Kémia 5. osztály. 1. Ismerkedés a laboratóriumi munkával A láng vizsgálata Melegítés, forralás, hevítés... 6

Átírás

1 Kémia 5. osztály 1 Kémia 5. osztály Tartalom 1. Ismerkedés a laboratóriumi munkával A láng vizsgálata Melegítés, forralás, hevítés A víz vizsgálata Kristálycukor oldása és olvasztása Hogyan készítsünk házilag papírt? Titkosírás Konyhai játékok a természetben előforduló festékanyagokkal Mi van az ételeinkben? Vigyázz a fogadra! Készítsünk ujjlenyomatot, avagy Sherlock Holmes a kémia szertárban Zöld levélben bújik meg a szivárvány! Vegyészek virágoskertje Szerzők: Dr. Bögölyné Róber Judit, Kertész Róbert, Kertészné Bagi Beatrix Lektorálta: Prof. Dr. Csapó János egyetemi tanár A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP / A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron című pályázat keretében Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita Második javított kiadás, 2013

2 Kémia 5. osztály 2 1. Ismerkedés a laboratóriumi munkával Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Kertészné Bagi Beatrix A laboratóriumban és a konyhában gyakran ugyanazokat a tevékenységeket végezzük. Mérünk például tömeget vagy térfogatot, vágunk ollóval vagy késsel, keverünk, öntünk és szűrünk. A háztartásokból ismert konyhai eszközöknek sok esetben a laboratóriumban is megtalálhatod a párját. Ismerj meg néhány laboratóriumi műveletet, és tanuld meg az ezekhez szükséges eszközök használatát! Ha szilárd részecskéket tartalmazó folyadékot összetevőire szeretnénk elkülöníteni, akkor ezt szűréssel tehetjük meg. Ehhez választhatunk szűrőpapírt, melynek pórusai a folyadékot átengedik, de a szilárd szemcséket méretüknél fogva nem, így azok fennakadnak a felületén. A szűrőpapíron átfolyt folyadékot szűrletnek nevezzük. A szilárd anyagok a külső vagy belső felületükön különböző részecskéket képesek megkötni. Minél nagyobb a felületük, annál többet. Ezzel a tulajdonsággal rendelkezik az aktív szén is, melyet emiatt gyógyászatban, páraelszívó berendezésekben, gázálarcban, víztisztításban, borok derítésében egyaránt alkalmazzák. Ezt a jelenséget adszorpciónak nevezzük. Hozzávalók (eszközök, anyagok) laboratóriumi eszközök ábrái mérőhenger üvegbot főzőpohár kémcsövek kémcsőállvány üvegtölcsér szűrőpapír olló vegyszeres kanál kék káposztalé aktívszén-por feketebors (egész) zöldborsó (száraz) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) A tálcára helyezett laboratóriumi eszközöket a fénykép alapján ismerd fel, majd segítségükkel végezd el a következő kísérleteket! 1. Hogyan mérjünk térfogatot? 1.a Egy 100 cm 3 -es mérőhengerbe mérj ki 40 cm 3 borsót, egy másikba pedig 40 cm 3 egész borsot! 1.b Öntsd mindkettőt egy harmadik 100 cm 3 - es mérőhengerbe! 1.c Rázd össze az anyagokat és olvasd le az együttes térfogatot! Mit tapasztaltál? 2. Hogyan szűrjünk? 2.a Mérőhengerrel mérj 20 cm 3 vizet egy főzőpohárba, és mérj hozzá 5 cm 3 kékkáposztalevet! 2.b Adj hozzá egy vegyszeres kanál aktív szenet, majd üvegbottal jól keverd össze! 2.c Ezután hajtogass az ábra segítségével szűrőpapírt, majd béleld ki vele az üvegtölcsért! 2.d Kémcsőállványban álló kémcsőbe tedd bele a szűrőpapírral bélelt tölcsért, és szűrd bele a káposztalé oldatát! 2.e Figyeld meg a változást, majd ismételd meg a lecsöpögő szűrlettel még egyszer a kísérletet!

3 Feladatlap 3 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 5. osztály 1. Rajzold be a mérőhengerekbe az egyes anyagok szintjét összeöntés előtt és után! Gondolkodj! Mivel tudnád megmagyarázni a tapasztaltakat? Válaszod írd a vonalra! Hogyan változott az egyes szűrések után a kémcsőbe szűrt folyadék színe? Színezd ki a kémcsövek belsejét a megfigyelésed alapján! Vajon mi történhetett? Válaszod jegyezd le! Így készítsd el, és használd fel a redős szűrőpapírt! 1. lépés: Négyrétegűre hajtott papírlapból vágd ki a körívet! 2. lépés: A papírkörívet legyezőszerűen hajtogasd úgy, hogy az élek a tölcsér aljába fussanak! 4. lépés: Tedd a tölcsért a kémcsőbe és végezd el a szűrést! 3. lépés: Béleld ki a tölcsért a kész redős szűrőpapírral! Felhasznált irodalom BALÁZS Lórántné dr. (1993): Természetismeret-kémia éveseknek. Kékes Kiadó, Budapest. p. 42. ISBN X DR. LENGYEL Béla (1990): Általános és szervetlen kémiai praktikum. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. p. 93. ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

4 Kémia 5. osztály 4 2. A láng vizsgálata Készítette: Kertészné Bagi Beatrix Emlékeztető, gondolatébresztő A laboratóriumban gyakran kell anyagokat melegítenünk vagy égetnünk. Erre a célra többnyire Bunsen-égőt vagy borszeszégőt használunk. Ismerd meg ezen eszközök részeit és működését! A Bunsen-égő városi gázzal (metángázzal, propán-bután- PB - gázzal), a borszeszégő etil-alkohollal működik. Mindkét anyag tűz- és robbanásveszélyes, ezért óvatosan végezd el a kísérleteket! Az égő láng fölé sohase hajolj! Használat után a borszeszégő lángját az üvegkupakkal mindig zárd el az oxigéntől! Gondold végig, mi a különbség a melegítés és az égetés között! Nézz utána interneten milyen a hőmérséklete a borszeszégő és a Bunsen-égő lángjának! Hozzávalók (eszközök, anyagok) Bunsen-égő borszeszégő 2 db hurkapálca 2 db négyzet alakú (kb. 20 cm x 20 cm) kartonlap Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Zárd el a Bunsen-égő levegőnyílását! 2. Óvatosan gyújtsd meg a készüléket! Figyeld meg az égő városi gáz lángjának a színét és a hangját! 3. Lassan nyisd ki a levegőnyílást, majd figyeld meg a láng színének és hangjának a változását! 4. Ismét zárd el a levegőnyílást, majd ahogy az ábrán látszik, tegyél egy hurkapálcát vízszintesen a lángba, pár másodpercig! 5. Nyitott levegőnyílásnál, egy újabb hurkapálcával ismételd meg a kísérletet! 6. Figyeld meg a feketedés helyét a hurkapálcákon! 7. Tanári ellenőrzés mellett, kartonlappal is elvégezheted a láng vizsgálatát. Helyezd vízszintesen egy kartonlapot néhány pillanatra a nyitott, majd egy másikat a zárt levegőnyílású Bunsen-égő lángjába! 8. Figyeld meg a feketedések közti különbséget! 9. Vizsgáld meg a borszeszégő részeit! 10. Gyújtsd meg, figyeld meg a láng színét, hangját, majd oltsd el!

5 Feladatlap 5 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 5. osztály 1. Töltsd ki a táblázatot tapasztalataid alapján! Milyen a Bunsen-égő lángjának hangja? Ha a levegőnyílás zárt állapotú nyitott állapotú 2. Írd a vonalra a borszeszégő részeinek nevét! Színezd ki a lángot a tapasztalataidnak megfelelően! Rajzold le a Bunsen-égő lángját és színezd ki a látottaknak megfelelően! Jelöld fekete színnel az elszenesedés helyét a hurkapálcák rajzán! Rajzold le a táblázatban szereplő papírlapokra a láng okozta szénfoltot! Így tartsd a hurkapálcát a lángba! Felhasznált irodalom BALÁZS Lórántné dr. (1993): Természetismeret-kémia éveseknek. Kékes Kiadó, Budapest. pp ISBN X DR. LENGYEL Béla (1990): Általános és szervetlen kémiai praktikum. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

6 Kémia 5. osztály 6 3. Melegítés, forralás, hevítés Készítette: Kertészné Bagi Beatrix Emlékeztető, gondolatébresztő Ha melegítjük, forraljuk, vagy akár hevítjük az anyagot, minden esetben hőt közlünk vele. E tevékenységek során változik az anyag, de új anyag a legtöbb esetben nem képződik, azaz fizikai változás történik. Hevíteni szilárd anyagot szoktunk. Ha kristályvizet tartalmazó szilárd anyaggal tesszük ezt, akkor a kristály, a hő hatására, többnyire színváltozás kíséretében elveszítheti a kristályrácsában kötött kristályvizet. A laboratóriumban forraláskor annyi hőt közlünk a folyadékkal, amennyivel elérjük, hogy a belsejében képződött gőz nyomása elérje a külső (légköri) nyomást. Amíg ez nem teljesül, addig csak melegítésről beszélhetünk. Hogyan veszed észre a forrás kezdetét? Szerinted mivel lehet segíteni az anyagok forrását? A kémcsőben való forralás egyszerű, de nem veszélytelen tevékenység. Figyelned kell a forrásban lévő agyagra, saját mozdulataidra és nem utolsó sorban vigyáznod kell a társaidra is! Előző kísérlet elvégzése után már sok mindent tudsz a Bunsen-égő és a borszeszégő működéséről. Segítségükkel történő szakszerű melegítést, forralást, hevítést azonban most lesz módod kipróbálni! Hozzávalók (eszközök, anyagok) Bunsen-égő borszeszégő főzőpohár cseppentő mérőhenger stopperóra vasháromláb kerámialap vegyszeres kanál csapvíz horzsakő kristályos réz-szulfát kristályos kobalt-klorid Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Hogyan melegítsünk főzőpohárban? 1.a Mérőhengerrel mérj ki egy-egy főzőpohárba cm 3 csapvizet! 1.b Az egyik pohár vizet forrald fel Bunsenégő segítségével, vasháromlábra helyezett kerámialapos dróthálón! 1.c A másik pohár vizet ugyanígy forrald fel, csak ezt borszeszégővel! 1.d Mérd meg a melegítés kezdetétől a forrásig eltelt időt! Figyeld meg melyik esetben forrt fel gyorsabban a víz? 2. Hogyan melegítsünk kémcsőben? Csak az ábra megtekintése után kezd el a kísérletet! 2.a Két kémcsőbe önts 4-4 cm 3 csapvizet! 2.b A második kémcsőbe tegyél négy szem horzsakövet is! 2.c Fogd be kémcsőfogóba a kémcsöveket és egymás után, ahogy az ábrán látod, Bunsen-égő lángjában forrald fel mindkettőt! 2.d Mérd meg a forrásig eltelt időt mindkét esetben és figyeld meg a két forrás folyamatát! 2.e Milyen különbséget láttál a kétféle forrás között? 3. Hogyan hevítsük az anyagokat? 3.a Vasháromlábon levő kerámiabetétes dróthálóra tegyél negyed vegyszeres kanálnyi kristályos réz-szulfátot! 3.b Ezt követően Bunsen-égő lángja felett színváltozásig melegítsd! Mit tapasztaltál? 3.c A kihűlt kristályokat kapard át óraüvegre, majd cseppents hozzá néhány csepp vizet! Figyeld meg itt is a színváltozást! 3.d Végezd el a kísérletet kristályos kobaltkloriddal is! 3.e Szerves anyagot is lehet hevíteni. Tegyél sajtdarabkát kémcsőbe, és kémcsőfogóval Bunsen-égő lángjában hevítsd!

7 Feladatlap 7 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 5. osztály 1. Melyik esetben forrt fel gyorsabban a víz? Karikázd be a helyes relációjelet! (<,=,>) Borszesz égővel < Bunsen égővel melegítve = melegítve > Írd a vonalra, hogy miért! Hogyan befolyásolta a horzsakő a forrást? Karikázd be a helyes válasz(ok) betűjelét! a) A víz forráspontját csökkentette, így a víz horzsakővel előbb forrt fel. b) Segítségével a folyadékban képződő gőz apróbb buborékok formájában szabadul fel. c) Horzsakővel a forrás egyenletesebb lett. 3. A megfigyeléseid alapján színezd ki a táblázatban található anyagokat! Az anyag színe hevítés előtt Az anyag színe hevítés után A kihevített anyag színe egy csepp víztől kristályos réz-szulfát kristályos kobalt-klorid sajtdarabka Melegítés borszeszégővel Melegítés kémcsőben Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN DR. LENGYEL Béla (1990): Általános és szervetlen kémiai praktikum. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. p ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

8 Kémia 5. osztály 8 4. A víz vizsgálata Készítette: Kertészné Bagi Beatrix Emlékeztető, gondolatébresztő Biztosan fürödtél már nagyon sós vízben! A közelben lévő Adriai-tenger vagy akár az erdélyi Medve-tó is ilyen. Érezhetted, hogy sokkal könnyebben tudsz úszni bennük, mint akár a Balatonban. Vajon miért? Biztosan azt is tudod, hogy az ivóvíz nagy kincs, nélküle nem élhetünk. Viszont sem a tengervizet, sem pedig a desztillált vizet nem szabad meginnunk! Mit gondolsz, miben különböznek ezek az ivóvíztől? Mit tudsz a vízkő és kazánkő képződésének okairól? Miért kell a vízkövet eltávolítani a kazánból, és milyen anyagokkal lehet ezt megtenni? Erről az interneten is olvashatsz! itt: wiki/v%c3%adzk%c5%91 Vizsgáld meg közelebbről e közismert vízfajták néhány tulajdonságát! Hozzávalók (eszközök, anyagok) 250 cm 3 -es főzőpohár pipetta pipetta labda cseppentő óraüveg üvegbot desztillált víz csapvíz tengervíz (telített nátrium-klorid-oldat) kristályos kálium-permanganát folyékony ételfesték szappanforgács Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Csapvíz és tengervíz sűrűségének az összehasonlítása 1.a Az egyik főzőpohárba önts telített nátrium-klorid-oldatot (kb. a főzőpohár egyharmadáig érjen)! 1.b Adj hozzá tíz csepp ételfestéket, majd üvegbottal keverd össze! 1.c Egy másik főzőpohárba desztillált vízhez szórj néhány kálium-permanganát kristályt! 1.d Keverd meg az oldatot, majd pipettával szívj fel belőle egy keveset, és a pohár falán végigcsorgatva óvatosan rétegezd a sóoldatra! 1.e Figyeld meg a kétféle folyadék elhelyezkedését! 2. Habzásvizsgálat 2.a Önts egy kémcsőbe desztillált vizet, egy másikba tengervizet és egy harmadikba csapvizet! 2.b Mindegyikhez szórj egyformán kevés szappanforgácsot, majd jól rázd össze őket! 2.c Figyeld meg, melyik kémcsőben habzik a szappan legjobban és melyikben a legkevésbé! 3. A vízben oldott só mennyiségének vizsgálata 3.a Óraüvegbe cseppents harminc csepp csapvizet, egy másikba ugyanennyi tengervizet, a harmadikba pedig desztillált víz kerüljön! 3.b Vasháromlábra helyezett kerámialapos dróthálón, vízfürdő felett melegítsd Bunsen-égővel a csészéket teljes száradásig! 3.c Hasonlítsd össze az óraüvegeken maradó szilárd anyagok (bepárlási maradék) mennyiségét!

9 Feladatlap 9 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 5. osztály 1. Rajzold a főzőpohárba a tengervízre rétegzett csapvizet! Írd az ábra vonalaira az anyagok nevét, majd színezd ki a képet a megfigyeléseid alapján! A kétféle folyadéknak melyik tulajdonsága tért el egymástól? Válaszod írd a vonalra! Rajzold le a kémcsöveket a szappanforgáccsal való összerázás után, majd a habzás mértékének megfelelően tegyél közéjük relációjelet! Mi állhat a jelenség hátterében? Véleményed jegyezd le!. 3. Írd a mérleg serpenyőjébe, annak a bepárlási maradéknak a számát, amellyel az ábrán látható mérleg állása változatlan marad! Több helyes válasz is lehet! 1. csapvíz 2. tengervíz 3. desztillált víz Pipetta labdával felszerelt pipettával szívd fel a festékoldatot! Így rétegezd a festékoldatot a tengervízre! Így párold be a tengervizet vízfürdőn! Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN BALÁZS Lórántné dr. (1993).: Természetismeret-kémia éveseknek. Kékes Kiadó, Budapest. pp ISBN X ÁBRA: saját ötlet alapján

10 Kémia 5. osztály Kristálycukor oldása és olvasztása Készítette: Kertészné Bagi Beatrix Emlékeztető, gondolatébresztő Édesanyád receptes könyvét bújva olvashattál arról, hogy a dobostorta tetejét díszítő karamell, a bodzaszörp, sőt a befőttek leve is ugyanabból az anyagból készül. Mindkettőt kristálycukorból állíthatjuk elő, csak az egyik esetben oldjuk, a másikban olvasztjuk ugyanazt az anyagot. Vajon miben tér el a két művelet egymástól? Az alábbi kísérletben ismerős anyagok vizsgálata közben megfigyelheted a két folyamat közötti különbséget! Hozzávalók (eszközök, anyagok) evőkanál két db 200 cm 3 -es főzőpohár üvegbot vasháromláb kerámiabetétes drótháló Bunsen-égő, vagy főzőlap porcelántál stopperóra kristálycukor porcukor csapvíz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A cukor oldódása 1.a Tölts fel csapvízzel két darab 200 cm 3 -es főzőpoharat! A víz a főzőpoharak feléig érjen! 1.b Oldj fel az egyik főzőpohárban két evőkanálnyi kristálycukrot, a másikban ugyanennyi porcukrot! 1.c Üvegbottal keverd meg az oldatokat egyszer, és figyeld meg melyik fajta cukorból oldódott fel több ugyanannyi idő alatt! 1.d Ezután helyezd vasháromlábon lévő kerámiabetétes dróthálóra a kristálycukor-oldatot, és Bunsen-égő lángjával melegítsd! 1.e Figyeld meg, hogyan befolyásolja az oldódás sebességét a keverés, a melegítés és az aprítottság mértéke! 2. A cukor olvadása 2.a Tegyél egy evőkanálnyi kristálycukrot porcelántálba! 2.b Helyezd vasháromlábon lévő kerámiabetétes dróthálóra, majd Bunsen-égővel melegítsd! Figyeld meg a cukor halmazállapotának, színének és szagának a változását! Ne hajolj a forró anyag fölé!

11 Feladatlap 11 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 5. osztály 1. Melyik a gyorsabb folyamat? Tedd az állítások közé a megfelelő relációjelet! (<,=,>) A kristálycukor oldódása csapvízben, kevergetés nélkül. A kristálycukor oldódása csapvízben, melegítéssel. A kristálycukor oldódása csapvízben. A kristálycukor oldódása csapvízben, kevergetéssel. A kristálycukor oldódása csapvízben, melegítés nélkül. A porcukor oldódása csapvízben. 2. Töltsd ki a táblázatot a megfigyeléseid alapján! Hogyan változnak az anyagok tulajdonságai? halmazállapot szín szag A kristálycukor oldódása során A kristálycukor olvadása során A kristálycukor oldása vízben A kristálycukor olvasztása Felhasznált irodalom Saját ötlet alapján. ÁBRA: saját ötlet alapján

12 Kémia 5. osztály Hogyan készítsünk házilag papírt? Titkosírás Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Dr. Bögölyné Róber Judit Az emberiség történetében nagy jelentősége volt a papirusz készítésének. Amióta az ember képes volt a papír előállítására, megnyílt a lehetősége annak, hogy a jelen történéseit papírra vetve elmentsék az utókor számára. Így ismerhettük meg a történelem eseményeit, és nekünk is lehetőségünk van bármit ezáltal örökül hagyni bárki számára. Tudjátok-e hogyan lehet ma legegyszerűbben házilag használt papírból új papírt készíteni? Próbálkozzunk meg vele! Hozzávalók (eszközök, anyagok) Papír készítéshez: Konyhai turmixgép, falap vagy vágódeszka, hengerezéshez fakanálnyél, vagy nyújtófa, vagy üvegbot, szűréshez szúnyogháló, vagy lapos szűrő, itatós papír. Csapvíz, bármilyen tiszta italos papírdoboz, (pl. tejes, üdítős), rajzlap, újságpapír, bármilyen papír, ami nem fényes, vagy túl kemény, lehetőleg mintázat nélküli és fehér színű nem famentes papír legyen. Titkosíráshoz: jódtinktúra, citromlé (citrom), nagyobb lapos tál, főzőpohár, ecset, és az előre elkészített papír. Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Papír készítése 1.a Az apró darabokra tépett papírdobozt annyi vízzel elkeverve, hogy majd pépes állagú keveréket kapjunk, alaposan turmixoljad össze! 1.b Majd ügyelve arra, hogy ne maradjon benne alumínium darab, szűrőn szűrjed át! 1.c Ezután kinyomkodva, egyenes felületen két itatós papír réteg között terítsed el! 1.d Folyamatos hengerezés mellett egységes felületet alakítsál ki belőle! 1.e Ezután szedjed le róla az itatós papírokat, szárítsd ki, a szélét ollóval vágd egyenletesre, és az így kapott papírt felhasználhatod a titkosíráshoz! 2. Titkosírás 2.a Öntsél kevés vizet egy tálba, és adjál hozzá csepp jódtinktúrát! 2.b Facsard ki egy citrom levét egy főzőpohárba, majd vágjál le egy akkora papírdarabot, hogy éppen beleférjen a lapos tálba! 2.c Az ecsetet mártsad bele a citromlébe, és írjál a papírra valamit, majd várd meg, amíg megszárad! 2.d A megszáradt papírt mártsad a jódtinktúra-oldatba, majd emeld ki! 2.e A papír kék lesz, kivéve azokat a helyeket, ahol a citromlével írtál rá.

13 Feladatlap 13 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 5. osztály 1. Írd le a tapasztalataidat, hogyan készítheted a legszebb és legvékonyabb papírlapot! 2. Vajon miért hagyott nyomot a citromlé a jódtinktúra hatására a papírlapon? papírdarabok+ víz turmixolása szűrés kinyomkodás, majd elegyengetés, szárítás itatósok között A kész papírodra készítsd el a titkosírásodat! Felhasznált irodalom SCHRÓTH Ágnes (szerk 2004): Környezeti nevelés a középiskolában. Argumentum Könyvkiadó, Budapest. ISBN: ÁBRA: saját ötlet alapján

14 Kémia 5. osztály Konyhai játékok a természetben előforduló festékanyagokkal Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Dr. Bögölyné Róber Judit Megfigyelted-e már, hogy a teád színe megváltozik, ha citromlevet öntesz bele? Ha igen, akkor tudod, hogy a barnás színe világossárgára változik. Hasonló színváltozást láthatsz akkor is, ha anyukád vöröskáposztából készít salátát, és egy kis ecetet önt rá. Az eredetileg kék színe világos vörös, vagy rózsaszínű lesz. Vajon miért történnek ezek a színváltozások az ételeinkben, italainkban? Melyek azok az anyagok, amik ezt a színváltozást előidézik és vajon miért? Könnyen megkaphatjuk a kérdéseinkre a választ, ha játszunk egy kicsit a konyhában, vagy a fürdőszobában található anyagokkal! Hozzávalók (eszközök, anyagok) vöröskáposzta, piros retek héja, lilahagyma héja, teafű, sárgarépa, áfonya stb. víz. ecetsav, citromsav, szódabikarbóna-oldat, sütőporoldat, szalicilsav- vagy Na-benzoátoldat, kóla, szénsav, tisztítószerek: hypo, háztartási sósav, ecetsavas ablaktisztító. 250 cm 3 -es főzőpohár, gázégő vagy főzőlap, vasháromláb, kerámiabetétes drótháló, szűrőpapír, tölcsér, üvegek az indikátorok tárolására. Készíts annyi kisméretű főzőpoharat is elő, ahány anyagot meg akarsz vizsgálni majd! Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Az alapanyagokat aprítsd fel, és mindegyiket külön főzőpohárban főzd percig annyi meleg vízben, hogy éppen ellepje! 2. Főzés közben ügyelj arra, hogy a víz hőmérséklete mindig forráspont közeli legyen, de ne forrjon! 3. Amikor megfőtt, szűrőpapírral kibélelt tölcséren az oldatokat külön-külön üvegekbe szűrd, majd várd meg, hogy lehűljön! Készen is vannak az indikátoraink. 4. Ezután vizsgáld meg a konyhában és a fürdőszobában található különböző anyagokat, élelmiszereket, tisztítószereket az így kapott indikátorainkkal! Vigyázz! A vizsgálandó anyagok ne kerüljenek a szemedbe, a szádba, vagy a ruhádra!

15 Feladatlap 15 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 5. osztály 1. Figyeld meg az alábbi táblázat segítségével, hogy milyen változásokat láthattál! Indikátoraink színe különböző közegben: Név savakban semleges közegben lúgokban vöröskáposzta vörös, rózsaszín, bíbor kék fekete teafű sárga barna lilahagyma enyhén rózsaszín színtelen sárga áfonya élénkvörös, bíbor zöld retekhéj élénk narancs-sárga, bíbor rózsaszín sárgarépa élénk vörös bíbor Tapasztalataidat itt rögzítheted: 2. A látottak alapján szerinted mik lehetnek azok az indikátorok? Írjunk színtelen tintával! Szükséges anyagok és eszközök: vöröskáposzta lé, szűrőpapír, sósavoldat, nátrium-hidroxid-oldat, üvegbot. Korábban elkészített vöröskáposzta levébe áztass be rövid ideig szűrőpapírt, majd szárítsd meg, és üvegbot segítségével sósavoldattal és nátrium-hidroxid-oldattal rajzolj a papírra! Felhasznált irodalom ÁBRA: saját ötlet alapján

16 Kémia 5. osztály Mi van az ételeinkben? Készítette: Dr. Bögölyné Róber Judit Emlékeztető, gondolatébresztő Az élelmiszerekben sokféle kémiai anyagot találunk. A táplálékaink a szerves és a szervetlen anyagok csoportjába tartoznak. Ezek biztosítják a szervezetünk számára az energiát az élethez, a mozgáshoz és a testünk fejlődéséhez. Sok élelmiszer tartalmaz például szénhidrátokat, így a gabonafélékből készült ételeink a szénhidrátok közül a keményítőt tartalmazzák. A keményítőt pedig könnyen ki lehet mutatni bármely élelmiszerben. Hozzávalók (eszközök, anyagok) cseppentő főzőpohár mérleg óraüvegek üvegbot vegyszeres kanál desztillált víz jód kálium-jodid különböző élelmiszerek: kenyér, burgonya, májkrém, bármi, amiben van, és néhány olyan, amiben nincs keményítő Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Először mérj le 2,5 g KI-ot mérlegen, majd oldjad fel kevés desztillált vízben! 2. Mérjél ki mérlegen 1,3 g jódot és keverjed bele az oldatba! 3. Ezután hígítsd fel 100 cm 3 -re az oldatot! Az így elkészített Lugol-oldat segítségével vizsgáld meg számos élelmiszerben a keményítő tartalmat! 4. Vizsgáld meg azt is, milyen elszíneződést mutat a Lugol-oldat keményítő hatására szobahőmérsékletű oldatban, és milyen színű lesz ha felmelegíted!

17 Feladatlap 17 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 5. osztály 1. Írd le, hogy milyen színváltozást tapasztaltál! 2. Sorold fel, melyik élelmiszereknél tapasztaltál színváltozást, és melyikeknél nem! 1. csoport: 2. csoport: megváltozott a színük: nem változott meg a színük: Mi lehet az oka a színváltozásnak? 4. Írj még olyan élelmiszereket, amelyekben van keményítő! ÁBRA: saját ötlet alapján Felhasznált irodalom

18 Kémia 5. osztály Vigyázz a fogadra! Készítette: Dr. Bögölyné Róber Judit Emlékeztető, gondolatébresztő A fogaink és a csontjaink fő alkotója a kalcium, amely sokféle vegyület formájában épül be a vázrendszerünkbe. Többek között kalcium-karbonátot, azaz mészkövet is tartalmaz komplex vegyületeinek formájában. Sok alsóbbrendű élőlény, például a csigák háza, vagy a korallok, tengeri csillagok váza, valamint a madarak tojásának a héja szinte teljes egészében mészkőből épül fel. A mészkő kemény, időt álló anyag, mégis sok vegyszernek nem tud ellenállni. Ilyenek a savak, például a sósav, vagy a nála gyengébb szénsav is, amelyekben feloldódik a mészkő, és egyszerűbb vegyületekre bomlik. Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről ezt a kérdést! Hozzávalók (eszközök, anyagok) 250 cm 3 -es főzőpohár műanyag kanál szemcseppentő gyújtópálca gyufa óraüvegek kevés porított mészkő 2 mol/dm 3 koncentrációjú sósavoldat szénsavas ásványvíz 1-2 tojás összetört héja, ha akad egy csigaház, vagy csirkemellcsont darab Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Elsőnek tegyél porított mészkövet óraüvegre, és cseppentsél rá sósavoldatot! cm 3 -es főzőpohár aljába tegyed bele 1-2 tojás darabokra összetört héját! 3. Öntsél rá 2 mol/dm 3 -es sósavoldatot, figyeld meg mi történik, majd tartsál égő gyújtópálcát a pohárba a távozó gáz útjába! 4. Ezt ismételd meg néhányszor! 5. Majd néhány perc múlva műanyag kanállal szedd ki a maradék tojáshéjat egy óraüvegre, és hasonlítsd össze a kísérlethez fel nem használt eredeti tojáshéjjal! 6. Ismételd meg a kísérletet összezúzott csigaházzal, vagy csirkemell csont darabkával úgy, hogy először sósavat, majd sósav helyett szénsavat használjál! 7. Néhány perc elteltével figyeld meg milyen lett a sósavból és a szénsavból kivett mészkő tartalmú anyag!

19 Feladatlap 19 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 5. osztály 1. Mit tapasztaltál? 2. Mi történt az égő gyújtópálcával? 3. Vajon mi történt a mészkövet tartalmazó anyagokkal a sósav, illetve szénsav vagy más savas anyagok hatására? Írd le, szerinted mi történhetett! 4. Szerinted egészséges-e, ha egy gyerek sok kólát fogyaszt? 5. Hogyan védheted meg a fogaidat a káros savas hatástól? Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. p. 93. ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

20 Kémia 5. osztály 20 Készítette: Dr. Bögölyné Róber Judit 10. Készítsünk ujjlenyomatot, avagy Sherlock Holmes a kémia szertárban Emlékeztető, gondolatébresztő Minden embernek egyéni, csak saját magára jellemző ujjlenyomata van. Ez egész életében változatlanul, csakis rá jellemzően megmarad. Ezért használják a rendőrségi nyilvántartásokban az emberek azonosítására az ujjlenyomatukat. Az ujjlenyomatunk keletkezése után ott marad a tárgyakon, ezzel is jelezve, hogy ott tartózkodtunk, és hozzáértünk a kezünkkel a dolgokhoz. A gyerekek ujjlenyomata rövidebb ideig marad meg, mint a felnőtteké, mivel más fajta, illékonyabb, kisebb tömegű vegyületek vannak a bőrükön, így hamarabb elpárolognak a tárgyak felületéről. A három napnál nem régebbi ujjlenyomatokat egyszerű módon elő tudjuk hívni mi magunk is, úgy, hogy még Sherlock Holmes is megirigyelne bennünket! Hozzávalók (eszközök, anyagok) szűrőpapír főzőpohár vasháromláb kerámiabetétes drótháló borszesz égő csapzsír jód Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Készíts szűrőpapírra ujjlenyomatot úgy, hogy az ujjaid végét kend be nagyon vékonyan, (mintha csak bekrémeznéd) csapzsírral! Ezután helyezd az ujjaidnak ezt a részét egymás után a szűrőpapírra, és jól nyomd rá! 2. Helyezd a kerámiabetétes dróthálóra a szűrőpapírt! 3. Az ujjlenyomatot tartalmazó papír mellé tegyél néhány jódszemcsét! 4. Majd takard le egy főzőpohárral légmentesen az azbeszt hálón! 5. Helyezd az azbeszt hálót vasháromlábra! 6. Az ujjlenyomat barna színnel néhány perc múlva előtűnik a szűrőpapíron! 7. Ügyelj arra, hogy a jód gőzei ne tudjanak kipárologni a pohár alól!

21 Feladatlap 21 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 5. osztály 1. Miért fontos az ujjlenyomatunk? 2. Rajzold le, milyen az ujjlenyomatod! Milyen a mintázata? 3. Milyen színnel párolgott el a jód? Észrevetted-e, hogy a jód nem cseppfolyósodott el, hanem mindjárt légneművé vált? Felhasznált irodalom KOVÁCS Orsolya (2008): Kémia a misztikában és az irodalomban. kemia_irod.html ÁBRA: saját ötlet alapján

22 Kémia 5. osztály Zöld levélben bújik meg a szivárvány! Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Dr. Bögölyné Róber Judit Különös dolog a színek érzékelése. Az emberi szem nagyon finom műszer. Sokszor olyan dolgokat is képesek vagyunk vele látni, amelyek a varázslatok közé tartoznak. Nem hiszed el? A fény és a szemünk nagyon csalóka játékokat tudnak együtt játszani! A külvilágból érkező információkat a szem hátsó felszínét borító sejtréteg, a retina fogja fel és alakítja át idegi jelekké, majd a látóideg vezeti az agyba. Az agyban e jelek értelmezésével létrejön a látási érzékelés. Nem is hinnénk el, mi mindent lehet látni egy szép zöld levélben. A színét a klorofilltől kapja, ami nagyon érdekes tulajdonságot képes mutatni, ha más-más módon kapja a szemünk az érzékelés jeleit felőle. Erre szeretném felhívni a figyelmeteket a következő kísérletben. Hozzávalók (eszközök, anyagok) főzőpohár Bunsen-égő vagy főzőlap vasháromláb kerámiabetétes drótháló vízfürdő zöld levelek desztillált víz etil-alkohol Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A zöld leveleket tépd darabokra, és tedd bele egy főzőpohárba! 2. Főzd néhány percig desztillált vízben, amíg halványzöld lesz! 3. Ezután öntsd le a vizet róla! 4. Öntsél rá annyi etil-alkoholt, hogy ellepje! 5. Majd állítsd a főzőpoharat meleg vízfürdőbe, kb. 20 percig! 6. Várd meg, amíg az alkoholos oldat zöld színű lesz, ekkor öntsd le egy főzőpohárba a levelekről az oldatot! 7. Ezután tartsd a napfény felé a főzőpoharat úgy, hogy a napfény hátulról világítsa meg, és figyeld meg a színét! Milyen színű? 8. Ugyanezt az oldatot nézd meg most úgy, hogy a napfény most ráessen az oldatra! Most milyen a színe?

23 Feladatlap 23 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 5. osztály 1. Mit tapasztaltál, milyen a színe az oldatnak, ha a fényt hátulról kapja? 2. Milyen a színe akkor, ha a fény rávilágít az oldatra? 3. Tudod-e, mi a klorofill? Mi a feladata a növényekben? 4. Mire használják a mindennapi életben az etil-alkoholt? Felhasznált irodalom KOVÁCS Orsolya (2008).: Kémia a misztikában és az irodalomban. kemia_irod.html ÁBRA: saját ötlet alapján

24 Kémia 5. osztály Vegyészek virágoskertje Készítette: Kertész Róbert Emlékeztető, gondolatébresztő A korábbi években természetismeretből tanultad, hogy az élőlények több tulajdonságuk alapján is elkülöníthetők az élettelen környezetüktől. Idézzük fel, mik is voltak ezek a jellemzők! Vajon mindegyik tulajdonság csak az élőlényekre jellemző, vagy előfordulhat, hogy az élettelen anyagok közt is találkozhatunk közülük néhánnyal? Hozzávalók (eszközök, anyagok) 100 cm 3 -es főzőpohár üvegbot vegyszeres kanál koncentrált vízüvegoldat desztillált víz szilárd vas(iii)-klorid (óraüvegen) nikkel(ii)-klorid (óraüvegen) réz(ii)-szulfát (óraüvegen) kobalt(ii)-klorid (óraüvegen) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A 100 cm 3 -es főzőpohárba önts 25 cm 3 koncentrált vízüvegoldatot! 2. Adj hozzá 50 cm 3 desztillált vizet! (Ha a főzőpohár oldalán nem látható a jelölés, akkor a vízüvegoldatból körülbelül negyedéig töltsd a főzőpoharat, majd annyi desztillált vizet adj hozzá, hogy végül a pohár háromnegyedéig legyen feltöltve a folyadékkal.) 3. Üvegbottal óvatosan keverd össze a folyadékelegyet! 4. A vegyszeres kanállal vegyél le 2-3 darab borsószem nagyságú vas(iii)-klorid kristálykát az óraüvegről, majd dobd az oldatba! 5. Ezt követően a kanállal dobj néhányat a nikkel(ii)-klorid, a réz(ii)-szulfát és a kobalt(ii)-klorid kristályok közül is az oldatba - lehetőleg egymástól kicsit távolabb! 6. Az első pillanatban látszólag semmi nem történik, de várj türelmesen!

25 Feladatlap 25 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 5. osztály 1. Mit tapasztaltál a kristályok vízbe dobását követően? Milyen tulajdonságot mutatnak a folyadékba dobott kristályok, ami hasonlít az élőlényekre? 2. Rajzold bele színessel az alábbi üres főzőpohárba, hogy mit tapasztaltál a kristályok bedobása után 10 perccel! 3. Melyik kristály változott a leggyorsabban? Melyik kristály változott a leglassabban?... Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

26 Kémia 5. osztály Jegyzetek

27 Jegyzetek Kémia 5. osztály

28 A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlatvezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. Működési szabályzat - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%- os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.