CARDIOMETABOLICA HUNGARICA

Átírás

1 2013; 6 (SUPPL. 1) 1-44 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 S 1 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG (MOMOT) X. JUBILEUMI KONGRESSZUSA ELHÍZÁS, ÉS KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZAT PROGRAM ÉS AZ ELŐADÁSKIVONATOK GYŰJTEMÉNYE MÁRCIUS Magyar Telekom Székház, Budapest I. Krisztina körút 55. A MAGYAR A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG TÁRSASÁG X. KONGRESSZUSA, TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA MÁRCIUS

2 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 S 2 A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG X. JUBILEUMI KONGRESSZUSA ELHÍZÁS, ÉS KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZAT PROGRAM ELŐADÁSKIVONATOK GYŰJTEMÉNYE március

3 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 S 3 A KONGRESSZUS FŐVÉDNÖKE: DR. ÁDER JÁNOS MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE A KONGRESSZUS VÉDNÖKE: DR. SIMICSKÓ ISTVÁN SPORTÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

4 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 4 A KONGRESSZUS ELNÖKE: Prof. Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi tanár a MOMOT elnöke A KONGRESSZUS TITKÁRAI: Dr. Pados Gyula Ph.D. c. egyetemi docens a MOMOT főtitkára Dr. Simonyi Gábor a MOMOT titkára TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG: Prof. Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi tanár a MOMOT elnöke Dr. Pados Gyula Ph.D. c. egyetemi docens a MOMOT főtitkára Prof. Dr. Farsang Csaba, az MTA doktora egyetemi tanár a Magyar Kardiometabolikus Centrum Hálózat vezetője Dr. Simonyi Gábor a MOMOT titkára SZERVEZŐ BIZOTTSÁG: Dr. Pados Gyula Dr. Simonyi Gábor Kis Beatrix Judit Németh Piroska Prokopy Mónika [email protected] Akkreditáció: orvosoknak és szakdolgozóknak folyamatban Helyszín: Magyar Telekom Székház, Budapest I. Krisztina körút 55.

5 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 5 A Kongresszus főrendezője: Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság Elnök: Prof. Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi tanár Társrendező: Magyar Kardiometabolikus Centrum Hálózat Vezető: Prof. Dr. Farsang Csaba Regisztráció: Prokopy Mónika [email protected] internet: Regisztráció: január 15-től március 23-ig Helyszíni regisztráció: március 22. (péntek) március 23. (szombat) A KONGRESSZUS SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA KÖSZÖNETET MOND A KONGRESSZUS ÖSSZES TÁMOGATÓJÁNAK.

6 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S MÁRCIUS 22. PÉNTEK TUDOMÁNYOS PROGRAM MEGNYITÓ, KÖSZÖNTŐK, A MOMOT DÍJ ÉS AZ OBEZITOLÓGUS DIPLOMÁK ÁTADÁSA SZÜNET Prof. Dr. Bedros J. Róbert, c. egyetemi tanár a MOMOT és a kongresszus elnöke ELHÍZÁS ÉS KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZAT Üléselnök:Prof. Dr. Bedros J. Róbert, c. egyetemi tanár Dr. Pados Gyula, c. egyetemi docens GONDOLATOK AZ ELHÍZÁSRÓL (15') Prof. Dr. Bedros J. Róbert 1, Dr. Simonyi Gábor 2 Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Főigazgatóság, Budapest 1, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat Lipidológiai Osztály, Kistarcsa 2 AZ ELHÍZÁS KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐI (15') Prof. Dr. Paragh György Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet, Debrecen EBÉD DYSLIPIDAEMIÁK KEZELÉSE OBEZITÁSBAN (15') Dr. Pados Gyula 1, Dr. Audikovszky Mária 1, Dr. Simonyi Gábor 2, Prof. Dr. Bedros J. Róbert 1 Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Lipidológiai Profil és Főigazgatóság 1, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat Lipidológiai Osztály 2 ELHÍZÁS ÉS HYPERTONIA (15') Dr. Simonyi Gábor 1, Dr. Medvegy Mihály 1, Dr. Pados Gyula 2, Prof. Dr. Bedros J. Róbert 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa 1, Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Lipidológiai Profil és Főigazgatóság 2,

7 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S ELHÍZÁS ÉS METABOLIKUS TÉNYEZŐK Üléselnök: Dr. Simonyi Gábor Prof. Dr. Winkler Gábor c. egyetemi tanár AZ INKRETINMIMETIKUMOK ANTIHYPERGLYKAEMIÁS HATÁSON TÚLMUTATÓ ELŐNYEI (15') Prof. Dr. Jermendy György Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. Belgyógyászati Oktató Osztály, Budapest A METABOLIKUS SYNDROMA PATHOMECHANIZMUSÁNAK EGYES TÉNYEZŐI (15') Prof. Dr. Karádi István Semmelweis Egyetem, III. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest A 2-ES TÍPUSÚ DIABETES VÉRCUKORCSÖKKENTŐ KEZELÉSE AZ ÚJ SZAKMAI AJÁNLÁSOK TÜKRÉBEN (15') Prof. Dr. Winkler Gábor 1,2 Szent János Kórház II. Belgyógyászat-Diabetológia 1, Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Elméleti Egészségtudományi Tanszék SZÜNET OBESITAS ÉS KÍSÉRŐBETEGSÉGEK Üléselnök: Prof. Dr. Bálint Géza (FRCP Glasgow), egyetemi tanár Prof. Dr. Kiss István, egyetemi tanár OBEZITÁS ÉS VÉNÁS TROMBOEMBOLIA (10') Dr. Farkas Katalin Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Angiológia Profil, Budapest OBESITAS ÉS AZ ÍZÜLETI BETEGSÉGEK (15') Prof. Dr. Bálint Géza (FRCP Glasgow) Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest HIDRATÁCIÓ ÉS ENERGIA-EGYENSÚLY ÖSSZEFÜGGÉSE: MERRE BILLEN A MÉRLEG KARJA? (10') Antal Emese Európai Hidratációs Intézet

8 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 8 AZ ELHÍZÁS ÉS ANYAGCSEREZAVAR SPECIÁLIS KÉRDÉSEI IDŐSKORBAN (10') Prof. Dr. Kiss István, Prof. Dr. Székács Béla Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Budapest SZÜNET ANYAGCSERE, ELHÍZÁS ÉS CV RIZIKÓK EGIS SZIMPÓZIUM Üléselnök: Prof. Dr. Bedros J. Róbert c. egyetemi tanár MODERN ORÁLIS ANTIDIABETIKUS TERÁPIA ÉS STATIN-KEZELÉS 2-ES TÍPUSÚ DIABETESBEN (20') Dr. Simonyi Gábor 1, Prof. Dr. Bedros J. Róbert 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat Lipidológiai Osztály, Kistarcsa 1 Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Főigazgatóság, Budapest 2 ANYAGCSEREZAVAROK ÉS CARDIOVASCULARIS RIZIKÓFAKTOROK: A HÚGYSAV SZEREPE (20') Dr. Alföldi Sándor Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Kardiometabolikus Centrum, Budapest A TÉNYEKEN ALAPULÓ KOMBINÁLT ANTIHYPERTENZÍV KEZELÉS NAGYKOCKÁZATÚ BETEGEKBEN (20') Prof. Dr. Járai Zoltán Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Kardiológiai profil SZÜNET TERMÉKDÍJAK ÁTADÁSA MÁGA KONCERT ÉS GÁLAVACSORA

9 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S MÁRCIUS 23. SZOMBAT A SZEKCIÓ OBEZITÁS PARADOXONOK Üléselnök: Dr. Simonyi Gábor Prof. Dr. Jermendy György c. egyetemi tanár ÚJ ADATOK AZ OBEZITÁS PARADOXON -RÓL: HEVENY KORONÁRIA SZINDRÓMA TÚLÉLÉSE ÉS METABOLIKUSAN EGÉSZSÉGES, FIZIKAILAG FITT ÁLLAPOT (15') Prof. Dr. Préda István Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Kardiológiai Osztály OBEZITÁS PARADOXON ÉS A SZÍV (15') Prof. Dr. Járai Zoltán Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Kardiológiai Profil, Budapest AZ OBESITAS-PARADOXON ÉS A STROKE (10') Dr. Alföldi Sándor, Dr. Pongrácz Endre, Prof. Dr. Farsang Csaba Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Kardiológiai Profil, Budapest AZ OBEZITÁS PARADOXONJA KRÓNIKUS VESEBETEGSÉGBEN ÉS VESEELÉGTELENSÉGBEN (10') Prof. Dr. Kiss István Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Nephrologia- Hypertonia Profil, Semmelweis Egyetem, Geriátriai Tanszéki Csoport, Budapest MIKOR SZERENCSÉS, HA KÖVÉREK VAGYUNK? (10') Dr. Sahin Péter 1, Dr. Futó Judit 2, Dr. Topa Lajos 1 Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Gasztroenterológiai Profil 1, Központi Műtő és Aneszteziológiai Profil SZÜNET

10 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S ELHÍZÁSRÓL SOKSZÍNŰEN SZÜNET Üléselnök: Dr. Meskó Éva Dr. Medvegy Mihály A NŐI SZÍV EKG SAJÁTOSSÁGAI (8 +2' vita) Dr. Medvegy Mihály 1, Simonyi Gábor 1, Dr. Medvegy Nóra 2, Prof. Dr. Bedros J. Róbert 3, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa 1, KRKA Magyarország Kft 2, Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Főigazgatóság, Budapest 3 A FIGYELMEZTETŐ JEL (8 +2' vita) Dr. Meskó Éva Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa ÚJ EREDMÉNYEK AZ ARTHROSIS ÉS AZ OBESITAS KAPCSOLATÁNAK KUTATÁSÁBAN (8 +2' vita) Dr. Csíki Judit Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Reumatológiai Szakrendelés, Budapest EGY FECSKE NEM CSINÁL NYARAT (8+2 vita) Dr. Kántor Irén, Kántor Katalin, Antal Csilla Jósa András Oktató Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kht. Gyermekosztály, Gyermekrehabilitációs részleg, Nyíregyháza INTÉZETI SÚLYCSÖKKENTŐ KEZELÉSBEN RÉSZT VEVŐK ÉLETMINŐSÉGÉNEK FELMÉRÉSE (8+2 vita) Czeglédi Edit Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest ELHÍZÁS, VARIA Üléselnök: Dr. Audikovszky Mária Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár GYERMEKKORI OBEZITÁS (10') Dr. Szamosi Tamás Semmelweis Egyetem ÁOK II. sz. Gyermekklinika

11 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 11 DASH, WEIGHT WATCHERS, MEDITERRÁN, MOMOT DIÉTA ÉS TÁRSAIK (10') Dr. Audikovszky Mária Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Lipidológiai Profil, Budapest A TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOT FELMÉRÉSE A GASZTRÓENTEROLÓGIÁN (8+2 vita) Varga Mária Szent Imre Kórház,a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Dietetika Szolgálat, Budapest A SZÉNHIDRÁTSZEGÉNY UPDATE LISZT SZEREPE ELHÍZOTTAK DIÉTÁJÁBAN Schobert Norbert Norbi Update International Kft., Budapest SZÜNET A MOMOT-KORKONTROLL TÁRSASÁG RECEPTVERSENY DÍJÁTADÓJA, TOMBOLA, A KONGRESSZUS ZÁRÁSA Prof. Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi tanár, a MOMOT elnöke

12 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S MÁRCIUS 23. SZOMBAT B SZEKCIÓ A MAGYAR DIETETIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE SZEKCIÓJA Üléselnök: Kubányi Jolán elnök, MDOSZ Németh Piroska HELYZETKÉP A FELMÉRÉSEK TÜKRÉBEN (15 ) Kubányi Jolán Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége DIVAT DIÉTÁK MÚLÓ HÓBORT VAGY TERÁPIÁS ESZKÖZ? (8+2 vita) Szűcs Zsuzsanna Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége A DIETETIKUSOK SZEREPE AZ ELHÍZÁS MULTIDISZCIPLINÁRIS KEZELÉSÉBEN NEMZETKÖZI KITEKINTŐ (8+2 vita) Tóth Bernadett Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége A TÚLSÚLYOS BETEG ÉS A GYAKORLÓ DIETETIKUS A HÉTKÖZNAPOKBAN (8+2 vita) Kovács Ildikó Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége SZÜNET ELHÍZÁS, VARIA I. Üléselnök: Dr. Alföldi Sándor EPIKARDIÁLIS ZSÍRSZÖVETI KOMPARTMENT ÖSSZEFÜGGÉSE KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓFAKTOROKKAL: BUDAKALÁSZ EPIDEMIOLÓGIAI VIZSGÁLAT (8+2 vita) Prof. Dr. Merkely Béla, Dr. Maurovich-Horvat Pál Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem

13 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 13 MÍTOSZOK ÉS ÉRZÉKCSALÓDÁSOK. KÖRNYEZETÜNK ÉS AZ ELHÍZÁS KAPCSOLATA. (8+2 vita) Csíki Sándor Food & Wine AZ ELHÍZOTT CUKORBETEGEK DIETOTERÁPIÁJA Bakos Panna (8+2 vita) Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Dietetikai Szolgálat LÉTVÁGY A TUDATOS EGÉSZSÉG: EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM ELHÍZÁSBAN ÉRINTETTEKNEK BÉKÉSCSABÁN. ÖNISMERET (8+2' vita) Galambosné Varjú Blanka 1, Dr. Gyimesi András 2, Dr. Buki Mária 2, Szabóné Dr. Kállai Klára 3, Bakos Orsolya 2, Leszkó Edit 1, Mikóczi Erika 1, Novák Magdolna 1, 1 Sorsfonó Önismereti Egyesület, Békéscsaba 2 Réthy Pál Kórház, Békéscsaba 3 Pszichológiai Tanácsadó, Békéscsaba SZÜNET ELHÍZÁS, VARIA II. Üléselnök: Dr. Ferencz Csaba Dr. Ferenc Mária A PSZICHOFARMAKONOK METABOLIKUS KOCKÁZATA (8+2 vita) Dr. Ferencz Csaba Szent Imre Kórház,a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Pszichiátriai Osztály, Budapest AZ ELHÍZÁS ÉS A DISCUS DEGENERÁCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSE (8+2' vita) Dr. Ferenc Mária Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest AZ ELHÍZÁS ÉS A LAPAROSZKÓPIA (8+2' vita) Dr. Bencsik András, Dr. Sziller István, Prof. Dr. Rákóczi István, Dr. Barna István, Dr. Urbán Márta Szent Imre Kórház,a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Szülészet-nőgyógyászati Osztály

14 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 14 ESZSZK SZENT ISTVÁN KÓRHÁZ IV. BELGYÓGYÁSZAT KARDIOMETABOLIKUS PREVENCIÓS CENTRUMÁNAK GYAKORLATA (8+2'vita) Dr. Gombos Zita, Dr. Landi Anna ESZSZK Szent István Kórház IV. Belgyógyászat A VISELKEDÉSTERÁPIA HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA AZ ELHÍZÁS KEZELÉSÉBEN EGY ÉV TÁVLATÁBAN (8+2 vita) Papp Ildikó 1, 2, Czeglédi Edit 2, Udvardy-Mészáros Ágnes 1, Vizin Gabriella 3, Perczel Forintos Dóra 1 1 Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológia Tanszék, Budapest 2 Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest 3 Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest SZÜNET A MOMOT RECEPTVERSENY DÍJÁTADÓJA, TOMBOLA, A KONGRESSZUS ZÁRÁSA ( A TEREM) Prof. Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi tanár, a MOMOT elnöke

15 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 15 ELŐADÁS KIVONATOK

16 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 16 GONDOLATOK AZ ELHÍZÁSRÓL Bedros J. Róbert 1, Simonyi Gábor 2 Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Főigazgatóság, Budapest 1, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat Lipidológiai Osztály, Kistarcsa 2 Az túlsúly és az elhízás Magyarországon is jelentős népegészségügyi probléma. Az elhízás kialakulásában az élet soránszámos (örökletes és szerzett) tényező játszik szerepet. Az hasi (intraabdominalis) zsírmennyiség gyarapodása - a testtömeg-indextől függetlenül is - jelentős metabolikus eltéréseket eredményezhet: atherogen-dyslipidaemia, insulin resistentia, pro-thrombotikus állapotok, a gyulladásos markerek emelkedése stb. A túlsúly és az elhízás számos betegség bizonyított kockázati tényezőj. Az elhízás hosszú távú kezelése gyakran sikertelen. A elhízás és túlsúly kezelésének alapja a megfelelő diéta és a MOMOT ajánlása szerint az alacsony szénhidrát tartalmú diéta kedvező hatású. Az elhízás kezelése során a testmozgás fokozása is prioritás, továbbá alapvető az életmód változtatás és indokolt esetben a gyógyszeres kezelés. Mindenesetre az elhízás kezelése élethosszig tartó összetett feladat, amely minden résztvevő aktív közreműködését igényli. AZ ELHÍZÁS KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐI Paragh György Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet, Debrecen Az elhízás jelentős egészségügyi problémát jelent az egész világon re a túlsúlyosak számát 2,3 miliárdra, az elhízottakét pedig 700 millióra becsülik. Korábbi felmérések alapján Magyarországon a lakosság 40%-a túlsúlyos és 20%-a elhízott. Az elhízás jelentőségét az adja, hogy számos olyan anyagcsere változás következik be, mely hajlamosít a különböző megbetegedésekre, így a magas vérnyomás kialakulására. Ennek hátterében a verőtérfogat növekedése és a szimpatikus aktivitás fokozódása állhat. Az elhízásban észlelhető inzulinrezisztencia csökkenti a vesén keresztül történő nátrium kiválasztást, mely volumen retenciót eredményez. Ezen kívül a nátrium és a kalcium intracelluláris felhalmozódása fokozza a perifériális vaszkuláris rezisztenciát, fokozódik katekolamin termelés is. A magasabb intracelluláris nátrium és kalcium tartalommal rendelkező sejtek pedig fokozottan érzékenyek a katekolaminok és az angiotenzin-ii iránt, mely szintén hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. Az inzulinrezisztencia következtében a májban VLDL termelése fokozódik, ezen kívül csökken a trigliceridben gazdag lipoproteinek lebontása. Ezek együttesen triglicerid emelkedést eredményeznek, ugyanakkor megfigyelhető a védő hatású HDL csökkenése és az ártó kicsi, denz LDL felszaporodása. A hypertonia, a dyslipidaemia, a vércukor eltérések fő kardiovaszkuláris rizikófaktorok közé tartoznak és növelik a szívkoszorúér elmeszesedésre való hajlamot. Ezek együttes hatása révén elhízott betegekben nő a töltőnyomás, bal kamrai dilatáció alakul ki, bal kamra hypertrophia figyelhető meg. Ezek a morfológiai elváltozások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az obes betegeknél gyakrabban fordul elő pitvarfibrilláció, kamrai arritmia. A fokozott prothrombotikus és és proinflammatorikus állapot következétben, a szívelváltozásokon kívül még gyakrabban fordul elő stroke is: egységnyi BMI növekedés 1%-kal növeli az

17 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 17 ischaemiás és 6%-kal a haemorrhagiás stroke előfordulási gyakoriságát. A fentiek mellett, az utóbbi években számos obszervációs tanulmány hívta fel a figyelmet arra, hogy elhízott szívelégtelen betegek körében a kardiovaszkuláris események és a szívinfarktus gyakorisága a legalacsonyabb BMI kvartilisben volt a legnagyobb. Ennek hátterében több patomechanizmus is állhat. Így például a szívelégtelenséget katabolikus állapotként felfogva, az elhízottak nagyobb metabolikus tartaléka javíthatja a túlélést. Az obesitasban fokozottan termelődő citokinek pedig védő hatást fejthetnek ki és a zsírszövetben képződő szolubilis TNF receptorok neutralizálhatják a TNF-alfa biológiai hatását. A túlsúlyos és obes betegeknél szívelégtelenségben pedig alacsonyabb a keringő brain natriuretikus peptid szint, csökken a szimpatikus és a renin válasz; a magasabb lipoprotein szintek pedig megköthetik a toxikus lipoproliszacharidokat. Ugyanakkor a korábbi tanulmányok azt támasztják alá, hogy az obesitas paradoxon ellenére a testsúlycsökkenés javítja a bal kamra tömeget, valamint a systolés funkciót. A megfelelő diétával és életmóddal megelőzhetjük azokat az állapotokat, melyek elősegítik a szívelégtelenség kialakulását és azon kóros anyagcsere eltéréseket, melyek a kardiovaszkuláris szövődményeket előidézik. DYSLIPIDAEMIÁK KEZELÉSE OBEZITÁSBAN Pados Gyula 1, Audikovszky Mária 1, Simonyi Gábor 2, Bedros J. Róbert 1 Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Lipidológiai Profil és Főigazgatóság 1, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat Lipidológiai Osztály 2 Elhízottakban gyakoribb a dyslipidaemia, elsősorban az atherogen dislipidaemia kombináció (hypertriglyceridaemia, alacsony HDL-Ch szint, magas small dense LDL-Ch koncentráció). Hypercholesterinaemia, II/a típus esetén a telített zsír bevitel, egyéb hyperlipaemiákban (II/b, IV, V típus) a gyorsan felszívódó, magas glycaemiás indexű szénhidrátok korlátozása a legfontosabb (MOMOT ajánlás). Familiáris hyperlipoproteinaemiákban a diétával együtt gyógyszeres kezelés is indítandó, egyébként, ha a lipid szintek a kockázatnak megfelelő célérték felett vannak. Primer terápiás cél az LDL- Cholesterin (Ch), melynek kezelésében az első választandó szerek a statinok. Ha közepes dózisú statinnal nem érjük el a Ch célértéket, ezetimibbel történő kombinációja biztonságosabb és rosuvastatinnal hatékonyabb lehet a statin titrálásnál (70%-os LDL-Ch csökkentés). Maximális statin dózis indítása a Ch értéktől függetlenül az igen nagy kockázatú acut coronaria syndromában, stroke-ban, kritikus végtag ischemiában indikált. II/b típusú hyperlipaemiában ha statinnal elérjük a Ch célértéket, a reziduális rizikó csökkentésére a trigliceridszintet normalizáló fenofibrát hozzáadása jön szóba. IV, V típusban a fibrát az első választandó szer, esetleg nikotinsav, azonban az utóbbi a legújabb vizsgálatok szerint nem volt tolerálható. Omega-3 zsírsav adjuváns terápiaként jön szóba. Statin és fibrát terápiánál a mellékhatás lehetőségét is figyelembe kell venni. A kezelés eredményessége a betegek compliance-étől is függ, mely megfigyelések szerint hosszabb távon jelentősen romolhat. Ugyanakkor a kezeltek arányának növelése, a célértékre törekvés, az irányelvek követése mégis jelentős eredményeket hozott óta az LDL-Ch célérték elérési aránya 14,7-ről 44%-ra nőtt (CÉL - MULTI GAP PROGRAM). Ezalatt az LDL-Ch szint átlaga 3,8-ról 2,87 mmol/l-re csökkent.

18 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 18 Sajnos az elhízás területén hiányoznak ilyen eredmények, az elhízottak aránya 20%-ról 28,5%-ra nőtt. Hasonló hatékony elhízás elleni gyógyszerek hiányában be kell érnünk a csatlakozó rizikófaktorok, a dyslipidaemia, hypertonia és bizonyos fokig a diabetes befolyásolásával. Mindezekkel a cardiovascularis kockázatot sikerül csökkenteni. ELHÍZÁS ÉS HYPERTONIA Simonyi Gábor 1, Medvegy Mihály 1, Pados Gyula 2, Bedros J. Róbert 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa 1, Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Lipidológiai Profil és Főigazgatóság 2, A hypertonia és az elhízás gyakorisága fokozatosan nő hazánkban. Magyarországon a hypertoniás férfiak 68,52%-a, míg a nők 78%-a elhízott. A magasvérnyomás és az elhízás külön-külön is a cardiovasculáris morbiditás és mortalitás fontos rizikótényezői. A fokozott szimpatikus aktivitás és a hypertonia kapcsolata jól ismert, ugyanakkor a haskörfogat és a test zsírtömege szignifikáns, pozitív korrelációban áll a szimpatikus aktivitással. Az elhízásban észlelhető hyperleptinémia fokozza a szimpatikus aktivitást. A testtömeg növekedése is a zsírégetés fokozása miattkompenzatórikusan növeli a szimpatikus aktivitást. A metabolikus syndromában szenvedő hypertoniások szimpatikus aktivitása a legkifejezettebb. A szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozódása nem csak a zsírégetést fokozza, hanem számos célszervkárosodást (pl. vasculáris simaizom, vese, szív stb.) okozhat. A megnövekedett szimpatikus aktivitás felelős a kardiovaszkuláris remodelling kialakulásáért is, bele értve a bal kamra hypertrophiát, a véredények simaizmainak hypertrophiáját, továbbá életveszélyes kamrai tachycardiák kialakulását is eredményezheti. A szimpatikus aktivitás fokozódása a haemodinamikai következményeken túlmenően sok metabolikus (pl. inzulinrezisztencia, dyslipidaemia) eltérést is okozhat. A fokozott szimpatikus aktivitással és a csökkent vagus tónussal kísért autonóm idegrendszer egyensúlyzavara független, és meghatározó kockázati tényezője a kardiovaszkuláris eseményeknek, beleértve a hirtelen szívhalált is. AZ INKRETINMIMETIKUMOK ANTIHYPERGLYKAEMIÁS HATÁSON TÚLMUTATÓ ELŐNYEI Jermendy György Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. Belgyógyászati Oktató Osztály, Budapest Napjainkban a diabetológiai gyakorlatban egyre inkább az érdeklődés előterébe kerülnek az inkretintengelyen ható készítmények. Merőben új hatástani csoportba sorolható antidiabetikumokról van szó, a kutatás rendkívül intenzív, a gyógyszeripar érdeklődése igen élénk, mind ezek eredményeképpen a hatástani csoporton belül ma már két alcsoportot különíthetünk el. Az inkretinmimetikumok közé a glukagonszerű-peptid-1 (GLP-1)- receptor-agonista exenatid és a humán GLP-1-analóg liraglutid tartozik, az inkretinérzékenyítők alcsoportjába a dipeptidilpeptidáz-4 (DPP-4)-gátlók vagy gliptinek sorolhatók. Az inkretinmimetikumok között hazánkban a liraglutiddal van több klinikai tapasztalat. A liraglutid és a természetes GLP-1 aminosavszerkezete csak minimálisan tér el egymástól (a hasonlóság 97 %-os). A molekula szerkezetében bekövetkező változtatások eredményeképpen az egyrészt ellenállóvá vált a DPP-4 okozta degradációnak, másrészt felszívódása a subcutan zsírszövetből elhúzódóvá válik. A

19 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 19 liraglutid plazma-féléletideje átlag 13 óra, ennek következtében naponta egyszer kell alkalmazni, a klinikai gyakorlatban átlagos napi dózisa 1,2 mg. A liraglutidot a 2-es típusú diabetes kezelésében hasznosítjuk, elsősorban metforminnal kettős kombinációban akkor, ha a metformin-monoterápia már nem biztosítja a megkívánt glykaemiás kontrollt. A glykaemiás hatékonyságot a LEAD vizsgálat eredményei igazolták. A randomizált, kontrollált klinikai tanulmányok ugyanakkor azt is dokumentálták, hogy liraglutid mellett érdemi testsúlyvesztés következik be, s a hypoglykaemia kockázata nem nő. A legújabb klinikai megfigyelések szerint a liraglutidnak előnyös kardiovaszkuláris hatások is tulajdoníthatók: csökkenti a vérnyomást, javítja a lipidprofilt, előnyösen befolyásolja a CRP értékét. Experimentális körülmények között a szívinfarktus túlélési esélyeit is növelte. Az eddigi hazai tapasztalatok igazolták a liraglutid glykaemiás hatékonyságát, testsúlycsökkentő tulajdonságát és jól tolerálható voltát. A kardiovaszkuláris eseményekre gyakorolt hatásról a jelenleg még zajló prospektív, kontrollált vizsgálat zárását követően várhatunk klinikai információkat. A METABOLIKUS SYNDROMA PATHOMECHANIZMUSÁNAK EGYES TÉNYEZŐI Karádi István Semmelweis Egyetem, III. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest együttes megjelenéseként kerül diagnosztizálásra, patomechanizmusának központi tényezője az inzulinrezisztencia. A syndroma fontos kardiovaszkuláris rizikófaktora a fokozott szimpatikus aktivitás, melynek hátterében a hypothalamus ventromedialis régiójában elhelyezkedő és a szimpatikus központokra gátló hatást kifejtő neuronok inzulinrezisztenciája áll. Amennyiben e sejtek glukózfelvétele inzulin rezisztenciájuk következtében gátlódik, jelentősen csökken a szimpatikus aktivitásra kifejtett mérséklő hatásuk. Ugyancsak jelentős felismerés, hogy az inzulin, az inzulin receptoron, illetve inzulin receptor szubsztráton (IRS) keresztül befolyásolja a foszfatidilinozitol-3 kináz (PI3K) aktivitását, mely szabályozza a VLDL (very low densitiy lipoprotein) fő fehérje összetevőjének, az apolipoprotein B-100-nak a lebontását. Amennyiben inzulinrezisztencia áll fenn, az apolipoprotein B-100 és következményesen a VLDL jelentősen nagyobb mennyiségben termelődik, mely a VLDL-1 molekulák szérum koncentrációjának emelkedését vonja maga után. Ez egyben a triglyceridben és fehérjében dús (kicsi és sűrű, small and dense) LDL (low density lipoprotein) részecskék fokozott keletkezéséhez vezet, amelyek az atherogén dyslipidaemia alapját képezik. Oxidációra való fokozott hajlamuk, valamint az LDL receptorokhoz való gyenge kötődésük elősegíti makrofágokban történő felvételüket és a keletkező habos sejtek az atherosclerotikus plakkok képződéséhez járulnak hozzá. Az elmúlt évek során élénk szakmai vita folyt annak eldöntésére, hogy a metabolikus syndroma egy valódi entitásként fogható fel, vagy csak tünetek összessége, melyek mögött változatos etiológiai és patogenetikai tényezők állnak. A legújabb ismeretek megerősítik azt a megfigyelést, hogy a syndroma, akár önálló betegségként, akár csak tünetek A 2-ES TÍPUSÚ DIABETES VÉRCUKORCSÖKKENTŐ KEZELÉSE AZ ÚJ SZAKMAI AJÁNLÁSOK TÜKRÉBEN Winkler Gábor 1,2 Szent János Kórház II. Belgyógyászat- Diabetológia 1, Miskolci Egyetem

20 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 20 Egészségügyi Kar, Elméleti Egészségtudományi Tanszék 2 A 2-es típusú diabetes (T2DM) vércukorcsökkentő kezelésének alapvető irányelvei az új ajánlásokban is változatlanok, hangsúlyai azonban esetenként módosultak. Az ADA-EASD 2012-es útmutatása címében is jelzi szemlélete betegközpontú természetét, a kezelésválasztás ora-lis mono-, illetve kombinált terápia, inzulin bevezetése és annak formája, stb. érintett sze-méllyel történő egyeztetetésének szükségességét. Ellenjavallat vagy intolerancia hiányában továbbra is a metformin az elsőként választandó antidiabeticum, megoszlik azonban az álláspont, hogy előzze-e meg csak életmódkezelés alkalmazása vagy sem, s ha igen, melyek lehetnek ennek a feltételei. Figyelemre méltó, hogy néhány újabb metaanalízis nem igazolta a metformin keringési kockázatot csökkentő természetét, noha kétségtelen, hogy hatásspektruma az oralis vércukorcsökkentők között e tekintetben az egyik legkedvezőbb. Éppen ezért, ellenjavallat vagy intolerancia hiányában alkalmazását a T2DM egész tartama során fent kell tartani. Az utóbbi időben nagy hangsúlyt kapott beszűkült veseműködés mellett történő adhatóságának kérdése: a hazai gyakorlat szempontjából ebben a vonatkozásban is csak a törzskönyvi előírás pontos követése lehet az irányadó! Az antidiabeticum kombinációban az alacsony hypoglykaemia kockázattal kísért, a testsúlyt előnyösen befolyásoló és béta-sejt védő készítmények preferálandók, ez a magyarázata, hogy felértékelődött az inkretin-mecha-nizmusú vércukorcsökkentők parenteralis antidiabeticumok (GLP-1 mimeticumok) és DPP-4 gátlók kezelésben betöltött szerepe. E gyógyszercsoport további előnyös "pleotrop" hatásai révén is kiemelkedik a rendelkezésre álló készítmények közül. Bár nem változott inzulin korai bevezetésének előnyben részesítése, valamivel megengedőbbé vált az álláspont hármas OAD kombinációk tekintetében. A korábbi célérték helyett egyénre szabott glykaemiás céltartomány meghatározása, minél korábbi elérése és fenntartása a kezelés célkitűzése, amelynek hatékonyságát folyamatos beteg edukáció segítheti. Az inzulinkezelés minden formájának helye lehet a T2DM terápiájában, bármelyik választása esetén meghatározó jelentőségű azonban a kezelési rendszer helyes felépítése és vércukor önellenőrzés rendszeres alkalmazása. OBESITAS ÉS AZ ÍZÜLETI BETEGSÉGEK Bálint Géza Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest A hazai népesség az EU adatai alapján a leginkább elhízott népesség (30%) Európában. A 15 éves fiatalok 20%-a elhízott, s ez a szám az elmúlt 10 évben jelentősen emelkedett. Az elhízás az egyik legégetőbb népegészségügyi probléma, hisz szignifikánsan növeli a szív- és érrendszeri betegségek, 2. típusú cukorbaj, vastagbélrák, arthrosis előfordulását. Az Egyesült Államokban 2030-ra a népesség 86%-a lesz túlsúlyos. A mozgásszervi betegek száma az elmúlt 20 esztendőben 45%-kal emelkedett világszerte, köztük legnagyobb arányban a térdarthrosisban szenvedőké. A térdarthrosis nemcsak a súlyfelesleg és túlterhelés, de a hasi zsírszövetben termelődő gyulladásos citokinek (TNFα, IL-1) és adipokinek következtében generálódik. Az inaktivitás pedig azt eredményezi, hogy a gyulladásgátló citokinek nem termelődnek megfelelő mértékben. A testsúlyváltozás dózisdependensen csökkenti, illetve fokozza a térdarthrosisos beteg fájdalmát, illetve mozgásfunkcióit

21 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 21 már 5-10%-os fogyás és súlygyarapodás esetében is. Az obesitas és a férfiakon a hypertrigliceridaemia köszvény kockázati tényezője hyperuricaemiás és nem hyperuricaemiás betegeken egyaránt. A rheumatoid arthritis incidenciája nő: 9,2/ ral, ebből 4,2/ növekedés az obesitas számlájára írandó. Az elhízás rontja a betegek funkcionális kapacitását, és a betegség kimenetelét. A kövér RA-s betegek kevésbé reagálnak TNF blokkolókra. Arthritis psoriatica-ban az obesitas előre jelzi, hogy a beteget valószínűleg nem lehet tartós remisszióban tartani. HIDRATÁCIÓ ÉS ENERGIA- EGYENSÚLY ÖSSZEFÜGGÉSE: MERRE BILLEN A MÉRLEG KARJA? Antal Emese Európai Hidratációs Intézet Az energia-egyensúly az energia felvétel és az energia leadás egyensúlyából áll. Ha az egyensúly zavart szenved, testtömegnövekedés, vagy testtömeg-csökkenés alakul ki. A megfelelő hidratáltság fontos az egészség-, a jó közérzet fenntartásához, de a teljesítményünk is azon múlhat, iszunk-e eleget. Amíg az közismert tény, hogy a változatos étrend segíthet, hogy minden szükséges tápanyagból megfelelő mennyiséghez jusson a szervezetünk, azt kevesen tudják, hogy a változatosság elve a folyadékpótlásban is alkalmazható. A kutatási eredmények alátámasztják, hogy aki naponta többféle italt fogyaszt, az nagyobb valószínűséggel teljesíti a javasolt napi 2-2,5 liter folyadékbevitelt. A krónikus dehidratáltság súlyos egészségi problémákhoz, pl. vesekőhöz, szájüregi betegségekhez, légzési nehézségekhez, csökkenő kognitív funkciókhoz és egyéb mentális problémákhoz vezethet, de a vágyott testtömeg csökkenés is lassabb lehet, ha nem iszunk eleget. Az energia-egyensúly és a hidratáltság összefüggésének vizsgálatakor szem előtt kell tartani azt is, hogy a teljes napi folyadék bevitelbe beszámítandó a nap folyamán elfogyasztott összes ital és élelmiszer víztartalma is, azaz megfelelő választással befolyásolhatjuk testtömegünket. Ehhez ad segítséget az INBÉ, vagyis az Irányadó Napi Beviteli Érték a termékek címkéjén, hogy összehasonlíthassuk a különböző italok tápanyag-összetételét, és az információk alapján azt válasszuk, amelyik a leginkább megfelelő az energiaegyensúlyunk megőrzéséhez. A széles italválasztékot és az édes ízt napjainkban kalória-bevitel nélkül is élvezhetjük, hiszen számos édesítőszer és azzal ízesített üdítő áll a rendelkezésünkre, amelyek biztonságosságát az Európai Uniós és hazai jogszabályok szavatolják. Ezért az Európai Hidratációs Intézet (EHI) szakértői szerint fontos a tájékozottság, a vízháztartás egyensúlyban tartásához leginkább tudatosságra és a megfelelő szokások kialakítására van szükség. Az Európai Hidratációs Intézet (EHI) egy olyan alapítvány, amelynek célja, hogy az emberi hidratációval kapcsolatos szakértelmet az egészség-, a jó közérzet és a teljesítőképesség megőrzésének szolgálatába állítsa. Az Intézetet egy olyan mértékadó információforrás megteremtése érdekében hozták létre, amely a tudományos ismereteket megosztva ráirányítja a lakosság figyelmét a megfelelő folyadékbevitel fontosságára. Az előadás részletesen tárgyalja a hidratáltság és az energia-egyensúly összefüggésében napjainkban megjelent tudományos eredményeket, valamint a korábban leírtak tükrében bemutatja az Európai Hidratációs Intézet létjogosultságát, munkáját és szerepét.

22 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 22 AZ ELHÍZÁS ÉS ANYAGCSEREZAVAR SPECIÁLIS KÉRDÉSEI IDŐSKORBAN Kiss István, Székács Béla Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Budapest alkalmazandó preventív és terápiás antikoaguláns kezelés dózisának vonatkozásában. A testsúly csökkentésével összefüggésben kimutatható volt bizonyos alvadási faktorok szintjének pozitív irányú változása, ugyanakkor az elhízottakban a fokozott fizikai aktivitás hatásáról ellentmondó megfigyeléseket közöltek. ABSZTRAKT NEM ÉRKEZETT. OBEZITÁS ÉS VÉNÁS TROMBOEMBOLIA Farkas Katalin Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Angiológia Profil, Budapest Amikor kardiovaszkuláris halálozásról beszélünk, hajlamosak vagyunk arra, hogy elsősorban az artériás rendszer betegségeire gondoljunk, holott a vénás rendszer thrombotikus megbetegedése következtében kialakuló vénás tromboembolia (VTE) a harmadik leggyakoribb kardiovaszkuláris halálok. Az obezitás gyakoriságának az utóbbi 20 évben világszerte megfigyelt növekedése alapján valószínűsíthető a VTE gyakoriságának növekedése is, mivel az obezitás a VTE egyik ismert rizikó tényezője. A testsúly növekedésével a vénás thrombózis kockázata nő, BMI > 30kg/m 2 esetén az esélyhányados (OR) nőkben 3,36; férfiakban 2,32, a normális BMI-vel rendelkező egyénekhez viszonyítva. A fokozott rizikóban a mozgásszegény életmód, a testsúlynövekedés miatt fokozódó vénás stasis mellett szerepet játszik a különböző prokoaguláns faktorok szintjének növekedése ill. a csökkent fibrinolítikus aktivitás. Elhízásban az utazási thrombozis rizikója is nő. Az obez és morbid obez (BMI > 40kg/m 2 ) betegek VTE rizikóját tovább növeli, hogy kevés objektív adat áll rendelkezésre az elhízott betegekben MODERN ORÁLIS ANTIDIABETIKUS TERÁPIA ÉS STATIN-KEZELÉS 2-ES TÍPUSÚ DIABETESBEN Simonyi Gábor 1, Bedros J. Róbert 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat Lipidológiai Osztály, Kistarcsa 1, Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Főigazgatóság, Budapest 2 A cukorbetegség, ezen belül a 2-es típusú diabétesz gyakorisága világszerte - így hazánkban is- egyre növekvő gyakoriságot mutat. A betegek kezelése során törekedni kell a célértékek elérésére, azonban a nagyon szoros glikémiás kontroll - ahogy azt az ACCORD vizsgálat is igazolta- fokozhatja a kardiovaszkuláris halálozást. Ennek oka a hypoglykémiás epizódok gyakori előfordulása volt. A hypoglykémia számos kedvezőtlen kardiovaszkuláris hatással járhat, amelynek hátterében főleg az ellenregulációban szerepet játszó fokozott szimpato-adrenális aktivitás, illetve a hypokalémia állnak. Hypoglykémia alatt emiatt QT megnyúlás jöhet létre, amely viszont a fatális aritmiák egyik jelentős kockázati tényezője. Hypoglykémia alatt ischaemiás szívbetegségben szenvedőkben gyakoribbak az ischaemiás epizódok is. A fentiek miatt fontos, hogy a cukorbetegség kezelése során olyan készítményeket alkalmazzunk, amelyekkel hypoglykémia veszélye nélkül érhetjük el a megfelelő glykémiás kontrollt. Ismert, hogy a hypoglykémiától való félelem jelentősen csökkentheti az antidiabetikus kezelés

23 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 23 adherenciáját. Ebben nyújt hathatós segítséget ez egyik viszonylag új készítmény család - az incretin tengelyre ható gyógyszerek csoportja-, amelyeknek orálisan adható körét a DPP-4 gátlók alkotják. Ezek közül is kiemelkedik a sitagliptin, amely jelenleg a legszélesebb indikációs körrel és legkevesebb mellékhatással rendelkező a hypoglykémia veszélye nélkül alkalmazható hatásos orális készítmény A diabetes mellitus nagy kockázatú állapot, ha koronária betegséggel társul, akkor már az igen nagy kockázati kategóriába tartozik. Az V. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia és az európai (ESC/EAS) társaságok ajánlásai szerint az LDLkoleszterin célértékek nagy kockázatú állapotban < 2,5 mmol/l, míg igen nagy kockázatú állapotban < 1,8 mmol/l. Diabetesben is elsődleges az LDLkoleszterin célértékek elérése, amelynek első lépése az életmód megváltoztatása, amelyet statin kezelésnek, illetve szükség esetén ennek ezetimibbel történő kombinációjának kell követnie. A statinok diabetogén hatásai is ismertek, amelyek dózis dependensek. Nem cukorbetegben észlelt jótékony kardiovaszkuláris preventív hatásoknak jelentősen nagyobb a pozitív hozadéka, mint az esetlegesen kialakuló diabetes mellitus veszélye, ezért ez nem akadályozhatja meg a gyógyszerválasztást. A statin kezelés diabetes mellitusban jelentősen csökkenti a kardiovaszkuláris eseményeket. A statinok közül a leghatékonyabb rosuvastatinnal érhető el a legnagyobb mértékű LDLkoleszterin szint csökkenés. Az epidemiológiai vizsgálatok szerint a hyperuricaemia szorosan összefügg számos cardiovascularis kórképpel, így a hypertoniával, a metabolikus szindrómával, a koszorúérbetegséggel, a cerebrovascularis betegséggel, a szívelégtelenséggel, a krónikus vesebetegséggel és a vascularis dementiával. A hyperuricaemia jelentőségének újraértékelését számos újabb tanulmány megjelenése indokolta, amelyek egyfelől azt találták, hogy a szérum húgysav szint megemelkedése megelőzi és kóroki tényezője a hypertonia, az obesitas, a diabetes vagy a nephropathia kialakulásának, másfelől több olyan mechanizmust is feltártak (vascularis és renalis endotelkárosító, inflammatorikus, prooxidáns), amelyek magyarázhatják a hyperuricaemia károsító hatásait. A xanthin-oxidáz inhibitor allopurinol igazoltan javítja az endotel diszfunkciót, csökkenti a vascularis oxidatív stresszt és fokozza az ischaemiás területek energiaellátását és szöveti oxigén tenzióját. A legújabb adatok szerint stabil angina pectorisban hatékony antianginás hatású és csökkenti a szívelégtelen betegek mortalitását. A tünetmentes hyperuricaemia kezelése szóba jön nagy cardiovascularis és renalis kockázatú hiperuricaemiás betegekben, így társuló több mint 2 tradícionális rizikófaktor, metabolikus szindróma, diabetes, vaszkuláris betegség (koszorúér, agyér, perifériás érbetegség), vagy krónikus vesebetegség esetén a cardiovascularis kockázat és a vesebetegség progressziójának csökkentése érdekében. ANYAGCSEREZAVAROK ÉS CARDIOVASCULARIS RIZIKÓ- FAKTOROK: A HÚGYSAV SZEREPE Alföldi Sándor Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Kardiometabolikus Centrum, Budapest A TÉNYEKEN ALAPULÓ KOMBINÁLT ANTIHYPERTENZÍV KEZELÉS NAGYKOCKÁZATÚ BETEGEKBEN Járai Zoltán

24 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 24 Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Kardiológiai Profil, Budapest ABSZTRAKT NEM ÉRKEZETT. ÚJ ADATOK AZ OBEZITÁS PARADOXON -RÓL: HEVENY KORONÁRIA SZINDRÓMA TÚL- ÉLÉSE ÉS METABOLIKUSAN EGÉSZSÉGES, FIZIKAILAG FITT ÁLLAPOT Préda István Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Kardiológiai Osztály Populációs adatok igazolják, hogy az obesitás csökkenti az életkilátásokat, illetve kövérekben kardiovaszkuláris rizikótényezők is gyakrabban észlelhetők. A testsúlycsökkentés javítja a rizikó profilt ezért a túlsúlyos és kövér egyéneknek az irányelvek is súlycsökkentést javasolnak. Bár kevés evidencia igazolja, az irányelvek egy része koronária betegségben és szívelégtelenségben is testsúlycsökkentést ajánl. A Svéd Coronarográfiás és Angioplasztikás Regiszter 2005 és 2008 közötti adatai, melyek instabil anginában, STEMI-ben és Non-STEMIben szenvedő betegre terjednek ki, és közülük 84,4% koronarográfiában és szükség szerint perkután coronaria intervencióban (PCI) vagy bypass műtétben (CABG) részesült, meglepő adatokkal szolgált. Függetlenül a lelettől és a műtéti, vagy konzervatív kezeléstől a betegek 3 éves halálozása a legkisebb testsúlyú (BMI < 18,5 kg/m²) kategóriában volt a legmagasabb. A gyógyszeres kezelésben és/vagy PCI-ben részesült túlsúlyos (BMI 26,5 - < 28,5 kg/m²) csoport mutatta a legalacsonyabb 3 éves halálozást és a halálozás egészen a ~ 35kg/m² csoportig csökkent, összehasonlítva a normál (BMI < 23,5 kg/m²) csoporttal. A szignifikáns koronária szűkületben szenvedő és CABGban részesült, illetve gyógyszeresen kezelt normál testsúlyú és túlsúlyos betegcsoportok mortalitása között sem volt különbség. A nagy populáción végzett vizsgálat azt mutatta, hogy a CABG-ben illetve PCI-ben részesült alacsony és normál testsúlyú csoportok halálozása magasabb, mint a túlsúlyos, illetve enyhén obezus betegeké és a BMI és ischemiás szívbetegség halálozásának összefüggése egy U alakú görbével jellemezhető. Az obezitás paradoxon kérdését egy másik svéd tanulmányban túlsúlyos és obezus (BMI 25 kg/m², illetve 30 kg/m²) betegen vizsgálták. A túlsúly/kövérség mértékét nem csak BMI-.ben, haskörfogatban, hanem hidrosztatikus (vízbe merülésen alapuló) érés és/ vagy bőrredő vizsgálatával testzsír % (BF%)-ban is kifejezték. A túlsúlyosok/kövérek fitnesz -ét maximális terheléses vizsgálattal határozták meg és elkülönítettek metabolikusan egészségeseket (metabolikus szindróma maximálisan 1eleme van jelen), és metabolikusan kóros túlsúlyosakat/obezeket. Vizsgálataikkal meghatároztak egy metabolikusan egészséges, de obez fenotípust, amelyben a kardiovaszkuláris mortalitás, szívbetegségre való hajlam és rákhalálozása az obezus, de metabolikusan beteg csoporthoz képest 30-50%-al alacsonyabb. A metabolikusan egészséges, obezus, de fizikailag fitt csoport és metabólikusan egészséges normál BF-el bírók halálozási és betegség - aránya lényegében nem különbözött egymástól. OBEZITÁS PARADOXON ÉS A SZÍV Járai Zoltán Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Kardiológiai Profil, Budapest Ismeretes, hogy az obezitás világszerte megfigyelhető járványszerű terjedésének jelentős hatása van a kardiovaszkuláris

25 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 25 betegségek előfordulására. Irodalmi adatok sokasága igazolja, hogy szoros a kapcsolat a testtömeg és a szív és érrendszeri betegségek kockázata között. A Framingham vizsgálat szerint például 1 kg/m 2 BMI növekedés férfiakban 5%-kal, nőkben 7%-kal emeli a szívelégtelenség kockázatát. Ugyanakkor ismertek olyan epidemiológiai kutatási adatok is, amelyek azt mutatják, hogy a szívelégtelenség prognózisa jobb kövérebb egyénekben, mint soványakban. Ezt a jelenséget obezitás paradoxonnak nevezték el. Az obezitás paradoxon hátterében álló mechanizmusok és tényezők sokfélék lehetnek. Így a jelenség hátterében állhat a BMI meghatározás problematikus volta (különösen közepes BMI kategóriákban, férfiakban és idős egyénekben), valamint a nem akaratlagos fogyás lehetősége mellett az, hogy a szívelégtelenség egy katabolikus állapot, amely esetében az obezitás metabolikus rezervet jelent. Felvetődött az is, hogy az obez egyénekben fokozott TNF-alfa receptor képzés védő hatású lehet (a TNFalfa megkötése révén), vagy éppen az, hogy obez személyekben fokozott védő citokin profil termelés figyelhető meg. Mindenesetre, heveny szívelégtelenség miatt hospitalizációra került diabetesesek, megtartott systolés funkciójú szívelégtelen betegek és nem diabeteses systolés szívelégtelen betegek egy-egy kohortjában egyaránt megfigyelték az obezitásnak bizonyos fokú protektív hatását a mortalitás vonatkozásában. Hasonlóképpen, egy svéd regiszter adatai szerint akut coronaria syndroma miatt coronarographiára került betegekben is észleltek protektív hatást: a BMI függvényében a mortalitás kockázata U alakú görbe alakját vette fel. Az összefoglaló előadás a kórosan nagy testsúly és a szívbetegségek kapcsolatát mutatja be, különös tekintettel az obezitás paradoxonra, az elmúlt évek ez irányú vizsgálatainak tükrében. AZ OBESITAS-PARADOXON ÉS A STROKE Alföldi Sándor, Pongrácz Endre, Farsang Csaba Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Budapest Az újabb vizsgálatok azt találták, hogy az obesitas bizonyos egyénekben, így idősekben, cardiovascularis, renalis és egyéb sorvasztó betegségekben szenvedőkben paradox módon nem fokozta, hanem csökkentette a mortalitás kockázatát. Noha az irányelvek szerint a túlsúly a stroke rizikófaktora és stroke után ajánlott túlsúly esetén a testsúly csökkentése, a klinikai vizsgálatok metaanalízise nem igazolta azt, hogy a testsúly csökkentése mérsékelné akár a stroke kockázatát, akár javítaná annak kimenetelét. Ezzel szemben egyre több adat utal arra, hogy a túlsúlyos vagy obes betegek túlélése kedvezőbb a stroke elszenvedése után. A vizsgálatok szerint a stroke-ot követő túlélés és a szövődmények kockázata az alultáplált betegekben rosszabb volt, mind a normális testsúlyú, mind a túlsúlyos betegekhez képest és a legkedvezőbb eredményt az elhízott betegekben észlelték. A túlsúlyhoz és az obesitashoz kapcsolódó kedvező kimenetel megmutatkozott a korai és a hosszútávú (5 éves) túlélés tekintetében egyaránt. Ezen túlmenően nemcsak a kiindulási testsúly, hanem a testsúly változása is erős előrejelzője volt a kedvezőtlen kimenetelnek: egy prospektív vizsgálat szerint, azok mortalitása szignifikánsan kedvezőtlenebb volt akik több mint 3 kg-ot fogytak a stroke után. Noha az obesitasparadoxon patofiziológiája csak részben ismert, azonban evidenciával jelenleg nem támasztható alá az az ajánlás, hogy stroke után, túlsúly esetén indokolt a testsúly csökkentése. Ellenkezőleg, jelenleg úgy tűnik, hogy a túlsúlyos egyének esetében a stroke rövid- és hosszútávú prognózisa egyaránt kedvezőbb hasonlóan számos más

26 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 26 krónikus cardiovascularis és renalis betegséghez. AZ OBEZITÁS PARADOXONJA KRÓNIKUS VESEBETEGSÉGBEN ÉS VESEELÉGTELENSÉGBEN Kiss István Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Nephrologia-Hypertonia Profil, Semmelweis Egyetem, Geriátriai Tanszéki Csoport, Budapest ABSZTRAKT NEM ÉRKEZETT. MIKOR SZERENCSÉS, HA KÖVÉREK VAGYUNK? Sahin Péter1, Futó Judit2, Topa Lajos1 Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Gasztroenterológiai Profil1, Központi Műtő és Aneszteziológiai Profil2 Bevezetés: Az elmúlt 20 évben a világ népességében 50%-kal nőtt a súlyosan elhízottak száma (BMI >30). Az extrém elhízottak száma (BMI >40) pedig a lakosság körében megduplázódott. Csakúgy, mint a lakosság körében az intenzív osztályokon is nőtt az elhízottak aránya. Egyes tanulmányok alapján az elhízottság gyakorisága intenzív osztályon 31,1%-ot is eléri. Több megjelent tanulmány azt mutatta, hogy az elhízott, súlyos, akut betegek mortalitása alacsony a nem elhízottakéhoz viszonyítva. Az ezzel kapcsolatos meta-analízisek eredménye a józanész megállapításaiba ütközött. Ez késztetett bennünket arra, hogy részletesen átnézzük az ezzel kapcsolatos irodalmat. Módszer: A PubMed adatbázisában felnőtt, gyermek, elhízás, mortalitás, BMI, kritikus állapotú, elhízott és normális testsúlyú betegek kimenetele kereső szavakkal kerestünk. Meta-analíziseket és összefoglaló tanulmányokat tekintettük át. Eredmények: 116 cikket találtunk. Három meta-analízist, 16 összefoglaló tanulmányt vettünk be a részletes elemzésbe. Kiejtettük a nél korábbi cikkeket is. A magas BMI nem mutat fokozott rizikót az intenzív osztályos kezelés során, ami alátámasztja az ún. obezitás paradoxont akut, súlyos állapotú betegeknél is. Viszont fokozott halálozási kockázatot mutat a szagittális haskörfogat, >26 cm cut off mérettel. A kritikus állapotú, túlsúlyos felnőtt betegek mortalitása tehát nem alacsonyabb a normális testsúlyú akut, súlyos betegekéhez képest, ha a szagittális hasméretet veszünk figyelembe. Gyermekek esetében még nem jelent meg ezt megerősítő tanulmány. Konklúzió: Arra a kérdésre tehát, hogy mikor szerencsés, ha kövérek vagyunk, még nincs egyértelmű válasz. Az elvégzett irodalom-elemzés nem igazolja, hogy abdominális obezitás esetén akut, súlyos állapotokban lenne obezitás paradoxon, bár a magasabb BMI önmagában nem fokozza a halálozás kockázatát. Ennek alapján javasoljuk, hogy a szagittális hasméret rögzítését a kórházi tápláltsági állapot felmérésénél súlyos állapotú betegek esetében. A NŐI SZÍV EKG SAJÁTOSSÁGAI Medvegy Mihály 1, Simonyi Gábor 1, Medvegy Nóra 2, Bedros J Róbert 3 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa1, KRKA Magyarország Kft. 2, Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Főigazgatóság, Budapest 3 Klinikusok számára tapasztalatból is ismert az a nagy studyk által alátámasztott tény, hogy a női szív kardiológiai szempontból sok tekintetben különbözik a férfiakétól. Ilyen különbségek például, hogy nőknél gyakoribb tünet a tachycardia, a hosszú QT, később jelentkezik a szívinfarktus, több a tüdőembólia és a szívelégtelenség, de például azonos korú férfiakkal összehasonlítva ritkább a pitvarfibrilláció.

27 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 27 A női szív EKG-ja is különbözhet a férfiakétól: sokkal gyakrabban láthatók olyan repolarizációs eltérések, melyek valamilyen fokú krónikus ischaemiának megfelelnek. Az is gyakran tapasztalható, hogy az ilyen esetekben elvégzett terheléses EKG vizsgálat során ezek a repolarizációs eltérések fokozódnak, akár szignifikáns mértékűvé is válhatnak. A terheléses szívizom scintigráfia ugyancsak gyakrabban jelez perfúziós defektust. Mindezen eltérések ellenére gyakran fordul elő, hogy az elvégzett coronarográfia nem mutat szignifikáns koszorúér eltérést. Ennek az lehet az oka, hogy ilyenkor a panaszok, tünetek, és a nem formálisan női EKG -nak nevezett repolarizációs zavarok hátterében a szívizom egyéb eredetű ischaemiája, elsősorban mikrocirkulációs zavara áll, mely nőkben igazoltan gyakoribb. Ennek pontos okát nem tudjuk, feltételezhető a nőkben nagyobb arányban jelenlévő kardiovaszkuláris rizikófaktorok szerepe, a magasabb szívfrekvencia. Utóbbi hátterében magasabb katecholamin szint is feltételezhető. A szívizom ischaemia hátterében a mikrocirkulációs zavar elkülönítése a koszorúér betegségtől nagyon fontos lenne, hiszen ismert mikrocirkulációs zavar esetén nincs szükség az invazív coronarográfiára. Ugyanakkor tartósan fennálló, akár atípusos mellkasi panaszok és az EKG-n repolarizációs (nemegyszer típusosan szívizom ischaemiára utaló) eltérések esetén a coronarográfiát nehéz elkerülni. A mikrocirkulációs zavar diagnózisának érdekében sorra vesszük a mikrocirkulációs zavart okozó eltéréseket. Néhány ilyen, nőkben gyakoribb ok: az obesitás, hypertonia, kardiális decompenzáció a myocardiális feszességet, a stiffnesst fokozza; a diabetes mikroangiopathiát, interstitiális fibrosist okoz; az emelkedett vérzsírszint a vér viszkozitását rontja; tachycardiában rövidebb a diastolés időtartam; anaemiában csökken az oxigén transport valamennyi esetben romlik a szívizom vérellátása. A megoldás elsősorban a gyógyszeres terápia, de a megfelelő életmódnak is nagy szerep jut. A stiffness oldásában az afterload csökkentő ACE inhibítorok és a fokozott myocardiális kontractiót csökkentő Ca antagonisták az elsődlegesek. A sympatikus aktivitást és szívfrekvenciát csökkentő béta receptor blokkolók is fontosak lehetnek, azonban adásuk a nőkben gyakoribb diabetes, obesitás miatt nagyobb óvatosságot igényel. A sympatikus túlsúlyt csökkentő imidazolin agonisták, nyugtatók adásának ilyen kontraindikációja nincs, és nyilván a pusztán sinus frekvenciát csökkentő ivabradin tachycardiát csökkentő hatása is kedvező lehet a diastoles idő meghosszabbodása miatt (a mikrocirkuláció gyakorlatilag a diastoléban történik). Az atorvastatinnak ismert a kedvező rheológiai hatása. A pentoxiphyllin nemcsak a végtagi perifériás keringésben javítja a microcirculaciót. Az anaemia, a csökkent oxigén saturáció szintén célzott kezelést igényel. Természetesen maga a koszorúér betegség is súlyosbítja a mikrocirkulációs zavart, ezért is történik indokolt esetben coronarográfia, szükség esetén revaszkularizáció. A FIGYELMEZTETŐ JEL Meskó Éva Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa Az egészséges szervezetben kialakuló szervi károsodások számos tényező közremüködésével jönnek létre. Az utóbbi évtized talán legérdekesebb kutatási területe a zsirszövet, mely aktiv endokrin funkcióval önálló, sokirányu rizikószervként müködik. Az obesitas révén fokozatosan kialakuló szervi elváltozások pl. az endothel dysfunctio,az immunrendszer, az emésztőszervek bántalmai, a gyakori

28 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 28 thromboembolias szövődmények hátterében a kövérség haláloki tényezőként jelölhető meg Egy nemzetközi vizsgálat a BMI alapján csoportositotta a vizsgált személyeket, s a kutatók összefüggést kerestek a BMI értéke, s a kapcsolódó mortalitás között.a számadatok tükrében nem hanyagolható el a fokozatosan növekvő testuly, mint a háttérben alattomosan rejtőzködő figyelmeztető jel.az obesitassal járó testsulynövekedés felismerése, gondos nyomonkövetése számos kezdeti stadiumban lévő betegség felismerését vagy megelőzését teszi lehetővé. ÚJ EREDMÉNYEK AZ ARTHROSIS ÉS AZ OBESITAS KAPCSOLATÁNAK KUTATÁSÁBAN Csíki Judit Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Reumatológiai Szakrendelés, Budapest A világszerte egyre elterjedtebb, súlyos fogyatékosságot, jelentős egyéni és társadalmi terhet jelentő ízületi kopás legismertebb rizikófaktorai közé tartozik az elhízás. Az arthrosis kialakulása során a kóros folyamat először a porcban és a vele szoros egységet alkotó subchondralis csontban indul meg, és a porcréteg ezáltal az ízületi rés elvékonyodásában, a subchondralis csont elmeszesedésében, az ízületi peremén osteophyták növekedésében, esetenként a synovialis folyadék felszaporodásában, az ízületi tok és a környező lágyszövetek degeneratív jellegű átépülésében mutatkozik meg. E folyamatokra jelentős hatást gyakorol a túlsúly okozta kóros mechanotranszdukció, melynek részletei a közelmúlt kutatásainak köszönhetően válnak egyre ismertebbé. Ugyancsak nagy szerepet kapnak az arthrosis kialakulásában az adipokinek és a zsírszövetből származó proinflammatorikus citokinek. A mechanotranszdukció során a chondrocyták és osteocyták mechanoszenzorai érzékelik a nyomás különböző paramétereit (ereje, iránya, időtartama stb.). Az inger intracellularis jelátviteli útvonalak segítségével a sejtmagba jut és protektív vagy destruktív hatást fejt ki a porc és a subchondralis csont homeosztázisára. Egyre elfogadottabb az a nézet, mely szerint az obesitas és a vele szorosan kapcsolódó metabolikus szindróma egy alacsony aktivitású krónikus gyulladásnak tekinthető. Ez a gyulladásos folyamat jelentős mértékben felelős az elhízáshoz társuló arthrosisért. A zsírszövetből származó, zömében proinflammatorikus hatású adipokinek, valamint az innen felszabaduló proinflammatorikus citokinek (TNF-alfa, Il-1, Il-6, Interferon-béta stb.) katabolikus hatást gyakorolnak a porcanyagcserére. A fentiekben röviden ismertetett folyamatok rámutatnak az elhízás és az ízületi kopás között fennálló, egyre több kutatási eredménnyel alátámasztott, összetett kapcsolatra. Az előadás célja e kapcsolat bemutatása. EGY FECSKE NEM CSINÁL NYARAT Kántor Irén, Kántor Katalin, Antal Csilla Jósa András Oktató Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kht. Gyermekosztály, Gyermekrehabilitációs részleg, Nyíregyháza Gyermekosztályunkon az endokrin gondozás keretein belül gondozzuk az obes gyermekeket. Évközben ambuláns ellátásban részsülnek. Dietetikai és mozgásterápiájuk az endokrin szakrendelés illetve a gyermekrehabilitációs osztály kooperációjában valósul meg. Nyári szünetben azonban lehetőség van az extrém obes gyermekeknek bentfekvéses

29 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 29 keretek között intenziv terápiában részt venni. Ambuláns keretek között vizsgáljuk ki alapbetegségeiket. A bentfekvés során az obesitás legfontosabb összetevőire fókuszálni. Strukturált, 2 hetes programban vesznek részt. A program összetevői: Mozgásterápia (szárazföldi és vízi mozgás) Psychoterápia- egyéni és csoportos Dietoterápia (elméleti és gyakorlati foglalkozások: kalória mérés, számolás, vásárlási próba, módszerek) Szocioterápia és médiaismeretek (éttermi étkezések, gyorsétkezdék közösen, közös filmnézés és a média eszközeinek a tanulása) Célcsoport a felső tagozat illetve a gimnáziumi korosztály. A program legelején és végén a szülőkkel való találkozás, a szülői kooperáció kialakítása. Noha válogatott motivált beteganyag vesz részt ezeken a táborozásokon, eredményeink egyenlőre még nem bíztatóak. A családi környezet átalakítására lenne szükség valamint a programban részt vevő gyermekek hosszútávú utánkövetésének a fegyelmezettebb végigvitelére. INTÉZETI SÚLYCSÖKKENTŐ KEZELÉSBEN RÉSZT VEVŐK ÉLETMINŐSÉGÉNEK FELMÉRÉSE Czeglédi Edit Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest Bevezetés: Az elhízás az egészséggel kapcsolatos életminőség jelentős csökkenését eredményezheti, ugyanakkor egyesek szerint az életminőség javulása a súlycsökkentő kezelések hatékonysági mutatójának tekinthető. Vizsgálatunk célja az elhízással kapcsolatos életminőség romlása kockázati tényezőinek feltárása volt. Módszerek: Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban a Szent Imre Kórház Lipidológiai Profilja intézeti súlycsökkentő kezelésének páciensei vettek részt (n=339; 19% férfi). Átlagéletkor 50,2 év (SD=13,47 év; terjedelem: év). BMI-átlag 38,6 kg/m 2 (SD=7,58 kg/m 2 ; terjedelem: 25,1-79,3 kg/m 2 ). Mérőeszközök: Elhízáshoz Való Alkalmazkodás Kérdőív; önbeszámolós antropometriai adatok; az egészségi állapot önmegítélése; a kezelt betegségek típusa és száma; CES-D Depresszió Skála; Rosenberg Önértékelési Skála; a Testforma Kérdőív rövidített 14 tételes változata; Elhízással Kapcsolatos Hiedelmek Skála. Eredmények: A nők életminősége szignifikánsan és közepes mértékben rosszabbnak bizonyult, mint a férfiaké (W (118) =4,000; p<0,001; Cohen d=0,50). A korrelációs elemzések eredményei szerint az életkor kivételével valamennyi vizsgált változó szignifikáns (p<0,001), és a várakozásnak megfelelő irányú, zömében gyenge és mérsékelt erősségű lineáris kapcsolatot mutatott az elhízással kapcsolatos életminőséggel. A testtel való elégedetlenség (r=0,61; p<0,001) és a depresszió (r=0,53; p<0,001) erős kapcsolatban állt az életminőség romlásával. A többváltozós lineáris regresszió elemzés eredményeképpen a súlyfelesleg mértéke, az egészségi állapot szubjektíve kedvezőtlenebb volta, a testtel való elégedetlenség, a testsúlykontroll költséges voltával kapcsolatos hiedelmek, az elhízás kedvezőtlen társas és esztétikai következményeivel kapcsolatos hiedelmek és a depresszió magyarázó ereje emelkedett ki az elhízással kapcsolatos életminőség vonatkozásában. Következtetés: A kurrens nemzetközi szakirodalom szerint a pszichológiai distressz hozzájárulhat az egészségtelen ételválasztáshoz és a mozgásszegény életmódhoz; emellett gátját képezheti a súlycsökkentő kezelés keresésének és

30 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 30 ronthatja egyes kezelési megközelítések hatékonyságát. Ugyanakkor a mentális jóllét javulása elősegítheti a testsúlykontrollt szolgáló viselkedésváltozások megjelenését és a testsúlymenedzselés sikerességét. Az elhízással kapcsolatos életminőség romlása kockázati tényezőinek vizsgálatával kapott eredményeink intervenciós pontokra mutatnak rá. A testtel való elégedetlenség mérséklése, a depresszió csökkentése, vagy az önértékelés javítása egyaránt elősegítheti a súlyfelesleggel bírók életminőségének javulását, hozzájárulva a súlycsökkentő kezelés sikerességéhez. GYERMEKKORI OBEZITÁS Szamosi Tamás Semmelweis Egyetem ÁOK II. sz. Gyermekklinika ABSZTRAKT NEM ÉRKEZETT. DASH, WEIGHT WATCHERS, MEDITERRÁN, MOMOT DIÉTA ÉS TÁRSAIK Audikovszky Mária Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Lipidológiai Profil, Budapest 2012 végén a Medscape Internal Medicine megjelentette az év legjobb diétáinak rangsorát. A DASH volt a legjobb a sorban, a TLC követi, majd a 3. helyen holtversenyben a Weight Watchers, a Mayo Klinika és a Mediterrán diéta következik. Ezeket a Biggest Loser, az ORNISH, a Dukan és utolsóként a Paleolit diéta követte. Magyarországon a Google listája szerint a Glikémiás index diéta volt a legkeresettebb, de elől szerepelt az Atkins, a Norbi diéta is, sőt olyan orvosilag elfogadhatatlan diéták, mint a léböjtkúra és a káposztaleves is belekerültek. Ami az amerikai rangsort illeti, a két éllovast nem az elhízásra, hanem sószegénysége miatt a hypertonia (DASH), illetve zsír- és koleszterin korlátozása miatt a hypercholesterinaemia kezelésére kreálták (TLC). A zsírszegény (low-fat diéták) 20 éves erőltetése utáni kudarcára utal, hogy a 9 diétából 7-ben a gyorsan felszívódó szénhidrátok helyett a teljes őrlésű gabonatermékek fogyasztását preferálják. Emellett a DASH-ban a sóbevitelt és a zsírbevitelt korlátozzák. A Mediterránban a zöldség-, olívaolaj- és halfogyasztást, a Weight Watchersben a csoportos diétázást, pontrendszerrel történő kalóriakorlátozást, a Mayo Klinika diétájában a zöldségeket, a zsírszegény ételeket, a fehérje fogyasztást, növényi olajokat, a Biggest Loserben egy kalóriabevitel redukciót, fokozott fizikai tréninget szorgalmaznak. Az ORNISH diéta egy lacto-ovo vegetáriánus étrend, komplett szénhidrátok bevitelével fehérjeszegényen, a Dukan diéta kalóriaszámlálás nélküli, bőséges fehérjebevitelt javasló étrend. A Paleolit diéta a gabonaféléket, burgonyát, tejtermékeket kizárja az étrendből, a vadászó-gyűjtögető életmódra hivatkozása tudománytalan. Egyedül a hivatalos amerikai TLC zsírés koleszterinszegény diéta nem korlátozza a szénhidrátokat, hanem a koleszterinszintre fókuszál. A tárgyalt diéták elnevezése nem táplálkozástudományi kategóriákat (energiabevitel, tápanyag összetétel) jelölnek, hanem népszerűségüket biztosító közkeletű elnevezésekkel operálnak. Az összehasonlítás szerint rövid, de hosszabb távon is kb. 3 kg-ot lehet velük fogyni, legtöbbet a Weight Watchersszel sikerült, 3,8 kg-ot. Ha a fenti értékeléseket összevetjük az új diétás trendet kifejező új MOMOT ajánlással, akkor az elektíven tükrözi a fenti diéták összetételének kedvező vonásait, az kcal-s, magas glikémiás indexű szénhidrátokban korlátozott, fehérje- és rostdús étrendet,

31 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 31 mellyel az első fél éven belül 3-4 kg-mal többet lehet fogyni, mint a low-fat diétával. A TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOT FELMÉRÉSE A GASZTRÓENTE- ROLÓGIÁN Varga Mária Szent Imre Kórház,a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Dietetika Szolgálat, Budapest kiszűrésének fontosságát. Esetismertetésem az elhízás kezelése során kialakult extrém szövődményekről számol be.a betegeink szakorvosi gondozásának része a dietetikai ellenőrzés, amely során követhetem a betegek tápláltsági állapotának alakulását. Összefoglalva: Dietetikai kezelés fontos és elhagyhatatlan része a beteg tápláltsági állapotának szakszerű meghatározása, amely segít a diétás terv kidolgozásában és az orvosi munka hatékonyságában. A dietoterápia Hippokratesz óta változó, de mindig fontos szerepet töltött be a különböző betegségek gyógykezelésében. A diéta tágabb értelemben szabályozott életmódot napjainkban szabályozott élelmezést, gyógyélelmezést jelent, amely számos betegség kezelésének fontos része. A szakszerű diétás kezelés első teendői közé tartozik a beteg tápláltsági állapotának felmérése.,amely antropometriai mérések, táplálkozási anamnézis, és laboratóriumi adatok felhasználásával történik. 1./ Az antropometriai felmérés: mért és számított adatokból áll. 2./ A táplálkozási anamnézis :A beteg személyi adatait, a betegségeit, életkörülményeit, fizikai aktivitását és kiemelten az étkezési szokásaira vonatkozó kérdéseket tartalmazza.( étkezések száma, helye, élelmiszerek stb ). 3./ A tápláltsági állapot megítélésére szolgáló biokémiai mutatók: szérumparaméterek, vizelet értékek. 4./ A fizikai vizsgálattal észlelhető jelek: haj,bőr, fogíny stb. Miért is van szükség ilyen összetett vizsgálatra? Napjainkban sincs még egy olyan mutató, amely komplex módon tükrözné a beteg tápláltsági állapotát. Az előadásom második részében a Gasztóenterológiai profilon végzett munkám során felmért páciensek tápláltsági adatit ismertetem. Kiemelem az elhízott, de minőségileg alultáplált betegek A SZÉNHIDRÁTSZEGÉNY UPDATE LISZT SZEREPE ELHÍZOTTAK DIÉTÁJÁBAN Schobert Norbert Norbi Update International Kft., Budapest A 70-es években az USA-ban az infarktus járvány megállítására koleszterinszint csökkentő zsírszegény diétát propagáltak. Ezután az emberek zsír helyett több szénhidrátot fogyasztottak, így hiába csökkent a koleszterin (Ch) szint, az elhízás (BMI > 30 ts.kg/m2) viszont 14,7%-ról 30%-ra nőtt. Atkins kardiológus ezzel szemben szénhidrát (CH) szegény (low-carb) diétát indított. Ezt tudományosan is megmérette és felülmúlta a LEARN, ORNISH, ZONE hivatalos diétákat. Egy low-carb high-protein diétával vizsgálatokban fél év alatt 3-4 kgmal többet lehetett fogyni, mint a low-fat étrenddel. Az elhízottak fél év után már nehezen tartják a diétát, a kenyér, tészták eltiltását. Atkins CH szegény lisztek előállítását, forgalmazását kezdte meg. Magyarországon először az update lisztben valósult meg, hogy a búzaliszt 76%-os CH tartalma helyett csak 30% a CH tartalma, melyet szójafehérjével, rostokkal, cellulózzal, psylliummal, polidextránnal, tojásfehérjével egészítettünk ki. Klinikai vizsgálat volt hivatva igazolni, hogy az update liszttel készült különböző termékek élvezeti értéke, fogyasztó hatása

32 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 32 ekvivalens-e a hagyományos diétával. A Szent Imre Kórház Lipid Részlegén zárt intézeti körülmények között 2x40 fő elhízotton végeztek összehasonlító vizsgálatot update és hagyományos diétán levők között, azonos kalóriatartalmú (600 kcal/nap) és kétféle tápanyag-összetételű diétán. Az ételek élvezeti értékét a résztvevők szignifikánsan jobbnak minősítették az update csoportban (10-es skálán 7,7 versus 6,98), akik heti átlagra számolva mérsékelten többet is fogytak (3,47 versus 3,22 kg, p <0,08). Az update liszttel és diétával 3 dolog kedvezően megoldható. Kevesebb CH kerül felvételre (csökken a glikémiás terhelés, a glycemic load GL), alacsonyabb glikémiás indexű (GI) ételek kerülnek fogyasztásra és elkerülhetjük a gyorsan felszívódó magas GI-ű ételeket. Utóbbiak ugyanis gyors vércukorszint emelkedést, heves inzulinválaszt váltanak ki, melynek hatására a glikogén és zsírsav szintézis fokozódása, a zsírsavak triglicerid formában történő raktározása következik be. Előnyeihez tartozik még, hogy fél év diéta után is lehet folytatni az update liszttel készült kitűnő termékek fogyasztását, a köretektől a desszertekig, így a betegek compliance-e fenntartható, nem hagyják abba a diétát. A fenti vizsgálat óta az update liszt 10, 6, 3,5%-os szénhidráttartalmú összetételét is előállítottuk. A szénhidrát (CH) bevitel jelentős csökkentése megóv az éhséget okozó vércukorszint ingadozásoktól, csökkenésektől, így a felesleges túltáplálkozás, a kalória bevitel is csökken. A fenti metódus kedvezően felhasználható a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) diétás ajánlásának végrehajtásában is. HELYZETKÉP A FELMÉRÉSEK TÜKRÉBEN Kubányi Jolán Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Az elhízás járványszerű terjedése világméretű problémaként kezelendő, hiszen 500 millió elhízott és 1,4 milliárd túlsúlyos ember él a Földön. Mi több, ezek a számok évről-évre emelkedő tendenciát mutatnak. Hazánkban minden ötödik ember túlsúlyos. Az OTÁP 2009-es felmérése szerint a nők 61%-ka elhízott, a férfiak 63%-ka pedig túlsúlyos. A mért eredmények alapján a BMI átlaga a hazai felnőtt lakosságnál 27,3 kg/m2 volt. A helyzetet tovább súlyosbítja a gyerekkövérség hazai terjedése, amely követi a nemzetközi trendeket. A magyar gyerekek nincsenek jobban elhízva az európai átlagnál, ugyanakkor sokkal több a kövér fiú, mint a lány. Ez nem pusztán esztétikai probléma, mivel egészen fiatal életkorban kialakulhatnak olyan kóros folyamatok a túlsúly következtében, amelyek később krónikus betegséghez vezetnek. A probléma mielőbbi megoldása nyilvánvaló, hogy nem tűr halasztást. A dietetikus szakembereknek elsősorban a megelőzésben van jelentős szerepük, de a kezelésben is nélkülözhetetlen feladatuk van. Hatékony eredményt elérni azonban csak széleskörű társadalmi és szakmai összefogással lehet. DIVAT DIÉTÁK MÚLÓ HÓBORT VAGY TERÁPIÁS ESZKÖZ? Szűcs Zsuzsanna Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége A túlsúly és az elhízás egyszerű esztétikai problémából modern világunk legjelentősebb népegészségügyi kihívásává nőtte ki magát, mely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint napjainkban globálisan 1,4 milliárd felnőttet és 40 millió gyermeket érint. A kívánatosnál magasabb testtömeg számos krónikus kórkép, többek között szívkoszorúér betegségek, stroke, diabetes, degeneratív ízületi betegségek

33 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 33 (osteoarthritis) és egyes daganatok kialakulásának esélyét növelő, progresszióját rontó tényező. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a túlsúly és az annak következtében kialakuló betegségek nagyrészt megelőzhetők. A leghatékonyabb eszköz az egyén kezében az életmód megváltoztatása, azon belül is az olyan hétköznapi és könnyen megvalósíthatónak tűnő ajánlások, mint a fizikai aktivitás fokozása, valamint az étrend ésszerűsítése, az azt felépítő élelmiszerek helyes kiválasztásán keresztül. Annak ellenére, hogy a táplálkozástudományi szakemberek és egészségügyi hatóságok néhány jól körülhatárolt ajánlás (pl. a zöldség és gyümölcsfogyasztás növelése, a jelentős zsír és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának mérséklése stb.) formájában kijelölték a megoldáshoz vezető utat, a javaslatok megvalósítása a mindennapokban, a fogyókúrázót támogató konkrét iránymutatás és praktikus tanácsok hiányában, gyakran kudarcot vall. Ezt tetőzi az a tény, hogy az evidenciák mentén felépített, az egyén hosszútávú érdekeit (pl. hiány betegségek megelőzése, testtömeg karbantartás) is figyelembe vevő testtömegcsökkentő étrend mérsékelt, csupán heti fél-egy kilós fogyást ígér, ami bár hetek-hónapok távlatában meggyőző eredményre vezet, a mindennapokban kevéssé lelkesítő lehet. Ezt az űrt töltik ki a látványos karcsúsodást ígérő, az egyes élelmiszer- és tápanyagcsoportokat előnyben részesítő, míg másokat háttérbe szorító étrendek, amelyeket népszerűségük és terjedésük jellegzetességei miatt gyakran divat diétáknak is neveznek. Ezek az étrendek csoportosíthatók például a domináns makrotápanyag mentén, így említhetők jellemzően fehérjetartalmú élelmiszereken alapuló (pl. Atkins, paleolit), jellemzően szénhidráttartalmú nyersanyagokból felépített (pl. rizs diéta, különböző gyümölcs-kúrák), valamint jellemzően magasabb zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztását ajánló (pl. tejszínhab-eper diéta) divat diéták. A kört bővítik az egyes élelmiszer csoportok időbeli elválasztásával operáló étrendek (pl. az elválasztó diéta vagy a testkontroll módszer), de ide sorolhatók még a különféle szélsőséges ivőkúrák (pl. juharszirup diéta) is. Az előadás során, a teljesség igénye nélkül, bemutatjuk a divatos diéták jellegzetes csoportjait, megvilágítjuk esetleges helyüket a túlsúly étrendi kezelésében, alkalmazásuk előnyeit, potenciális kockázatait, valamint összefoglaljuk a meghatározó táplálkozástudományi szervezetek, egészségügyi hatóságok szakmai állásfoglalását a témában. A DIETETIKUSOK SZEREPE AZ ELHÍZÁS MULTIDISZCIPLINÁRIS KEZELÉSÉBEN NEMZETKÖZI KITEKINTŐ Tóth Bernadett Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Az elhízást a WHO 1998-ban betegségnek nyilvánította és azóta nem csak a Világszervezet, de számos egyéb európaiés nemzetközi szakmai szervezet is napirendjére tette a túlsúlyra és elhízásra irányuló állásfoglalások és irányelvek kidolgozását. Ezek a szakmai standardok mind egyetértenek abban, hogy az elhízás kezelése egy multidiszciplináris csapat közreműködésével lehet elegendően hatékony, melyben a dietetikus szakembereknek elengedhetetlen szerepük van. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) 1994 óta tagja az Európai Dietetikus Szövetségnek, így lehetősége nyílik együttműködni a különböző európai országok szakembereivel az olyan krónikus betegségek, mint az elhízás kezelésére vonatkozó irányelvek kidolgozásában is ben kidolgozásra és elfogadásra

34 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 34 került az Elhízás kezelésére vonatkozó állásfoglalás is, melynek legfőbb üzenete, hogy a dietetikus szakember tudására a megelőzéstől kezdve a kezelésen át az utánkövetésig minden folyamatban és minden területen - az oktatásban, az alapés szakellátásban, az élelmiszeriparban, a médiában, a munkahelyeken és a döntéshozó szerveknél is szükség van ben az EFAD és a DIETS Thematic Network (Dietetikusok a dietetikus oktatás és képzés standardjának fejlesztéséért) együttműködése következtében megalakult az European Specialist Dietetic Network is, melynek célja, hogy a különböző szakterületekre specializálódott dietetikusokat összefogja. E szakterületek egyike az elhízás. A szakcsoportok a 2012 októberében tartott 6. DIETS-EFAD Kongresszuson tartották első műhelymunkájukat, melynek keretében az elhízás kezelésének és megelőzésének Európa- és világszerte elterjedt koncepcióit is megvitatták. Az előadás ebbe és egyéb elhízásra irányuló nemzetközi programba is betekintést ad. A TÚLSÚLYOS BETEG ÉS A GYAKORLÓ DIETETIKUS A HÉTKÖZNAPOKBAN Kovács Ildikó Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége A túlsúllyal küzdők egy része előbb-utóbb dietetikussal is találkozik. Nem mindegy mikor, és milyen előzetes vizsgálatok, vagy éppen fogyókúrás próbálkozások után. Az előadásban egy dietetikus tapasztalatai, és ebből levont következtetései, elvi és gyakorlati ajánlásai szerepelnek. Szó esik az orvos és dietetikus együttműködésének kereteiről, a túlsúly meghatározásáról, a BMI és testzsír kapcsolatáról. Említés történik arról, hogy a túlsúllyal és táplálkozással kapcsolatban milyen ismeretek, vagy annak hiányai vannak a betegek körében. A tapasztalatok alapján összegzésre kerül milyen személyes, vagy életviteli tényezők segítik, vagy éppen akadályozzák a helyes táplálkozás megvalósulását. Mi a szülők, a család, a tágabb környezet, a munkahely a media szerepe. Szóba kerül a testmozgás, és a kommunikáció jelentősége. Mindezek után pedig ajánlás kerül megfogalmazásra egy dietetikai rendelés protokollja tekintetében, és magválaszolásra kerül a van-e csoda? kérdése. EPIKARDIÁLIS ZSÍRSZÖVETI KOMPARTMENT ÖSSZEFÜGGÉSE KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓ- FAKTOROKKAL: BUDAKALÁSZ EPIDEMIOLÓGIAI VIZSGÁLAT Merkely Béla, Maurovich-Horvat Pál Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem Háttér: Az epikardiális zsírszövet egy metabolikusan aktív zsírszöveti raktár, amely a koszorúér-betegség kialakulásában önálló kóroktani szerepet tölthet be. Vizsgálatunkban az epikardiális zsírszövet térfogata (EVF) és a hagyományos (kardiovaszkuláris) kockázati tényezők közötti összefüggést kívántuk meghatározni tünetmentes magyar populációban. Módszerek: Koszorúér-betegség klinikai tüneteit nem mutató egyéneket vizsgáltunk (n=96, 41% férfi, átlagéletkor 63,5±9,1 év) 256-szeletes computer tomográfiás módszerrel (Philips Brilliance ict, 120 kv, 80 mas, 2x128x0,625 mm) az EFV meghatározása céljából. Az EFV összefüggését analizáltuk az életkorral, a nemmel, a haskörfogattal, a 2-es típusú diabetesszel (T2DM), hypertoniával (HT), hyperlipoproteinaemiával (HLP) és a nagy szenzitivitású C-reaktív proteinnel (hscrp). Eredmények: Az átlagos EFV 108,1±43,1 cm3 (27,9-283,9 cm3) volt. Az EFV szoros összefüggést mutatott a haskörfogattal (r=0,63, p<0,0001). Szignifikáns különbség volt az EFV értékében férfiak és nők között (124,2±51,2 vs. 97,0±32,7 cm3,

35 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 35 p=0,002), magas vérnyomásban szenvedő és nem szenvedő betegek (107,0±27,1 vs. 92,4±40,3 cm3, p=0,006) és T2DM-ben szenvedő és nem szenvedő betegcsoport között (137,5±56,7 vs. 103,2±41,8 cm3, p=0,015). Nem volt értékelhető különbség az EFV értékében a HLP (112,5±43,4 vs.102,6±48,4 cm3, p=0,34) és a hscrp (hscrp szint 3 mg/l vs. <3 mg/l, 107,8±47,1 vs.108,3±40,4 cm3, p=0,96) vonatkozásában. Multivariációs analízist követően a haskörfogat az EFV független prediktora maradt mind férfiaknál (p=0,0012), mind nőknél (p=0,0012), továbbá nők körében az életkor az EFV független prediktora (p=0,0008) volt. Következtetések: A haskörfogat szoros korrelációt mutat az epikardiális zsírszövet mennyiségével a többi hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőtől függetlenül. A haskörfogat meghatározása értékes információval szolgál az epikardiális zsírszöveti raktárak mennyiségére vonatkozóan. MÍTOSZOK ÉS ÉRZÉKCSA- LÓDÁSOK. KÖRNYEZETÜNK ÉS AZ ELHÍZÁS KAPCSOLATA. Csíki Sándor Food & Wine Naponta átlagosan 250 étkezéssel kapcsolatos döntést hozunk, miközben döntéseink rendszerét, étkezési szokásainkat számtalan, egymástól látszólag független környezeti tényező is jelentősen befolyásolja, sokkal inkább, mint azt a legtöbben gondolják. E környezeti faktorok, színek, fények, hangok, illatok, kontrasztok, pozíciók, arányok, elrendezések, formák, méretek, az étkezőtársak száma, az ételek elnevezése, mind mérhető és számottevő hatással vannak az elfogyasztott ételmennyiségre, ezzel pedig az elhízásra. Brian Wansink és mtsai (Food and Brand Lab, Cornell University) kutatásai szerint az elhízás járványszerű terjedéséért nem az akaraterő hiánya, az éttermek és étel automaták a felelősek, hanem sokkal inkább az otthoni szokásaink, környezetünk és választott eszközeink - ezért a fogyást is környezetünk és napi rutinunk változtatásával támogathatjuk leghatékonyabban. AZ ELHÍZOTT CUKORBETEGEK DIETOTERÁPIÁJA Bakos Panna Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Dietetikai Szolgálat A cukorbetegek és elhízottak száma egyre növekszik a világban. A diabetes felmérések szerint 2011-ben 366 millió embert érintett, 2030-ra az előjelzések szerint 552 millióra fog nőni a számuk. Magyarországon az elhízott lakosság aránya 18-20% az OECD felmérése alapján. A választott témám is e betegség kezelésének lehetőségeit járja körül dietetikus szemmel. Fontosnak tartom a diabetes, illetve az obesitás fogalmának, fajtáinak, lehetséges kezelésüknek tisztázását, kiemelve a dietoterápia elemzését. A dietetikus feladata a beteg tápláltsági állapotának felmérése, meghatározása. Az eredmények birtokában konzultál a szakorvossal, majd a tápanyagigényt megállapítják. A betegeinknél az elsődleges cél az optimális vércukor szint elérése a napi elfogyasztandó energia megszabása. A következő lépés az étkezések mennyiségi és minőségi szénhidráttartalmának előírása. A páciens motivációjának érdekében, folyamatos szakmai kontroll szükséges. Fel kell hívni a beteg figyelmét az ideális fogyás feltételeire a normál vércukorszint fenntartása mellett. Az 1 kg testtömeg 7000 kcal-át jelent, így optimálisan heti maximum 0,5-1 kg adható le. A visszahízás esélye egy éven belül a

36 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 36 szakirodalom szerint 90-95%. Esetismertetésemben egy 44 éves 48-as BMI-vel rendelkező Metforminnal kezelt cukorbeteg nő dietoterápiájának gyakorlati megvalósítását mutatom be. Kiemelve foglalkozom a mozgás és a dietoterápia összhangjával, amely komplexen alkotja e betegségben szenvedők hosszú távú sikeres kezelését. LÉTVÁGY A TUDATOS EGÉSZSÉG: EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM ELHÍZÁSBAN ÉRINTETTEKNEK BÉKÉSCSABÁN. ÖNISMERET Galambosné Varjú Blanka 1, Gyimesi András 2, Dr. Buki Mária 2, Szabóné Dr. Kállai Klára 3, Bakos Orsolya 2, Leszkó Edit 1, Mikóczi Erika 1, Novák Magdolna 1, 1 Sorsfonó Önismereti Egyesület, Békéscsaba 2 Réthy Pál Kórház, Békéscsaba 3 Pszichológiai Tanácsadó, Békéscsaba Háttér: Hazánk felnőtt lakosságának 60%- a, iskoláskorú lakosságának 20%-a él kisebb-nagyobb súlyfelesleggel. A populáció szintű súlygyarapodás elsősorban a fokozott kalóriabevitelnek és az ülő életmódnak köszönhető, azonban a lelki tényezők is kitüntetett szereppel bírhatnak. Már a mérsékelt (5 10%-os) súlycsökkenés is statisztikailag és klinikailag szignifikáns előnyökkel jár a testi és a mentális egészség vonatkozásában egyaránt. A hosszú távon is hatékony, többkomponensű, jól átgondolt életmódváltó programok azonban csak elvétve fordulnak elő hazánkban. Ezek egyike az előadás során bemutatásra kerülő Létvágy program. A program célja: az elhízott, az egészségükért tudatosan tenni vágyó felnőttek testsúlymenedzselésének elősegítése és mentális egészségének javítása A program struktúrája: A Létvágy program három egymást követő blokkból épül fel. A viselkedésterápiás alapokon nyugvó életmód csoport célja az egészségtudatos életvitelhez szükséges ismeretek átadása és a testsúlymenedzselést szolgáló készségek fejlesztése. Részei: egészségügyi állapotfelmérés, edukáció, pilates torna. A konfliktuskezelő (asszertív) csoport során a résztvevők elsajátítják a stressz- és konfliktuskezelés, az érzelem-felismerés, az érzelmekkel való konstruktív bánásmód különböző formáit. E készségek fejlesztése a mentális egészség és a társas kapcsolatok javításán túl a testsúlykontrollt is szolgálja. A pszichodráma csoportban történő részvétel pedig módot ad az elhízásban szenvedők érzelmi, kapcsolati konfliktusainak feltárására és korrekciójára. Ezzel párhuzamosan az elhízás mögötti személyiségszerkezet sajátosságainak, fejlődési elakadásainak átdolgozására is irányul. Hatékonyság: Az előzetes eredmények szerint a Létvágy program ígéretes módja az elhízás kezelésének. A közeljövőben megkezdődik a program hatékonyságának vizsgálata randomizált kontrollcsoportos klinikai kutatás útján. A PSZICHOFARMAKONOK META- BOLIKUS KOCKÁZATA Ferencz Csaba Szent Imre Kórház,a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Pszichiátriai Osztály, Budapest A Pszichiátria forradalmi változásának köszönhetően korszerű készítmények kerültek terápiás arzenálunkba, gyógyíthatóvá téve a ma már népbetegségnek számító pszichés zavarok többségét. Használatuk a pszichiátria keretein túlmutatva a medicina egész területén mindennapossá vált.

37 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 37 Az előadás szeretné felhívni a figyelmet a napjainkban használt korszerű antipszichotikumok, antidepresszivumok, anxiolitikumok, és fázisprofilaktikumok mellékhatásaként megjelenő metabolikus kockázatokra. A terápia beállításakor követendő ajánlásokra és a már kialakult mellékhatások esetén javasolt teendőkre. AZ ELHÍZÁS ÉS A DISCUS DEGENERÁCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSE Ferenc Mária Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest A múlt évi MOMOT kongresszuson beszámoltunk az obezitás és a gerincbetegségek kapcsolatáról, az elhízás következtében megváltozott spinopelvikus egyensúlyról, a járásminta átalakulásáról, valamint a túlsúly és discus degeneráció kapcsolatáról. Bár jól ismert az tény, hogy nincs átfogó egyetértés a derékfájdalom és a discus degeneráció viszonylatában, de a két fenotípus között létezik egy közös anyagcsereösvény, amely a nucleus pulposus anyagcseréjét is irányítja - valamint olyan genetikai determináltság, amely mindkét állapotra meghatározó, s az elhízottság interakcióba léphet a genetikai rizikófaktorokkal, melyek befolyásolhatják a discus degeneráció kockázatát. Számos korábbi kutatás hangsúlyozta már az obezitás, az örökletes tényezők és discus degeneráció, valamint a nem specifikus derékfájdalom kapcsolatát, de az utóbbi évek új eredményei erre vonatkozóan egyre meggyőzőbb adatokat szolgáltatnak. Előadásunkban a legfrissebb irodalmi adatok bemutatásán keresztül szemléltetjük a túlsúly, a genetikai tényezők és discus degeneráció, valamint s derékfájdalom szinergista hatását, megemlítve egy-egy elméleti szintű új terápiás próbálkozást. AZ ELHÍZÁS ÉS A LAPA- ROSZKÓPIA Bencsik András, Sziller István, Rákóczi István, Barna István, Urbán Márta Szent Imre Kórház,a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Szülészetnőgyógyászati Osztály Napjainkban a fokozott súlyfelesleg, az elhízás, egyre inkább népbetegséggé válik. Ezzel egy időben a magasabb, mint 30-s BMI-vel rendelkező betegek esetében is előfordul olyan betegség, mely műtéti megoldást igényel. Az elhízás, mely önmagában is betegség, megnehezíti a műtéti előkészítést, a beavatkozás alatt az altató orvosi team feladatait, meghosszabbítja a beavatkozások idejét, nehezíti az utógondozást, a rehabilitációt és emellett számos egyéb nehézséget, komplikációs lehetőséget okozhat. A hastükrözés a nőgyógyászati műtétek egy részénél számos előnnyel jár. Az elhízott paciensek esetében ezeket az előnyöket ki lehet használni. Napjainkban, jól felszerelt kórházi körülmények között, a nőgyógyászati terület betegségeinek több, mint 60%-ban a laparoszkópia jelenheti a betegek számára a műtéti terhelés csökkentését, a gyorsabb postoperatív rehabilitációt. Az előkészítés megfelelő kivizsgálás, a társult betegségek gyógyszeres beállításával, a társszakmákkal együtt, fokozott gondossággal történik. A felkészítés, a speciális behatolási módok, a műtét technikai kivitelezése, az elhízásból adódó szövődmények ritkább előfordulásához, a postoperatív ápolási idő lerövidüléséhez, a kórházi kezelés hatékonyságához és a munkába történő korai visszaálláshoz vezetnek. Az előadás ezekről a fontos, az egészséget, a gyógyulást, a műtét utáni szövődmények csökkentését befolyásoló tényeket foglalja össze, kiemelve a gyógyításban résztvevő egységek együttműködésének fontosságát. Az előadás végén esetismertetésünkben egy

38 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 38 kocsánya körül megcsavarodott, akut hasi történést okozó, közepes méretű petefészek tömlő összefoglaló műtéti megoldását mutatjuk be. A műtét ideje, a műtét utáni időszak eseménytelensége, a gyors 4 napos hazabocsájtás rámutat arra, hogy a laparoszkópia, mint választható és megfelelő körülmények között választandó módszer, teljes körű biztonsággal az egyik járható útja az ilyen típusú betegek megfelelő szintű ellátásának. ESZSZK SZENT ISTVÁN KÓRHÁZ IV. BELGYÓGYÁSZAT KARDIOME- TABOLIKUS PREVENCIÓS CENT- RUMÁNAK GYAKORLATA Gombos Zita, Landi Anna ESZSZK Szent István Kórház IV. Belgyógyászat A Fővárosi Szent István Kórház IV. Belgyógyászati osztályán 2007.januárjában megalakult a Kardiometabolikus Prevenciós Központ.Munkánk középpontjába az egészséges életvitel és táplálkozás és rendszeres testmozgás megtanitása került. E feladat csak team munkával végezhető sikeresen. Tevékenységünk dietetikus által végzett tanácsadással és mozgástherápiás mintákat megtanító gyógytornász munkájával egészült ki. A betegek zavartalan rendszerezett csoportosítását diplomás egészségügyi szakdolgozó tette zökkenőmentessé. A személyi feltételeken túl rendelkezésre álltak megfelelő infrastructuralis adottságok ( orvosi vizsgáló, EKG, mini Doppler, Járópad, szobabicikli bordásfal, tornaterem ) Eredményeink : Több hónapon át követtünk az első évben 48 főt, akiknél sikerült elérni testsúly és derék körfogat csökkenést. Antilipaemias therápiájukat jól beállitva mérséklődtek a lipid paraméterek is. Ezt követő évben 100-at, majd a következő évben 110 főt vizsgáltunk át ben prevencós pályázat elnyerését követően 66 főt vizsgáltunk át, heti 7x1 kontrollált fizikai tréning történt 194 órában 26 beteg és 20 dolgozó esetében csoportosan. Egy-egy csoport 3 hétig végzett kontrollált tornát. 6 hetenként indítottuk 5-6 fővel a Dohányzás leszoktató program-ot Eddig nem ismert 9 hyperlipidaemia, 5 új diabetes mellitus vált ismertté. Következtetések és javaslatok : -A kardiometabolikus kórkép kialakulásához vezető tényezőkről sokkal többet kellene tudni a lakosoknak -A rendszeres fizikai tréning jelentőségét gyógytornászok, testnevelő tanárok bevonásával lehetne végezni. -Médiumokban kellene ismertetni az antiatherogén, kalóriaszegény étrend jelentőségét, kiemelve annak egész életre szóló vonatkozását. -Az információ átadás egyéni módon való átadása munkánkban bevált. Kerülni kell a sablonokat! -A már ismert atheroscleroticus kórképek secundaer prevenciójára fel kell hívni a figyelmet. A VISELKEDÉSTERÁPIA HATÉ- KONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA AZ ELHÍZÁS KEZELÉSÉBEN EGY ÉV TÁVLATÁBAN Papp Ildikó 1, 2, Czeglédi Edit 2, Udvardy- Mészáros Ágnes 1, Vizin Gabriella 3, Perczel Forintos Dóra 1 1 Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológia Tanszék, Budapest 2 Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest 3 Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest Eméleti háttér: A viselkedésterápia az elhízás kezelésének egyik bizonyíték alapú megközelítése, amellyel klinikailag jelentős (átlagosan 5 10%-os) testsúlycsökkenés érhető el. Kidolgoztuk az elhízás standard viselkedésterápiás

39 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 39 kezelésének egy, az önsegítéssel kombinált változatát. Célkitűzés: Prospektív, kérdőíves kutatásunk célja e program hatékonyságának vizsgálata volt. Módszerek: A 24 hetes viselkedésterápiás testsúlycsökkentő programban 41 felnőtt vett részt (11 férfi és 30 nő). Átlagéletkor 40,3 év (SD=11,13 év; terjedelem: év); BMI-átlag 37,9 kg/m 2 (SD=7,78 kg/m 2 ; terjedelem: 26,9 66,0 kg/m 2 ). A program lezárását követő egy éves utánkövetésben 26 fő vett részt (5 férfi és 21 nő, átlagéletkor 41,1 év, SD=11,29 év). Mérőeszközök: objektíve mért antropometriai adatok (testsúly, testmagasság) a kiindulásnál, önbeszámolós testsúly adatok az utánkövetésnél, 21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdőív, Testgyakorlás: A változás stádiumai (rövidített forma). Eredmények: A program során a résztvevők átlagos súlycsökkenése 9,7 kg (SD=5,90 kg; terjedelem: 2,0 27,0 kg), ami a kiindulási testsúly átlag 8,5%-ának (SD=4,36%; terjedelem: 1,5 19,1%) felel meg. A minta 87,8%-a elérte a professzionális súlycsökkentő kezelések számára előírt legalább 5%-os fogyást. 24,4%-uk súlycsökkenése meghaladta a 10%-ot. Az evési magatartások tekintetében kedvező irányú változások mutatkoztak. A kontrollálatlan evésre (t (36) =3,461, p=0,001) és az érzelmi evésre (t (35) =5,455, p<0,001) való hajlam csökkent, míg az evés tudatos korlátozására irányuló törekvés növekedett (t (35) =6,003, p<0,001). A program során megnőtt a rendszeres testedzést folytatók aránya (48,8% vs. 70,4 %; p=0,004). A program lezárása után egy évvel az utánkövetésben résztvevő személyek (n=26) testsúlya átlagosan 10,2 kilogrammal (SD=10,76 kg) volt kevesebb, mint a program elején mért testsúly, ami átlag 8,9%-os (SD=8,31%) fogyásnak tekinthető. A válaszadók 73,1%-a egy év távlatában is megtartotta a legalább 5%-os fogyást. Az evési magatartások továbbra is kedvezőbbek voltak a program elején mérthez képest (kontrollálatlan evés: t (24) =4,251, p<0,001; érzelmi evés: t (24) =3,208, p=0,004; kognitív korlátozás: t (24) =3,966, p=0,001), a rendszeres testedzést végzők aránya azonban már nem különbözött szignifikánsan (64,3% vs. 68,0%, p=0,146). Megbeszélés: Eredményeink alátámasztják, hogy az elhízás standard viselkedésterápiás kezelésének kiegészítése önsegítő elemekkel költséghatékony módja lehet az elhízott páciensek súlycsökkenése elősegítésének. A kezelés végére a fogyás mellett kedvező változások mutatkoztak az evési magatartásokban, illetve a rendszeres testedzés folytatásában. A program lezárása után egy évvel a testsúlycsökkenés és az evési magatartásokban bekövetkezett javulás továbbra is szignifikáns maradt. Eredményeink jó alapot szolgáltatnak a későbbi randomizált kontrollcsoportos kutatások tervezéséhez és lefolytatásához.

40 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 40 Jegyzet:

41 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 41

42 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 42

43 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 43

44 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 44