OKTATÁSI ALAPISMERETEK

Átírás

1 középszint középszint Oktatási alapismeretek 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA máj us 14. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

2 Fontos tudnivalók Az írásbeli feladatok értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat az útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni. A dolgozatokat a vizsgázó által használt színtől eltérő színnel kell javítani, jelölve a hibákat és azok súlyosságát, illetve a meg nem oldott feladatokat. A szöveges válaszokat három fő szempontból kell értékelni. 1. Mennyiségi szempont: ez a válasz tartalmi gazdagságára és helyességére vonatkozik. A mennyiségi szempontot értékelő pontszámot a javítási útmutatóban, valamint az értékelő lapon megadott válaszelemek értékelésekor azonos értékűnek tekintjük, egyes feladatoknál súlyozottan értékeljük. Ezt a feladat értékelő lapján (a megoldásban) jelöljük. A feladatlapon a feladatra adható maximális pontszámot jelöltük. Az egyes válaszelemek megoldási javaslatokat tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy a megoldáselemet tartalmilag és nyelvileg helyesen körülíró megoldás is értékelhető. Ugyanakkor feltétlenül ragaszkodjunk a két fenti kritériumhoz (tartalmi és nyelvi korrektség), különben az értékelés pontatlanná válik. 2. Minőségi szempont: ez a rövid feladatok esetében a feladat megértésére, a szaknyelv használatára, a lényeg kiemelésére; a hosszabb feladatok esetében a feladat megértésére, a lényeg kiemelésére, a téma kidolgozására, az ismeretek mélységére, a szaknyelv használatára és a kreativitásra vonatkozik. 3. Kifejezőképesség: ez a rövid feladatok esetében az áttekinthetőségre, rendezettségre, nyelvhelyességre, helyesírásra; a hosszabb feladatok esetében az előbbieken kívül a szövegalkotásra vonatkozik. A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. írásbeli vizsga / május 14.

3 Egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatok 1. feladat 1/1. a 1/2. b Minden helyes válasz 2 pont 2. feladat 2/1. I Minden helyes válasz 2/2. I 10 pont 2/3. H 2/4. H 2/5. I 2/6. I 2/7. H 2/8. I 2/9. I 2/10. I 3. feladat 3/1. c Minden helyes válasz 3/2. b 2 pont 4. feladat 4/1. b Minden helyes válasz 4/2. c 4 pont 4/3. d 4/4. a írásbeli vizsga / május 14.

4 5. feladat A keresett szó: receptorok 6. feladat 6/1. a Minden helyes válasz 6/2. c 2 pont 7. feladat 7/1. a Minden helyes válasz 7/2. c 4 pont 7/3. c 7/4. b 8. feladat 8/1. demokratikus a d e 8/2. autokratikus b c Minden helyes válasz 5 pont 9. feladat 9/a C 9/b B Minden helyes válasz 2 pont írásbeli vizsga / május 14.

5 10. feladat Szerepjáték: az a játékfajta, amelyben a felnőttek szerepét, tevékenységét, a felnőttek közötti társadalmi és munkakapcsolatokat sajátos játékkörülmények között képzeletük segítségével újraalkotják, kiegészítik. Neveléstudomány: a pedagógia elmélete, a nevelés alapvető elvi kérdéseit, cél - feladat- és eszközrendszerét kifejtő tudomány. Minden lényeges elemet tartalmazó meghatározás 2 pont 11. feladat 11/a I 11/b I 11/c H Minden helyes válasz 12. feladat lehetséges válaszok óvó-védő funkció szociális funkció nevelő-személyiségfejlesztő funkció Minden egyes funkció : 13. feladat 1. Auditív stílus: a verbális ingereket hasznosítja legjobban, önálló tanulása hangos. 2. Vizuális stílus: elsősorban a látottakra támaszkodik, az anyag rögzítése és felidézése egyaránt képileg történik. 3. Mozgásos vagy (motorikus) stílus: mozgással, cselekvéssel egybekötve tanul, a memorizálást is mozgással segíti. Egy stílus lényeges jellemzőinek leírása 14. feladat Fő módszercsoportok: 1. a meggyőzés módszerei 2. a tevékenység megszervezésének módszerei 3. a magatartásra ható módszerek Minden helyes válasz írásbeli vizsga / május 14.

6 15. feladat 1. Az elvárások közlése. 2. Az elvárt viselkedés gyakoroltatása. 3. A kívánt viselkedés megerősítése. 4. A nemkívánatos viselkedés megfelelő kezelése. Minden helyes válasz 4 pont A szöveges (kifejtendő) feladatok 1. feladat Mutassa be a serdülőkorúak érzelmi feszültségállapotának okait! Lehetséges megoldás A belső (fiziológiai és pszichés) labilitásból származó agresszív impulzusaikat nem tudják levezetni, nem tudnak megfelelően reagálni rájuk. Az új, belső ingerként jelentkező szexuális feszültség levezetésre még nem képesek, még nem tanulták meg a nemi szerepnek megfelelő viselkedési formákat. Önállóságra törekszenek, de még erős emocionális és anyagi függésben élnek. Gyakoriak a kortárscsoporton belül a baráti közösségben keletkező ellentmondások. Nehézségekbe ütközik a reális és helyes önmegvalósítás, még nem alakult ki a reális énkép, önismeret, igényszint. Értékelés: Egy helyes, a fentiekkel tartalmában megegyező megállapítás pont * 2. feladat Mutassa be három példa illusztrálásával a tanári szóbeli ismeretközlés módszerének előnyeit! Lehetséges megoldás A szóbeli ismeretközlés (előadás, magyarázat, elbeszélés) előnyei: Jól tervezhető Rendszerezett ismereteket nyújt Időtakarékos Nincs eszközigénye Értékelés: egy jól megválasztott módszer és az alkalmazás előnyének a fentiekkel tartalmában megegyező megfogalmazása pont* * Az első számérték: a mennyiségi szempontú értékelés pontszáma A második számérték: a minőségi szempontú értékelés és kifejezőképesség pontszáma A harmadik számérték: a feladatra adható összes pontszám írásbeli vizsga / május 14.

7 3. feladat Mutassa be legalább három példa illusztrálásával, hogyan fejleszthető a nem verbális kommunikáció és az empátia gyermekkorban! Lehetséges megoldás: A gyerek számára nyugodt, szeretetteljes légkör biztosítása (ha a gyerek fél, nem másokra, hanem befele, önmagára figyel). A gyerek környezetében lévő felnőttek nem verbális kommunikációja gazdag, árnyalt, kifejező legyen! Gyakoroltatni kell a gyerekkel a nem verbális kifejezéseket, pl. szerepjátékban az élmények megbeszélése. Értékelés: ha nem pontosan így fogalmaz, de a lényeg benne van, elemenként 4. feladat Jellemezze az óvodás gyermek észlelését legalább négy példa illusztrálásával! Lehetséges megoldás: Egyszer a túlzott globalitás, máskor a túlzott részletezés jellemzi. Szinkretizmus. Időészlelése fejletlen, konkrét tényhez, cselekvéshez kötött. Mennyiségészlelése szemléletbe ágyazott pont* Értékelés: ha nem pontosan így fogalmaz, de a lényeg benne van, elemenként pont* írásbeli vizsga / május 14.

8 5. feladat Mutassa be a kisgyermekkori beszédfejlődés jellemzőit! Mutasson rá a környezeti tényezők beszédfejlődésre gyakorolt hatására! Lehetséges megoldás: Gügyögés szülői megerősítés Elsődlegesen generalizált beszéd téves általánosításon alapul Pl.: vau-vau = kutya A beszéd mindig valamilyen helyzethez kötődik szituációs beszéd Körülbelül 18 hónapos: megnevezi a tárgyakat tárgyi beszéd időszaka: mi ez? Beszédmegértés szempontjából különbség a bölcsödében, illetve a családban nevelkedettek között A beszéd tagoltsága kezdetben egyszavas mondatok A szókincse bővül, növekszik a harmadik évben már a tárgytól halad a fogalom felé A harmadik évben meséket, verseket, dialógokat mond A beszéd alakulásának alapsémája: szóingerre cselekvésre szóingerre - cselekvés ( 1. év) - szó (2. év) - szó ( 3. év) A szókincs 1 éves korban kb szó, 3 éves korban kb szó A környezet szerepe a beszéd fejlődésében - a felnőttek helyes beszédpéldája; - a kisgyermek kérdéseire adott válaszok nyelvi szempontú igényessége, érthetősége. Értékelés: Minden helyes, a fentiekkel tartalmában megegyező megállapítás egy válaszelem 9 vagy több válaszelem 8 válaszelem 7 válaszelem 6 válaszelem 5 válaszelem 4 válaszelem 3 válaszelem 2 válaszelem 1 válaszelem 8 pont 7 pont 6 pont 5 pont 4 pont 2 pont 0 pont * írásbeli vizsga / május 14.

9 6. feladat Elemezze a szemelvény és pedagógiai, pszichológiai ismeretei alapján a család elsősorban a nagyszülők szerepét a gyermek szocializációjában! Feladat: Határozza meg a szocializáció fogalmát! Elemezze legalább hatféle szempontból a család szerepét a gyermek szocializációjában! Mutassa be a szemelvény alapján legalább háromféle szempontból a család szocializációban betöltött szerepét! Életem küszöbén egy aggastyán üdvözöl, kitárt karokkal, hahotázva az örömtől. Életkedv van benne és keménység is, melyből apámnak már valamivel kevesebb jutott, nekem még annyi sem. Élénk emlékeim vannak róla. Rajongó, tréfás, pattogó. Indulatos, de nem szigorú, mint apám. Apámat jobban tisztelem. ( ) Közelebb van hozzám egy aggastyán, aki az életből kifelé sétál, közelebb van a kisgyermekhez, aki az életbe indul ( ). Át-átszököm lakásába, mely szintén otthon, de az otthon kötelessége nélkül ( ). Micsoda kitüntetés itt ebédelni, főleg aludni a széles kereveten, s hallgatni, amint Petőfi Sándorról beszél. ( ) A szoba, ahol ő van a világ maga, minden népével és tájával. Eleven mesekönyv ő. Eleven ismerettár is. Amíg nem tudok olvasni, ebből tanulok földrajzot, történelmet, irodalomtörténetet. Negyedfél éves koromban tanít írni-olvasni. Először a nyomtatott nagy S-et tanulom meg, egy S-kifliről. A többi nyomtatott betűt cukorkából kell kiraknom a szőnyegre. Jutalmul megehetem a kiflit is, a cukorkákat is, ezzel példázva, hogy az irodalom esetleg tápláló lehet és édes is. ( ). Kosztolányi Dezső: Daliás nagyapám Lehetséges megoldás Szocializáció: A társadalomba való beilleszkedés folyamata, melyben az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, az együttélés szabályait és a különböző viselkedésmintákat. A fentiekkel tartalmában megegyező fogalom meghatározása A család szerepe a gyermek szocializációjában (lehetséges megközelítési módok): a család a legkorábbi életszakasztól hat az egyénre; biológiai gondozást nyújt, biztosítja a fejlődés feltételeit; a családban tanulja meg a gyermek az anyanyelvet, a szociális kapcsolatok legfontosabb eszközét; érzelmi- és viselkedésmintákat épít be a gyermek személyiségébe; ezeket mint hajlamosító tényezőket továbbviszi a gyermek az életbe; családi, társadalmi magatartás- és szerepmintákat közvetít; értékrendszereket épít be a személyiségbe; az anya-gyermek kapcsolat meghatározó szerepe; biztonságszükséglet kielégítése; az alakuló szeretet minden későbbi kapcsolat megalapozója; a gyermekkori élmények pozitív hatása a személyiségfejlődésre; a szülők, nagyszülők példája nyomán a gyerek elsajátítja az idősek tiszteletét, kímélését, segítését. Minden helyes, a fentiekkel tartalmában megegyező megállapítás 6 pont írásbeli vizsga / május 14.

10 A család szerepe a gyermek szocializációjában (a szemelvény szerint): a gyermekkori élmények az egész életre meghatározóak; az élménydús élet növeli a gyermek fogékonyságát a jóra, a szépre; értékrendszereket épít be (pl. az irodalom szeretete); a nagyapa-gyermek kapcsolata fontos az érzelmi élet fejlődése szempontjából; a gyermek hozzáméri viselkedését a számára jelentős személyekhez, azok magatartásmintáihoz így tanul, ez szabályozza aktivitását, érzelmeit; a családi szoktatás, tanítás, jutalmazás felkészíti a gyermeket az intézményes szocializációra. Minden helyes, a fentiekkel tartalmában megegyező megállapítás pont* írásbeli vizsga / május 14.