A repülőtér a II. világháború során súlyos károkat szenvedett, újjáépítése 1948-ig tartott.

Átírás

1 A Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis (hívóneve: "TITÁN") a Magyar Honvédség egyik légi katonai szervezete. Rendeltetése a Magyar Köztársaság és a NATO szövetségesek légterének, csapatainak és területeinek oltalmazása, sérthetetlenségének biztosítása a NATO és a Magyar Légierő kijelölt egységeivel együttműködésben, alegységeivel együtt. Az alakulat a Kecskeméti katonai repülőtéren látja el feladatait. A kecskeméti katonai repülőtér a Magyar Honvédség üzemben lévő pápai és szolnoki repterei mellett az egyetlen megmaradt harcászati repülőbázis. Kecskeméttől északkeletre található, innen látják el a hazai légtérrel kapcsolatos feladataikat a vadászgépeink. Az alakulat parancsnoka: Kilián Nándor dandártábornok (2009. május 1-jétől) 1932-ben, a hagyományteremtő kecskeméti repülőnapon Rákossy György, a Légügyi Hivatal vezetője egy korszerű repülőtér létesítésének gondolatát fogalmazta meg. Három évvel később elkezdődött a reptér építése, melynek átadására 1937-ben került sor. Újabb három év elteltével 3 repülőgéphangárt is átadtak. A következő évek viszonylag nyugalomban teltek ben a reptér fontos szerepet töltött be a légi szállítások területén, amelyek német csapatoktól, vagy csapatoknak történtek. A repülőtér a II. világháború során súlyos károkat szenvedett, újjáépítése 1948-ig tartott. Ekkor felállították a Honvéd Repülő Hajózó Kiképző Osztályt. A következő év tavaszán a 1 / 6

2 kecskeméti kirendeltségből alakították meg a 3. Repülőtér Gondnokságot, amelynek feladata az üzemképessé tétel és a karbantartás volt. Szintén ebben az évben, azaz 1949-ben létrehozták a Honvéd 41. Vegyes Repülő Ezredet, amely azonban rövid életűnek bizonyult, hiszen egy évvel később megszűnt, és ebből alakult ki Szentkirályszabadján a 25. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnokság ben Kecskeméten megkezdték a repülőtér németek által épített 1500 méter hosszú guruló- és felszállómezejének bővítését, valamint hosszabbítását. A munkálatok egy éven belül elkészültek ben, Kunmadarason hozták létre a 66. Vadászrepülő Hadosztály alárendeltetésében azt az ezredet, amely a hivatalos jogelődje a mai kecskeméti harcászati repülőezrednek. A kunmadarasi Vadászrepülő Ezred hadrendi száma a 62. lett. Hagymási Jenő repülő főhadnagyot nevezték ki parancsnoknak. Az ezredet kezdetben 4 vadászrepülő századdal alakították meg, Jak 9, Jak 11, Jak 18 és Zlin 381 repülőgép típusokkal szerelték fel. Akkoriban igen korszerűek voltak a MiG 15-ös harci gépek, amelyekre július 1-jén kezdték meg az átképzést, szovjet pilóták és műszakiak vezetésével. Az átképzés mindössze 12 napig tartott. Az ezred október végétől már alkalmas volt harci feladatok végrehajtására. Decemberre bővült a repülőgép állomány is. Az alakulat 20 darab MiG 15-ös Sas típusú harci-, valamint 5 darab MiG-15 UTI kétkormányos oktatógéppel lett gazdagabb. Közben a kecskeméti repülőtéren is zajlottak az események. Szentkirályszabadjáról ide telepítették a 25. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnokságot és a 24. Vadászrepülő Ezredet, de hamarosan mindkét alakulatot Taszárra helyezték át. Kunmadarason 1952 áprilisától vezették be a készültségi szolgálatot. Hadgyakorlat keretében a kunmadarasi ezred megkapta első nagyobb feladatát. A gyakorlat idejére két század Kecskemétre települt, így a város repülőtere is aktívan részt vett az eseményben. A fő feladat a földi csapatok harctevékenységének légitámogatása volt. 2 / 6

3 A gyakorlat végeztével a két század nem tért vissza Kunmadarasra, ugyanis az egész ezredet Kecskemétre költöztették. Így november 1-jétől ide került a 66. Vadászrepülő Hadosztály Parancsnoksága, valamint a 62. Vadászrepülő Ezred is ban a kijelölt állomány Szevaszlekéjban végrehajtotta az átképzést a MiG-17 F és MiG 17 PF típusú repülőgépekre februárjában megszüntették a repülő-hadosztályt és az alárendelt ezredeket. április 1-jétől Kecskemét bázissal, 3 századdal létrehozták a Repülő Kiképző Központot. A hajózó állomány csak az átszervezések után, 1957 végére szerezte vissza korábbi hadrafoghatóságát és kiképzési szintjét november 1-jén megszervezték az 59. Honi Vadászrepülő Ezredet, melynek első parancsnoka Benke Sándor őrnagy volt. Az ezred 2 kiképző századból, egy dugattyús kiképző századból és a repülést kiszolgáló osztályból állt nagy változást hozott, ugyanis augusztusban az ezred 1. és 2. vadászrepülő százada egy időben kapta meg a MiG-21, valamint MiG-21U repülőgépeket összesen 28-at amelyek már képesek voltak a hangsebesség feletti repülésre. A korszerű haditechnika elsajátítására kiválasztottak előzetesen Pápán, illetve Taszáron részesültek átképzésben ben az ezredet először kellett átmenetileg más repülőtérre telepíteni a felszálló beton felújítása miatt. A kényszerű áthelyezést 1975-ben, 1981-ben, illetve 1983-ban megismételték ben megszűnt a 4. vadászrepülő- illetve a 4. üzembentartó század. Szintén ebben az évben az 1. vadászrepülő század végrehajtotta első rakéta éleslövészetét Lengyelország területén. A következő évtizedekben felváltva vett részt sikeres rakéta éleslövészeteken, amelyek helyszínei lengyel, illetve szovjet gyakorlóterek voltak ben már az ezred mindhárom vadászrepülő százada MiG 21 típusú repülőgépekkel rendelkezett, ugyanakkor az 1. Vadászrepülő század megkapta a MiG 21 MF típust is, amelyre az átfegyverzés 1979-ben fejeződött be. A 80-as évek elején az ismételt felújítások miatt a századok hol Szolnokon, hol pedig Mezőkövesden állomásoztak. Magyarországon összeomlott a tervgazdasági rendszer, az eladósodás árnyéka mindent beborított. A következmények súlyosan érintették a kecskeméti 3 / 6

4 állományt is ben, rögtön a rendszerváltást követően, megszűnt a III. repülő- és a III. üzembetartó század. Tehát az ezred harcoló és üzembentartó alegységeinek száma két vadászrepülő századra csökkent, de jelentősen megcsappant a hajózó állomány létszáma is. Szintén 1990-ben a honvédelmi miniszter parancsára a hadsereg ezredei történelmi hagyományokból eredő nevet vettek fel. Ekkor már kialakulóban volt a demokrácia, így Kecskeméten is az állománygyűlésre bízták a névválasztást. Hivatalos javaslatként több név is elhangzott. Szentgyörgyi Dezső repülőzászlós nevét szavazták meg végül aki a második világháborúban 33 légi győzelmet ért el. A nagynevű pilóta egykori harcostársai és családja is jelen volt, amikor április 28-án az osztály felvette a Szentgyörgyi Dezső nevet. Egy évvel később az alakulatot ezreddé minősítették, így megkapta az immár végleges elnevezést: Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred végén megkezdődött az L 39 Albatros kiképző repülőszázad szervezése. Ezzel egy időben a szovjet államadósság részleges rendezése kapcsán lehetőség nyílt a haditechnika korszerűsítésére. A kijelölt csoport Karmazsin Sándor ezredes, ezredparancsnok vezetésével 4 hónapig tartózkodott átképzésen az Orosz Föderációban. Ezt követően az ezred hadrendjéből kivonták a MiG 21-eseket, és helyükre a MiG 29-esek kerültek szeptember 1-jén harckészültségi szolgálatba állították a 2. harcászati repülőszázadot szeptember 1-jén, a honvédelmi miniszter jelenlétében az 1. harcászati repülőszázadot is ünnepélyesen harckészültségbe helyezték. Közben elkezdődtek egy 1352 négyzetméteres hangár építési munkálatai. A létesítményt egy évvel később adták át, 1996-ban. Addigra elkészült a műszaki állomány részére a központi kiszolgáló zónaépület. Átépítették a központi üzemanyagtöltő rendszert. A három évvel korábban érkezett Albatros típusú repülőkiképző századot az ezred kötelékébe szervezték. A szervezeti keretek között állandósult a 3. kiképző és felderítő repülőszázad, L 39 típusú repülőgépekkel felszerelve ban az alakulathoz látogató vendégeket már az új főbejárat fogadta olyan beléptető rendszerrel, amely szigorúbb és biztonságosabb laktanya védelmet szolgál. Ehhez a beruházáshoz párosult az egész repülőbázist védő új kerítésrendszer. Ebben az évben Vári Gyula százados az angliai Fairfordban tartott Royal International Air 4 / 6

5 Tattoo-n (RIAT) elnyerte az abszolút kategória győztese díjat augusztus között a bázis szervezhette a Jubileumi Repülőnapot, ami azért kiemelten fontos esemény, mert ebben az évben ünnepelte a Magyar Honvédség a 150., míg a Magyar Katonai Repülés pedig a 60. évfordulóját. A szervezeti változások következtében, ami a tevékenységi kör bővülését eredményezte október 1-jén megalakult a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázisa. A repülőbázis parancsnokai - Hagymási Jenő százados (1951. február 15-étől), - Sirák Géza százados (1952. június 2-ától), - Kovács Béla százados (1955. szeptember 15-étől), - Korbély István százados (1956. április 27-étől), - Paár Ferenc százados (1957. április 1-jétől), - Benke Sándor alezredes (1958. november 11-étől), - Korb Vilmos alezredes (1962. július 1-jétől), - Szabó Lajos alezredes (1968. november 1-jétől), - Dudás Ferenc alezredes (1971. november 1-jétől), - Szepesi József ezredes (1975. december 15-étől), - Decsov Zoltán alezredes (1979. április 1-jétől), - Schadl György ezredes (1983. április 15-étől), - Tóth János alezredes (1988. szeptember 15-étől), - Sági János ezredes (1989. december 1-jétől), - Karmazsin Sándor ezredes (1992. szeptember 1-jétől), - Pintér Sándor ezredes (1997. április 1-jétől október 1-jéig). - Pintér Sándor ezredes (2000. október 1-jétől megbízott bázisparancsnok) - Pintér Zoltán dandártábornok (2001. július 1-jétől) - Pető István László dandártábornok (2004. június 1-jétől) - Kilián Nándor dandártábornok (2009. május 1-jétől) Fő feladatok - Folyamatos készenlét a repülési szabálysértő, légtérsértő légijárművek elleni tevékenységre, valamint a bajba jutott gépszemélyzetek megsegítésére. - Magyarország, valamint a NATO tagállamok és azok csapatainak oltalmazása az ellenség légitámadásaival szemben. - Vizuális légi felderítés. - Légi támogatás. 5 / 6

6 Készültségi erők rendeltetése - Rendszabályok foganatosítása légtérsértő illetve repülési szabálysértő légi járművekkel szemben. - Segítségnyújtás bajba jutott gépszemélyzetek részére. Készültségi erők feladatai - Elfogás - Azonosítás - Egyéb: - Segítségnyújtás vészhelyzetben lévő légi járműveknek - Segítségnyújtás eltérített légi jármű esetén - Légi őrjárat Az alakulat fegyverzete, eszközei - JAS 39 EBS HU C Gripen együléses többcélú vadászrepülőgép - JAS 39 EBS HU D Gripen kétüléses többcélú negyedik generációs könnyű harci repülőgép 6 / 6