Az iskolai könyvtár lehetőségei a gyermeki személyiség fejlesztésében

Átírás

1 Az iskolai könyvtár lehetőségei a gyermeki személyiség fejlesztésében Babits Mihály: Ritmus a könyvről (részlet) Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember: mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember - így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember. Az iskolai könyvtár a könyvtárak rendszerén belül egyik speciális könyvtártípus. Fogalmát a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend (1) bekezdése a következőképpen fogalmazza meg: Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Az iskolai könyvtár tehát az iskolában folyó napi nevelési-oktatási munkát kell, hogy segítse, annak szerves része kell, hogy legyen, a maga eszközeivel. Sajátossága, hogy működésének minden elemével pedagógiai célokat kell szolgálnia, az iskola pedagógiai, nevelési feladatait segítve, abba beleilleszkedve. Az iskolai könyvtárnak tehát nem csak könyvtár-pedagógiai céljai vannak, hanem széles értelemben vett pedagógiai célokat szolgál. A könyvtár működésére vonatkozó előírások, jogszabályok megadják, rögzítik ugyan a könyvtár alapvető szabályait, de működésének módjában, szolgáltatásainak tartalmában természetesen vannak eltérések. E különbségeket a könyvtár használói az iskola nevelőtestületének és gyermekközösségének igényei is alakíthatják tehát. Minthogy az iskola nevelő-oktató munkájának végső, kiemelt célja a tanulók személyiségének fejlesztése, kibontakozásának elősegítése, az önálló, érett, felelős személyiséggé válás felé való terelgetés, ugyanezen folyamatot, személyiségfejlesztő tevékenységet támogatja, segíti, gazdagítja a könyvtár is, saját lehetőségeivel. Milyen lehetőségekkel rendelkezik ehhez a könyvtár? A könyvtár szerepének és a tanulók személyiségfejlesztésében betöltött segítő funkciójának megvalósulásában az első helyen mindjárt a könyvtáros személyét említhetjük, mint a könyvtári tevékenység motorját. 1

2 A könyvtáros tanár a látogatók irányában nyitott, érdeklődő hozzáállásával, segítőkész attitűdjével segítheti leginkább e folyamatot, természetesen, ha emellett jó pedagógiai érzékkel, valamint alapos ismeretekkel, szaktudással is rendelkezik. A könyvtárost jó kapcsolatteremtő képessége, empátiás készsége segítheti abban, hogy minél alaposabban megismerje a hozzá forduló olvasót, könyvtárba látogatót, hogy képet kaphasson a tanuló érdeklődéséről, motivációiról, ismeretszintjéről (pl. mit tanul, milyen évfolyamon, vagy milyen feladaton dolgozik), valamint hogy milyen módon szeretné felhasználni ismereteit (tehát mihez szükséges az anyaggyűjtés), stb. A könyvtárosnak a tanulókkal kialakított viszonya nagymértékben elősegítheti az olvasás szeretetét, az olvasás iránti igény felébredését vagy erősödését, majd az értékek preferenciájának kialakulását. Ennek különösen nagy szerepe van az alsó tagozatos tanulók esetében, hiszen ebben az életkorban még erős a személyhez (pedagógushoz) való érzelmi kötődés, s ahogy a tanítónak, úgy a könyvtárosnak is nagy tekintélye lehet a gyermekek szemében. Ebben az időszakban, ami az alapismeretek szerzése és a képességek fejlesztése szempontjából is alapozó időszak, a könyvtárosnak jó esélyei vannak az olvasni tudás elmélyítésére, az olvasás élményének lelkesítő hatása által a könyvekhez való baráti viszony kialakítására, ami majd a tanulás technikájának, s a későbbiekben a könyvtárhasználat szokásának kialakításához is jó alapot ad. Ha már szóltam az alsó tagozaton szerzett könyvtári tapasztalatok jelentőségéről, meg kell említeni a felső tagozatot is. Itt a nevelési-pedagógiai célok természetesen már mások, és a gyermek (iskolai) életében is sok változás következik be, a könyvtár azonban az, ami jelentheti a gyermek számára a biztos pontot. Ez a bázis fontos tényezővé válhat ebben az életkorban a tanulás terén is, de már a közösségi élet, sőt a szabadidő hasznos eltöltése terén is. A könyvtáros tanár, tevékenysége révén itt már nagy szerepet játszhat nemcsak az olvasás belső szükségletté válásában, hanem az olvasói ízlés formálásában is: értékorientáló hatása egyértelmű. Személyiségét, beállítódását tekintve természetesen a könyvtáros is többféle típushoz tartozhat, és munkáját is végezheti más-más stílusban, feladatának más-más részére helyezve a hangsúlyt, de olvasói felé mindenképpen értékeket közvetít. A könyvtáros szerepe a kor igényeinek és a technikai fejlődésnek megfelelően is szükségszerűen időről időre változik, átértékelődik, a hangsúlyok máshová tevődnek át. A ma iskola könyvtárosának a munkájában talán annak a segítő, támogató attitűdnek kell leginkább érvényre jutnia, amit facilitátor szerepnek nevezünk. (A kifejezés valószínűleg francia eredetű, és jelentését leginkább a rásegítő, folyamatsegítő, támogató, kísérő szavakkal lehet kifejezni.) Vagyis abban az irányban, abban a munkában, amiben az olvasó éppen benne van, abban segíteni, a továbbhaladásban támogatni, sosem irányítani, rábeszélni, vagy egyéb direkt módszereket alkalmazni. 2

3 Kocsis Éva könyvtári szakértő egyik tanulmányában a következőképpen magyarázza: A siker záloga véleményem szerint a könyvtáros tanár személyisége. A könyvtáros tanár szerep sokszínűen egyesíti magában a nevelői és a könyvtárosi magatartás sajátosságait. Ez feltételezi az empatikus magatartást éppúgy, mint a kapcsolatteremtő és kommunikációs képességek meglétét és a toleranciát. A tehetséggondozásban igazán csak az a tanár könyvtáros lehet sikeres, aki nem kényszeríti rá a tanulókra saját gondolatmenetét, hanem örülni tud minden újszerű megoldásnak, nem tartja akadékoskodásnak a közbekérdezést, sőt inkább ösztönzi a tanulókat a problémafelvetésre, a problémák más szempontból való megközelítésére, hagyja a gyereket önállóan gondolkodni és nem elégszik meg a sablongondolkodással. Nemcsak mintát ad - bár azt is! hanem kibontakoztatja a tanulók alkotó gondolkodását, kreativitását. Megállapítása úgy gondolom - hogy minden tanuló és minden könyvtári szituáció esetében érvényes, ezért ajánlása általánosan alkalmazható. Az iskolai könyvtár további lehetőségeit vizsgálva a gyermeki személyiség fejlesztése területén, a következőkben néhány olyan alapelvet vegyünk számba, amelyeknek tudatos alkalmazása jó teret ad a könyvtáros tanárnak napi munkája során. Dömsödy Andrea iskolai könyvtári szakreferens, a Könyvtár-pedagógia c. könyvében foglalkozik e fontos alapelvekkel. Ezek közül emelek ki néhányat, amelyet valóban nagyon speciálisnak, a könyvtár intézményére különösképpen érvényesnek, s ezért nagy jelentőségűnek tartok. - A könyvtárban jól érvényesülhet a tantárgyköziség alapelve. A könyvtár könyv (folyóirat és hangzóanyag, stb.) állománya tantárgyakat, tanegységeket, a tankönyvek által behatárolt témakörök határait mind átugorva, igazi interdiszciplináris tudást kínál, nyújt. Nagyszerű lehetőséget teremt a mesterségesen kialakított tudományhatároktól, tantárgyhatároktól elszakadva, azokat áthidalva a valóság élethű, egységben való megismerésére, kinek-kinek igényei szerint ismereteit kiegészítve. Ami a tanítási órákon szinte megvalósíthatatlan, vagyis az ismeretanyag egységben való láttatása, megismertetése, egybeötvöződő, integrált tudás megszerzése, az a könyvtárban teljesen természetes módon valósul meg. Ennek élményét élheti át a tanuló, pl. amikor egy anyagrészből való felkészülés során vagy egy házi feladat elkészítéséhez használt dokumentumok tanulmányozása révén összeérnek az ismeretek (szintézis a tudásban), s ez minőségi változást eredményez a tanuló ismereteinek világában, s ennél fogva a legtöbbször a tanuláshoz való viszonyában is. - A könyvtárban speciálisan érvényesülhet a motiváció alapelve. Ez az alapelv azt jelenti itt, hogy a könyvtárban igen jól kihasználható pedagógiai helyzetet teremt az, hogy a gyermeki kíváncsiság, az információéhség, valamint a problémamegoldás élménye, a rátalálás öröme és az olvasás katartikus hatása nagy hajtóerőt jelent, és az újabb és újabb ilyen élmények tovább erősítik azt. Ezért hangsúlyos itt a könyvtáros facilitátori, folyamatsegítői, orientáló szerepe, hogy a tanuló által hozott, őt foglalkoztató kérdés, tudományos problémafelvetés megoldásához a 3

4 tanulót terelgesse, mintegy lelkes társként szegődve hozzá a válaszok keresésében, kerülve a direkt segítségadást. Igen jó, ha a szaktanárok olyan házi feladatokat is adnak, amihez könyvtári munka szükséges: keresés, gyűjtés, fogalomtisztázás, stb., hiszen ezek által észrevétlenül is gyakorlatot szerez a tanuló a könyvtári állomány használatában, a forrásfelhasználásban, egyáltalán a könyvtár terein belüli mozgásban, eligazodásban. - A könyvtárban sajátosan érvényre juthat az aktivitás elve Az önálló kutatómunka lehetősége és az abban való gyakorlatozás szintén hajtóerőt fokozó, motiváló erejű lehet, különösen azáltal, hogy itt a tanulói tévedések, próbálkozások teljesen természetesek, nincs tétjük, nincs semmilyen negatív következményük. Ennek szabadsága fokozottan erősíti az öröm élményét és a sikerélmények átélését. A könyvtáros tehát helyes, ha engedi, hagyja a különböző irányokba történő kísérletezgetések, útkeresések kitérőjét, anélkül, hogy sürgetőleg, jót akarva lebeszélné a kis kutatót a kisebb-nagyobb kitérők bejárásáról. (Azzal ugyanis megtörhetjük kezdeményező kedvét, s megfoszthatjuk sok élménytől és a folyamat közben mellékesen megszerzett ismerettől.) Itt a terelgetés lényege tehát nem a mindenáron való, helyes úton maradás, (hiszen a gyermek mindezekkel a kitérőkkel, a kissé más irányba vivő kutatással, olvasással is gazdagodik, tanul, tapasztalatokkal gyarapszik!), hanem inkább a kitérők után való visszatérés segítése az eredeti problémához, kérdéshez, hogy munkáját - tovább haladva -, folytatni tudja. Nem kell sosem időveszteségnek vagy elpazarolt energiának tekintenünk azokat a gyermek által, információszerzés irányában megtett utakat, amelyeket mi már talán nem tennénk meg, mert már tudjuk annak eredményét, neki ugyanezeket még szükséges, tanulságos és érdekes lehet megtenni. És nincs semmi, ami előírná azt, hogy felfedezéseinkhez mindig a lehető legrövidebb úton kellene eljutnunk, vagy hogy csak egyetlen helyes út lenne a megoldáshoz. Módszertani ajánlásként azt mondhatom tehát, hogy amennyiben a gyermeknek ideje és kedve van ahhoz, hogy az őt foglalkoztató kérdésnek a könyvtár forrásaiból alaposan utánanézzen, kutasson, akkor ebben segítsük őt, hadd haladjon a maga tervei (és tempója) szerint, s csak szükség esetén avatkozzunk közbe tanácsunkkal (pl. ha bizonyosak lehetünk benne, hogy az általa választott úton túlzottan belebonyolódna a kutatásba és ez a végül kedvét venné a további munkától.) A munkafolyamatban és annak eredményeként érzett öröme pedig legyen a mi örömünk is! - A könyvtárban különlegesen működhet a differenciálás elve Ez először is jelenti azt, hogy a tanulók szabadon, saját tudásuk, tudásszintjük alapján választhatják ki maguknak a használni kívánt dokumentumokat. Másodszor, a könyvtáros is természetesen szem előtt kell, hogy tartsa, amikor forrásokat ajánl a kis olvasóinak, hogy minden tanuló más-más szinten, más-más jellegű irodalmat tud igazán jól felhasználni. Bátran éljünk tehát annak lehetőségével, hogy itt az évfolyami és életkori megkötöttségektől szabadon, valóban a gyermek tényleges ismeretszintjéhez igazodva 4

5 segítsük haladását. Így nyugodtan megtörténhet, hogy az a tanuló, aki valamely területen már mélyebb ismereteket szerzett, a könyvtárban forgathasson olyan kiadványokat is, amelyeket az ő évfolyamán egyébként még nem szokásos. És itt kell szót ejteni a könyvtár azon egyedülálló, kiemelkedő lehetőségéről, hogy itt az intézmény adottságai már eleve teljesen egyéni haladást, fejlődést biztosítanak mindenki számára, s ennek révén talán jobban lehetővé válik a szociális, kulturális, neveltetésbeli stb. hátrányok nivellálása, az esélyek növelése személyre szabottan, mint bárhol máshol. Így válhat a könyvtár tehát igazi műhelyévé a személyiség fejlesztésének, a hátrányok kompenzálásának és a tehetséggondozásnak is egyaránt. A könyvtár segítő szerepe révén új utak nyílhatnak meg, új utak tárulhatnak ki a zárkózott, kevés önbizalommal rendelkező, iskolai kudarcoknak kitett vagy alulmotivált, stb. problémás gyerekek számára is. Az egyéni módszerek alkalmazásának és a nem megszokott (nem osztálytermi, tanórai) közegnek köszönhetően itt mégiscsak érezhető lehet a biztos talaj a lábuk alatt, ráérezhetnek arra, hogy sok esetben ők is tudnak annyit, mint osztálytársaik, és feléledhet bennük egy pici magabiztosság. Rossz tanulmányi eredményektől eltakart, tehetségígéretes gyermekek számára is igen jó esélyeket kínál a könyvtár, egyéni haladást lehetővé tevő adottságaival. Ugyanilyen gyönyörű feladat lehet a jól tanuló, a szorgalmas vagy éppen a problémamentes tehetséges gyermekek egyes részképességeinek könyvtári eszközökkel történő (tovább) fejlesztése. Természetesen itt elengedhetetlenül fontossá válik a szoros, együttműködő szakmai kapcsolat a könyvtáros tanár és a gyermeket tanító pedagógusok között. Ez azt segíti elő, hogy a könyvtáros a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatait, meglátásait meg tudja osztani a gyermek osztályfőnökével, tanárával, s a kölcsönös gondolatcsere célja természetesen a gyermek személyiségének és tanulmányainak közös stratégia alapján, együtt megvalósított segítése, a családból hozott kulturális hátrányok leküzdése. A hátrányokkal érkező tanulók esetében szükséges különösen a könyvtárosnak jól érzékelnie, mikor melyik szerepét kell elővennie, lehet, hogy kezdetben egy erősen támogató, bátorító attitűddel, szinte anyáskodva kell a kis könyvtárlátogatót körülvennie, kiszolgálnia, akit esetleg a legalapvetőbb tudnivalókkal is készségesen, bátorítóan kell megismertetnie. Fontos lehet arra is gondolnia, hogy a könyvtár használatában még járatlan gyermek nemcsak bátortalanul viselkedhet a könyvtárba betérve, hanem éppen ismeretei hiányában még tájékozódó kérdéseket is nehezen tud és mer föltenni. A későbbiekben lehet, hogy valóban elég lehet a facilitáló szerep, jelenlét. A könyvtáros tanárnak ugyanis többféle szerep között kell mozognia, s mindig igazodnia a helyzethez, az igényekhez, vagyis a szolgáltatást igénybe vevőkhöz. Mindenképpen egyszerre kell azonban igazi, szívbéli pedagógusnak és könyvtárosnak is lennie. Ahogyan a lakosság, a társadalom összetételét, így az iskolák tanulóközösségét tekintve is azt látjuk, hogy az egyre inkább heterogén, egyre nagyobb jelentőséget nyer az adaptív, az egyénre szabott nevelő-oktató tevékenység, s ez érvényes természetesen a könyvtáros tanár munkájára is. 5

6 Milyen tevékenységi formákkal segíthetjük a személyiségfejlesztést a könyvtárban? A könyvtár - talán már sajátos légkörénél és csendjénél fogva is kiváló eszköze, segítője lehet nemcsak az ismeretszerzésnek, hanem az alkotómunkának is. A könyvtár iskolán belüli elhelyezésének és egész belső kialakításának jelentősége van a gyermekek nevelésében. Kifejezi a könyvtár kulturális jelentőségét, ha az iskola épületének láthatóan gondosan megválasztott és kialakított helyiségében kap elhelyezést, illetve ha a belső berendezés esztétikus, barátságos, rendezett, a gyermekek számára kényelmesen, jól használható. Az esztétikai érzék fejlesztése, de az érzelmi nevelés területén is sokat adhat a könyvtár azzal, ha helyiségei kulturált, kellemes látványt adó dekorációkkal, képzőművészeti alkotásokkal, szép gyermekmunkákkal díszítettek, és legalább egyes részei (egy-egy sarok, vagy egy-egy kisebb terület) az otthonosság, a meghittség élményét nyújtják. Külön értéke van annak, ha néhány, gyermekek által készített, szép alkotást is felhasználva, azokat megbecsülve, tesszük vele barátságossá, otthonossá a könyvtár helyiségeit. Az eddigiekben már szót ejtettem a könyvtárban megvalósítható egyéni foglalkozás lehetőségéről. A könyvtár helyisége és belső elrendezése optimális esetben (megfelelő méretű helyiség esetén) azonban nagyszerű terepet biztosíthat könyvtári órák megtartásának is. Leggyakrabban talán a könyvtárbemutató illetve könyvtárhasználati ismereteket megalapozó és nyújtó órákra, foglalkozásokra kerül sor, de természetesen bármilyen típusú óra előfordulhat (a hagyományos felosztás szerint: bevezető, új ismereteket feldolgozó, gyakorló, rendszerező, összefoglaló és ellenőrző órák, illetve akár kombinált óra is), melyeket a könyvtáros tanár tart. Lehetnek szakórák is, melyeket a szaktanár a könyvtárban tart meg kihasználva, felhasználva a szakirodalom helybeni, azonnali igénybevételének lehetőségét. Igen hatékony, jó megoldás lehet a kettős óravezetéssel tartott szakóra is, melyen a szaktanár a könyvtár-pedagógia módszereit hangsúlyosan kívánja alkalmazni, és ebben segíti őt a könyvtáros-tanár. A tanítóknak/szaktanároknak az iskolai könyvtárban tartandó, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük kell, majd a könyvtáros tanárral szükséges egyeztetniük. Minden könyvtárban tartott szakóra előkészítésénél fontos a könyvtárossal való együttműködés a szakóra tartalmára nézve is (pl. milyen forrásokat tudnak a feladat során majd felhasználni, megvan-e a kellő példányszám, milyen technikai eszközökre lesz szükségük, milyen készségek fejlesztése a cél az adott órán, stb.), a legapróbb részletekre is kiterjedően. A szakórák nem megszokott (tantermi) környezetben fokozott mértékben elősegíthetik a tanulók érdeklődésének megnyilvánulásait, a tanár részére pedig kiváló lehetőséget nyújthat a tanulók ilyen szempontú megfigyelésére. Megtörténhet, hogy olyan képességére, tulajdonságára derül fény ebben a környezetben, amelyre eddig sosem. 6

7 Hasonlóan jó lehetőség nyílik a kooperatív tanulási technikák (páros és csoportos munkamódszerek) alkalmazására is, melyek szintén különlegesen kedvező helyzetet teremtenek a pedagógus számára a tanulók jobb megismeréséhez. Izgalmas esemény azonban szintén az iskola életében az a tanulmányi verseny, vagy vetélkedő, amelyet a könyvtárban rendezhetnek meg, akár könyvtárhasználattal kapcsolatos versenyről van szó, akár egyéb témakörben. Érdemes és nagyon hasznos bizonyos nem könyvtári témájú versenyeket, de akár szakköröket, klubokat és egyéb rendezvényeket is a könyvtárba telepíteni, hiszen, - mint utaltunk rá, - a könyvtárnak sajátos légköre, aurája van, amely igen kellemes és inspiráló környezetet is teremt bármilyen program résztvevői számára, de egyben könyvtárhasználati hozadéka is megjelenhet ennek köszönhetően. Nem idegen a könyvtártól, hogy a közösségi élet színtereként működjön egyben, és ezért örülni kell, ha valamely iskolai eseményt ott kívánnak megrendezni, sőt, egyszerűen, ha a tanulók maguk is így használják, mint egy barátságos, nyugalmas helyet, ahová szívesen térnek be pihentető kikapcsolódásért, feltöltődésért, de egyben akár a többiekkel való találkozás kedvéért is. Emlékezetes alkalmak lehetnek azok a közösségi programok, amikor egy-egy írót, művészt, vagy egyéb neves, a tanulóifjúság számára ismert, vagy példaként bemutatható személyt meghív az iskola és vele beszélgethetnek a diákok. Ilyen alkalmakra ha jól van előkészítve és megszervezve, - olyan tanulók is betérhetnek a könyvtárba, akik egyébként esetleg nem jöttek volna, akik (még) nem könyvtárlátogatók. Az ő ilyenféle bevonásuk külön öröm és reménység lehet a pedagógus számára. A könyvtárban megvalósuló személyiségfejlesztés tárgyi feltételei Az iskolai könyvtár helyiségét és felszereltségét tekintve, azt láthatjuk, hogy az azokkal kapcsolatos kívánalmak az évek során nagyon sokat változtak, fejlődtek. A mai igényeknek már mindenképpen egy olyan, többhelyiséges (vagy több, elkülönített/elkülöníthető térrel rendelkező) tanulási helyszín és forrásközpont felel meg, amely egyéni és csoportos tanulóhelyekkel tud fogadni egyszerre több olvasót, biztosítva a tanári felkészüléshez szükséges körülményeket is. A könyvtárak állományának alakításánál, fejlesztésénél, egyáltalán a gyűjtőkör meghatározásánál mindenképpen a könyvtár funkciója, másként fogalmazva az olvasók, a használók köre meghatározó. Az iskolai könyvtár funkciójánál fogva célja kell, hogy legyen, hogy állománya igazodjon a tantervi követelményekhez, az iskola pedagógiai programjához, segítenie kell a tanárok szakmai munkáját, felkészülését az órákra, s természetesen a diákok tanulmányait közvetlenül segítő forrásokon kívül az életkorukból adódóan őket érdeklő és nekik megfelelő irodalmakkal (szépirodalommal is) szolgálnia kell. (Ezen állomány fejlesztése, beszerzése kapcsán ismét nagy szerepet kell, hogy kapjanak a pedagógiai szempontok.) A legjobban felszerelt könyvtár is csak akkor használható jól azonban, ha állománya feltárt. Akkor mondhatjuk, hogy jól feltárt az állomány, ha az olvasó bárhonnan (szerző szerint, cím szerint, kiadó, kiadás éve, sorozatcím szerint, stb.) tud keresni. 7

8 Ha abból a helyes igényből indulunk ki, hogy a könyvtár kell, hogy legyen a legfőbb tudásforrás, információ-bázis, akkor természetes, hogy bár a könyvnek véleményem szerint mindig különleges értéke van, és lesz -, gyűjteménye ma már nem állhat csak könyvekből, hanem egyéb, nem hagyományos dokumentumokkal és korszerű informatikai eszközökkel is kell rendelkeznie. Ezzel részben azt a célt szolgálja, hogy a könyvtár használói minél önállóbbakká váljanak ezen eszközök használatában (információs műveltség), másrészt pedig természetesen azt, hogy a legfrissebb információhoz is hozzá tudjanak férni, illetve minél többféle szolgáltatással tudjon a könyvtár látogatói rendelkezésére állni. Ez azt jelenti, hogy az iskolai könyvtár nemcsak egy fontos tanulási környezetet nyújtó helyszíne és eszköze a tanulásnak, hanem dokumentumállománya és korszerű eszközparkja révén - informatikai bázisának lehet és kell azt tekinteni. Korszerű szolgáltatást azonban csak korszerűen felszerelt és korszerűen működő könyvtár nyújthat. Az oktatás egyik jellemzője ma már, hogy a szükséges tudást nagyon sok esetben nem lehet már egyetlen forrásból megszerezni, az órákra való felkészülés többféle információforrást igényel és feltételez. Szintén Dömsödy Andrea megfogalmazását tartom nagyon ideillőnek, mely szerint a tudomány rohamos fejlődését az iskolának nem a tananyag növelésével, hanem az információszerzés megtanításával kell követnie. Vagyis az egyénnek képessé kell válnia az önművelés megvalósítására, amihez a médiaműveltség is egyre inkább hozzátartozik. Ebben pedig mindenkor a könyvtárnak van - és minden bizonnyal lesz - központi szerepe. Az iskolai könyvtárak oktató-nevelő tevékenységének szabályozása, az ezzel kapcsolatos aktuális jogszabályok és ajánlások, illetve ezekből néhány, témánkhoz tartozó fontos részlet Az iskolai könyvtáros munkájának szabályozását Cs. Bogyó Katalin könyvtárostanár, a KTE elnökségi tagja a következőképpen foglalja össze: Az iskolai könyvtárban zajló oktató-nevelő munkát tantervek szabályozzák. Mindenekelőtt a Nemzeti alaptanterv, majd a Kerettanterv, az az alapján készülő Helyi Pedagógiai Program, végül ennek részeként a Könyvtárpedagógiai Program. A minden részletre kiterjedő Könyvtárpedagógiai Program rendkívül fontos a szerteágazó pedagógiai tevékenység tervezéséhez, értékeléséhez. Két nagy része a nevelési program és az oktatási rész, a könyvtárpedagógiai helyi tanterv. A Könyvtárpedagógiai Program oktatási része lényegében a könyvtárpedagógiai helyi tantervet fedi, amely rögzíti a célokat, eszközöket, a belépő tevékenységformákat, a tanórai oktatási tevékenységet, a befogadó tárgyakat, a szaktárgyakba való beépülést, illetve a tanórán kívüli tevékenységeket. Az oktatási tartalmaknak fokozatosan, spirálisan, az előzetes ismeretekre építve és a tantárgyak közt elosztva kell megjelenniük a tantervben és az oktatási gyakorlatban. A könyvtárhasználati órák, ill. a könyvtári szakórák közös jellemzője, hogy képesség- és kompetenciafejlesztők, értékközvetítők, gyakorlatorientáltak, tapasztalat- és élményszerzők. Ezen órák elképzelhetetlenek a hagyományos tanítási keretek között, ellenben kiváló terepei a problémaalapú tanulásnak, a kooperatív módszerek használatának, a differenciálásnak és a projektpedagógiának. 8

9 Legfőbb oktatási céljaink: az információs problémamegoldásra való felkészítés, a könyv- és könyvtárhasználati tudás fejlesztése, a szellemi munka technikáinak fejlesztése és az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. A könyvtárpedagógiai nevelési programban rögzítjük a kapcsolódási pontokat a Helyi Pedagógiai Programhoz, itt fogalmazzuk meg az olvasóvá nevelés, ezen keresztül a kultúra és értékközvetítés, valamint a könyvtárhasználóvá nevelés, ezen keresztül az egész életen át tartó tanulásra nevelés tevékenységrendszerét. A nevelési program adja meg továbbá a szakköri tevékenység, a tehetséggondozás és az önkéntes munka kereteit. Legfőbb nevelési céljaink: személyiségfejlesztés, szokásformálás, azaz a könyvtárhasználó tanuló személyiségfejlődésének a könyvtárhasználat, az informálódás során való előmozdítása; az önművelés, az önálló tanulás, önképzés, az olvasás és könyvtárhasználat igényének kialakítása. Mint említettem, az oktatási, nevelési tartalmak fokozatosan, spirálisan épülnek be a gyakorlatba, így másként közelítünk céljainkhoz az általános iskola alsó, ill. felső tagozatában. Alsó tagozatban (1-4. évfolyam) feladatunk az alapismeretek és képességek rögzítése, az érzelmi kötődések erősítése; az olvasástanulás, olvasni tudás elmélyítése, illetve sikerélményeken keresztül az olvasási igény megalapozása, szükségletek közé beépítése. Ugyancsak kiemelt feladat a könyvekhez való pozitív viszony kialakítása, ezáltal könnyebb a tanuláshoz való hozzászoktatás is. Itt zajlik az alapfokú könyvtárhasználathoz és tanuláshoz szükséges ismeretek elsajátítása, úgymint a könyvtár tereinek ismerete, a gyermekeknek készült dokumentumtípusok fajtáinak ismerete, alapvető azonosító adatok felismerése, a könyvek használatának ismerete, stb. Nem utolsó sorban itt ismerhetik és szokhatják meg a tanulók, hogy az iskolai könyvtár a szabadidő értelmes eltöltésének lehetőségét nyújtja, azaz közösségi térként is funkcionál. A felső tagozatba (5-8. évfolyam) lépés sokszor jelent törést, a könyvtár viszont biztos pontként megmarad a gyerekek életében. Nevelési céljaink csak az életkornak megfelelő mértékben változnak, azaz például az olvasáskultúra fejlesztése, a pozitív érzelmi viszonyulás fenntartása, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége továbbra is kiemelt feladatunk. Oktatási téren már az összetettebb tudás kialakítása a cél, például a kézikönyvtár biztos használata, a katalógus- és adatbázishasználat, a feladatnak megfelelő források kiválasztása és használata, azáltal a lényegkiemelés, a megfelelő feldolgozási módszer kiválasztása, a nem hagyományos dokumentumtípusok jellemzői, használatuk, és így tovább. A fentiekből már kiderült, hogy az olvasóvá nevelés az iskolai könyvtárban végigkíséri az általános iskola nyolc esztendejét.. Jogszabályok: NAT 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról ( KERETTANTERV 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről ( 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 9

10 163. (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtárpedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. (2) Iskolai könyvtár működtetése minden iskolában, kollégiumban kötelező! 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Könyvtár-pedagógiai program: a könyvtári nevelő-oktató tevékenységet szabályozza. A könyvtári órákat, foglalkozásokat a könyvtár-pedagógiai program alapján kell megtartani, melyet a NAT és a választott kerettantervek alapján a könyvtáros-tanár készít el. A könyvtárpedagógiai program szerves része az intézmény helyi pedagógiai programjának. /A könyvtár-pedagógia meghatározásának nagyon sokféle megfogalmazásával találkozhatunk, itt Emmer Gáborné könyvtáros szaktanácsadótól idézünk: Olyan pedagógiai tudományterület, mely a könyvtárnak az olvasásban, az információszerzésben, a nevelésben betöltött szerepe elméleti, módszertani, gyakorlati vetületét vizsgálja, elemzi. Tehát kell hozzá pedagógiai helyzet, könyvtári helyszín, az informálódás-módszertanban járatos könyvtári szakember. / Minthogy a könyvtárhasználat nem önálló tantárgy, a NAT és a Kerettanterv programja szerint az anyanyelvi képzésben és az informatika oktatásban kapott helyet, így a befogadó tárgyak: Magyar nyelv és irodalom 1-8. évfolyamon, Informatika 4-8. évfolyamon (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. Kivonat a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 1. és 2. sz. mellékleteiből: INFORMATIKA 1 4. évfolyam A könyvtári informatika témakörben a könyvekhez és egyéb információforrásokhoz való pozitív attitűd kialakítása meghatározó a tanulásmódszertan és a tanulási motiváció alapozása során. Fontos cél, hogy a tanulók az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával tapasztalatokat és élményeket szerezzenek a könyvtárban végezhető szolgáltatásokhoz és tanuláshoz köthető tevékenységekről. A könyvtárhasználóvá nevelés területén kiemelt jelentőségük van a meséknek, a játékos foglalkozásoknak, az alkotó tevékenységeknek. Ezek elsősorban a nyomtatott forrásokhoz kötődnek, de a széleskörű tapasztalatszerzés és a tanulók iskolán kívüli 10

11 ismereteinek beépítése érdekében helyet kell kapniuk az elektronikus forrásoknak és más, nem hagyományos dokumentumtípusoknak is. A gyermekeknek szánt szépirodalmi és ismeretterjesztő művek széles választéka minden tantárgy számára sok lehetőséget nyújt az egyes témák élményszerű, forrásalapú feldolgozásárára. A játékos foglalkozások során érdemes a könyvtár tereivel, használatának alapjaival, a legelterjedtebb dokumentumtípusokkal, segédkönyvekkel megismertetni a tanulókat. 4. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 6. Könyvtári informatika Órakeret 2 óra Eligazodás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. A könyvtárak alapszolgáltatásainak ismerete, a használat szabályainak betartása. Elterjedt dokumentumtípusok, elektronikus források formai, tartalmi jellemzőinek megismerése, megkülönböztetése, használatuk alapjai. A források azonosító adatainak megállapítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Eligazodás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében Könyvek keresése a szabadpolcon szerző, cím, téma szerint. A könyvtárak alapszolgáltatásainak ismerete, a használat szabályainak betartása A könyvtárban elvárt viselkedési szabályok megismerése, betartása. A kölcsönzési folyamat megismerése. Elterjedt dokumentumtípusok, elektronikus források formai, tartalmi jellemzőinek megismerése, megkülönböztetése, használatuk alapjai Dokumentumtípusok megkülönböztetése. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek felismerése. Információforrások formai és tartalmi jellemzőinek megismerése. Információforrások használata. A források azonosító adatainak megállapítása. Az egyes információforrások azonosító adatainak megkeresése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. Magyar nyelv és irodalom: a könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. Erkölcstan: szellemi termékek az emberiség szolgálatában. A tudás hatalma. A világ megismerése. Könyvtár, könyvtári szolgáltatás, szépirodalom, ismeretterjesztő mű, szabadpolc, kölcsönzés, dokumentumtípus. 11

12 A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje a számítógép működését; ismerje a számítógép használatára vonatkozó szabályokat; tudja használni az alapvető informatikai eszközöket; legyen képes interaktív kapcsolatot tartani a számítógép segítségével; tudjon készségfejlesztő számítógépes szoftvereket használni. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon készíteni egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumokat; legyen képes a rajzeszközök megfelelő használatára; tudjon rövid dokumentumokat készíteni tanári segítséggel; legyen képes animációk megtekintésére; legyen képes a médialejátszó alkalmazására; legyen képes a személyekhez vagy más tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó adatok kiválasztására, rögzítésére; legyen képes közhasznú információforrások használatára. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes információt kifejezni beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel; ismerje az algoritmus hétköznapi fogalmát; legyen képes problémák megoldására tanári segítséggel; tudjon teknőcgrafikával ábrákat készíteni. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes egyszerű helyzetekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazására; legyen képes irányított módon információt keresni; ismerje néhány infokommunikációs eszköz lehetőségeit és kockázatait. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje a személyi információk és a személyes adatok fogalmát; ismerje a netikett alapjait; ismerje a gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatásokat. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes eligazodni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében; ismerje a könyvtárak alapszolgáltatásait; ismerje az elterjedt dokumentumtípusokat; legyen képes a források azonosító adatainak megállapítására. 12

13 5 6. évfolyam A könyvtári informatika fejlesztési területen ebben a szakaszban az alsó tagozaton szerzett iskolai könyvtári és gyermekkönyvtári tapasztalatokra építve a megszerzett tudás rendszerezése és tudatosítása kerül középpontba. A tudás bővítése és a szokásformálás során egyre hangsúlyosabb szerepet kap a könyvtári források és szolgáltatások tanulásban való felhasználása. Cél, hogy a tanuló minden tantárggyal kapcsolatban megismerje a különböző források felhasználási lehetőségeit. Ezeken az évfolyamokon cél, hogy a tanuló tanári irányítás mellett önállóan tájékozódjon az iskola könyvtárában. Kiemelt szerepet kap a korosztály számára készült nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő művekben való önálló tájékozódás, és a szerzett információk megadott szempontok szerinti felhasználása, a források azonosítása. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 6. Könyvtári informatika Órakeret 2 óra A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés. A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó és etikus felhasználása a tanulmányi feladatok során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkcióinak és a könyvtári abc ismeretében. Könyvtárlátogatás a települési könyvtárban. Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése. Kapcsolódási pontok Matematika: ismeretek rendszerezése. Minden tantárgy keretében: ajánlott olvasmányokkal kapcsolatos feladatok. Csoportos könyvtárlátogatás, könyvtári óra. Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon). 13

14 Információkeresés Megadott művek keresése a könyvtár szabadpolcos állományában a feliratok és a raktári jelzet segítségével. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. A korosztálynak készült tájékoztató források, segédkönyvek biztos használata. Magyar nyelv és irodalom: írás, szövegalkotás. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból. Magyar nyelv és irodalom: ismerkedés különböző információhordozók természetével, kommunikációs funkcióival és kultúrájával. A média kifejező eszközei. Az újság tartalmi és formai jellemzése, a nyomtatott és az online felületek összehasonlítása. Sajtóműfajok. A nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői. Szövegek műfaji különbségének érzékelése. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről. Helyesírási kézikönyvek. A média különféle funkcióinak felismerése. Adott szöveg fikciós vagy dokumentumjellegének megfigyelése, felismerése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata. Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása 14

15 térképen. Természetismeret: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról - információgyűjtés tanári irányítással (földrajzi helyek, térképek keresése, digitális lexikonhasználat). Térképfajták. Térkép és földgömb használata. Forráskiválasztás A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok. Matematika: ismerethordozók használata (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). Anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: információk gyűjtése adott témához segítséggel könyvtárban, médiatárban, múzeumokban. Vizuális kultúra: tárgyakkal, jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése. 15

16 Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével. Kulcsfogalmak/ fogalmak Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata az egyéni tevékenységhez, tervekhez kapcsolódó szöveges, képi, hang alapú információk célzott keresése tapasztalati, valamint nyomtatott és elektronikus forrásokban. Természetismeret: tájékozódás a környezet anyagairól. Válogatás információs anyagokban és gyűjteményeikben (könyv és médiatár, kiállítási-múzeumi anyagok). Minden tantárgy, feladat esetében: a forrásfelhasználás jelölése. Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 6. Könyvtári informatika Az iskolai könyvtár önálló használata a raktári rend ismeretében. Közkönyvtári tapasztalatok. Könyvtári katalógusok irányított használata. Az önálló műre való hivatkozás alapjainak ismerete. Órakeret 6 óra Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során. 16

17 Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtártípusok, funkcionális terek Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzőinek megismerése, összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. Nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a települési közkönyvtárban. A gyermekkönyvtár (-részleg) önálló használata. Könyvtárlátogatás. Könyvtári szolgáltatások Könyvtári szolgáltatások irányított alkalmazása a tanulásban és a tájékozódásban. A kézikönyvtár önálló használata. Információkeresés Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. A forráskeresés és -feldolgozás lépéseinek tudatosítása, irányított alkalmazása. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: könyvtárhasználat. Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata: a tevékenységhez kapcsolódó információszükséglet behatárolása és a tevékenységhez, a probléma megoldásához szükséges komplex tájékozódás. Fizika; kémia; biológiaegészségtan: Információk keresése, könyvtár-, folyóirat- és internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata. Természettudományi témájú ismeretterjesztő források önálló keresése, követése, értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása. Magyar nyelv és irodalom: Írás, szövegalkotás: rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző 17

18 nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból. Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása. Internetes enciklopédiák és keresőprogramok használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata. Földrajz: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról - információgyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal (tények, adatok, menetrendek, hírek, idegenforgalmi ajánlatok). Matematika: ismerethordozók használata - könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása: segédkönyvek, szótárak, lexikonok, helyesírási kézikönyvek használata, ismeretlen kifejezések jelentésének megkeresése egynyelvű szótárakban. 18

19 Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről. Forráskiválasztás A feladatnak megfelelő forrástípus önálló kiválasztása. Információforrások hitelességének vizsgálata, szelektálása. Többféle forrásra épülő tematikus gyűjtőmunka. Biológia-egészségtan: az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok bemutatása határozókönyvek alapján. Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata. A tevékenységekhez szükséges információk kiválasztása és alkalmazása. A különböző eredetű információk szűrése, értékelése, összekapcsolása, érvényességük kiterjesztése. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése. Idézés jelölése. A szerzői jogi vonatkozások megértése. Forrásjegyzék összeállítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Magyar nyelv és irodalom: az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a források megbízhatósága. Magyar nyelv és irodalom: források megjelölése. Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon, szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalomjegyzék. 19

20 Néhány óra- és foglalkozásvázlat 1. Ismerjük meg játszva a könyvtárat! Könyvtárhasználati óraleírás és kitekintés IKT eszközök alkalmazási lehetőségeire Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom /Kivonat/ A teljes szöveg megtalálható: Iskola: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola, AMI Pedagógus: Vekerdi Ágnes könyvtáros tanár Évfolyam: 2. évfolyam (1-4. évfolyam is lehet) Létszám: egy osztály: fő Témakör: Ismerkedés az iskolai könyvtárral, a könyvtár használata. A könyvtár feladatai, lehetőségei; könyvtári viselkedés, tájékozódás a könyvtárban a könyvek között Időigény: két egymást követő tanóra Az órák célja: Az iskolai könyvtár megismerése olvasás szeretetére nevelés együttműködés, csoportmunka fejlesztése verbális kifejezőképesség, szövegalkotás fejlesztése eligazodás a könyvtárban egyéni és kiscsoportos könyvtárlátogatások alapjainak megteremtése érdeklődés felkeltése különböző témájú könyvek iránt könyvtár bemutatása viselkedési szabályok gyakorlása és tudatos megismerése Munkaforma: csoportmunka 6 csoportban, csoportonként 4-5 fővel. Munkamenet: vetélkedő jelleg Feltételek, eszközigény: a könyvtárban 6 asztal, minden asztalnál 4-5 szék csoportkijelöléshez 6 plüss állatfigura, 6 pontgyűjtő tálka, 30 ültetőkártya jutalmazáshoz zseton (pl. kavics, gomb, go kövecske) asztalonként 4 (5) betűkártya asztalonként 1 (2) egyszerűsített katalóguscédula könyvkereséshez (raktári jelzet, szerző, cím) 7 (8) könyvtári illemszabály Könyvtárban megfelelő tájékoztató feliratok elhelyezve: Könyvtári ABC és magyar ABC Fő szakrendi jelzetek és ETO főcsoportok Könyvtárhasználati óra leírás FPPTI részére. Készítette:Vekerdi Ágnes Könyvtári térkép a dokumentumok elhelyezéséről könyvtári illemszabályok polcfeliratok 20