AZ SZI BÚZA TERMESZTÉSE

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ SZI BÚZA TERMESZTÉSE"

Judit Veres
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 AZ SZI BÚZA TERMESZTÉSE

2 A búza legfontosabb gabonanövényünk. Elssorban a mérsékelt égöv növénye, (fleg az É-i félgömbön.) Kb. 70 országban termesztik (a trópusoktól közel a sarkvidékig.) -Az szi búza termése a legnagyobb, (De csak a mérs égövön lehet termeszteni, mivel: É-on kifagy, D-en nincs vernalizáció.) -Északon és délen : tavaszi és járóbúzák

70 országban termesztik (a trópusoktól közel a sarkvidékig.

3 A Föld búzatermelése (millió t)

4 A búza termterülete és termésátlaga (Magyarország) 4, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Termés t/ha Terület mha Év

1,86 1049 1961-65 1,50 1191 1956-60 1,45 1371 1951-55 1,15 1324 1946-50 1,23 1308 1941-45 1,06 1567 1936-40 1,30 1591 1931-35 1,38

5 Triticum nemzetségbe tartozó fajok rendszerezése genomkészletük alapján Tagozat: Kromoszómaszá m: Diploid (alakor) n=7 Tetraploid (tönke) n=14 Hexaploid (tönköly) n=21 Genom: AA AABB AABBDD Vadbúza fajok Szem toklász ba zárt T. boeticum T.dicoccides - Kultúrbúza fajok Szem toklász ba zárt Szem csupas z T.monococc um - T.dicoccum T.georgicum T. durum T.polonicum T. turgidum T.carthlicum T. spelta T. macha T. aestivum T.sphaerococ cum T. vavilovi

ba zárt T. boeticum T.dicoccides - Kultúrbúza fajok Szem toklász ba zárt Szem csupas z T.monococc um - T.

6 A kenyér búza (Triticum aestivum L.) 2n = 6x = 42 genom evoluciója

7 Búza fajok tulajdonságai: T. monococcum: 1 szem a kalászkán T. dicoccum: 2 szem a kalászkán T. aestivum: 3 szem a kalászkán Jelenleg 3 fajt termesztünk: -T. aestivum (közönséges) -T. durum (tészta) 2-4 szem a kalászkán -T. spelta (tönköly) 2-(3) szem a kalászkán, szem pelyvás, hántolni kell (Származás: Alpok; magas rosttartalom) A T. aestivum igen formagazdag, igen alkalmazkodóképes, tavaszi és szi változata ismert.

8 MORFOLÓGIAI RENDSZER (Módosított Körnicke f. rendszer) -Kalász szálkázottsága (toklász csupasz v. szálkás) -Kalász tömöttsége (tömött, igen tömött) -Pelyva és szem színe (sárga, barna) -Pelyva szrözöttsége (szrös, kopasz) (Ezek a morfológiai bélyegek semmilyen termesztési és beltartalmi értékkel nincsenek szoros kapcsolatban). VILÁGKERESKEDELMI CSOPORTOSÍTÁS -Keményszem piros szi búza -Puhaszem piros szi búza -Keményszem piros tavaszi búza -Fehér búza Keményszem búzák: jó sütipari minségek, magas sikértartalmúak, Puhaszem búzák: alacsony sikér, kicsi sütipari érték

morfológiai bélyegek semmilyen termesztési és beltartalmi értékkel nincsenek szoros kapcsolatban).

9 ÖKOLÓGIAI CSOPORTOSÍTÁS (Kifejez: éghajlati igényeket, termképességet minséget) 1.) Humid éghajlat búzái (5 csoport: földrajzi elkülönülés és ökológiai igény különbség alapján) Nyugat-európai szi búzák: jól fejld, jó bokrosodó, széles levél, vastag szár, nagy szem, lisztes endospermium, gyenge minség, nagy termképesség, hosszú megvilágítás, mérsékelt hmérséklet, sok csapadék, pára (Németország Ny-i része, Dánia, Anglia, Belgium Svédország Mediterrán szi búzák: több meleg, kisebb hidegtrés (Franciaország, Algéria, Balkán) Közép-európai szi búzák: kevésbé igényesek, szárazságtrk, jó télállóak (Németország K-i része, Lengyelország, Balti, É-NY Ukrajna, Oroszország Kelet-ázsiai búzák: (sziek és félsziek, jöv típusú búzák), rövid tenyészid (Japán, K-Kína, Korea) rövid szár, kis szem É-NY-Közép-európai tavaszi búzák.

endospermium, gyenge minség, nagy termképesség, hosszú megvilágítás, mérsékelt hmérséklet, sok csapadék, pára (Németország Ny-i része, Dánia, Anglia, Belgium Svédország Mediterrán szi búzák: több

10 2.) Sztyepp típusú búzák (valamennyi régi magyar fajta idetartozik) szi és tavaszi búzafajták is tartoznak ide: jó télállóság, szárazságtrés, gyors tavaszi fejldés, mérsékelt bokrosodás, vékony, magas szár, keskeny levél, kis ezermagtömeg 3.) Sivatagos éghajlat búzái É-Afrika, India, Ny-Kína, Afganisztán (levelek brszerek, száron és levélen viaszbevonat 4.) Magas hegyvidékek búzái fejlett levélzet, nagy víz- és páraigény (Közép-Ázsia magashegyei)

11 Búza morfológiája -Gyökérzet: Mellékgyökérrendszer, Minden oldalhajtáson önálló járulékos gyökerek -Hajtás: szalmaszár -Levél: levélhüvely, levéllemez, nyelvecske, fülecske -Virágzat: (kalász; füzéres füzér) Neergard viszonyszám: D= nx1oo h

-Levél: levélhüvely, levéllemez, nyelvecske, fülecske

12 -Virág: kétivarú; kétágú tollas bibe, 3 porzó küls- és bels toklász -Szemtermés: Hasi-, háti-, alapi-, csúcsi rész. 3-réteg terméshéj és 2-réteg maghéj összentt. Aleuron réteg: Csíra: Endospermium: (lisztes,üveges) (Szemtermés kb. az egész növény 40 %-a)

3-réteg terméshéj és 2-réteg maghéj összentt.

16 A búza szemszerkezete 1 4 terméshéj és maghéj rétegei, 5- színes pigmentréteg, 6- szintelen hialinréteg, 7- aleuronréteg, 8- bels lisztestest, sz- sziklevél, r- rügyecske, gy- gyököcske

17 BIOLÓGIAI ALAPOK Minsített búzafajták száma és származása (2003) Búza faj, illetve fajtacsoport Éréscsoport Fajták száma hazai Származása külföl di* szi búza (T. aestivum) Korai érés szi búza (T. aestivum) Közép érés szi búza (T. aestivum) Közép kési Tavaszi búza (T. aestivum) Tönköly búza (T. spelta) szi durum búza (T. durum) Tavaszi durum búza (T. durum) Összesen

aestivum) Közép érés 46 28 18 szi búza (T. aestivum) Közép kési 22 10 12 Tavaszi búza (T.

18 A fajtamegválasztás szempontjai -Termképesség, termésbiztonság -Alkalmazkodóképesség -Betegség ellenállás -Tenyészid (korait v. középérésüt, kési megszorulhat) -Állóképesség (különösen a korai megdlés veszélyes) -Télállóság (hó nélküli hideg tél veszélyes) -Pergési hajlam Az intenzív, nagy termképesség fajta választása csak akkor jó, ha intenzív körülményeket tudunk biztosítani. Egyébként alkalmazkodóképes fajta többet hozhat.

középérésüt, kési megszorulhat) -Állóképesség (különösen a korai megdlés veszélyes) -Télállóság (hó nélküli

19 AZ SZI BÚZA TERMESZTÉS STRATÉGIÁI Két cél lehet: sokat olcsón: (minség másodlagos, intervenciós értékesítés) speciális minség búza igényes piacokra: (mennyiség is fontos, de másodlagos) (PANNON BÚZA) Ma az étkezési búza minségének megítélését alapveten a felhasználási terület határozza meg, azaz egyfajta végtermék orientált minségrl beszélhetünk.

fontos, de másodlagos) (PANNON BÚZA) Ma az étkezési búza minségének megítélését

20 MINSÉGI KATEGÓRIÁK Hagyományosak: 1.) Javító minség A1A2 (min 34 % sikér, FÉ) 2.) Malmi minség B1B2 (min.30 ill.min.28% sikér, FÉ) 3.) Takarmány minség C (26 % sikér, 0-45 FÉ)

FÉ) 2.) Malmi minség B1B2 (min.30 ill.min.28% sikér, 45-70 FÉ) 3.

21 Újabb minségi kategóriák: - speciális felhasználás: (pizza, hamburger, snack, fagyasztott tészta) - száraz tészta: (durum és aestivum) - édesipar, cukrászat - külpiaci minség: (alveográfos, extensografos, stb. érték) - ipari feldolgozásra (csíra, olaj, alkohol, vitális glutin) - intervenciós minség - biobúza Újabban a minségrl, a minségbiztosításról hármas dimenzióban kell beszélnünk: A végtermék minsége (a megtermelt búza) A termesztési környezet minsége (környezetkímél technológia, tiszta egészséges környezet) Az alkalmazott termesztési technológia minsége: (korszer technika, magasabb ráfordítás, szaktudás)

22 TERMHELYIGÉNY -Talajigény Legjobb a mezségi, de szinte minden talajon termeszthet. -Klímaigény Hmérséklet: -20 és +40 C között termeszthet Éves csapadék: minimálisan mm optimális: mm -Kedveztlen a száraz tavasz és betakarításkor csapadékos id. - Június végi kánikula (tejes érésben): megszorulás

23 A csapadék mennyiség hatása a búza és kukorica termésére (Keszthely) t.ha -1 optimális NPK BÚZA y = -7E-05x 2 + 0,0601x - 7,8856 R 2 = 0, mm t.ha optimális NPK KUKORICA y = 4,8735Ln(x) - 17,087 R2 = 0, mm

24 A TERMESZTÉS MÓDSZEREI Elveteményigény Az szi vetése miatt érzékeny. Meghatározó: id -vízfogyasztás -lekerülési -szármaradványok -betegségek Önmaga és más kalászos után egyszer következhet, de az sem jó.

25 Talajelkészítés Három tényez határozza meg: -elvetemény, -talaj nedvessége, -vetés eltti trágyázásvegyszerezés. A búza mélymvelést nem igényel, csak akkor ha az elvetemény késn lekerül és sok szárat hagy vissza. Korán lekerül elvet.: -tarlóhántás, -ápolás Tarlóhántás (lezárással)= gyomírtás + vízmegrzés+ lebomlás elsegítése Vetágy : 8-9 cm

26 Tápanyagellátás Jó tápanyagellátást igényel, mtrágyázzuk, istállótrágyát közvetlenül alája ne adjunk. 1 t terméssel: N: 27 kg; P 2 O 5 : 11kg; K 2 O: 18 kg; CaO: 6 kg; MgO: 2 kg P-K és N kisebb része sszel. N nagyobb részét tavasszal fejtrágyaképpen,ennek megosztása többnyire nem indokolt. Nmin módszer:

27 Vetés Jó vetágy: a vetés mélységéig laza aprómorzsás (kisebb rögök), alatta ülepedett. Vetésid opt.: okt Vetmag: fémzárolt, csávázott. Mennyisége függ a termhelytl, termesztési körülményektl, fajtától. Cél: kalász/m 2 Ehhez: intenzív fajta: 5,5-6,5 millió csíra extenzív fajta: millió csíra Új német módszer: ~ 2.5 millió csíra??? I. szap.fok: 100% II. szap.fok : 97% III. szap.fok: 92% Utántermesztett: 85%

28 Növényápolás, növényvédelem -Tél végi feladatok: -Gyomok, gyomírtás: (Széltippan. pipitérfajok, rozsnokfajok, szulákkeserf mezei acat, parlagf, parlagi ecsetpázsit, ragadós galaj, ebszékf, apró szulák, vadzabok, tyúkhúr, veronikafajok, sovány perje.) Védekezés: -Mechanikai (tarlóápolás) -Vegyszeres (vegyes hatóanyagok, hormonbázisú) -Vetésváltás -Kártevk: (tábl.) -Betegségek: (tábl.) (Árpa sárga törpeség vírusa megjelent,) gombabetegségek

29 A jelentsebb búza-kártevk Név Gyakorisá ga Kártétele Fritlégy Oscinella frit évente gyenge, elszórt Futrinka Zabrus tenebroides 2-3 évente ers (csócsárlás) Poloskák* Eurygaster maura, E. ssp. 5 évente közepes Szipolyok * Anisoplia lata, A. segetum, Anisoplia austriaca 3-5 évente közepes ers Levéltetve k* Rhopalosiphon graminum 1-2 évente közepes Vetésfehér ít Lema melanopus 3-5 évente foltokban totális

30 A jelentsebb búza betegségek Név Gyakoriság a Kártétele Porüszög Ustilago tritici 10 évente % Küszög Tilletia foetida 10 évente % Szárrozsda Puccinia graminis 5 évente % Levélrozsda Puiccinia recondita 3 évente % Lisztharmat Erysiphe graminis minden évben 5-10 % Fuzáriumok Fusarium nivale, F. graminearum 2-3 évente % Torsgomba Ophiobolus graminis eseti a fertzött terület egésze Szártörgomb a Cercosporella herpotrichoides eseti %

31 BETAKARÍTÁS -Érés:jún. vége - júl. közepe -Optimális ideje: teljes érés kezdetén - Gabonakombájnnal: Reggeli órákban várni kell a harmat felszáradásáig Teljes érés 5-8 napig tart, utána holtérés. Éréscsoportok összeérhetnek. Szem-szalma arány: 1 : 0,8-0,9 -Szalmalehuzás, bálázás, tarlóhántás. -Kombájn beállítás: -Veszteség: max. 4% lehet! -Szemeket ne törje

32 Aratás utáni feladatok: -Szárítás: ritkán, ha csapadékos idjárás. -Tárolás -Minség megrzése: Minséget meghatározzák: -Genetikai adottságok: Ezt az agrotechnikával már csak rontani lehet -Termesztés módszere Érés során a tápanyag beépülés után még számos kémiai folyamat játszódik le a szemben: -kialakulnak a sikérfehérjék, azok minsége

Hasonló dokumentumok

Gabonafélék: lisztes magjukért termesztett növények 7 nagyobb, 4 kisebb jelentőségű 5 fő kalászos : búza

Gabonafélék Búza Gabonafélék: lisztes magjukért termesztett növények 7 nagyobb, 4 kisebb jelentőségű 5 fő kalászos : búza árpa rozs zab Tritikale Tágabb értelemben gabona még a rizs, a kukorica 4 kisebb