SZILIKÁTTECHNIKA. Bányaföldtani tapasztalatok a diszeli bazaltbányában
|
|
- Ida Kocsisné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZILIKÁTTECHNIKA Bányaföldtani tapasztalatok a diszeli bazaltbányában Klespitz János 1. ábra. A Hajagos-hegyi bazaltbánya északkeleti irányból A diszeli bazaltbányával kapcsolatos bányaföldtani ismereteim a kõbányaiparban végzett több évtizedes szakmai tevékenységem folyamán összegyûlt megfigyeléseken alapulnak. A diszeli bazaltbánya a Balaton-felvidéken, a Tapolcai-medence keleti szélén, a Hajagos-hegy nyugati oldalán található (1. ábra). Az észak-déli gerincirányú platós vulkáni tanúhegy mintegy 170 méterrel emelkedik ki környezetébõl. A legmagasabb pontja a hegy déli részén levõ Láz-tetõ 314 m tengerszint feletti magassággal (2. ábra). A tanúhegy környezõ területhez viszonyított magasabb felszíni helyzetét az egykor feltört lávából képzõdött keményebb, az eróziónak jobban ellenálló bazaltnak köszönheti. Ugyanis a hegy sapkáját képezõ bazalt megvédte az alatta levõ puhább földtani 2. ábra. A diszeli bazaltbánya és környéke, vázlatos helyszínrajz 1 szintvonal (m. Bf.), 2 a diszeli bazaltbánya, 3 magassági pont (m. Bf.), 4 település képzõdményeket a lepusztulástól. Ezáltal az erózió a környezõ terület puhább kõzeteit gyorsabban tudta, illetve tudja lekoptatni, így a bazaltplatós tanúhegy jobb ellenálló képessége eredményeként idõvel relatíve fokozatosan kiemelkedik környezetébõl. Ez a folyamat addig tart, amíg a bazaltplató is elõbb-utóbb az erózió martalékává nem válik. 3. ábra. Diszel, Hajagos-hegy kelet nyugati irányú földtani szelvénye 1 bazalttörmelékes holocén termõtalaj, 2 felsõ-pliocén bazaltösszlet (Tapolcai Bazalt Formáció), 3 felsõ-pliocén bazalttufa és tufit, 4 felsõ-pliocén homok, agyagos homok, 5 kutatófúrás 134 Építôanyag 56. évf szám
2 4. ábra. Diszel, Hajagos-hegyi bazaltbánya környékének földtani térképe (Jugovics Lajos felvételének felhasználásával) 1 a diszeli bazaltbánya, 2 a földtani szelvény nyomvonala, 3 a település, 4 holocén öntéshomok, Q l pleisztocén lösz, Q pleiosztocén bazaltomlás és lejtõtörmelék, β felsõpliocén szürke bazalt (Tapolcai Bazalt Formáció), P felsõ-pliocén durva homok és kavics, M felsõ-miocén kavicsos mészkõ, T felsõ-triász raibli márga A bazaltplató peremének kontúrja nem egyenletes. Fõleg az északi és keleti oldalon bevágódott eróziós völgyek jelzik a Hajagos-hegyi bazaltplató inhomogenitását. A Hajagos-hegy földtani felépítésében a bazaltplatót képezõ felsõ-pliocén bazalt (Tapolcai Bazalt Formáció) dominál (3. ábra). A hegy felsõ részét képezõ több tíz méter vastag bazaltplató határozza meg a Hajagos-hegy földrajzi megjelenését, morfológiájának karakterét. A bazalt alatt felsõ-pannóniai bazalttufa és tufit, lejjebb felsõ-pannóniai agyagos homok és homok települ. A bazaltplató peremén a lepusztulás eredményeként bazaltomlás és lejtõtörmelék halmozódott fel. A hegytõl távolodva már alacsonyabb, lankásabb felszínen felsõ-pliocén durva homok és kavics, pleisztocén lösz és holocén öntéshomok mutatkozik a felszínen (4. ábra). A Diszel, Hajagos-hegy földtani felépítését elsõ megközelítésben a Magyar Állami Földtani Intézet és Jugovics Lajos földtani felvételei alapján ismerjük. Tovább növelték a megismerést az építõanyag-ipari bazaltkutatások, majd a bányanyitást követõen a bányafalak által már lehetõvé vált a bazalt anyagi változatosságának, megjelenési módjának és mindezek alapján a vulkánosság genetikájának részletes tanulmányozása. Az építõanyag-ipari bazaltkutatás elõzetes fázisa (8 fúrás, 469 folyóméter) ban, a részletes (5 fúrás, 273 folyóméter) ban volt. A vizsgálatok alapján a bazaltplató vastagsága a hegy északnyugati részén kedvezõbb. A bazalt maximális vertikális kiterjedése 79 m. A bazaltplató horizontális kiterjedése 0,64 km 2. A legrészletesebb megismerést lehetõvé tevõ bányászati feltárások (bányafalak) eredményeként a bányaüzemben mintegy 1300 m hosszúságban és m vastagságban tanulmányozható a Hajagos-hegyi bazalt kõzetanyaga, megjelenési módja és kõzetfizikai paraméterei. A bányamûvelés elõrehaladtával ismereteink a hegy földtani felépítésérõl egyre finomodnak, egyre részletesebbé válnak. A hegy földtani felépítését csak akkor ismerjük meg teljes egészében, amikor befejezõdik a haszonkõ esetünkben a bazalt kitermelése. Megismerhetjük, de csak akkor, ha bányamûvelés közben folyamatosan robbantási szeletenként figyelemmel kísérjük, és szakmailag értékeljük a feltáruló földtani információkat. Bányaföldtani észrevételek a kutatások és az üzemi feltárások alapján A Hajagos-hegy bazaltplatója alatti feküképzõdményeket a kutató magfúrások tárják fel. A produktív bazalt feküjét bazalttufa és tufit képezi. Csak elvétve tapasztalható, hogy a bazaltláva közvetlenül a felsõ-pannóniai agyagos homokra, illetve homokos agyagra ömlött. A bazalttufa, illetve a tufit vastagsága változó. Van ahol 22 m-nél is vastagabb, máshol 4-8 m után a fúrások már átharántolták, és beleértek felsõ-pannóniai agyagos, homokos üledékbe. A bazalt feküszintje nyugatról keleti irányba emelkedõ tendenciát mutat. A nyugati oldalon a legmélyebb szint 244 m, a keleti oldalon a legmagasabb ponton 299 m a tengerszint felett. A diszeli bazaltbánya a Hajagos-hegyi Építôanyag 56. évf szám 135
3 5. ábra. Agyagos bazalttörmelék az alsó szint északkeleti bányafala elõtt bazaltplatót nyugati irányból 2 szinttel, mintegy 50 m vastagságban tárja fel. A bányamûvelés a feküképzõdményeket nem érte el. A bazaltösszlet alsó métere (az alsó szinttel feltárt) változatos, fõleg törmelékes, agyagos, máshol oszlopos és kismértékben réteges, szabálytalan elválású. A bazaltösszlet felsõ része (a felsõ szinttel feltárt) is igen változatos. Itt a haszonkövet különbözõ anyagú, megjelenésû és minõségû vulkanitok képezik, helyenként jelentõs tömegû belsõ meddõvel. Az alsó szinten törmelékes-agyagos bazaltösszlet dominál, mélyen áttörve több helyen parazita vulkáni kürtõk figyelhetõk meg. A törmelékes-agyagos bazalt sárgásbarna agyagba ágyazódott, változó szemcsenagyságú, szegletes (élei nem koptatottak) bazalttörmelék (5. ábra). A beágyazódott bazalt helyenként a tömbméretet is eléri. A beágyazó agyag néhol mutatkozó rétegezettsége (6. ábra) a vízben történt lerakódást és a bazaltösszlet áthalmozódását egyértelmûen jelzi. Az agyagos bazalt a vulkáni mûködéssel együtt járó lokális és idõnként markáns mozgások eredményeként változó mértékben kimozdult eredeti települési helyzetébõl (6. ábra). A parazita vulkáni kürtõk az alsó szint északnyugati és északkeleti falán mutatkoznak. A feltárult kürtõk a bányafal síkjában több metszetben is tanulmányozhatók. Van, ahol csak a kürtõ széle látható, de van olyan is, ahol a kürtõ keresztmetszetében a földtani felépítés jól vizsgálható (7. ábra). A bányafalakkal feltárt parazitakürtõk falsíki metszeteinek horizontális kiterjedése az északnyugati falon m, az északkeleti falon a m-t is eléri. Az északnyugati bányafalon látható, agyagos bazalton áttört bazaltláva parazita vulkáni kürtõje mintegy 10 m átmérõjû (8. ábra). A kürtõ szélein, a kontakt zónában átlagosan 1 m szélességben szabálytalan elválású a bazalt. Mellette a kürtõ belseje felé réteges-cserepes az elválás. Az elválási síkok a kürtõ kontakt felületével párhuzamos orientációjúak, a kihûlés irányára merõlegesen. A kürtõ belsõ részén, a magjában kiváló minõségû, oszlopos elválású bazalt mutatkozik. A bazaltoszlopok öt-hat 6. ábra. Agyagos bazalt. Jól látható a vízben lerakódott agyag rétegzettsége szögletûek, de vannak teljesen szabálytalan alakúak is. Az oszlopátmérõ cm. A közel függõlegesen álló bazaltoszlopok mintegy jelzik a kürtõben feláramló, majd megszilárduló láva folyásirányát. A Hajagos-hegyi vulkanit képzõdésének változatosságát jól jelzi, hogy a viszonylag kis kiterjedésû alsó bányamûvelési szint keleti falát már nem a parazitakürtõkkel átjárt törmelékes-agyagos, hanem az oszlopos elválású bazalt képezi. A bazaltösszlet felsõ méterét (a felsõ szinttel feltárt) az alsó szinti bazalttípusoktól eltérõ megjelenésû vulkanitok alkotják. Az északkeleti falon két különbözõ típusú és minõségû kõzetet képezõ lávaár produktuma látható (9-10. ábra). A délkeleti bányafalra ami részben már természetes úton rekultiválódott az igen jelentõs tömegû belsõ meddõt tartalmazó (meddõzsákok), fõleg cserepes elválású bazalttípus a jellemzõ. A felsõ szinten az északkeleti bányafal alsó részét mintegy m vastagságban réteges, cserepes, kokkolitos bazalt alkotja (11. ábra). A rétegek, cserepek vastagsága 3 10 cm. Az elválási síkok nem párhuzamosak, így a rétegek vastagsága vízszintes irányban elvékonyodik vagy kivastagodik. A kokkolitos bazalt az ütésre diónagyságú darabokra esik szét. A kokkolitos bazalt fölött már egy másik lávaár egészen más jellegû vulkanitja mutatkozik (10. ábra). Ezen bazalttípus sötétszürke tömött, kemény, réteges és szabálytalan síkok (helyenként gömbhéjas) mentén elváló üde kõzet (12. ábra) északnyugat felé vastagodik. A bányafal északnyugati végén már m vertikális kiterjedésû. Az erózióval szembeni ellenálló képessége is nagyobb, mint az alatta levõ réteges, cserepes, kokkolitos kõzeté. A felsõ szint délkeleti bányafala ismét más jellegû vulkanitokat tár fel. A bazalt itt is változatos megjelenésû, réteges, cserepes, tömbös. A kõzetelválási felületek dõlése nagyon változó, helyenként gömbhéjas. Jellemzõ a falszakaszra a zsákos belsõ meddõbetelepülés. Az úgynevezett meddõzsákok mérete is változó. A fal síkjában elõfordult 3 4 m szélességben és 8 10 m függõleges 136 Építôanyag 56. évf szám
4 7. ábra. Parazita vulkáni kürtõ az alsó szint északnyugati bányafalán 8. ábra. Parazita vulkáni kürtõmetszet a bányafal síkjában 1 agyagos törmelékes és tömbös bazalt, 2 szabálytalan elválású bazalt, 3 réteges, cserepes elválású bazalt, 4 oszlopos elválású bazalt 9. ábra. Felsõ szint, északkeleti bányafal. A fal alsó részén réteges, cserepes, kokkolitos, a felsõn tömbös és szabálytalan (helyenként forgós) elválású, üde a bazalt kiterjedésben is. Ezen meddõbetelepüléseket az egykor feltört bazaltláva mintegy körülfolyta. A befoglaló bazaltban a meddõzsákok felületével párhuzamos síkok mentén cserepes elválás mutatkozik, mintegy jelezve a lávafolyás irányát. Maga a belsõ meddõ sárga, barnássárga, agyagos, tufás képzõdményekbe ágyazott horzsakõ és tömöttebb szövetû bazalttörmelék. Ezen zsákszerû meddõbetelepülések a lávabazalt feküjébõl származó idõsebb vulkáni képzõdmények, amit a késõbb felszínre tört láva magával hozott, vagy az egykori felszínen körülfolyt, de már magába olvasztani nem tudott. A diszeli réteges, oszlopos elválású bazalt üde, tömött, kemény, szilánkos törésû kõzet. Mikrokristályos, a hirtelen lehûlés eredményeként, szabad szemmel benne ásványokat megkülönböztetni nem lehet. Kisebb fészkekben, 1-2 mm-es üregekben mutatkoznak benne fehér színû, másodlagos ásványok (kalcit, aragonit, kabazit, gmelinit). Mauritz Béla a diszeli bazaltban a phillipsitkristályok öt típusát tudta kimutatni. Tíz-hússzoros nagyításban (lupé) a kõzetben a zöldes, üvegszerû olivinek jól megkülönböztethetõk. A diszeli bazaltbánya a Hajagos-hegy nyugati részét mintegy 9 hektárnyi területen tárja fel. A bazaltot az alsó szinti területrészen 40 50, a felsõn mintegy m vastagságban már letermelték. A több évtizedes bányamûvelés folyamán igen változatos kõzetviszonyok váltak ismertté. Az alsó szinttel feltárt, vízben áthalmozódott agyagos bazalton áttört parazitavulkánok az explóziók változó idejûségét, ismétlõdését jelzik. A felsõ szint bányafalaival feltárt különbözõ megjelenésû és minõségû (a réteges-kokkolitos és felette a szabálytalan és gömbhéjszerû elválású) kõzettípusok a feltörõ lávaárok idõben változó összetételére engednek következtetni. A különbözõ vulkáni kõzettípusok kis területen belül horizontálisan is gyakran váltakoznak. Amíg a felsõ szint északkeleti falán különbözõ összetételû lávákból képzõdött bazalttípusok láthatók, addig ugyanezen szint délkeleti falát meddõzsákos, változó dõlésirányú síkok mentén elváló réteges, cserepes bazalt építi fel. Összefoglalva megállapítható, hogy a Hajagos-hegyi bazalt igen változatos vulkáni folyamatok eredményeként jött létre, melynek következménye a különbözõ anyagú, megjelenésû és minõségû vulkanitok gyakori változása mind horizontális, mind vertikális irányban. Építôanyag 56. évf szám 137
5 10. ábra. Felsõ szint, északkeleti bányafal. A fal alsó részén réteges, cserepes, kokkolitos, a felsõn tömbös és szabálytalan (helyenként forgós) elválású, üde bazalt 12. ábra. Felsõ szint, északkeleti bányafal felsõ részén levõ, szabálytalan síkok mentén elváló bazalt A földtani felépítés bányamûvelési konzekvenciái 11. ábra. Felsõ szint, északkeleti bányafal. Réteges, cserepes elválású, kokkolitos bazalt Hajagos-hegyet a diszeli bazaltbánya nyugati irányból két bányamûvelési szinttel (287 és 272 m Bf.) nyitja meg. A bazaltplatós tanúhegyek kõbánya-telepítés szempontjából kedvezõ morfológiai alakzatok, mivel a bányamûvelés elõrehaladtával a platós morfológia eredményeként a bányafal magassága nem emelkedik. Így a falmagasság növekedése miatt új szintnyitás, szintosztás nem válik szükségessé. A földtani kutatást követõ külszíni bányatelepítést a megnyitandó hegy topográfiai megjelenésén kívül más egyéb tényezõk is determinálják. Így például a megkutatott nyersanyag térbeli elhelyezkedése (fekü, fedõ- és kõzetminõségi viszonyok), a szállítási lehetõségek, a környezetvédelem és más, az illetékes hatóságok által elõírt követelmények betartásának konzekvenciái. A diszeli bazaltbánya területén a bazalt feletti fedõ meddõ bazalttörmelékes, löszös, humuszos üledék, melynek felsõ zónája a humuszos termõtalaj. A fedõ meddõ vastagsága a platón csak ritkán haladja meg az 1,5 2,0 m-t. A bányaüzem mûvelése folyamán mind ez ideig jelentõsebb lefedés nem vált szükségessé. Hajagos-hegyen a zúzottkõ-elõállítás szempontjából legkedvezõbb kõzet-elõfordulásnak a sötétszürke, tömött szövetû, kemény, üde, oszlopos, tömbös és réteges, cserepes elválású bazalt tekinthetõ. Kõzetfizikai laboratóriumban végzett vizsgálatok alapján a diszeli bazalt fizikai jellemzõi: térfogatsúly: 2,75 2,8 g/cm 3 ; Los Angeles-aprózódási vizsgálat: A ; kristályosítás (idõállósági vizsgálat): B C ; nyomószilárdság: kp/cm 2. A bányaüzem haszonkõzetét képezõ bazaltban fõleg a szingenetikus, belsõ meddõ kõzetek rontják az ásványi nyersanyag minõségét, illetve nehezítik a célra orientált felhasználhatóságát. Az alsó szint északnyugati és északkeleti bányafalán az agyagos bazalton áttört parazita vulkáni kürtõk magját képezõ oszlopos és kisebb mértékben réteges-cserepes, valamint szabálytalan tömbös elválású bazalt a kedvezõ minõségû bányatermék. A felsõ szint északkeleti bányafalának alsó részét képezõ réteges-cserepes bazaltszint zúzottkõként való felhasználhatóságát a kokkolitosodás nehezíti. A kokkolitos bazalt az ütésre diónyi nagyságú kõzetdarabokra esik szét. Kausay Tibor kõzetfizikai laboratóriumi vizsgálatai alapján a kokkolitos bazalt zúzalékként történõ felhasználhatóságáról végkövetkeztetésként megállapítást nyert: Minél kisebb a diszeli kokkolitos kõ szemnagysága, annál kisebb a hajlam a szétesésre. Ezért belõle csak 12 mm-nél kisebb szemnagyságú frakciók gyártását javasoljuk. Az idõállóság és a forgalomállóság megfigyelésére kísérleti útszakasz építése adna lehetõséget. A felsõ szinten, az északkeleti bányafal felsõ részét ké- 138 Építôanyag 56. évf szám
6 pezõ, fõleg tömbös, szabálytalan felületek mentén elváló, helyenként gömbhéjas, üde bazalt alkalmas kõzetanyag zúzottkõ elõállítására. Idõállósági tulajdonsága is kedvezõbb, mint az alatta levõ egy korábbi lávaárból képzõdött réteges, cserepes, kokkolitos bazalté. Ugyanis az idõjárás viszontagságainak hosszabb ideig kitett (évek) bányafalon a kokkolitos bazalt már morzsalékosan szétesõvé válik, ugyanakkor a felette települõ tömbös, szabálytalan felületek mentén elváló még mindig üde, kemény, és jól tartja kedvezõ kõzetfizikai paramétereit. A bányaüzemben a fõ mûvelési irány északkeleti. Így a termelés fõleg a felsõ szint északkeleti bányafalára koncentrálódott. A délkeleti mellékirányú bányafal, mûvelésének szüneteltetése miatt, részben természetes úton rekultiválódott. A fal középsõ részén, az erózió következtében kialakult természetes rézsûn a növényzet is visszahódította élõ területét (13. ábra). A délkeleti bányafalról az is elmondható, hogy ebben az irányban a bazalt igen sok belsõ meddõt tartalmazott (meddõzsákos betelepülések), ezért a további bányamûvelés északkeleti irányban kedvezõbbnek bizonyult. A diszeli bazaltbánya mûvelése folyamán jelentõs vízvédelmi gondok nem jelentkeztek. Általában a bazaltplatós tanúhegyeinkben lévõ bányákban (pl. Uzsabánya vagy Vindornyaszõlõs) a bazalt függõleges hasadékrendszerén leszivárgó csapadékvíz, vízzáró fekü esetén, a haszonkõ alsó zónájának repedéshálózatában halmozódik fel. Így ezen bányaüzemek legalsó bányamûvelési szintjei, ha azok a kõzetben tárolt víz szintje alá kerülnek, folyamatosan vízlecsapoló funkciót is ellátnak. Ilyen esetben az alsó szinten a talpból vagy a bányafal alsó zónájából szivárgó vizet a bányaudvarból ki kell vezetni. A vízelvezetés céljából a bányaudvarnak megfelelõ lejtést kell biztosítani, vagy vízlevezetõ árkokat kell kialakítani. A diszeli bazaltbányában, mivel eddig a bazalt kitermelése a felsõ szintre koncentrálódott, víztelenítési munkák nem nehezítették az ásványi nyersanyag kitermelését. Mindössze a csapadékvíz elvezetését kellett megoldani, ami a bányaüzem környezetéhez viszonyított kiemelt topográfiai helyzetébõl adódóan nem okozott gondot. A bányaüzemi és bányaföldtani tapasztalatok alapján a hegy nyugati oldalán talajcsúszási, suvadási jelenségek figyelhetõk meg. A felszínközeli üledékek lejtõirányú mozgását a kedvezõtlen földtani felépítés, a topográfiai adottság, de elsõsorban az erózió idézi elõ. A felszínközeli kõzettömegek egyensúlyi helyzete labilissá vált, melynek következtében viszonylag nagy területen mutatkozik a lassú lejtõirányú mozgás. Jelzik ezt a csúszási területre jellemzõ morfológiai alakzatok, a régebbi csúszások okozta tereplépcsõk, a lejtõ irányára merõleges, agyagos bazalttörmelékbõl álló gerincek. A lejtõirányú felszíni kõzetmozgás miatt a bányaüzemi létesítmények építésénél igen fontos volt a gondos helykiválasztás és a talajmozgásra kevésbé érzékeny könnyûszerkezetes elemek alkalmazása. Bár a változatos vulkáni genetikából adódó rapszodikus kõzetmegjelenési módok és meddõviszonyok változó mértékben befolyásolják a diszeli bazalt kitermelését és hasznosíthatóságát, de a Hajagos-hegy megkutatott, produktív ásványvagyon-tömege a térség zúzottkõ-ellátása tekintetében megnyugtató nyersanyagbázisként szolgál. Irodalom 1. Jugovics L.: A magyarországi bazalt kémiai jellege. Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az évrõl old. 2. Jugovics L.: A Balaton-felvidék és a Tapolcai-medence bazaltterületének felépítése. Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az évrõl old. 3. Kausay T.: Kokkolitos betonadalék. Mélyépítéstudományi Szemle. XV. évfolyam, sz old. 4. Klespitz J.: A dél-bakonyi bazaltbányák mûvelését befolyásoló földtani tényezõk. Építõanyag. XXXI. évf., sz old. 5. Klespitz J.: Bányaföldtani tapasztalatok a kõbányaiparban. Földtani Kutatás. XXV. évfolyam, sz. 6. Klespitz J.: Bányageológiai megfigyelések az állami kõbányaipar bazaltbányáiban. Építõanyag. XLII. évfolyam, sz old. 7. Koch S.: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest Lóczy L.: Balaton környékének geológiai képzõdményei és ezeknek vidkek szerinti telepedése. Budapest, old. 9. Vadász E.: Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó, Budapest, Vitális Gy.: Szilikátipari nyersanyagok. Szilikátipar Építõipar 3. ÉTK, Budapest, ábra. Felsõ szint, délkeleti oldal. Természetes úton rekultiválódott bányafal Építôanyag 56. évf szám 139
A cikk megjelent: 134 139. oldalán
1 A cikk megjelent: 134 139. oldalán 2 BÁNYAFÖLDTANI TAPASZTALATOK A DISZELI BAZALTBÁNYÁBAN KLESPITZ JÁNOS okl. geológus A diszeli bazaltbányával kapcsolatos bányaföldtani ismereteim a kőbányaiparban végzett
SZILIKÁTTUDOMÁNY. A szemcseméret-eloszlás jelentõsége pernyeadalékos cementek elõállításánál * Opoczky Ludmilla Gável Viktória CEMKUT Kft.
SZILIKÁTTUDOMÁNY A szemcseméret-eloszlás jelentõsége pernyeadalékos cementek elõállításánál * Opoczky Ludmilla Gável Viktória CEMKUT Kft. Bevezetés A cementiparban évtizedek óta használják cementkiegészítõ
BÁNYAFÖLDTANI TAPASZTALATOK A ZALAHALÁPI BAZALTBÁNYÁBAN KLESPITZ JÁNOS okl. geológus
A cikk megjelent: 1 2 BÁNYAFÖLDTANI TAPASZTALATOK A ZALAHALÁPI BAZALTBÁNYÁBAN KLESPITZ JÁNOS okl. geológus A zalahalápi bazaltbányával kapcsolatos bányaföldtani ismereteim a kőbányaiparban végzett több
Bányaföldtani tapasztalatok a zalahalápi bazaltbányában
Bányaföldtani tapasztalatok a zalahalápi bazaltbányában Klespitz János Mining-geological experiences in the Zalahaláp basalt quarry The Zalahaláp basalt quarry is located on the Haláp mount in the northern
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA
48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,
4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
Földtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
Az egykori állami kőbányák kőzeteinek építőkő, díszítőkő hasznosítási lehetőségei
Az egykori állami kőbányák kőzeteinek építőkő, díszítőkő hasznosítási lehetőségei - 1 - Alternatív cím a honlapon: Az egykori állami ún. "kőbányaipari" építőkövek és építőkő-bányák tulajdonságai Írta és
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián
ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK.
ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. Az Ártándi Kavicsbányában az ásványvagyon ipari méretű kitermelése 1970-ben indult meg. Kezdetben az Országos Kavicsbánya Vállalat részeként, majd önállóan és 1992-től
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése
Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
Vízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján
Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki
Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén
Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Mint ismeretes, a Dobó-bástya 1976 júliusában leomlott, ezt követően a megmaradt részt balesetvédelmi okok miatt lerobbantották.
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
A recski kőzetváltozatok értékelése
A recski kőzetváltozatok értékelése Gálos Miklós BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék, mgalos@freemail.hu Kárpáti László BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék, karpati.laci@gmail.com ÖSSZEFOGLALÁS:
Alépítményi és felszíni vízelvezetések
Alépítményi és felszíni vízelvezetések A vízelvezetésről általában A talajban és a felszínen megtalálható különbözõ megjelenési formájú vizek veszélyt jelenthetnek az épületeinkre. Az épületet érõ nedvességhatások
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról
GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben
Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben Balla Zoltán Bevezetés Az Üveghutai-telephely kutatása során keletkezett
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az erózió elleni védekezés műszaki lehetőségei I. 82.lecke A vízerózió elleni műszaki
TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ
TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ Székesfehérvár, 2000, július 29. Tövisháti András okl. mérnök, okl vízellátás, csatornázás
geofizikai vizsgálata
Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
Periglaciális területek geomorfológiája
Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális
Szemmegoszlás tervezés, javítás
Szemmegoszlás tervezés, javítás Németül: Angolul: Bestimmung, Verbesserung der Korngrößenverteilung Mix desing, correcting of grading Franciául: Planification, correction de granularité Azt a műveletet,
Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége
Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:
Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
Kedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.01.06 szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.01.06. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 605
Talajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
Kőbányász, ásványelőkészítő Külszíni bányász Külfejtéses bányaművelő Külszíni bányász
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján
Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,
A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig
A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív
Földtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
M0 autópálya szélesítése az Anna-hegyi csúszás WOLF ÁKOS
1 M0 autópálya szélesítése az Anna-hegyi csúszás térségében WOLF ÁKOS 2 HELYSZÍN HELYSZÍN 3 TÖRÖKBÁLINT ANNA-HEGYI PIHENŐ ÉRD DIÓSD ELŐZMÉNY, KORÁBBI CSÚSZÁS 4 1993. október 5. ELŐZMÉNY, KORÁBBI CSÚSZÁS
Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok
Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember
Gerecsei csuszamlásveszélyes lejtők lokalizálása tapasztalati változók alapján
Gerecsei csuszamlásveszélyes lejtők lokalizálása tapasztalati változók alapján Gerzsenyi Dávid Témavezető: Dr. Albert Gáspár 2016 Célkitűzés Felszínmozgás-veszélyes területek kijelölését segítő relatív
Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról
Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén 2009. május 11. és 2009. május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti kar Kertm vészeti tanszéke szisztematikus
Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról
GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
Partfal mozgásmérés a Dunai Finomító mellett
Partfal mozgásmérés a Dunai Finomító mellett Wéber József WÉBER 2000 Kft. Szekszárd 2017. Július 6-8. MFTTT 31. Vándorgyűlés A Duna nyugati oldalát végig kíséri ez az 50-70 méter magas függőleges omladozó,
Vízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.
Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.hu JELENTÉS A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai
Talajok osztályozása az új szabványok szerint
Talaj- és kőzetosztályozás Talajok osztályozása az új szabványok szerint :5 Geotechnikai vizsgálatok. 1. rész: Azonosítás és leírás. MSZ EN ISO 14688-2:5 Geotechnikai vizsgálatok. 2. rész: Osztályozási
2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés
Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoport 7629 Pécs, Komlói út 94.-98. 2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés 1 A Mecseki Karsztkutató Csoport 2013. évi jelentése Barlangi feltáró
Bányaföldtani megfigyelések az Erdôsmecskei gránitbányában
Bányaföldtani megfigyelések az Erdôsmecskei gránitbányában Klespitz Já n o s Érkezett: 2014. 02. 11. Received: 11. 02. 2014. http://dx.doi.org/10.14382/epitoanyag-jsbcm.2014.5 Mining geology observations
Karsztvidékek felszínformái
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A mészkőterületek változatos formakincseinek bemutatása A karsztos felszínformák kialakulásának megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok, gipszpor,
Dr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei
Dr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei A veszprémi ipari park területén egy szigetelőanyagokat gyártó üzemben keletkezett tűzben az időnként 10-20 m magasságba
BUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN SZABÓ DÓRA SZILVIA Alcím mintájának szerkesztése KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal
Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt
Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység
Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság
VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
Az Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága
Az Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága WANEK Ferenc Velünk élő tudomány a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 12. foruma Kolozsvár, 2013. november 22. d o m b o r z a t
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
Tanítási tervezet. II. Az óra típusa: ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. 11. 18. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 9.A Tanít: Domján
A bazaltvulkanizmus megjelenési formái néhány magyarországi példa alapján
A bazaltvulkanizmus megjelenési formái néhány magyarországi példa alapján Abstract Utasi Zoltán 1 Fórián Tünde 2 In case of Csobánc hill there are significant differences between bedrock and cap rock in
VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302
Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három
A pilismaróti öblözet mérnökgeofizikai vizsgálata
A pilismaróti öblözet mérnökgeofizikai vizsgálata [rta: Jósa Ernő 1. Bevezetés A geofizikai kutatómódszerek alkalmazása mérnökgeológiai munkánál egyes geofizikailag fejlett államokban Mérnökgeofizika néven
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI
SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus 1. Bevezetés 2. A szél munkavégzése és hordalékszállítása 3. A szélfújta kőzetek jellemzése és területi elhelyezkedése
RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez
RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez A Vasi Kőház Kft megbízásából talajmechanikai vizsgálatot végeztünk a címben megjelölt létesítményhez.
Magyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W
A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,
P és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
1. Előadás: A hasznosítható ásványanyagok felderítése, kutatása és feltárása
1. előadás: A hasznosítható ásványanyagok felderítése, kutatása és feltárása 1. Előadás: A hasznosítható ásványanyagok felderítése, kutatása és feltárása A hasznosítható ásványok kitermelése kétféle módon
INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ
Strandröplabda bizottság INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ 1. Játékterület: A játékpálya 16 X 8 méteres négyszög alakú terület, melyet legalább 3 méteres kifutó vesz körül és légtere legalább
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
A balatonföldvári és a fonyódi magaspartok állékonyságának mérnökgeológiai vizsgálata
Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1915) 105. 335 343 A balatonföldvári és a fonyódi magaspartok állékonyságának mérnökgeológiai vizsgálata Horváth Zsolt dr. Scheuer Gyula* (5 ábrával)
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld
Borászati technológia I.
Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu
A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
Dunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi
Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
Épület alapozása síkalappal (1. rajz feladat) Minden építmény az önsúlyát és a rájutó terheléseket az altalajnak adja át, s állékonysága, valamint tartóssága attól függ, hogy sikerült-e az építmény és