OKTATÁSI ALAPISMERETEK

Átírás

1 Oktatási középszint alapismeretek középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA máj us 19. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Fontos tudnivalók Az írásbeli feladatok értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat az útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni. A dolgozatokat a vizsgázó által használt színtől eltérő színnel kell javítani, jelölve a hibákat és azok súlyosságát, illetve a meg nem oldott feladatokat. A szöveges válaszokat három fő szempontból kell értékelni. 1. Mennyiségi szempont: ez a válasz tartalmi gazdagságára és helyességére vonatkozik. A mennyiségi szempontot értékelő pontszámot a javítási útmutatóban, valamint az értékelőlapon megadott válaszelemek értékelésekor azonos értékűnek tekintjük, egyes feladatoknál súlyozottan értékeljük. Ezt a feladat értékelőlapján (a megoldásban) jelöljük. A feladatlapon a feladatra adható maximális pontszámot jelöltük. Az egyes válaszelemek megoldási javaslatokat tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy a megoldáselemet tartalmilag és nyelvileg helyesen körülíró megoldás is értékelhető. Ugyanakkor feltétlenül ragaszkodjunk a két fenti kritériumhoz (tartalmi és nyelvi korrektség), különben az értékelés pontatlanná válik. 2. Minőségi szempont: ez a rövid feladatok esetében a feladat megértésére, a szaknyelv használatára, a lényeg kiemelésére, a hosszabb feladatok esetében a feladat megértésére, a lényeg kiemelésére, a téma kidolgozására, az ismeretek mélységére, a szaknyelv használatára és a kreativitásra vonatkozik. 3. Kifejezőképesség: ez a rövid feladatok esetében az áttekinthetőségre, rendezettségre, nyelvhelyességre, helyesírásra, a hosszabb feladatok esetében az előbbieken kívül a szövegalkotásra vonatkozik. A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. írásbeli vizsga / május 19.

3 Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1. A következő feladatokban a megadott fogalmak közül az egyik nem tartozik a többihez. Karikázza be az oda nem illő fogalom betűjelét! 1/1. d 1/2. a 1/3. c 1/4. d 1/5. a 2. A megadott válaszlehetőségek közül karikázza be a helyes megoldás betűjelét! 2/1. c 2/2. c 2/3. a 2/4. a 2/5. c 3. Keresse meg a párját! Írja a számokkal jelölt fogalmak elé a hozzá tartozó nevek betűjelét! 3/1. c 3/2. d 3/3. a 3/4. b 4. Asszociációs feladat Írja a számokkal jelzett állítások elé a megfelelő válasz betűjelét! 4/1. a 4/2. b 4/3. b 4/4 a 4/5. b 4 pont írásbeli vizsga / május 19.

4 5. Az alábbi állítások közül az egyik igaz (I), a másik hamis (H). Írja a megfelelő betűjelet a kipontozott vonalra! 5/1. I 5/2. H 5/3. I 5/4. H 6. Relációanalízissel oldja meg a feladatot! Írja a megfelelő betűjelet az egyes állítások sorszáma elé! A (+^+): Mindkét állítás igaz, és összefüggés van közöttük. B (++) : Mindkét állítás igaz, de nincs közöttük összefüggés. C (+ -) : Az állítás igaz, az indoklás hamis. D (- +) : Az állítás hamis, az indoklás igaz. E (- - ) : Mindkettő hamis. 6/1. E 6/2. D 4 pont 2 pont 7. A következő feladatokban két összetartozó fogalmat talál, a harmadik kakukktojás. Karikázza be az oda nem illő fogalom betűjelét! 7/1. b 7/2. c 7/3. c 7/4. a 7/5. c 8. Nevezze meg és írja a kipontozott vonalra a meghatározásnak megfelelő szakkifejezést! 8/1. készség 8/2. adottság 8/3. motiváció 8/4. informális norma 8/5. attitűd írásbeli vizsga / május 19.

5 9. Egészítse ki az alábbi hiányos mondatokat! Válaszát írja a kipontozott vonalra! 9/1. témájának 9/2. tartalmát 2 pont 10. Keresse meg a párját! Írja a számokkal jelölt szakkifejezések elé a hozzájuk tartozó fogalom betűjelét! 10/1. b 10/2. c 10/3 d 10/4. e 10/5. a 11. Asszociációs feladat Írja a számokkal jelzett állítások elé a megfelelő válasz betűjelét! 11/1. b 11/2. a 11/3. d 11/4. a 11/5. d 12. Az alábbi állítások közül az egyik igaz (I), a másik hamis (H). Írja a megfelelő betűjelet a kipontozott vonalra! 12/1. I 12/2. I 12/3. H 3 pont írásbeli vizsga / május 19.

6 Szöveges, kifejtendő feladatok 1. Határozza meg az érzelem fogalmát! Írja le és indokolja kívánatos megjelenési sorrendjüket az egyedfejlődésben! Az érzelem egy szubjektív viszony tárgyhoz, jelenséghez, embertársainkhoz és önmagunkhoz; egy öröklött és egy tanult tapasztalati tényező egysége. Kívánatos megjelenési sorrendjük: szeretet félelem agresszió (Csak ebben a sorrendben fogadható el a válasz.) A szeretet funkciója: a másik két érzelem szociális szabályozása. : pont 2. Elemezze, milyen személyiségfejlesztő hatása van az egyénre szabott munkának! Önálló tanulásban való jártasság kialakulása. Az elért teljesítmény, siker, pozitív beállítódást alakít ki a tantárgyhoz, a tanuláshoz. Helyes önértékelést alakít ki. : pont 3. Mutassa be az újszülött pszichés jellemzőit! A terhesség, a szülés előtti történések szerepe: az intrauterin élet. A születés minőségi változás: megváltoznak a létfeltételek. Alkalmazkodás a környezethez. Veleszületett és tanult reflexek. Az anya-gyermek kapcsolat jelentősége. Szimbiózis; hospitalizáció. : pont írásbeli vizsga / május 19.

7 4. Elemezze, milyen okok következtében válik a gyermek veszélyeztetett helyzetűvé! Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyébként személyiségében ép, normális, de annak fejlődésében erősen gátolt. A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja. Ennek több oka lehet. Hiányoznak azok az alapfeltételek (anyagi, érzelmi, nevelési, esetleg egészségügyi), amelyek a gyermek fejlődéséhez kellenek. Káros hatások érik, amelyek torz, hibás fejlődést hozhatnak (pl. brutalitás, elhanyagolás). A negatív szülői példa nyomán torz erkölcsi normák épülnek be a személyiségbe. Az ingerszegény környezet és ehhez társult elhanyagolás sajátos viselkedési, viszonyulási zavarok okozója lehet. Különböző devianciák, életvezetési problémák, önértékelési zavarok, erkölcsi defektusok jelentkezésének veszélyével kell számolni. : pont 5. Mutassa be a kisiskolás korú gyermek képzeletének jellemzőit! Kisiskolás korban főleg a reproduktív képzelet fejlődik. Ez fontos feltétele a tanulásnak. Képzelete kezdetben csapongó, fantáziájára a változatos, szokatlan, újszerű kombinációk gazdagsága a jellemző. Az objektivitásra törekvő iskolai oktatás ezt a csapongó fantáziaműködést fegyelmezettebbé, kritikusabbá teszi. Képzeleti működése egyre inkább igazodik a valóság törvényeihez. Első-második osztályos tanulóknál még felfedezhető az óvodáskori jellemző fantáziahazugság maradványa, de míg az óvodást vágyai motiválják benne, addig a kisiskolás a tanulás közben átélt, elképzelt élményeit keveri bele a tananyag reprodukálásába. A képzelet 3-4. osztályban kezd megváltozni. Ebben szerepet játszik: - az emlékképek felhalmozódása, - a megismerési tevékenység fejlődése, - a szervezett oktatás együttes hatása. Képzelete már nem olyan szabadon szárnyaló (mint az óvodásoké), sokkal jobban ragaszkodik a valóságos tárgyakhoz, jelenségekhez. Realitásra törekvés. Az alkotó képzelet a reproduktív képzeletben fejlődik. Annak ellenére, hogy a kisiskolás kor elsősorban a reproduktív fantázia fejlődésének ideje, megjelenik a gyermek rajzaiban, fogalmazásában az alkotásra, az eredeti létrehozására törekvés. Reproduktív képzelettel éli át a művészeti alkotásokat (zene, irodalom), de egyre nagyobb helyet kap az utánzás mellett az alkotás vágya, az új, az egyedi létrehozása. : pont írásbeli vizsga / május 19.

8 6. Nevezze meg és röviden jellemezze a konfliktuskezelő stratégiákat! Illusztrálja egy-egy példával célszerű alkalmazásukat! Versengő stratégia - Az egyén saját szándékait érvényesíti a másik személy rovására bármely befolyásolási mód bevezetésével, hogy nyerő helyzetbe kerüljön. Célszerű alkalmazni, amikor a gyors, határozott cselekvés életbevágóan fontos. Alkalmazkodó stratégia - E stratégiát alkalmazó egyén félelemből, kényszerből, esetleg tapintatból adja fel saját elképzeléseit, hogy a másik fél szándéka érvényesülhessen. Célszerű alkalmazni, amikor belátjuk, hogy tévedtünk, elfogadjuk a jobbik álláspontot; amikor a probléma sokkal fontosabb a másik számára, mint nekünk, s eleget akarunk tenni a másik igényeinek. Elkerülő stratégia - Az adott helyzetből való kilépést motiválhatja közömbösség, mély sértődöttség, a probléma alábecsülése stb. Célszerű alkalmazni, ha egy probléma jelentéktelen vagy csak átmeneti, vagy más fontosabb problémák szorítanak. Ha nem látunk esélyt arra, hogy saját szándékunk érvényesüljön. Kompromisszumkereső stratégia - Az érintettek célja olyan megegyezés keresése, amely mindkét fél számára elfogadható. Célszerű alkalmazni, amikor két egyenlő hatalmú fél erősen elkötelezett egymást kölcsönösen kizáró céloknak. A szimmetrikus kapcsolatban állók gyakori stratégiája. Problémamegoldó stratégia - A résztvevők a probléma együttműködésen alapuló megoldására törekszenek, és ebben a megoldásban mindkét fél érdekelt. Célszerű alkalmazni, amikor mindkét felfogás túlságosan fontos ahhoz, hogy kompromisszumos megoldás szülessen. Amikor a cél a tanulás, a saját felvetések ellenőrzése, a másik elgondolásainak megértése. Értékelés: Egy stratégia helyes megnevezése és jellemzése 1 pont. Ha helyesen megnevez 3-4 stratégiát, de azokat nem jól jellemzi, összesen 1 pont adható. Ha helyesen megnevezi mind az 5 stratégiát, de nem jól jellemzi, összesen 2 pont adható. Egy célszerű alkalmazás indoklása 1 pont. : pont írásbeli vizsga / május 19.