Kémia 6. osztály. 1. Halmazállapot-változások Hűtsünk! Reggeli italok készítése Kémhatás vizsgálata lilakáposztával...

Átírás

1 Kémia 6. osztály 1 Kémia 6. osztály Tartalom 1. Halmazállapot-változások Hűtsünk! Reggeli italok készítése CaCO 3 előállítása és vizsgálata Kémhatás vizsgálata lilakáposztával Óriás baziliszkusz Pezsgő Lőgyapot ágyú Üveges kísérletek: Üvegfajták hőtágulásának összehasonlítása; Impregnálás vízüveggel Kígyótojás Égessünk! Az etil-alkohol égése: Lángoló zsebkendő és Lidércfény a palackban Szerzők: Ábrahámné Csákányi Ildikó, Kertész Róbert, Kertészné Bagi Beatrix, Pálinkás Margit Lektorálta: Prof. Dr. Csapó János egyetemi tanár A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP / A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron című pályázat keretében Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita Második javított kiadás, 2013

2 Kémia 6. osztály 2 1. Halmazállapot-változások Készítette: Kertészné Bagi Beatrix Emlékeztető, gondolatébresztő A víz halmazállapot-változásait már jól ismerjük. Csodálatos Földünk sajátos körülményei miatt akadály nélkül szemlélhetjük e létfontosságú anyag átalakulását jéggé, hópehellyé, köddé vagy párává. Eltűnik, mint a kámfor szoktuk mondani. De mi lesz azzal, akivel ez történik? Lehet, hogy köddé válik? Valójában egy szilárd anyag közvetlenül alakul át gáz halmazállapotúvá, a jelenség neve szublimáció. Sokféle anyag képes szublimációra, például a jód és a szárazjég is. Mire jó a jód? Mitől száraz a szárazjég? Mi mindenre használhatók ezek az anyagok? Nézz utána interneten, itt!: Ezután figyelj meg magad is néhány halmazállapot-változást! Hozzávalók (eszközök, anyagok) kémcső kémcsőfogó főzőpoharak óraüveg vasháromláb kerámiabetétes drótháló Bunsen-égő kristályos jód kénpor csapvíz folyékony nitrogén egy vödörnyi forró víz szárazjég Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Melegítsünk kénport kémcsőben! 1.a Önts félig hidegvízzel egy főzőpoharat! 1.b Fogj be kémcsőfogóba egy kémcsövet, töltsd fel félig kénporral, majd Bunsenégő lángjában óvatosan melegítsd! 1.c Figyeld meg a halmazállapot- és a színváltozást! Ha már forr, hirtelen mozdulattal öntsd a hideg vizes főzőpohárba! 1.d Várj egy percet, majd vedd ki a vízből! Mit tapasztalsz? 2. Hogyan szublimál a jód? 2.a Tegyél néhány jódkristályt egy száraz főzőpohárba! 2.b A poharat állítsd kerámiabetétes dróthálóra, rakj a tetejére óraüvegben egy kevés vizet, majd melegítsd a poharat Bunsen-égővel! 2.c Figyeld meg a jódgőzök színét és az óraüveg alján képződött kristályokat! 3. Köd előttem 3.a Forralj fel háromnegyed főzőpohárnyi vizet! 3.b Dobj a vízbe egy kisebb darab szilárd szén-dioxid darabot! Mit tapasztaltál? 4. Köd utánam...(tanári bemutató kísérlet) Egy nagy vödör forró vízbe székre állva kb. 100 cm 3 folyékony nitrogént öntünk.

3 Feladatlap 3 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 6. osztály 1. Színezd ki a kémcsöveket a kénpor melegítésekor tapasztalt színváltozás alapján! Írd a kémcsövek alá, hogy a színnel együtt a kén halmazállapota hogyan változott meg! Írd a vonalra mi történt a kénnel a hideg vízben! Rajzold az ábrára, és színezd ki az óraüveg alján képződött anyagot! Színezd ki a pohár belső részét kitöltő gázt is! A kén színe A kén halmazállapota A kén melegítésének folyamata szoba- melegítés magasabb legmagasabb hőmérséklet kezdete hőmérséklet hőmérséklet 3. Írd a nyilakra a megfelelő betűjelet! Ha energia szükséges a folyamathoz: +E vel jelöld, ha energia elvonással jár, akkor -E -vel! cseppfolyós halmazállapot gáz halmazállapot szilárd halmazállapot víz főzőpohár óraüveg vasháromláb 4. Keresd meg a függvénytáblázatban, és jelöld be a hőmérőn az alábbi anyagok hőmérsékletét! jód A jód szublimációja kristályos szén-dioxid hőmérséklete cseppfolyós nitrogén hőmérséklete Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. p. 311., p ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

4 Kémia 6. osztály 4 2. Hűtsünk! Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Kertész Róbert Gondold végig, hogy mikor érzünk hidegnek valamit! A kezünkből jut a hő a megérintett hideg tárgyba, vagy a tárgyból a kezünkbe? A nedves ruha hideg, vagy meleg időben szárad gyorsabban? Ezek szerint a nedves ruhából a folyadék elpárolgásához hő szükséges, vagy hő szabadul fel? Az anyagok gyakran változnak úgy is, hogy a belső szerkezetük teljesen átalakul, a változás végén pedig az eredeti anyagokat már nem tudjuk visszanyerni. Előfordul, hogy az ilyen folyamatok során hő szabadul fel, de az is lehet, hogy A kísérlet során ügyelj arra, hogy az éter gőzét ne szívd be! Hozzávalók (eszközök, anyagok) 100 cm 3 -es főzőpohár üvegbot vegyszeres kanál kristályosító csésze 60 mm-es Petri-csésze gumicső kihúzott végű üvegcső fémlap hőmérő dietil-éter 1 vegyszereskanálnyi ammónium-klorid (óraüvegen) 1 vegyszereskanálnyi kristályos bárium hidroxid (óraüvegen) desztillált víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1.a Cseppents a fémlapra néhány csepp vizet, majd tedd rá a kristályosító csészét! 1.b Önts a csészébe kevés étert! 1.c A kihúzott végű üvegcsővel fúvass levegőt az éteren keresztül! 1.d Két perc múlva fogd meg, és emeld fel a csészét! 2.a Az óraüvegről a vegyszeres kanállal óvatosan söpörd át az ammónium-kloridot majd a bárium hidroxidot a főzőpohárba! 2.b Csepegtess néhány csepp vizet a keverékre! 2.c Üvegbottal keverd össze a főzőpohárban a keveréket addig, amíg pépes nem lesz! (Szükség esetén cseppents még hozzá néhány csepp vizet!) 2.d Csepegtess Petri-csésze közepére 10 csepp vizet, majd helyezd rá a pépet tartalmazó főzőpoharat! 2.e Két perc múlva fogd meg és emel fel a főzőpoharat!

5 Feladatlap 5 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 6. osztály 1. Mit tapasztalsz, amikor felemeled a főzőpoharat, illetve a kristályosító csészét? 2. Vajon mi történhetett, amikor a kristályosító csészében levegőt fúvattál az éterre? 3. Jelöld az alábbi ábrán, hogy szerinted milyen irányba áramlott a hő! (Arra mutasson a nyíl, ahova a hő bejutott, illetve onnan induljon, ahonnan a hő származott!) 4. Mérd meg a kristályosító csészében és a főzőpohárban a hőmérsékletet! Jegyezd fel, hogy melyik esetben hány C-ot mutatott a hőmérő! Kristályosító csésze:.... Főzőpohár:..... Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. p. 113., p ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

6 Kémia 6. osztály 6 3. Reggeli italok készítése Készítette: Pálinkás Margit Emlékeztető, gondolatébresztő A kémiai reakciók (változások) nagy része vizes oldatokban játszódik le. [Kémiai reakciónak nevezzük azt a folyamatot, ahol megváltozhat az anyag szerkezete, halmazállapota és új anyagok keletkezhetnek.] Sorolj fel minél több olyan folyamatot a környezetedből, amelyhez víz szükséges? Az általad felsorolt dolgokat próbáld csoportosítani valamilyen szempont alapján! Hozzávalók (eszközök, anyagok) kémcsövek kémcsőállvánnyal 250 cm 3 -es, 100 cm 3 -es főzőpohár 10 cm 3 -es mérőhengerek üvegbot mágneses keverő keverőpálcával vegyszeres kanál/spatula spriccflaska 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú ezüst-nitrát (AgNO 3 )- oldat 0,5 mol/dm 3 koncentrációjú nátrium-karbonát (Na 2 CO 3 )- oldat 0,5 mol/dm 3 koncentrációjú nátrium-hidroxid (NaOH)- oldat 0,5 mol/dm 3 koncentrációjú nátrium-klorid (NaCl)-oldat tömény ammóniaoldat (NH 4 OH) 0,5 mol/dm 3 koncentrációjú nátium-bromid (NaBr)-oldat 0,5 mol/dm 3 koncentrációjú nátrium-tioszulfát (Na 2 S 2 O 3 )-oldat 0,5 mol/dm 3 koncentrációjú nátrium-jodid (NaI)-oldat desztillált víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) cm 3 -es főzőpohárba öntsünk kb. 25 cm 3 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú ezüst-nitrát-oldatot és 75 cm 3 desztillált vizet! 2. Az oldatba tegyél mágnespálcát és helyezd a keverőre! (Üvegbottal is megoldható.) 3. Az ezüst-nitrát-oldatba öntsd a következő oldatokat a megfelelő sorrendben: nátriumkarbonát-oldat, majd nátrium-hidroxid-oldat! Ezután következnek sorrendben a következő oldatok: nátrium-klorid-oldat, tömény ammóniaoldat, nátrium-bromid-oldat, nátrium-tioszulfát-oldat és legvégül nátrium-jodid-oldat. 4. A sorrend azért fontos, mert mindig az előállított vegyületet kell tovább vinni, ami a következő reakció kiindulási vegyülete. 5. Egymás után óvatosan, a változás bekövetkeztéig kell öntögetni apránként a főzőpohárba a soron következő reagenst! 6. A kapott reakciókat szép színváltozások követik, és ezek a színek mindig emlékeztetnek egy valamilyen reggeli italra. Pl.: tejeskávé, karamell, tej, madártej.

7 Feladatlap 7 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 6. osztály 1. Egészítsd ki az alábbi mondatokat! (az alábbi szavak közül választhatsz: szerkezete, fizikai, anyagok, kémiai) A természetben lejátszódó folyamatokat két nagy csoportra bonthatjuk, ezek a. folyamatok és a. folyamatok. A kémiai reakciókat gyakran követhetik színváltozások, de változhat az anyag. és új.. is keletkezhetnek. 2. Az oldatok összeöntése során tapasztalt színváltozások milyen reggei italra emlékeztetnek? Válassz a felsoroltak közül és írd ezeket a színváltozások mellé a pontozott vonalra! (madártej, vaníliás reggeli ital, víz, karamell, tejeskávé, tej) ezüst-nitrát +nátrium-karbonát: +nátrium-hidroxid: +nátrium-klorid: +nátrium-hidroxid: +nátrium-tioszulfát: +nátrium-jodid:... Felhasznált irodalom ERDEY László (1951): Bevezetés a kémiai analízisbe első rész Minőségi kémiai analízis. Tankönyvkiadó, Budapest. pp DR. MURÁNYI Zoltán - OLDAL Vince: EKF Kémia Tanszék Kísérletezés ÁBRA: saját ötlet alapján

8 Kémia 6. osztály 8 4. CaCO 3 előállítása és vizsgálata Készítette: Pálinkás Margit Emlékeztető, gondolatébresztő A természetben milyen alakban található meg a kalcium-karbonát? [mészkő, kréta, cseppkő ] Milyen építőipari anyagok állíthatók elő mészkőből? [égetett mész, oltott mész, habarcs] A kalcium a természetben nagy reakciókészsége miatt nem fordul elő. Főleg a különböző kőzetalkotó ásványai jelentősek. [mészkő, márvány, dolomit, kalcit] Hozzávalók (eszközök, anyagok) 250 cm 3 -es főzőpoharak óraüvegek a bemérésekhez táramérleg, üvegbot 100 cm 3 -es mérőhenger kémcsövek vegyszeres kanál/spatula szűrőállvány, szűrőkarikával spriccflaska szűrőpapír vasháromláb, drótháló kerámiabetéttel kalcium-klorid (CaCl 2 ) nátrium-karbonát (Na 2 CO 3 ) nátrium-klorid (NaCl) ecetsav (CH 3 COOH) híg sósav (HCl) desztillált víz szódavíz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Mérjél be táramérlegen 5 g CaCl 2 alapanyagot, majd ehhez mérjél be kb. 10% felesleggel számolva Na 2 CO 3 -ot! 2. Mindkét vegyületet külön-külön oldd fel, az oldatok melegítése közben, folyamatos keverés mellett! 3. Az oldatok elkészítése után az alapanyaghoz, add hozzá a lecsapószert folyamatos keverés mellett! 4. A CaCO 3 -ot leválása után hagyd ülepedni, majd szűrd le! 5. A szűréshez hajtogass szűrőpapírt és dekantálva végezd el a szűrést.! 6. A kapott szilárd anyagot a szűrőpapírral együtt tedd óraüvegre, majd itasd le száraz szűrőpapírral a nedvességet, és ezután vedd le a szűrőpapírt! 7. Az előzőekben előállított anyagot felhasználhatjuk további kísérletekhez, pl.: mészkő kimutatásához, vizsgálatához. 8. Külön kémcsövekbe tegyél kalcium-karbonátot, és önts hozzá az egyes kémcsövekbe 1:1 arányban higított sósavat, ecetsavat és szódavizet! Vizsgáld meg az oldódást és annak intenzitását! 9. Konyhasó vagy mészkő? Sósavval és desztillált vízzel vizsgálva az anyagokat, megkülönböztethetők egymástól. Az egyik kémcsőbe tegyél konyhasót, a másikba pedig mészkövet! Nézd meg, hogy víz majd sósav hatására, hogyan viselkednek az egyes anyagok!

9 Feladatlap 9 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 6. osztály 1. Egészítsd ki a mondatokat a kísérlet során tapasztaltak alapján! A kalcium-klorid és nátrium-karbonát oldatokat melegíteni kellett, mert mindkét anyag. oldódott vízben. A két oldat összeöntése során anyag keletkezett, amely.színű. A keletkezett anyag neve:... A kapott anyagi rendszert, amely egymásban nem oldódó szilárd-folyadék rendszer,... -nak nevezzük. A dekantálva történő szűrés azt jelenti, hogy.... A szűréshez.szűrőpapírt használtunk, hogy gyorsabb legyen a szűrés művelete. Az oldhatósági vizsgálatok: A kalcium-karbonát..oldódott a sósav oldatban, mint az ecetsavban ennek oka, hogy a sósav... sav, mint az ecetsav leggyengébben pedig... oldódott a vizsgált minta. A konyhasó..oldódott a vízben, így a két anyag egymástól megkülönböztethető volt. 2. Nevezd meg az ábrán látható eszközöket! Milyen művelet látható az ábrán?... Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN BALÁZS Lórántné DR. - J. BALÁZS Katalin (1999): Kémia Ennyit kellene tudnod. Panem-Akkord, Budapest. pp ISBN X ÁBRA: saját ötlet alapján

10 Kémia 6. osztály Kémhatás vizsgálata lilakáposztával Készítette: Kertészné Bagi Beatrix Emlékeztető, gondolatébresztő Kémhatásváltozások hétköznap is történnek! Evés után előfordulhat, hogy szájüreged kémhatása lúgosból savasba csap át, ha viszont megmosod a fogad, vagy rágót rágsz, a szád ph-ja az eredeti értékre áll viszsza. Az anyagok kémhatását az indikátorok mutatják! Közéjük tartozó híres, növényi eredetű indikátor a lakmusz. A főként Hollandiában előállított lakmuszzuzmó kivonatát régen textilfestésre használták. A lilakáposzta leve is növényi indikátor. A sejtüregeiben kiválasztott antocián nevű festékanyag a savas kémhatást piros színnel jelzi, enyhén lúgos közegben színe azonban kékeszöld lesz. Ez a színváltás történik, amikor a kék színű virágok a megtermékenyítés után pirossá válnak, vagy ha málna levéhez lúgos mosogatószert öntünk, és az megkékül! Készíts lilakáposzta indikátort és vizsgáld meg hogyan működik! Nézz utána interneten, hogy milyen egészségvédő hatása van az antociánnak! ( Hozzávalók (eszközök, anyagok) kés vágódeszka kémcsőállvány kémcsövek főzőpohár mérőhenger vasháromláb kerámiabetétes drótháló Bunsen-égő ecsetek félfamentes rajzlap lilakáposzta 20 tömeg%-os ecetsavoldat tömény szódaoldat 20 tömeg%-os foszforsavoldat csapvíz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Az indikátoroldat készítése: 1.a A lilakáposztát késsel aprítsd fel! 1.b Tedd főzőpohárba, adj hozzá kevés vizet, és főzd öt percig! 1.c Öntsd át a levét egy másik főzőpohárba, és hagyd kihűlni! 2. Ezután készíts oldatsorozatot! 2.a Helyezz a kémcsőállványba egymás mellé hét számozott kémcsövet! 2.b A baloldali szélső kémcsőbe (1.) önts 10 cm 3 20%-os ecetsavat (ph: 2), a jobb oldaliba (7.) 10 cm 3 tömény szódaoldatot, (ph: 12). középső kémcsőbe (4.) pedig 10 cm 3 vizet mérj (ph: 7)! 2.c A legtöményebb oldatokból mérőhengerrel mérj ki 1 cm 3 -t, öntsd át a mellette levő kettes számú kémcsőbe, majd 9 cm 3 vízzel hígítsd fel és keverd össze! 2.d A kapott oldatból ismét vegyél ki 1 cm 3 - t, öntsd a hármas számú kémcsőbe és hígítsd fel 9 cm 3 vízzel! Így elérsz a középső kémcsőben található vízig. 2.e A tömény szódaoldatot is hasonlóan hígítsd, ez kerüljön a hatos és az ötös számú kémcsőbe! 2.f Végül minden kémcsőbe cseppents 10 csepp lilakáposzta-indikátort! Figyeld meg a színváltozást! 3. Készíts festményt, foszforsav- és lilakáposzta oldat segítségével! 3.a Egy félfamentes rajzlapot ecsettel fesd be a megmaradt lilakáposzta-indikátorral! Ez lesz a festmény háttere! 3.b Főzőpohárba elkészített foszforsavoldatba és szódaoldatba mártott ecsettel rajzold meg a mintát, majd a kész képet szárítsd meg!

11 Feladatlap 11 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 6. osztály 1. Színezd ki az ábrán szereplő higítási sor kémcsöveit a tapasztalt színváltozásnak megfelelően! 2. Húzd alá a mondat folytatását! A festmény hátterét adó lilakáposzta indikátor színe a foszforsavoldat hatására piros lett. kék lett. Így készítsd el a hígítási sorozatot! Felhasznált irodalom BALÁZS Lórántné dr.(1993): Természetismeret-kémia éveseknek. Kékes Kiadó, Budapest. pp ISBN X DR. NEUMÜLLER, Ottó-Albrecht (1981): Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. pp ISBN (1. kötet) ÁBRA: saját ötlet alapján

12 Kémia 6. osztály Óriás baziliszkusz Készítette: Kertészné Bagi Beatrix Emlékeztető, gondolatébresztő Szeretnél baziliszkuszt varázsolni? Olyan hétköznapi anyagokból is könnyen megteheted, mint a hidrogén-peroxid, ételfesték és mosogatószer! A hidrogén-peroxidot a fodrászatban hajszőkítésre, a gyógyászatban pedig baktériumölő hatása miatt, fertőtlenítésre használják. Az ételfestékek nem mérgezők. Tetszetősebbé tudják tenni az élelmiszereket, édességeket, anélkül hogy közben ízüket megváltoztatnák. Túlzott fogyasztásuk viszont károsíthatja az egészséget. A mosogatószer szinte minden háztartásban megtalálható. Lúgos kémhatása és habképző képessége miatt oldja az edények zsíros szennyeződéseit. Mosogatáskor csak keveset használj belőle, mert a természetes vizek élővilágának épségét veszélyezteti! Ha ezek az anyagok rendelkezésedre állnak, már csak hidrogén-peroxid bomlását segítő kálium-jodidra van szükség, és máris kész a varázslat! Hozzávalók (eszközök, anyagok) 250 cm 3 -es mérőhenger 10 cm 3 -es mérőhenger 100 cm 3 -es főzőpohár nagyméretű tálca hurkapálca gumikesztyű csapvíz zöld ételfesték mosogatószer kristályos kálium-jodid 30 tömeg%-os hidrogén-peroxid-oldat (H 2 O 2 -oldat) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Állíts nagyméretű tálca közepére egy 250 cm 3 -es mérőhengert! 2. Önts bele 100 cm 3 30 tömeg%-os H 2 O 2 -oldatot! Vigyázz, maró hatású folyadék, használatakor feltétlenül húzz gumikesztyűt! 3. Ezután 100 cm 3 -es főzőpohárban keverj öszsze 10 cm 3 vizet, 5 cm 3 mosogatószert és fél vegyszeres kanálnyi zöld ételfestéket! 4. Készíts vegyszeres kanálba 1 gramm kristályos kálium-jodidot! Tedd félre! 5. Öntsd a főzőpohár tartalmát a mérőhengerbe! 6. Ezt követően a kristályos kálium-jodidot hirtelen, egyszerre szórd bele a 250 cm 3 -es mérőhengerbe! 7. Vigyázz! Erőteljes habképződés várható! 8. Figyeld meg milyen a képződött hab színe, és milyen gyorsan játszódik le a reakciót! 9. A kísérlet végén érints parázsló hurkapálcát a habhoz! Figyeld meg, mi történik a hurkapálca közelítésére!

13 Feladatlap 13 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 6. osztály Készíts jegyzőkönyvet a kísérletről! 1. Rajzold meg ceruzával az ábra hiányzó részleteit, majd színezd ki a megfigyelésed alapján! 2. Milyen gyorsan játszódott le a reakció? A helyes választ húzd alá! nagyon gyorsan lassan 3. Mit tapasztaltál a parázsló gyújtópálca habhoz való közelítésekor? Válaszod írd a vonalra! Melyik gáz jelenlétére utalnak a tapasztaltak? A helyes válasz betűjelét karikázd be! a) szén-dioxid b) ózon c) oxigén d) klór Felhasznált irodalom ÁBRA: saját ötlet alapján

14 Kémia 6. osztály Pezsgő Készítette: Kertészné Bagi Beatrix Emlékeztető, gondolatébresztő Nyári melegben jól jön egy kis frissítő ital! Akár magad is elkészítheted, pezsgőporból! De mit tartalmaz a pezsgőpor és a pezsgőtabletta? Milyen anyag hozzáadásakor és miért pezseg? Mitől színes? Mi adja a kellemes, üdítő ízét? Vajon az egészségre ártalmas lehet? Nézz utána interneten! essay057.html Ha a pezsgést palackba zárjuk, robbanást idézünk elő! A pezsgőbontás nem veszélytelen művelet. Ha születésnapi zsúron gyerekpezsgőt nyitsz, számíts a dugó repülésére! Hozzávalók (eszközök, anyagok) pezsgősüveg pezsgősdugó főzőpohár dörzsmozsár üvegbot evőkanál vegyszeres kanál pezsgőtabletta csomagolása folyékony mosogatószer kristályos nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO 3 ) kristályos citromsav narancssárga ételfesték csapvíz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Pezsgő 1.a Tegyél dörzsmozsárba egy evőkanálnyi kristályos nátrium-hidrogén-karbonátot és nagyjából ugyanennyi citromsavat! 1.b Adj a keverékhez egy kevés narancssárga ételfestéket, és jól keverd össze! 1.c Ezután vegyszeres kanállal kapard át egy nagyobb főzőpohárba a porkeveréket, majd önts rá vizet! 1.d Hasonlítsd össze az elkészített és a boltban kapható pezsgőtabletta tulajdonságait! 2. Hogyan nyílik a pezsgőspalack? (tanári bemutató kísérlet) 2.a Egy pezsgősüveget háromnegyed részéig töltsünk fel vízzel! 2.b Tegyünk bele egy evőkanálnyi mosogatószert és három vegyszeres kanálnyi citromsavat! 2.c Hajtsunk papírkanalat, majd tegyünk rá a citromsavval megegyező mennyiségű kristályos nátrium-hidrogén-karbonátot! 2.d A pezsgősüvegbe hirtelen mozdulattal szórjuk bele a nátrium-hidrogén-karbonátot, és az üveget azonnal dugjuk be a pezsgősdugóval! 2.e Vigyázat! Lépjünk hátra, mert néhány másodperc múlva a pezsgősdugó kirepül!

15 Feladatlap 15 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 6. osztály 1. Olvasd el a boltban vett pezsgőtabletta csomagolásán szereplő összetevőket, majd a táblázatot kitöltve hasonlítsd össze a saját készítésű pezsgőporral! színe szárazon aprítottság mértéke (nagy/kicsi) habképzés (van/nincs) Ha van habképződés, vízben feloldva akkor nevezd meg a gázt, ami okozta! Sorold fel az összetevőit, a megegyezők nevét húzd alá! pezsgőtabletta bolti saját készítésű pezsgőtabletta pezsgőpor Olvass utána, hogyan hat az egészségre a pezsgőtabletták rendszeres fogyasztása! Válaszod jegyezd le! Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. p ISBN archiv.fppti.hu/szakteruletek/kemia/kemiaegyeb/muranyi.doc ÁBRA: saját ötlet alapján

16 Kémia 6. osztály Lőgyapot ágyú Készítette: Kertészné Bagi Beatrix Emlékeztető, gondolatébresztő A lőgyapot vagy füstnélküli lőpor a puskaporok egyik fajtája. A füstös lőpor helyett, a katonai és polgári lőfegyverek töltényeiben egyaránt használják. Meggyújtva élénk színű lánggal ég és pillanatszerűen ellobban. Égése olyan gyors, hogy akár a tenyérben is, égési sérülések nélkül meggyújtható. Ha kis mennyiségére kalapáccsal rácsapunk, hangosan felrobban. Tapasztald meg magad is! Nézz utána interneten vagy szakkönyvben! Miből áll a füstös lőpor? Hogyan kell cellulóz-nitrátot készíteni? A fegyvertöltésen kívül mire használták régen, és mire használják ma a cellulóz-nitrátot? Hozzávalók (eszközök, anyagok) vasháromláb kerámiabetétes drótháló hurkapálca kalapács borszeszégő nagyméretű kémcső Bunsen-állvány kettősdió kémcsőfogó üvegbot cellulóz-nitrát selyempapír polisztirolgolyó Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Tegyél vasháromlábra helyezett kerámiabetétes dróthálóra egy kis darab lőgyapotot! Hurkapálca segítségével, távolról gyújtsd meg! Figyeld meg a láng színét! Légy elővigyázatos! 2. Bunsen-állvány talpára helyezz egy körömnyi lőgyapotot! Csapj rá kalapáccsal, de ne ijedj meg! 3. A lőgyapot ágyú készítése. (robbanásveszély miatt kizárólag tanári bemutató kísérlet lehet) 3.a A kémcső aljára tömjünk egy kis pamacs cellulóz nitrátot üvegbot segítségével! 3.b Ezután készítsük el az ágyúgolyót lazára sodort papírból, vagy polisztirolból, majd mártsuk bele grafitporba! 3.c A kész lövedéket toljuk a cellulóz-nitrát fölé, a kémcső felső harmadába! 3.d A megtöltött kémcsövet kettős dióval Bunsen-állványra ferdén rögzítsük! 3.e A kémcső nyílását irányítsuk a táblára erősített céltáblára! 3.f Figyelmeztessük a jelenlévőket a veszélyre! 3.g Ha megtettünk minden óvintézkedést, a kémcső alját borszeszégő lángjában elkezdhetjük melegíteni. Ha a lövés eldördült, az újratöltés előtt várjuk meg, hogy a kémcső lehűljön! A grafit jelzi a céltáblán a becsapódás helyét.

17 Feladatlap 17 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 6. osztály 1. Rajzold a képre a lőgyapot lángját, és színezd ki! 2. A kísérletben megmaradt cellulóz-nitrátot száraz porüvegben kell tárolni! Miért? Mi kerüljön feltétlenül címkéjére? Írd a felhőbe! 3. Sorold fel, hogy magad és társaid biztonsága érdekében mire kell figyelned az ágyúkísérlet során!..... A lőgyapot ágyú összeszerelése. Kartonlapra céltáblát is lehet készíteni. Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN DR. PAIS István(1965): Kémiai előadási kísérletek. Tankönyvkiadó, Budapest. pp Rsz DR. NEUMÜLLER, Ottó-Albrecht (1981): Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. p. 93 ISBN (3. kötet) DR. NEUMÜLLER, Ottó-Albrecht (1981): Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. p. 458 ISBN (1. kötet) ÁBRA: saját ötlet alapján

18 Kémia 6. osztály 18 Készítette: Ábrahámné Csákányi Ildikó 9. Üveges kísérletek: Üvegfajták hőtágulásának összehasonlítása; Impregnálás vízüveggel Emlékeztető, gondolatébresztő Az üveg alaktalan (amorf állapotú) szilárd anyag. Egyes kémiai tulajdonságai a folyadékokra jellemzőek. Szerkezete a folyadékok állapotához hasonlóan véletlenszerűen alakul ki az olvadt anyagból a megszilárdulás pillanatában. A különbség a folyadék- és az üvegállapot között, hogy megszilárdult állapotban az üvegszerkezetet alkotó részecskék nem tudnak elmozdulni. A vízüveg (folyékony üveg), széles körben használt vegyület, melyet elsősorban cementben, tűzálló anyagok gyártására, textil- és fafeldolgozás során, valamint élelmiszeripari adalékanyagként (konzerv gyümölcsökben, tojás tartósítása, aromák hordozóanyaga) alkalmaznak. Megakadályozza az égést, ezért színházi díszletek tűzmentesítésére is használják. Hozzávalók (eszközök, anyagok) kisebb méretű üvegkádak csipesz főzőpohár óraüveg Bunsen-égő üvegcső, kvarcüveg éghető anyag, pl.: gyújtópálca hideg víz, jeges víz 10 tömeg%-os vízüvegoldat Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Bunsen-égő lángjába tartva hevítsd vörös izzásig az üvegcsövet, majd a forró üvegcsövet dobd hideg vízbe! 2. Ezután a kvarcüveget is a Bunsen-égő lángjába tartva hevítsd vörös izzásig, majd tedd a jeges vízbe! 3. Figyeld meg mi történt az első és a második esetben! 4. Mi okozhatja a különbséget? 5. Töltsd a főzőpoharat kb. 3/4 részéig a 10%-os vízüveg oldattal! 6. Áztasd benne az éghető anyagot percig! 7. A vízüvegoldattal átitatott anyagot tedd az óraüvegre és szárítsd meg! 8. Az így átitatott anyagot tartsd a Bunsen-égő lángjába! Mit tapasztaltál? Mitől válhatott éghetetlenné a fapálcika?

19 Feladatlap 19 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 6. osztály 1. Jegyezd le tapasztalataidat! Az üvegcső a hideg vízben... A kvarcüveg a jeges vízben.... A jelenség oka: A kvarcüveg hőtágulása nagyon kicsi, ezért izzó állapotban a jeges vízbe mártható anélkül, hogy megrepedne. Ez teszi alkalmassá laboratóriumi eszközök gyártására. 2. Ismereteid és az elvégzett kísérlet alapján válaszolj az alábbi kérdésekre! 1. Ilyen állapotú szilárd anyag az üveg. 2. Ilyen vízbe mártottuk a kvarcüveget. 3. Az üveggyártás egyik alapanyaga. 4. A földkéreg egyik leggyakoribb ásványa. (kémiailag: szilícium-dioxid, SiO 2 ). Változatai pl. a hegyikristály és a tigrisszem Megfejtésként egy Magyarországon működő híres üveggyár helyszínét kapod. Az üveggyár.. városban működik. A vízüveg kémiai neve: nátrium-szilikát, Na 2 SiO 3 3. Mit tapasztaltál, amikor a vízüveggel átitatott pálcikát a lángba tartottad? Keresd a párját! Az alábbi párokat összekötve megtudhatod hol és mire használják még a vízüveget! hőálló beton készítése élelmiszeripar a fa korhadásának késleltetése építőipar tojás tartósítása autóipar fémfelületek javítása faipar Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

20 Kémia 6. osztály Kígyótojás Készítette: Kertészné Bagi Beatrix Emlékeztető, gondolatébresztő A piskótamassza térfogata a sütés alatt sokszorosára nő. Ez azért lehetséges, mert a hő hatásra képződő gázok kitágulnak, azaz részecskéik távol kerülnek egymástól, és felfújják a tészta alapanyagát. Hasonló történik a kígyótojás kikelésekor! A porcukor égésekor szén-dioxid és hő képződik. A hő hatására a szódabikarbóna elbomlik. A bomlásból és az égésből származó szén-dioxid együttesen, pillanatok alatt életre kelti a kis kígyószerű képződményeket az edényben várakozó kígyótojásokból. Készítsd el magad is ezeket az aprócska kígyótojásokat! Tojásfehérje-oldatból is lehet kígyót varázsolni! A szódabikarbónát ugyanis nemcsak hő, hanem például a citromsav is képes elbontani. A fejlődő szén-dioxid tojásfehérje-oldatból habkígyót fúj. Próbáld ki ezt is! Mire használható még a szódabikarbóna? Itt megnézheted: Hozzávalók (eszközök, anyagok) műanyag evőkanál műanyagtál fémtálka tálca vegyszeres kanál üvegbot főzőpohár mérőhenger homok porcukor csapvíz szódabikarbóna (NaHCO 3 ) citromsav tojásfehérje-oldat etil-alkohol Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Hogyan készítsd a kígyótojást? 1.a Műanyagtálban keverj össze hét evőkanál porcukrot és egy kanál szódabikarbónát! 1.b Adj hozzá kevés etil-alkoholt, és gyúrd masszává! 1.c Formázz az anyagból egy centiméter átmérőjű golyókat, majd szárítsd ki őket! 1.d Száradás után tedd alkohollal megnedvesített homokot tartalmazó porcelántálka közepébe! 1.e Az etil-alkohol veszélyes anyag, ezért tanárod jelenlétében gyújtsd meg és figyeld meg a kígyók kikelését! 2. Hogyan varázsolj habkígyót? 2.a Egy 150 cm 3 -es főzőpohárban mérj 10 cm 3 tojásfehérje-oldatot! 2.b Keverj hozzá üvegbottal egy vegyszeres kanálnyi szódabikarbónát! 2.c Tegyél tálcára egy 20 cm 3 -es mérőhengert! 2.d Önts bele 5 cm 3 vizet és egy vegyszeres kanálnyi citromsavat, majd rázd össze a mérőhenger tartalmát! 2.e Végül öntsd át a főzőpohár tartalmát a mérőhengerbe!

21 Feladatlap 21 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 6. osztály 1. Írd a vonalra az ábra részleteinek nevét, a látottaknak megfelelően! 2. Rajzold le a habkígyót! 3. Miért veszélyes a fenti kísérlet? Válaszod írd a vonalra! Így helyezd el a kígyótojást a porcelántálban! Felhasznált irodalom ÁBRA: saját ötlet alapján

22 Kémia 6. osztály Égessünk! Készítette: Kertészné Bagi Beatrix Emlékeztető, gondolatébresztő A tűz lényegének, valamint a tűzgyújtás módszerének megismerése már ősidőktől fogva az ember érdeklődésének középpontjában állt. A tűz megkönnyítette az ősemberek életét, elűzte a vadállatokat, puhává alakította a táplálékot, segítségével később fémeket lehetett előállítani. A tűz ma is nélkülözhetetlen. Bizonyos esetben létkérdés nemcsak az előállítása, hanem a lángok megfékezése, az oltása is. Vajon mi segíti, illetve gátolja az anyagok égését? Az oxigéngáz az égést táplálja. Közvetlenül megtalálható a levegőben (térfogatának kb. 21%-a), de keletkezhet különböző anyagok, például kálium-nitrát bomlása során is (egyenlettel: 4KNO 3 =2K 2 O + 4NO 2 +O 2 ). A szén-dioxid nehezebb a levegőnél, ezért zárt térben felhalmozódik, és kizárja az oxigéngázt az égéstérből, azaz elfojtja a tüzet. A következő kísérletben megfigyelheted, hogy mi a szerepe az oxigénnek és a szén-dioxidnak az égésben! Hozzávalók (eszközök, anyagok) ecset szűrőpapír vagy rajzlap gyújtópálca fémtálca főzőpohár Bunsen-égő drót kémcsőfogó paraffingyertyák darabjai üvegkád stopperóra hajszárító 20 tömeg%-os ecetsavoldat mészkőpor telített kálium-nitrát-oldat Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Parázsló írás : 1.a A kálium-nitrát-oldattal fess a szűrőpapírra folyamatos ecsetvonással egy szöveget vagy mintát! 1.b Szárítsd meg a papírlapot! 1.c Fogj be kémcsőfogóba egy drótot, majd izzíts fel Bunsen-égő lángjában! 1.d Fémtálca fölött, tartsd a kezedben függőlegesen a papírt! 1.e Az írás kezdőpontjába szúrd bele az izzó drótot! 1.f Várj türelmesen és figyeld meg mi történik! 2. Gyertyaoltás 2.a Gyújts meg egy gyertyát! 2.b Egy üvegkád aljára a lecsöpögő paraffinnal rögzíts különböző magasságú (2, 4, 6, 8, 10 cm) gyertyákat! 2.c Készíts el egy 250 cm 3 -es főzőpohárba három evőkanálnyi mészkőport! Állítsd a poharat az üvegkádba! 2.d Mérj ki mérőhengerbe 20 cm 3 20 tömeg%-os ecetsavoldatot! 2.e Gyújtsd meg a gyertyákat! 2.f Végül, öntsd a főzőpohárban levő mészkőporra az ecetsavat! 2.g Indítsd el a stopperórát, és mérd meg azt az időt, ami alatt a különböző méretű gyertyák elalszanak! 2.h Jegyezd fel az egyes gyertyamagasságokhoz tartozó időket!

23 Feladatlap 23 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 6. osztály 1. A parázs égése során keletkezett képet rajzold le, majd a szöveg kiegészítésével magyarázd meg a történteket! 2. Készíts gyertyamagasság-égési idő grafikont! A papírra rajzolt minta égéséhez szükséges... gázt a... nevű anyag bomlása biztosította. A minta égésekor termelődött hő gyorsan elvezetődött, így a papírlap többi része... meggyulad /nem gyullad meg. Biztosan hallottál már arról, hogy a must erjedésekor a pincében tartózkodni veszélyes. A kísérletben tapasztaltak alapján írd le, miért! Így helyezd el a gyertyákat az üvegkádban! mészkőpor és ecet Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. p ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

24 Kémia 6. osztály 24 Készítette: Kertészné Bagi Beatrix 12. Az etil-alkohol égése: Lángoló zsebkendő és Lidércfény a palackban Emlékeztető, gondolatébresztő Vajon hogyan lángolhat egy zsebkendő, ha közben nem ég el? Biztosan hallottál már arról, hogy a folyadékok párolgásuk során hőt vonnak el a közvetlen környezetükből. A hőelvonás miatt az anyag nem éri el a gyulladási hőmérsékletét, és ezért megőrzi az eredeti állapotát. Próbáld ki bátran, de vigyázz, a kísérlet tűzveszélyes! A folyószabályozások előtti időkben hazánk területének a jelenlegihez képest sokkal nagyobb részét fedte mocsárvidék. A láp mellett élők nemritkán apró felvillanásokat fedezhettek fel a tó felszíne felett. E különleges tüneményt az ott lakók lidércfénynek nevezték el. Sajnos a lápokból mára csak nagyon kevés maradt fenn. Különleges élővilágukat és a lidércfény -jelenségét ritkábban, vagy egyáltalán nem áll módunkban megtapasztalni. Ezt hivatott pótolni az alábbi tanári kísérlet. Hozzávalók (eszközök, anyagok) mérőhenger porcelántál 150 cm 3 -es főzőpohár üvegbot tégelyfogó textil zsebkendő keményebb falú üdítős palack hurkapálca főzőpohár tömény etil-alkohol (etanol) csapvíz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Lángoló zsebkendő 1.a Egy főzőpohárba mérj mérőhengerrel 5 cm 3 etanolt és ugyanennyi vizet! 1.b Üvegbottal keverd össze a két folyadékot, majd márts bele egy zsebkendőt! 1.c Porcelántálban jól nyomkodd ki az oldószert, majd tedd félre az alkoholos vizet tartalmazó tálat! 1.d Tégelyfogóval tedd a nedves zsebkendőt borszeszégő lángjába! 1.e A kísérlet végén helyezd a zsebkendőt száraz porcelántálba! 2. Lidércfény a palackban (tanári bemutató kísérlet) 2.a A keményfalú üdítős palackot 2 cm 3 etanollal öblítsük át! 2.b Az átöblítés után feleslegben maradt alkoholt öntsük ki egy főzőpohárba, majd zárjuk le kupakkal a palackot! 2.c Sötétítsük be a termet! 2.d A palackban maradt alkoholgőzt égő hurkapálcával, messzebbről gyújtsuk meg! 2.e A tanulók figyeljék meg a fellobbanó láng színét és az égés hevességét!

25 Feladatlap 25 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 6. osztály 1. Egészítsd ki a lenti ábrát az égő alkohol lángjával! 2. Milyen színűnek láttad a felvillanó lidércfényt? Színezd ki a palackot! 3. Nézz utána! Melyik gáz robbanása okozza valójában a lidércfényt? Válaszod írd a vonalra! Írj legalább kettő olyan tulajdonságát az etilalkoholnak, ami miatt veszélyes a két kísérlet! a)... b)... Így tartsd a lángoló zsebkendőt! Az alkoholgőz meggyújtása Felhasznált irodalom archiv.fppti.hu/szakteruletek/kemia/kemiaegyeb/muranyi2.doc ÁBRA: saját ötlet alapján

26 Kémia 6. osztály 26 Jegyzetek

27 Jegyzetek 27 Kémia 6. osztály

28 A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlatvezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. Működési szabályzat - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%- os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.