Réti talajok. Szoloncsákos réti talaj Szolonyeces réti talaj Típusos réti talaj Öntés réti talaj Csernozjom réti talaj Lápos réti talaj

Átírás

1 Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Réti talajok Szoloncsákos réti talaj Szolonyeces réti talaj Típusos réti talaj Öntés réti talaj Csernozjom réti talaj Lápos réti talaj

2 Réti talajokról általában A lecsapolások elıtt, fıleg a síkságokon, nagy területeken uralkodó talajtípus volt. Ma egy részük csernozjommá vagy szikes talajjá alakul át. A réti talajok fejlıdését a bı nedvesség, mégpedig a közeli talajvíz vagy az összefutó felszíni víz határozza meg. A kedvezı vízellátású talajon a réti vegetáció dús szerves-anyag-termelésébıl sok humusz képzıdik. A humusz bomlása az idıszakos levegıtlenség miatt korlátozott, ezért vastag, jellegzetes réti humuszú A- szint alakul ki, amelyik egyenletesen megy át a C- szintbe. Gyakori ebben az átmeneti rétegben a vasborsó, a vasfolt, a CaCO 3 - vagy vasfelhalmozódás, a levegıtlenségre utaló glejesedés.

3 Réti talajokról általában A réti talajok, az éghajlattól függetlenül, a bı vízellátású területeken mindenütt kialakulhatnak. A háborítatlan réti talajok fátlanok, mert a levegıellátás az erdı számára nem megfelelı, legfeljebb bokorfüzesek, égercsoportok találhatók rajtuk. A lecsapolások és a vízrendezések óta megváltozott vízviszonyok miatt ma a legtöbb réti talaj körülményei megváltoztak, és más típusokká alakulásuk folyamatban van. Hazánkban a réti talajok más típusokkal nagyon keverten és változatos termıerıvel fordulnak elı. Területüket becsülni is nehéz. Hozzávetılegesen 400 ezer hektáron érvényesül a réti jelleg.

4 Réti talajok legfontosabb talajképzı folyamatai és tulajdonságaik Folyamat humuszosodás kilúgozás vasmozgás sófelhalmozódás kicserélhetı nátriumtartalom eredménye sötét színő, levegıtlen viszonyok mellett keletkezı szerves anyag, alsó határa mindig éles, következménye a tapadós, gyakran nehezen mővelhetı talajfelszín magas talajvízállás és a felületen összefolyó többletvíz hatására a sók egy része kilúgozódik, tartós vízborítás, levegıtlenség hatására kékeszöldes glejes, márványozott rétegek, vasszeplık, vas-, mangánborsók keletkezhetnek, következménye, hogy a gyökerek nem nınek bele, magas sótartalom és s felszín közeli talajvíz és a párolgás a felszín közelében a sók betöményedését eredményezi, hatására romlik a talajszerkezet, a vízgazdálkodás és a tápanyagellátottság, gyakran alakulnak ki mészkıpadok szikesség mértékét még nem elérı, de magas nátrium ill. magnéziumtartalom

5

6 Szoloncsákos réti talaj 1. A lecsapolások elıtt, fıleg a síkságokon, nagy területeken uralkodó talajtípus volt. 2. A karbonátos réti talajok ott alakulnak át szoloncsákos réti talajjá, ahol a sós talajvizet a vízrendezéssel 1 m körülire csökkentették. A káros sók, elsısorban a nátrium-karbonát felhalmozódik a feltalajban. A szoloncsák talajokkal keverten, fıleg a Duna-Tisza közén fordul elı. 3. A réti talaj morfológiája jellemzı, de 1. a réti humusz egérszürke lesz, 2. a vízben oldható sók az A-szintben is kimutathatók (fenolftaleinlúgosság), 3. a szerkezet leromlik. 4. A vízvezetés csökken. 5. A kémhatás lúgos, sıt erısen lúgos. 6. A szódalúgosság az átmeneti szintben a 0,10%-ot meghaladja. 4. Kizárólag erdıssztyepp klímában fordulhat elı. Szélsıséges vízgazdálkodású talaj. Tavasszal, nyár elején túl vizes, nyár közepétıl szélsıségesen száraz. Ehhez járulnak a rossz fizikai-kémiai tulajdonságok. 5. Természetes növénytársulása a sziki gyep, amelyikben a régi réti növényzet egyes elemeit is megtaláljuk. Legelıként hasznosítható.

7 Szoloncsákos réti talaj Talajszelvény 1. A-szint, szürkésfekete, homokos vályog, szemcsés, erısen meszes, határozott átmenet 2. AC-szint, szükre, homokos vályog, tömött, erısen rozsdafoltos, fehéres mészkiválás, fokozatos átmenet 3. C-szint, sárga, szürke erısen rozsdás, tömött iszap, erıs vasfoltosság, glejesedés, talajvíz 100 cm körül

8

9 Javasolható célállományok Klíma: ESZTY, Talajtípus: SZKR Természetes erdıtársulás: nincs Hidr. Termır.v. Ffél. Erdıt. Célállomány Elegyek TVFLEN VÁLT ISE SE H,V, A VÁLT - - IDİSZ SE H,V, A ISZ KST,TUSZ -

10 szolonyeces réti talaj A vályogos, agyagos réti talajok elszikesedésekor alakul ki, ha a talajvizet a vízrendezések folyamán 1,5-2,0 m mélyre csökkentik. Fıleg a Tiszántúlon gyakori átmeneti talajtípus. A réti talaj morfológiája még alig változott, csak az A- szint alja és az átmeneti szint vált tömötté, és az oszlopos szerkezet is kezd kifejlıdni. Ebben a szintben a vízben oldható káros sók a 0,15-0,20 %-ot meghaladják. A CaCO 3 az A-szint alján mindig megjelenik, az átmeneti szintben felhalmozódik. Gyakori ennek a rétegnek a glejessége, ami már talajhibának számít. Kizárólag erdıssztyepp klímában fordul elı. Változó vízellátású, az idıjárástól függı vízgazdálkodású talaj. Leginkább legelıként hasznosítható.

11 szolonyeces réti talaj Talajszelvény 1. A-szint, fakó barnásszürke, vályog, porosan morzsás, semleges, határozott átmenet 2. AC-szint, szükre, agyagos vályog, tömött, kezdıdı oszlopos szerkezet, fokozatos átmenet 3. C-szint, világosodó, szürke, erısen rozsdás, tömött iszap, erıs vasfoltosság, glejesedés, talajvíz cm körül

12 Javasolható célállományok Klíma: ESZTY, Talajtípus: SZCR Természetes erdıtársulás: nincs Hidr. Termır.v. Ffél. Erdıt. Célállomány Elegyek TVFLEN VÁLT SE,KMÉ V,A VÁLT KST,TUSZ CS,MJ,MSZ,FR NY IDİSZ SE MÉ V,A ISZ-FSZ KST,CS,FRNY NNY

13 Típusos réti talaj Az ország síkságain, völgyeiben, a mély fekvéső területeken, különösen a lecsapolások, vízrendezések elıtt, nagyon elterjedt talajtípus volt. Ma jelentıs részük, a vízviszonyok megváltozása miatt, más típussá alakul. A réti talajképzıdési folyamat feltétele a bı nedvesség, amelyik a felszíni vízösszefolyásból vagy a közeli talajvízbıl adódik. A túl bı nedvesség és a vele járó levegıtlenség csak idınként és a tenyészidıszak második felében csökken olyan mértékben, hogy a felsı talajrétegben a levegıgazdálkodás is megfelelıvé válik. A réti talajképzıdésre jellemzı a nagy mennyiségő szervesanyag-képzıdés. Ma zavartalan réti talajképzıdés, a múlthoz viszonyítva kis területen található.

14 Típusos réti talaj A típusos réti talajokat három altípusba soroljuk, és ezek kémiai-fizikai tulajdonságai eltérıek. Ezek a karbonátos réti talajok, a nem karbonátos réti talajok és a mélyben sós réti talajok. Ez utóbbi esetben a vízben oldható sótartalom 150 cm-en belül eléri a 0,10 %-ot. Fizikai talajfélesége lehet homok, vályog vagy agyag és valamennyi klímában kialakul, mivel a képzıdésük döntıen a bı nedvességhez kötıdik. Természetes növénytársulása a réti növényzet. A réti talaj állandó vízhatású, vagy vízzel borított, vizes vízgazdálkodású. A közelmúltban végzett vízrendezés eredményeként többletvízhatástól független, változó vízellátású és idıszakos vízhatású réti talajjal is találkozunk.

15 tulajdonság szín (azonos humusztartalom mellett) szerkezet tömıdöttség fizikai féleség átmenet az AC-szint között mészkiválások kiválások formái kémhatás vaskiválások szélsıséges felhalmozódás biológiai aktivitás csernozjomok világosabb, barnás vagy szürkés fekete kitőnıen morzsás laza, gyengén tömött vályog fokozatos átmenet, gyakran csernozjom B-szint a fokozatos humuszcsökkenés szintje mészlepedék legömbölyítettek leginkább lúgos nem jellemzı nem jellemzı igen aktív, jellemzık a gilisztajáratok és az állatjáratok (krotovinák) réti talajok sötétebb, fekete szemcsés, poliéderes tömött, erısen tömött homok, vályog, agyag éles átmenet az AC-határán, gyakran ez a vízmigrációs szint mészgöbecsek sarkosak, élesek savanyú, semleges vagy lúgos, erısen lúgos rozsdafoltosság, vas-, mangán szeplık, foltok, vasborsók, gyepvasérc mészkıpadok az AC-szint alatt kevésbé aktív, kevesebb giliszta és talajlakó állat

16 Típusos réti talaj 1. A réti talaj mindig kétszintes, jellegzetes átmeneti szinttel. 2. Az A-szint szürkés-fekete, 2-5% humusztartalmú. 3. A humusz mennyisége az átmeneti AC-szintben hirtelen lecsökken, színe világosszürke, tarka glejes vasfoltos és a változattól függıen kiválások, sófelhalmozódás jelenik meg. 4. C-szint, erısen rozsdás, iszapos

17 Öntés réti talaj Az árterek mély fekvéseiben - a bı nedvesség hatására - a nyers öntéstalajokból, ha újabb hordalékot nem kapnak, öntés réti talajok alakulnak ki. Legelterjedtebbek a Duna és Tisza árterében. A talajképzıdés azonos a réti talajokéval. Kétszintes talajtípus, amelynek A- és C-szintjében a különbözı mechanikai összetételő öntésrétegek a talajfejlıdés ellenére jól felismerhetıek. A tipikus réti talajhoz hasonlóan elkülönítünk karbonátos, nem karbonátos és mélyben sós öntés réti talajokat. Ezek kémiai-fizikai tulajdonságai, hidrológiai viszonyai majdnem azonosak a réti talajok változataival, de mész- és vaskiválások alig fordulnak elı, a szikesedés kismértékő. A levegıtlenségre utaló rozsdafoltok azonban mindig felismerhetıek. Az öntés réti talajok a leghumidabb klíma kivételével valamennyi klímában kialakulhatnak. Termıhelyeik sokfélék lehetnek, a sekély termırétegő, többletvízhatástól független homokos öntés réti talajoktól egészen a felszínig nedves agyagos öntés réti talajokig.

18 Öntés réti talaj 1. Kétszintes talajtípus, de az eltérı mechanikai összetételő öntésrétegek a szintekben többnyire jól felismerhetık. 2. Az A szint 40 cm körüli, humusztartalma a 2-4%-ot meghaladja, fekete, szemcsés szerkezető. A CaCO 3 -tartalom mennyisége változó. Kémhatása gyengén lúgos vagy lúgos. 3. Az átmeneti szint általában vékony, és gyakran egy öntésréteggel élesen elhatárolódik a C-szinttıl. 4. Az átmeneti szintben, de még inkább a C-szintben elıforduló rozsdafoltok az idınkénti többletvízhatásra utalnak.

19 Öntés réti talaj Vas-, mangánborsók Vasrozsdásodás

20 Csernozjom réti talaj A lecsapolások következtében a felszíni vagy talajvíz hatásától éve mentes, karbonátos réti talajok fokozatosan átalakulnak csernozjom talajokká, ezért mindkét talaj jellegzetessége megfigyelhetı a szelvényben. Az A-szint réti humusza barnásfekete mezıségi humusszá alakul, a szerkezete morzsás lesz. Jellemzı az átmeneti és a C- szint vasfoltossága, és az alapkızetbe történı éles átmenet. Kémhatása gyengén lúgos, lúgos, és az egész szelvény CaCO 3 - tartalmú. Az átmenetben szénsavas mészfelhalmozódás is elıfordul. A csernozjom réti talaj csak erdıssztyepp klímában képzıdhet. Természetes növénytársulása nem alakult ki. A csernozjom réti talajok lehetnek többletvízhatástól független, száraz vízgazdálkodású talajok is. Tápanyagellátottságuk megfelelı. Elsısorban mezıgazdasági mővelés folyik rajtuk.

21 Javasolható célállományok Klíma: GY-T, KTT-CS, ESZTY Talajtípus: R Természetes erdıtársulás: (GY-KST) Hidr. TVFLEN Termır.v. SE, KMÉ Ffél. H,V, A Erdıt. ISZ-SZ Célállomány CS,FRNY,A,EF KST Elegyek GY,MJ,MSZ,K T,EH VÁLT SE KMÉ V,A VÁLT KST,CS,FRNY EF IDİSZ SE MÉ H,V, A FSZ-Ü KST,VT,MAK,F RNY,NNY

22 Hidr. ÁLL Javasolható célállományok Klíma: GY-T, KTT-CS, ESZTY Talajtípus: R Természetes erdıtársulás: (GY-KST, É-LIG, T-K-SZ) Termır.v. SE MÉ Ffél. H,V, A Erdıt. Ü Célállomány KST,MAK,FRN Y,MÉ,NNY Elegyek FELSZ SE KMÉ H,V, A N FFÜ,MÉ

23 Csernozjom réti talaj A humuszos A-szint 40 cm-nél vastagabb szürkésbarna vályog. A humusztartalma 2 % feletti, a leiszapolható alkotórész 10% feletti, szerkezete mozsásan szemcsés, Az A-szint CaCO 3 -tartalmú, kémhatása gyengén lúgos. Az átmenet szürke, gyengén humuszos és a C-szinttıl viszonylag éles határral válik el, A C-szint humuszmentes karbonátos homok, világossárga, lúgos kémhatású. A csernozjom talajok közül ebben a típusban a legritkábbak az állatjáratok, krotovinák. A C- szintben elıfordul, hogy eltemetett humuszréteget találunk

24 Hidr. IDİSZ (KTT-CS) Javasolható célállományok Klíma: KTT-CS, ESZTY Termır.v. SE, IMÉ Ffél. H,V, A Talajtípus: CSR Természetes erdıtársulás: (HO-KST,LÖ-KST, CS-KTT) Erdıt. FSZ-Ü Célállomány Elegyek KST,CS,FRNY,AMJ,MSZ,VSZ,T KTT,NNY J,KT,EH IDİSZ (ESZTY) SE MÉ H,V, A FSZ-Ü KST,FRNY,A NNY

25 Lápos réti talaj A réti és a láptalaj átmeneti típusa. A síklápok vízrendezése után elterjedése növekedett. Jellemzı, hogy a réti talajoknál is több, állandó nedvesség hatására alakulnak ki, gyakran a láptalajok tızegének teljes elhumuszosodása eredményeként. Kémhatásuk a savanyútól a lúgosig változik. Lápos réti talaj minden klímában kialakulhat. Fı feltétel az év nagy részében felszínig vagy felszín közeléig emelkedı talajvíz. Természetes növénytársulása a dús vegetációjú láprét. Fás növényzet számára túl nedves. A lápos réti talajok vízzel borított vagy vizes talajok. Tápanyag-ellátásuk jó, de a túlzott nedvesség a tápanyagfelvételt idıszakosan gátolja. Kaszálóként, legelıként célszerő hasznosítani. Állandó vízhatás mellett magas kırises, magyar kırises, fehér nyáras, mézgás égeres állományok kialakítása lehetséges, mélyebb termıréteg mellett már a kocsányos tölgyesek ill. nemes nyárasok telepítésére is sor kerülhet.

26 1. A lápos réti talaj kétszintő. 2. Az A-szint fekete, a tipikus réti talajnál nagyobb humusztartalmú. 3. A homokos típusoknál 5-10 %, az agyagosoknál 7-20 % a humusztartalom. Az A-szint laza, porosan morzsás szerkezető. Ha láptalajból alakult át, akkor az A- szint alja tömött poliéderes is lehet. 4. Az A- és C-szint között éles az átmenet. A bı nedvességre utalnak a rozsdafoltok, a C-szint glejessége. 5. Az A-szint lehet CaCO 3 -mentes, gyakran sok inaktív csigahéjjal kevert. Lápos réti talaj

27

28 Hidr. ÁLLV (GYT) Javasolható célállományok Klíma: GY-T, KTT-CS, ESZTY Talajtípus: LR Termv. SE, MÉ Ffél. H,V,A Erdıt. Ü Természetes erdıtársulás: (É-LÁP, FÜ-NYI, T-K-SZ) Célállomány MK,MAK,MÉ, NNY Elegyek KST,VSZ,ZSM FELSZ (GYT-KTT,ESZTY) ÁLLV (KTT,ESZTY) SE MÉ ISE SE, H,V,A H,V,A NE Ü-FN MAK,MÉ MK,MAK,FRNY, MÉ, KST ÁLLV (KTT,ESZTY) KMÉ MÉ, H,V,A FN KST,MK,MAK,FRN Y, FTNY,MÉ, NNY