AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

Átírás

1 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ELLENŐRZÉS Ellenőrzés fogalma A közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján. /Kt./ Ellenőrzés feladata Az ellenőrzés az írott szabályokhoz képest a megfelelést vizsgálja, a tényleges helyzetet állapítja meg. Az ellenőrzés adatokat, tényeket, információkat tár fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. Az ellenőrzés az iskolai tevékenységek szerves része és végigkísérője, az értékelés szükséges, de nem elégséges feltétele. Az ellenőrzés csak akkor segíti az iskolai folyamatok szabályozását, hatékonyságuk növelését, ha elemzés és értékelés követi. Ellenőrzés célja A feltárt adatok, tények, információk alapján az elemzést és értékelést követően olyan intézkedések hozása, amelyekkel a hibák kijavíthatók, a hiányosságok pótolhatók, a működés hatékonysága javítható, az eredmények megerősíthetők, a jó módszerek elterjeszthetők. Az ellenőrzéssel szemben támasztott főbb követelmények tényszerűség objektivitás folyamatosság tervszerűség konkrétság meghatározott céllal történik tájékozódás, felkészülés előzi meg feltételrendszer megismerése Ellenőrzés szintjei Ágazati ellenőrzés: Az oktatási miniszter feladata, hogy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont útján gondoskodjon a nevelési oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről.

2 2 Fenntartói ellenőrzés: A fenntartó ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét, nevelési oktatási intézményben továbbá a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket. Intézményi szintű /belső/ ellenőrzés: A nevelő és oktatómunka irányítása és ellenőrzése, valamint a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése az igazgató feladata. A vezetési folyamat ellenőrzési funkcióit az igazgató megosztja a munkatársaival /igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösség vezetők, gazdasági vezető, team vezetők, osztályfőnökök/. Az ellenőrzési funkció megfelelő gyakorlásának alapja a jó vezetői információs rendszer. Intézményi ellenőrzési terv Az iskolánkban az ellenőrzési feladatok ellátása ellenőrzési terv alapján történik. Az éves ellenőrzési terv az éves munkaterv melléklete, amely egy tanév kiemelt ellenőrzési területeit tartalmazza. Ilyenek lehetnek: új pedagógusok tanóráinak látogatása, új tantervek bevezetése, új tankönyvek bevezetése, új programok, új módszerek bevezetése, tanulmányi és vizsgaeredmények, nevelési, oktatási folyamatok, iskolai kultúra, iskolai feltételrendszer, takarékosság, előírt nyomtatványok használata, stb. Ellenőrzést a területektől függően folyamatosan /oktatási rend, határidők, takarékosság stb/, visszatérően /órarend, adminisztráció, tanórán kívüli foglalkozások stb./ vagy alkalmanként végezhetnek az arra jogosult személyek. A belső ellenőrzés tervét az SZMSZ tartalmazza. Ütemezését a felettes vezető vagy az ellenőrzést végző személy határozza meg. Az intézmény az írásban készített ellenőrzési tervhez a melléklet táblázatot használja. Ellenőrzést végezheti: igazgató igazgatóhelyettes /általános-, műszaki-, gazdasági/ gyakorlati oktatásvezető

3 3 osztályfőnök team vezető külső szakértő Ellenőrzött személyek lelhetnek: pedagógusok /munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, tanárok, TEAM tagok/, technikai dolgozók /adminisztráció, titkárság, takarítók, karbantartók /, tanulók /évfolyamok, osztályok, csoportok/, Ellenőrzés tárgya: Intézményműködés területén: szakszerű, törvényes működést, takarékos gazdálkodást, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, egészséges és biztonságos munkafeltételek meglétét, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának elvégeztetését, az intézményi vagyontárgyak használatának szabályszerűségét, a tervezési és beszámolási feladatok teljesítését, adminisztráció pontos vezetését, gazdálkodási, ügyviteli tevékenységet /számviteli tevékenység, pénzkezelés, munkaerő és bérgazdálkodás, készletgazdálkodás, beruházások, felújítások, vagyonvédelem, élelmezési tevékenység /, tankötelezettségről szóló törvény maradéktalan érvényesülését tartalmi és formai szempontból, helyettesítések, túlórák vezetését, bizonylatolását, előírt nyomtatványok használatát. Pedagógiai tevékenység területén: tantárgyfelosztás, munkabeosztást /tartalmi, formai szempontok alapján/, az óraszám tervezésének törvényi megfelelőségét, az órarendet /órakedvezmények, tantárgyak sorrendisége/, szakkörök ütemtervét, szabadidős programokat, szakmai jellegű kirándulások tervezését, tanári felügyelet meglétét, ünnepségek, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat, határidők betartását, végrehajtások színvonalát, tanításra, oktatásra vonatkozó okmányok vezetését /naplók, anyakönyvek, tanulónyilvántartások, osztályozó-, javítóvizsgák jegyzőkönyveit./, tanterveket, tanmeneteket, tanítási órákat, foglalkozásokat /kötelező, nem kötelező órákat, szakköröket, tehetséges tanulókkal való differenciált foglalkozást /,

4 4 osztályfőnöki teendőket, TEAM munkát, tanórán kívüli tevékenységeket /könyvtár, tanfolyamok, ügyelet /, munkatervi feladatok határidőre való teljesítését, szaktárgyi versenyek megszervezését, pályázatírás megszervezését, szakmai szertárak fejlesztését, anyagok eszközök gazdaságos használatát, munkatervi iratok vezetését, értekezletek jegyzőkönyveit, osztályozást, értékelést, belső méréseket, tanulmányi eredményeket Ellenőrzés történhet: folyamatos adatszolgáltatás elemzése, munkafolyamatba épített ellenőrzés során /az új munkafázis az előző munkafázis ellenőrzésével kezdődik/ adatellenőrzéssel, tevékenységellenőrzéssel /funkcionális ellenőrzés/, beszámoltatással, aláírási jog gyakorlásának ellenőrzésével, helyszíni ellenőrzéssel, határidő nyilvántartási rendszer alapján, óralátogatással, dokumentum /iratok, okmányok/ ellenőrzése tételesen vagy szúrópróbaszerűen, formailag vagy tartalmilag, folyamatosan vagy alkalomszerűen. Ellenőrzés ideje: a tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontok /tanévkezdés, félévi értékelés, tanév zárása/, tevékenység befejezésekor /kimenet szabályozás/ tevékenység közben /folyamatellenőrzés/. MÉRÉS Mérés fogalma az oktatásban A mérés az ellenőrzésnek az a módszere, amely legtöbbször a tanulók által nyújtott teljesítmények kimutatására szolgál. A tanulókkal kapcsolatban az iskolában kétféle mérést végzünk: tudásszintmérést /a tantervi követelményeknek való megfelelést/ és

5 5 neveltségi szint mérése. Ezek mellett az iskola partnereire, környezetére kiterjedő egyéb mérések is végezhetők /elégedettség mérés, klímamérés, személyiségvizsgálat, szociometriai felvétel stb./. A tanulói mérések tervezésének követelményei A mérések tervezésekor meghatározzuk az alábbi szempontokat: Ki végzi? Melyik évfolyamon? Melyik tantárgyból, témakörből? Mit? /Milyen követelmények teljesítését?/ Mikor? Milyen időközönként? Milyen módszerrel, mérőeszközökkel? Rendszeres tudásszintmérések az iskolában 8. évfolyamosok felvételénél 9. évfolyam kezdetén tantárgyanként minden évfolyamon és tantárgyból a témák lezárásakor záróvizsgákat megelőzően a záróvizsga tantárgyaiból. ÉRTÉKELÉS Értékelés fogalma A közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének az eredményével. /Kt./ Értékelés feladata Az ellenőrzés során feltárt, majd elemzett tényleges adatok, tények, információk összehasonlítása a központi oktatásirányítás, a fenntartó, az intézmény dokumentumokban megfogalmazott céljaival, terveivel, szabályaival. Ha az összevetés megfelelést vagy pozitív eltérést mutat, az értékelés megerősíti az eddigi tevékenységeket, ha negatív eltérést mutat feltétel javítások, fejlesztések, korrekciók, hibajavítások, feladatok fogalmazhatók meg. Az értékeléssel szemben támasztott követelmények Értékelési rendszerünk: nyilvános - az értékelés szempontjai és eredményei minden érintett

6 6 számára hozzáférhetőek, személyre szóló - konkrét és figyelembe veszi az értékelt egyén jellemzőit, szakszerű - az értékelés eszközrendszere és módszerei megfelelnek a pedagógia és mérésmetodikai követelményeknek, ösztönző hatású - a követelményekhez való közelítést szolgálja és megerősítő jellegű, folyamatos kiszámítható. Értékelés szintjei Ágazati szintű értékelés: központi oktatásirányítás által. Regionális szintű értékelés: egy megyénél nagyobb területre kiterjedő. Fenntartói értékelés: a fenntartó értékeli az intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét. Az értékelés alapja: az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett mérés, értékelés, szakértő által készített szakértői vélemény, az alapműveltségi és érettségi vizsga eredményei, az intézmény által készített beszámoló, az iskolaszék véleménye. Intézményi szintű értékelés: Intézményünkben az értékelés területei a következők: a pedagógiai munka folyamatainak értékelése, a pedagógiai munka eredményeinek értékelése, a tanulók teljesítményének értékelése, a pedagógusok munkájának értékelése, a vezetői munka értékelése, egy egy osztály értékelése, tantárgy vagy tantárgycsoport helyzetének értékelése, az intézmény egészének értékelése, az iskola és környezete viszonyának értékelése, a nevelő és oktató munka feltételeinek értékelése. Értékelési terv Iskolánkban az értékelést megtervezzük. Egy egy tanévre éves értékelési tervet készítünk, amely az éves munkaterv melléklete. Értékelési tervet a felettes vezető vagy

7 7 az értékelést végző szükség szerint tanév közben is készíthet. Az értékelési terv elkészítésekor a következőket határozzuk meg: 1. KI értékel? 2. KIT értékel? Lehetőleg aki az ellenőrzést végezte igazgató valamennyi közösséget és egyént igazgatóhelyettes irányítása alatt dolgozó közösségeket és személyeket gyakorlati oktatásvezető irányítása alatt dolgozó közösségeket és személyeket munkaközösség - vezető munkaközösség tagjait team vezető team tagjait osztályfőnök osztálya pedagógusait, tanulóit pedagógus kollégákat, tanulókat nevelőtestület igazgatót KINEK értékel? 4. MIKOR értékel? 5. MIT értékel? nevelőtestületnek megbeszélésen egy egy feladat elvégzését félévkor a féléves munka egészét év végén az éves munka egészét nevelési értekezleten egy egy nevelési feladatot a célok, értékek és a magatartások, tevékenységek összhangját a tanítási kultúrát a tanítás eredményességét az emberi kapcsolatokat a személyi, tárgyi feltételeket. pedagógusnak egyéni megbeszélésen felkészültséget, végzett munkát tanulóknak félévkor magatartást, tevékenységet, év végén eredményességet, hiányzást igény és szükség szerint szülőknek fogadó órán egy egy tanuló munkáját szülői értekezleten egy közösség és a tanulók munkáját igazgatónak megbízás lejártakor a megbízási időben végzett munkát munkaközösségnek munkaközösségi értekezleten egy egy feladat elvégzését, vagy időszakot

8 8 teamnek team megbeszélésen adott feladatot vagy időszakot szülői szervezetnek tanév elején az iskolai munka feltételeit, eredményeit a tanulók magatartását, tevékenységét iskolaszéknek programja szerint az iskolai élet egész, illetve részterületeit nem pedagógus félévenként tájékoztatás az iskola dolgozóknak szükség szerint eredményeiről, helyzetéről; egyes területek munkavégzése fenntartónak félévkor az iskola egészét vagy év végén részterületét igény és szükség szerint oktatási bizottsági vagy képviselőtestületi ülésen Az értékelés célja: a kitűzött célok, feladatok teljesítésére való ösztönzés, a munkavégzés hatékonyságának javítása, problémák, eredmények feltárása, a továbbfejlesztés lehetőségeinek megbeszélése, a tanórán kívüli foglalkozások színvonalának emelése, a tanórai munka hatékonyságának növelése, az adminisztrációs munka pontossága, a határidők pontos betartása, az ideális pedagógus tanuló viszony erősítése, az iskola belső légkörének /pedagógus pedagógus viszony/ javítása, a pedagógus - szülő kapcsolat formáinak gazdagítása, az iskola nyitottságának fokozása Az értékelés módja: értekezleten csoportos megbeszélésen négyszemközti megbeszélésen dokumentumok elemzése alapján beszámoló/k/ alapján jelentés/ek/ alapján statisztika alapján kérdőíves felmérés alapján klímateszt alapján elégedettségi és elégedetlenségi felmérések alapján minőségügyi technikák felhasználásával

9 9 mennyiségi értékelés, elemzés, mérés alapján tudásszint, neveltségi szint mérés alapján szakértői vélemény alapján Az értékelés szempontjai: A pedagógiai munka folyamatának értékelése folyamatok meghatározása egyes folyamatok feltérképezése folyamatok szabályozása folyamatok hatásossága és hatékonysága folyamatok eredményessége folyamatok fejlesztése A pedagógiai munka eredményeinek értékelése Mint érték- és eredményközpontú iskola, működésünket akkor tartjuk sikeresnek, ha a következő általunk meghatározott sikerkritériumok teljesülnek. Tanulmányi eredmények Az oktató munkát akkor tartjuk sikeresnek, ha az évismétlésre kötelezettek száma 1 5 % - kal csökken az előző tanévhez képest. Záróvizsgák eredményei Az érettségi és a szakmai képesítő vizsgára való felkészítést akkor tartjuk sikeresnek, ha a vizsgák átlageredményei az osztályok tanév végi eredményei körül szóródnak. Felsőfokú intézményben felvett tanulók száma A felsőfokú továbbtanulásra való felkészítésünket motiváltság, tudás akkor tartjuk eredményesnek, ha az adott évben jelentkezők 80% - át felvették főiskolára, egyetemre. Szerzett szakképesítés munkaerő - piaci értéke Képzési struktúránkat akkor tartjuk a munkaerőpiachoz illeszkedőnek, ha a Munkaügyi Központ által regisztrált pályakezdő munkanélküliek aránya a végzettekhez képest az országos átlag alatti. Versenyeredmények A tehetségfejlesztést az iskola kiemelten fontosnak tartja, ezért arra törekszünk, hogy lehetőség szerint a tanulók minél több versenyen vegyenek részt. Kiemelkedő sikernek tartjuk, ha tanulóink országos versenyeredmény alapján felvételt nyernek felsőfokú oktatási intézménybe, illetve ha mentesülnek szakmai vizsga vagy

10 10 vizsgarész letétele alól. Ugyancsak kiemelkedő sikernek számít, ha tanulóink országos vagy területi versenyen 1 3. helyezést érnek el, illetve ott külön dicséretet vagy elismerést kapnak. Sikeresnek tartjuk, ha tanulóink megyei, városi versenyeken, rendezvényeken képességüknek és felkészültségüknek megfelelően szerepelnek. Az iskola a versenyeredmények alapján a tanárok és a tanulók részére az anyagi lehetőségektől függő érdekeltségi és ösztönző rendszert alkalmaz. Tanulók, osztályok önfejlődése Ideális lenne, ha a tanulók tanulmányi eredményei az iskolábalépéstől az iskola elhagyásáig folyamatosan javulnának. Tapasztalatunk szerint azonban a tananyagstruktúra tartalmi nehézségének a változása, az életkori sajátosságok, a kedvezőtlen külső hatások miatt a motiváltságban, az eredményekben gyakran hullámzás tapasztalható. Kisebb visszaesés általában a 10. osztályban következik be. Tudatosan kell törekednünk arra, hogy kedvező hatásokkal megelőzzük, illetve mérsékeljük a hullámvölgyeket. Mindezek figyelembevételével is sikeresnek azt tartjuk, ha a tanulók képességeik szerint teljesítenek és iskolai tanulmányaik végére fejlődésük számszerűen is kifejezhető. Idegen nyelvi ismeret Alapvetően elérendőnek tartjuk, hogy a tanulók egy idegen nyelvből sikeres érettségi vizsgát tegyenek. Sikeresnek tekintjük, ha a tanulók az emelt szintű nyelvvizsgával azonos értékű érettségi vizsgát választják, és azt eredményesen leteszik. Ösztönözzük és segítjük a tanulókat abban, hogy tanulmányaik befejezéséig minél többen tegyenek angol vagy német nyelvből nyelvvizsgát. Informatikai ismeretek Az iskolánkban tanulmányait befejező minden tanulónak rendelkezni kell informatikai alapismeretekkel, valamint a gyakorlati élet szempontjából legfontosabb felhasználói szövegszerkesztési, táblázatkezelői, szoftverüzemeltetési, Internet használati ismeretekkel. Konstruktív életvezetésű európai polgár Annak számszerű mérésére, hogy tanulóink a tanulmányaik befejezésekor a címnek megfelelő személyiséggé váltak-e nem tudunk vállalkozni. Arra viszont igen, hogy a nevelőtestület minden tanév végén alaposan elemzi az érettségi vizsgát tett tanulók magatartás- és tevékenységformáit, személyiségösszetevőt, értékrendszerét és ezt összehasonlítja a programban megfogalmazottakkal. Ezt a munkát segíti az osztályfőnök által végzett nevelési eredményvizsgálatok. Az eredményekből a jövő feladatait érintő következtetéseket vonunk le. A tanulók teljesítményének értékelése /helyi tantervben/

11 11 A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A pedagógusok oktató- és nevelőmunkájának értékelése több szempontból és több oldalról elért szakmai tudásán keresztül történik. Az ellenőrzés és értékelés szempontjai: 1. Szakmai felkészültség, önképzés végzettsége a beosztásnak megfelel e; mobilizálhatóság a végzettség alapján; a kötelező továbbképzéseken való részvétel; az egyéb továbbképzéseken való részvétel, szakirodalmi tájékozottsága; pályázatok megírásában való részvétele. 2. A foglalkozások irányítása megfelelő tanulásirányítási formák alkalmazása; előkészítettség; több csatorna alkalmazása; a tanulók bevonása; hatékonysága; szemléltetés a célnak megfelelően; képességek szerinti differenciálás. 3. A tanítványok ismerete az egyéni problémák ismerete; a szülőkkel, gondviselőkkel való kapcsolattartás; a hátrányok leküzdése érdekében végzett segítő tevékenysége; a tanulók képességeinek ismerete. 4. Ellenőrző, értékelő munkája a pedagógiai program értékelési rendszerének, elveinek betartása; a szokások kialakításának következetessége; ellenőrzés, értékelés rendszeressége, következetessége; a tanulók értékelésének, osztályozásának rendszeressége. 5. Tanórán kívüli tevékenysége feladatvállalási készsége; részvétele az iskola életéhez kapcsolódó feladatokban;

12 12 6. Adminisztráció a tanügyi dokumentumok vezetésének pontossága; jelentési kötelezettségének időbeni teljesítése; adatszolgáltatás; formai követelmények betartása. 7. Személyes tulajdonságok konfliktuskezelés kapcsolattartás. 8. Részvétele a közösség alakításában mikro közösségben (osztály, csoport); makro közösségben (az iskola); a tantestületben. Az ellenőrzés módjai: - az iskola igazgatójának, igazgatóhelyetteseinek, munkaközösség vezetőinek óralátogatásai; - a naplók havi ellenőrzése (általános igazgatóhelyettes, munkaközösség - vezetők) (a mulasztások összesítése, a haladási napló és az osztályozó napló részének ellenőrzése); - a gyakorlati munkahelyek ellenőrzése a gyakorlati oktatásvezető által (rendjét, tisztaságát, a gyakorlati oktatás tartalmi elemeit, stb.); - óralátogatást végezhetnek - szaktanácsadók meghívásra - az osztályfőnökök (az egységes pedagógiai módszerek alkalmazása érdekében a tanulók magatartásának, érdeklődésének, személyiségének jobb megismerése céljából, az osztályban tanító szaktanárok pedagógiai munkájának koordinálása miatt). - szaktanárok (pályakezdő kollegák esetében tapasztalatszerzés, változatos pedagógiai módszerek megismerése érdekében). A vezetői munka értékelése - vezetői készségek, képességek - iskolai munka irányítása - vezető munkastílusa - vezető elvárásai az egyes iskolai közösségekkel szemben - vezetés demokratizmusa - munkamegosztás a vezetők között - belső ellenőrzés, értékelés rendszere - iskolai légkör - iskola menedzselése, a vezetők külső kapcsolatai

13 13

14 14 ELLENŐRZÉSI TERV Az ellenőrzést végző személy Az ellenőrzött személy /ek/ Az ellenőrzés tárgya Az ellenőrzés módszere Az ellenőrzés ideje

15 15