Közeli infravörös spektroszkópia alkalmazása a búza érésdinamikai folyamatainak követésében

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Közeli infravörös spektroszkópia alkalmazása a búza érésdinamikai folyamatainak követésében c. PhD értekezés tézisei Készítette: Gergely Szilveszter okleveles biomérnök Témavezető: Prof. Salgó András tanszékvezető egyetemi tanár Budapest 2005

2 BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS A növényi eredetű élelmi nyersanyagok minőségét, technológiai, fogyasztói felhasználhatóságát a fiziológiai állapot döntően meghatározza. A fiziológia állapot leírására bonyolult kémiai, biokémiai, enzimes, morfológiai és botanikai módszereket használnak, amelyek gyakran pontatlanok és munkaigényesek. Manapság egyre nagyobb igény merül fel a gyors, megbízható módszerek alkalmazása iránt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. Erre a kihívásra lehet válasz a gyors rutinanalízis céljára már mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban régóta használt közeli infravörös spektroszkópiai eljárás. A jelenlegi gyakorlatban a közeli infravörös tartományt felhasználó spektroszkópiai technikák közül a reflexiós (near-infrared reflectance, NIR), és a transzmissziós (near-infrared transmittance, NIT) vizsgálati módszerek terjedtek el széles körben. Ma már rutinszerűen alkalmazzák ezen technikákat olyan biológiai eredetű nyersanyagok minőségi paramétereinek vizsgálatára, mint a búza vagy az árpa nedvesség-, ill. fehérjetartalmának, vagy más makrojellemzőinek meghatározása, sőt a fejlődő adatfeldolgozási eljárások lehetővé teszik az egyes funkcionális tulajdonságok vagy gyártásközi paraméterek (pl. technikai szemkeménység, lisztkitermelés, vízfelvevő-képesség) analízisét is. A növényi nyersanyagok fiziológiai állapotának (érettség, postharvest folyamatok, csírázottság) mérésére ugyanakkor nincsenek megbízható gyors vizsgáló módszerek, pedig a fiziológiai állapot alapvetően meghatározza a növényi nyersanyag összetételi tulajdonságain túl annak tényleges vagy potenciális végfelhasználói minőségét (end-use quality). A növényfiziológiai státusz roncsolásmentes NIR/NIT spektroszkópiai mérése, becslése a közvetlen gyakorlati hasznon túl alapkutatási kérdések megválaszolását is segíti, amilyenek például a növényi vízháztartás változásai, növénybetegségek molekuláris és morfológiai következményei, vagy a fajtaazonosság és genetikai módosítás kérdései. Dolgozatom célja annak igazolása, hogy a közeli infravörös spektroszkópiai technika hatékony eszköz lehet a növényi rendszerekbe és folyamatokba való gyors betekintésre, a fiziológiai minőség monitorozására, ill. a főbb összetevők mennyiségi meghatározására. Értekezésemben egy nagy élelmiszeripari jelentőségű gabonaféle, a búza virágzás utáni szemkialakulásának NIR technikával történő nyomon követését tűztem ki célul. Vizsgálataim arra irányultak, hogy megbízható információkat nyerjek a búza érése során a makrokomponensek változásairól és a párhuzamosan detektálható spektroszkópiai jellemzőkről; 2

3 a spektrumok segítségével nyomon kövessem az érés előrehaladtával a biológiai objektumban bekövetkező fiziológiai-biokémiai változások dinamikáját, különös tekintettel a víz, a szénhidrátok és a fehérjék minőségi és mennyiségi változásaira; megkíséreljem a spektroszkópiai megfigyelések finom részleteinek elemzését, a rezgési állapotváltozások asszignációját a búza főbb összetevőinek tekintetében; megpróbáljak olyan kalibrációkat kidolgozni, amelyek további elemzése, bővítése és finomítása lehetőséget nyújt egy olyan fontos paraméter gyors és roncsolásmentes meghatározására, mint a szemtermés érési stádiuma. Összességében bizonyítani kívántam a NIR módszer alkalmazhatóságát az aratás előtti (preharvest) folyamatok gyors, megbízható kimutatására. ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK A vizsgált őszi búza (Triticum aestivum L.) minták az 1996/97-es év terméséből származtak a régebbi és a jelenlegi köztermesztésben álló fajtákat reprezentálva. A mintákat a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete (Martonvásár) bocsátotta rendelkezésemre. A mintavételek ideje a virágzás utáni 12. naptól az aratásig terjedő időtartamot lefedte (2-4 naponként, 41 nap alatt 16 alkalommal). Meghatároztam a minták beltartalmi értékét: nedvestömeg (n=6): kalászban található búzaszemek össztömege osztva számukkal; nedvességtartalom (n=2): 1-1 g nedves magból, szárítás 4 órán át 105 ± 2 C-os szárítószekrényben; nitrogéntartalom (n=3): 3-3 szem kiszárított magból, Dumas-féle égetési eljárás szerint, LECO FP-528 Nitrogen/Protein Determinator (LECO Corp., St Joseph, MI, USA). A spektroszkópiai mérések (n=5) intakt (egész, nedves, nyers ) szemekből történtek, NIRSystems Model 6500 monokromátort, mintakezelő modult, standard mintatartót használva (Foss NIRSystems, Inc., Silver Spring, MD, USA). Egy mérés 32 spektrum átlagát tartalmazta az nm-es tartományban, mely spektrumok reflexiós üzemmódban, PbS detektorokat alkalmazva kerültek felvételre. Az érő búza NIR spektrumainak összetett volta miatt a búza fő összetevőinek (búzakeményítő, búzasikér, víz, ill. a fruktóz, glükóz, szacharóz oldatok) spektrumait is megmértem (n=3). A referencia adatok átlag, szórás és standard hiba számításait a Microsoft Excel 2002 (Microsoft Corporation, Redmond, WA, USA) és a Statistica 6.1 (StatSoft, Inc., Tulsa, OK, USA); a spektrum-transzformációkat (2. deriváltak képzését) az NSAS 3.30 (Foss NIRSys- 3

4 tems, Inc., Silver Spring, MD, USA); a spektrumok polár minősítését a PQS (Metrika Kutató, Fejlesztő és Szolgáltató Kft., Budapest, Magyarország); a kalibrálást a részleges legkisebb négyzetek (partial least squares, PLS) módszere szerint a Vision 3.10 (Foss NIRSystems, Inc., Silver Spring, MD, USA) programcsomagok segítségével készítettem el. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. A szemfejlődés során hat búzafajta esetében a fő kémiai összetevők (nedvesség-, fehérje-, szénhidráttartalom), ill. egyes fizikai tulajdonságok (nedves-, száraztömeg) változásának meghatározása és elemezése mellet, a NIR technikával elsőként tanulmányoztam a teljes, intakt búzamagokat. 2. Asszignációs módszerekkel igazoltam, hogy három jellemző víz, három szénhidrát, ill. két fehérje eredetű elnyelési sáv (I. táblázat) részletesebb elemzése alkalmas az érésdinamikai folyamatok érzékeny követésére. név tartomány azonosítás az irodalom szerint víz I nm O H húzó és hajlító mozgások kombinációja víz II nm O H húzó mozgások első felhangja víz III nm víz II és O H hajlító mozgások kombinációja szénhidrát I nm O H húzó mozgások első felhangja (H-kötés) szénhidrát II nm O H és C C húzó mozgások kombinációja szénhidrát III nm C H húzó és hajlító mozgások kombinációja fehérje I nm amid A és amid II kombinációja (amid A/II) fehérje II nm változó: amid I/II, amid B/II, amid A/III I. táblázat A vizsgált víz, szénhidrát, ill. fehérje csúcsok 3. A spektrumok részletes elemzésével elsőként írtam le a szabad-kötött vizek változását az éredő magokban, ill. megadtam a folyamat nyomon követhetőségének korlátait és spektroszkópiai hátterét a különböző vízelnyelési sávok esetén. Így a NIR spektrumok segítségével a búza szemfejlődése során nem csak a nedvességtartalom mennyiségi változásáról kaptam információt, hanem a szabad és kötött vízmolekulák állapotáról, ill. hidrogénkötés-rendszerükről is, melyeket az oldószer abszolút mennyiségén kívül az oldott anyagok mennyisége és minősége is nagymértékben befolyásol. 4. A szénhidrát csúcsok elemzésével igazoltam a NIR technika alkalmazhatóságát a keményítő és a vízoldható szénhidrátok szemfejlődés során bekövetkező változásának monitorozására. Elmondható, hogy mind a szemfejlődés első szakaszában nagyobb mennyiségben megtalálható vízoldható szénhidrátok, mind az akkumulációs periódusban 4

5 folyamatosan gyarapodó keményítő változása jól nyomon követhető a NIR technikával, köszönhetően a közeli IR elnyelési sávok specifikus eredetének. 5. Elsőként tártam fel a NIR spektrumokban megjelenő, a fehérjék különböző hiperaggregációs szintjeivel kapcsolatos régiókat a búza szemfejlődése során. A nedveskémiai módszerrel mért nyersfehérje-tartalomhoz képest sokkal árnyaltabb képet kaptam a magban lejátszódó folyamatokról. A közeli IR technikával nyomon követhetőek a tartalékfehérjék hiperaggregációs szintjei, legyen szó akár a kisebb aggregátumokból álló kivonható polimer fehérjékről (extractable polymeric proteins, EPP), akár a nagyobb aggregátumokból álló nem kivonható polimer fehérjék (unextractable polymeric proteins, UPP) frakciójáról. 6. A minőségi változásokon túl a spektumokban rejlő mennyiségi információkat PLS kalibrációval vizsgáltam. A kémiai paraméterek (nedvesség-, nitrogéntartalom) meghatározására nyert kalibrációs összefüggések pontossága és teljes tartományú lineáris illeszkedése igazolta a két fő összetevő gyors mérhetőségét. A mag kémiai és fizikai állapotát együttesen leíró jellemzők (nedves-, száraztömeg) valamivel pontatlanabbul prediktálhatók. A vizsgálatok reprodukálhatóságára jellemző szemfejlődési időt másfél napos hibahatáron belül lehet megállapítani a felépített kalibrációk segítségével. AZ EREDMÉNYEK GYAKORLATI HASZNOSÍTÁSA Összességében igazoltam a NIR módszer alkalmazhatóságát az aratás előtti (pre-harvest) folyamatok gyors, megbízható kimutatásában, valamint a búza fiziológiai állapotának monitorozásában. A minőségi elemzésekről elmondható, hogy a hidrogénkötések nagy szerepet játszanak akár a víz, akár a szénhidrátok, akár a fehérjék változásának nyomon követésében, s a NIR technika, mint erre érzékeny eszköz, kiváló választásnak bizonyulhat hasonló alapkutatási szintű kérdések megválaszolásához. A mennyiségi információk tekintetében a kémiai paraméterekre (nedvesség-, ill. nitrogéntartalomra) kapott bíztató eredmények előre vetítik azt a lehetőséget, hogy az aratócséplő gépeken elhelyezhető, ún. on-combine üzemmódú infravörös készülékek az eltérő fiziológiai állapotú búzákat megfelelően mérjék. Így mód nyílik a különböző minőségű gabonák elkülönítésére, terméshozamtérkép valósidejű létrehozására, s mivel a termények jó indikátorai a talajminőségnek, ezen térképek által elősegíthető például a nitrogéngazdálkodás ésszerűsítése. Ez a lehetőség, mint a precíziós mezőgazdaság egyik eszköze, többek között hozzájárulhat a célzott, végtermék-orientált minőség (end-use quality) kialakításához a korszerű gabonatudomány (nemesítés, termesztés, minősítés, feldolgozás) láncolatában. 5

6 AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT KÖZLEMÉNYEK Folyóiratcikk külföldi, idegen nyelvű folyóiratban 1. Scholz É., Ganzler K., Gergely Sz., Salgó A.: Separation of the unique proteins of wheat protein fractions by capillary electrophoresis. Chromatographia 51, S130 S134 (2000). 2. Scholz É., Ganzler K., Gergely Sz., Salgó A.: Use of capillary electrophoresis to monitor wheat maturation. Chromatographia 56, S127 S130 (2002). 3. Gergely Sz., Salgó A.: Changes in moisture content during wheat maturation what is measured by near infrared spectroscopy? J. Near Infrared Spectrosc. 11(1), (2003). 4. Gergely Sz., Salgó A.: Changes in carbohydrate content during wheat maturation what is measured by near infrared spectroscopy? J. Near Infrared Spectrosc. 13(1), 9 17 (2005). 5. Gergely Sz., Salgó A.: Changes in protein content during wheat maturation what is measured by near infrared spectroscopy? J. Near Infrared Spectrosc. (benyújtva) 6. Juhász R., Gergely Sz., Gelencsér T., Salgó A.: Relationship between NIR spectra and RVA parameters during wheat germination. Cereal Chem. 82(5), (2005). Folyóiratcikk Magyarországon megjelenő, idegen nyelvű folyóiratban 7. Gergely Sz., Handzel L., Zoltán A., Salgó A.: A new possibility to control the milling procedure Use of near infrared technique. Per. Pol. Chem. Eng. 46(1-2), (2002). 8. Scholz É., Ganzler K., Gergely Sz., Salgó A.: Applicability of capillary electrophoresis in protein separations with regard to wheat and wheat analogous proteins. Per. Pol. Chem. Eng. 46(1-2), (2002). 9. Salgó A., Gergely Sz.: Characterizing the status of water during maturation and germination processes in wheat. Acta Aliment. 32, S55 S66 (2003). Folyóiratcikk Magyarországon megjelenő, magyar nyelvű folyóiratban 10. Gergely Sz., Pólya K., Salgó A.: Közeli infravörös spektroszkópiai módszerek alkalmazása a napraforgómag-feldolgozás termékeinek ellenőrzésében. Olaj, Szappan, Kozmetika 50(4), (2001). 11. Salgó A., Gergely Sz.: Közeli infravörös spektroszkópia a búzaminősítés hatékony eszköze. 50 éves az Acta Agronomica Hungarica (2002). 6

7 12. Sárossy G., Gergely Sz., Salgó A.: A standardizáció lehetőségei és előnyei a közeli infravörös spektroszkópia alkalmazásában. Élelmiszervizsgálati Közlemények 49, (2003). Idegen nyelvű előadás 13. Salgó A., Gergely Sz.: Detection of wheat maturation process by NIR. 6 th International Wheat Conference, Budapest ( ) 14. Salgó A., Gergely Sz., Scholz É.: Detection of physiological processes in wheat by NIR. 10 th International Conference on Near-infrared Spectroscopy, Kyongju ( ) 15. Salgó A., Gergely Sz., Zoltán A.: Measurement of physiological status of wheat seed by NIR. ICC Conference 2002, Budapest ( ) 16. Salgó A., Gergely Sz.: NIR special vista in observation of living systems. 11 th International Conference on Near-infrared Spectroscopy, Córdoba ( ) 17. Salgó A., Gergely Sz., Juhász R.: Characterizing the maturation and germination processes in wheat by NIR methods. 12 th ICC Cereal & Bread Congress, Harrogate ( ) Magyar nyelvű előadás 18. Salgó A., Gergely Sz., Tömösközi S., Szalai G.: A közeli infravörös spektroszkópia alkalmazása fiziológiai folyamatok követésében. Hungalimentaria 97, Budapest ( ) 19. Salgó A., Gergely Sz., Sárossy G., Láng L.: Közeli infravörös spektroszkópia alkalmazása fiziológiai tulajdonságok meghatározására. XII. Élelmiszertudományi Konferencia, Budapest ( ) 20. Sárossy G., Gergely Sz., Salgó A.: NIR spektrométerek standardizálása KÉKI Kollokvium, Budapest ( ) 21. Salgó A., Sárossy G., Gergely Sz.: Közeli infravörös spektroszkópia a gyors élelmiszeranalízis egy hatékony módszere. Hungalimentaria 99, Budapest ( ) 22. Scholz É., Gergely Sz., Ganzler K., Salgó A.: Búzafehérjék vizsgálata kapilláris elektroforézissel KÉKI Kollokvium, Budapest ( ) 23. Gergely Sz., Salgó A.: A búza érésdinamikai folyamatainak roncsolásmentes követése KÉKI Kollokvium, Budapest ( ) 7

8 24. Scholz É., Ganzler K., Gergely Sz., Salgó A.: Elválasztástechnikai módszerek alkalmazása búza érésdinamikai folyamatainak követésében. XIII. Élelmiszertudományi Konferencia, Budapest ( ) 25. Zoltán A., Gergely Sz., Salgó A.: Búza mikroőrlési folyamatának vizsgálata NIR spektroszkópiai módszerrel. XIV. Élelmiszertudományi Konferencia, Budapest ( ) 26. Salgó A., Gergely Sz.: Közeli infravörös spektroszkópia a búzaminősítés hatékony eszköze. A növénytermesztés szerepe a jövő multifunkcionális mezőgazdaságában (Jubileumi tudományos ülés), Martonvásár ( ) 27. Salgó A., Gergely Sz.: A gabonaminősítés hatékony eszközei és rendszere közeli infravörös spektroszkópia. Hungalimentaria 2003, Budapest ( ) 28. Salgó A., Gergely Sz., Juhász R.: Növényfiziológiai folyamatok spektroszkópiai elemzése KÉKI Kollokvium, Budapest ( ) Nemzetközi konferencia kiadványban megjelent idegen nyelvű előadás 29. Salgó A., Gergely Sz.: Detection of wheat maturation process by NIR. In Wheat in a Global Environment (Proceedings of the 6 th International Wheat Conference, 5-9 June 2000, Budapest, Hungary), Ed by Bedő Z., Láng L., Kluwer Academic Publishers, ISBN , pp (2001). 30. Gergely Sz., Scholz É., Salgó A.: Detection of physiological processes in wheat using near infrared spectroscopy. In Near Infrared Spectroscopy: Proceedings of the 10 th International Conference, Ed by Cho R.K., Davies A.M.C., NIR Publications, ISBN , pp (2002). 31. Salgó A., Gergely Sz., Zoltán A.: Measurement of physiological status of wheat seed by NIR. In ICC Conference 2002 (Novel Raw Materials, Technologies and Products New Challenge for the Quality Control), Oral Presentations, Ed by Salgó A., Tömösközi S., Lásztity R., Budapest University of Technology and Economics, ISBN , pp (2002). 32. Salgó A., Gergely Sz.: NIR special vista in observation of living systems. In Near Infrared Spectroscopy: Proceedings of the 11 th International Conference, Ed by Davies A.M.C., Garrido-Varo A., NIR Publications, ISBN , pp (2004). 33. Salgó A., Gergely Sz., Juhász R.: Characterizing the maturation and germination processes in wheat by NIR methods. In Proceedings of the 12 th ICC Cereal & Bread Congress (Using cereal science and technology for the benefit of consumers), Ed by Cauvain S.P., Salmon S.E., Young L.S., [CD]\UCST2004\ salgo.pdf (2004). 8

9 Nemzetközi konferencia kiadványban megjelent idegen nyelvű összefoglaló 34. Gergely Sz., Salgó A.: The wheat maturation process; What can be measured by NIR? In Cereals 2000 (Proceedings of the 11 th ICC Cereal and Bread Congress and of the 50 th Australian Cereal Chemistry Conference), Ed by Wootton Z., Batey I.L., Wrigley C.W., Cereal Chemistry Division, Royal Australian Chemical Institute, ISBN , pp (2001). 35. Gergely Sz., Handzel L., Zoltán A., Salgó A.: Near infrared spectroscopy a tool for the evaluation of milling procedures. In Near Infrared Spectroscopy: Proceedings of the 10 th International Conference, Ed by Cho R.K., Davies A.M.C., NIR Publications, ISBN , pp (2002). 36. Scholz É., Ganzler K., Gergely Sz., Salgó A.: Capillary electrophoresis in wheat protein separations. In ICC Conference 2002 (Novel Raw Materials, Technologies and Products New Challenge for the Quality Control) Posters, Ed by Salgó A., Tömösközi S., Lásztity R., Budapest University of Technology and Economics, ISBN , pp (2002). 37. Gergely Sz., Zoltán A., Handzel L., Salgó A.: Comparative study of macro- and micro-scale lab milling using NIR. In ICC Conference 2002 (Novel Raw Materials, Technologies and Products New Challenge for the Quality Control) Posters, Ed by Salgó A., Tömösközi S., Lásztity R., Budapest University of Technology and Economics, ISBN , pp (2002). 38. Gergely Sz., Scholz É., Salgó A.: NIR: A tool for detection of maturation process in wheat. In Proceedings. (This publication is based on presentations from the International Wheat Quality Conference held in Manhattan, Kansas, USA on May 20-24, 2001.), Ed by Chung O.K., Steele J.L, Grain Industry Alliance, p. 447 (2003). 39. Gergely Sz., Handzel L., Zoltán A., Salgó A.: Evaluation of micro scale milling action. In Proceedings. (This publication is based on presentations from the International Wheat Quality Conference held in Manhattan, Kansas, USA on May 20-24, 2001.), Ed by Chung O.K., Steele J.L, Grain Industry Alliance, p. 447 (2003). 40. Gergely Sz., Farkas K., Forgács A., Salgó A.: Quantitative and qualitative differentiations of alcoholic beverages by near infrared spectroscopy. In Near Infrared Spectroscopy: Proceedings of the 11 th International Conference, Ed by Davies A.M.C., Garrido-Varo A.,, NIR Publications, ISBN , pp (2004). 41. Juhász R., Gergely Sz., Salgó A.: Relationship between NIR and RVA spectra in wheat. In Proceedings of the 12 th ICC Cereal & Bread Congress (Using cereal science and technology for the benefit of consumers), Ed by Cauvain S.P., Salmon S.E., Young L.S., [CD]\UCST2004\poster PDF\gergely.pdf (2004). 42. Baticz O., Király I., Abonyi T., Guóth A., Gergely Sz., Tömösközi S., Lásztity R.: Study of the in vivo and in vitro polymerisation of polypeptides of gluten complex: Changes in gliadin components during ripening of wheat. In Proceedings of the 12 th ICC Cereal & Bread Congress (Using cereal science and technology for the benefit 9

10 of consumers), Ed by Cauvain S.P., Salmon S.E., Young L.S., [CD]\UCST2004\ poster PDF\Tomoskozi study.pdf (2004). Magyar nyelvű konferencia kiadványban megjelent előadás összefoglaló 43. Salgó A., Gergely Sz., Sárossy G., Láng L.: Közeli infravörös spektroszkópia alkalmazása fiziológiai tulajdonságok meghatározására. XII. Élelmiszertudományi Konferencia, Budapest, p. 7 (1998). 44. Sárossy G., Gergely Sz., Salgó A.: NIR spektrométerek standardizálása KÉKI Kollokvium, Budapest, p. 5 (1999). 45. Scholz É., Gergely Sz., Ganzler K., Salgó A.: Búzafehérjék vizsgálata kapilláris elektroforézissel KÉKI Kollokvium, Budapest, p. 6 (2000). 46. Gergely Sz., Salgó A.: A búza érésdinamikai folyamatainak roncsolásmentes követése KÉKI Kollokvium, Budapest, p. 5 (2000). 47. Scholz É., Ganzler K., Gergely Sz., Salgó A.: Elválasztástechnikai módszerek alkalmazása búza érésdinamikai folyamatainak követésében. XIII. Élelmiszertudományi Konferencia, Budapest, p. 54 (2000). 48. Zoltán A., Gergely Sz., Salgó A.: Búza mikroőrlési folyamatának vizsgálata NIR spektroszkópiai módszerrel. XIV. Élelmiszertudományi Konferencia, Budapest, p. 23 (2002). 49. Salgó A., Gergely Sz., Juhász R.: Növényfiziológiai folyamatok spektroszkópiai elemzése KÉKI Kollokvium, Budapest, p. 7 (2003). Idegen nyelvű poszter 50. Salgó A., Dely-Szabó Gy., Gergely Sz., Nagy J.: Detection of physiological processes in wheat by NIR method. 8 th International Conference on Near Infrared Spectroscopy, Essen ( ) 51. Salgó A., Gergely Sz., Sárossy G., Láng L.: Detection of physiological processes in wheat by NIR method. 16 th ICC Conference, Wien ( ) 52. Scholz É., Ganzler K., Gergely Sz., Salgó A.: Separation of wheat protein fractions using high-performance capillary electrophoresis. Balaton Symposium'99 on High Performance Separation Methods, Siófok ( ) 53. Gergely Sz., Salgó A.: The wheat maturation process; What can be Measured by NIR? 11 th Cereal and Bread Congress 2000, Gold Coast ( ) 54. Gergely Sz., Scholz É., Salgó A.: NIR: A tool for detection of maturation process in wheat. 2 nd International Wheat Quality Conference, Manhattan ( ) 10

11 55. Gergely Sz., Handzel L., Zoltán A., Salgó A.: Evaluation of micro scale milling action. 2 nd International Wheat Quality Conference, Manhattan ( ) 56. Gergely Sz., Handzel L., Zoltán A., Salgó A.: NIR - a tool for evaluation of milling procedure. 10 th International Conference on Near-infrared Spectroscopy, Kyongju ( ) 57. Scholz É., Ganzler K., Gergely Sz., Salgó A.: Monitoring wheat maturation process by capillary electrophoresis. Balaton Symposium'01 on High Performance Separation Methods, Siófok ( ) 58. Scholz É., Ganzler K., Gergely Sz., Salgó A.: Capillary electrophoresis in wheat protein separations. ICC Conference 2002, Budapest ( ) 59. Gergely Sz., Zoltán A., Handzel L., Salgó A.: Comparative study of macro- and micro-scale lab milling using NIR. ICC Conference 2002, Budapest ( ) 60. Gergely Sz., Salgó A: Application of NIR/NIT methods following the maturation process of wheat seed. 11 th International Diffuse Reflectance Conference, Chambersburg ( ) 61. Gergely Sz., Farkas K., Forgács A., Salgó A.: Quantitative and qualitative differentiations of alcoholic beverages by near infrared spectroscopy. 11 th International Conference on Near-infrared Spectroscopy, Córdoba ( ) 62. Juhász R., Gergely Sz., Salgó A.:Relationship between NIR and RVA spectra in wheat. 12 th ICC Cereal & Bread Congress, Harrogate ( ) 63. Baticz O., Király I., Abonyi T., Guóth A., Gergely Sz., Tömösközi S., Lásztity R.: Study of the in vivo and in vitro polymerisation of polypeptides of gluten complex: Changes in gliadin components during ripening of wheat. 12 th ICC Cereal & Bread Congress, Harrogate ( ) 64. Juhász R., Gergely Sz., Salgó A.: Relationship between NIR and RVA measurements in cereals. 4 th European Young Cereal Scientists and Technologists Workshop, Wien ( ) 65. Gergely Sz., Scholz É., Salgó A.: Changes in protein content during wheat maturation. ICC Jubilee Conference 2005, Wien ( ) 66. Nagy-Scholz É., Gergely Sz., Salgó A.: Wheat maturation monitored by capillary electrophoresis on the basis of protein content. 6 th Balaton Symposium on High- Performance Separation Methods, Siófok ( ) Egyéb 67. Gergely Sz., Salgó A.: NIT spectra of alcoholic beverages a source of hidden information. Technical letter, Foss, Sweden (2001). 11