmét az euróövezethez való csatlakozásra Lettország március 5-én nyújtotta be hivatalos kérelmét, hogy január 1-jétől immár második balti államként tagja lehessen az euróövezetnek. Annak érdekében, hogy Lettország a tizennyolcadik euró-tagállam lehessen, az Európai Bizottságot egy soron kívüli konvergencia-jelentés elkészítésére kérték fel, amelyet egyébként csak jövőre készítenének el a rendes ütemterv szerint (a kétévenként készülő jelentést legutoljára 2012-ben adta ki a Bizottság). Amennyiben a jelentés is úgy ítéli, hogy a balti állam kész a csatlakozásra, úgy a Tanács, az Európai Központi Bank és az Európai Tanács hozzájárulása után hivatalosan nyáron mondhatja ki az ECOFIN a végső áldást a csatlakozásra. Amennyiben a következő féléves litván tanácsi - 1 -

2 elnökség első felében megszületik a pozitív döntés, úgy még elegendő időt hagynak az északi országnak a bevezetéssel kapcsolatos felkészülésre. Érdekesség, hogy a lett euróbevezetés a mindennapi emberek számára nem csak nemzeti fizetőeszközük elhagyását jelentené, de számszerűsítve nagyobb összegek szerepelnének az árcédulákon, hiszen jelenleg egy euró csak 0,71 latot (LVL) ér (mintegy 425 forintot). Ez is magyarázhatja azt, hogy jelenleg a lakosság nagy része még nem támogatja a csatlakozást. Olli Rehn biztos azonban sokkal pozitívabb, nem megelőzve a Bizottság véleményét úgy vélte: Lettország jó példa arra, hogy a válságból megerősödve is kikerülhet egy ország. Lettország tavaly nem csak az Unión belüli legnagyobb GDP növekedést érte el, de a munkanélküliséget is csökkenteni tudta, valamint az exportja is gyorsan növekedett. Emellett pedig a lettek számításai szerint az ún. maastrichti kritériumokat is megfelelően és stabilan teljesíti országuk. Az erre vonatkozó véleményre azonban még néhány hónapot várni kell, hiszen a jelentést a Bizottság minden valószínűség szerint csak a nyár elejére fogja majd elkészíteni. Továbbra sem támogatják Románia és Bulgária schengeni tagságát Több tagállam főként azonban Németország és Hollandia úgy vélte: Románia és Bulgária továbbra sincs kész arra, hogy a schengeni övezet tagjaivá válhassanak. Ez a héten megrendezett bel- és igazságügyi tanács ülésén vált végképp nyilvánvalóval, ahol a tagállamok arról állapodtak meg, hogy év vége előtt még vissza fognak térni a kérdésre. Mint ismeretes, a két ország schengeni övezethez való csatlakozása már 2011 óta húzódik, amikor a tanács megállapította, hogy a technikai feltételeknek a két ország megfelel. Azonban ezen feltételek teljesítése nem jelenti automatikusan az övezethez való csatlakozást, hiszen azt a tagállamoknak konszenzussal kell támogatniuk. Erre azóta sem került sor, akárhányszor felvetődött a kérdés, mindig volt néhány olyan tagállam, amelyek akár formálisan, akár informálisan aggodalmukat fejezték ki. Ennek hátterében áll egyrészt a két országban tapasztalható magas korrupció, valamint az is, hogy a szárazföldi határellenőrzés megszűnésével immár Görögországtól Portugáliáig nyitva lenne az út, így ha egy illegális bevándorló kelet- Görögországban bejutna a térségbe, ellenőrzés nélkül juthatna át a nyugat-európai országokba, amely számos tagállamot aggodalommal tölt el. A végső megállapodás szerint még az év vége előtt, a litván elnökség alatt újra foglalkoznak majd a kérdéssel. Továbbra is tartja magát az az elképzelés, hogy Románia és Bulgária két lépcsőben csatlakozna a schengeni övezethez, azaz először a légi és vízi útvonalakat nyitnák meg, majd a következő lépcsőben kerülhetne sor a szárazföldi forgalom ellenőrzés-mentesítésére a belső határok tekintetében. Európai Beruházási Bank (EIB): több hitel az európai növekedésért és munkahelyekért Az EIB a napokban jelentette be, hogy az európai válságból való kilábalás elősegítése érdekében egy rendkívüli intézkedés keretében jelentősen hatvan milliárd euróval, 40 százalékkal megemeli a növekedésre és munkahelyteremtésre szánt hitelkeret összegét a ös időszakban. Ezzel a következő három évben az éves hitelezés plafonja milliárdra emelkedik. A számítások szerint a megemelt hitelkeret 180 milliárdnyi addicionális projektet fog majd generálni az EU-ban. A projektek fókusza az innováció, a KKV-k finanszírozáshoz - 2 -

3 jutáshoz való támogatása, és az infrastruktúrafejlesztés lesz majd. Már 2012-ben is európai KKV kapott közvetlenül vagy közvetve További információ: EIB hitelt illetve támogatást. (MA) Visszaesés az euróövezetben és az EU-ban Az előző év azonos időszakához képest 0,9 százalékkal csökkent az euróövezet 17 országának GDP-je a múlt év utolsó negyedében, míg az Európai Unió 27 tagállamában 0,6 százalékkal zsugorodott a gazdaság az Eurostat napokban ismertetett második becslése szerint, megerősítve a februárban ismertetett első becslést. A harmadik becslés április 5-én jelenik majd meg. A harmadik negyedévvel összevetve az eurózónában 0,6 százalékos, az EU egészében pedig 0,5 százalékos volt a visszaesés. Az adatok azt mutatják, hogy a negyedik negyedévben felgyorsult a gazdaság hanyatlása, mert a július-szeptemberi időszakban éves szinten az euróövezet GDP-je csak 0,6 százalékkal, az unióé pedig 0,4 százalékkal csökkent. A múlt év egészében az eurózóna hazai összterméke 0,6 százalékkal, és az unióé 0,3 százalékkal esett vissza 2011-hez képest. A legnagyobb csökkenés Görögországban volt, ahol az utolsó negyedévben 6,0 százalékkal volt kisebb a GDP, mint egy évvel korábban, majd Portugália (-3,8 százalék), Ciprus (-3 százalék), Magyarország (-2,8 százalék) és Olaszország (2,7 százalék) következik. A legnagyobb növekedés a balti államokban volt: Lettország 5,7 százalék, Észtország 3,4 százalék, Litvánia 3 százalékos növekedést produkált a vizsgált időszakban. (MA) Az Eurostat elemzése elérhető itt: Törlesztési haladékot kaphatnak az írek és a portugálok A megszorító politika jó tanulói, Írország és Portugália is több időt kaphatnak, hogy visszafizessék a nekik nyújtott mentőcsomagot (Görögország tavaly novemberben kapott ilyen segítséget). A hosszabbítást januárban kérelmező Dublin és Lisszabon akár 15 éves haladékot kérne, de az EUobserver által név nélkül idézett uniós források szerint csak ötévnyi hosszabbításra számíthatnak. A két országról március 5-én tárgyaltak az EU pénzügyminiszterei, megállapítva, hogy mindkét ország sikeres lépéseket tett, hogy visszatérjen a [hitel]piacra. Olli Rehn pénzügyi biztos szerint a tagállamok parlamentjeit is meg lehet győzni a hosszabb lejárati időről, mivel nagyon is európai érdek és mindegyik tagállam érdeke, hogy mind Írország, mind Portugália újra a piacról finanszírozhassa magát. A folyamatot már meg is kezdték, előbbi ország már 2012 júliusában, utóbbi 2013 januárjában bocsátott ki először sikeresen kötvényeket azután, hogy mentőcsomagokra szorultak. A Financial Times által korábban megszerzett, a két ország kérését felmérő bizalmas dokumentum azonban rámutat, hogy bár a vártnál jóval korábban visszatértek a hitelpiacra, mindkét eurózóna-tag érzékeny a közös valutát használó országokban zajló fejleményekre mint a február végi olasz választásokon kialakult patthelyzetre. Portugáliában ráadásul épp három nappal a pénzügyminiszteri találkozó előtt tartottak több százezres tüntetést a megszorítások ellen tiltakozva. (MB) - 3 -

4 Több mint duplájára emelik a termékek értékét az EU védjegyei Az Európai Bizottság tanulmányt készíttetett az élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó védett eredet- és földrajzi megjelölésről (a vizsgálat a harmadik európai uniós védjegyre, a hagyományos különleges termék megjelölésre nem terjedt ki). Az adatok szerint az ilyen áruk forgalma összesen 54,3 milliárd eurót tett ki, és átlagosan 2,23-szor magasabb áron keltek el, mint azok a termékek, amelyeket nem láttak el valamelyik védjeggyel és 2010 között a jelölések 56 százaléka borokra került (30,4 milliárd euró értékben), 29 százalékban (15,8 milliárd euró) mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre, 15 százalékban (8,1 milliárd euró) röviditalokra, 0,1 százalékban (31,3 millió euró) pedig aromatizált borokra. Az eredmények szerint a jelzésekkel ellátott termékek 60 százalékát származási országukban Bővebben: értékesítették, ötödét-ötödét pedig más EU tagállamban, vagy a Huszonhetek közösségén kívül adták el. Exportjuk értéke mintegy 11,5 milliárd euró, ami a teljes uniós élelmiszer- és italkivitel 15 százaléka. Legfontosabb célországuk Amerikai Egyesült Államok volt, ahová az ilyen termékek kivitelének csaknem egyharmada irányult. Messze Franciaország termelte a legnagyobb értékű árut, amelyet a két védjegy valamelyikével láttak el, és itt volt a legnagyobb a részesedésük a nemzeti élelmiszer- és italgyártásban is. Hazánk az uniós átlag felett teljesítve előbbi mutató szerint a 10., utóbbi alapján a 6. helyet foglalta el. Az EU 2012 januárjában új szabályozást léptetett életbe a két védjegyre, amely többek között gyorsabbá teszi a regisztrálásukat, és jogi alapot teremt az uniós logó védelmének finanszírozására. (MB) Háromoldalú megoldást javasol az EU az ukrán gázvitára Egy háromoldalú konzorciumot tudunk felajánlani Ukrajnának, amely egy orosz résztvevőt, a Naftogaz Ukrajinit [az ukrán állami energiavállalatot] és európai cégeket tartalmazna nyilatkozta Gunther Oettinger március 4-én a Kommerszant ukrán kiadásának. Hozzátette, hogy szeretne nagyobb szerepet játszani a Kijev és Moszkva közötti tárgyalásokban a gázárakról. Az orosz állami energiacég, a Gazprom korábban hétmilliárd dolláros követelést nyújtott be a Naftogaznak, de körülbelül ugyanennyiért megvenné az Oroszországból az EU-ba tartó gázexport nagy részét lebonyolító vezetékeket. Viktor Janukovics ukrán elnök korábban úgy nyilatkozott, eladni nem, de bérbe adni hajlandóak lennének a rendszert fizetés helyett. Hasonló vita miatt a Gazprom már korlátozta a kivitelt Ukrajnába, ami ellátási zavarokhoz vezetett az EU keleti részében. Az ukránok kiszolgáltatottságát csökkentheti, hogy Németországból Szlovákián és Magyarországon át importálnának gázt (Lengyelországon keresztül már most is így tesznek), ehhez azonban kétirányúsítani kell a szlovák rendszert. Németország olcsóbban jut orosz földgázhoz, mint Ukrajna, így jobban megéri onnan vásárolni. Oettinger szerint egy év múlva már Szlovákián át is érkezhet az energiahordozó. A magas gázár oka egy korábbi megállapodás, amelyet Julija Tyimosenko volt ukrán elnök idején kötöttek. Ellene jelenleg eljárás folyik hazájában, a per okai azonban az EU szerint politikaiak, és elvárja, hogy májusig konkrét haladás történjen a szelektív igazságszolgáltatás megszüntetésére, ha Janukovics a terveknek megfelelően novemberben szeretne aláírni egy uniós társulási és szabadkereskedelmi egyezményt. Március 5-én Stefan Füle bővítési és - 4 -

5 Catherine Ashton külügyi biztos is aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban ukrán parlamenti képviselők ellen indult eljárások miatt. (MB) Ciprusi mentőcsomag a láthatáron Az eurózóna pénzügyminiszterei múlt heti találkozójukon ígéretet tettek arra, hogy még a hónap vége előtt megállapodnak egy 17 milliárd euró összegű segítségnyújtásról a szigetország számára. Ciprus még 2012 júniusában fordult formálisan az EU-hoz segítségért, azonban ezideig nem sikerült dűlőre jutni a mentőöv részleteit illetően. A mostani jelentős előrelépés elsősorban Ciprus február 24-én megválasztott elnökének, Nikosz Anasztasziadisz személyének köszönhető. A konzervatív politikus kampányában hangsúlyozta, hogy az Európai Unióhoz közeledve visszaállítja Ciprus hitelességét, s már megválasztása előtt élvezte a centrista és néppárti uniós vezetők támogatását. José Manuel Barroso, Olli Rehn pénzügyi biztos és Jeroen Dijssselboem, az eurocsoport vezetője egyaránt üdvözölték az új elnök elköteleződését, és pozitívan nyilatkoztak egy gyors hitelmegállapodás lehetőségéről. Míg a leköszönő elnök, a kommunista Demetrisz Krisztofiasz teljes mértékben elzárkózott a mentőcsomag részeként felmerült privatizációs elvárásoktól, addig Anasztasziadisz jóval kompromisszumkészebbnek mutatkozik. Bár közvetlenül megválasztása előtt a Financial Times-nak még ő is úgy nyilatkozott, hogy a privatizációs lépéseket jobb lenne néhány évvel kitolni, a megállapodás nélkülözhetetlensége miatt feltehetőleg közelednek majd az álláspontok. További pozitívum az uniós szervek számára, hogy az adóparadicsomnak számító Ciprus hozzájárulna, hogy egy független szerv auditája pénzintézeteit és felderítse az országban folyó esetleges pénzmosási tevékenységet, ezáltal növelve a majdani pénzügyi segítség hatékonyságát és átláthatóságát. A ciprusi gazdaságot erősen megtépázta, hogy hatalmasra duzzadt bankszektora súlyos veszteségeket szenvedett el a görög adósságújraütemezés következtében. Az előrevetített 17 milliárdos összegből (amely megegyezik a ciprusi gazdaság jelenlegi összteljesítményével) 10 milliárd eurót bankjainak feltőkésítésére, további 7 milliárdot pedig az államadósság finanszírozására fordítana az ország. A mentőöv pontos részletei még tisztázásra várnak. A hitel ugyanis a GDP 140%-ára tornászná fel az ország államadósságát, amely hamar fenntarthatatlanná válhatna. Németország, Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter vezetésével, egy olyan megoldásban gondolkozik, melynek keretében az adósságot a GDP 100%-ában maximálnák. A hiányzó bevételeket a már említett széles körű privatizáció, illetve a terhet részint a bankszektorra helyező, a betétesek hozzájárulását kikényszerítő lépések révén teremtenék elő. Sokak szerint ez azonban pánikszerű betétkivételek sorozatát indíthatná el, megpecsételve a bankok sorsát. Az EU igyekszik hídszerepet betölteni a tárgyalási folyamatban. Nem szeretnénk bevonni a betéteseket. Bízunk abban, hogy olyan megoldást találunk, mely valamennyi eurózóna-tagország kétségeit enyhíti. - fogalmazott Olli Rehn. Várhatóan március második felében kerül véglegesítésre a megállapodás, elkerülve ezzel, hogy Ciprus a következő hónapokban fizetésképtelenné váljon. Június 3-án ugyanis egy 1,4 milliárd eurós államkötvény-visszafizetés válik esedékessé, így az országnak mindenképp szüksége lesz az uniós segítségre. (MZS) - 5 -

6 Kvóta, válság, változás: a Nemzetközi Nőnap az EU-ban A nőnap kapcsán az uniós intézményekben a virágok és a kedves szavak helyett komoly ügyeken volt a hangsúly. Ismét reflektorfénybe került a cégvezetőségekben bevezetendő női kvóta körüli vita. A Viviane Reding igazságügyi biztos által még tavaly felterjesztett irányelvtervezet szerint 2020-ra EUszerte minden nagyobb cégnél 40%-ra kell növelni a nem végrehajtó jellegű testületekben. A javaslatot már az eddig folytatott tárgyalások során jócskán felvizezték, ám Guido Westerwelle német külügyminiszter nemrégiben tett kijelentése szerint Németország nem pusztán ellenzi azt, hanem aktívan tenni is kíván megvalósulása ellen. A legújabb hírek szerint a brüsszeli német diplomaták utasítást kaptak, hogy a Tanácsban blokkoló kisebbséget szervezzenek a tervezet meghiúsítására. Ellenzői szerint a kvóta nem segíti elő a valódi egyenlőséget, és mindenközben árt az üzleti érdekeknek is. Sokan hangsúlyozzák, hogy az EU feladata mindössze az esélyegyenlőség garantálása, a további kérdéseket pedig inkább tagállami szinten érdemes kezelni. A jogszabályi megoldás helyett a társadalmi nyomás eszközét tartják célravezetőnek, a megnevezni és megszégyeníteni elv révén: elegendő, ha jelentős közfigyelem hárul azokra a cégekre, amelyek felsővezetésében változatlanul erős a férfiak dominanciája. A javaslat támogatói szerint azonban a kvóta már bizonyítottan bevált ott, ahol bevezették, és csak ez a komoly lépés segíthet leépíteni a nőket hátrányosan érintő szemléletmódot. Külön rendezvény emelte ki a nemek közötti egyenlőség kihívásait a gazdasági krízisben. Az EP- és nemzeti parlamenti képviselők részvételével tartott konferencián a jelenlévők egyetértettek abban, hogy a nőket, és különösen a gyermekes anyákat aránytalanul súlyosan érinti a válság, s ez az egyenlőségért való küzdelmet is megnehezíti. Az Európai Parlament március 12- én szavaz egy határozattervezetről, amely felhívja a figyelmet a válság e téren gyakorolt negatív hatására, és a nemek kérdéseire való nagyobb odafigyelést sürget a szakpolitikák megalkotása során. Neelie Kroes digitális menetrendért felelős biztos a Women on Top szeminárium keretében az új technológiák növekvő fontosságáról mondott beszédet. Arra buzdította a karrierjüket most kezdő fiatal nőket, éljenek a lehetőségeikkel, és ne féljenek aktív résztvevőivé válni az infokommunikációs forradalomnak. A nők elleni erőszak megelőzését és megszüntetését célzó kezdeményezések globális fontosságáról üzent Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő, míg a Bizottság nonprofit szervezetekkel együtt rendezett kerekasztal-beszélgetésen a női nemi szervek csonkolásának problémájára hívta fel a figyelmet. Az egyes vallási közösségekben bevett rítusnak számító, fiatal lányokat és nőket legalább 13 EUtagállamban veszélyeztető gyakorlattal szemben zéró toleranciát követel a Bizottság. (MZS) Szigorú uniós szabályozás a bankárbónuszok korlátozására Március 5-én az uniós pénzügyminiszterek ülése elfogadta az Európai Parlament által szorgalmazott új kezdeményezést, melynek keretében az uniós pénzintézetek dolgozóinak kiosztható év végi prémiumok maximális összege nem haladhatná meg az éves alapfizetés összértékét. A megállapodást feltehetőleg március-április környékén véglegesítik, és január 1-jétől már életbe is lép a jogszabály. A lépés egy átfogó bankszabályozási csomag részét képezi: az új követelmények között szerepelnek többek közt a magasabb tőkésítettségi elvárások és a kötelezően előírt, országra lebontott nyilvános profitjelentések is. Mind közül azonban kétségkívül a jutalomkorlát a legradikálisabb. Ahogyan Othmar Karas, a megállapodás - 6 -

7 létrejöttét nagyban elősegítő néppárti osztrák EPképviselő nyilatkozott, az uniós pénzpiaci szabályozás története során először kerül sor ilyen kontroll bevezetésére. A szabályozás célja, hogy visszafogja a globális válság kiváltó okának tekintett túlzott kockázatvállalást a pénzügyi világban. A pénzügyminiszterek tanácskozásán egyedül a brit George Osborne adott hangot komoly kétségeknek, több ponton bírálva az elképzelést. Végül azonban senkit nem sikerült maga mellé állítania, s mivel az elfogadáshoz nem szükséges az egyhangú döntés, a britek vétóval sem élhettek. Osborne elmondása szerint a lépés mindössze azt éri el, hogy a bankok rögtön a bankárok alapfizetését emelik majd fel, mely jóval nehezebben visszakövetelhető, s így nehezebb lesz felelősségre vonni az érintetteket, ha hibát követnek el. Osborne szerint lehetséges, hogy így még inkább az adófizetők lesznek kénytelenek megfizetni a rossz döntések árát. A brit miniszter aggodalmai elsősorban abból fakadnak, hogy a lépés következtében számos bank a világ egy másik pontjára helyezheti át működését, veszélybe sorolva ezáltal a londoni pénzügyi központ vezető szerepét. A brit fővárosban több mint száznegyvenezer embert foglalkoztat a bankszektor. Elemzők szerint azonban alaptalan a félelem, mivel a lépés nem érintené a dolgozók túlnyomó részét, akik már most is legfeljebb az alapkeresetük 30%-át kitevő jutalmakra számíthatnak. A korlát valójában csak a legfelsőbb szinteken tevékenykedőket célozza, ez ma nagyjából legfeljebb ötezer embert jelent a City-ben. David Cameron miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a brit nemzeti érdek sérelmét látja a lépésben, és szorgalmazza annak újratárgyalását. A többi pénzügyminiszter szerint ezen a ponton azonban már csekély a lehetőség a változtatásra. A tervezet egy újabb ütközéspont az EU és az Egyesült Királyság között, s míg a bankárokkal szemben ellenséges brit publikumnak szimpatikus lehet a döntés, a szigetországi politikai és gazdasági elit körében erősítheti az euroszkepticizmust. (MZS) Jogszabályi könnyítést nyítést célzó akcióterv az európai kisvállalatoknak Az Európai Bizottság a KKV szektor számára legnagyobb nehézséget jelentő EU jogszabályt egyszerűsíteni és könnyíteni szándékozik. Az EUban működő és a foglalkoztatás kétharmadáért felelős közel 21 millió KKV teremti meg az új munkahelyek 85 százalékát ezért is fontos, hogy kedvező szabályozási környezetben működhessenek. A Bizottság egy ezer KKV-t érintő előzetes felmérés alapján beazonosította azt a tíz EU jogszabályt, aminek alkalmazása a legnagyobb nehézséget jelenti a kisvállalatoknak. Ezek az alábbiak: a REACH szabályok (kémiai anyagok engedélyezése), a ÁFA-ra, a termékbiztonságra, a szakmai képesítések elismerésére, az adatvédelemre, a hulladékgazdálkodásra, a munkaerőpiacra Munkaidőre), a közlekedési szektor adatrögzítési (vezetési és pihenési idő) előírásaira, a közbeszerzésre, és modernizált vámkódexre vonatkozó szabályok. A Bizottság egy átfogó program keretében ezért átvizsgálja ezeket a szabályokat és javaslatokat tesz az üzleti életet nehezítő előírások megváltoztatására, illetve a kisválallatoknak adandó speciális kedvezményekre. A Bizottság ezzel kapcsolatban konkrétabb intézkedéseket jelent be 2013 júniusáig. (MA) Bővebb információ:

8 Eurobarometer felmérés az európaiak üdülési szokásairól Az Eurobarometer több mint 30 ezres merítésű friss felmérése szerint az EU állampolgárok 70 százaléka utazott nyaralni és ezek majdnem kilencven százaléka (88%) az EU-n belül nyaralt 2012-ben ban 75 százalékunk tervez nyaralást. Spanyolország a legnépszerűbb célország (12%). A további sorrend Olaszország 8 %, Franciaország 7%, utána következik Ausztria, Németország, Görögország (mind 4%) és Horvátország (3%). (MA) A teljes felmérés: A Visegrádi miniszterelnöki találkozó uniós kérdései A közép-európai V4 országok (Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia) rendszeres miniszterelnöki találkozóinak legutóbbi fordulójára március 6-án került sor. A találkozó különlegessége az volt, hogy azon ezúttal részt vett Angela Merkel német kancellár és François Holland francia elnök is, így kiemelt súlyt adva az eseménynek. A mostani, hatoldalú találkozó résztvevői közös nyilatkozatukban pozitívan értékelték a következő hét évre vonatkozó uniós keretköltségvetésről szóló megegyezést, és támogatásukat fejezték ki az Európai Parlament jóváhagyásához a nehezen kiharcolt egyezség megerősítésének érdekében. Fontosnak tartották együtt is kiemelni az euróövezet átalakulását mozgató legáltalánosabb elveket (versenyképesség, növekedés, foglalkoztatás és nyitottság), valamint leszögezni a még szorosabb gazdasági integrációhoz történő csatlakozás választásának nyitva hagyását valamennyi arra készen álló uniós tagállam számára. A még nem eurózónához tartozó visegrádi államok közül ez egyelőre leginkább csak Lengyelországra számára jelent megfontolható választást. A résztvevő vezetők hangsúlyozták az uniós belsőpiac kialakításának jelentőségét az on-line szolgáltatások területén, valamint az energetika terén is hangsúlyozták egy egységes és tényleges európai méretekben működő belső piac mielőbbi kialakításának fontosságát. Ez utóbbi különösen az energiaárak piaci meghatározása és várható csökkenése által javított európai versenyképesség érdekében hordoz jelentőséget a visegrádi országok számára is. A V4 kormányfők, valamint a német és francia vendégek tárgyaltak ezen túl a termelői iparágak helyzetéről, a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok megerősítésének szükségességéről, valamint a zsugorodó katonai kiadások hátrányos következményeinek enyhítéséről. (TCS) Nemzetközi kritikák az alkotmánymódosítással kapcsolatban A múlt héten az Európa Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Amerikai Egyesült Államok is kritikát fogalmazott meg a magyar Alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban, amelyről az Országgyűlés várhatóan március 11-én, eheti számunk megjelenésének napján szavaz majd. A kritikák általánosságban az európai normák tiszteletben tartását kérik számon a magyar kormányon, egyes rendelkezések külön megnevezésével. A kritikákra válaszul Orbán Viktor miniszterelnök sajtóértesülések szerint levélben és személyes telefonbeszélgetés alkalmával is megerősítette az uniós vezetőknek, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett marad az - 8 -

9 európai normák mellett, emellett pedig Martonyi János külügyminiszter levélben hívta fel tagállami kollégái figyelmét arra, hogy a kifogásolt pontok jó része már változásokon ment keresztül a korábbi hetek módosító javaslatainak köszönhetően, így a kritikák nem is a végleges alkotmánymódosítást veszik figyelembe. A külügyminiszter megnyilvánulása vélhetően összefüggésben van azzal a levéllel, amelyet német, finn, dán és holland kollégája címzett José Manuel Barroso bizottsági elnöknek, sürgetve olyan mechanizmusok kidolgozását, amellyel az európai alapértékek, mint a demokrácia, jogbiztonság és emberi jogok azonnal védhetőek lennének, akár olyan eszközökkel is, mint az uniós támogatások felfüggesztése, olyan esetekben, ahol erre szükség van. A magyar diplomácia vezetője felhívta a figyelmet, hogy hazánk készen áll a kritikák meghallgatására és figyelembe vételére, azonban azoknak a tényeken és nem hallomásokon és sajtóértesüléseken kell alapulnia. Moldova pro-uniós kormánya szétesett Elvesztette a bizalmatlansági szavazást Vlad Filat moldáv miniszterelnök koalíciós kormánya a múlt héten Chisinauban. Három korábbi koalíciós partner most újabb kísérletet kívánnak tenni arra, hogy megállapodjanak és új kormányt alakítsanak, különben félő, hogy az előrehozott választásokon az orosz-párti kommunisták arathatnak győzelmet. A bizalmatlansági indítványt maga Marian Lupu, a miniszterelnök egyik koalíciós partnere nyújtotta be, amelyen a 101 fős parlamentben 54- en szavaztak a miniszterelnök ellen. A korábbi koalíciós partnerek most azt mondják, Filat miniszterelnökségével nem hajlandóak folytatni az együttműködést és a korrupcióval vádolt politikust el szeretnék távolítani a vezető kormányzati pozícióból. A kormány felbomlása rosszkor jött a Keleti Partnerségben résztvevő országok közül mostanában legkevésbé problematikusnak tartott Moldovában. Az ország jól haladt abba az irányba, hogy az idén jelentős előrehaladásokat érjen el a Társulási Szerződéssel kapcsolatban. Ugyanakkor félő, hogy egy esetleges kommunista párti irányítás alatt működő kormány az eddigi sikereket visszavetné és 2009 után újra bizonytalan helyzet alakulhatna ki az országban. Éppen ezért mind az Európai Unió (és annak képviseletében Catherine Asthon főképviselő), mind pedig az Amerikai Egyesült Államok sürgős párbeszédre hívta fel a moldáv pártokat, kérve, hogy az ország érdekében mihamarabb folytassanak konstruktív párbeszédet annak érdekében, hogy Moldova továbbra is haladhasson az európai normák felé. PORTRÉ Vesna Pusić A horvát miniszterelnök-helyettes asszony március 25-én született óta európai-ügyi és külügyminiszter, a liberális horvát Néppárt meghatározó politikusa (2000 és 2008 között elnöke). Elkötelezett támogatója Horvátország európai integrációjának, a nemek közötti egyenlőségnek és a liberális értékeknek. A zágrábi születési politikus szociológiát és filozófiát hallgatott, majd szociológia doktori disszertációja megszerzését követően az egyik alapítója az első jugoszláv feminista mozgalomnak. Politikai - 9 -

10 pályafutása során legmeghatározóbb eredményeit Horvátország európai integrációjának előremozdításával kapcsolatban érte el, mind parlamenti képviselői, mind pedig kormányzati tisztviselői minőségében. A héten szlovén államtitkár partnerével aláírták azt a közös memorandumot, amely végleg megnyitotta az utat Horvátország csatlakozásának szlovén ratifikációjához és így lehetővé tette, hogy az ország valóban csatlakozhasson július 1-jén, ahogy azt korábban tervezték. THINK TANK FIGYELŐ: BIS: a Belső Piac hatása Nagy-Britanniára és az EU-ra A brit Department for Business, Innovation and Skills (BIS), a brit kormányzat gazdasági növekedésért és innovációért felelős intézménye a napokban jelentette meg tanulmányát (BIS Economic Paper 11.: The economic consequences for the UK and the EU of completing the Single Market) a belső piac kiteljesítésének a Nagy-Britanniára és az EU egészére gyakorolt hatásáról. A tanulmány különösen érdekes és tanulságos most - figyelembe véve a brit politikai fejleményeket (a tagság hasznának vizsgálata illetve egy tagságról szóló népszavazás lebegtetése). A tanulmány célja a belső piac hasznának értékelése, illetve az olyan hipotetikus szcenáriók hatásainak közgazdasági modelleken alapuló értékelése, amikben Nagy- Britannia kihátrál a további közeledésből, liberalizációból, közös piaci harmonizációból, vagy esetleg leépíti már meglévő beágyazottsági szintjét. A tanulmány egyértelműen pozitívan értékeli a gazdasági liberalizáció és a belső piac létrejöttét és továbbfejlesztését és megállapítja, hogy a szigetország számára káros lenne, ha ebből kimaradna. A tanulmányt a BIS jegyzi, de az abban kifejtett nézetek nem feltétlenül tükrözik a brit kormány hivatalos álláspontját. (MA) A tanulmány letölthető az alábbi címről: ces_for_the_uk_and_the_eu_of_completing_the_single_market.pdf TUDTA-E? Az euró-övezetnek jelenleg 17 ország tagja, míg a schengeni övezetnek 26 tagja van (köztük négyen Izland, Norvágia, Lichtenstein és Svájc nem EU tagok). IMPRESSZUM Az EU-Navigátor a Magyar Külügyi Intézet heti uniós híreket feldolgozó hírlevele, amely az Európai Kutatási Központ szerkesztésében készül. Szerkesztő: Marján Attila (MKI EKK), Szalóki Katalin A hírlevél további munkatársai: Márton Balázs (Kitekintő), Murányi Zsófia, Törő Csaba (MKI) eunavigator@hiia.hu