Szójabab és búza csírázási folyamatainak összehasonlítása NIR spektrumok segítségével

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szójabab és búza csírázási folyamatainak összehasonlítása NIR spektrumok segítségével"

Borbála Kerekesné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Szójabab és búza csírázási folyamatainak összehasonlítása NIR spektrumok segítségével Bartalné Berceli Mónika BME VBK ABÉT NIR Klub, Budapesti Corvinus Egyetem, október 6.

2 2. Búza összetétele (sz.a.) Szójabab Lásztity R. (1999): General characterization of the chemical composition of cereal grains. In Cereal chemistry. Akadémiaikiadó, Budapest. Hajós Gy. (2008): Élelmiszer-kémia. AkadémiaiKiadó, Budapest.

3 3. embrió- és magképzés nyugalmi állapot generatív időszak (ivaros szaporodás) megtermékenyítés a hajtásos növények egyedfejlődési ciklusa csírázás vegetatív időszak (testépítés) virág képzés vegetatív fejlődés

hajtásos növények egyedfejlődési ciklusa csírázás

4 4. J. Bove, M. Jullien, P. Grappin(2002): Functional genomics in the study of seed germination. GenomeBiol. 3(1): reviews Epub 2001 Dec 21.

5 5. Vizsgált anyagok csíráztatott magok Búza száraz mag (intakt) 0 óra csíráztatás (2h imbibíció) 4 óra 8 óra 12 óra 24 óra 48 óra 72 óra 96 óra csíráztatás száraz mag (intakt) 0 óra csíráztatás (3h imbibíció) 8 óra 16 óra 24 óra 32 óra 40 óra 48 óra 56 óra Szójabab csíráztatás

óra csíráztatás száraz mag (intakt) 0 óra csíráztatás (3h imbibíció)

6 6. Módszer közeli IR spektroszkópia Diszperziós NIR (STM) készülék Spektrofotométer: FOSS NIRSystems 6500 Monochromator System Mintakezelő egység: Sample Transport Module (STM) Mintatartó: Standard sample cup Optikai elrendezés: Diszperziós Működési mód: Reflexiós Hullámhosszválasztó elem: Billegő, konkáv, holografikus rács Fényforrás: Volfrám-halogén izzó Referencia: Kerámia Mérési hullámhossz-tartomány: nm Detektor: PbS Lépésköz: 2 nm Spektrum adatpontjaink száma: 700 Alminták száma: 3 Hullámhossz pontosság: ± 0,5 nm Hullámhossz precizitás: 0,015 nm Műszert vezérlő szoftver: Vision 2.51

Billegő, konkáv, holografikus rács Fényforrás: Volfrám-halogén izzó Referencia: Kerámia Mérési hullámhossz-tartomány: 1100 2498 nm Detektor: PbS

7 7. Jellemző rezgések Víz I. Víz II. Víz III. CH I. CH II. Fehérje I. Fehérje II. Lipid I. Lipid II. O-H vegyérték és deformációs rezgések kombinációja (ν1,3+ν2) O-H vegyérték rezgés első felhangja (2ν1,3) O-H vegyérték rezgés első felhangja és a deformációs rezgések kombinációja (2ν1,3+ν2) O-H vegyérték rezgés első felhangja (H-kötés) O-H és C-C vegyérték rezgések kombinációja amid A és amid II kombinációja (amid A/II) változó: amid I/II vagy amid B/II vagy amid A/III C-H vegyérték rezgés első felhangja C-H vegyérték és deformációs rezgések kombinációja B. G. Osborne, T. Fearn (1986): Near Infrared Spectroscopy in Food Analysis. Longman Scientific and Technical, England. ISBN-10:

kombinációja (2ν1,3+ν2) O-H vegyérték rezgés első felhangja (H-kötés) O-H és C-C vegyérték rezgések kombinációja amid A és amid II kombinációja (amid A/II) változó: amid I/II

8 8. Eredmények alap spektrumok 0h csíráztatás 96 h csíráztatás száraz mag száraz mag Búza minták Szójabab minták (1) Víz I. csúcs (1160 nm) kombinációs ; (2) Víz II. csúcs (1410 nm) felharmónikus ; (3) Víz III. csúcs (1900 nm) kombinációs

minták (1) Víz I. csúcs (1160 nm) kombinációs ; (2) Víz II.

9 9. Második derivált spektrumok száraz mag száraz mag Búza minták Szójabab minták (1) Víz I. csúcs (1160 nm); (2) Víz II. csúcs (1410 nm); (3) Víz III. csúcs (1900 nm); (4) Szénhidrát I. csúcs (1590 nm); (5) Szénhidrát II. csúcs (2280 nm); (6) Fehérje I. csúcs (2060 nm); (7) Fehérje II. csúcs (2180 nm); (8) Lipid I. csúcs (1765 nm); (9) Lipid II. csúcs (2310 nm)

csúcs (1900 nm); (4) Szénhidrát I. csúcs (1590 nm); (5) Szénhidrát II.

10 10. Makrokomponensek változásának nyomonkövetése Víz I. Víz II. Víz III. CH I. CH II. csúcs abszorbanciájának nagysága ~ komponens koncentrációja FI. F II. Lipid I. Lipid II. Jellemző rezgések O-H vegyérték és def. rezgések kombinációja (ν1,3+ν2) O-H vegyérték rezgés első felhangja (2ν1,3) O-H vegyérték rezgés első felhangja és a def. rezgések kombinációja (2ν1,3+ν2) O-H vegyérték rezgés első felhangja (H-kötés) O-H és C-C vegyérték rezgések kombinációja amid A és amid II kombinációja (amid A/II) változó: amid I/II vagy amid B/II vagy amid A/III C-H vegyérték rezgés első felhangja C-H vegyérték és def. rezgések kombinációja komponensek mennyiségének változása nyomonkövethető a csírázás során mennyiségi változások bemutatása: 2. derivált spektrumok használata adott hullámhossznál megjelenő negatív csúcsok lokális minimumának inverzét ábrázoltuk

rezgések kombinációja (2ν1,3+ν2) O-H vegyérték rezgés első felhangja (H-kötés) O-H és C-C vegyérték rezgések kombinációja amid A és amid II kombinációja (amid A/II) változó: amid I/II vagy amid B/II

11 11. Nedvességtartalom változása, Búza minták Víz I. csúcs (1160 nm); Víz II. csúcs (1410 nm); Víz III. csúcs (1900 nm) Szójabab minták kezdeti nagyarányú vízfelvétel további fokozatos vízfelvétel

12 12. száraz mag 0 h száraz mag 56 h Víz III. csúcs Búza minták Víz III. csúcs Szójabab minták hullámhossz eltolódás vízállapot változás imbibíció alatt: a vízcsúcsok lokális min. helye eltolódott szabad víz imbibíciót követően: szabad víz / kötött víz változása nem jelentős

13 13. Szénhidrátok változása Búza minták Szénhidrát I. csúcs (1590 nm); Szénhidrát II. csúcs (2280 nm) Szójabab minták

14 14. Fehérjék változása kezdeti nagyarányú vízfelvétel relatív fehérje mennyiség csökkenés tartalék tápanyagok mobilizálása Szójabab minták további fokozatos csökkenés Fehérje I. csúcs (2060 nm); Fehérje II. csúcs (2180 nm)

mobilizálása Szójabab minták további fokozatos

15 15. Lipidek változása kezdeti nagyarányú vízfelvétel relatív lipid tartalom csökkenés további jelenetős lipid konc. csökkenés az imbibíciót követő 8. óráig Szójabab minták Lipid I. csúcs (1765 nm); Lipid II. csúcs (2310 nm)

lipid konc. csökkenés az imbibíciót követő 8.

16 16. Összegzés kitekintés és tervek jellemző abszorpciós sávok makrokomponensek változása nyomonkövethető lipidek kivételével a többi összetevő változása a fiziológiai folyamatokkal összhangban van szántóföldi kísérletek (kalászban csírázás)

kivételével a többi összetevő változása a fiziológiai

17 17. malátázás (árpa), söripar csírázott szója: táplálkozástani érték káros anyagok (antinutritív faktorok) képalkotással vizsgálni a csírázási folyamatokat endosperm aleuron korpa

18 18. FP7/ n Köszönöm a figyelmet! A csoport kapcsolódó munkái: Gergely Szilveszter (2005): Közeli infravörös spektroszkópia alkalmazása a búza érésdinamikai folyamatainak követésében. Doktori értekezés. Budapest, BME-ABÉT. Juhász Réka (2008): Gabonafélék mobilizációs folyamatainak vizsgálata reológiai és közeli infravörös spektroszkópiai módszerekkel. Doktori értekezés. Budapest, BME-ABÉT.

a búza érésdinamikai folyamatainak követésében. Doktori értekezés. Budapest, BME-ABÉT.

Hasonló dokumentumok

ALKALOIDOK MEGHATÁROZÁSAMÁKGUBÓBAN

ALKALOIDOK MEGHATÁROZÁSAMÁKGUBÓBAN DISZPERZIÓS ÉS FOURIER-TRANSZFORMÁCIÓS KÖZELI INFRAVÖRÖS SPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREKKEL 1 Izsó Eszter -Dr. Gergely Szilveszter A MÁK A mák egyéves, lágyszárú, 5-15 cm magas