Beszámoló a szociális ellátások helyzetéről

Átírás

1 Az előterjesztés száma: 168/2014. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének december 3-án 18 órakor megtartandó ülésére Beszámoló a szociális ellátások helyzetéről Előterjesztő: Kondriczné dr. Varga Erzsébet jegyző Készítette: Szivós-Nagy Márta tanácsos Törvényességi ellenőrzést végezte: Kondriczné dr. Varga Erzsébet jegyző Tárgyalja:---- Tisztelt Képviselő-testület! A szociális ellátásokkal kapcsolatos legfontosabb jogszabályok a következők: a.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. (a továbbiakban: szociális törvény) b.) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet c.) Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 1/2012. (II.15.) rendelete d.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény A szociális törvény - ennek függvényében a Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 1/2012. (II.15.) rendelete önkormányzatunkra vonatkozóan az alábbi szociális ellátási formákat különíti el: 1. pénzbeli ellátásokat 2. természetben nyújtott szociális ellátásokat 1. Pénzbeli ellátások: a.) aktív korúak ellátása (rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás)

2 b.) lakásfenntartási támogatás c.) önkormányzati segély 2. Természetben nyújtott szociális ellátások: a.) köztemetés b.) közgyógyellátás A fenti szociális ellátásokkal és alapszolgáltatásokkal kapcsolatos hatáskörök megoszlanak Képviselő-testület Bizottsága Polgármester Jegyző között 1.) Pénzbeli ellátások: a.) Aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás, mely ellátás a jegyző hatáskörébe tartozik. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a.) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy b.) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c.) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy d.) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e.) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f.) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g.) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás (a szociális törvény felsorolja az ellátásokat) folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásban való részvételt és a háztartási munka végzést - nem folytat. 2

3 Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Vagyon az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek a.) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy b.) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol: a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik, b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9, c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8, d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7, e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. Az aktív korúak ellátására jogosult személy részére rendszeres szociális segély, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítható, melynek szabályai eltérőek. 1.) Rendszeres szociális segély Rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy, aki a.) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b.) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy c.) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy d.) orvosi igazolás szerint tartósan beteg, vagy egészségi és mentális állapotára tekintettel közfoglalkoztatásban való részvételre alkalmatlan. (az önkormányzat szociális rendeletében foglaltak szerint) Azon rendszeres szociális segélyben részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, illetve aki orvosi igazolás alapján közfoglalkoztatásban való részvételre alkalmatlan, köteles Szekszárd MJV Humánszolgáltató Központ Családsegítő Központjával együttműködni. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. 3

4 A rendszeres szociális segély folyósítása az alábbi esetekben szünetel: a) közfoglalkoztatásban való részvétel ideje alatt b) határozott vagy határozatlan idejű keresőtevékenység kezdő napjától a keresőtevékenység 91. napjáig (az aktív korúak ellátása tekintetében nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt, vagy háztartási munkát végez) c) képzés ideje alatt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatást vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatást folyósítanak A rendszeres szociális segély folyósítása és az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnik, ha a jogosult: a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b) akinek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. tv (továbbiakban Flt.) szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, f) katonai szolgálatot teljesít, g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, h) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül i) keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától j) az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, k) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította l) aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt a Családsegítő Központtal való együttműködési kötelezettségét - neki felróhatóan - két éven belül ismételten megszegi. 2.) Foglalkoztatást helyettesítő támogatás A foglalkoztatást helyettesítő támogatás a fent felsorolt kritériumok mellett (1.) pont a) rész) Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 1/2012. (II.15.) rendelete szerint csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező lakókörnyezete rendezett. A rendelet szerint a lakókörnyezet rendezettsége abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező: az általa lakott ingatlanon nem halmoz fel szemetet, egyéb lomot, gondoskodik a folyamatos gyommentesítésről, bozótirtásról, gondoskodik a kerítéssel kívül határos terület tisztán tartásáról, gyommentesítéséről. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, azaz Ft. 4

5 A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása az alábbi esetekben szünetel: a) közfoglalkoztatásban való részvétel ideje alatt b) határozott, vagy határozatlan idejű keresőtevékenység kezdő napjától a keresőtevékenység 91. napjáig (az aktív korúak ellátása tekintetében nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt, vagy háztartási munkát végez) c) képzés ideje alatt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatást vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatást folyósítanak. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása és az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnik, ha a jogosult: a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b) akinek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. tv (továbbiakban Flt.) szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, f) katonai szolgálatot teljesít, g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, h) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül i) keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától j) az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, k) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította l) az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató azonnali hatályú felmondással szüntette meg, m) akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából, n) lakókörnyezete nem rendezett és a feltételeket felszólítás ellenére sem teljesíti o) az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, p) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának éves felülvizsgálata során nem igazolja, hogy a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban vett részt, vagy keresőtevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - folytatott, vagy 5

6 munkaerő-piaci programban vett részt, vagy az Flt. szerinti, és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt, vagy az ilyen képzésben való részvétele folyamatban van. A fent felsorolt j)-p) pont esetében az ellátás folyósítása szankcióval kerül megszüntetésre. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás csak akkor állapítható meg ismételten, ha a jogosultsági feltételeket a kérelmező teljesítette január 1-től október 31. napjáig aktív korúak ellátásában összesen 290 fő részesült, ebből foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 260 fő, rendszeres szociális segélyben pedig 30 fő részesült (egészségkárosodott 7 fő, a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő 14 fő, az egészségi állapota miatti rendszeres szociális segélyezett 9 fő) január 1-től október 31. napjáig 5 fő nem tett eleget a felülvizsgálatnak, 6 fő nem működött együtt a Munkaügyi Központtal, 4 fő nem tudta leigazolni a felülvizsgálatot megelőző egy év időtartamban a ledolgozott 30 munkanapot, ezért összesen 15 fő részére szankcióval szűnt meg az ellátásra való jogosultsága. Közfoglalkoztatásban való részvétel miatt január 01-től október 31-ig 193 főnek szünetelt az ellátása közfoglalkoztatás miatt. (Ebbe beletartozik egyéb munkáltatónál végzett közfoglalkoztatási tevékenység is.) 9 fő támogatott képzésen vett részt a Munkaügyi Központon keresztül, 31 fő helyezkedett el a munkaerőpiacon. Elutasításra került a kérelem 15 fő esetében. Az aktív korúak ellátásai közül a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra kifizetett összeg 80%- ban, a rendszeres szociális segélyre kifizetett összeg 90%- ban visszaigényelhető. b.) Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol: a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. 6

7 Ha a háztartás tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az energiaárak várható alakulására figyelemmel az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság: a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától január 01-től október 31. napjáig lakásfenntartási támogatásban 309 fő részesült. Elutasításra került a lakásfenntartási támogatás iránti kérelme 5 főnek. Ezen ellátási formán belül az alanyi jogon megállapított támogatás 90 %-ban visszaigényelhető. Az ellátás megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik. e) Önkormányzati segély Az a személy, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, kérelemre vagy hivatalból önkormányzati segélyre jogosult, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át január 1. napjától október 31. napjáig 191 fő részesült önkormányzati segélyben. Elutasításra került 29 fő kérelme. Ezen támogatás az államtól nem igényelhető vissza. Az ellátás megállapítása a helyi rendelet értelmében a Szociális Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság hatáskörébe tartozik. 7

8 2.) Természetbeni ellátások: a.) Köztemetés A szociális törvény értelmében a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik január 1-től október 31. napjáig 9 elhunyt esetében került sor köztemetésre. b.) Közgyógyellátás A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. Három formáját különböztetjük meg: 1.) alanyi jogon, 2.) normatív alapon 3.) méltányosságból kiadott közgyógyellátási igazolványt. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra. A szociális törvény konkrétan nevesíti, hogy kik kapják meg a közgyógyellátási igazolványt alanyi jogon, illetve meghatározza a normatív alapon történő kiadás feltételeit. Ezen kettő forma elbírálása január 1-től a járási hivatal hatáskörébe tartozik. A méltányosságból történő kiadás feltételeit a helyi rendelet tartalmazza, de ezen előírások a törvényi szabályoknál szigorúbbak nem lehetnek. A rendelet szerint méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % -át, egyedül élő esetében 200 % -át, feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 % -át. A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos igazolja. Ezen igazolást a jegyzőnek öt napon belül továbbítani kell az egészségbiztosítási szervhez, amely megállapítja az éves egyéni és az éves eseti gyógyszerkeretet január 1. napjától október 31 napjáig méltányossági közgyógyellátásban 6 fő részesült. Elutasításra került 10 kérelmező kérelme. A méltányosságból kiadott igazolványok után térítési díjat kell önkormányzatunknak megfizetni az OEP felé. Ennek összege a kérelmező adott éves gyógyszerkerete, plusz az éves Ft eseti gyógyszerkerete összegének a 30 %-a. Ezen költség az államtól nem igényelhető vissza. 8

9 A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra fordított összeg Pénzbeli ellátások Szociális ellátás neve Aktív korúak ellátása összesen: Ebből: Rendszeres szociális segély Foglalkoztatást helyettesítő támogatás január 1-től október 31-ig (Ft) , , ,- Önkormányzati segély ,- Lakásfenntartási támogatás ,- Természetbeni ellátások Szociális ellátás neve évi kiadás (augusztus 31-ig) (Ft) Köztemetés ,- Méltányossági közgyógyellátás ,- Decs, november 27. A fentiek alapján javasolom az alábbi határozati javaslat elfogadását. Kondriczné dr. Varga Erzsébet jegyző 9

10 H a t á r o z a t i j a v a s l a t : Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (XII.03.) számú határozata A szociális ellátásokról szóló beszámoló elfogadásáról Decs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi szociális ellátásokról szóló beszámolót megtárgyalta, azt elfogadja. Határidő: december 8. Felelős: Kondriczné dr. Varga Erzsébet jegyző (a határozat megküldéséért) Határozatról értesül: Irattár 10