Kémia 7. osztály. 1. Keverék és vegyület tulajdonságainak tanulmányozása... 2

Átírás

1 Kémia 7. osztály 1 Kémia 7. osztály Tartalom 1. Keverék és vegyület tulajdonságainak tanulmányozása Szétválasztási eljárások I. Ülepítés, szűrés, kristályosítás, szublimáció, oldás, bepárlás Szétválasztási eljárások II. Kromatográfia, adszorpció, centrifugálás Szétválasztási eljárások III. Desztillálás A víz a környezetünkben Aladdin csodalámpája, és a megfagyott föld esete, avagy bűvészkedjünk a hőfelszabadulással és a hőelvonással Tűzijáték Tűzgyújtás gyufa nélkül Éghetetlen fonál, éghetetlen papír Tűzgyújtás jéggel Csapadékképzési reakciók Sav-bázis titrálási feladat Szerzők: Ábrahámné Csákányi Ildikó, Dr. Bögölyné Róber Judit, Kertészné Bagi Beatrix, Pálinkás Margit, Tóth Anita Lektorálta: Prof. Dr. Csapó János egyetemi tanár A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP / A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron című pályázat keretében Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita Második javított kiadás, 2013.

2 Kémia 7. osztály 2 1. Keverék és vegyület tulajdonságainak tanulmányozása Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Dr. Bögölyné Róber Judit A keverékek olyan anyagi halmazok, amelyek fizikai eljárásokkal elválaszthatók egymástól. A vegyületekről ugyanez nem mondható el, mivel a vegyületekben az anyagok nem őrzik meg a régi tulajdonságaikat, új kémiai kötések alakulnak ki, és ezáltal új anyagok keletkeznek, amelyek új tulajdonságokat hordoznak. A vegyületeket alkotó anyagok csak kémiai eljárásokkal különíthetők el egymástól. A következő kísérletekben példákat láthatsz mindkét anyagcsoportra, és arra, hogy mi a különbség fizikai változások és kémiai változások között. Hozzávalók (eszközök, anyagok) 200 cm 3 -es főzőpohár 3 db kémcső kémcsőállványban Bunsen-állvány dióval üvegbot kémcsőfogó mágnes szűrőpapírcsík homokkal telt tál 1:1 arányban hígított sósavoldat ólom-nitrát- vagy ólom-acetát-oldat egy vegyszeres kanál kén és ugyanennyi vaspor keveréke Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Kén és vaspor keverékének egy részét szórd főzőpohárban lévő vízbe, majd üvegbottal keverd össze! Mit tapasztalsz? Hol helyezkednek el az egyes anyagok? 2. Késhegynyi mennyiségű kén és vaspor keveréket tegyél kémcsőbe, majd kevés hideg sósavat öntsél rá, és enyhén melegítsd a kémcsövet! Figyeld meg, mi történik! 3. A maradék keverékhez közelíts mágnessel! Teljesen különítsd el a vasport a kéntől a művelet megismétlésével! 4. A különválasztott anyagokat ismét keverd össze, és tedd száraz kémcsőbe! Ferdén fogasd állványba, majd tegyél alá homokkal telt tálat és addig melegítsd, amíg izzani kezd! Ezután várd meg amíg a kémcső kihűl és törd össze! Szedd ki belőle óvatosan a keletkezett anyagot, majd újra vizsgáld meg az 1. és 3. pontok szerint! 5. A vizsgálat elvégzése után a terméket tedd kémcsőbe, és öntsél rá híg sósavat! A fejlődő gázt óvatosan szagold meg, majd a kémcső szájához tartsál ólom-nitrátba vagy -acetátba mártott szűrőpapír csíkot! Értelmezd a látottakat!

3 Feladatlap 3 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 7. osztály 1. Első kísérlet: Melyik anyag helyezkedik el a víz tetején? Melyik anyag helyezkedik el a pohár alján? Miért? Milyen típusú szétválasztást figyelhettél meg? 2. Második kísérlet: Mit tapasztalsz? Írd fel a reakció egyenletét! Melyik anyagot tudtad elválasztani a másiktól elemi állapotban? Miért? Milyen típusú az elválasztás? 3. Harmadik kísérlet: Mi történik a mágnes hatására? Milyen szétválasztást végeztél? 4. Negyedik kísérlet: Mit tapasztalsz? Írd fel a reakció egyenletét! Mágnesezhető-e a keletkezett anyag? Víz hatására történik-e változás? Milyen típusú változás történt? 5. Ötödik kísérlet: Milyen gáz keletkezik? Milyen energiaváltozással jár a reakció? Írd fel a reakció egyenletét! Mi történik a szűrőpapír csíkkal? Miért? Mi történt a vassal és a kénnel a reakció során? Felhasznált irodalom DR PERCZEL Sándor, DR WAJAND Judit (1989): Szemléltető és tanulókísérletek a kémia tanításában. Tankönyvkiadó, Budapest. egységes jegyzet: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar ÁBRA: saját ötlet alapján

4 Kémia 7. osztály 4 Készítette: Tóth Anita 2. Szétválasztási eljárások I. Ülepítés, szűrés, kristályosítás, szublimáció, oldás, bepárlás Emlékeztető, gondolatébresztő A keverékek alkotórészeit szétválaszthatjuk, ha azok különböző tulajdonságúak. Eltérő pl. az oldhatóságuk, olvadás- és forráspontjuk, különböző a részecskéik mérete. Az oldást, az ülepítést, a kristályosítást az iparban az anyagok tisztítására alkalmazzák. A kiváló kristályok mérete a kristályosodás körülményeitől függ. Szűréssel a nem oldódó és nem ülepedő anyagok választhatók el az oldott anyagtól és az oldószertől. Hozzávalók (eszközök, anyagok) vegyszeres kanál óraüveg üveghenger főzőpoharak talpas lombik tölcsér, szűrőpapír 2 db félmikro kémcső kémcső, kémcsőállvány Bunsen-égő üvegbot hosszú nyakú gömblombik talpas állvány, lombikfogó vízfürdő vasreszelék szénpor desztillált víz kálium-nitrát kalcium-karbonát nátrium-klorid szalmiáksó Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Aranymosás Egy óraüvegen keverj össze egy kanál vasreszeléket és egy kanál szénport! A keveréket tedd az üveghengerbe, önts rá vizet, és alaposan rázd össze, aztán hagyd állni kicsit az asztalon! Öntsd le a főzőpohárba a széntartalmú vizet, az üveghengerbe pedig önts újra vizet, és ismételd meg a folyamatot! Az ábra alapján hajtogass két szűrőpapírt, és akkorára vágd körbe, hogy a papír széle a tölcsér széle alatt legyen 0,5-1 centiméterrel! Öblítsd át a tölcsért vízzel, mielőtt a szűrőpapírt beleteszed! Szűrd le a szenes vizet és a vasreszeléket tartalmazó vizet is! Ha megszáradnak a papírok, visszakaptad a két anyagot. 2. Kristályosítás A kémcsövet töltsd félig vízzel, melegítsd meg, oldj fel benne 1 kanál kálium-nitrátot! Melegítsd tovább, míg fel nem oldódik! Utána öntsd ketté az oldatot a félmikro kémcsövekbe! Az egyiket kevergesd üvegbottal, miközben kihűl! Figyeld meg a kiváló kristályokat! 3. Fehér porok szétválasztása Keverj össze egy-egy kanál kalcium-karbonátot, nátrium-kloridot és szalmiáksót! Rögzítsd a gömblombikot az állványba az ábrán látható módon! Szórd a keveréket a gömblombikba, zárd le hideg vizet tartalmazó főzőpohárral! Óvatosan melegítsd a lombik tartalmát! Ha már nem látható kiválás a hideg pohár alján, zárd el az égőt! A maradék port öntsd át főzőpohárba és próbáld vízben feloldani! Kevergesd, aztán hagyd ülepedni! Szűrd le, a szűrletből vízfürdőn párologtasd el a vizet!

5 Feladatlap 5 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 7. osztály 1. Mit figyeltél meg az üveghengerben az összerázás után? 2. Milyen anyagokat lehet szétválasztani az aranymosás módszerével? 3. A kálium-nitrát oldhatósága hogyan függ a hőmérséklettől? 4. Milyen kristályok váltak ki a keverés hatására, és milyenek a nyugalomban hagyott kémcsőben? 5. Melyik anyag kristályosodott ki a hideg pohár alján? 6. Hogy nevezzük a melegítéskor bekövetkezett halmazállapot-változást? 7. A fehér porok közül az egyik anyag nem oldódik vízben. Melyik ez? Hogy nevezik a természetben előforduló alakját? 8. Mi a víz elpárologtatása után visszamaradó anyag hétköznapi neve? Hogy nevezzük ezt az eljárást, és mikor alkalmazzuk? 9. Ha vízben oldással kezdjük a szétválasztást, utána szűrünk, aztán melegítjük az oldatot, megkaphatjuk a három anyagot? Felhasznált irodalom PERCZEL Sándor, WAJAND Judit (1985): Szemléltető és tanulókísérletek a kémia tanításában. Tankönyvkiadó, Budapest. pp RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1999): Látványos kémiai kísérletek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. pp ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

6 Kémia 7. osztály 6 Készítette: Tóth Anita 3. Szétválasztási eljárások II. Kromatográfia, adszorpció, centrifugálás Emlékeztető, gondolatébresztő Azt a folyamatot nevezzük adszorpciónak, amely során a szilárd anyagok a felületükön gázokat vagy oldott anyagokat kötnek meg. Az adszorbens olyan anyag, aminek nagy a felületi megkötőképessége. Jó adszorbens a faszén, az aktív szén. Kromatográfiával olyan vegyületekből álló keverékeket lehet szétválasztani, amelyeknek különböző a megkötődési tulajdonsága, az adszorpciós képessége. A papírral végzett szétválasztás a papírkromatográfia. A centrifugálást a laboratóriumi gyakorlatban a kevés vagy nehezen szűrhető anyagok elkülönítésére használják. Hozzávalók (eszközök, anyagok) főzőpoharak szűrőpapír, szűrőpapírcsík állvány, kémcsőfogó vegyszeres kanál 2 db tölcsér 2 db talpas lombik centrifugacső, centrifuga híg (0,1 tömeg%-os) metilénkékoldat híg eozinoldat 0,1 tömeg%-os fukszinoldat aktív szén nikkel-szulfát-oldat nátrium-hidroxid-oldat desztillált víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Kromatográfia Egy magas főzőpohárban keverj össze 10 cm 3 metilénkék- és 10 cm 3 eozinoldatot! Figyeld meg az elegy színét! Tegyél a folyadékba egy kb. 20 cm hosszú és 2 cm széles szűrőpapírcsíkot úgy, hogy a papír 2 cm-re a folyadékba merüljön! A papír felső végét rögzítsd az állványra szerelt kémcsőfogóval! Vizsgáld meg a papírt, miután felszívta a folyadékot! 2. Adszorpció Egy főzőpohárba önts vizet, pirosítsd meg néhány csepp fukszinoldattal! Öntsd ketté a festékoldatot! Az egyikbe tegyél két kanál aktív szenet és a főzőpoharat rázogatva keverd jól össze! Az ábra alapján hajtogass szűrőpapírokat! Lassan öntve szűrd át a lombikokba mindkét oldatot, a redős szűrőpapírt az aktív szenes oldathoz használd! 3. Centrifugálás Önts egy kis főzőpohárba kevés nikkelszulfát-oldatot, majd önts hozzá ugyanannyi nátrium-hidroxid-oldatot! Figyeld meg a változást! Jelöld meg a centrifugacsövedet! Tölts a kémcsőből a centrifugacsőbe, és szólj a laboránsnak! Tedd a csövet a többiekkel együtt a centrifugába, ahogy mutatják! Vizsgáld meg a cső tartalmát a centrifugálás után!

7 Feladatlap 7 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 7. osztály 1. Milyen színűek a szűrletek? Mivel magyarázod a változást? 2. Az adszorpcióval ellentétes folyamat a deszorpció. Mit kéne önteni az aktív szenes szűrőpapírra, hogy ezt szemléltessük? 3. Milyen színű a metilénkék és az eozin? Milyen színű volt a kettő keveréke? 4. Mit figyeltél meg a papíron, miután a folyadékba tetted? Melyik festéket szállította magasabbra a folyadék? 5. Mit láttál a kémcsőben a vizes oldatok összeöntése után? 6. A kémcsőben kémiai reakció játszódott le, nátrium-szulfát és nikkel-hidroxid keletkezett. Az egyik nem oldódik vízben. Melyik lehet? Gondolj arra, milyen színűek voltak az oldatok az összeöntés előtt! 7. Mit tapasztaltál a centrifugálás után? 8. Miben különböznek azok az anyagok, amelyeket centrifugálással lehet szétválasztani? 9. Melyik szétválasztási eljáráshoz hasonló elven alapul a centrifugálás? Felhasznált irodalom PERCZEL Sándor, WAJAND Judit (1985): Szemléltető és tanulókísérletek a kémia tanításában. Tankönyvkiadó, Budapest. p SIPOSNÉ Kedves Éva, HORVÁTH Balázs, PÉNTEK Lászlóné ( 2006): Kémia 7. (negyedik kiadás)mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. pp ÁBRA: saját ötlet alapján

8 Kémia 7. osztály 8 4. Szétválasztási eljárások III. Desztillálás Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Tóth Anita A desztilláció latinul azt jelenti: lecsepegni. A desztillálás olyan tisztítási, szétválasztási módszer, ami a folyadékok forralásának és lecsapódásának jelenségét használja fel. Desztillálással elválasztható egymástól az oldószer és az oldott anyag. Két vagy több illékony folyadékból álló elegyet is alkotórészeire választhatunk szét desztillációval. Használják oldatok töményítésére is. Ha a desztilláció szilárd maradéka a hasznos anyag, az eljárást bepárlásnak nevezik. Hozzávalók (eszközök, anyagok) vegyszeres kanál főzőpohár 2 db állvány lombikfogó hűtőfogó frakcionáló lombik dugóval hőmérő hűtő gumicsövek talpas lombik vasháromláb kerámiabetétes drótháló Bunsen-égő kálium-permanganát desztillált víz horzsakő Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A vízcsap közelében szereld össze a desztilláló készüléket az ábra alapján! 2. A frakcionáló lombikot az elvezetőcső alatt tedd a lombikfogóba és rögzítsd az állványba! A lombik nyaka függőleges legyen! 3. A hűtőcsövet rögzítsd a másik állványhoz ferdén, és csatlakoztasd a lombik oldalsó, elvezetőcsövéhez! 4. A hűtő alsó, bevezető csövét kösd össze gumicső segítségével a vízcsappal! 5. A felső, elvezető gumicsövet tedd a lefolyóba! 6. A főzőpohárban készíts kb. 50 cm 3 nagyon híg kálium-permanganát-oldatot! Öntsd a frakcionáló-(gömb)-lombikba, és szórj bele néhány horzsakövet! Utána zárd le a lombikot hőmérővel ellátott dugóval! A hőmérő alsó vége az elvezetőcső magasságánál legyen! 7. A hűtő elvezető vége alá tegyél szedőedénynek talpas lombikot! Ha szükséges, tegyél a talpas lombik alá magasítást! 8. Töltsd fel vízzel a hűtőcsövet, utána állítsd be a vízfolyást úgy, hogy gyenge sugárban folyjon! Melegítsd forrásig a lombikot, utána szabályozd az égőt úgy, hogy a forrás egyenletes legyen! Olvasd le a hőmérő értékét! 9. Addig folytasd a melegítést, míg jól látható mennyiségű (kb. kétujjnyi magas) folyadék nem lesz a szedőedényben! Zárd el az égőt, és figyeld meg a folyadékokat a gömblombikban és a szedőedényben is!

9 Feladatlap 9 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 7. osztály 1. Milyen fizikai folyamatok, halmazállapot-változások történnek a desztillálás során? 2. Az anyagok melyik fizikai tulajdonságán alapul ez a szétválasztási eljárás? 3. Mit mutatott a hőmérő? 4. Miért kellett horzsakövet tenni a frakcionáló lombikba? 5. Milyen színű volt a kálium-permanganát-oldat a desztillálás előtt és után? Hasonlítsd össze az oldatok töménységét! 6. Milyen folyadék ment át a szedőedénybe? 7. Ha folyadékelegyek szétválasztása céljából desztillálunk, melyik folyadék párolog el előbb? Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1999): Látványos kémiai kísérletek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. p. 49. ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

10 Kémia 7. osztály A víz a környezetünkben Készítette: Dr. Bögölyné Róber Judit Emlékeztető, gondolatébresztő Az élet szempontjából nélkülözhetetlen vegyület. A Föld több mint kétharmad részét borítja, de csak mintegy 2 %-a édesvíz. Az életünk során napi 1,5-2 liter víz szükséges az életben maradásunkhoz, és több száz litert használunk el főzésre, mosásra és egyéb célokra. Mindehhez mindig tiszta vízre van szükségünk. A víz természetes körforgása során sokféle anyag képes feloldódni benne, amelyek nem mindig szolgálják a céljainkat. Ezért van szükség arra, hogy képesek legyünk megtisztítani a környezetünkben található természetes vizeket. Hozzávalók (eszközök, anyagok) 250 cm 3 -es frakcionáló lombik (ábra:1) Liebig-hűtő gumicsövekkel (ábra:3) 100 C-os hőmérő, (ábra:5) üvegtölcsér, dugók gólyaorr furatos dugóval 2 db Bunsen-állvány 2 db dió, lombikfogó Bunsen-égő (ábra:4) felfogó edény, főzőpohár vagy lombik (ábra:2) CuSO 4 -oldat horzsakő csapvíz talajvíz vagy szennyezett víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A frakcionáló lombikot fogasd be függőlegesen állványba! 2. Kivezető csövét csatlakoztasd Liebig-hűtőhöz, amit egy másik állványhoz kell rögzítened! 3. A hűtő másik végéhez csatlakoztass egy gólyaorrot, amely alá helyezz egy 100 cm 3 -es főzőpoharat! 4. A lombikot töltsd meg félig talajvízzel és CuSO 4 -oldattal szennyezett csapvízzel, majd dobjál bele 2-3 horzsakövet! 5. A lombik száját zárd le olyan egyfuratú dugóval, amelynek furatába hőmérőt helyeztél! 6. A Liebig-hűtőt kapcsold gumicsövekkel a csaphoz és a lefolyóhoz! 7. A lombik alá helyezz Bunsen-égőt, amellyel fokozatosan melegítsd a lombikot! 8. Ha a forrás megindult, olvasd le a hőmérsékletet! 9. A melegítést addig folytasd, amíg a szedőedényben kb. 50 cm 3 -nyi víz összegyűlik! 10. Közben folyamatosan figyeld a hőmérsékletet! 11. A hőmérsékleti adatokat jegyezd fel a füzetedbe!

11 Feladatlap 11 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 7. osztály 1. Miért marad stabilan a folyamat alatt a hőmérséklet? 2. Hasonlítsd össze a kezdeti vizes oldatot és a kész párlatot! 3. Mi alapján megy végbe a desztilláció? Értelmezd a folyamatot! 4. Mi a szerepe a horzsakőnek? 5. Milyen gyakorlati alkalmazásait ismered a desztillációnak? Saját ötlet alapján. ÁBRA: saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

12 Kémia 7. osztály 12 Készítette: Dr. Bögölyné Róber Judit 6. Aladdin csodalámpája, és a megfagyott föld esete, avagy bűvészkedjünk a hőfelszabadulással és a hőelvonással Emlékeztető, gondolatébresztő Nem is gondoljuk, hogy a kémiai folyamatok mindig energiaváltozásokkal járnak, mivel nem minden folyamat során észlelünk jelentős energiaváltozást. Vannak azonban olyan esetek, amelyeknél nyilvánvalóan érzékeljük a hőenergia felszabadulását, vagy elnyelődését. A hőfelszabadulással járó reakciót exoterm reakciónak, a hő elnyelődéssel járót endoterm reakciónak nevezzük. A következő kísérletekben ezekre a folyamatokra látunk két érdekes és látványos példát. Hozzávalók (eszközök, anyagok) kisebb vegyszeres kanál átlátszatlan csiszolt dugós edény szűrőpapír zsinór 2db kémcső, kémcsőállványban hőmérő (-20 C-ig) egy kevés föld ammónium-nitrát desztillált víz cm 3 30 tömeg%-os hidrogén-peroxidoldat porrá tört kristályos kálium-jodid Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Exoterm reakció: 1.a Öntsél a hidrogén-peroxid oldatot az átlátszatlan csiszolt dugós edénybe! 1.b A kálium-jodid port csomagold be a szűrőpapírba a papír négy sarkát felhajtva, majd kötözd meg jó erősen a zsinórral! 1.c Helyezd a csomagot az edény belsejébe úgy, hogy a dugó tartsa a zsinórt, de a csomag ne látszódjék az üvegen kívül! 1.d Amikor eltávolítod a dugót, a csomag belehull a hidrogén-peroxid oldatba! Néhány másodpercen belül, a kiáramló vízgőzben akár egy dzsinn is elbújhat. 2. Endoterm reakció: 1.a Öntsél egy kémcsőbe desztillált vizet, és mérd meg a hőmérsékletét! 1.b Egy másik kémcsőbe tegyél kevés földet, majd öntsél rá annyi desztillált vizet, hogy híg, folyós sár keletkezzen! 1.c Ezután dobjál bele egy fél vegyszeres kanálnyi ammónium-nitrátot és keverd el a híg masszát egy üvegbottal! 1.d Helyezzél bele hőmérőt és figyeld meg a hőmérséklet változását a tiszta desztillált vízhez képest!

13 Feladatlap 13 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 7. osztály 1. Mit jelent az exoterm, és mit az endoterm reakció? 2. Mi történik ha hidrogén-peroxidot reagáltatunk kálium-jodiddal? Írd fel a reakció egyenletét! 3. Milyen előjelű az exoterm reakció reakcióhője? Miért? 4. Mi történik, ha ammónium-nitrátot oldunk fel vizes keverékben? 5. Milyen előjelű a reakcióhő? Miért? 6. Mondj példákat a környezetünkből exoterm és endoterm reakciókra! Exoterm reakció: Képzeljük el a kísérletünket úgy, mintha valóságos csodalámpánk lenne! helyezzük a kálium-jodidos zacskót emeljük meg a tetőt a gőzben akár a dzsinn is a tető alá a fonallal megjelenhet Endoterm reakció: Készíts híg sarat, és tegyél bele egy kanál ammónium-nitrátot, majd a hőmérőt és figyeld a hőmérséklet változását! Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1998): 575 kísérlet a kémia tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

14 Kémia 7. osztály Tűzijáték Készítette: Ábrahámné Csákányi Ildikó Emlékeztető, gondolatébresztő A tűz nagyon fontos szerepet töltött be az emberré válás folyamatában. A beszéd és a tárgyhasználat mellett a tűz megszelídítése emelte ki az állatvilágból. Hosszú idő telt el a villámcsapástól lángra lobbant fa őrzésétől a ma használatos gyufa használatáig. Az itt elvégzendő kísérletek nagy körültekintést igényelnek. Segítségükkel bepillantunk a tűzijáték kémiájába. A 2. kísérletrészben használt sellak állati eredetű természetes gyanta. Napjainkban antik bútorok, értékes hangszerek felületkezelésére használják. Hozzávalók (eszközök, anyagok) kb. 15 cm hosszú drótdarabkák porcelántál üres konzervdoboz Bórszeszégő kerámiabetétes drótháló dörzsmozsár porcelánháromszög vegyszeres kanál papírtekercs (egyik végén leragasztva) szárítószekrény bárium-nitrát durva vaspor kristályvizes stroncium-nitrát sellak alumíniumpor vaspor keményítő desztillált víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Csillagszóró készítése Törd porrá a bárium-nitrátot és a keményítőt, keverd össze a durva vas- és alumíniumporral, majd az egészet kevés meleg vízzel gyúrd sűrű péppé! A levágott drótdarabkák egyik végét vond be a masszával, és szárítsd ki! 2. Görögtűz Olvaszd össze a 10 g kristályvizes stronciumnitrátot és 2,5 g sellakot a következőképpen! Hevítsd a stroncium-nitrátot a konzervdobozban a kristályvízének elvesztéséig (közben kevergesd a drótdarabbal)! Vedd le a lángról, majd langyos állapotában keverd hozzá a sellakot! Az így kapott keveréket kerámiabetétes dróthálón, kevergetés közben olvaszd össze a kásás állapot eléréséig! Kihűlés után dörzsmozsárban porítsd, majd gyújtsd meg a keveréket! 3. Bengáli tűz Készíts csirizt: 2 g keményítő és 1 cm 3 víz felhasználásával! A 15 g bárium-nitrátot, 1,5 g alumíniumport és a 12 g vasport keverd össze porcelánmozsárban a csirizzel! Töltsd meg a papírtekercset a keverékkel! Jól szárítsd ki, majd gyújtsd meg!

15 Feladatlap 15 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 7. osztály 1. Írd le a tapasztalataidat! Mit láttál az egyes esetekben? csillagszóró:...6 görögtűz:...6 bengáli tűz: A lejátszódó folyamatokat az alábbi egyenletek írják le. Rendezd az egyenleteket! Állapítsd meg, hogy a résztvevő anyagok száma szerint melyik típusba sorolhatók! Ba(NO 3 ) 2 = BaO + NO 2 + O 2 reakciótípus:... Al + O 2 = Al 2 O 3 reakciótípus:... Sr(NO 3 ) 2 = SrO + NO 2 + O 2 reakciótípus:... Elemezd a látottakat az alábbi kérdések alapján! Mit gondolsz? 3. Minek a hatására alakult át a bárium- és a stroncium-nitrát? Miért égett szikrázva az alumínium? Melyik anyag okozhatta a görögtűz esetében a láng kárminvörös színét? Határozd meg az égés fogalmát! Sorold fel a gyors égés három feltételét! Milyen szerepet tölt be az elvégzett kísérletekben a bárium- és a stroncium-nitrát? Mit jelent a tökéletes égés? Mi a tűzoltás alapja? Sorolj fel jó tűzoltó anyagokat! Mivel célszerű oltani és miért, ha elektromos berendezés lángra lobban?... ha begyullad a farakás?...6 ha a víz tetején összegyűlt olaj meggyullad?... Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1998): 575 kísérlet a kémia tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN SIPOSNÉ Kedves Éva, HORVÁTH Balázs, PÉNTEK Lászlóné (2008): Kémia 7. Kémiai alapismeretek. Mozaik Kiadó, Szeged. pp ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

16 Kémia 7. osztály Tűzgyújtás gyufa nélkül Készítette: Kertészné Bagi Beatrix Emlékeztető, gondolatébresztő Az égés feltételeiről, folyamatáról az előző tanévekben már sok tapasztalatot szereztél. A tűzgyújtás ma már nagyon egyszerű művelet, és mindössze néhány pillanatig tart. Sorolj fel olyan eszközöket, melyeket régen, illetve olyanokat, melyeket ma használunk tűzgyújtásra! Nézz utána interneten mi a kapcsolat Irinyi János munkássága és a tűzgyújtás között! (Itt: Régen a robbanásveszélyes dörzsgyufát használták tűzcsiholásra. Ezt váltotta fel a biztonsági gyufa. Mi a kettő közötti különbség? (Itt olvashatsz róla: Laboratóriumban a tűzgyújtás gyufa nélkül is lehetséges. Ennek hátterében általában az áll, hogy a felhasznált vegyületből keletkezett oxigén vagy erélyes oxidálószer a környezetében található anyaggal reagál! Próbáld ki, de kísérletezéskor feltétlenül használj védőszemüveget és gumikesztyűt! Hozzávalók (eszközök, anyagok) porcelántál szemcseppentő üvegbot vasháromláb kerámiabetétes drótháló vatta (cellulóz-nitrát) vegyszeres kanál dörzsmozsár törővel digitális mérleg gumikesztyű védőszemüveg kálium-permanganát tömény kénsavoldat nátrium-peroxid kénpor kálium-klorát csapvíz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) A kísérletekben maró hatású, veszélyes anyagokkal dolgozol, ne feledkezz meg a védőszemüveg és gumikesztyű használatáról! 1. Tűzgyújtás 1.a Vasháromlábon álló kerámiabetétes drótháló közepére helyezz el egy kb. 2 cm átmérőjű cellulóz-nitrátból készült vattagolyót! 1.b Készíts porcelántálba pár csepp tömény kénsavat, majd adj hozzá negyed vegyszeres kanálnyi kálium-permanganát port! 1.c Üvegbottal keverd össze, majd érintsd a botot a vattapamacshoz! 1.d Figyeld meg a vatta változását! 2. Tűzgyújtás 2.a Tegyél porcelántálba egy újabb vattagolyót! 2.b Szórj rá egy vegyszeres kanálnyi nátriumperoxidot! 2.c A vatta tetején lévő nátrium-peroxidra, cseppentővel cseppents pár csepp vizet! 2.d Figyeld meg a reakció hevességét! 3. Dörzsgyufa készítése (tanári bemutató kísérlet) 3.a Mérjünk ki digitális mérlegen pontosan 0,1 gramm kénport és 0,1 gramm káliumklorátot! 3.b Dörzsmozsárban keverjük össze! 3.c A keverés során a port erőteljesen nyomjuk a dörzsmozsár falához! A tanulók figyeljék meg a hang és fényhatásokat!

17 Feladatlap 17 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 7. osztály 1. Megfigyeléseid alapján egészítsd ki az alábbi mondatokat az odaillő anyagok (folyamatok) nevével! A szilárd.-ból tömény hatására képződött oxidálószer a vattát... A tömény kénsav a szerves anyagokat...alakítja, ezért kísérletezéskor nagyon óvatosan kell használni! A második kísérletben a nátrium-peroxidból néhány csepp. hatására szabadult fel az égéshez szükséges.gáz. Ezt a gázt izzó gyújtópálcával könnyen azonosíthatjuk, mivel a pálca a gáz jelenlétében Feliratozd az ábrát az eszközök és anyagok nevével! Jegyezd le, hogy milyen fény és hanghatásokat figyeltél meg a kísérlet során? Ezek alapján fogalmazd meg, hogy miért biztonságosabb a mai gyufa a dörzsgyufánál? Véleményed írd a vonalra! Nézz utána az interneten, és írd az ábra mellé a gyufa anyagait! skatulya oldalán: gyufaszálban: gyufafejben: 1. lépés: Szórj a vattára nátriumperoxidot! 2. lépés: Cseppents vizet a nátriumperoxidra! Felhasznált irodalom DR. LENGYEL Béla (1990): Általános és szervetlen kémiai praktikum. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. p. 481., p ISBN RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. p ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

18 Kémia 7. osztály Éghetetlen fonál, éghetetlen papír Készítette: Tóth Anita Emlékeztető, gondolatébresztő A kálium-alumínium-timsó (KAl(SO 4 ) H 2 O) már az ókorban ismert alumíniumvegyület volt. Plinius korától a mai napig bőrcserzésre, textilfestésnél pácként használják. A középkorban a timsókészítés az egyik legnagyobb kémiai iparnak számított. A timsónak fertőtlenítő, vérzéscsillapító hatása is van. A kálium-nitrát (KNO 3 ), más néven kálisalétrom a XIV. század óta a feketelőpor alapanyaga. Erős oxidálószer. Hő hatására bomlik, bomlásakor oxigéngáz szabadul fel. Gyújtózsinórok, vadásztöltények készítésekor használják. Hozzávalók (eszközök, anyagok) fehér hímzőfonál 50 cm 3 -es mérőhenger vegyszeres kanál csipesz, hurkapálca könnyű (pl. alumínium) karika állvány fogóval, Bunsen-égő szűrőpapír 100 cm 3 -es főzőpohár mérleg, szárítószekrény ecset vagy gyújtópálcára csavart vatta vasszög kálium-nitrát timsó (KAl(SO 4 ) H 2 O) desztillált víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Éghetetlen fonal 1.a Mérj ki 6 g timsót, oldd fel vízben egy 50 cm 3 -es mérőhengerben! 1.b Lógass bele fehér fonalat és áztasd benne legalább egy órán át, mialatt vékony kristályréteg vonja be! 1.c Utána vedd ki, és az állványon lógatva hagyd száradni! Miután megszáradt, óvatosan köss rá egy karikát és próbáld meggyújtani! Figyelj, mi történik! 2. Éghetetlen papír 2.a 20 cm 3 meleg vízben oldj fel 30 g kristályos kálium-nitrátot! 2.b Miután lehűlt, a szűrőpapírra rajzolj, vagy írj valamit az oldattal! Olyan motívumot (pl. szív) vagy betűt válassz, ami összefüggő vonalakkal rajzolható! 2.c Jelöld meg a kezdőpontot ceruzával! Szárítsd meg a papírt a radiátoron (vagy szárítószekrényben)! 2.d A vasszög végét melegítsd fel, és az izzó szöggel érintsd meg a papírt a jelnél! Figyelj, mert ha nem pontosan jelöltél, vagy máshová érinted, az egész papír elég!

19 Feladatlap 19 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 7. osztály 1. Mit jelent a timsó képletében a 12 H 2 O? 2. Milyen volt az oldat, amikor megindult a kristálykiválás? Telített vagy telítetlen? 3. Sikerült meggyújtani a fonalat? 4. A timsó olvadáspontja C. Ennek ismeretében mivel magyarázod a tapasztaltakat? 5. Hogyan függ a kálium-nitrát oldhatósága a hőmérséklettől? 6. Mire szolgált az izzó vasszög a kísérletben? 7. Milyen termokémiai folyamat a KNO 3 bomlása? 4 KNO 3 = 2 K 2 O + 4 NO 2 + O 2 8. Miért nem lobban lángra a papír? 9. Oldd meg a következő feladatot! A) timsó B) kálium-nitrát C) mindkettő 1. Fehér, szilárd kristályos anyag. 2. Vízben oldódik. 3. Vérzéscsillapító hatású. 4. Élelmiszeradalék, savanyúságokhoz használják (E 522). 5. Műtrágya tartalmazhatja. 6. Bőrök kikészítésekor alkalmazzák. 7. Tartósítószer húskészítményekben (E 252). 8. Régen a gyufafejen alkalmazták. 9. Tűzoltószer. 10. Régen a férfiak borotválkozás után használták. Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1999): Látványos kémiai kísérletek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. p. 47., pp ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

20 Kémia 7. osztály Tűzgyújtás jéggel Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Pálinkás Margit Az ammónium-nitrát felhasználható műtrágya előállítására és a pirotechnikai célokra egyaránt. Rendkívül pirofóros tulajdonsága miatt alkalmas robbanóanyagok gyártására. Ezzel a tulajdonságával indokolható az is, hogy a műtrágyában még kalcium-karbonát is található, amellyel csökkentik robbanó hatását. A pétisót, műtrágyaként elsődlegesen, tavaszi időszakban használják fel, mivel nitrogén tartalma segíti a növények növekedését, fejlődését. A természetes vizeink gyakran elnitrátosodhatnak a túlzott műtrágyázástól. Miért lehet veszélyes a nitrátos víz? A víz felhasználási területei is igen sokoldalúak pl.: oldószer, reakciópartner, hűtőközeg stb. Hozzávalók (eszközök, anyagok) óraüvegek a bemérésekhez táramérleg porcelántál vagy kerámiabetétes drótháló vegyifülke védőszemüveg üvegbot, fémcsipesz dörzsmozsár, törővel ammónium-nitrát (NH 4 NO 3 ) ammónium-klorid (NH 4 Cl) cinkpor (Zn), jód (I 2 ) jég Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Óraüvegekre mérj ki 4 gramm ammóniumnitrátot, 4 gramm cinkport és 0,5 gramm ammónium-kloridot, majd keverd össze dörzsmozsárban! (A keverék készítését csak közvetlenül a kísérlet előtt végezd el! Fontos, hogy a porkeverék készítéséhez csak száraz eszközöket használj!) 2. Készíts kis kupacot a keverékből egy porcelántál közepére, majd helyezd a porcelántálat vegyifülke alá! 3. Tedd a jégkockát óvatosan a porkeverékre! (Célszerű azonnal hátralépni, mivel a reakció gyorsan beindulhat!) A reakció beindulását füstképződés, szikrázás és lángképződés is jelzi! Még látványosabb a reakció, ha szilárd jódot adsz a porkeverékhez, mert ekkor lila színű füst képződhet. Érdemes mindkét kísérletet elvégezni. Sötét teremben végrehajtva tovább fokozható a kísérlet látványossága.

21 Feladatlap 21 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 7. osztály 1. Mi okozhatja a sárgásfehér, illetve lilaszínű füstöket? 2. Mit jelenthet az, hogy az anyag pirofóros tulajdonságú? Milyen jelzés található az ilyen típusú anyagok vegyszercímkéjén? 3. Mi a szerepe a víznek, a reakcióban? 4. Jellemezd az exoterm folyamatokat! 5. Mire kellett ügyelni a reakció kivitelezése során? (reakció kivitelezésének biztonságtechnikája) Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1999): Látványos kémiai kísérletek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. p. 63. ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

22 Kémia 7. osztály Csapadékképzési reakciók Készítette: Ábrahámné Csákányi Ildikó Emlékeztető, gondolatébresztő Az oldatok oldószerből és oldott anyagból állnak. Az oldandó anyag és az oldószer részecskéinek elkeveredését a hőmozgás okozza. A kémiai reakciók nagyrésze vizes oldatokban játszódik le. Ha két vizes oldat összeöntésekor vízben rosszul oldódó anyagot kapunk, csapadékképződéssel járó reakcióval állunk szemben. Hozzávalók (eszközök, anyagok) 2 db kémcső főzőpohár Bunsen-égő vasháromláb kerámiabetétes drótháló kémcsőfogó ólom-nitrát kálium-jodid desztillált víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A kémcsőben lévő ólom-nitráthoz adj kevés desztillált vizet! 2. A másik kémcsőben lévő kálium-jodidhoz önts desztillált vizet! 3. Az előbb készített oldatokat öntsd össze! 4. Forralj vizet! 5. A kapott anyagot próbáld oldani a forró vízben! 6. Hűtsd le az oldatot, figyeld meg a változásokat!

23 Feladatlap 23 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 7. osztály 1. Mit tapasztaltál, ha az ólom-nitrátot vízbe tetted?... ólom-nitrát + víz >... kálium-jodid + víz > Milyen típusú változások a fentiek?... Miért? Öntsd össze a két oldatot? Mi történt? Írd le a folyamatot a reagáló anyagok nevével: >ólom-jodid +... Hogy nevezzük ezt a változást?... Miért? Az ólom-jodidról (PbI 2 ) megállapítható, hogy vízben...oldódik. A forró vízben az ólom-jodid..., lehűlés után...6 Ezt a reakciót az analitikai kémiában aranyeső próbának nevezik. 6. Írj további két-két példát vízben jól és rosszul oldódó anyagokra: vízben jól oldódik:...6 vízben rosszul oldódik: Az alábbi táblázat segítségével írd fel a vízben oldódó vegyületek és a csapadékok képletét! OH NO 3 I S 2 Na + o o o o Ca 2+ k o o o Fe 2+ cs o o cs Zn 2+ cs o o cs Pb 2+ cs o cs cs o: vízben oldódik, cs: csapadék (vízben rosszul oldódik) Felhasznált irodalom SIPOSNÉ Kedves Éva, HORVÁTH Balázs, PÉNTEK Lászlóné (2008): Kémia 7. Kémiai alapismeretek. Mozaik Kiadó, Szeged. pp ISBN PASINSZKI Tibor (2003): Szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlatok. BME Szervetlen Kémia Tanszék, Budapest. p. 48. ÁBRA: saját ötlet alapján

24 Kémia 7. osztály Sav-bázis titrálási feladat Készítette: Pálinkás Margit Emlékeztető, gondolatébresztő A reakciókat csoportosíthatjuk a részecskeátmenet alapján protonátmenettel járó sav-bázis reakciókra, és elektron átmenettel járó redoxireakciókra. Mit nevezünk savaknak, illetve bázisoknak? Milyen anyagok alkalmasak az anyag savasságának, vagy lúgosságának kimutatására? Természetben milyen jelenségek figyelhető meg, amelyek a körülmények savasságától függnek? (Például növények színének változása ami jól látható a hortenzia, vagy az orgona esetében is.) Indikátor oldatok, és univerzális indikátorpapír segítségével pontosabban meghatározható a vizsgált anyagok kémhatása. [metilnarancs, fenolftalein] Hozzávalók (eszközök, anyagok) 25 cm 3 -es oldalcsapos büretta állvánnyal, fogóval és dióval együtt 3 db Erlenmeyer-lombik 2 db 100 cm 3 -es főzőpohár 25 cm 3 -es hasas pipetta 250 cm 3 -es mérőlombikok spriccflaska, üvegbot, bemérő edény cseppentős flakon (indikátorüveg) mérőhengerek táramérleg pontosan 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú sósavoldat metilnarancs indikátor fenolftalein indikátor desztillált víz szilárd nátrium-hidroxid Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Mérj be kb. 1 g szilárd NaOH-ot, táramérlegen, bemérőedényben! 2. Készíts 250 cm 3 kb. 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú törzsoldatot ( jelre állítás, homogenizálás)! Az oldat készítéséhez desztillált vizet használj! 3. Öblítsd át a hasas pipettát a törzsoldat kis részletével! 4. Pipettázz ki 3x25 cm 3 oldatot Erlenmeyerlombikba! (párhuzamos mérések) 5. Végezz hígítást kb. 100 cm 3 -re! 6. Adj mindegyik mintához 2 csepp metilnarancs indikátort! 7. Öblítsd át a bürettát a mérőoldat kis részletével! 8. Töltsd bürettába 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú HCl-mérőoldatot, majd állítsd jelre! 9. A titrálást végezd halvány narancssárga színig (sárgából-vörösbe)! Figyeld meg a színváltozást a titrálás során! 10. A fogyásokat olvasd le, és írd le ezeket táblázatba! A titrálás elvégezhető fenolftalein indikátorral is.

25 Feladatlap 25 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 7. osztály indikátor/kémhatás lúgos átmeneti savas metilnarancs sárga narancs vörös fenolftalein vörös halvány rózsaszín színtelen 1. Írd be a táblázatba a mérési adataidat: Fogyások V 1 [cm 3 ] V 2 [cm 3 ] V 3 [cm 3 ] V átlag [cm 3 ] metilnarancs fenolftalein 2. Írd fel a titrálás során lejátszódó reakcióegyenletet! 3. Hasonlítsd össze a két indikátor esetében végzett mérés eredményeit! TITRÁLÁS: Mérőoldat helye: bürettában Törzsoldat helye: mérőlombikban > pipettázás > Erlenmeyer-lombikba > hígítás (desztillált vizes palack, spriccflaska) > indikátor > mérőoldat adagolása a bürettából ESZKÖZÖK: 1. mérőlombik 2. hasas pipetta 3. állvány 4. bürettafogó 5. büretta 6. Erlenmeyer-lombik 7. spriccflaska 8. indikátorüveg (cseppentős flakon) Felhasznált irodalom ERDEY László (1951): Bevezetés a kémiai analízisbe Második rész Térfogatos analízis. Tankönyvkiadó, Budapest. pp ÁBRA: saját ötlet alapján

26 Kémia 7. osztály 26 Jegyzetek

27 Jegyzetek 27 Kémia 7. osztály

28 A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlatvezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. Működési szabályzat - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%- os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.