Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat

Átírás

1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatási Terve év 44/2010. (I.21.) közgy. határozattal elfogadva

2 Tartalom 1. Bevezetés 3 2. A Közfoglalkoztatási terv jogszabályi háttere 4 3. A Közfoglalkoztatási terv célja 6 4. Fogalmak 7 5. Gazdasági, társadalmi helyzetkép Foglalkoztatás, munkanélküliség 5.2. A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői A roma népesség helyzete 6. A szociális törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek, a pénzbeli ellátások szabályai Jogosultsági feltételek 6.2. Az aktív korúak ellátása 7. Az aktív korúak pénzbeli ellátásának típusai A rendelkezésre állási támogatás A rendszeres szociális segély 7.3. Az aktív korúak együttműködési kötelezettsége 8. A közfoglalkoztatás megszervezése A közfoglalkoztatás formái 8.2. A közcélú munka megszervezése 8.3. A foglalkoztatás egészségügyi vizsgálat 8.4. A közfoglalkoztatás érdekében történő együttműködések Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat együttműködése A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével történő együttműködés Békéscsaba MJV Önkormányzat által fenntartott és egyéb foglalkoztató Intézményekkel, történő együttműködés 9. A 2009 évi Közfoglalkoztatási terv megvalósulása A közfoglalkoztatás 2010 évre tervezett adatai Összegzés 31 Mellékletek: 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet 7. sz. melléklet 2

3 1. Bevezetés év január 1-től megnövekedett a települési önkormányzatok feladata és felelőssége a tartósan munka nélkül lévők (addig rendszeres szociális segélyben részesülők) közfoglalkoztatásában. Mindennek eredményességét segíti az Út a munkához program, amely jogszabályváltozásokkal, az ellátások átalakításával és a közcélú foglalkoztatás kedvező finanszírozásával, széleskörű tájékoztatással, és kiterjedtebb együttműködéssel (munkaügy és önkormányzat, szociális terület között) komplexen kezeli a helyzetet. Az egyik legnagyobb társadalompolitikai kihívás a tartós munkanélküliség kezelése, emellett egyre több olyan alacsony iskolázottságú fiatal van, aki nem talál állást, így nem szerez munkatapasztalatot sem. Társadalmi igényként fogalmazódott meg, hogy a munkaerőpiacról hosszabb ideje távollevők ne segélyt, hanem munkát kapjanak. A közcélú foglalkoztatás országos 2009-es tapasztalatai szerint jelentős mértékben nőtt a települések közfoglalkoztatottainak száma év októberben már ember vett részt közcélú foglalkoztatásban. Az elmúlt év tapasztalata alapján elmondható, hogy igen jelentős feladatellátásról van szó, amely mind az önkormányzatok, mind a jegyzők, szociális igazgatási ügyintézők, mind a közcélú foglalkoztatást szervezők, lebonyolítók számára rendkívül nagy kihívás. Ezért is fontos, hogy megfelelő felkészültséggel, összehangolt együttműködéssel, jó tervezéssel legyen megalapozott a közfoglalkoztatás szervezése és lebonyolítása. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közfoglalkoztatási Terve a program helyi szintű végrehajtását tartalmazza. Célunk, hogy a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megőrzését és az öngondoskodás elvének erősítését, a munkaerőpiacon való elhelyezkedést gátló tényezők felszámolását is biztosítani tudjuk az arra rászorulók számára. Ezen belül szeretnénk elérni, hogy akiknél csak lehetséges, a munka világába való visszakapcsolódást elősegítsük. Azt is tudomásul kell vennünk azonban, hogy nem mindenki - és főleg nem azonnal vagy direkt módon - vezethető vissza a munkaerőpiacra. Egyes esetekben az igénybe vevők személyes jellemzői és foglalkoztathatósági helyzetük, más esetekben a helyi munkaalkalom elégtelensége nehezíti a munkaerő-piaci re-integrációt, de ezekben az esetekben is cél a társadalmi integráció erősítése, a pszichoszociális szinten tartás és/vagy az értelmes, a helyi közösség szempontjából is hasznos tevékenységek előmozdítása. Rendkívül fontos, hogy a szociális ellátórendszerben lévő és bekerülő emberek foglalkoztatása gördülékenyen, szervezett keretek között történjen. Ezért kiemelt jelentőségű a közfoglalkoztatás szervezése, és a közfoglalkoztatási terv a Békéscsaba településen élők adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez igazodó elkészítése. Ennek kidolgozása a települési önkormányzat feladata, de a helyi munkaerő-piaci szerv - Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltsége - is részt vett az előkészítés folyamatában, illetve részt vállal a 3

4 megvalósításban. Ez a program ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha az önkormányzat és a munkaügyi szervezet közös erővel, együttműködve látják el a feladatokat. Meglátásunk szerint a program és az intézményi szolgáltatások tervezésekor támaszkodni kell a szociális munka széles eszköztárára. A beilleszkedési programok legszélesebb spektruma a családsegítő szolgáltatás keretében jelenik meg, mivel a szociális és mentális problémák kezelését lehetővé tevő programokat is biztosítanak. Békéscsaba Megyei Jogú Város jól kiépített személyes szociális alapszolgáltatási rendszere erősítheti a program megvalósítását. A településen működő civil szolgáltatókkal hosszú évek óta kiépített együttműködési és partneri kapcsolatok révén sokféle erőforrással és többféle szolgáltatással bővíthető a program működtetése. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Közfoglalkoztatási Tervének végrehajtása meggyőződésünk szerint akkor lehet a legeredményesebb, ha ebben a programban is megvalósul a források összekapcsolása, szervezetközi és szektorközi együttműködés. 2. A Közfoglalkoztatási terv jogszabályi háttere január 1. napjától az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló évi CVII. törvény alapján (továbbiakban: Eszft.) módosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, (továbbiakban Szt.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) Módosultak a végrehajtási rendeletek is, az önkormányzatokat érintően a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 341/2008. (XII. 30.) Korm rendelettel. Így módosult a pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet is. A Közfoglalkoztatási Tervvel összefüggésben a fentebb részletett törvényi szabályozáson felül természetesen a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveinek még több - különböző szintű - jogszabálya állapít meg a hatálya alá tartozó személyekre, jogviszonyokra és intézményekre nézve - közvetve vagy közvetlenül - normatív rendelkezéseket, illetve kapcsolódik a témához valamilyen szinten. Jogszabályok: évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (továbbiakban: Alkotmány) évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról (továbbiakban: Flt.) évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt. ) 4

5 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről (továbbiakban: Met.) évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban: Gyvt.) évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőség biztosításáról (továbbiakban: Esélytv.) évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (továbbiakban: Cst.) évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CXXIIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év felettiek munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról (továbbiakban: Pmtv.) évi CLXXX. törvény a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről (továbbiakban: Fbrt.) 89/2005. (VIII. 14.) Kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról (továbbiakban: Fer.) 219/1996. (XII. 24.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések jegyzékéről 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóság és eljárásának részletes szabályairól 62/2006.(III. 27.) Kormányrendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól (továbbiakban: Er.) 63/2006.(III. 27.) Kormányrendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló (továbbiakban: Ptr). 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 295/2009. (XII. 21.) Kormányrendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról (továbbiakban: Klmr.) 1089/2006. (IX. 30.) Kormányhatározat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról 1021/2004. (III. 18.) Kormányhatározat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételéről (továbbiakban: SzCsM rendelet) 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról 5

6 Ezen jogszabályok együttesen, egymást kiegészítve tartalmazzák azokat a szabályokat a munkanélküliekkel foglalkozó szervezetek számára, amelyek összhangot teremtenek hatóságok tevékenységében. 3. A Közfoglalkoztatási terv célja A Közfoglalkoztatási terv jogszabályban rögzített célja, hogy komplex intézkedéseivel járuljon hozzá ahhoz, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. A változások célja többirányú: a segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése, a foglalkoztatás növelése, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek integrációja érdekében. A program alkotása során figyelembe vett és alkalmazott alapelvek: együttesen érvényesüljön a társadalmi szolidaritás és az egyéni felelősség, aki képes dolgozni, az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez, a minimum szintű ellátást továbbra is biztosítani szükséges az arra rászorulóknak, a segítségnyújtás és az együttműködéssel szemben támasztott körülmények, valamint ezekhez kapcsolódó szankciók együttesen kerüljenek alkalmazásra. A módosítások hatására a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódott, a rendszeres szociális segély már csak egyik formája az önkormányzati ellátásoknak. Mindez kifejeződik a törvény alcímében is Aktív korúak ellátása, amelynek szabályai sokkal jobban figyelembe veszik az egyéni élethelyzetet, képességeket, a munkára való ösztönzést. Az ellátásra jogosultak közül: a.) a munkavégzésbe bevonhatók: közfoglalkoztatásban vesznek részt és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre, pénzbeli ellátásként pedig rendelkezésre állási támogatás (továbbiakban: RÁT) illeti meg őket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból, nem tudnak részt venni, b.) képzésbe bevonhatók: a szociális ellátás folyósításának feltétele, hogy aki 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányul. A képzés időtartamára, ha keresetpótló juttatást nem állapítanak meg részükre, a RÁT illeti meg őket. 6

7 c.) a munkavégzésre nem kötelesek: továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak (továbbiakban: RSZS), számukra a közfoglalkoztatásban való részvétel nem előírás, ugyanakkor a segélyre jogosult személy is vállalhatja az önkormányzattal kötött megállapodásban, hogy részt vesz a közfoglalkoztatásban, (ebben az esetben a RÁT szabályokat kell rájuk alkalmazni). Az aktív korúak ellátására jogosultak körébe tartozó személyek közül a közfoglalkoztatásban, vagy képzésben részt vevőket az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként veszi nyilvántartásba, és velük álláskeresési megállapodást köt. Emellett ez a személyi kör közfoglalkoztatásban vesz részt, amelynek feltételeit a települési önkormányzatok biztosítják. A munkavégzés időtartamára természetesen munkabér jár, pénzbeli ellátást, azaz a rendelkezésre állási támogatást pedig, csak arra az időtartamra kell folyósítani, amikor a jogosult számára az önkormányzat éppen nem tud munkát biztosítani. A közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása érdekében a települési önkormányzatoknak, egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük. 4. Fogalmak Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a nyilvántartott álláskereső, aki a 25.életévét felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket nem töltötte be, és tanulmányai befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szerezett jogosultságot. A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatói: a nyilvántartott álláskeresők zárónapi létszáma az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség, ill. a munkavállalási korú népesség százalékában. Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek és így a Flt-ben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. Az Flt nov. 1-i változása jan. 1-től volt vállalkozók belépését is lehetővé teszi. A törvényváltozás következtében januártól az álláskeresési járadék folyósításának első és második szakaszában lévők valamint a vállalkozói járadékban részesülők. Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, a) akik min. 180 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették, b) akik min. 200, max. 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és c) akiknek a kérelem benyújtásakor reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és 7

8 a legalább 140 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették. Nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülők: a regisztrált munkanélküliek közül azok, akik a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimerítették és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, valamint megfelelnek az Flt.-ben meghatározott egyéb feltételeknek. (Az Flt nov. 1-i változása után kifutó eszköz.) Aktív korúak ellátása: az Szt. értelmében az aktív korú hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek az ún. aktív korúak ellátására szerezhetnek jogosultságot, amelynek keretében pénzbeli ellátásként rendelkezésre állási támogatás (RÁT) vagy rendszeres szociális segély, emellett közfoglalkoztatás és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak. A szabályok alapján az aktív korúak ellátására jogosult személyek egyik csoportját a közfoglalkoztatásban vagy képzésben részt vevők alkotják. Az e csoportba tartozó személyeket az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba veszik és velük az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési megállapodást köt, valamint részükre a települési önkormányzatok biztosítják a közfoglalkoztatásban való részvétel feltételeit. Speciális szabály vonatkozik azokra a 35 év alatti fiatalokra, akik az általános iskola 8. évfolyamát nem végezték el. Esetükben a segélyezett életforma állandósulásának megakadályozása érdekében az együttműködés fő formája nem a közfoglalkoztatás, hanem a képzésben való részvétel. Aktív foglalkoztatási eszközökben résztvevők létszáma: a létszám a Munkaerőpiaci Alap Decentralizált Foglalkoztatási Alaprészéből finanszírozott, a TÁMOP programban valamint a Központi Foglalkoztatási Alaprészből finanszírozott munkahelyteremtő támogatásokban résztvevők létszámát jelenti. Csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett munkavállalói kör: Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) Húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz, b) Száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, c) Háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni Foglalkoztatás, munkanélküliség 5. Gazdasági, társadalmi helyzetkép Békéscsaba Megyei Jogú Város lakosságának foglalkoztatottsági mutatói az elmúlt években tovább romlottak, egyre több regisztrált álláskeresőt tartanak nyilván, és a tartós munkanélküliek száma és aránya is növekszik. A különböző ellátási formákban részesülő Békéscsabai aktív korú nem foglalkoztatottak havi átlagos statisztikai számát az elmúlt 5 év tükrében az alábbi táblázat tartalmazza. 8

9 Főbb munkanélküliségi adatok Békéscsaba település Reg. mn.össz Reg.mn> 365 nap Járadék / járadék tip.ell Jövpótló / segély tip.ell Rendsz. szoc.s. /RÁT Munkav. korú nép. Területi mutató* fő fő fő fő fő fő % , , , , ,87 *Területi mutató: a regisztrált álláskeresők a munkavállalói korú népesség százalékában Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat Békéscsabán a munkaképes korúak száma fő (ÁFSZ december). Akik nem dolgoznak, többnyire valamilyen egyéb rendszeres pénzellátásban részesülnek, mely lehet rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, ápolási díj, vagy aktív korúak ellátása. A Békéscsabán novemberi adatok alapján a relatív mutató 1 7,96%. A relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 0,92%. Az elmúlt éveket tekintve nőtt azoknak a tartós álláskeresőnek (munkanélkülinek) száma, - akik több mint 180 napja keresnek munkát, csakúgy, mint azoknak, akik több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői 1 A relatív mutató a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában 9

10 Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok figyelembe vételével hat olyan esélyegyenlőségi terület került kijelölésre, melyek fejlesztése hozzájárulhat az ÚMFT-ben vállalt esélyegyenlőségi célok eléréséhez, azaz az esélyegyenlőség erősítéséhez, különös tekintettel a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, a fogyatékkal élők és a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez. A hat terület: Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A nemek közötti egyenlőség erősítése Az akadály-mentesítés előrehaladása A fogyatékos személyek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása A roma emberek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása. Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján) minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban, minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére szeretne belépni a munkaerőpiacra, minden olyan, a közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul, minden olyan személy, aki legalább három évi kihagyás után dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban, minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést, minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban. Természetesen a helyi - békéscsabai - társadalmi viszonyokat áttekintve további csoportok képezhetőek az esélyegyelőség célterületeihez kapcsolódóan, mint pl. az idősek, gyermeküket egyedül nevelők. A települési önkormányzat aktív beavatkozásainak lehetőségeit tekintve a roma népesség helyzetének áttekintésére kerül sor az alábbiakban A roma népesség helyzete A roma népességre vonatkozó hivatalos adat kevés. Békéscsabán a évi népszámláláskor 287 fő vallotta magát cigány származásúnak. Ennél a számnál azonban nyilvánvalóan jóval többen élnek a város területén - a Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerint számuk Békéscsabán fő, - többségük a város Berényi- Szarvasi út és a 4-es Honvéd-Bánát-Tessedik utca által határolt részén, jellemzően saját tulajdonú családi házaikban. Arról nincs információ, hogy körükben milyen arányban nem megoldott a lakhatás, de az tény, hogy a szociális bérlakásokra kiírt pályázatok 10

11 iránt rendszeresen az érdeklődés a roma lakosság köréből. Ingázó, vándorló csoportokról nincs ismeretünk. A fiatalabbak közül szinte mindenki elvégzi az általános iskolát, többen szakképesítést szereznek, leérettségiznek, illetve van példa arra is, hogy a felsőoktatásban szereznek diplomát. Ma már a szülők is felismerik, hogy a szakképesítés megszerzése fontos gyermekük számára. Az idős- és középkorú generációra ugyanakkor az alulképzettség jellemző. Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata kiemelten foglalkozik az itt élő roma lakosság foglalkoztatásának elősegítésével. Ennek érdekében a közfoglalkoztatási formák és a különböző munkaügyi programok keretében együttműködik az illetékes társszervekkel. A közoktatási intézményekben nincs szegregáció. Az óvodákban, iskolákban évtizedek óta az integráció, a segítségnyújtás határozza meg a pedagógiai munkát. A gondos gyermekvédelmi ellátásnak, a széles körű szociális háló védelmi rendszerének köszönhetően diszkriminációnak minősíthető panasz nem érkezett az önkormányzathoz. Az ösztöndíj programok tovább javítják a közép- és felsőfokú végzettségű roma fiatalok arányát. 6. A szociális törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek, a pénzbeli ellátások szabályai A munkanélküli ellátások rendszerében az állami munkanélküli ellátás (álláskeresési támogatás) folyósítási idejének kimerítése után, vagy egyéb együttműködések teljesítése esetén a jegyző által megállapítható ellátások elnevezése összefoglalóan az aktív korúak ellátása. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő- piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás Jogosultsági feltételek Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy 11

12 f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött. További feltétel a jogosultság tekintetében, hogy a kérelmező saját magának és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát nem folytat. Ez a szabály korábban is megvolt, és nem változik a jogosultság jövedelemhatára sem. Továbbra is a fogyasztási egység marad a viszonyítási alap, és a nyugdíjminimum 90 %-át nem haladhatja meg az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem. Szintén feltétele a jogosultság megállapításának, hogy a családnak ne legyen vagyona Az aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátásnak megállapítása során a következőket kell az önkormányzatnak figyelembe venni: Elsődleges a közfoglalkoztatás. Ugyanígy fontos, hogy kik azok a 35. életévét be nem töltött személyek, akik képzésre kötelezettek, azaz a program keretében kötelesek befejezni az általános iskolát, vagy akik részére a szakképzésük megszerzése érdekében a munkaügyi kirendeltségek felkészítő képzést szerveznek számukra. Mindkét esetben, a foglalkoztatásra és képzésre alkalmas, vagy alkalmassá tehető személyeket a közfoglalkoztatásba, vagy képzésben való részvételükig, vagy amikor olyan képzésben vesznek részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást nem állapították meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg. Amennyiben a fenti szabályoknak nem felel meg az érintett személy (egészségkárosodott, 55 éven felüli, vagy 14 éven aluli gyermeke számára nem biztosított a napközbeni ellátás), és maga önkéntesen nem vállalja a közfoglalkoztatásban való részvételt, továbbá, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében foglalt mentesítési ok fennáll, rendszeres szociális segélyre jogosult az Szt. szabályai alapján. Tehát ilyen módon rendszeres szociális segélyre jogosultak mindazok, akik a közfoglalkoztatásban nem tudnak részt venni családi, vagy egészségi, vagy mentális állapotuk miatt, vagy összetetten több tényező együtteseként nem képesek a közfoglalkoztatást vállalni, így rendelkezésre állási támogatásra sem jogosultak. A települési önkormányzat részére a szociális törvény csupán felhatalmazást ad arra, hogy a mentesítési feltételeket szabályozza, de nem teszi kötelezővé a helyi rendeletalkotást. 12

13 2009. november 15. napjától főszabályként RÁT-ra egy családban egyidejűleg csak egy személy lehet jogosult. Ez alól kivételt jelent, ha egy családban két személy jogosult aktív korúak ellátására, de az egyik családtag RÁT-ra, a másik családtag pedig RSZS-re jogosult. Abban az esetben viszont, amikor a RSZS-re jogosult személy megállapodás keretében vállalja az együttműködést az önkormányzattal (azaz már RÁT-ra jogosult), akkor a család másik tagja már nem lehet RÁT-os. 7. Az aktív korúak pénzbeli ellátásának típusai A rendelkezésre állási támogatás (RÁT) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a rendszeres szociális segélyezettek kivétellel - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. Ezt a személyt arra az időtartamra, amikor a) közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, vagy b) olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg. A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. Arra az időtartamra tehát, amikor a személy részére az önkormányzat nem tud munkát biztosítani, rendelkezésre állási támogatás illeti meg, amelynek havi összege - a család létszámától függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori havi legkisebb összegével azonos A rendszeres szociális segély Az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül azok, akik a rendszeres munkavégzésbe nem vonhatók be, rendszeres szociális segélyre jogosultak (alanyi jogú ellátás). Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy d) akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében foglalt mentesítési ok fennáll, rendszeres szociális segélyre jogosult. A rendszeres szociális segélyezettek - az egészségkárosodott személyek kivételével - a segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel 13

14 együttműködésre kötelezettek. Az 55. életévüket betöltött személy, illetve a 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő szülő (ha a gyermek napközbeni ellátását intézményben nem tudják biztosítani), az együttműködési kötelezettséget nyilatkozatban kell, hogy vállalja. Ezt az együttműködést azonban az önkormányzat által kijelölt szervvel kell vállalnia, amely szervezet az elsősorban a családsegítő szolgálat. Az együttműködés tartalmi elemeit a beilleszkedési program határozza meg, amely az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, képességfejlesztő, életmódformáló foglalkozáson, képzésben való részvételre terjedhet ki. A rendszeres szociális segély számítási módjában nincs változás, továbbra is csak egy főnek jár egy családban, és összege a család jövedelmének és létszámának figyelembevételével kerül megállapításra a fogyasztási egységhez viszonyítva. A segély havi legmagasabb összege nem haladhatja meg a nettó minimálbér összegét. A segélyre jogosult személy - az önkormányzattal kötött megállapodásban - vállalhatja, hogy elhelyezkedése érdekében az aktív korúak ellátására jogosultak másik személyi körére vonatkozó szabályoknak veti alá magát, azaz az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba veteti magát és teljesíti az álláskeresési megállapodásban foglaltakat, továbbá közfoglalkoztatásban vagy képzésben vesz részt. Ez a megállapodás egy év időtartamra szól, ez alatt a megállapodást kötő személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult. Ebben a helyzetben a rendszeres szociális segély helyett, ha közfoglalkoztatásban vesz részt, akkor munkabér illeti, a nem munkával töltött időben pedig rendelkezésre állási támogatásra jogosult. A megállapodást a települési önkormányzatnak akkor kell megkötnie, ha az érintett személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja Az aktív korúak együttműködési kötelezettsége A rendszeres szociális segély szabályainak 2006-os átalakítása a segély családi alapúvá tétele mellett egy másik fontos elemet is tartalmazott, nagyobb hangsúlyt fektetett a segélyezettek társadalmi integrációját célzó együttműködésre, amely elsősorban a családsegítő szolgálattal valósul meg; a tartós munkanélküliek ellátási jogosultságának az együttműködés teljesítése alapvető feltétele, elmulasztása szankciókat vonhat maga után, másrészt ennek keretében lehet a szociális, foglalkoztatási, képzési segítséget egyénre szólóan biztosítani és ösztönzést adni a munkavégzésre, vagy az életmód változtatására, harmadrészt az együttműködés egy olyan vállalása az ellátásban részesülőnek, amely nyilatkozattétele alapján, írásban, történő megállapodásban realizálódik (elkötelezettség is egyben), így nyomon követhető az egyén kitartása, kapcsolatkészsége. 8. A közfoglalkoztatás megszervezése A munkára való ösztönzés lényeges eleme, hogy a munkaerőpiacról tartósan kiszorult személyek ne veszítsék el teljesen kapcsolatukat a munka világával. Mivel a munkanélküliként (álláskeresőként) töltött idő eredménytelen volt abban, hogy az 14

15 elsődleges munkaerő-piacon hosszabb ideig sikerüljön elhelyezkedniük, fontos, hogy a képességet a munkavégzésre valamilyen módon meg tudják tartani. Azok a munkanélküliek, akik az álláskeresési támogatás folyósítási idejét kimerítették és együttműködtek a munkaügyi központtal átkerültek/átkerülnek az önkormányzati szociális rendszerbe. A szociális ellátás időtartama alatt a munkavállalási készségek fenntartása érdekében, valamint annak a társadalmi elvárásnak is megfelelve, hogy ingyen/munka nélkül ne kapjon segélyt senki, 2000-től születtek meg az első olyan szociális törvényi szabályok, amelyek a foglalkoztatási feladatokat az önkormányzatok szervezésében rögzítették (a közhasznú és közmunka mellett a települést érintő egyéb közfeladat is lehetett, amelyet évben közcélú munkának nevezett el az Szt.). Az aktív korúak ellátására - közfoglalkoztatásban való részvétel mellett - jogosult személlyel közcélú munkára legalább évi 90 munkanapra és legalább napi hat órai munkavégzésre kell határozott idejű munkaviszonyt létesíteni. A közfoglalkoztatásban résztvevők a munkavégzés időtartamára munkabért kapnak, amelynek összege - teljes munkaidő esetén - nem lehet kevesebb a minimálbérnél. Az Szt. rendelkezik arról, hogy az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították és teljesíti az álláskeresési megállapodásban foglaltakat, közfoglalkoztatásban köteles részt venni. A Szt ába épülő (6)-(8) bekezdések kibővítésével az Szt. azokat az esetköröket szabályozza, amelyeknél nem kötelezhető a RÁT-ra jogosult közfoglalkoztatásra: ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresési megállapodás keretében a RÁT-ra jogosult személyt egyéni vállalkozóhoz, vagy gazdasági társasághoz közvetíti ki foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrehozása érdekében (kivéve, ha közfoglalkoztatás keretében teszi ezt), illetve ha hazai, illetve uniós forrásból megvalósuló képzésbe, munkaerő-piaci programba, illetve egyéb a foglalkoztathatóság javítását célzó programba vonja be. Az állami foglalkoztatási szervnek (munkaügyi kirendeltségnek) a RÁT-ra jogosult személy kiközvetítéséről értesítenie kell az illetékes jegyzőt. Az értesítésnek azért van nagy jelentősége, mert a jegyzőnek tudnia kell arról, hogy a RÁT-ra jogosult személy közvetítés alatt áll, ezért nem vonható be közcélú munkába. Egyébként a közvetítés eredményeként történő foglalkoztatás időtartamát be kell számítani a közfoglalkoztatási kötelezettség teljesítésébe (a 90 munkanap csökkenthető vele). Ugyanakkor a jegyző nem kötelezheti közcélú munkára azt a RÁT-ban részesülő személyt, aki ezen időszak alatt a munkaügyi kirendeltséggel, az álláskeresési megállapodás keretében más programokban vesz részt. Az erről szóló értesítést nem szabályozza az Szt., de értelemszerűen a két szervezet közötti kapcsolattartásban, illetve az ügyfél tájékoztatási kötelezettsége alapján erről is tudomást kell szereznie a jegyzőnek. A települési önkormányzatnak, vagy társulásnak évtől kezdődően minden év február 15-ig a tárgyévre közfoglalkoztatási tervet kell készíteni, illetve elfogadni. Két fontos szabályt kell figyelembe venni: a közfoglalkoztatásról kell tervet készíteni, és nem csak a közcélú foglalkoztatásról (tehát az önkormányzatnak számolnia kell a közmunka, 15

16 közhasznú munka lehetőségével is, és már év elején tervezni a bevonandó személyek körét a másik két közfoglalkoztatási formába 2 is) a közfoglalkoztatási terv minden évben készüljön el és kerüljön elfogadásra, nem lehet az előző évi tervet módosítani, vagy meghosszabbítani, a tárgyévre kell készíteni. A közfoglalkoztatási terv olyan egyéves időtartamra szóló terv amelyben az önkormányzat/társulás meghatározza azokat a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kívánnak ellátni, az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot, a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét és a megvalósításhoz szükséges költségeket. Az önkormányzatok foglalkoztatási feladatainak változó szabályai mellett, biztos háttérként és egységesen szervezett módon és eljárással, támogató együttműködéssel jelen vannak a munkaügyi kirendeltségek. Bár a munkaügyi szervezet feladatait és eljárását az Flt. szabályai határozzák meg, de mind az önkormányzatoknak, mind a kirendeltségeknek ismerni kell a másik szervezetre vonatkozó törvényi szabályokat, és az együttműködést, a helyben kialakított jó gyakorlatokat közösen működtetni. Az Szt. szabályai meghatározzák a települési önkormányzatok közfoglalkoztatással kapcsolatos kötelezettségét A közfoglalkoztatás formái A gazdasági aktivitás növelésére irányuló törekvésekben és a szociális feszültségek enyhítésében három közfoglalkoztatási forma közhasznú, közcélú és a közmunka tölt be szerepet. Az azonos jellegű, de eltérő finanszírozási alapokon nyugvó eszközökhöz, a támogatásokhoz való hozzájutás feltételei is különböznek. Közmunka Támogatás nyújtható a közfeladatok ellátásának elősegítésére, illetve az Országgyűlés, vagy a Kormány által meghatározott cél elérésére irányuló közmunkaprogramban megvalósuló közfoglalkoztatáshoz. Az Flt. 58. (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott munkanélküliek 3 és az Szt. 37/A. (1) bekezdésének b) 4 pontjában 2 Közcélú munka: a települési önkormányzat feladata, melyet a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján is végezheti (Szt. 36. (1) bek.) - önkormányzati feladat Közmunka: célja az állami, vagy önkormányzati feladatellátás pályázati rendszerben történő támogatása (az SZMM régiónként ír ki 3-8 hónapos határozott időtartamú közmunkaprogramokat álláskeresők alkalmazására - központi program, pályázat Közhasznú munkavégzés: munkaügyi központ támogatásával, a lakosságot, vagy a települést érintő közfeladat ellátását végezhetik kht., gazdasági társaságok- kiközvetítettek alkalmazása nem üzletszerű gazdasági tevékenységre - régiós, kirendeltségi szintű 3 Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 16

17 meghatározott rendszeres szociális segélyben részesülők számára teremtenek munkaalkalmat. A programok támogatási rendjét a 49/1999. (III.26.) Kormány rendelet tartalmazza. A közmunkavégzéshez erre a célra elkülönített központi költségvetési forrásból - pályázati eljárás alapján - adható támogatás. Közhasznú munka A közhasznú munkavégzést az Flt. 16/A. -a illetve az Szt. és a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szabályozza. A közhasznú munka körébe háromféle tevékenység tartozik a lakosságot, vagy települést érintő közfeladat ellátása; önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetve a települést érintő feladat ellátása és közhasznú tevékenység folytatása. A támogatás csak a munkaügyi központ által meghatározott paraméterekkel rendelkező regisztrál munkanélkülieknek nyújtható, és az illetékes munkaügyi központtal kötött hatósági szerződésben foglaltak szerint igényelhető. ( Nemzetközileg elfogadott definíció: a közhasznú foglalkoztatás, mint a munkanélküliség alternatívája, az állástalanok munkaerő-piaci re-integrációját átmenetileg biztosító kényszermegoldás, amely a piaci erők természetes munkahelyteremtő képességének az elégtelensége miatt, a versenyszféra működését nem zavaró módon hoz létre közpénzek támogatásával pótlólagos munkaalkalmakat a közületi és non-profit szektor közérdekű feladatainak ellátására. (Frey, 2003) Közcélú munka Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 37/B. -ban foglaltak szerinti kivétellel 5 - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 4 A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, január 1-jétől a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki nem foglalkoztatott, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. Ebbe az esetben a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalni kell a beilleszkedését segítő programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. 5 37/B) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.] nem tudják biztosítani, d) akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében foglalt mentesítési ok fennáll, rendszeres szociális segélyre jogosult 17

18 megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. A köztudatban gyakran keveredik, ezért fontos megemlíteni a szabálysértésről szóló évi LXIX. törvény, és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.évi IV. törvény által szabályozott közérdekű munkát, ami nem tartozik ebbe a közfoglalkoztatás körébe. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szakmai feladatokat február 1-től a Szociálpolitikai Osztály Közfoglalkoztatási Csoportja látja el. Legfontosabb feladata a rendelkezésre állási támogatásban részesülők munkába állítása. Ezt a feladatot a Szociálpolitikai Osztály Szociális és Egészségügyi Csoportjával és a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével közösen végzik. Amennyiben az érintett a felajánlott munkalehetőséget nem vállalja el, együttműködés hiánya miatt nem vállalónak minősül, így kizárja magát a támogatásokból. Közcélú munkavégzés keretében a) az a települési önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról a települési önkormányzat jogszabály vagy önkéntes vállalása alapján költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet útján gondoskodik, b) költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet által ellátott, jogszabályon alapuló helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, továbbá c) költségvetési szerv, a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaság, az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet által jogszabály alapján ellátott állami feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik látható el. Az Szt. ezen bekezdésének módosítását elsősorban a közfoglalkoztatás bővítése indokolta, és még további pontosítás történt azoknak a szerveknek a meghatározásában, akik jogosultak a közcélú foglalkoztatásra. Egyértelművé válik, hogy közcélú munkavégzés keretében a települési önkormányzati feladat, illetve jogszabályon alapuló állami vagy helyi önkormányzati feladat nemcsak költségvetési szervnél, hanem akkor is ellátható, ha többségi tulajdonú önkormányzati vagy állami gazdálkodó szervezet végzi a tevékenységet, így pl. Vízügyi Igazgatóságnál, Városüzemeltetési Kft-nél, stb. Fontos kiegészítés az önkormányzati feladatellátást vállaló társadalmi szervezetek bekapcsolása a közcélú foglalkoztatásba. Ugyanakkor hangsúlyosabbá vált a megállapodás alapján történő közreműködés, ezért fontos, hogy minden esetben történjen meg a foglalkoztatást végző szervezettel a megállapodás megkötése (amelyben a foglalkoztató átvállalhatja a települési önkormányzat által fizetendő közcélú foglalkoztatás 5 %-os összegét) Közcélú munka megszervezése Az önkormányzat saját helyzetét, lehetőségeit figyelembe véve dönthet úgy, hogy a közcélú foglalkoztatást maga látja el, illetve társulásban vagy más szervezet útján 18

19 kívánja elvégezni. Ennek eldöntése az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik, melynek során a munkáltatói jogkör gyakorlásának módját is szükséges végig gondolni. Alapesetben a közcélú foglalkoztatást a települési önkormányzat végzi (Szt. 36. (1) bek.) A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata: ekkor a munkaszerződés megkötését, módosítását és megszűntetését, és a munkabér kifizetését az önkormányzat végzi. A második esetben, ha a közcélú foglalkoztatás ellátását önkormányzati társulás keretében végzik, több település aktív korúak ellátására jogosult lakosát is érinti a közcélú foglalkoztatás megszervezése. Ekkor nemcsak a munkaszervezést végzi a társulás döntéshozó szerve, hanem a munkáltatói jogokat is (a társulás elnöke, vagy leadott jogkörben alkalmazottja) gyakorolja a közcélú foglalkoztatottak felett. Ugyanakkor a konkrét munkavégzés helye nemcsak a társulás székhelye lehet, hanem az abban résztvevő települések területe is. Célszerű a települések által aláírt társulási megállapodásban részletezni a közcélú munkára vonatkozó szervezési kérdéseket, és azt rögzíteni, hogy a közcélú foglalkoztatás helyszínei hol vannak, mely szervezetek látnak el közfoglalkoztatási feladatokat. A harmadik esetben munkaszerződést munkáltatóként olyan szervezet is köthet, amely a települési önkormányzat által a közcélú munka megszervezésével megbízott, így pl.: vagyongazdálkodási kht., közfoglalkoztatást szervező munkaszervezet. A fenti három esetben két lehetőség állhat fenn: a munkavégzés helye a munkaszerződést kötő szervezet (pl.: önkormányzat polgármesteri hivatalában a közcélú foglalkoztatott kézbesítő), ilyenkor a munkaszerződés megkötése, a közcélú munka elrendelése, a munka kiadása, az elvégzett tevékenység számonkérése, és minden más munkáltatói jogkör gyakorlása a munkaszerződést kötő szervet illeti meg. a munkavégzés helye nem a munkaszerződést megkötő szerv, hanem más szervezet (költségvetési intézmény, gazdasági társaság), akkor a munkaszerződésben meg kell jelölni a munkavégzés helyét és a munkáltatói jogok megosztását (pl.: az utasítási jogkör és a számonkérés azon szervezet jogköre, ahol a munkavégzés történik). A negyedik esetben olyan szervezet is köthet munkaszerződést közcélú foglalkoztatásra, mint munkáltató, amely ellátja a közfeladatokat (pl.: szociális intézmény, iskola, óvoda, családsegítő szolgálat). Ilyenkor a teljes munkáltatói jogkör azt a szervezetet illeti meg, ahol a munkavégzés történik. Közcélú munka keretében foglalkoztatható személyek köre: Akinek aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították (kivéve a rendszeres szociális segélyben részesülő személy). Olyan személy, aki rendszeres szociális segélyre jogosult, de nyilatkozatában vállalta az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel való együttműködési kötelezettséget. Aki elhelyezkedése érdekében teljesíti az álláskeresési megállapodásban foglaltakat, vagy az Szt. 33. (1) bekezdésének f)-g) pontjában foglaltak szerint előzetesen együttműködő személy, vagy aki a folyamatban lévő közcélú 19

20 foglalkoztatásából eredően szerez álláskeresési támogatásra való jogosultságot, munkaviszonyának lejártáig. Akinek a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződése időtartama alatt az aktív korúak támogatására való jogosultságát megszüntették, munkaviszonyának megszüntetéséig. Mi tekinthető megfelelő munkának, milyen munkát kell az álláskeresőnek elfogadnia? Az aktívkorúak ellátására jogosult személy köteles az álláskeresési megállapodás, illetőleg a közfoglalkoztatás keretében neki felajánlott munkát elfogadni, ha a) a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint az Flt. 25. (2) bekezdése b) pontjának megfelel (az egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas), továbbá b) a munka ba) teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az Flt a (2) bekezdése d) pontjának megfelel (a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg), és a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, vagy bb) részmunkaidős foglalkoztatás esetén megfelel annak a feltételnek, hogy a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt a (2) bekezdésének d) pontjában (a ba) pontban jelölt oda- és visszautazás ideje) a meghatározott időtartam felét nem haladja meg, és a várható havi kereset legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét eléri. Amennyiben a közfoglalkoztatásra köteles személy a közfoglalkoztatásban keresőképtelenségére hivatkozással nem vesz részt, a foglalkoztató a keresőképtelenség fennállásának vizsgálatára külön jogszabályban foglaltak szerint felülvizsgálatot kezdeményezhet. Ha segélyezett személy a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződést azért nem köti meg, mert keresőképtelenné vált, a keresőképtelenség felülvizsgálatának kezdeményezésére a jegyző jogosult. A közcélú munkavégzésre - legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal - határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell: a.) a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a munkáltató megnevezését és székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét, b.) azt, hogy a szerződés közcélú munkavégzésre jött létre, c.) a határozott időre szóló munkaviszony létesítésének és megszűnésének naptári napját, 20