TARTALOM BEVEZETŐ...11 HORVÁTH CSABA NEMZETI HADSEREGBŐL MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG ( )...13

Átírás

1 A MAGYAR KIRÁLYSÁG KATONASÁGA A HABSBURG BIRODALOM HADSEREGÉBEN TARTALOM BEVEZETŐ...11 HORVÁTH CSABA NEMZETI HADSEREGBŐL MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG ( )...13 A nemzeti hadsereg alapjainak megteremtése, a fővezérség megszüntetése...14 A trianoni békeszerződés és katonai következményei...19 A formálódó haderő tevékenysége IV. Károly visszatérési kísérleteinek tükrében...23 A Magyarország nemzetközi helyzetében bekövetkezett változások honvédelemre gyakorolt hatásai Haderőépítés a Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság (SZKEB) szorításában ( )...30 A szervezés közvetlen előzményei...30 A Magyar Királyi Honvédség szervezésének kezdetei...36 A Magyar Királyi Honvédség fejlesztése ( )...38 A katonapolitikában bekövetkezett változások...38 A honvédelmi alapelvekben és a legfelső szintű vezetésben végrehajtott változások...41 A kiképzés és felkészítés nehézségei...45 Haderőfejlesztési törekvések...46 Az intenzív fejlesztés kezdete: a HUBA hadrend elfogadása és bevezetése...48 SZABÓ PÉTER A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A TERÜLET-VISSZACSATOLÁSOKBAN ÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ KÜZDELMEIBEN ( )...53 A részleges terület-visszavételek időszaka ( )...54 A felvidéki bevonulás, november A kárpátaljai hadművelet és a magyar szlovák fegyveres összecsapás, március Az észak-erdélyi területek és a Székelyföld visszatérése, szeptember A délvidéki hadművelet, április Jelképes részvétel az nyári őszi ukrajnai hadműveletben...80 A Honvéd Vezérkar új főnöke, új magyar katonapolitika...88 A Gyorshadtest végső harcai és hazaszállítása...89 A 2. hadsereg hadműveletei és tragédiája a keleti hadszíntéren ( )...91 A 2. hadsereg szervezete, fegyverzete és felszerelése...92 Áttörés Tyim városánál és felvonulás a Don folyó vonalához

2 MAGYARORSZÁG HADTÖRTÉNETE A Don menti hídfőcsaták Négy hónap állóháború A 2. hadsereg védelmi és utóvédharcai január 12. és február 8. között Magyar megszálló alakulatok a galíciai és ukrán területeken július 9. és március 19. között A Kárpát-csoport megszálló tevékenysége július 9. és október 6. között A Magyar Megszálló Csoport szervezete és működése október 6. és február 5. között A Nyugati Megszálló Csoport tevékenysége 1942 februárja és 1942 decembere között A Keleti Megszálló Csoport tevékenysége 1942 februárja és decembere között A magyar megszálló seregtestek átszervezése és tevékenysége 1943 januárja és 1944 márciusa között Kísérletek a honvédség aktív háborús részvételének visszaszorítására. A háborúból való kilépés zsákutcái SZÁMVÉBER NORBERT MAGYARORSZÁG NÉMET MEGSZÁLLÁSA ÉS SZOVJET ELFOGLALÁSA ( ) Hazánk német megszállása 1944 márciusában A magyar katonai ellenállás A magyar csapatok harcai az országhatáron kívül a német megszállás után A magyar 1. hadsereg harcai a Kárpátok előterében A magyar 1. lovashadosztály és a II. tartalék hadtest harcai belorusz, illetve lengyel területen Hadműveletek Magyarország keleti részén Az erdélyi hadműveletek Harcok a Tiszántúlon A budapesti hadművelet Kísérletek a fővárosban lévő német és magyar erők felmentésére Buda szovjet birtokbavétele Harcok Magyarország nyugati felében Légitámadások Magyarország ellen Az évi magyarországi hadműveletek értékelése A harcok dinamikájának jellemző vonásai A magyar honvédcsapatok harcértéke és tevékenységének értékelése BONHARDT ATTILA MUNKASZOLGÁLAT A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉGBEN SZABÓ PÉTER MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS MAGYAR HADIFOGSÁG STARK TAMÁS MAGYARORSZÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGE A világháború humán áldozatai A magyar haderőben bekövetkezett személyi veszteségek A harcok során elszenvedett polgári veszteség A vészkorszak áldozatai A hadifogságba esettek és elhurcoltak sorsa Néhány jellemző adat a háborús pusztítás magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól

3 TARTALOM HORVÁTH MIKLÓS HONVÉDSÉGBŐL NÉPHADSEREG. A HADERŐ ÚJJÁSZERVEZÉSÉTŐL 1956-IG Az új nemzeti haderő létrehozása ( ) A honvédség megszervezése a világháború befejező szakaszában A honvédség jellegének átalakítása és alkalmazása A kommunista párt harca a honvédség feletti ellenőrzésért ( ) A haderő extenzív fejlesztésének időszaka ( ) A haderő totális politikai ellenőrzésének megteremtése A haderő tervezett alkalmazásának elvei A Honvédelmi Minisztérium és a szárazföldi csapatok átalakításának és fejlesztésének legfontosabb jellemzői A honi légvédelem és a légierő megszervezése és fejlesztése Irányváltás a Magyar Néphadsereg szervezeti átalakítása, létszámának csökkentése ( ) A személyi állomány, elsősorban a tisztikar állapotának legfontosabb jellemzői A Honvédelmi Minisztérium és a szárazföldi csapatok szervezetének átalakítása Változások a légvédelmi és repülőcsapatoknál A légoltalmi szervezetek megalakítása ( ) A hadsereg általános helyzete a forradalom és szabadságharc előtt Terv a Magyar Néphadsereg karhatalmi alkalmazására HORVÁTH MIKÓS TULIPÁN ÉVA AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC HADTÖRTÉNETE A forradalom és szabadságharc okai és körülményei (Horváth Miklós) Tüntetésből fegyveres felkelés Felkelésből szabadságharc A hadsereg vezetése A felkelő-szabadságharcos csoportok általános jellemzői Újabb szovjet csapatok Magyarországra rendelése A magyar hadsereg tevékenységének sokszínűsége A forradalom győzelme A fordulat politikai és katonai okai Forradalmi szervezetek a Magyar Néphadseregben A hadsereg tevékenységének fő jellemzői az október 28-i fordulatot követően A forradalom új fegyveres ereje, a nemzetőrség megszervezése A magyar forradalom és szabadságharc leverése Döntés az újabb szovjet támadás megindításáról Az általános támadás megindítása Nemzetőr- és honvédalegységek ellenállása Budapesten Harcok vidéken, a Magyar Néphadsereg alakulatainak lefegyverzése A forradalom és szabadságharc időszakában bekövetkezett veszteségek (Tulipán Éva) A veszteségadatok elemzése Az erőszakszervezetek által elszenvedett veszteségek a Varsói Szerződés tükrében (Horváth Miklós) Tisztogatások és megtorlás a hadseregben 1956 után A kádári megtorlás célja és eszközrendszere Tisztogatások a hadseregben Megtorlás a hadseregben

4 MAGYARORSZÁG HADTÖRTÉNETE HORVÁTH MIKÓS SOLYMOSI JÓZSEF A MAGYAR NÉPHADSEREG A VARSÓI SZERZŐDÉS KÖTELÉKÉBEN ( ) Hadsereg és belpolitika A haderő pártirányításának és ellenőrzésének rendszere és annak fontosabb változásai A pártirányítás állami vonalon történő biztosítása Hadsereg és társadalom A Magyar Néphadsereg vezetői állományának felkészítése Magyarország nemzetközi helyzete és a haderő integrálása a Varsói Szerződés szervezetébe Magyarország szuverenitásának korlátai A Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői békeidejű határozványának elfogadása A Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői háborús irányításának szabályai Újabb kísérlet Magyarország szuverenitásának korlátozására Magyarország helye, szerepe a Szovjetunió (Varsói Szerződés) háborús terveiben A Szovjetunió (Varsói Szerződés) katonai doktrínái, hadászati koncepciói és ezek változásai A Magyar Néphadsereg délnyugati hadszíntérre tervezett hadműveleteinek sajátosságai A főcsapás tervezett irányai A magyar haderőben az 1950-es és 1960-as években végrehajtott jelentősebb intézményi és szervezeti átalakítások A haderőépítés céljai és eredményei A szárazföldi haderőnemben bekövetkezett jelentősebb változások A honi légvédelem korszerűsítése A légoltalmi szervezetek átalakítása és fejlesztése A magyar haderő részvétele háborús feladatok végrehajtásában A Zala hadgyakorlat megszervezése és végrehajtása Katonai misszió Vietnamban ( ) A Magyar Néphadsereg az 1970-es és 1980-as években A haderő változatlanságának évei Az átfogó haderőreform végrehajtása A szárazföldi csapatok szervezetének átalakítása A csapat- és a honi légvédelmi erők átszervezése és fejlesztése Polgári védelmi szervezetek egy esetleges háború következményeinek enyhítésére A hátországvédelem egységes rendszerének megteremtése A hadihajós fegyvernem és a tűzszerészszakcsapatok rövid története A független Magyarország megteremtésének hadtörténeti vonatkozásai ( ) A szovjet csapatok kivonása Magyarországról Magyar döntés a Varsói Szerződés felmondásáról VÉGH FERENC MAGYAR HONVÉDSÉG A kétpólusú világrendszer megszűnése, változások Magyarország nemzetközi helyzetében A társadalmi feltételrendszer átalakulásának haderőre gyakorolt hatásai A honvédelmi vezetés irányítási rendszerének átalakítása, a Magyar Honvédség Parancsnokságának megalakítása Útkeresés válaszok az új biztonságpolitikai kihívásokra

5 A MAGYAR KIRÁLYSÁG KATONASÁGA A HABSBURG BIRODALOM HADSEREGÉBEN TARTALOM Közeledés az euroatlanti integrációhoz Út a NATO-ba felkészülés a csatlakozásra A NATO-csatlakozás és közvetlen következményei Igazodás a szövetségi követelményekhez Az átalakulás eredményei a kötelezettségek és elvárások tükrében A nemzetközi környezet átalakulásából következő dilemmák és katonai feladatok Zrínyi 2026 a honvédelmi képességek komplex fejlesztésének programja KOVÁCS VILMOS SOÓS PÉTER FEGYVERTÖRTÉNET ( ) A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete ( ) A szárazföldi erők fegyverzete A légierő fejlesztése, a repülőgépgyártás megteremtése A Magyar Honvédség Magyar Néphadsereg fegyverzete és fontosabb haditechnikai eszközei ( ) Az átmeneti időszak fegyverzetellátási lehetőségei A szárazföldi csapatok fegyverzete, A légierő eszközei és fegyverzete Híradó-, műszaki és vegyivédelmi csapatok A Magyar Néphadsereg fegyverzetének átalakulása és fejlődése ( ) A szárazföldi haderőnem fegyverzetének fejlesztése A rakéta- és a tábori tüzérség fejlődése A honi és csapatlégvédelem fejlesztése Modernizáció a híradó-, műszaki és vegyivédelmi felszereléseknél A Magyar Honvédség fegyverzetének változásai 1990-től SALLAY GERGELY MAGYAR KATONAI KITÜNTETÉSEK ( ) A hagyományok és az önállóság útján ( ) Új helyzet, új kitüntetések ( ) A Magyar Népköztársaság katonai kitüntetései ( ) A Rendszerváltozástól a NATO-tagságig ( ) BACZONI TAMÁS EGYENRUHA-TÖRTÉNET ( ) Az átmeneti korszak a forradalmak időszakának egyenruhái A Horthy-korszak uniformisai Az 1945 és 1956 közötti időszak egyenruhái A Magyar Néphadsereg ruházata a Kádár-korszakban Alapvető változások a Magyar Honvédség katonai ruházatában REIDER MÓNIKA MAGYAR KATONAI ZÁSZLÓK ( ) A Horthy-korszak zászlói és hadilobogói Visszatérés a régi jelképekhez Az irredenta propaganda zászlói és az 1930-as évek zászlórendeletei Az 1848-as honvédzászlók hazatérése, majd újra orosz kézre kerülése

6 MAGYARORSZÁG HADTÖRTÉNETE A második világháború utáni korszak zászlótörténete Az 1848-as zászlók másodszori visszaadása Új idők, új jelmondatok A zászlóanyai szerep változása, csapatzászló-adományozási oklevelek Változások az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakában Zászlók a Kádár-korszakban A Magyar Néphadsereg úszóegységeinek hadilobogói A történelmi zászlósor születése A rendszerváltás után VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA (MOHÁCSI ZOLTÁN) KÉP- ÉS ÁBRAJEGYZÉK MELLÉKLET HELYNÉVMUTATÓ NÉVMUTATÓ