IFFK 2016 Budapest, augusztus Autonóm repülőterek folyamatszervezési módszerei. Nagy Enikő*, Dr. Csiszár Csaba*
|
|
- Veronika Faragóné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 IFFK 2016 Budapest, augusztus Autonóm repülőterek folyamatszervezési módszerei Nagy Enikő*, Dr. Csiszár Csaba* *Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék ( Absztrakt: Az infokommunikációs technológia fejlődésének következtében a hagyományos repülőterek többlépcsős átalakuláson keresztül smart, majd autonóm repülőterekké válnak. A repülőtéri utaskezelési folyamatok ilyen irányú fejlesztésének célja, hogy nagyobb kiszolgálási kapacitást nyújtsanak magasabb kiszolgálási minőség mellett. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a légi közlekedési helyváltoztatás információkezelési folyamatai hogyan változnak a repülőterek autonomizálása során. Az utazói információkezelésre fókuszálva, az információs szolgáltatások és a végberendezések fejlesztési potenciálját, valamint az ebből származó előnyöket határoztuk meg. Összegyűjtöttük és a funkciókhoz rendeltük a technológiai újításokat, majd azonosítottuk az integrálási lehetőségeket. Meghatároztuk, hogy a repülőtér automatizálása milyen hatással van az utas- és az üzemeltetői feladatokra, azaz hogyan változnak a felhasználók érzékelési és feldolgozási műveletei, illetve hogyan alakulnak át az egyes személyzettípusok feladatai. 1. BEVEZETÉS A növekvő utaskiszolgálási hatékonyság érdekében a repülőterek egyre inkább az autonóm technológia irányába fordulnak. Az utasáramlások előrejelzésére és az ezzel összefüggő utaskiszolgálási folyamatok fejlesztésére fektetnek nagy hangsúlyt (Rio et al, 2016; Goodwin, 2016). A következő utas elvárásokat igyekeznek kielégíteni (Kalakou et al, 2015): rövidebb sorbanállási, várakozási idő, gyors biztonsági ellenőrzés, dinamikus adatokon alapuló, személyre szabott információszolgáltatások, döntéstámogatás, csomagkövetés. Több éve tartó kutatásunk során a repülőtéri információs rendszerekkel, azon belül is az utasinformatikai rendszerekkel foglalkozunk. Helyzetfeltárásként elemeztük a légiközlekedési informatikai rendszereket szervezet-gépi alrendszer-funkció-adatcsoport végberendezés szerinti analitikus megközelítésben. Kidolgoztuk az integrált információs rendszer modelljét, mely a háztól-járműig tartó helyváltoztatás során támogatja az utazókat elsősorban a személyes mobil eszközeiken keresztül. A kutatás folytatásaként a helyváltoztatási lánc egyetlen szeletét, a repülőtéri folyamatokat emeltük ki, és meghatároztuk a smart repülőterek működésének modelljét, valamint kidolgoztuk az ehhez kapcsolódó értékelő módszert. Kutatásunk jelenlegi fázisában az autonóm repülőterekre fókuszáltunk, melyek informatikai fejlettségben túlmutatnak a jelenleg már számos helyen működő smart repülőtereken. A repülőtéri funkciók gépesítésével (a személyzet csökkentésével) a hagyományos repülőterek átalakulnak smart repülőterekké, ahol a tevékenységek középpontjában a smart utazó áll. A technológiai fejlődés következő fázisában a repülőterek autonómmá válnak, az alrendszerek képesek önállóan, tanulás útján megismerni az utazókat, azok viselkedését, a szituációk jellemzőit, majd ez alapján döntést hoznak, illetve útmutatást, tanácsot adnak. 2. ALAPFOGALMAK DEFINIÁLÁSA Definiáltuk a smart utazó, valamint a smart és az autonóm repülőterek tulajdonságait Smart utazó Smart utazónak nevezzük azokat a személyeket, akik utazásuk során hajlandóak és képesek a technológiai újdonságok és a szolgáltatások által nyújtott előnyöket igénybe venni. Rendelkeznek információérzékelési és feldolgozási (kognitív) képességekkel, az új működési eljárásokat könnyen megértik, és ahhoz alkalmazkodnak. A helyváltoztatási lánc teljes, vagy egy-egy részfolyamata közben saját mobil eszközeiken keresztül valósítják meg az utasinformatikai funkciókat, melyeket az 3. táblázatban gyűjtöttünk össze. A smart utazó alapvető jellemzői: rendelkezik és használja is saját mobil eszközét az utazása során, hozzájárul az adatszolgáltatáshoz (pl. pozíció adatok megadása) és/vagy saját maga is ad meg adatokat (pl. crowd sourcing) a pontosabb és személyre szabott információszolgáltatás érdekében (Bouma et al, 2016),
2 papírmentes utazás jellemzi, adatait informatikai eszközein tárolja, kevesebb emberi interakciót igényel, megbízik az eszközök által szolgáltatott adatok információtartalmában, gyorsan felismeri az új eljárások és gépi eszközök működését és ahhoz kooperatív módon alkalmazkodik Smart repülőterek A smart repülőtér fogalmát a smart city okos város fogalomból vezettük le. Az okos város a technológiai lehetőségeket (elsősorban IT) innovatív módon használja fel, egy élhetőbb és fenntarthatóbb városi környezet kialakítása érdekében. A városi alrendszereket a hálózati infrastruktúra kapcsolja össze a fizikai síkon (pl. közlekedési hálózat), valamint az információs síkon (pl. infokommunikációs hálózat) (Smarter cities, IBM, 2010). Az okos városok alrendszerei és elemei digitális alapokon működnek, intelligensek és egymással kommunikálnak. Az adatokból képzett (növelt értékű) információk alapján a folyamatok hatékonyabban szervezhetők/irányíthatók, a hatások előre jelezhetők (Lados, 2011). A smart repülőtér az okos város egy meghatározó alrendszere. Itt kapcsolódnak össze a városi utas mozgások és a repülőgépek légi mozgásai, miközben számos egyéb tevékenységnek is helyet adnak. Ez az illesztési szerep információs tekintetben is megjelenik. Ennek megfelelően a városi közlekedésmenedzsmenttel, valamint a légiforgalmi irányító és a légitársasági rendszerekkel valósul meg külső információs kapcsolat. Az okos repülőtér integrált rendszerét az információs és irányító központ működteti. A földi kiszolgálók belső információs kapcsolatokon keresztül csatlakoznak az integrált rendszerhez. A működtetés célja: az egyes szereplők folyamatainak és a teljes repülőtér működésének optimalizálása; miközben az utaselégedettséget fokozzuk. Az intelligens utazó a repülőtér intelligens infrastruktúrájára és a saját eszközeire támaszkodik utazása során (Nagy, Csiszár, 2016). Fontos megjegyezni, hogy a smart repülőtereken az integrált rendszer működtetése számos emberi beavatkozást kíván Autonóm repülőterek Az automatizálásban, valamint az autonóm járművek alkalmazásában a légi közlekedés mindig is úttörő volt, hiszen a légi járművek fedélzetén található rendszerek nagy része automatizált (pl. elektronikus vezérlőrendszer, robotpilóta). Az autonóm rendszerek alkalmazása még kezdetleges, de a robottechnológia az utasinformálás, útbaigazítás területén már megjelent és számos példaértékű alkalmazás található (ScienceDaily, 2015; Future Travel Experience, 2016). Ezek a rendszerek/eszközök képesek nemcsak az előre beprogramozott feladatokat teljesíteni, de arra is, hogy alkalmazkodjanak a felmerülő új, eddig még nem ismert szituációkhoz. Az infrastruktúrára jellemző, hogy a repülőtér egész területe érzékelőkkel, jeladókkal, kamerákkal, stb. felszerelt, melyek továbbítják az információkat az üzemeltetői és utasinformációs rendszereknek, ahol a több forrásból származó, ugyanarra a fizikai jelenségre vonatkozó, eltérő részletezettségű és megbízhatóságú adatokat feldolgozzák. Ennek köszönhetően a repülőtér üzemeltetői olyan információkkal is rendelkeznek (pl. az utas elhelyezkedése a terminálon belül), amelyekkel egy hagyományos repülőtéren nem. Ezek az információk megkönnyítik a döntéseiket és a folyamatok kezelését számos szituációban (pl. döntés a járat indításáról késő utas esetén). A humán interakciók száma minimálisra csökken, de fenntartásuk a szolgáltatás színvonalának megőrzése és elsősorban a biztonsággal kapcsolatos helyzetek kezelése érdekében szükséges. A repülőtéri autonóm folyamatok illeszkednek a városi autonóm közlekedéshez (Csiszár, Földes, 2016). A repülőtér működtetését, vezérlését (pl. energiaigény folyamatos biztosítása) redundás rendszerelemekkel és biztonsági eljárásokkal oldják meg, ezzel is csökkentve egy repülőtér-leállás kockázatát. Az autonóm repülőterek kialakulásának feltétele a technológiai újítások repülőtéri rendszerekbe való integrálása (1. táblázat). 1. táblázat: Információtechnológiai megoldások a repülőtéren Működési csoport Információtechnológiai megoldások 1 Adatgyűjtés szenzorok, jeladók, kamerák, vonalkód leolvasók, NFC olvasók 2 Helymeghatározás GPS, épületen belüli helymeghatározás 3 Adatcsere NFC, wireless 4 Azonosítás RFID, biometrikus azonosító rendszerek, ujjlenyomat olvasás, íriszazonosítás, arcfelismerés 5 Adatfeldolgozás jelfeldolgozás, képfeldolgozás 6 Adattárolás cloud, szerverhálózat 3. AZ UTASINFORMATIKAI FUNKCIÓK ÁTALAKULÁSA Az autonóm technológia bevezetése lehetővé teszi az egyes repülőtéri funkciók térbeli és időbeli összevonását is, azaz az integrációt. Meghatároztuk az utasinformatikai funkciótípusokat az autonóm repülőtereken (2. táblázat). Megállapítottuk, hogy az autonóm repülőtereknek többnyire ugyanazokat az utazással összefüggő funkciókat kell teljesíteniük, mint a hagyományos repülőtereknek, azonban a szolgáltatási kör bővülhet (pl. a rendszerek működésére, kezelésére vonatkozó tájékoztatás). F 1 2. táblázat: Utasinformatikai funkciótípusok Funkciótípusok Információ szolgáltatás F 2 Utaskezelés F 3 Jelölés Poggyászkezelés F 4 Díjbeszedés F 5 F 6 Biztonsági feladatok Szórakoztatás, egyéb kiegészítő szolgáltatások Leírás az aktuális és a várható eseményekről, a rendszerek működéséről, visszajelzés az utaskezelési műveletek állapotáról, terminálon belüli navigáció, útbaigazítás pl. utasfelvétel, beszállítás pl. poggyász regisztrálása, szortírozása, nyomonkövetése, elveszett poggyász kezelése a szolgáltatások és az infrastruktúra használat díjainak beszedése; pl. parkolási díjak utasok ellenőrzése, a veszélyes helyzetek megelőzése, hatásának csökkentése a terminálon eltöltött idő kellemesebbé tétele
3 Az utasinformatikai funkciókat a 3. táblázatban foglaltuk össze. Terjedelmi korlátok miatt csak az induló oldali funkciókat tárgyaljuk (c1-c8). Három fejlődési szintet (fokozatot) definiáltunk: 1. hagyományos repülőtér, 2. smart repülőtér, 3. autonóm repülőtér. Meghatároztuk a részfunkciókat az átalakulás (fejlődés) mindhárom szintjéhez, valamint azonosítottuk a funkció típusát (F1-F8) is. A funkciók és a funkciótípusok közötti több-több kapcsolatot az utolsó oszlopban táblázatosan képeztük le. c 1 c 2 c 3 c 4 c 5 c 6 c 7 c 8 Funkció Tájékoztatás Utasfelvétel Funkciótípus Poggyászfeladás Utasbiztonsá -gi ellenőrzés Útlevél vizsgálat Tájékoztatás tranzit területen belüli mozgás során Beszállítás (boarding) Tájékoztatás repülőgépig történő mozgás során 3. táblázat: Utasinformatikai funkciók induló repülőtéren belüli mozgás Részfunkció 1. szint Hagyományos repülőtér Tájékoztatás a regisztráció folyamatáról Poggyászfelvétel Hagyományos utasbiztonsági ellenőrzés 2. szint Smart repülőtér Tájékoztatás a terminál épületről, check-in pult kiosztásról Tájékoztatás az utas- és poggyászfelvételi automaták elhelyezkedéséről, működéséről Sormenedzsment Utasfelvételi információk közlése Tájékoztatás az online regisztráció folyamatáról, kioszk check-in esetén a menüpontok magyarázata Beszállókártya továbbítása mobil eszközre (ha szükséges) Tájékoztatás a poggyászfelvétel folyamatáról Tájékoztatás a poggyászsúlyról, díjbeszedés Menüpontok magyarázata poggyászautomatánál Poggyászazonosító társítása a poggyászhoz, elküldése mobil eszközre a nyomonkövetéshez Priority/non-priority sorok kiosztása Tájékoztatás tiltott anyagokról Beszállókártya ellenőrzése Smart utasbiztonsági ellenőrzés (testszkenner, kapuk) 3. szint Autonóm repülőtér Tájékoztatás az integrált utaskezelő berendezések elhelyezkedéséről, működéséről Előzetes tájékoztatás tiltott eszközökről Tájékoztatás az integrált regisztráció folyamatáról, menüpontok magyarázata Személyazonosság társítása virtuális beszállókártyához Menüpontok magyarázata az integrált utaskezelő berendezésnél Személyazonosság társítása a virtuális poggyászazonosítóhoz, beszállókártyához Tájékoztatás az ellenőrzés folyamatáról Személyazonosítás (pl. ujjlenyomat olvasás) Utas ellenőrzése az integrált utaskezelő rendszerben (testszkenner) Útlevélhez tartozó sorinformációk közlése (pl.:csak EU útlevéllel, minden útlevéllel) Tájékoztatás az ellenőrzés folyamatáról e-útlevél használatának magyarázata, útlevél ellenőrző alkalmazás használata Ujjlenyomat olvasás, íriszazonosítás Tájékoztatás piktogramokkal, táblákkal, térképpel a repülőtéri lehetőségekről Kapuinformációk közlése, járat indulásával kapcsolatos tájékoztatás (pl. késés) Útvonaltervezés a beszállókapuig mobil eszközön Tájékoztatás virtuális asszisztens vagy robotok által Tájékoztatás priority/non-priority sorok elhelyezkedéséről, a beszállítás rendjéről Személyazonosítás, elektronikus okmányok Beszállókártya Mobil eszközre letöltött beszállókártya ellenőrzése, virtuális beszállókártya ellenőrzése ellenőrzése ellenőrzése Jelölés F 1 F 1, F 2, F 4 F 1, F 3, F 4 F 2, F 5 F 2, F 5 F 1 F 1, F 2, F 4 Utashíddal, járművel, a mozgás pályájával kapcsolatos információk közlése F
4 Az autonóm repülőterek hatékonyságát az új technológiai megoldások biztosítják: Az integrált utaskezelő berendezés az alábbi eszközöket foglalja magában: személyazonosító eszköz (ujjlenyomat olvasó és/vagy íriszazonosító és/vagy hangfelismerő készülék): ezek a berendezések az utasok interakciójának köszönhetően egy központi adatbázis alapján beazonosítják az utast. Az egyénre jellemző információkat (pl.: ujjlenyomat) előzetesen, a virtuális útlevél igénylésekor rögzítik (hagyományos útlevélhez hasonlóan igényelhető). virtuális beszállókártyát előállító eszköz: az utas személyi azonosságát és a jegyvásárlási információkat kapcsolja össze. A járatkiszolgálási rendszerben megváltoztatja az utas állapotát járatra felvett utasra. poggyászfelvételi berendezés: összerendeli az utas személyazonosságát a feladott poggyászával. Intelligens csomag (mely önálló azonosítót tartalmat, ismeri a légitársasági szabályzatokat, önsúly mérésre képes, poggyászkövetés lehetséges) esetén ez korábban, az utas otthonában is megtörténhet. A poggyász feladását is ez a berendezés bonyolítja le. testszkenner: a személyazonosítás és az utas/poggyászfelvétel ideje alatt maga az utasfelvételi berendezés testszkennerként is üzemel. Röntgensugarak segítségével ellenőrzi az utas testén esetlegesen elrejtett tárgyakat. Integrált rendszer esetén akár többféle biztonsági ellenőrzés is végezhető az adott személyen egyszerre, pl.: mintavétel robbanóanyag elemzéshez vagy kábítószer elemzéshez. információs kijelző: személyre szabott információkat jelenít meg; illetve ezek a járatra vonatkozó adatok (pl.: kapu száma, legrövidebb út, eljutási idő, stb.) továbbításra kerülnek az utas mobil eszközére is. A repülőterek fejlődésének tendenciája azt mutatja, hogy egyre több funkciót gépek, automaták valósítanak meg, melyeket az utas saját eszközeivel irányíthat. Az embergépi illesztési felületet (human-machine interface=hmi) biztosító mobil eszközök nélkülözhetetlenek lesznek, hiszen ezek a kétirányú kommunikáció végberendezései. A légi közlekedés jelentőségének és az utasforgalomnak a növekedése csak úgy lehetséges, ha az utaskezelés idejét lerövidítjük, ami a funkciók időbeli és térbeli integrálásával valósítható meg. Az integrációs lehetőségeket az 1. ábrán modelleztük a jelenlegi utaskezelési folyamatot elemezve. Azok a funkciók integrálhatók, melyek: 1. azonos bemenő adatcsoportokat használnak és/vagy, 2. a feldolgozási folyamatok egy része megegyezik, továbbá, 3. időben és térben a helyváltoztatási folyamat során együtt elvégezhetők. Az input adatok egyezőségét az ábrán zöld háttérszínnel jelöltük. Időbeli függés: egy funkció teljesítése után lehet csak egy következő funkciót teljesíteni. Időbeli függés általában az alapfolyamat jellegéből adódik. Logikai függés: egy funkció végrehajtása során keletkező (nyers vagy feldolgozott) adatcsoportok szükségesek egy következő funkció működéséhez, mint input vagy tárolt információ. Az x tengelyen az időbeliséget ábrázoltuk, míg a logikai függőséget vonalak szemléltetik. 1. ábra: Az információkezelési funkciók időbeli és logikai függősége Az integrálható funkciókat az 1. ábrán szaggatott vonalak között ábrázoltuk. Az integrált utaskezelés többfunkciós telepített és / vagy mobil berendezéssel, úgynevezett integrált utaskezelő berendezéssel valósítható meg. Ezeknek a repülőtéren belüli elhelyezkedését a 2. ábra vázlatán szemléltettük. Az autonóm repülőterek létrejötte során átalakuló funkciókat c -vel jelöltük. Az integrációt követően az utaskezelés, a poggyászkezelés, az útlevél -ellenőrzés (azonosítás) funkciói párhuzamosan folynak az utasbiztonsági ellenőrzéssel, valamint ezután történik egy előzetes tájékoztatás (útvonalajánlás) a tranzitterületen belüli mozgásokkal kapcsolatban. A 3. ábrán modelleztük a jövőbeli integrált utakezelést, az átalakuló funkciókat. A buborékok elhelyezkedése és nagysága a sorrendiségre és az időtartamra utal. 2. ábra: Integrált utaskezelő berendezések elhelyezkedése a repülőtéren
5 Idő Integrált utaskezelés c 2 c 3 c 4 c 5 c 6 3. ábra: Az integrált utaskezelő berendezés működésének funkcionális modellje 4. A VÉGBERENDEZÉSEK ÁTALAKULÁSA, AZ EMBERI KÉPESSÉGEK INTENZITÁSÁNAK VÁLTOZÁSA Az autonóm repülőtereken újfajta végberendezéseket alkalmaznak, melyeknek a gép-ember illesztési felülete is jelentősen módosul. A folyamatos fejlődés miatt azonban a jelenleg alkalmazott végberendezések bizonyos ideig még kiegészítik az újabb eszközöket. Ennek a fejlődésnek a fázisait foglaltuk össze a 4. táblázatban. Eltérő árnyalatokkal jelöltük a szinteket (hagyományos, smart, autonóm). A cellákban a végberendezések használatához szükséges emberi képességek intenzitásának változását adtuk meg. 1. szint (világoszöld): hagyományos repülőtereken az alapvető végberendezéseket, a statikus kijelzőket és a személyzeti terminálokat alkalmazzák a személyes kiszolgálás valamint a legegyszerűbb tájékoztatás érdekében. Ezek az eszközök a modern berendezések meghibásodása esetén tartalék eszközként működhetnek. 2. szint (sötétebb zöld): az alapvető végberendezések mellett megjelennek az önkiszolgáló automaták és a mobil eszközök. A felhasználók számára interaktívabbá válik az utaskezelési folyamat, kommunikálnak a gépekkel érzékszerveiken keresztül. 3. szint (sötétzöld): az önkiszolgáló automaták és a mobil eszközök mellett megjelennek a repülőtéri jeladók, érzékelők, integrált berendezések, melyek már leginkább érintésmentesen, érzékszerveinket használva (hallás, beszéd, stb.) működnek, ezzel is gyorsítva és kényelmesebbé téve a folyamatokat. Nemcsak a végberendezések, de a repülőtéri személyzettípusok jelentősége is átalakul. A 4. ábrán összefoglaltuk, hogy az egyes típusok jelentősége a repülőterek átalakulásának folyamatában (hagyományos smart autonóm) milyen intenzitással és milyen irányba változik. A töréspontokat az új részfunkciók és végberendezések bevezetése jelenti (ld. 3. és 4. táblázat); ezek megjelenése indítja el a személyi tevékenységek átalakulását. 4. táblázat: A végberendezések működéséhez szükséges emberi képességek intenzitásának változása Érzékszervek Végberendezések Látás Hallás Beszéd Érintés Gépelés Olvasás Kézmozdulatok Rezgés érzékelés Statikus (passzív) kijelző Személyzeti terminál Dinamikus kijelző Önkiszolgáló (kioszk) (interaktív) terminál Kognitív képességek Mobil eszköz Repülőtéri érzékelők, jeladók Integrált berendezések utaskezelő Jelmagyarázat: + : az érzékszerv szerepe fontos, vagy felértékelődik, - : az érzékszerv szerepe nem fontos, vagy csökken 0 : nem releváns
6 4. ábra: A személyzettípusok jelentőségének változása A fejlődés során az utasokkal személyesen érintkező alkalmazottak munkáját átveszik az automata berendezések (pl. robot asszisztens) Az utasok megtanulják kezelni az utaskiszolgálás során rendelkezésre álló eszközöket és berendezéseket. Az utaskiszolgálási személyzet aránya csökken, de nem szűnik meg, mivel a legtöbb esetben a személyes kommunikáció a repülőtereken is a magas minőségű szolgáltatás része. Továbbá a nem várt, kritikus helyzetek kezeléséhez nélkülözhetetlen a személyzet jelenléte. Ezzel szemben a berendezések sokrétűsége, bonyolultsága és folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása miatt az üzemeltetési diszpécserek száma jelentősen növekszik. Munkatársak száma IRODALOMJEGYZÉK Bouma H., Rest J., Buul-Besseling K., Jong J., Havekes A.: Integrated roadmap for the rapid finding and tracking of people at large airports, International Journal of Critical Infrastructure Protection, Volume 12, March 2016, Pages Csiszár Cs., Földes D.: Conception of Future Integrated Smart Mobility, 2016 Smart Cities Symposium Prague (SCSP). Konferencia helye, ideje: Prága, Csehország, New York: IEEE, pp Future Travel Experience: Japan Airlines trials customerfacing robot at Haneda Airport, airlines-trials-customer-facing-robot-at-hanedaairport/ Goodwin B.: Machine vision Autonomous airports, Passenger Terminal World, március Kalakou S., Psaraki-Kalouptsidi V., Moura F.: Future airport terminals: New technologies promise capacity gains, Journal of Air Transport Management, Volume 42, January 2015, Pages KONKLÚZIÓ Kutatásunk során megállapítottuk, hogy az autonóm repülőtereknek továbbra is le kell fedniük a jelenlegi, hagyományos repülőterek funkcióit, azonban a szolgáltatási kör bővülhet, a funkciók sorrendisége és az időbeli jellemzőik is változnak. A cikkben a repülőtér induló oldali funkcióit vizsgáltuk. A fejlődési tendenciák alapján a legtöbb funkció lefedhető önműködő automatákkal, melyek az emberi interakcióval hozhatók működésbe. Emiatt az egyes érzékszervek szerepe (hallás, beszéd, kézmozdulatok, rezgés érzékelés) valamint a kognitív képességek jelentősége felerősödik. A légi iparág növekedése csak az utaskezelés idejének rövidítésével, az utasfolyamatok gyorsabb, hatékonyabb kezelésével valósulhat meg. Ez azonban a funkciók időbeli és térbeli integrációját kívánja meg, melyhez az integrált utaskezelő berendezés nyújt segítséget. A fejlődés során, melyben a hagyományos repülőtérből először smart, majd autonóm repülőtér válik, nemcsak a végberendezések, de a repülőtéri személyzettípusok jelentősége is átalakul. Meghatároztuk a személyzettípusokat és a változás becsült arányát: az utasközeli személyzet aránya csökken, míg az automata eszközök/berendezések üzemeltetéséért felelős személyzet aránya növekszik. A kutatás folytatásaként vizsgáljuk a repülőtéri érkező funkciók átalakulását, azok integrációs lehetőségeit. Megvizsgáljuk, az egyes funkcióknál hogyan változik az emberi érzékelés intenzitása. Ennek számszerű megállapítására módszert fejlesztünk. További kutatásokat végzünk a személyzettípusok szerepének és arányának átalakulásával kapcsolatban. Lados M.: Smart cities tanulmány, IBM és MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr, y_ pdf ( ) Nagy E., Csiszár Cs.: Airport Smartness Index repülőterek minőségértékelése információs szempontból, Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, p. Győr, Magyarország, (Széchenyi István Egyetem), pp (Közlekedéstervezés és irányítás a 21. században) Rio J.S., Moctezuma D., Conde C., Diego I.M., Cabello E.: Automated border control e-gates and facial recognition systems, Computers & Security, ScienceDaily: Robot to help passengers find their way at airport, htm Smarter Cities for Smarter Growth, IBM Institute for Business Value, 2010, ado_canal/ibm.pdf ( )
Komplex közlekedés informatikai rendszerek elemzése, értékelése. Smart és autonóm repülőterek. Közlekedési informatika, Msc
Komplex közlekedés informatikai rendszerek elemzése, értékelése Smart és autonóm repülőterek Közlekedési informatika, Msc Tartalom 1. Közlekedés informatikai rendszerek elemzési módszere 2. Smart repülőtér
Közlekedésmérnöki alapszak (BSc) Közlekedési információs rendszerek II. BMEKOKKA252 (Transportation Information Systems II.)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közlekedésmérnöki alapszak (BSc) Közlekedési információs rendszerek II.
Integrált légi utasinformációs rendszer elemzésimodellezési módszere és annak adaptációja
Integrált légi utasinformációs rendszer elemzésimodellezési módszere és annak adaptációja Dr. Csiszár Csaba Nagy Enikő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági
Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire
Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi
egyetemi adjunktus, Ph.D.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésüzemi Tanszék TELEMATIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A SZEMÉLYKÖZLEKEDÉSI IGÉNYEK MENEDZSELÉSÉBEN Dr. Csiszár Csaba egyetemi adjunktus,
Airport Smartness Index repülőterek értékelése információs szempontból
Airport Smartness Index repülőterek értékelése információs szempontból Nagy Enikő Dr. Csiszár Csaba Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék telefon:
A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai Kövesné dr.
A személyközlekedés minősítési rendszere
A személyközlekedés minősítési rendszere személyközlekedés tervezése és működtetése során alapvető jelentőségűek a i jellemzők bonus-malus rendszer működtetésére a megrendelési szerződések szerint Minőség:
Légiközlekedési információs rendszerek integrálása, a repülőtéri utaskezelés módszereinek fejlesztése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Légiközlekedési információs rendszerek integrálása, a repülőtéri utaskezelés
Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu
Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági
Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői
0,75-1 Futásidő [óra/nap] 6-8 Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői 1. Bevezetés 2. A car sharing általános jellemzői 3. A telematikai rendszer szerkezete és működése a hozzáférés fontosabb mint
Intermodális csomópontok információs rendszerei
Intermodális csomópontok információs rendszerei felmerülő szükséglet anyagi, szellemi javak szolgáltatások iránt - térbeliség - (korábbi ismeretei) helyváltoztatás tervezési-döntési folyamata szubjektív
KINF modulzáró ellenőrző kérdések és feladatok 2a.
KINF modulzáró ellenőrző kérdések és feladatok 2a. 1. Példák bemutatásával jellemezze az alábbi, közlekedésinformatikával kapcsolatos fogalmakat (1). Statikus funkcionális struktúra. Fő alaptevékenység.
Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása
Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása 1. Általános célkitűzések: A kisvárosi helyi tömegközlekedés igényeit maximálisan kielégítő hardver és szoftver környezet létrehozása. A struktúra
A személyközlekedési módok csoportosítása, jellemzői, helyváltoztatási láncok képzése
Service Company (public or private) VEHICLE PROPRIETOR Private Person A személyközlekedési módok csoportosítása, jellemzői, helyváltoztatási láncok képzése Individual MODALITY OF VEHICLE USE Collective
A személyközlekedési módok csoportosítása, jellemzői, helyváltoztatási láncok képzése
A személyközlekedési módok csoportosítása, jellemzői, helyváltoztatási láncok képzése Individual MODALITY OF VEHICLE USE Collective VEHICLE PROPRIETOR Private Person Service Company (public or private)
Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért
Új évtized, új kihívások a közlekedésbiztonságban közúti közlekedésbiztonsági konferencia Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért Szűcs Lajos elnök ITS Hungary
A rendszerek folyamatlogikai rendje
A rendszerek folyamatlogikai rendje 6. A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI FOLYAMAT IRÁNYÍTÁSA operatív irányítás 13. Mobil összetevők tervezése 1. SZEMÉLYSZÁLLÍ- TÁS TERVEZÉSE 11. Szállítási feladat tervezése 12. Immobil
Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához
1 Nemzeti Workshop Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához Berczeli Attila Campden BRI Magyarország
Közlekedési szervezetek működési modelljei
t Alapfolyamat Közlekedési szervezetek működési modelljei a tervezés és végrehajtás időbeli rendje Információkezelési folyamat 1 1. Feladatok funkciók információellátása (tervezés, irányítás, ellenőrzés)
A PANNON VOLÁN ZRT. SZOLGÁLTATÁSI SZÍNVONALÁNAK FEJLESZTÉSE KOMPLEX KÖZLEKEDÉSINFORMATIKAI MEGOLDÁSOKKAL. Udvardi Péter
A PANNON VOLÁN ZRT. SZOLGÁLTATÁSI SZÍNVONALÁNAK FEJLESZTÉSE KOMPLEX KÖZLEKEDÉSINFORMATIKAI MEGOLDÁSOKKAL Udvardi Péter DDOP-5.1.2/B-09-2009-0003 BEVEZETÉS Pályázati szakasz Rendszerkoncepció cél a szolgáltatási
AZ AUTONÓM JÁRMŰVEKET ALKALMAZÓ MOBILITÁSI SZOLGÁLTATÁSOK ÜZEMELTETÉSI MODELLJE
XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései 2017.09.07-08., Budapest, Magyarország AZ AUTONÓM JÁRMŰVEKET ALKALMAZÓ MOBILITÁSI SZOLGÁLTATÁSOK ÜZEMELTETÉSI MODELLJE CSISZÁR Csaba PhD egyetemi docens FÖLDES
CHARACTERIZATION OF PEOPLE
CONFERENCE ABOUT THE STATUS AND FUTURE OF THE EDUCATIONAL AND R&D SERVICES FOR THE VEHICLE INDUSTRY CHARACTERIZATION OF PEOPLE MOVEMENT BY USING MOBILE CELLULAR INFORMATION László Nádai "Smarter Transport"
A fejlődés folytatódik
~ Szepessy Kornél vezérigazgató A fejlődés folytatódik Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28. Elmúlt négy év eredményei ANS III projekt technikai-technológiai megújulás, MATIAS KFOR szektor megnyitása
Közlekedésmérnöki alapszak (BSc) Közlekedési információs rendszerek I. BMEKOKUA201 (Transportation Information Systems I.)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közlekedésmérnöki alapszak (BSc) Közlekedési információs rendszerek I
AZ E-MOBILITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI, LEHETŐSÉGEI. Kisgyörgy Lajos BME Út és Vasútépítési Tanszék
AZ E-MOBILITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI, LEHETŐSÉGEI Kisgyörgy Lajos BME Út és Vasútépítési Tanszék E-MOBILITÁS Elektromos és önvezető járművek Intelligens közlekedés Jármű jármű kommunikáció Jármű infrastruktúra
Repülőtéri információs rendszerek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Repülőtéri információs rendszerek Személyközlekedés, Msc. Nagy Enikő
OKOS VÁROS FOGALMA, KONCEPCIÓJA, LEHETSÉGES ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREI
OKOS VÁROS FOGALMA, KONCEPCIÓJA, LEHETSÉGES ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREI Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA KRTK RKI NYUTO, Győr Kelet-Közép-Európa területi folyamatai 1990-2015 Magyar Regionális
Sigfox, LoRa, Narrow Band IoT hálózatok az okos-városok szolgálatában. Budapest, , Kiss Olivér, ELKO EP Hungary Kft.
Sigfox, LoRa, Narrow Band IoT hálózatok az okos-városok szolgálatában Budapest, 2018.3.27., Kiss Olivér, ELKO EP Hungary Kft. ELKO EP Holding Innovatív, vezető csehországi központú elektronika eszközöket
AZ AUTONÓM VÁROSI SZEMÉLYKÖZLEKEDÉS HATÁSAI
Új megoldások a közösségi közlekedésben konferencia 2016. november 10-11. Harkány, Magyarország AZ AUTONÓM VÁROSI SZEMÉLYKÖZLEKEDÉS HATÁSAI Dr. CSISZÁR Csaba - egyetemi docens FÖLDES Dávid - PhD hallgató
IoT szolgáltatások fejlesztése - SensorHUB
IoT szolgáltatások fejlesztése - SensorHUB Érzékelés Feldolgozás Beavatkozás Lengyel László lengyel@aut.bme.hu Aktuális helyzet, körülmények A szenzorok, a mobil eszközök képessége nő A felhőszolgáltatások
A-CDM rendszer bevezetése, céljai, üzemeltetési tapasztalatai
A-CDM rendszer bevezetése, céljai, üzemeltetési tapasztalatai A-CDM Airport Collaborative Decision Making Repülőtéri hatékonyságnövelés Késések csökkentése Járat eseményeinek előre jelezhetősége Erőforrások
Parkolási módok informatikai jellemzői; célok, funkciók
Parkolási módok informatikai jellemzői; célok, funkciók városi és autópálya menti parkolás truckparkingeurope.com Közúti forgalmi menedzsment: haladó forgalom "álló forgalomra" és "parkolóhely-kereső forgalom"
Autonóm - és hagyományos közúti járművek alkotta közlekedési rendszerek összehasonlító elemzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék Záróvizsga 2017.06.20. Autonóm - és hagyományos közúti járművek alkotta közlekedési
A térinformatika alkalmazása a repülőtéri folyamatok hatékonyságának növelésére
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK Baross Gábor Közlekedéstudományok Doktori Program A térinformatika alkalmazása a repülőtéri folyamatok hatékonyságának növelésére
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI. Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár,
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár, 2010.03.17. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Az Információs Társadalom Technológiai
Arcfelismerés Mozgás Közben On The Move
Intelligens Azonosító Kioszk Arcfelismerés Mozgás Közben On The Move ABC Kapu Technológia www.modivision.net 1 Biometriai azonosítás arc- vagy írisz karakterisztika alapján Biometriai azonosítás használata
TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN
1 TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. OKOS JÖVŐ KONFERENCIA / SMART FUTURE FORUM - GYŐR 2015. október 1-2. KARESZ
A jövő útjai - Intelligens közlekedési rendszerek az üzemeltetésben
A jövő útjai - Intelligens közlekedési rendszerek az üzemeltetésben Tomaschek Tamás Attila forgalomszabályozási csoportvezető 41. Útügyi Napok Balatonfüred, 2016. szeptember 21-22. A pálya elválaszthatatlan
Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet)
Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet) Szervezeti felépítés Tevékenységi (funkció) szerkezet A rendszer adaptivitása funkcionális
Irányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 13
Irányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 13 GSM-R Flottamenedzsment Mobil fizetési lehetőségek Parkolási díj Útdíj A GSM közlekedési felhasználása Valós idejű információs szolgáltatás Közlekedési
Egy javasolt krónikus betegellátási modell. Tóth Tamás Alkalmazott Logikai Laboratórium
Egy javasolt krónikus betegellátási modell Tóth Tamás Alkalmazott Logikai Laboratórium Alkalmazott Logikai Laboratórium Alapítás éve:1986 Nemzetközi K+F tevékenység Orvos-informatikai rendszerek Beszéd-
FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése
FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi
ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért
ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési
Magyar Közút ITS projektek 2020-ig Tomaschek Tamás Attila Verdes Máté
Magyar Közút ITS projektek 2020-ig Tomaschek Tamás Attila Verdes Máté I. Magyar Közlekedési Konferencia Eger, 2017. október 18-20. A közeljövő kihívásai Változó felhasználói szokások, és igények Új kommunikációs
Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment
Okos Városok T-City Szolnok HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment OKOS VÁROS Az angol nyelvű Smart City elnevezést fordíthatnánk korszerű városra, emberközpontú városra, vagy egyszerűen: élhetőbb
Irodából a terepre: a mobil informatika (alkalmazás bemutató)
Irodából a terepre: a mobil informatika (alkalmazás bemutató) Készítette: Dátum: Fűr Attila 2014.10.30. Bevezetés A mobilitás szerepe átértékelődik Gazdasági környezet változik: Válság, megszorítások kevesebb
Smart transport smart city
Smart transport smart city dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 2015. december 9. Tanszéki értekezlet Előzmények 2 Előzmények A közlekedések
IoT alapú mezőgazdasági adatgyűjtő prototípus fejlesztési tapasztalatok
IoT alapú mezőgazdasági adatgyűjtő prototípus fejlesztési tapasztalatok 2016.05.19. Szilágyi Róbert Tóth Mihály Debreceni Egyetem Az IoT Eszközök és más fizikai objektumok elektronikával, vezérléssel,
30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR
INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai
Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.
ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest
Légiközlekedési Iparág
~ Légiközlekedési Iparág Compliance szerepe HungaroControl Dr. Fazekas Anikó Compliance és Belső Ellenőrzési Igazgató Compliance Summit Budapest, 2015. november 27. Tartalom 1 A magyar polgári légiközlekedés
Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal
Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban
Ezüstérmet nyert a New Holland az Agritechnica Szakkiállításon Innovációs Díj, 2017
Ezüstérmet nyert a New Holland az Agritechnica Szakkiállításon Innovációs Díj, 2017 Az idén 320 fejlesztést mutatnak be a 400 ezer látogatóra számító vásáron. Ezek közül a független szakértői bizottság
MELLÉKLET. a következőhöz AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.2. COM(2015) 615 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire
11. Intelligens rendszerek
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI TANSZÉK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA 1. Tantárgykód: NGB_ET009_1 11. Intelligens rendszerek Dr. Kálmán László egyetemi adjunktus Győr, 2014.
TELEMATIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A SZEMÉLYKÖZLEKEDÉSI IGÉNYEK MENEDZSELÉSÉBEN. Számítógépek Interfészek Kommunikációs és felhasználói szoftverek
TELEMATIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A SZEMÉLYKÖZLEKEDÉSI IGÉNYEK MENEDZSELÉSÉBEN Dr. Csiszár Csaba Absztrakt A személyközlekedési igények kezelhetők egyrészt az igények lehetőség szerinti leépítésével,
Eszköz és karbantartás management
Eszköz és karbantartás management Hangoljuk össze a vállalati tevékenységeket a CabMap GIS rendszerével IBM Maximo: A vállalat komplex tevékenységének felölelésére alkalmas rendszer, mely által egy egységes
BME IPAR 4.0 TECHNOLÓGIAI KÖZPONT. Kovács László
BME IPAR 4.0 TECHNOLÓGIAI KÖZPONT Kovács László RÓLUNK - BME Építőmérnöki Kar (ÉMK) - 1782 Gépészmérnöki Kar (GPK) - 1871 Építészmérnöki Kar (ÉPK) - 1873 Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) - 1873 Villamosmérnöki
ASIST Kft. a forgalmi redrendszerek automatizációjának úttörője
ASIST Kft. a forgalmi redrendszerek automatizációjának úttörője Az Asist Kft. 1997-ben alakult közlekedés-automatizációs eszközök és rendszerek fejlesztési szándékával. Azóta vezérlő irányító és ellenőrző
A Tanács 95/93/EGK rendelete (1993. január 18.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól
1 1993 1. A Tanács 95/93/EGK rendelete (1993. január 18.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól o Az Európai Parlament és a Tanács 894/2002/EK rendelete (2002. május
OKOS MEGOLDÁSOK A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSBEN. Lénárt Máté innovációs főmunkatárs BKK Zrt március 23. Debrecen
OKOS MEGOLDÁSOK A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSBEN Lénárt Máté innovációs főmunkatárs BKK Zrt. 2017. március 23. Debrecen TÉMÁK BKK, mint mobilitásmenedzser Okos megoldások a budapesti közlekedésben Kutatás-fejlesztési
Crossplatform mobil fejlesztőkörnyezet kiválasztását támogató kutatás
Crossplatform mobil fejlesztőkörnyezet kiválasztását támogató kutatás A Mobil multimédiás kliens fejlesztői eszközkészlet létrehozása című kutatás-fejlesztési projekthez A dokumentum célja A dokumentum
Kooperatív Intelligens Közlekedés Rendszerek építőelemei
Kooperatív Intelligens Közlekedés Rendszerek építőelemei ITS Hungary Workshop 2016. November 24. Váradi András, Commsignia Bemutatkozás V2X Szoftver Stack V2X Hardverek V2X Security Applikációk Hybrid
Autonóm (önvezető) járművek információ kezelési folyamatai
Autonóm (önvezető) járművek információ kezelési folyamatai automatizálás, autonómmá válás járműfejlesztés Motiváció 1. Bevezetés 2. Alapfogalmak 3. Rendszer és működési modell 4. Mobilitás, mint szolgáltatás
KözlekedésVilág konferencia Budapest A FENNTARTHATÓ VÁROSI KÖZLEKEDÉS ÚJ RENDSZEREI. Dr. CSISZÁR Csaba - egyetemi docens
KözlekedésVilág konferencia 2017.03 Budapest A FENNTARTHATÓ VÁROSI KÖZLEKEDÉS ÚJ RENDSZEREI Dr. CSISZÁR Csaba - egyetemi docens KUKG Bemutatkozás 1951 óta Oktatás: BSc képzés: Közlekedésmérnöki Járműmérnöki
A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása
A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június
ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében
1 Pécs, 2013. május 23. ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 / Tartalom Az előadás során érintett témakörök: 1. Az ITS Master Plan szerepe a városoknál 2. BRT Bus Rapid Transit, közösségi közlekedés
AZ INTEGRÁLT INTELLIGENS UTASINFORMATIKAI RENDSZER MODELLJE
Dr. Csiszár Csaba Ph.D. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésüzemi Tanszék 1111 Budapest Bertalan Lajos u. 2. 618.sz. csiszar@kku.bme.hu Tel.: (1) 463-19-78 Fax:
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A CIM fejlődése Specializálódás (1980-as évek vége) A termelővállalatokat
2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok
GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.
Okos Városok T-City Szolnok. Intelligens IT City Eger
Okos Városok T-City Szolnok Intelligens IT City Eger OKOS VÁROS Az angol nyelvű Smart City elnevezést fordíthatnánk korszerű városra, emberközpontú városra, vagy egyszerűen: élhetőbb városra. Egy várost
Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.
Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram
XVI. A Városi közlekedés aktuális kérdései. Közlekedés infrastruktúra fejlesztés, városi megoldások Balatonfenyves, 2016.
XVI. A Városi közlekedés aktuális kérdései Közlekedés infrastruktúra fejlesztés, városi megoldások Balatonfenyves, 2016. szeptember 8-9 Demeter Péter kereskedelmi igazgató Cégbemutató A New Line Technologies
SmartActive Squash - IoT sportanalitika a felhőben
SmartActive Squash - IoT sport a felhőben Gódor István Vidács Attila Fehér Gábor TrafficLab HSNLab HSNLab Ericsson Research BME TMIT BME TMIT (SMartActive Garage : Ericsson BME ELTE) SmartActive Okos környezet
Informatikai projektellenőr szerepe/feladatai Informatika / Az informatika térhódítása Függőség az információtól / informatikától Információs
Bevezetés Projektellenőr szerepe és feladatai Informatika Informatikai függőség Informatikai projektek Mérnöki és informatikai feladatok találkozása technológiák 1 Tartalom Informatikai projektellenőr
Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek
Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek 2 Változás sebessége A gazdasági átalakulás nehezen követi a technológiai fejlődést Technológiai változás
Érzékelők az autonóm járművekben
Érzékelők az autonóm járművekben Gáspár Péter Szirányi Tamás 1 Érzékelők Tartalom Motivációs háttér Környezetérzékelés célja Autóipari érzékelők Széria megoldások és ipari trendek 2 Motiváció: A járműipar
OKOS VÁROSOK ÉS A VÁROSFEJLESZTÉS
OKOS VÁROSOK ÉS A VÁROSFEJLESZTÉS osztályvezető MTA KRTK RKI NYUTO - Győr City-Globe 2015 Városi válaszok a globális gazdasági és társadalmi kihívások kezelésében XXI. Országos Urbanisztikai Konferencia
A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága
A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja
LEAN 4.0 azaz hogyan tudja a Lean menedzsment az Ipar 4.0-át támogatni és lehetőségeit kiaknázni.
XXV. NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA LEAN 4.0 azaz hogyan tudja a Lean menedzsment az Ipar 4.0-át támogatni és lehetőségeit kiaknázni. Dr. Németh Balázs Kvalikon Kft. 2018. Szeptember 14. Termelő vállalat
Az utasbiztonság fokozása telematikai rendszerekkel
Az utasbiztonság fokozása telematikai rendszerekkel az utasok és a közlekedési társaság dolgozóinak személyes biztonsága az utasforgalmi létesítmények és a járművek védelme rongálás (graffiti, felhasított
Vagyontárgyforgalom. Biztonsági. Optimalizálása. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar
Vagyontárgyforgalom Biztonsági Követelményeket Teljesítő Online Optimalizálása Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar 2007 Tartalom Elméleti háttér K+F projekt Keretrendszer Többszintű optimalizálás és
Digitalizációval a jövő közlekedéséért Dr. LUDVIG László, Mobility Divízió Vezető, Siemens Zrt.
Digitalizációval a jövő közlekedéséért Dr. LUDVIG László, Mobility Divízió Vezető, Siemens Zrt. Városi közlekedés aktuális kérdései 2017. szeptember 8. Page 1 Tartalom Mit értünk digitalizáció alatt A
Történet John Little (1970) (Management Science cikk)
Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Vezetői információs rendszerek Döntéstámogató rendszerek (Decision Support Systems) Döntések információn
A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei
A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei Strausz György Gábor informatikai igazgató Budapesti Közlekedési Központ HUNAGI Konferencia 2012. március 21. Tartalom Új
A közeljövő fejlesztési lehetőségei a közösségi közlekedésben Szegeden
A közeljövő fejlesztési lehetőségei a közösségi közlekedésben Szegeden Egri Zsolt üzletfejlesztési vezető, Delta Csoport Tech Trend Show - 2017.12.04. Cégbemutató A New Line Technologies mintegy 20 éve
CITY OF SZEGED Smart city activities Sándor NAGY Vice Mayor
CITY OF Smart city activities Sándor NAGY Vice Mayor Bevezetés Az önkormányzatok hatásköre elég jelentősen csökkent az elmúlt években, ez korlátozza az érdemi beavatkozási területek számát Szeged viszonylag
ActiveAssist. Rózner Lajos
Rózner Lajos 1 2 Felgyorsult fejlődés 2020 7 Mrd. csatlakozott ember 2020 50 Mrd. csatlakozott termék 1997 6 millió számítógép az interneten 1995 40 millió csatlakozott ember 3 Termékek és szolgáltatások
SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved.
SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ A SITRAFFIC forgalomirányítási rendszer felépítése Közlekedés menedzsment szint SITRAFFIC Concert Városi / regionális közlekedés menedzsment Alrendszerek
Infokommunikáció a közlekedésben (VITMJV27)
Infokommunikáció a közlekedésben (VITMJV27) Közlekedési információs rendszerek Vidács Attila Távközlési és Médiainformatikai Tsz. I.E.348, T:19-25, vidacs@tmit.bme.hu Tartalom Intelligens közlekedési rendszerek
A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban
A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban Gombás László Krasznay Csaba Copyright 2011 Hewlett-Packard Development Company HP Informatikai Kft. 2011. november 23. Témafelvetés 2 HP Confidential Cloud
IKT megoldások az ipar szolgálatában
IKT megoldások az ipar szolgálatában Charaf Hassan, egyetemi tanár, tanszékvezető 1 IKT Trendek A mobileszközök és szenzorok erősödése A felhőszolgáltatások elterjedése Hálózati megoldások robusztussága
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalomjegyzék Bevezetés Termelési paradigma fogalma Paradigma váltások A CIM fogalmának
ÉPÜLETEK TŰZVÉDELME A TERVEZÉSTŐL A BEAVATKOZÁSIG TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A BIM és a tűzvédelem The BIM and the fire protection
ÉPÜLETEK TŰZVÉDELME A TERVEZÉSTŐL A BEAVATKOZÁSIG TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Budapest 2019. 04. 10. Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1083 Budapest, Ludovika tér 2. Érces Gergő tű. őrnagy, egyetemi tanársegéd
KÖZPONTI OKOSHÁLÓZATI MINTAPROJEKT
KÖZPONTI OKOSHÁLÓZATI MINTAPROJEKT Kudor Attila műszaki igazgató attila.kudor@komzrt.hu KOM KÖZPONTI OKOS MÉRÉS ZRT. 100%-os MAVIR tulajdonú projektvállalat A Központi Okoshálózati Mintaprojekt végrehajtója
Kormányzati Ügyfélvonal Előadó: Fazekas Csaba főosztályvezető
1818 - Kormányzati Ügyfélvonal Előadó: Fazekas Csaba főosztályvezető Új csatornák a közigazgatásban 2 Új csatornák a közigazgatásban Kormányablak hálózat Kormányzati Ügyfélvonal Kormányzati portál személyes
A Tanács 95/93/EGK rendelete (1993. január 18.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól
1 1993 1. A Tanács 95/93/EGK rendelete (1993. január 18.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól o Az Európai Parlament és a Tanács 894/2002/EK rendelete (2002. május
XCZF6A. Utas adatai. Járat adatai. Szépvölgyi Andor. Járat visszaigazoló kódja: Budapest - Terminal 2 (BUD) 2016.01.20. 10:45 2016.01.20.
Szépvölgyi Andor Feladó: noreply@wizzair.com Küldve: szombat 215. december 12 11:45 Címzett: szepvolgyiandor@gmail.com Tárgy: Your itinerary: XCZF6A Wizz Air Hungary Kft. :: H-1185 Budapest, BUD Nemzetközi