A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény Szt.- módosítása kapcsán szükségessé vált önkormányzati feladatokról

Átírás

1 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény Szt.- módosítása kapcsán szükségessé vált önkormányzati feladatokról Az Országgyűlés december 15-én elfogadta az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi CVII. törvényt Szft.-, más néven az Út a munkához programot, amely a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek támogatásának rendszerében alapvető változást eredményezett. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 341/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a végrehajtási rendeleteket is módosította. A támogatási rendszer átalakításának a lényege, hogy az említett személyi kör pénzbeli ellátásának formái, összege és az ellátásra való jogosultsági feltételek differenciáltabban kerültek megállapításra a korábbi szabályozáshoz képest. A módosított törvény két típusú pénzbeli ellátásról rendelkezik: egyrészt bevezetésre került a rendelkezésre állási támogatás, amely a korábbi szabályozáshoz képest egy új ellátási formát jelent, másrészt továbbra is megállapítható a rendszeres szociális segély. A törvénymódosítás azonban a rendszeres szociális segélyre jogosultak körét a korábbi szabályozáshoz képest szűkebben határozza meg, ugyanis a rendszeres szociális segélyre való jogosultság a kérelmező egészségi és családi állapotával, életkorával összefüggő feltételek fennállása esetén állapítható meg. Az önkormányzatnak elsődlegesen a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak foglalkoztatásának megszervezését kell biztosítania. A rendszeres szociális segélyre jogosult személynek csak akkor van lehetősége az együttműködési kötelezettség vállalására, ha az önkormányzat a rendszeres szociális segélyre jogosultak közfoglalkoztatását is biztosítani tudja a közfoglalkoztatási tervben foglaltak alapján, valamint az együttműködési kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat és a jogosult megállapodást köt. A megállapodást kötő személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult. A rendelkezésre állási támogatás havi összege az Szt. 37. (3) bekezdése alapján - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, amely az Szt. 37. (1) bekezdése értelmében kompenzációs jellegű pénzbeli ellátásként arra az időtartamra illeti meg az aktív korúak ellátására jogosult személyt, amikor közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy olyan képzésben vesz részt, amelyhez a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény - Flt.- szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapították meg. Ezen rendelkezésekből következően a rendelkezésre állási támogatás nem illeti meg az aktív korúak ellátására jogosult személyt arra az időtartamra, amikor közfoglalkoztatásban vesz részt. Az Szt. 36. (4) bekezdésében meghatározott tartalommal - közcélú munka keretében történő foglalkoztatása esetén - az aktív korúak ellátására jogosult személlyel munkaszerződést kell kötni, akit a közcélú foglalkoztatás időtartamára munkabér illet meg. A közcélú munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyt legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal kell létesíteni.

2 2 Az Szt. 37/A. (1) bekezdése alapján a települési önkormányzatoknak egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet kell készíteni, amelynek a tervezetét véleményezés céljából, 15 napos határidővel meg kell küldeni az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az Szt. 58/B. (2) bekezdése szerinti 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás által létrehozott szociálpolitikai kerekasztalnak. Az Szt. 37/A. (2) bekezdése alapján a közfoglalkoztatási tervnek tartalmaznia kell a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét, az ellátandó közfeladatokat, annak várható ütemezését, az ellátásához szükséges létszámot, valamint a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat. A évre vonatkozó közfoglalkoztatási tervet április 15-ig, az azt követően elkészített terveket minden év február 15-ig el kell fogadnia a képviselő-testületnek. Az Szt. 37/A. (3) bekezdése szerint a közfoglalkoztatási tervet az elfogadását követő öt napon belül meg kell küldeni a Magyar Államkincstárnak. Amennyiben a közfoglalkoztatási terv a törvényben meghatározott határidőn belül nem kerül elfogadásra, a kincstárhoz történő megérkezéséig a kincstár visszatartja a közcélú foglalkoztatásra biztosított állami támogatás 15%-át. A rendszeres szociális segélyre való jogosultság az Szt. 37/B. (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása azaz egészségkárosodott, vagy 55. életévüket betöltött, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő személyek - esetében állapítható meg. Az Szt. 37/B. (1) bekezdés c) pontja alapján a 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő személy nem jogosult a rendszeres szociális segélyre, ha a gyermek ellátása napközbeni ellátást nyújtó intézményben biztosított. A rendszeres szociális segélyre való jogosultság akkor sem állapítható meg, ha a 14 éven aluli gyermek ellátását napközbeni ellátást nyújtó intézmény keretében nem tudják biztosítani, azonban a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben részesül. Az Szt. 37/C. (1) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultság további feltétele, hogy a kérelmező az egészségkárosodott személy kivételével - a települési önkormányzat által kijelölt szervvel történő együttműködési kötelezettséget nyilatkozatban vállalja. Az együttműködési kötelezettség tartalmát az Szt. 37/D. (1)-(2) bekezdése tartalmazza, az együttműködés eljárási szabályairól a települési önkormányzatnak rendeletben kell rendelkezni. Az önkormányzat szociális rendeletében konkrétan meg kell jelölni azt a szervet, amellyel a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködési kötelezettsége teljesítése érdekében kapcsolatot tart. Az együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendeleti szabályozás körében lehet rendelkezni a nyilvántartásba vétel, illetve az együttműködési megállapodás megkötésének határidejéről, a jogosult megjelenési kötelezettségének gyakoriságáról, az együttműködésre kötelezett mulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának lehetőségéről, határidejéről, az együttműködési kötelezettség megszegése, illetve mulasztás esetén tehető intézkedésekről, továbbá arról, amit az önkormányzat az eljárási szabályok között szükségesnek tart rögzíteni. Az Szt. 37/D. (3) bekezdése szerint az együttműködés eljárási szabályai mellett helyi önkormányzat szociális rendeletében meg kell állapítani a beilleszkedési

3 3 programok típusait, és az együttműködés megszegésének eseteit is. A beilleszkedési programok típusainak megállapításánál az együttműködésre kijelölt szerv (például családsegítő szolgálat) által, illetve esetlegesen a nem önkormányzati fenntartású szervezettel kötött feladat-ellátási megállapodás alapján biztosított, helyi szinten a gyakorlatban is működő, munkaerő-piaci integrációt célzó (pl. oktatás, képzés, munkavégzésre történő felkészülést segítő program stb.), vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (életmódformáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése stb.) jöhetnek szóba. A korábbi szabályozáshoz képest változott az együttműködési kötelezettség megszegése eseteinek a szabályozása, amely módosítás az önkormányzati rendeletalkotást is érinti. A módosított törvény nem tesz különbséget az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének az esetei között, így a rendszeres szociális segély a kötelezettség megszegése miatti csökkentett összegben történő folyósítására az új szabályozás nem ad lehetőséget. Amennyiben az Szt. 37/F. (1) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyike bekövetkezik, a jegyzőnek az igénybe vevő aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetnie. A települési önkormányzat rendeletében az Szt. 37/F. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételektől eltérő, sem szigorúbb, sem enyhébb szabályokat nem alkothat. Az együttműködési kötelezettség megszegése eseteinek a szabályozása kizárólag a rendszeres szociális segélyre jogosultnak az önkormányzat által kijelölt szervvel történő együttműködési kötelezettségét érintheti, a szociális rendelet a rendelkezésre állási támogatásra jogosult és az állami foglalkoztatási szerv közötti együttműködési kötelezettség megszegésének eseteiről nem rendelkezhet. Ennek az az indoka, hogy az Flt. - törvénymódosítással érintett (13) bekezdés d)-e) pontja és az Szt. 35. (1) bekezdése az Szt. 37/B. (1) bekezdésében meghatározott rendszeres szociális segélyre jogosultak körét kiemeli az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezés hatálya alól. Az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködési kötelezettség kizárólag a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyeket terheli. Az Flt. 54. (9) bekezdése meghatározza, hogy a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy, mint ügyfél állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködési kötelezettsége mire terjed ki, ugyanezen szakasz (13) bekezdésének b) pontja pedig azokról az - ügyfél együttműködési kötelezettségének megszegésével összefüggő - esetekről rendelkezik, amikor az ügyfelet az álláskeresők nyilvántartásából törölni kell. Az Szt. 37/F. (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja értelmében a jegyző az aktív korúak ellátására való jogosultságot csak akkor szüntetheti meg, ha az Flt. 54. (13) bekezdés b) pontjában foglalt, neki felróható okok miatt az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőt törli a nyilvántartásából. Az Szt. 37/F. (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján az aktív korúak ellátására való jogosultságot a jegyző akkor is megszünteti, ha a jogosult a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, vagy azt a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.

4 4 Az Szt. 37/F. (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint jogosultságot megszüntető ok az is, ha a jogosult a jegyző határozatában megjelölt időpontig nem kezdeményezi az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, illetve az álláskeresési megállapodást nem köti meg. Mindezek alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködési kötelezettségének megszegésével összefüggő megszüntető okokról az Szt. 37/F. (1) bekezdésének b) pontja, valamint az Flt. 54. (13) bekezdés b) pontja kógens jelleggel rendelkezik, így az Szt. 37/D. (3) bekezdésében és 132. (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás csak a rendszeres szociális segélyre jogosultnak az önkormányzat által kijelölt szervvel történő együttműködési kötelezettsége megszegése eseteinek a szabályozására terjed ki. Az Szt. 37/D. (3) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletében szabályozza az Szt. 37/B. (1) bekezdése szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult személy önkormányzat által kijelölt szervvel történő együttműködése megszegésének eseteit, amely szabályozás keretében konkrét magatartásokról, illetve mulasztásokról kell rendelkezni, és a rendelkezésnek összhangban kell lennie az együttműködés önkormányzati rendeletben megállapított eljárási szabályaival. Az Alkotmánybíróság a 31/2002. (VII. 2.) AB határozat 5. pontjában kifejtette, hogy az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei körében alkotmány- és törvénysértő olyan magatartásokat szabályozni, amelyek nem az Sztv. előírásában meghatározott, a kérelmező szociális helyzetéhez, mentális állapotához igazodó programról rendelkezik, hanem kizárólag a rendszeres szociális segélyt igénylő magatartására, életmódjára, családja ellátására, gyermekei gondozására vonatkozó magatartási szabályokat állapít meg, mert ezzel ellentétesen korlátozzák a szociális ellátásra jogosultak körét. A jegyző az Szt. 37/F. c) pontja alapján csak akkor szüntetheti meg az aktív korúak ellátására való jogosultságot, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy - az önkormányzati rendeletben megállapított - együttműködési kötelezettségének a megszegése a segély folyósításának időtartama alatt neki felróhatóan két éven belül ismételten előfordul. Tekintettel arra, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetése, mint az együttműködési kötelezettség megszegésének törvényben megállapított jogkövetkezménye egyéb feltételek mellett (felróhatóság, a megszegés esetének helyi rendeletben történő megállapítása) csak akkor alkalmazható, ha az együttműködési kötelezettség két éven belül történő ismételt megszegésére kerül sor, ezért az együttműködés eljárási szabályai között célszerű rendelkezni az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén alkalmazható intézkedésekről, illetve azok határidejéről. A kötelezettség megszegésének észlelése esetén alkalmazható intézkedés(ek) szabályozása keretében célszerű rendelkezni továbbá annak/azok írásbeliségéről, mert így az együttműködési kötelezettség megszegésének másodszor történő előfordulása esetén az ismételt megszegés törvényi feltétele írásbeli dokumentummal alátámasztható. Az aktív korú, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek támogatásának rendszerében bekövetkezett alapvető változás a helyi rendeletalkotást is közvetlenül

5 5 érinti, ezért a települési önkormányzatoknak gondoskodniuk kell a helyi szociális rendeletek módosításáról a hatályos Szt. rendelkezéseivel összhangban. Tekintettel arra, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása és megszüntetése a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladat, továbbá az Szt. a jogosultság megállapításának és megszüntetésének feltételei, eljárási szabályai, a rendszeres szociális segély és a rendelkezésre állási támogatás összege vonatkozásában kógens szabályozást tartalmaz, az önkormányzatok rendeletalkotási szabadsága kizárólag az Szt. 37/D. (3) bekezdésében és a 132. (4) bekezdésében meghatározott rendeletalkotási tárgyak az együttműködés eljárási szabályai, a beilleszkedési programok típusai és az együttműködési kötelezettség megszegése eseteinek - szabályozására terjed ki. Felhívom a figyelmet az Alkotmánybíróság 55/2007(IX.26)AB határozatában foglaltakra, mely szerint a helyi önkormányzat jogalkotó hatásköre a rendszeres szociális segélyek megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályozására nem korlátlan, csak törvény felhatalmazása alapján rendelkezik a segélyre vonatkozó szabályozási jogkörrel. (ABH 1999, 771, 775.) Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint törvény felhatalmazása alapján kizárólag a felhatalmazás keretei között szabályozhat a képviselő-testület, a felhatalmazás kereteit túllépő, azt meghaladó önkormányzati szabályozás ellentétes a törvénnyel, ezért sérti az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében foglaltakat [3/1999. (III. 24.) AB határozat, ABH 1999, 375, ; 39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, ; 18/2002. (IV. 25.) AB határozat, ABH 2002, 496, 499.; 23/2002. (VI. 21.) AB határozat, ABH 2002, 515, 517.; 28/2002. (VI. 28.) AB határozat, ABH 2002, 540, 541.; 56/2003. (XI. 13.) AB határozat, ABH 2003, 867, 870.].