Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola. Emelt szintű ének-zene helyi tanterv osztály

Átírás

1 Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola helyi tanterv 1-8. osztály

2 tanterv 1-8 A tanterv szerkezete: Éneklés Zenehallgatás Zenei ismeretek - Hallásfejlesztés - Improvizáció Zenei írás-olvasás A témákon belüli egységek: cél követelmény tartalom értékelés Az ének-zene tantárgy ismeretei a zenén alapulnak! Tehát minden zenei megismerés forrása az ÉNEKLÉS, illetve ZENEHALLGATÁS, maga a ZENE. A zenei anyagból tanuljuk, vonatkoztatjuk el a ZENEI ISMERETEKET, (mely egyrészt elmélet, másrészt a zenei halláskészség fejlesztését jelenti.) Ezt a megszerzett zenei ismeretet hasznosítjuk a zene IRÁSÁval illetve a zene OLVASÁSÁval (kottaolvasás), s így új ismeretek, új zenei anyag birtokába jutunk. Az egész zenetanulás folyamata a egy ábrán érzékelhető, melyet az érdeklődők a szerzőktől tudhatnak meg (a programmal nem sikerült ezt előállítani). Zenei ismeretünk (stílusismeretünk) kihat a képességek fejlődésére, ill. a fejlett készségek (dallami, ritmikai, formai, harmóniai) magasrendű stiláris érzékenységet hordoznak. A fejlett zenei készségek (dallami, ritmikai, harmóniai, formai) birtokában könnyen, jobban olvasunk, írunk, könnyebben elsajátítunk egy új zeneművet, tehát új zenei ismeretek birtokába juthatunk általa. Az olvasás-írás, mint a zenei megismerés ESZKÖZE szerepel az osztályban, míg az alsóbb évfolyamokban az a CÉLUNK, hogy növendékeink az írás-olvasás birtokába jussanak az alapvető készségek elsajátításával. Így válik a CÉL ESZKÖZZÉ a magasabb évfolyamokban. Miután a tartalom általában többféle stílust hordoz a magasabb évfolyamokban, ezért a tartalomban szereplő valamennyi stíluskörben külön-külön törekedtünk a CÉLOK és KÖVETELMÉNYEK megfogalmazására. A DIFFERENCIÁLT foglalkozás, illetve foglalkoztatás egy osztályon belül magától értetődik, hiszen a gyengébb képességű növendék csoportos feladatban erősödik meg" az egyéni szerepléshez, míg jobb képességű társa a meglévő ismeretek ÚJ ZENEI ANYAGBAN történő alkalmazásában, illetve reprodukálásában jeleskedhet. Az ének-zene, mint készségfejlesztő tantárgy jótékonyan érezteti hatását a tanulási folyamatban általában, tehát más tantárgyak elsajátításában is. Ezt a hatást KERESZTKAPCSOLATOK címszó alatt jelöltük évfolyamokban közvetlenül a tevékenységeknél, míg évfolyamig egy külön fejezetben, az AJÁNLÁSBAN szerepel. Óraszámok: 1-4. évfolyam: 144 óra 5-6. évfolyam: 144 óra 7-8. évfolyam: 144 óra összesen: 432 óra 1-8. évfolyam: 144 óra 4 óra/hét Mindezen óraszámok kiegészülnek a 3. évfolyamtól kezdve 2 óra/hét karénekes foglalkozásokkal.

3 NAT követelmények A tanterv a Kodály Zoltán elképzelései alapján Magyarországon évtizedek óta sikeresen működő énekzene tagozatos iskolák szakosított tantervének többletkövetelményeit tartalmazza. Magasabb szintű jártasság az éneklésben, a halláskészségben. A zenei írás-olvasás készségszintű alkalmazása a zenei reprodukciós képesség terén. A zeneértő és -érző képesség fejlesztésében a zenei stílusjegyek korokra jellemző, biztonságos meghatározása és alkalmazása a zenei előadásban. Az énekkari munka a tanterv szerves része, lehetőség szerint már az alsóbb évfolyamoktól kezdve. Kiemelt közös követelmény A műveltségi területek közös követelményei közül a tanterv valamennyit tartalmazza. Sajátos megközelítés A tanterv Kodály Zoltán nemzetnevelő zenepedagógiai elvei alapján közelít a zene, mint egyetemes kultúrkincs felé, a zenei anyanyelv, az éneklés, mint zenei alaptevékenység és a közösségi élmények segítségével. Megkülönböztetett figyelmet szentel a zenei írás-olvasás elsajátításának, mely a zenei megismerés alapja. Kiemelt fontossággal kezeli még a zenehallgatás és az alsóbb évfolyamokban az improvizáció területét. Differenciált haladás Minthogy készségtárgyról van szó, mind a tananyag, mind az elsajátítási szint tekintetében a tanítás folyamata kezdettől fogva a tanulók képességeit figyelembe véve a differenciált foglalkoztatásra épül, és erre vonatkozóan a tanterv bőséges lehetőséget kínál. Kapcsolatok A zene az emberi érzelmek és a környezet viszonyának bonyolult és sajátos hangi megjelenése auditív befogadása. A zene mint közösségi műfaj" - (nemcsak az előadói együttes, de a meghallgatás, illetve előadás tekintetében is az, hanem) - az emberi kapcsolatok kialakulásának fontos segítője, eszköze. A népdal éneklése nem csak a földrajz, természetrajz témájához nyújt fontos ismereteket, mélyíti és személyessé teszi azokat, hanem hazaszeretetre, az ősök tiszteletére is nevel. az ország történelmével is megismertet, sőt fontos nyelvi kifejezésekkel, a dialektusok bőséges választékával gazdagítja szókincsünket. A históriás énekek szintén a történelem, a XVI. századi végvári harcok eseményeit hozzák közelebb tanulóinkhoz, a hazaszeretet szép példáival csakúgy, mint a KURUCKOR dallamai Rákóczi alakjának nagyszerű megrajzolásával. Magyar népballadák a ballada mint műfaj megismerését segíthetik a magyar irodalomban (lásd Arany János balladái). A fenti konkrét tantárgyi kapcsolatok (földrajz, történelem, magyar nyelv és irodalom) azonban nem merítik ki a zene más tanulási területekkel való kapcsolatát. A különböző zenei készségek fejlesztése közben számtalan más tanulási folyamat érezheti a zenetanulás jótékony hatását. A zenei írás a daltanulás

4 a memória az olvasási készség íráskészség folyamatos gondolkodás, A halláskészség a - nyelvek tanulása összehasonlító képesség megosztott figyelem fejlődését segíti. A formai elemzés, mely főképpen a memórián az összehasonlító készségen alapul, az arányérzék, a variációs készség, a kompozíciós készség (improvizáció) alakulását hatékonyan befolyásolja csakúgy, mint a matematikai kombinációk, logikai összefüggések felfedezését. A fantázia és formaérzék kibontása, a kreativitás így az egyéni gondolatok megfelelő formába öntése, a környezethez, korhoz való alkalmazása a XXI. századi embernek is elengedhetetlen jellemzője lesz. Végül, de talán főhelyen és nem utolsósorban a helyes légzés, a tüdő mint légzőszerv állandó használata, a szép magyar kiejtés, a helyes artikuláció megtanulása, illetve állandó igénye a szöveges zene éneklésével valósul meg. Feltételek Egészséges énekhang, természetes ritmusérzék. Tekintettel a gyorsabb előrehaladásra, amit az emelt óraszám biztosít, a magasabb évfolyamon belépőknek kívánatos a megfelelelő zenei előképzettség, ami adott esetben az előző évfolyam követelmény szintjének megfelelő ismereteket jelenti. A tantárgyi képzésben valamennyi évfolyamon /1-8./ kívánatos az egyetemi szintű zenepedagógiai, karvezetői diploma. A tanterv tanításához feltételezett további speciális ismeretek vagy sajátos jártasság: Zongoratudás, furulyatudás és jól képzett énekhang Hagyományos osztályterem, amely hangjegytáblával, Zongorával vagy pianinóval, iskolai ütőhangszer készlettel és audiovizuális felszereltséggel bír. Az alsóbb évfolyamokon legyen megfelelő tér a körjátékok eljátszására. Az énekkari próba számára gyerek kényelmes elhelyezésére alkalmas terem szükséges. A tanterv speciális eszközigénye: Egyéni eszközök: hangjegyfüzet, ritmuskirakó, filckirakó, furulya /alsóbb évfolyamokon/ Osztályterem eszközei: zongora vagy pianino, hangjegytábla, audiovizuális eszközök /rádió, magnó, lemezjátszó, televízió, videólejátszó, CD-lemezjátszó, CD-Rom olvasó, aktív tábla/. A zenehallgatási anyagban felsorolt zeneművek hangzó anyaga.

5 Ének-Zene 1-4. Óraszám Iskolai: 144 óra Az é n e k-z e n e, mint a m ű v é s z e t i n e v e l é s i tárgyak egyike, sajátos feladatot vállal a gyermekek személyiségének minden oldalú, harmonikus fejlesztésében. A zeneművészet sajátosságainak bemutatásával járul hozzá a teljes ember kialakításához. Magyarországon a zenei nevelés K o d á l y Z o l t á n p e d a g ó g i a i e l v e i t követi, melyek alapgondolata, hogy a zenéhez, mint egyetemes kultúrkincshez, a z e n e i a n y a n y e l v megismerésén keresztül vezet az út. A zenei nevelés módszertani alapelve, hogy a közös éneklés, az elemi kottaolvasási és íráskészség alapvető feltétele és segítője a zeneértés kifejlődésének. Az első iskolai évek legfontosabb feladata az aktív muzsikálás közösségi örömének megteremtése az é n e k l é s, mint zenei alaptevékenység segítségével. A tanítás alapelve a j á t é k o s s á g és az é l m é n y s z e r ű s é g. A NAT hosszú távú fejlesztési céljai az első négy évre: Az éneklési készség fejlesztése A zenei hallás fejlesztése A zenei írás-olvasás készségei, a reprodukciós képesség fejlesztése A zeneértő és -érző képesség fejlesztése Az e m e l t ó r a s z á m ú, ének-zene tagozatos iskola első négy évében ezeket a célokat magasabb szinten lehet és kell megvalósítani, mint a hagyományos órakeretek között. Ez a tanítási anyag b ő v í t é s é t, az ismeretek és a készségek m é l y í t é s é t és sokoldalú g y a k o r l á s á t jelenti. Az emelt óraszám jótékony hatása nem elsősorban mennyiségben, hanem minőségben jelentkezik, hiszen a zene nevelőereje segítségével az ilyen iskolatípusba járó gyerekek sikeresebbek az általános műveltség egyéb ágainak elsajátítása és elmélyítése terén is. Folyamatos átmenetet biztosítva az óvoda és az iskola között, csoportos, nagyrészt játékkal egybekötött zenei tevékenységek segítségével elérni, hogy a gyermekek aktív részesei legyenek a zenei folyamatoknak. Előzetesen elsajátított megfelelő mennyiségű zenei anyagból elvonva megtanítani a kívánt ritmikai, metrikai, dallami és formai elemeket. Reprodukáló, befogadó és alkotó zenei tevékenységek során kialakítani a belső tudati aktivitás képességét. Kihasználni az emelt óraszám lehetőségeit a készségek, mint zenei automatizmusok kialakításában. A tanterv a következő témák, egységek köré csoportosítja a zenei nevelés párhuzamos területeit: Éneklés Zenei ismeretek Ritmikai, metrikai elemek Dallami elemek Elméleti ismeretek Zenei olvasás-írás Zenehallgatás Improvizáció A tanítás anyagát kizárólag é r t é k e s z e n e m ű v e k alkotják, népzenei és műzenei válogatásban. Az é n e k l é s során az emberi élet és a természet sokféleségét bemutató gyermekdalokkal és népdalokkal ismerkednek meg a gyerekek, melyek szövegükben és zenei kifejezésükben megfelelnek életkori sajátosságaiknak és kielégítik játék- és mozgásigényüket. Olyan dalokat tanítsunk, melyek érzelmileg érdekeltté teszik a gyerekeket a népdaléneklésben. A dalok zenei sajátossága jelöli ki a tanítás

6 rendszerességét. A műzenei anyag nagy részét XX. századi magyar zene képezi, valamint olyan egy és többszólamú dallamok, melyek a későbbi évek során elsajátítandó zenei stíluskorszakokat készítik elő. Az é n e k l é s i k é s z s é g fejlesztésében legfontosabb a természetes, szép hangzás kialakítása, törekvés a dalok karakterének megfelelő, érzelmileg átélt éneklési módra. A z e n e i i s m e r e t e k tanítása során a zene sajátos összetevőinek felismerésére, reprodukálására és újraalkotására tesszük képessé a gyereket. Ebben a folyamatban az előkészítés, tudatosítás, gyakorlás hármas módszertani elve érvényesüljön. A z e n e i o l v a s á s-í r á s készségének kialakítása eszköz annak a végső célnak az elérésében, hogy a gyerekek a tudatos éneklés és zenehallgatás révén zeneszerető és zeneértő felnőttekké váljanak. Az emelt óraszámú, tagozatos iskolák első négy évfolyamának a feladata e téren Kodály szavaival élve: "Úgy kell tanítani, hogy a tanuló lássa, amit hall, és hallja, amit lát". Megfelelő hallási képzetek kialakítása után lehet és kell ezeket vizuális képzetekkel összekapcsolni. A z e n e h a l l g a t á s, mint zenei tevékenység során elsősorban a gyerekek élményvilágát, érzelemvilágát gazdagítjuk. Az aktív zenehallgatáshoz elengedhetetlenül szükséges a zenei hallás, a zenei emlékezet és a megfigyelőképesség fejlettsége, melyek együttes jelenléte segít a zeneművek befogadásában. A mindennapi zenehallgatás - lehetőség szerint élőzenei - már az első osztálytól kezdve segít a gyerekeknek az őket minden oldalról érő zenei hatások közötti válogatásban, az értékesnek az értéktelentől való megkülönböztetés képességének kialakulásában. Az i m p r o v i z á c i ó a minden gyerekben benne rejlő alkotóerő felszabadítása a harmonikus személyiségfejlődés érdekében. Ezt az alkotókedvet az ének-zene tanítás minden területén és minden fokán kihasználhatjuk, segítségével a zenei készségek magasabb szintjére érnek el a gyerekek. Előfeltétele és alapja mindig biztos zenei tudás és biztos zenei irányítás a tanár részéről. Az emelt óraszámú, tagozatos ének-zene tanítás fontos kiegészítő foglalkozása a k a r é n e k i m u n k a, mely már a második osztálytól -kivételes esetben előbb is- heti két plusz órában lehetőséget nyújt a tanárnak és a gyerekeknek, hogy az iskola zenei életében, annak zenei kultúrájának ápolásában tevékenyen részt vegyen. Az első négy év énekkari munkája unisono népdalcsokrok, könnyű kánonok és kétszólamú feldolgozások éneklésével egyrészt megalapozza a későbbi évek kórusmunkáját, másrészt nagy jelentősége van abban, hogy a gyerekek különböző készségszintje ellenére az egységes, meggyőző és szép, kifejező előadásmódot, az érzelmi egységet, az átélést tömegének hatóerejével magasabb hőfokon, szuggesztívebben tudja megteremteni az énekhang erejével, mint az egyes osztályok közössége. Az énekkari munka tartalmában fontos szerepe van a hangképzésnek a tiszta intonálásnak a dallamok helyes formálásának a szöveg helyes kezelésének a helyes tempónak és dinamikának a rendszeres és módszeres próbai munkának Az emelt óraszámú, ének-zene tagozatos osztályokban a játékosság és élményszerűség tanítási alapelvéhez az is hozzátartozik, hogy a gyerekek nem osztályzatért, hanem s a j á t ö r ö m ü k r e igyekeznek a legtöbbet nyújtani, a legjobban teljesíteni. Ennek m o t i v á l á s a fontos pedagógiai feladat a tanár számára. A minden egyes zenei megnyilvánulás /csoportos és egyéni/, zenei tevékenység tanári értékelése az óra minden pillanatában jelen kell, hogy legyen. Mivel az énekóra nagy részét az első években a csoportos munka tölti ki, értelemszerűen a tanári visszajelzés is legtöbbször a csoport zenei megnyilvánulására vonatkozik. A készségek fejlődésével fokozatosan egyre nő az egyéni tevékenységek értékelése, ezeknek egyetlen célja legyen, a bátorítás, a motiválás, soha ne úgy értékeljünk, hogy a gyerek kedvét elvegyük az egyéni megnyilvánulástól. Sokkal fontosabb, hogy a csoport együttes és tagjainak egyéni képességeit felmérve mindenki számára olyan d i f f e r e n c i á l t feladatot találjunk, melyet a saját szintjén sikeresen képes megoldani. A nehézségi szintet mindig fokozatosan emeljük. A sikertelenség okát ne a gyerekben, hanem a feladatban, illetve saját elvárásainkban keressük.

7 Kapcsolatok Az ének-zene különösen emelt óraszámban tanítva érezhetően és mérhetően jó hatással van a többi tantárgy tanulmányi eredményére. A kifejezőkészség, az összefüggések felismerésének képessége, a variációs képesség,a kreativitás, a memória fejlettségének, a koncentráció képességének, a fegyelmezettség, a gondolkodási tevékenység, az alkalmazkodóképesség magasabb szintje a többi közismereti tárgy terén is megmutatkozik. anyanyelv:íráskészség, globális olvasás /zenei olvasás-írás hatása/, szókincs,beszédkészség, fogalmazáskészség /népdalok hatása/ matematika: számolási készség, logikai készség /a ritmusképzés hatása/ környezetismeret: a népdalokból adódó természeti ismeretek bősége folytán idegen nyelv: a halláskészség, a memória fejlesztése révén rajz: hallási színérzékenység, formaérzék Feltételek Tanulói segédletek: Szabó Helga: Ének-zene tankönyv a szakosított tantervű osztályok számára 1-4. Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat Ötfokú zene I-II. Énekeljünk tisztán Válogatott biciniumok Kis emberek dalai Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok I-II. Bárdos Lajos: Kicsinyek kórusa Szőnyi Erzsébet: Biciniumok Járdányi Pál: Gergő nótái Tanári segédletek: Kodály Zoltán-Kerényi György:Iskolai énekgyűjtemény Forrai Katalin: Ének az óvodában Zeneműkiadó Dobszay László: A magyar dal könyve Jeles napok dalai Zeneműkiadó Ki játszik körbe? Borsai Ilona:Bújj, bújj zöld ág Móra Borsai Ilona: Cinege, cinege, kismadár Minerva Borsai Ilona: Kivirágzott a diófa Móra Borsai Ilona:Magyar népi gyermekjátékok Tankönyvkiadó Járdányi Pál: Terefere Tercsi Zeneműkiadó Forrai Katalin: Szomszéd népek gyermekdalai Zeneműkiadó Forrai Katalin:Európai gyermekdalok Zeneműkiadó Bartók Gyermekeknek I-III. Bartók: Mikrokozmosz I-VI. Bartók Hegedűduók Kodály: Gyermektáncok Kodály: 24 kis kánon a fekete billentyűkön Kodály Zoltán-Vargyas Lajos: A magyar népzene Zeneműkiadó Rezeda /Domokos Pál Péter/ 96 csángómagyar népdal Tiszán innen, Dunán túl /Borsy István és Rossa Ernő/ 150 magyar népdal Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve 1947 Magyar népdaltípusok /Járdányi Pál/ 1961 Szabó Helga: Énekes improvizáció az iskolában 1976.

8 Ének-Zene 1 Óraszám Iskolai: 144 óra Éneklés 1. Az éneklés, mint zenei alaptevékenység segítségével f o r m á l n i a gyermek még kialakulatlan és alakítható é r z e l e m v i l á g á t, segíteni egész személyisége alakulását. A magyar népi gyermek- és játékdalok éneklésével olyan k ö z ö s s é g e t létrehozni, melyben jól érzi magát a gyermek, jókedvvel, oldottan képes azonosulni a dalok hangulatával. A n é p i j á t é k o k előadása során olyan felszabadult, de ugyanakkor fegyelmezett magatartásforma elsajátíttatása, mely egyrészt segít az örömteli éneklésmód kialakításában, másrészt közösségformáló erővel bír. Az é n e k l é s, mint a k t í v z e- n e i t e v é k e n y s é g segítségével sikerélményhez juttatni a gyereket, nyitottá tenni az újabb zenei élmények befogadására és kedvet ébreszteni benne újabb és újabb dalok megtanulására, zenei feladatok megoldására. Az é n e k l é s i k é s z s é g fejlesztése, a helyes légzés, a helyes artikuláció segítségével a természetes, egységes éneklési mód kialakítása, törekvés a tiszta éneklésre. NAT: A csoport egységes, szép, közös énekének kialakítása. Gyermek- és játékdalok, népszokásdalok éneklése zeneileg hibátlan előadással, helyes légzéssel, értelmes szövegkezeléssel, helyes artikulációval, a tiszta éneklésre való törekvéssel. Szép, kifejező éneklés az ismert zenei fogalmak alapján: tempó, dinamikai jelzés, hangerő. Pontos dalkezdés, zárás. Dalosjátékok mozgással, jó ritmusban, a dalok hangulatának megfelelő, élő előadással. A tanult dallamok felismerése jellemző motívumaik alapján, valamint emlékezetből való éneklésük játékkal, mozgással, egységes hangszínnel, pontos ritmusban. Zenei anyag: énekelt mondókák és gyermekjátékdalok kis hangterjedelmű magyar népdalok szomszéd népek gyermekdalai gyermekek számára komponált dalok egyszerű kánonok dalok ünnepi alkalmakra Készségfejlesztés a gyerekek magukkal hozott daltudásának számbavételével kezdve a csoport képességeinek megfelelően, lassú szoktatással a helyes éneklési kultúra kialakítása. a zenei hallás fejlesztésének kezdeti lépései a z e n e i e m l é- k e z e t és a zenei képzelet képességének segítségével. g l o b á l i s d a l t a n í t á s: a magyar népi gyermekdalok és gyermekjátékdalok mozgással, játékkal együtt hallás után való elsajátíttatása. h a l l á s u t á n i d a l t a n í t á s motívumokra, sorokra bontva vagy enélkül, a tanár mintaszerű, zeneileg átélt bemutatását követően. az éneklési készség fejlesztése a helyes légzéstechnikára, jó szövegmondásra és artikulációra való szoktatással. a r ö g t ö n z é s i k e d v megőrzése és továbbfejlesztése mondókákhoz való dallamimprovizálással, énekes köszönésekkel, énekes beszélgetésekkel, adott ritmusképletre való dallamkitalálással először spontán, majd később tudatos módon használva ismert dallamfordulatokat. felelgetős éneklés rögtönzése, kérdés-felelet, nyitás-zárás spontán és tudatos improvizálása.

9 a csoport képességeitől függően a t ö b b s z ó l a m ú s á g, együtthangzás kezdeti lépéseinek megtétele óvatos szoktatással, egyszerű kánonok, könnyű kétszólamúság segítségével. az egységes, szép közös hangzás kialakítása egyben felkészítés a következő évek k ó r u s é n e k l é s é r e, az énekkari munkára. Csoportos és egyéni értékelése a türelmes szoktatással kialakított egészséges, szép hangzásnak a helyes légzésnek, az érthető szövegmondásnak, a pontos ritmusban való előadásnak Kapcsolatok Mondókák, gyermekversek - anyanyelv Gyermekdalok, jelesnapok dalainak szövege - környezetismeret, történelem, néphagyomány Gyermekjátékok testnevelés Zenei ismeretek 1. Ritmikai, metrikai elemek 1. A ritmus figyelmet, koncentrációt, határozottságot, beidegző képességet fejleszt. /Kodály Zoltán: Zene az óvodában/ A ritmuskészség fejlesztésével segíteni a mozgási és szellemi tevékenységek koordinációját. Az e g y e n l e t e s l ü k t e t é s érzetének kialakítása, a dalok, mondókák ritmusának felismerése, hangoztatása. A m o t í v u m, mint legkisebb formai egység érzetének kialakítása és tudatosítása. A z e n e i m e m ó r i a fejlesztése játékos gyakorlatokkal. Az egyenletes lüktetés és a tanult ritmuselemek pontos hangoztatása gyakorlónévvel. A tanult ritmuselemek /negyed, nyolcadpár, félkotta, negyed és fél szünet/ hallás után történő felismerése ismert és hasonló nehézségi fokú, de ismeretlen dalokban. Ritmusmotívumok pontos olvasása, ritmusnévvel való hangoztatása, hangosan és belső hallással is. A tanult ritmuselemek, motívumok hallás utáni lejegyzése. A kettes ütem pontos hangsúlyozása. Dalok, játékok egyszerű ritmuskísérettel vagy osztinátóval való megszólaltatása; egyszerű ritmushangszerek használata (dob, cintányér, triangulum stb.) A tanult gyermekdalok felismerése ritmusuk alapján. A megismert ritmuselemek és ritmusmotívumok segítségével motívumok, ritmussorok rögtönzése spontán és tudatos módon. Az egyenletes lüktetés érzetének kialakítása. Az egyenletes lüktetés és a dalok, mondókák ritmusa közti különbség megéreztetése. Ritmusértékek tudatosítása: a negyed, a nyolcadpár, a negyed szünet, a félértékű hang és szünete ritmusneveik használatával. A tanult ritmusmotívumok kirakása ritmuskirakó segítségével, azok közös és egyéni hangoztatása ritmusneveik segítségével. Tetszés szerinti ritmusgyakorlatok összeállítása, rögtönzése az ismert ritmusmotívumok segítségével, azok hangoztatása olvasással, tapssal, kopogással vagy ritmushangszerekkel.

10 Az ismert ritmusmotívumok lejegyzése a vonalrendszerben vagy anélkül, ügyelve a helyiértékre. A hangsúlyos és hangsúlytalan hangok váltakozásának megfigyeltetése ismert dalokon keresztül, a kettes ütem tudatosítása, ütemvonal, kettős ütemvonal, ismétlőjel megtanítása. A dalok mérőütéssel való kísérésének segítségével a szünet, mint lélegzetvételnyi zenei csend megéreztetése és tudatosítása. A szünet megszólaltatása halk ritmusnévvel, majd némán, illetve mozdulat segítségével. A különböző hosszúságú hangok és a szöveg kapcsolatának megfigyeltetése a félértékű hang tudatosítása kapcsán. A gyakorlatokat használjuk a z e n e i e m l é k e z e t fejlesztésére is. A követelmények csoportos és egyéni munka alapján való értékelése megfelelő gyakorlás után általában k ö z ö s t e v é k e n y s é g e k s o r á n, tanári irányítással és segítséggel. A p o n t o s s á g és az ö n á l l ó s á g értékelése a ritmikai elemek felismerésében, hangoztatásában és önálló alkalmazásában. A tanult ritmuselemek kirakásának illetve írásban történő lejegyzésének egyéni értékelése. Kapcsolatok Ritmusmotívum, ütembeosztás - matematika Dallami elemek 1. A n y a n y e l v i a n y a g segítségével fokról fokra tágabb hangkészletű gyermekdalok motívumaiban megismertetni a pentatónia hangkészletét. Otthonossá tenni a gyereket a p e n t a t ó n i a d a l l a m v i l á g á- b a n, mely az ősi magyar népdal zenei világa, ösztönözni alkotó játékokra. A csoport képességétől függően megkezdeni a t ö b b s z ó l a m ú s á g készségének fejlesztését. A tanult gyermek- és játékdalok egységes hangszínnel, pontos ritmusban, j á t é k k a l vagy m o z g á s s a l emlékezetből való közös és egyéni éneklése. Ismert dalok felismerése dallamáról illetve egyes motívumairól. A pentatónia hangkészletének ismerete, a lá szó mi ré dó lá, szó, dó' hangok neve, kézjele, relációik és egymáshoz viszonyított helyük a dallamkirakón és a vonalrendszeren, a dalok hangterjedelméhez igazodva. Tanári előkészítés után ismert motívumok és egész dalok utószolmizálása. Otthonos eligazodás a pentatónia dallamvilágában, a tanult gyermekdalok dallamfordulatai alapján. Az ismert gyermekdalok és motívumaik kézjelről, betűkottáról és hangjegyről való felismerése, éneklése a pentatónia hangkészletében. Jól ismert dallamok b e l s ő h a l l á s s a l való éneklése, illetve hangos énekléssel való váltakoztatása. A pentatónia hangkészletében mozogva tanári kézjelről, hanglétráról való folyamatos éneklés, elsősorban ismert, majd fokozatosan ismeretlen motívumok megszólaltatása is, a dalok hangterjedelméhez igazodva. Olvasógyakorlatok közös megszólaltatása a megismert dallamkörben, válogatás Kodály gyakorlataiból. A tanult gyermekdalok hangkészletét sajátjának érezve adott illetve szabadon választott szövegre, ritmusmotívumra való rögtönzés tanári előkészítés után. A csoport képességétől függően e g y s z e r ű k á n o n o k, e g y s z er ű k é t s z ó l a m ú s á g megszólaltatása csoportosan, tanári segítséggel. Az óvodából hozott, illetve a közösen tanult, és mozgással, játékkal előadott dalok motívumaiban a magasabb és mélyebb hangok kapcsolatának megfigyeltetése.

11 A dallam ívelésének, a magas és mély különbözőségének érzékeltetése mozdulatok segítségével. A szó - mi hangok neve, kézjele, betűjele és térbeli elhelyezkedése a vonalrendszeren. A szó-lá-szó-mi dallamfordulatok segítségével a lá hang előkészítése, tudatosítása, neve, kézjele, betűjele, helye a vonalrendszeren. Szó-mi-dó, illetve mi-ré-dó dallammotívumok segítségével a dó és a ré hang megfelelő előkészítés utáni tudatosítása. Egyszerű ritmusú, egyszerű dallamú gyermekdalok segítségével az alsó lá, majd az alsó szó, előkészítése és tudatosítása. A felső dó' hang bevezetése olyan dalon, melyben a szó-hoz kapcsolódik és kiugró jellege miatt könnyen felismerhető. Minden új dallamhang, dallami elem tanítását előzze meg gondos előkészítés, dalok hallás utáni tanításával történő anyaggyűjtés. A tudatosítási folyamatot óráról órára történő gyakorlás kövesse, melynek során az ismeret készséggé válik. A gyakorlási folyamat legyen játékos, változatos, használjuk ki a gyerekek alkotó kedvét, improvizációs képességét! Használjunk ki minden lehetőséget a zenei emlékezet fejlesztésére! A többszólamúság kezdeti lépései egyszerű kánonénekléssel. A többszólamúság előkészítése egyszerű feladatokkal: dallamfelelgetős, dallamstaféta, tartott hang éneklése dallamhoz, hangszerkíséret gyermekdalhoz. A követelmények csoportos és egyéni zenei megnyilvánulásokon keresztül való értékelése. Elméleti ismeretek 1. Az elméleti ismeretek tanításának a célja az első osztályban azoknak a készségeknek a m e g a l a p o z á s a, melyek segítségével a megfigyelt zenei jelenségek a gyermek számára érthetőek, megfogalmazhatóak, felismerhetőek, követhetőek és reprodukálhatóak lesznek. A zenei készségek fejlesztése során az 1. osztályban tudatosított zenei jelenségek nevének ismerete, azok elsősorban ismert, majd új zenei anyagban való felismerése, megnevezése. A tudatosított ritmikai elemek gyakorlónevének ismerete. A hangsúlyos és hangsúlytalan szó zenei jelentése, a kettes ütem. Az osztinátó szó jelentése. Az ütemvonal, az ismétlőjel, a záróvonal, prima volta, secunda volta /először, másodszor/. A tudatosított dallamhangok szolmizációs neve, betűjele. A hangjegyírás alapfogalmai: ötvonal /vonal, vonalköz, pótvonal/. A motívum, mint ritmikai és dallami tekintetben legkisebb formai egység. Az azonosság, különbözőség, hasonlóság fogalma. A dallamsor, mint a gyermekdalok formai egysége. A tempó, mint a zene egyik jellemzője: lassú, gyors, közepes. A dinamika, mint a zene másik jellemzője: hangos, halk, közepes. A kánon, mint zenei műfaj jelentése. A zenehallgatás során megismert különböző emberi hangfajták neve: gyermek-, női-, férfihang, gyermek-, női-, férfi-, vegyeskórus. A megismert hangszerek neve.

12 Alapelv, hogy minden ismeret tanításakor zenéből induljunk ki, és zenéhez érkezzünk egy magasabb szinten, a zenei ismeretek nevének említése és felismerésének értékelése is mindig legyen szoros összefüggésben valamilyen zenei tevékenységgel. Zenei írás-olvasás 1. A zenei élményekből kiinduló, megfelelő mennyiségű dallamanyag elsajátítása után elvonatkoztatott legegyszerűbb ritmikai és dallami elemek megismerése, felismerése és megszólaltatása, olvasása és írása. Az írás-olvasás, mint készségfejlesztés mindig a zene megismerésének szolgálatában álljon. Az olvasási, írási feladatok kapcsolódjanak a zenei memória fejlesztését célzó játékos gyakorlatokhoz. Ritmus a negyed és fél értékű hang és szünet,a nyolcadpár folyamatos olvasása a dalok ritmusában a negyed és fél értékű hang és szünet,a nyolcadpár kirakása pálcikával, írása hangjegyfüzetbe ismert ritmusmotívumok emlékezetből és diktálás után való írása és olvasása Dallam ismert pentaton dallamfordulatok, motívumok és dallamsorok utószolmizálása kézjelről, betűkottáról és hangjegyről a megismert dallamhangok és motívumok kirakása dallamkirakón és írása a vonalrendszeren a tanult dó-helyek alkalmazásával /első vonalköz, második vonalköz, első pótvonal/ a tanult ritmikai és dallami elemek írásban való összekapcsolása Az olvasás-írás folyamata általában szorosan összakapcsolódik. A feladatokat mindig úgy válasszuk meg, hogy az osztály nagy része sikeresen tudja azokat megoldani, ugyanakkor adjunk lehetőséget a jobb képességűeknek differenciált feladatok megoldására. Az olvasást, írást mindig megelőzi a megfelelő ritmusérték illetve dallamhang előkészítése és tudatosítása. Ritmus és dallam olvasása és írása során mindig a lépésről lépésre, könnyebbtől a nehezebb felé, ismerttől az ismeretlen felé való fokozatos haladás elve érvényesüljön. Ritmus A ritmusolvasás kezdeti segédeszköze a ritmus- és betükottás olvasókészlet, az írásé a pálcikák. A vonalrendszerben való ritmusírás a második és negyedik vonal közé történjen. A ritmusolvasás és írás lépései megegyeznek a ritmusértékek tudatosításának sorrendjével. Dallam A dallamolvasást előkészíti a kézjelről, betűkottáról, repülőkottával a táblai ötvonalról való olvasás. Hasznos segédeszköz a dallamkártya is. A dallamírás segédeszköze a filckirakó, amit dallamfordulatok, motívumok kirakására, írás utáni olvasására használunk. A dallamolvasás és írás lépései megegyeznek a dallamhangok tudatosításának sorrendjével. A dallamolvasási készség további fejlesztésére válogassunk a Kodály 333 olvasógyakorlat és az Ötfokú zene I. füzete gyakorlataiból, először az ismert, majd ismert elemeket tartalmazó dallamokat. A vonalrendszerben való dallamírást is mindíg előzze meg gondos előkészítés, amelyhez valamelyik említett segédeszközt használjuk. A ritmikai és dallami elemek összekapcsolása az írásban külön gondosságot igényel / szárak elhelyezése/. Mind a ritmikai, mind a dallami olvasás-írás gyakorlatok során használjuk ki a lehetőséget a zanai emlékezet fejlesztésére.

13 A követelmények csoportos és egyéni értékelése általában közös tevékenységek során. A pontosság és önállóság értékelése a dallam- és ritmusolvasás és írás gyakorlatában. Kapcsolatok Zenei olvasás-írás - anyanyelvi olvasás-írás Zenehallgatás 1. Élő- és gépzenei zenehallgatási tevékenységek során olyan spontán és tudatos é l m é n y e k nyújtása, melyek segítségével megtanítjuk a gyerekeket a hangzó zene aktív b e f o g a d á s á r a, a zeneművek érzelmi megközelítésén keresztül a zenehallgatást aktív tudati tevékenységgé formáljuk. Fejleszteni a k o n c e n t r á c i ó t, a z e n e i e m l é k e z e t e t és gondolkodást. Megmutatni a kapcsolatot az énekes és hangszeres zene között. Megismertetni a hangszerek jellegzetes hangszínét. Felismertetni a különböző zenei karaktereket. Legyen képes a csoport a rövid, néhány perces élő- vagy gépzenei zeneműbemutatást c s ö n d b e n meghallgatni. Ismerjék fel a hangzásbeli különbségeket a gyermek-, a női- és a férfihang között. Ismerjék fel a tanult hangszerek hangját. Próbálkozzanak a zenei élmény szóbeli megfogalmazásával. A zenehallgatás anyaga: Bartók, Kodály és tanítványaik, illetve kortárs zeneszerzők által énekhangra, hangszerre, zenekarra vagy kórusra feldolgozott, a gyerekek által ismert gyermekjátékdalok; néhány perces zeneműrészletek az előbbiekben felsorolt célok megvalósítása érdekében. Ezek a darabok kapcsolódhatnak természeti jelenségekhez, érzelmekhez, zenei jelenségekhez /tempó, dinamika, hangszerek hangja stb./, zenei karakterekhez, ünnepekhez; zenés mesék, melyek segítségével a zenei kifejezés gazdag eszköztárába vezetjük a gyereket; /pl. Prokofjev: Péter és a farkas/ programzenei művek, melyek címe útmutatást ad a szövegnélküli zenével való azonosuláshoz, a karakterek megragadásához; /pl. Vivaldi: Négy évszak, Saint-Saens: Az állatok farsangja/ A zenehallgatás módja élőzenei bemutatás,melynek hatása sokkal erőteljesebb bármilyen gépzenénél.megvalósíthatjuk idősebb gyerekek, szülők, barátok, kollégák segítségével; gépzene /hanglemez, magnetofon, CD/, melynek elengedhetetlen feltétele a hibátlan technikai színvonal és a tanár megfelelő eszközkezelése; video-felvétel, mely közbülső megoldást biztosít az élő előadás és a gépzene között; közös hangversenylátogatás, melynek során a gyerekek az énekórán a tanár által már gondosan előkészített zeneművet hangversenytermi légkörben hallgathatják meg; /pl.ifjúsági hangversenyek, növendékhangversenyek/ A közösen átélt zenehallgatási élmények szóbeli megfogalmazására való törekvés értékelése. A megfigyelt tempók, dinamikai különbségek, hangszínek, karakterek felismerésének értékelése.

14 Improvizáció 1. "Rögtönözne minden épkézláb gyerek, ha hagynák." /Kodály/ A gyerek veleszületett alkotási, rögtönzési vágyának, képességének megőrzése, kibontakoztatása ösztönös, majd tudatos zenei improvizációs alkalmak, lehetőségek teremtésével. A zenei ismeretek gyarapodásával egyre inkább a tudatos alkotás készségének kialakítása a cél. Nagyon fontos azonban, hogy megőrizzük fantáziájának ösztönös, kötetlen alkotóképességét is. Ösztönözzük a gyerekeket a gyermekdalokhoz illő játékos mozdulatok, mozgásformák alkotására! Legyenek alkotó partnerek a játékok kialakításában! Engedjük bátran játszani őket a megismert ritmikai, dallami, formai elemekkel, ösztönös alkotókedvükhöz találjunk ki játékos feladatokat! Teremtsük meg a tudatos alkotás változatos lehetőségeit is! Az improvizácós játékoknak mindig alapkövetelménye a folyamatosság, a zene lüktetésének, folyamatának megtartása. Az improvizáció a tanítás folyamatának valamennyi mozzanatához szorosan kapcsolódó tevékenység, a tanuló aktív részvétele az alkotásban. Ritmus a zenei alaplüktetés megjelenítése mozgással, spontán mozdulatrögtönzés zenére énekelt dallamokhoz mérőütést imitáló mozdulatok kitalálása spontán ritmusalkotás ismert és ismeretlen elemek alkalmazásával folyamatosan, mérő segítségével ritmusmotívumok rögtönzése szöveggel, tapssal, ritmushangszereken való hangoztatással tudatosan használva a megismert ritmuselemeket ritmusfelelgetős, ritmuskiegészítő játékok motívumok, ütemek szabad elrendezése ritmuskártyák segítségével Dallam mondókák ösztönös, az év vége felé tudatos /hangkészlethez kapcsolódó/ "megzenésítése" nevek, köszöntési módok éneklése tanári példa követésével és önállóan beszélgetések, felelgetősök rögtönzése először ösztönösen, majd egyre inkább tudatosan használt dallamhangokkal A dallami, különösen a tudatos dallami rögtönzés alapfeltétele a t i s z t a i n t o n á l á s Forma az azonosság, különbözőség, hasonlóság megjelenése az improvizációs játékokban kérdés-felelet rögtönzése a variáció a rögtönzésben adott ritmus vagy dallam rögtönzött befejezése Tekintettel a rögtönzés egyéniséghez kötött voltára, az értékelés is mindig egyéni. Az e g y é n i a l k o t ó k e d v azonban mindig a k ö z ö s s é g j ó l é g k ö r é b e n bontakozik ki, ezért fontos, hogy a tanár dícsérő vagy okosan bíráló megjegyzései fokozzák a gyerekek rögtönző kedvét, ébresszenek bennük új ötleteket, bátorítsák őket alkotó kifejezésre.

15 Ének-Zene 2 Óraszám Iskolai: 144 óra Éneklés 2. Az első osztályban magyar gyermekjátékdalok, egyszerű népdalok örömteli éneklése során megalapozott z e n e i a n y a n y e l v i a n y a g b ő-v í t é s e, a türelmes szoktatással kialakított helyes éneklési kultúra továbbcsiszolása. A népdal ne tananyagként, száraz elméleti elemzés tárgyaként, hanem a közös muzsikálás örömteli forrásaként legyen jelen az énekórán. Olyan dalkincs megalapozása kezdődjön meg, melyből felnőtt korában, baráti társaságban is szívesen merít majd a tanuló. Az éneklés helyes fiziológiai funkcióinak megalapozása segítségével törekekedjünk a dalok k i f e j e z ő, á t é l t előadására, a t i s z t a i n t o n á c i ó r a. A dalok hangulatának, szövegének megfelelő éneklés. A tanult gyermekjátékdalok eljátszása. A zenei hangsúlyok helyének megtartása a dalolás folyamatában, a páros és páratlan ütem felismerése. Az alkalmazkodó ritmusú éneklés. Könnyű kétszólamú dalok, kánonok éneklése a gyermek hangmagasságának megfelelően. A zenei memória fejlesztése a dalok emlékezetből, több versszakkal való előadásával. Zenei anyag: magyar népdalok, gyermekjátékdalok népek dalai komponált dalok egyszerű kánonok biciniumok kétszólamú énekgyakorlatok Bartók és Kodály szemelvények olvasógyakorlatok Készségfejlesztés az előző évfolyamon megkezdett, zenei anyanyelvre alapozott éneklési kultúra továbbfejlesztése a dal esztétikai értékének /dallamív, szöveg, forma/ megéreztetése a hallás utáni daltanítás változatlanul a tanár átélt, élményt adó, mintaszerű bemutatására épüljön a kottaképről való tanulás egyre nagyobb teret kapjon, de célja mindig a gyorsabb, könnyebb elsajátítás legyen a dalok úgy kövessék egymást a tanításban, hogy azonos jellegűk, hasonló fordulataik segítsék a tanulót a dallamtípus sajátos zenei rendjének megértésében a szabad, szöveghez alkalmazkodó éneklés variáns dallamok tanításával ösztönözni a gyerekeket ötleteik kibontakoztatására a többszólamúságra nevelés folyamatának gondosan tervezett, a csoport képességeihez alkalmazkodó továbbfejlesztése kis hangterjedelmű, kis hangközökben mozgó dal kísérése a megfelelően kiválasztott, hosszan tartott hanggal Kodály: Énekeljünk tisztán kötete pentaton hangközökre épülő példáinak gondos, fülelő éneklése pentaton motívumokat tartalmazó kánonok hallás utáni éneklése /Kodály: 24 kis kánon/ dudabasszus szerkesztése jól ismert dalhoz

16 dallamosztinátók, dallamfelelgetős játékok Kodály: Válogatott biciniumainak részben kottaképről, részben hallás után tanított darabjainak szolmizált és szöveges éneklése a kétszólamú éneklés minden esetben járjon együtt szólamcserével a korosztály már nyugodtan bevonható az iskolában remélhetőleg működő Kicsinyek kórusa munkájába Az egyéni értékelés alapja az egyszólamú népdalanyag helyes éneklési technikával, érthető és értő szövegmondással való, e m l é k e z e t b ő l, t ö b b v e r s s z a k k a l történő előadása. A csoportos értékelés a gyermekjátékok előadására, a ritmuskíséretek, ritmusosztinátók hangoztatására és a kánonok, kétszólamú művek s z ó l a mc s e r é v e l való éneklésére vonatkozzon. Zenei ismeretek 2. Ritmikai, metrikai elemek 2. Az előző évfolyamon megkezdett ritmikai készségfejlesztés folytatása, az i s m e r t r i t m u s k é p l e t e k e l m é l y í t é s e, új ritmuselemek tanítása. A ritmusok énekelt, ritmusnévvel elmondott vagy tapssal, kopogással stb. illetve ritmushangszerek segítségével megszólaltatott változatos, játékos gyakorlása. A ritmuselemek z e n e i n e v é n e k tudatosítása. A páros mellett a p á r a t l a n l ü k t e t é s megéreztetése. A tanult ritmuselemek felismerése, megnevezése, pontos hangoztatása, olvasása és írása. Ismert dalok ritmusának emlékezetből való felidézése és hangoztatása, olvasása és írása. A páros és páratlan ütemek lüktetésének érzékeltetése. Az egész, a pontozott fél és az önálló nyolcad értékű hang, a szinkópa hallás után és kottaképről való felismerése. Könnyű ritmuskíséretek és ritmusosztinátók hangoztatása ismert dalhoz. Az előző évfolyamon megkezdett ritmusnévvel való változatos gyakorlás folytatása mellett tudatosítjuk a tanult ritmusértékek zenei nevét. /negyed, nyolcad,fél, egész, negyed-, fél-, nyolcad-, egész szünet,szinkópa/ A ritmusgyakorlatok során törekedjünk a megkezdett t e m p ó m e g ő r-z é s é r e. A nyolcad+nyolcad szünet, mint sorzáró ritmusképlet tudatosítása élő zenei anyagból. A nyolcad szünet megéreztetése hangszeres darabok segítségével és alkalmazása ritmikai gyakorló játékok során. A szinkópa megfigyeltetése dalokban, mondókákban, gyermekversekben, szinkópa ritmusú szavak segítségével. A szinkópa tudatosítása, felismerése hallás után és kottaképről, olvasása, írása. A dalokban megfigyelt ritmusok hangoztatására, gyakorlására megfelelő ritmusgyakorlatok válogatása Kodály 333 olvasógyakorlataiból és hangszeres művekből, pl. Bartók Gyermekeknek c. sorozatából. A négyes tagolású ütem lüktetésének, hangsúlyos és hangsúlytalan egymásutániságának megfigyelése hallás után tanult táncos dalokon. A négyes ütem tanításával összefüggésben az egész értékű kotta és szünetének felismerése, gyakorlása, olvasása és írása. A ritmusértékek négyes elrendezésének gyakorlása változatos, játékos, a gyerekek rögtönző képességét is kihasználó gyakorlatok segítségével, táncos mozgások bekapcsolásával.

17 A hármas ütemű lüktetés, mint a magyar népdalra nem jellemző ritmikai jelenség megfigyeltetése élő zenei példákon keresztül. A hármas lejtés karakterének megéreztetése, a hangsúlyos és hangsúlytalan ütemrészek különböző hangszínű és erősségű hangoztatása különböző mozgásformák, tánclépések, ritmushangszerek segítségével, a volta ritmus. A pontozott félkotta tudatosítása, gyakorlása, olvasása, írása. Az új és a már jól ismert ritmikai elemek összekapcsolása ritmus-, olvasó- és írásgyakorlatok során. Többszólamú ritmusgyakorlatok, ritmuskánon stb. A dalokhoz illő ritmusosztinátók, ritmuskíséretek alkalmazása, a társas zene élménye, kihasználva a gyermekek alkotókészségét. A vezénylő, ütemező mozdulatok elsajátíttatása. A tripódia, mint három összetartozó ütem jelenségének megfigyeltetése és gyakoroltatása, a helyes tagolás tudatosítása Kodály olvasógyakorlatai segítségével. A követelmények ellenőrzése zenei tevékenységek során megfelelő gyakorlást követően. A ritmuskészség fejlettségi fokának, a hangoztatott ritmusok felismerésének, tudatosságának, pontosságának csoportos és egyéni értékelése. A ritmusírás tartalmi és külalaki értékelése. Dallami elemek 2. Az előző évfolyamon anyanyelvi gyermekdalokon keresztül megismert pentaton hangkészlet gondos ismétlése, a pentaton hangrendszer tudatosítása után a fá és ti hang bevezetésével egy új, a pentatóniától különböző, d i a t o n i k u s h a n g r e n d s z e r világába vezetni a gyermekeket. A r e l a t í v s z o l m i z á c i ó és az a b s z o l u t r e n d s z e r különbözőségének megismertetése. Az együtthangzás, a h a n g k ö z fogalmának bevezetése. Az első évfolyamon megalapozott többszólamúság készségének továbbfejlesztése. Ébren tartani, spontán és tervezett rögtönzési feladatokkal fejleszteni az improvizációs érzéket. A tanult dalok játékkal, mozgással, pontos ritmusban, több versszakkal, emlékezetből való csoportos és egyéni tiszta éneklése. A p e n t a t o n, a p e n t a c h o r d, a h e x a c h o r d hangsorok és a diatónia hangkészletének ismerete és felismerése. A p r í m, az o k t á v, a kis és nagy s z e k u n d hangköz hallás utáni felismerése, a hangközök kézjelről, betűkottáról és hangjegyről való szolmizált éneklése. A d i a t ó n i a egyszerű dallamfordulatainak felismerése, szolmizálva való éneklése emlékezetből, kézjelről, betűkottáról és hangjegyről. Az eddig elsajátított dallami ismeretek segítségével játékos rögtönzések. Könnyű kánonok és kétszólamú művek szólamcserével való megszólaltatása. Hangrendszer, hangkészlet, hangsor A jól ismert pentaton hangkészletű dalok éneklése során a p e n t a t o n h a n g r e n d s z e r, mint a magyar zenei anyanyelv dallamvilágának tudatosítása. A gyermekjátékdalok jellegzetes leszaladó pentachord zárómotivumai segítségével a f á h a n g megismertetése, kézjele, betűjele, helye a vonalrendszeren az ismert dó helyek vonatkozásában. /C,F,G/ A lá-pentaton dallamok fordulatainak gyakorlása dalokból vett fordulatok és Kodály olvasógyakorlatok segítségével.

18 A fá hang hangsúlyos megjelenése gyermekdalokban, a dó-pentachord hangsor. A t i h a n g megfigyeltetése kis hangterjedelmű, kis hangközöket lépő, lá pentachord dallamokban, kézjele, betűjele, helye a vonalrendszeren az ismert dó helyek használatával. A l á-p e n t a c h o r d hangsor tudatosítása. A felső dó alatti t i h a n g megismertetése olyan dúr dallamok segítségével, ahol a ti hang átmenőhangként vagy váltóhangként többször szerepel. D ó- és l á-h e x a c h o r d dallamok éneklése, a hangsorok tudatosítása. A dallamok hétfokúságig bővülése, elsősorban hallás után tanítandó dalokkal, melyek már a következő évfolyam dallamvilágát, zenei anyagát készítik elő. A gondos előkészítést követő tudatosítást mind az új dallamhangok, mind a hangsorok esetében kövesse a l a p o s, v á l t o z a t o s, j á-t é k o s g y a k o r l á s o k sorozata, mely során az új ismeret készséggé válik. Az abszolut rendszer A hangok abszolut magassága, az A B C-s n e v e k bevezetése, a hangvilla, hangszerek /furulya, metallofon, zongora/ segítségével. A dalok kezdőhangjának közös kikeresése a hangvilla segítségével. Ügyeljünk arra, hogy a dalok a kottakép szerinti magasságban szólaljanak meg! Többszólamúság A többszólamúság előkészítése Kodály: Énekeljünk tisztán gyakorlatai segítségével, melyeket kézjelről, táblára írt betűkottáról,esetleg hangjegyről szólaltatunk meg. Dalokhoz, olvasógyakorlatokhoz ritmuskíséret, ritmus- vagy dallamosztinátó hangoztatásával a kétszólamúságra szoktatás folytatása. Dudabasszus éneklése ismert dalhoz. Kodály: Válogatott biciniumainak megfelelő darabjainak tanítása, éneklése, minden esetben szólamcserével is. Hangközök Az összecsengő hangközök élményére alapozva a tiszta prím, majd a tiszta oktáv hangköz megfigyelése és tudatosítása. A leszaladó pentachord fordulatok segítségével a "kis és nagy lépés", a kis szekund és nagy szekund megfigyeltetése és tudatosítása. Az egymásutániság és az együtthangzás kettőségének állandó megtartása a hangközök gyakorlási folyamatában. Nagyon fontos, hogy a készségfejlesztő feladatok mindig megoldhatóak legyenek, a nehézségi fokot csak fokozatosan emeljük.sikertelenség esetén könnyítsünk a feladaton! Elméleti ismeretek 2. Azoknak a zenei jelenségeknek a megfigyeltetése, maghallása és megértése, melyekkel az éneklés, a ritmikai, dallami készségfejlesztés és a formai elemek felismerése során a gyermek találkozik. Nem elsősorban az idegen szakkifejezések megtanítása a cél, sokkal inkább a zenei jelenség felismerése. A készségfejlesztés során a 2. osztályban tudatosított ritmikai, dallami és formai elemek felismerése ismert, majd új zenei környezetben, megnevezésük, helyes alkalmazásuk. Az első és második év során tudatosított, és eddig csak gyakorlónévvel emlegetett ritmusértékek zenei neve

19 A 4/4-es és a 3/4-es ütem A páros és páratlan ütemszámú motívumok /bipódia, tripódia/ Az új dallamhangok /fá és ti/ szolmizációs neve, betűjele Prima volta, secunda volta /először, másodszor/ A pentatónia, a pentachord és a hexachord hangsor A diatónia hangkészlete A violinkulcs /G-kulcs/ A hangok ABC-s nevei A módosítójelek, az 1 kereszt, 1 bé előjegyzés G-dó, F-dó, C-dó A prím, az oktáv, a kis- és nagy szekund hangköz A magas és a mély szólam hangzása A hegedű, cselló, fuvola, fagott hangszíne A vonós- és fúvósegyüttes hangzása Tempó- és dinamikabeli különbségek a zeneművekben A kánon, a kétszólamúság A hasonlóság és különbözőség, a népdalsor Az elméleti ismeretek készségszinten való alkalmazásának alapja is mindig az auditív megközelítés, így értékelésnél is a felismerőkészséget ellenőrizzük elsősorban. Zenéből kiinduló elemző munkánk végeredménye a zene magasabb szinten való megszólalása legyen. Kapcsolatok Zenei szakkifejezések - olasz, görög nyelv Zenei írás-olvasás 2. A zenei írás-olvasás készségének fejlesztése eszköz annak a célnak az eléréséhez, hogy a gyerekek a tudatosabb éneklés és zenehallgatás révén zeneszerető és zeneértő felnőttekké váljanak. A második évfolyamban az elsőben gondosan és türelmesen megkezdett tájékozódási tevékenység folytatása a cél, a feladatok oly módon való megválasztásával, hogy azokat az osztály nagy része sikeresen tudja megoldani. Ritmus az egész, a fél,a pontozott fél, az önálló nyolcad értékű hang és a szinkópa kottaképről való felismerése, folyamatos olvasása dalok ritmusának emlékezetből, előzetes hangoztatás utáni lejegyzése ismeretlen rövid motívumok /melyek tartalmazzák az új ritmikai és metrikai elemeket/ diktálás utáni leírása Dallam a diatónia egyszerű dallamfordulatainak betűkottáról, kézjelről, hangjegyről való szolmizált éneklése különböző záróhangú pentaton, pentachord és hexachord hangkészletű dalok kottáról való éneklése az ABC-s hangok felismerése kottaképről és adott abszolut magasságban való megszólaltatásuk a prím, az oktáv, a kis és nagy szekund hangközök kézjelről, betűkottáról és hangjegyről való szolmizált éneklése a diatónia egyszerű dallamfordulatainak, dalokból vett soroknak különböző dó helyekkel való leírása.

20 A zenei írás- olvasás készségének fejlesztéséhez v á l t o z a t o s t e v é- k e n y s é g e k e t használjunk, melyeknek alapja az előzetesen elsajátított megfelelő mennyiségű zenei anyag. Ritmus Ritmusolvasáskor már egyre kevesebbet használjuk a fennhangon való olvasást, helyébe ritmushangszerek, néma olvasás lépjen, melyet kísérhetnek hanghatások, mozgások. Az új és a már korábban megismert ritmikai elemek összekapcsolása az olvasás-írás gyakorlataiban. Kottakép alapján folyamatos, pontos ritmusolvasás. Ismert dalok ritmusának, ritmusmotívumainak sok énekléssel előkészített, memorizálás, belső elképzelés utáni leírása. Diktálás utáni ritmusírás. Az írás technikai megvalósításának gyakorlása, az új ritmuselemek pontos írásának elsajátítása, gyakorlása. Dallam Ezen a évfolyamon is elsődleges szerepe van a hallás utáni daltanításnak, ebből következően az olvasási feladatok között nagy számban szerepeljen az ismert dallamok kottaképről való utószolmizálása, majd az abszolut rendszer bevezetése után ABC-s nevekkel való éneklése, elsődleges pedagógiai szempont legyen azonban a dalolás örömének, a dal eredeti jellegének megőrzése. Az olvasási készség fejlesztéséhez használjuk Kodály 333 olvasógyakorlatait, Tegzes György hétfokú olvasógyakorlatait. A csoport képességei alapján már tanítsunk kottaképről is, elsősorban olyan dalokat, melyek ismerős dallami motívumokat tartalmaznak. A kétszólamú éneklés kapcsán felmerülő olvasási problémák, szólamkövetés, belépés stb. technikai nehézségeinek gyakorlása. A dallamírási feladatokat mindig készítse elő közös muzsikálás. Ugyanúgy, mint a ritmusírásnál, a dallamírást is gondolkodásban végbemenő e l ő k é s z í t ő m u n k a előzze meg, a leírandó dallam belső elképzelése, ritmusértékek tisztázása, megbeszélése, hangok helyének közös megállapítása a sikeres munka előfeltétele. A megfelelő előkészítés után történő ritmus és dallamolvasást csoportos, majd egyéni tevékenységeken keresztül értékeljük. A szintén alapos előkészítés utáni írásbeli munkát közös és egyéni tevékenységekben /a leírt ritmus,dallam csoportos és egyéni megszólaltatása/ ellenőrizzük, mindig javítsuk! Zenehallgatás 2. A spontán és tudatos élménynyújtás mellett már építsünk a gyerekek fejlettebb zenei hallására. M e g f i g y e l é s i s z e m p o n t o k adásával, melyek a zene valamely összetevőjére vonatkoznak, irányítsuk a gyerekek figyelmét. A zenemű t ö b b s z ö r i m e g h a l l g a t á s á v a l építsük fel annak teljes hangzó képét. Használjuk ki a zenehallgatás érzelmileg oldó és frissítő hatását. A fokozatosan növekvő, de még mindig csak pár perces zenehallgatás csöndes, figyelmes légkörébe való beleilleszkedés. Aktivitás a megfigyelt zenei jelenségek megbeszélése során. A hegedű, cselló, fuvola, fagott, a zongora hangszínének felismerése. A zenehallgatás anyaga: