A MAGYAR LÉGIERŐ KORSZERŰSÍTÉSÉNEK. DSc. Seres György:

Átírás

1 DSc. Seres György: A MAGYAR LÉGIERŐ KORSZERŰSÍTÉSÉNEK FOLYAMATA A FUTURE AVIATION TECHNOLOGIES tudományos konferencián elhangzott angol nyelvű előadás magyar nyelvű, bővített változata Ha az ember az utóbbi hónapokban az újságokat olvasta, a rádiót hallgatta, vagy a televíziót nézte, akkor egyértelműen az lehetett a benyomása, hogy a magyar haderő korszerűsítésének legfontosabb kérdése: milyen vadász-repülőgépeket szerzünk be, és honnan? A légierő vadászgép-állományának korszerűsítése valóban igen fontos feladata a meghirdetett haderőreformnak, azonban szerény megítélésem szerint messze nem a legkritikusabb eleme annak. Ez a tanulmány azért készült, hogy áttekintsem azokat a kérdéseket, amelyek legalább olyan fontossággal bírnak, mint a vadász-repülőgépek cseréje. A rendszerváltás előtti utolsó évek nagy takarékossági kampányában az egyik legelső áldozat a hadsereg azon belül is a leginkább költségigényes terület, a légierő (akkor repülő csapatok ) és a honi, valamint a csapat-légvédelem volt. A 60-as és a 70-es években felfejlesztett légierő és légvédelmi rendszer viszonylag korszerű harci technikai eszközökkel radarokkal, elfogó és harctámogató vadászrepülőgépekkel, légvédelmi rakétákkal és helikopterekkel rendelkezett, ugyanakkor a kor színvonalától és még a Varsói Szerződés többi tagállamától is jelentősen elmaradott volt a légvédelem és különösen a repülőcsapatok döntési-információs rendszere. Ezt a helyzetet csak bonyolították azok a sokáig halogatott beszerzések miatt már akkor is elavult automatizált vezetési rendszerek, amelyek a 70-es évek vége felé és a nyolcvanas években kerültek rendszeresítésre. Különösen éles kontraszt alakult ki a polgári és a katonai légtérellenőrzés között, amikor a nyolcvanas években felgyorsult a polgári légiforgalom-irányítás fejlesztése, és korszerű szekunder radarokkal látták el a Légvédelmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) irányítószolgálatát. A magyar légierő korszerűsítésének előkészítési folyamata Egy minőségileg új légierőt és légvédelmi rendszert nem célszerű úgy létrehozni, ahogyan az Magyarországon (haderőreform fedőnéven) hosszú évek óta történik: először meghatározzuk a létszámot, létrehozzuk az új szervezeti kereteket, kijelöljük térbeli struktúrát a repülőterek, a radarok és a légvédelmi rakéta rendszerek helyét majd kiválasztjuk a technikai eszközöket. Ezek egy átgondolt fejlesztésnek csak az utolsó lépései lehetnek. Minden nagy rendszer létrehozása vagy átfogó fejlesztése előtt, először tisztázni kell a rendszer célját, az ennek elérése érdekében megvalósítandó funkciókat és végrehajtandó feladatokat, a feladatok szervezési (és nem szervezeti!) rendjét, majd az azok közötti

2 összefüggéseket, és csak ezek ismeretében érdemes az eszközök kiválasztásához, illetve a szervezeti és a térbeli struktúra kialakításához hozzáfogni. Ennek megfelelően, a légierő és a légvédelmi rendszer korszerűsítését három fázisban kell megvalósítani. Az első előkészítési fázisban politikai döntést kell hozni a fejlesztés célkitűzéseit biztosító eszközök rendszerbeállításáról. A második fázisban, ennek alapján ki kell dolgozni a rendszerbeállítási tervet. A harmadik fázist a kiválasztott eszközök rendszerbeállítása és a légierő és a légvédelem rendszerének a magyar honvédelem, illetve a szövetségi rendszer keretei közti tesztelése képezi. Jelen tanulmányban az első fázis az előkészítés kérdéseivel kívánok foglakozni, az ábrán vázolt folyamat szerint. A légierő fejlesztésére vonatkozó politikai elemzés bemenetét a védelmi (és a szövetségesi) követelmények megfogalmazása, kimenetét pedig az ezek adott szintű kielégítésére kiválasztott (kijelölt) eszközök rendszerbeállítására vonatkozó döntés képezi. A politikai elemzést legalább két szakaszban célszerű végrehajtani. Az első szakaszban amely többszöri nekifutást is igényelhet a katonai-szakmai, illetve katonai-műszaki elemzéshez szükséges, a rendszer céljaira vonatkozó politikai követelményeket kell megfogalmazni. A célok elérését biztosító funkcionális és feladat struktúrát rögzítő katonai követelményeket a katonai-szakmai elemzés során kell kialakítani. A politikai és a katonai követelmények ismeretében, a katonai-műszaki elemzés során kell kidolgozni a feladatok szervezési rendjének struktúráját és az egyes funkciókat megvalósítani képes eszközökre vonatkozó műszaki követelményeket. Csak ezt követően, komplex katonai-műszaki-gazdasági elemzés eredményeként lehet, már a szervezeti és a térbeli struktúrára is vonatkozó fejlesztési javaslatokat kidolgozni a politikai elemzés második szakasza számára, amelyek közül kiválasztva az optimálisnak látszó megoldást, lehet meghozni a rendszerbeállításra vonatkozó döntést. A rendszerváltás előtt ez a folyamat viszonylag egyszerű módon, a nyilvánosság teljes kizárásával ment végbe a Varsói Szerződés keretében meghatározták, hogy a tagállamok milyen fegyverzeti és vezetési rendszereket alkalmazzanak. Az egyes országok politikai vezetésének legfeljebb arra volt lehetősége, hogy időhúzásra törekedjen. A magyar vezetés ezt gyakran ki is használta: megvettük azokat a felderítő és a magasságmérő rádiólokátorokat, a légvédelmi rakétákat, a repülőgépeket és az egyéb fegyverzeti eszközöket, amelyeket előírtak, de húztuk-halasztottuk azoknak az eszközöknek a beszerzését, amelyek ezek hatékony alkalmazásához és vezetéséhez szükségesek lettek volna. Ennek a gyakorlatnak lett az eredménye az az állapot, amely a rendszerváltozást megelőző évekre kialakult.

3 Védelmi (szövetségesi) követelmények Döntés a rendszerbeállításról Kül- és belpolitikai helyzet Politikai elemzés Nemzetgazdasági helyzet Tender kiírás Politikai követelmények Fejlesztési javaslat (változatok) Katonaiszakmai elemzés Katonai-műszaki gazdasági elemzés Beszerzési lehetőségek (ajánlatok) Katonai követelmények Műszaki követelmények Katonaiműszaki elemzés A légierő fejlesztésére vonatkozó politikai döntés előkészítési folyamata A 90-es évek elején, a Varsói Szerződés megszűnését követően, az új helyzetnek megfelelő védelmi koncepció kialakítását az útkeresés jellemezte. Haderőcsökkentés, haderőreform, körkörös védelem a politikai elemzés megrekedt ezeknek a varázsszavaknak az ismételgetésén. Szövetségesi igények nem lévén, a légierő és a légvédelem fejlesztésének valós igényeit csak néhány jó szándékú tanulmány 1 és szakértői kezdeményezés 2 próbálta megfogalmazni. Ezek a kezdeményezések a politikai és katonai vezetés részéről visszhang nélkül maradtak Pedig a magyarhoz hasonló iraki légvédelmi rendszer összeomlása 1991 elején, és a délszláv háború melléktermékeként 1991 őszén Barcsra hullott jugoszláv bomba már komoly figyelmeztetést jelentettek. Ha a valós igények és a jó szándékú szakértői kezdeményezések nem késztetik döntésre a politikai vezetést, akkor megjelennek a már politikai, és/ vagy anyagi hasznot remélő lobbik. Amikor a szocialista saját-idegen felismerő rendszert alkalmazó jugoszláv és magyar légierő találkozása élesen vetette fel a nyugati IFF rendszerre való áttérés igényét,

4 az országgyűlés 1,1 milliárd forintot szavazott meg a váltásra. Ezután rögtön megindultak a különböző nyugati eszközöket gyártó elektronikai cégek lobbistái 3, 4. A versenyből végül az amerikaiak kerültek ki győztesen, akik, katonai segélyként, ellátták a magyar katonai repülőgépeket nyugati normás fedélzeti válaszadókkal 5. Az új fedélzeti válaszadók rendszerbeállítása javította ugyan a légvédelem és a légiforgalom-irányítás döntési-információs rendszerének lehetőségeit, azonban a légvédelem harcvezetési rendszerének alapproblémája a polgári és a katonai radarok adatai valós idejű egybevetésének lehetősége megoldatlan maradt. A légierő (ebben az időben még a repülő csapatok) és a légvédelem valós igényeinek figyelmen kívül hagyása 1993-ban olyan politikai döntéshez vezetett, mint a MiG-29-es vadász-repülőgépek beszerzése, a volt Szovjetunió államadósságának terhére. Ez a döntés amely nagy visszhangot váltott ki a nyugati szaksajtóban is 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12. mással, mint valamilyen lobbi-érdekkel nem magyarázható, hiszen ekkor még néhány évig rendszerben tarthatók voltak a MiG-21-es és a Mig-23-as, valamint a Su-22-es vadász-repülőgépek is, és ahogyan a jelenlegi helyzet is mutatja nem is jelentett hosszú távú megoldást. Az ilyen és ehhez hasonló, csak politikai és/vagy lobbi-érdekek alapján születő döntések általában csak tűzoltásra alkalmasak. A légierő és a légvédelem valós problémáinak rendszerelemzésen alapuló, hosszú távú, hatékony és gazdaságos megoldása csak az 1. ábrán vázolt döntés-előkészítő folyamat eredményeként születhet. 1 A politikai elemzés első szakasza A légierő fejlesztésére vonatkozó politikai döntésnek a védelmi és a szövetségesi követelményekből kell kiindulnia, figyelembe véve a kül- és a belpolitikai helyzetet, valamint a nemzetgazdaság lehetőségeit. A politikai elemzés első szakaszában kell megfogalmazni azokat a politikai követelményeket, amelyek a fejlesztés fő célkitűzéseit alátámasztó katonaiszakmai elemzés alapját képezik. 1.1 A védelmi és a szövetségesi követelmények A légierőre és a légvédelmi rendszerre vonatkozó védelmi követelményeket a politikai vezetés által meghatározott szintű védelmi feladatok maradéktalan ellátásához esetünkben jelenleg már a NATO szövetségi keretei között szükséges szervezeti, személyi és technikai feltételek megteremtése jelenti. A magyar légierőre és a légvédelmi rendszerre vonatkozó átfogó védelmi követelmények meghatározására a rendszerváltozás óta hivatalba lépett kormányok közül még egyik sem vállalkozott. Annak ellenére, hogy a NATO-hoz való csatlakozásra való felkészülés keretében, még 1997-ben, a magyar és a német védelmi minisztérium közötti megállapodás alapján átvilágították a magyar légvédelmet, és A koncepciót mondta Tóth Sándor ezredes [a magyar munkacsoport vezetője] nyolc minisztérium vezetése és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára is megismerte. 13 Hogyan alakult a fenti megállapítások fényében a magyar légierő és a légvédelmi rendszer fejlődése között? 14

5 Mi változott tehát tíz év alatt? A leglátványosabb szervezeti változás 1997-ben történt, amikor a Légvédelmi és Repülő Parancsnokság és a Csapatrepülő Parancsnokság egyesítésével létrehozták a Légierő Vezérkar szervezetét. Nem ennyire szembetűnő, de nem kevésbé jelentősek voltak azok a szervezeti változások, amelyeket a fegyverzeti rendszerek és eszközök kivonása és az állomány létszámcsökkentése következtében hajtottak végre. Vadászrepülő, csapatrepülő, rádiótechnikai és légvédelmi rakéta egységek szűntek meg, illetve kerültek összevonásra, amíg kialakult a Légierő Vezérkar fentiekben jelzett szervezete. Mi került be a rendszerbe? 1992-ben amerikai katonai segélyként kapott fedélzeti válaszadókkal szerelték fel a katonai repülőeszközöket ban a volt Szovjetunió államadósságának terhére 21 darab harci és 6 darab kiképző MiG-29-es vadász-repülőgépet szerzett be a Magyar Honvédség 16, melyeket a kecskeméti repülőtéren állítottak rendszerbe 1999-ben, a NATO-ba történt felvételünk évében az amerikai kormány katonai segélyakciója és a NATO Békepartnerségi Program keretében folytatott négyéves előkészítés után hat közép-európai országgal együtt, a Légierő Vezérkar Központi Harcálláspontján rendszerbeállították az ASOC (Air Sovereignty Operations Center) légtér-szuverenitási központot 17. Itt a digitális adatkimenettel rendelkező polgári radarok adatai mellett feldolgozzák a hazai fejlesztésű extraktorokkal ellátott katonai rádiólokátorok légihelyzet adatait is. (A francia Matra cég Mistral kis-hatótávolságú légvédelmi rakétájának sok vitát kiváltott 18, 19 rendszeresítése, bár nem a Légierő, hanem a Szárazföldi Vezérkar alárendeltségében történt, de a magyar légvédelmi rendszerben betöltött szerepe miatt alkalmazása kihat a légierő tevékenységére is.) Mi került ki a rendszerből? A rendszerváltozás óta kivonták a rendszerből a szárazföldi csapatok légitámogatására alkalmas MiG-23-as és Su-22-es vadász-repülőgépeket, több légvédelmi rakéta típust és automatizált vezetési eszközt. Emellett kiürítettek két katonai repülőteret a taszárit a boszniai NATO akció óta az amerikai hadsereg használja, a pápai repülőtéren pedig megszüntették a katonai repülőegységeket, és sorsa még mindig bizonytalan. Mi várható? Évek óta van napirenden a nyilvánosság előtt a légierő vadász-repülőgép flottájának korszerűsítése 20, és a Nemzetbiztonsági kabinet szeptemberi 10-ei döntését mely szerint 14 darab svéd fejlesztésű Jas-39 Gripen vadász-repülőgépeket kölcsönzünk 12 évre, és 14 darab MiG-29-est felújítunk 21 éles viták előzték meg a háttérben és a nagy nyilvánosság előtt 22.

6 E tanulmány lezárásakor még hátra van: a svéd kormánnyal a Gripenek kölcsönzési feltételeire; az amerikai kormánnyal a fegyverzet szállítására; az orosz kormánnyal a MiG-29-esek üzemidejének meghosszabbítására vonatkozó szerződések megkötése, valamint ezeknek a kormány és a parlament általi jóváhagyása. Ezen kívül várható a NATO finanszírozásban beszerzendő radarállomások telepítése melyek beszerzésére és telepítésére vonatkozó tenderkiírás már megtörtént. Ami a szövetségesi követelményeket illeti, az első kérdés az, hogy milyen követelményeket támaszt a NATO a magyar légierővel és légvédelmi rendszerrel kapcsolatban? A NATO tagság önkéntes voltából adódóan, a NATO nem támaszt a tagállamok haderejére vonatkozó konkrét követelményeket, csak azt jelzi, hogy az adott térségben milyen erők és eszközök szükségesek az adott helyzetben. Ennek megfelelően, a NATO-ba való belépésünk alkalmával sem írták elő, hogy milyen fejlesztést kell végrehajtanunk a haderő ezen belül a légierő vonatkozásában 23. A másik kérdés: milyen vállalást tett a magyar kormány a NATO felé a légierő fejlesztésére vonatkozóan? Az, hogy a magyar kormány milyen konkrét erőket és eszközöket ajánlott fel a NATO alárendeltségébe, az csak a sajtóban megjelent adatok alapján valószínűsíthető. Sok publikációban jelent meg, hogy 8 vadász-repülőgépet ajánlottunk fel. 24 Azt viszont elvárta a NATO, hogy az önkéntesen a NATO alárendeltségébe felajánlott erők és eszközök együtt tudjanak működni a többi NATO ország erőivel és eszközeivel. 1.2 A kül- és a belpolitikai helyzet figyelembevétele A politikai elemzés során a külpolitikai helyzet jelentősen befolyásolhatja a védelmi követelmények meghatározását. Más követelményeket kellett támasztani a légierővel és a légvédelmi rendszerrel szemben a NATO csatlakozásunkat megelőző időszakban, mást a NATO bővítés első köre után, és megint új helyzetet fog jelenteni, ha a közvetlen szomszédaink, például, Szlovénia és Szlovákia is NATO szövetségeseink lesznek. De különösen jelentős befolyásoló tényező lenne Románia, esetleg Oroszország NATO csatlakozása. Befolyásolhatja a politikai döntést az is, hogy a többi új NATO tagállam Csehország, Lengyelország, és a NATO-ba készülő szomszédos ország Szlovákia, Szlovénia, Románia milyen utat választ a légierő és a légvédelmi rendszer fejlesztése során. De igaz ez fordítva is a magyar döntés is jelentősen befolyásolhatja ezeknek az államoknak a döntéseit 27, 28, 29. A vadász-repülőgép flotta korszerűsítésére vonatkozó politikai döntés előtt, például, komoly befolyásoló tényezőt jelentett, hogy milyen hatása lenne hazánk nemzetközi megítélésére és az Európai Unióba, illetve a Nyugat-európai Unió védelmi szervezetébe való törekvésünkre nézve, ha:

7 a MiG-29esek NATO kompatibilissé tétele mellett döntünk: ahogyan, például ezt a fent már idézett 1997-es magyar-német felmérés javasolta ( A MiG-29-esek feljavítása szintén német segítséggel történne. A Daimler-Benz Aerospace végezte el a keletnémet hadseregtől örökölt MiG-ek korszerűsítését 30 ); vagy ahogyan az orosz hadiipar internetes honlapja ajánlja ( A MiG-29-esek korszerűsítése az optimális megoldás a közép- és kelet-európai országok légierejének felújítására 31 ); esetleg elfogadjuk az izraeli hadiipar erre vonatkozó ajánlatát? használt F-16-osok bérlete mellett döntünk; amire az amerikai kormány tett javaslatot 32 ; amire a török kormány tett javaslatot; amire a belga kormány tett javaslatot? használt svéd Gripenek bérelünk a svéd kormánytól 33?. A belpolitikai helyzetnek igen sok eleme befolyásolhatja a védelmi követelmények meghatározását. Ezek közül csak példaként említek meg néhányat: a parlamenti pártok biztonságpolitikája és ezek erőviszonyai (lásd, például a vadászgépcserével kapcsolatos párt-csatározások ); a sorkatonai szolgálat időtartama (már 1990-ben, a 12 hónapos sorkatonai szolgálat bevezetésekor is gondot okozott a katonai vezetésnek a légvédelemnél szolgálók kiképzési ideje 36 ). A mindenkori politikai vezetésnek a honvédelem fejlesztésére vonatkozó politikai döntések előtt minden esetben sokoldalúan kell elemezni a kül- és a belpolitikai helyzetet. 1.3 A nemzetgazdaság helyzetének figyelembevétele A nemzetgazdaság helyzetének figyelembevétele egyik legdöntőbb eleme a politikai elemzésnek. A nemzetgazdaság teherbíró-képességének elhanyagolása csak voluntarista döntésekhez vezethet. Ugyanakkor, a légierő és a légvédelmi rendszer fejlesztésére vonatkozó döntések már csak súlyos anyagi vonzataik miatt is visszahatnak a nemzetgazdaság helyzetére. Ha átgondoltan a rendszerszemlélet alapján helyesen választjuk meg a fejlesztés területeinek ütemezését, az lehetővé teszi a nemzetgazdaság megterhelésének optimalizálását. Ha viszont olyan területeket fejlesztünk, amelyek hatása a rendszer egészére a többi terület fejlesztése nélkül nem érvényesülhet, akkor a fejlesztésbe befektetett erőforrások kihasználatlanok maradnak. Például, új vadász-repülőgépek rendszerbeállítása csak akkor javíthatja a légierő légvédelmi és harctámogató feladatai végrehajtásának hatékonyságát, ha azok alkalmazásának informatikai és vezetési-rendszerbeli feltételei is biztosítva vannak.

8 1.4 Tenderkiírás A MAGYAR LÉGIERŐ KORSZERŰSÍTÉSÉNEK FOLYAMATA A politikai és a katonai elemzést elősegítheti, ha a fejlesztés során beszerzendő eszközökre és technológiákra tendert hirdetnek meg a beszerzési lehetőségek összehasonlíthatósága és a potenciális szállítók versenyeztetése érdekében. Ennek hiányában csak azokat a lehetőségeket lehet számba venni, amelyekre a nyilvánosságra kerülő fejlesztési célkitűzések ismeretében jelentkezők vannak. Összefoglalva, megállapíthatjuk, hogy a légierő és a légvédelmi rendszer mint minden nagy politikai és anyagi vonzatú terület fejlesztésére vonatkozó döntés széleskörű politikai elemzést igényel. A politikai elemzés első szakaszának eredményeként megfogalmazott politikai követelmények szabják meg a további elemző munka irányát és korlátait, ezért már ez a szakasz is meghatározó jelentőséggel bír a fejlesztés egész menetére és eredményességére nézve. 2 Katonai-szakmai elemzés Egy rendszer struktúrája alatt, a hagyományos megközelítés szerint általában az alrendszereket, azok elemeit és a köztük, illetve a rendszer környezetével fennálló kapcsolataik felépítését értjük. A légierő és a légvédelmi rendszer vizsgálatához ezek szerint nem kellene mást tennünk, mint a felderítő, a vezetési és a végrehajtó alrendszereket elemeire bontanunk és leírni az alrendszeren belüli, illetve a környezettel fennálló kapcsolataikat. Ez a megközelítés azonban nem adna teljes képet a légvédelem, mint rendszer működéséről, mivel az ilyen lényegében szervezeti struktúra nem, vagy csak felszínesen, mutatja meg a rendszeren belül megoldandó feladatok egymásra épülését és kapcsolatait, illetve elfedi azok szervezési rendjét. Egy olyan bonyolult rendszerben, mint a légierő és a légvédelem, egy-egy szervezeti elemre többféle funkcionális feladat megoldása is hárul, egy-egy feladat megoldása pedig megoszlik az egyes szervezeti elemek között. Ennek az ellentmondásnak a feloldására két lehetőség kínálkozik. Az egyik, ha rendszer "fekete dobozait" olyan mélységig bontjuk ki, hogy ott az elemek már valóban elemek, mivel egyértelműen besorolhatók valamelyik al-al-alrendszerbe. Ez a megközelítés oda vezetne, hogy egyértelmű struktúrát csak az egyes alkatrészek szintjén találnánk. Ezen az úton járva, az elemek funkcionális hovatartozásának bizonytalansága miatt, vagy csak ellentmondásos, vagy, ha a felbontás már elég mély, még a korszerű számítás-tudomány felhasználásával is kezelhetetlen modellt kapnánk. Az ellentmondás feloldására ezért egy olyan megoldást célszerű alkalmazni,, amely a modern gyógyászatban elterjedt komputer-tomográfiához (CT) hasonlóan több irányból világítja át a rendszert és az így kapott "metszetek" korreláltatása alapján ad megfelelő mélységű, de még kezelhető modellt a rendszerről. Ennek lényege az, hogy a rendszer "fekete dobozainak" felbontását úgy végezzük el, hogy először a céljának elérése érdekében megvalósítandó funkciók, az ezek megvalósítása során végrehajtandó feladatok, majd az ezek szervezési módja szerint strukturáljuk világítjuk át a rendszert. 37, 38 A katonai-szakmai elemzés során többek között olyan fontos kérdésekre is választ kell adni, hogy a vadászrepülőgépek cseréje hogyan befolyásolja a légierő légvédelmi és harctámogató funkcióinak megvalósítását:

9 Milyen lesz a feladatmegosztás a légierő fegyvernemei között, és hogyan fognak ezek együttműködni egymással? Hogyan lehet megóvni a saját és a szövetséges csapatokat az új vadászrepülőgépek véletlen csapásaitól? Hogyan lehet megóvni az új repülőgépeket a saját és a szövetséges légvédelem csapásaitól? A katonai-szakmai elemzés eredményeként kell meghatározni a katonai-műszaki elemzés alapjául szolgáló katonai követelményeket. 3 Katonai-műszaki elemzés A légvédelmi rendszer feladat struktúrájában szereplő feladatok közül a légihelyzet információkat hordozó, különböző jelek vétele és a légvédelmi beavatkozás egyes fajtáinak végrehajtása csak decentralizáltan valósítható meg. Az információfeldolgozási folyamat egyes fázisainak feladatai azonban elvileg mind decentralizáltan, mind centralizáltan végrehajthatók. A katonai-műszaki elemzés során, a légvédelmi rendszer szervezési struktúrája alapján azt kell megvizsgálni, hogy az egyes információfeldolgozási fázisok milyen mértékű centralizálására van szükség ahhoz, hogy a beavatkozásra vonatkozó döntéseket optimalizálni lehessen. A katonai-műszaki elemzés során kell meghatározni és lehetőleg számszerűsíteni a katonai követelményekben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges beavatkozó és felderítő eszközök minimális még elfogadható és maximális lehetőség szerint elérendő paramétereinek értékét, valamint a különböző feladatszervezési változatokhoz szükséges adatátviteli, -feldolgozási és -megjelenítési kapacitást lényegében a légierő vezetési információs (C 4 I Command, Control, Communication, Computer and Intelligence) rendszerének a paramétereit. Emellett, meg kell vizsgálni az egyes szervezési változatok illetve, azok különböző kombinációja alkalmazása a légierő rendszerének hatékonyságára gyakorolt hatását. A katonai-műszaki elemzés során többek között olyan fontos kérdésekre is választ kell adni, hogy a vadászrepülőgépek cseréje hogyan befolyásolja a légierő vezetési információs rendszere funkcióinak megvalósítását: Hogyan fog együttműködni a légierő egyes fegyvernemeinek, illetve a légierő és a szárazföldi csapatok vezetési információs rendszere? Hogyan fognak együttműködni a saját és a szövetséges légierő vezetési rendszerei a NATO egységes légvédelmi rendszerének keretében? Hogyan fog együttműködni a magyar légierő vezetési információs rendszere a magyar és a szomszédos országok polgári légiforgalom-irányítási rendszerével az Eurocontrol keretében? A katonai-műszaki elemzés eredményeként kell meghatározni a szakmai elemzés utolsó lépéseként végrehajtandó komplex katonai-műszaki-gazdasági elemzés alapjául a katonai követelményekkel együtt szolgáló műszaki követelményeket.

10 4 Katonai-műszaki-gazdasági elemzés A katonai-műszaki elemzés eredményeit összefoglaló műszaki követelmények, az elemzés alapjául szolgáló katonai követelmények valamint a tenderkiírás, vagy ajánlatkérés alapján kiválasztott beszerzési lehetőségek egybevetésével, a komplex katonai-műszakigazdasági elemzés során kell megvizsgálni azt, hogy: a rendszerben lévő fegyverzeti és vezetési eszközök milyen mértékben és mennyi ideig felelnek meg a követelményeknek; melyek azok az elemek, amelyek miatt a légierő rendszere nem képes teljesíteni a követelményeket; milyen sorrendben kell végrehajtani a nem megfelelő fegyverzeti és vezetési eszközök cseréjét, hogy a rendszer ha csökkentett követelmények szerint is működőképes maradjon, és az újonnan rendszerbe állítandó eszközök lehetőségeit minél előbb ki lehessen aknázni; az adott beszerzési lehetőségek közül melyek a legkedvezőbbek a teljes rendszer paramétereinek javítása, valamint az anyagi és az időtényezők szempontjából; az újonnan rendszerbeállítandó, illetve a korszerűsítendő fegyverzeti és vezetési eszközök milyen diszlokációs és szervezeti változtatásokat igényelnek. Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a kérdésekre, amelyek a NATO-ba Magyarországgal egyidejűleg felvett, illetve a potenciálisan felvételre kerülő új szövetségesekkel való együttműködést érintik: Hogyan tudják igénybe venni az új vadászrepülőgépek ezen országok repülőtereinek navigációs és kiszolgáló rendszereit? Hogyan lehet kölcsönösen kihasználni a meglévő, illetve az újonnan létrehozandó kiképző, átképző és gyakorló bázisokat? Célszerű és gazdaságos-e közös regionális javító és logisztikai bázisok létrehozása? A fenti kérdések komplex katonai, műszaki és gazdasági elemzése alapján kell kidolgozni azokat a fejlesztési javaslatokat, amelyek a politikai elemzés második szakaszának elvégzéséhez az egyes fegyverzeti és vezetési eszközök rendszerbeállítására vonatkozó döntés megalapozásához szükségesek. A fejlesztési javaslatoknak az újonnan rendszerbeállítandó, illetve a korszerűsítendő fegyverzeti és vezetési eszközök mellett tartalmazniuk kell a légvédelmi rendszer, ezeknek megfelelő, új térbeli és szervezeti struktúrájára a diszlokációra és az állománytáblára vonatkozó javaslatokat is. A légvédelmi rendszer fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata során, természetesen figyelembe kell venni a javasolt változásoknak a légierő többi fő funkciójának megvalósítására gyakorolt hatását is. 5 A politikai elemzés második szakasza A komplex katonai-műszaki-gazdasági elemzés eredményeként elkészült fejlesztési javaslatok képezik az alapját a politikai elemzés második szakaszának, amelynek során figyelembe kell venni a védelmi és szövetségesi követelmények, a kül- és belpolitikai helyzet valamint a nemzetgazdaság helyzetének a politikai elemzés első szakaszának lezárása után bekövetkezett változásait.

11 Például, magyar nemzetbiztonsági kabinetnek a Gripen vadász-repülőgépek bérletére és a MiG-29-esek rendszerben-tartási idejének meghosszabbítására vonatkozó döntése után egy nappal következett be New York-i terrortámadás. Ez az egy tény is jelentős mértékben befolyásolhatja a légierő alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatos nézeteket, a védelmi és szövetségesi igényeket, de hosszabb távon a nemzetgazdaság helyzetét is. A politikai elemzés második szakaszában lehet érdemi döntést hozni a légierő fejlesztéséhez szükséges új fegyverzeti és vezetési eszközök rendszerbeállításáról, illetve a rendszerben lévő eszközök szükséges és lehetséges korszerűsítéséről. A Magyar Honvédségnek az új vagy korszerűsített eszközök rendszerbeállítására és tesztelésére vonatkozóan kialakult rendje van, ezért ezek részletes vizsgálatára e tanulmány keretei között nem vállalkozom. Hivatkozások jegyzéke 1 Például, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának (BHKK), 1991-ben készült, Hazánk légterének és a repülések biztonságának többoldalú infrastrukturális biztosítása az integrált védelmi rendszer megszűntével című kutatási programja. 2 Például, 1991-ben a honvédelmi miniszternek, az országgyűlés Honvédelmi Bizottságának és több katonai felsővezetőnek küldtem meg a Javaslat a magyar légvédelem hatékonyságának javítására című, tanulmányomat. 3 Jeffrey M. Lenorovitz: Hungary to Acquire IFF Equipment A Part of Air Force Modernization, Aviation Week & Space Technology, April 27, Szilágyi Béla: Légiháború, Kurír, július 6. 5 Tutak, Ryan.: "Hungarian Aircraft to Fly with US-Made IFF," Jane's Defence Weekly, December 18, Pp Hitchens, Theresa. "Hungarians May Parlay Russian Debt into Missiles," Defense News, May 3-9, Pp. 1, "Russia to Pay Debts to Hungary with MiG-29s," Jane's Defence Weekly, June 12, Pp "Anxious and Now non-aligned, Hungary Will Swap Trade Debt for MiGs," Aerospace Daily, June 23, Pp "Hungary Takes MiG-29s as Repayment," Flight International, July 21-27, Pp "MiG-29s Arrive in Hungary," Flight International, October 20-26, Pp "Russia Repays Hungary With Fulcrum Fighters," Jane's Defence Weekly, October 30, Pp "Swapping MiG-29s for Debts," Jane's Intelligence Review, October Pp Bak Mihály: Átvilágították a légvédelmet, Világgazdaság, december A légierő vezérkar és szervezetei, Jeffrey M. Lenorovitz: Hungary to Acquire IFF Equipment A Part of Air Force Modernization, Aviation Week & Space Technology, April 27, "Russia to Pay Debts to Hungary with MiG-29s," Jane's Defence Weekly, June 12, Pp Dr. Kurucz István ezredes Információszerzés, feldolgozás és adattovábbítás rendje a NATO egységes légvédelmi rendszerében, előadás, Kemp, Damian. "Controversy in Hungary over French missile buy," Jane's Defence Weekly, 16 April P Hungary's milestone missile buy 16 April 1997 ( 20 Haszán Zoltán: A légierő modernizálása Népszabadság Kárász János, Szabó János: Győzött a svéd vadász, Népszabadság Ebből némi ízelítőt ad a Népszabadság (NSZ) OnLine (NOL) összefoglalója a vadász-repülőgép beszerzésre vonatkozó döntés előzményeiről. ( ) 23 Michael J. Jordan: Janos Szabo Hungarian Minister of Defence (Szabo said: "Buying these jets has never been a precondition for joining NATO. On the other hand, reform of our defence forces is."), (

12 24 u.ott: ( Szabo remains optimistic that the acquisition of 30 new fighters is on the horizon. The centrepiece of Hungary's ageing fleet today is 27 MiG-29s received from Russia in 1993 as debt repayment. Nineteen of these will be available to NATO, though up to 50% are reportedly inoperable. ) 25 Bak Mihály: Átvilágították a légvédelmet, Világgazdaság, december 8 26 Dr. Kurucz István ezredes Információszerzés, feldolgozás és adattovábbítás rendje a NATO egységes légvédelmi rendszerében, előadás, Svéd belépő a NATO-ba Népszabadság We conclude the Gripen feature article with summaries of recent proposals to Hungary and Poland, 3 January 2001, ( 29 Gripen Team Submits Improved Offer to Polish Air Force, 4 January 2001, ( 30 Bak Mihály: Átvilágították a légvédelmet, Világgazdaság, december 8. 6.oldal 31 MiG-29 upgrade optimal solution for central and eastern Europe countries to re-equip air forces ( ) 32 Hungary Support for F-16A/B Aircraft, Defense Security Cooperation Agency, 18 June 2001, ( 33 Saab JAS Gripen aircraft challenged by US-Turkish F-16 alliance in Ceurope, September 07, 2001, ( 34 Reklámrepülés Taszáron?, Magyar Hírlap, MSZP: Elhárult az ósdi gépek beszerzésének veszélye, Népszabadság Mátrai: Lyukas égbolt alatt Elvékonyodott a védelmi gyűrű interjú Farkas Attila ezredessel, a Magyar Honvédség rádiótechnikai főnökével, Esti Hírlap, augusztus Seres György, Koháry István: A légierő szerepváltozásai II. rész. A légierő rendszerszemléletű vizsgálata, szerződéses pályázat, Magyar Hadtudományi Társaság, 1997., 39. oldal 38 Seres György: A magyar légierő korszerűsítésének néhány kérdése szerződéses pályázat, Magyar Hadtudományi Társaság, 2001.