Biológia 8. osztály. 1. A binokuláris mikroszkóp használata Ozmózis és adszorpció... 4

Átírás

1 Biológia 8. osztály 1 Biológia 8. osztály Tartalom 1. A binokuláris mikroszkóp használata Ozmózis és adszorpció Az életműködéshez szükséges vegyületek vizsgálata Enzimek hőmérsékletfüggése Ujjlenyomat készítése A csontok összetevői A nyál emésztőhatásának vizsgálata A vér alakos elemeinek vizsgálata és vércsoport-meghatározás A gyomornedv vizsgálata Vérnyomásmérés, pulzusvizsgálat Donders-féle tüdőmodell készítése A cigarettázás során keletkező anyagok kimutatása Szerzők: Hunka Gáborné, Tóth Anita Lektorálta: Dr. Farkas Sándor egyetemi docens A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP / A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron című pályázat keretében Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita Második javított kiadás, 2013.

2 Biológia 8. osztály 2 1. A binokuláris mikroszkóp használata Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné A sejt- és szövettani vizsgálatok nélkülözhetetlen eszköze a mikroszkóp, melynek első formája a fénymikroszkóp volt. Összetett nagyító készülék. Nevét két görög eredetű szóból kapta: mikrosz = kicsi, szkopeo = nézek. A biológiai fénymikroszkóp a szem felbontóképességét (0,2 mm) 1000-szeresére növelte. A mikroszkóp nagyítása az okulár (szemlencse) nagyításának és az objektív (tárgylencse) nagyításának szorzataként számítható ki. Optikai és mechanikai részekből áll. Hozzávalók (eszközök, anyagok) fénymikroszkóp kész mikroszkópos metszetek Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Tanulmányozd a mikroszkóp felépítését! A vizsgálat megkezdése előtt nézd meg, hogy tiszták-e a mikroszkóp lencséi! Az esetleges szennyeződéseket puha ronggyal töröld le! Kapcsold be a mikroszkóp lámpáját! A tükröt addig mozgasd, míg a látótér egyenletesen világos lesz! Helyezd a tárgylemezt a mikroszkóp tárgyasztalára, és a beállító csavarral állítsd élesre a képet! Először kis nagyítással vizsgálódj, majd térj át nagyobb nagyításra! Vigyázz, el ne törd a fedőlemezt! Készíts rajzot a látottakról! A rajz mellett tüntesd fel, hogy miről készült és milyen nagyítást alkalmaztál!

3 Feladatlap 3 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 8. osztály 1. Mekkora nagyítással dolgoztál a mikroszkóppal? A kiszámítás módját is írd ide! 2. Rajzold le, amit láttál a mikroszkópban! a) A levél színének bőrszövete: b) A levél fonákjának bőrszövete: 3. Nevezd meg a mikroszkóp ábrán megjelölt részeit! Saját ötlet alapján. ÁBRA: saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

4 Biológia 8. osztály 4 2. Ozmózis és adszorpció Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné Ozmózis jelensége akkor lép fel, ha a különböző töménységű oldatok féligáteresztő hártyán keresztül érintkeznek egymással. A féligáteresztő hártya az oldószer molekuláit átengedi, de az oldott anyag molekuláit nem. Az adszorpció az anyagok külső vagy belső határfelületen történő megkötődését jelenti. Hozzávalók (eszközök, anyagok) gombostű szűrőpapír 250 ml-es lombik tölcsér állvány szűrőkarikával olló üvegbot vegyszeres kanál főzőpoharak dörzscsésze főzőpohár kristályosító csésze friss tyúktojás sósav desztillált víz fukszin-oldat faszén Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Tyúktojás duzzasztása Kristályosító csészébe önts kb. 2 cm vastagságban sósavat! Helyezd bele a tojást a hegyesebbik végével, álló helyzetben! Marasd le a tojás meszes héját! A tojást a maratás után mosd le, majd tedd desztillált vízbe! Kb. fél óra múlva vedd ki a tojást és szúrd át a hártyát gombostűvel! Magyarázd meg az észlelt jelenséget! 2. Orvosi szén felületi megkötő képességének vizsgálata Önts a lombikba kb. 200 ml csapvizet és fesd meg 5-6 csepp fukszin-oldattal! Dörzscsészében törj össze féldiónyi faszenet! Tedd a faszenet a lombikba, és jól rázd össze! Szűrd le az oldatot szűrőpapíron! Figyeld meg az oldat színét! Kevés alkohollal mosd le a szűrőpapíron maradt faszenet! Figyeld meg, milyen színű oldat megy át!

5 Feladatlap 5 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 8. osztály 1. kísérlet tapasztalatai: a) Mi történt a tojás héjával a sósav hatására?.... b) Írd fel az egyenletet!...6 c) Mit tapasztaltál a vízbehelyezés eredményeként?... d) Mi lehet az oka?...6 e) Mit tapasztaltál, miután megszúrtad a duzzadt részt? kísérlet tapasztalatai: a) Hogyan változott az eredeti oldat színe az aktív szén hozzáadása és a szűrés után? b) Mi a magyarázata a bekövetkezett változásnak? c) Magyarázd meg a második szűrés után tapasztaltakat! d) Melyik anyagot nevezzük adszorbensnek és melyik anyagot adszorbeáltnak? tojás mészhéjának leoldása tojás a vízben tojás kiszúrása Felhasznált irodalom PERENDY Mária: (1980) Biológiai gyakorlatok kézikönyve. Budapest, Gondolat Könyvkiadó. pp: JUHÁSZ Katalin-VARGÁNÉ Lengyel Adrienn: Színes érettségi tételek biológiából, középszint. Szeged, Maxim Kiadó. pp. 39. ÁBRA: saját ötlet alapján.

6 Biológia 8. osztály 6 3. Az életműködéshez szükséges vegyületek vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné A növények keményítő formájában raktározzák a szénhidrátokat. A keményítő a zöld növényekben fotoszintézis útján képződik, majd jellemző alakú szemcsék formájában raktározódik. A keményítő jelenléte Lugol-oldat segítségével kimutatható. A fehérjék alapvető molekulái az élő szervezetnek. Változatosságuk, specifikusságuk az élet nagyon sok területén megjelenik és hasznosul. Szerepet játszanak az élőlények szerkezetében, lehetnek folyamatokat befolyásoló enzimek, hormonok és szállítóanyagok. A mozgásban és védekezésben is nélkülözhetetlenek. A karotinnak a fotoszintézisben, a fényenergia megkötésében van szerepe. A látható fény részecskéi (fotonok) képesek gerjeszteni a kettős kötésben levő elektronjait, ezért ezek a molekulák színesek. A sárgarépa jellegzetes színét is ezek adják. Hozzávalók (eszközök, anyagok) vegyszeres kanál kémcső kémcsőfogó gázégő tárgylemez fedőlemez mikroszkóp cseppentő víz Lugol-oldat tojásfehérje sárgarépa vizes glicerin-oldat keményítő Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Keményítő vizsgálata Egy kémcsőbe tegyél egy vegyszerkanálnyi keményítőt és kétujjnyi vizet! Melegítsd meg! Kihűlés után cseppents hozzá Lugol-oldatot! Figyeld meg a színváltozást! 2. Fehérje vizsgálata Egy kémcsőben melegíts tojásfehérje-oldatot! Figyeld meg a hosszan tartó hő hatására bekövetkező változást! 3. Karotin vizsgálata Helyezz sárgarépa kaparékot tárgylemezre! Cseppents rá vizes glicerin oldatot és fedd le fedőlemezzel! Mikroszkóppal figyeld meg a tűszerű, vöröses karotin-kristályokat! Készíts rajzot a látottakról!

7 Feladatlap 7 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 8. osztály 1. Keményítő vizsgálata Milyen színváltozást tapasztalt Miből áll a Lugol-oldat?...6 Mely élelmiszerek tartalmaznak keményítőt?... Milyen szerepet tölt be a keményítő a növények életében? Fehérje vizsgálata Mit tapasztaltál?...6 Miért veszélyes a hosszan tartó magas láz? Karotin vizsgálata Miért fontos egészségünk megőrzéséhez a sárgarépa fogyasztása?...6 Rajz készítése: Felhasznált irodalom NAGYNÉ Horváth Emília: (1996) Biológia munkafüzet 8. Celldömölk, Apáczai Kiadó; pp.: 10. ÁBRA: saját ötlet alapján.

8 Biológia 8. osztály 8 4. Enzimek hőmérsékletfüggése Készítette: Hunka Gáborné Emlékeztető, gondolatébresztő Az enzimek olyan fehérjék, amelyek bizonyos kémiai folyamatokat meggyorsítanak, azaz katalizátorként viselkednek. A hőmérséklet nagymértékben befolyásolja a kémiai reakciók sebességét, amely különösen meghatározó az enzimreakcióknál. A hőmérséklet emelkedése bizonyos határ után már káros lehet az adott reakció számára. Hozzávalók (eszközök, anyagok) kémcső kémcsőfogó kémcsőállvány hőmérő 3 db nagyobb üvegedény 2db vasháromláb 2db gázégő 3db kémcső Petri-csésze 2 db pipetta 5 cseppentő óra 20 cm 3 nyálamiláz-oldat 10 cm 3 keményítőoldat 20 cm 3 Lugol-oldat jeges víz víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Számozz meg 3 db kémcsövet! Tegyél a kémcsövekbe 4 cm 3 nyálamiláz-oldatot és 2 cm 3 keményítőoldatot! Rázd össze a kémcsövek tartalmát! Állítsd az első kémcsövet jeges vízbe! Mérd le a hőmérsékletet és jegyezd fel! Állítsd a második kémcsövet 40 C-os vízfürdőbe! Állítsd a harmadik kémcsövet 100 C-os vízfürdőbe, azaz állandó forrásban levő vízbe! Kezdd el mérni az időt! A 10. percben vegyél ki egy-egy cseppet a kémcsövekből, és cseppentsd a Petricsészére! Végezd el a Lugol-próbát! Ismételd meg a próbát a 20., a 30., a 40., és az 50. percben is!

9 Feladatlap 9 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 8. osztály a.) Készíts táblázatot a megfigyeléseidről! 10. perc 20. perc 30. perc 40. perc 50. perc 1. kémcső 2. kémcső 3. kémcső b.) Melyik esetben volt a leggyorsabb az enzimreakció? c.) Milyen összefüggésre következtethetünk a hőmérséklet és enzimreakciók sebessége között?...6 d.) Magyarázd meg a túl magas hőmérsékleten végzett kísérlet eredményét! C-os víz jég 40 0 C-os víz Felhasznált irodalom KONTRA Klára: (1988) Biológia 7-8, Budapest, Tankönyvkiadó; pp ÁBRA: saját ötlet alapján.

10 Biológia 8. osztály Ujjlenyomat készítése Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné Az ujjlenyomat az ujjon levő bőrrajzolat, hasonlóan a DNS-hez, minden embernél egyedi és általában az ember haláláig változatlan marad. A hátrahagyott ujjlenyomat a testből kiválasztott anyagok és a környezetből származó szennyezések keverékéből áll. Érdekessége, hogy a gyermek ujjlenyomata hamarabb eltűnik, mint a felnőtté, mert kisebb molekulatömegű, illékony szerves anyagokban gazdagabb. Ezek a sima felületről idővel elpárolognak. Hozzávalók (eszközök, anyagok) főzőpohár csapzsír szűrőpapír jód grafitpor, vagy bélyegzőpárna, vagy alumíniumpor Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Ujjlenyomat előhívása jódszemcsével Kend be zsírral vékonyan az ujjbegyed és készíts ujjlenyomatot a szűrőpapírra! Az ujjlenyomatot tartalmazó papírt helyezd a főzőpohárba, majd kis jódszemcsét melléhelyezve, légmentesen zárd le! Néhány perc múlva rögzítsd a tapasztalatodat! 2. Ujjlenyomat készítése Valamely megadott anyagba mártott ujjadat nyomd a füzeted lapjára! Figyeld meg a lenyomatot! Hasonlítsd össze ujjlenyomatodat a társaidéval! Keresd meg az ujjlenyomat jellegzetes, ismétlődő elemeit (hurok, kör, fa, stb.)!

11 Feladatlap 11 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 8. osztály a.) Ragaszd be a szűrőpapíron elkészített ujjlenyomatot! Mi lehet a magyarázat?...6 b.) Nyomd ide a papírra az ujjad! c.) Hasonlítsd össze ujjlenyomatodat a társaidéval! Saját ötlet alapján. ÁBRA: saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

12 Biológia 8. osztály A csontok összetevői Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné Az ember mozgási szervrendszerének passzív részét a csontok alkotják. A csont rugalmasságát a benne található kb. 30 %-nyi szerves anyag összessége adja. Szilárdságát a közel 70 %-nyi szervetlen anyag biztosítja. Hozzávalók (eszközök, anyagok) vasháromláb főzőpohár drótháló tégelyfogó égő 10 %-os sósav-oldat csirke lábszárcsont víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Áztasd be a csirke lábszárcsontot 10 %-os sósavoldatba legalább 2 nappal a kísérlet előtt! Két nap múlva vedd ki és mosd le! Csirke szárnyának orsó-, vagy singcsontját vashálóra helyezve izzítsd kb. 30 percig! Kihűlése után vizsgáld meg a kiizzított csontot!

13 Feladatlap 13 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 8. osztály a.) Melyik csirkecsontra tudsz csomót kötni? b.) Melyik csirkecsontból vontuk ki a szerves összetevőket? c.) Mely alkotó beépítéséhez szükséges a D-vitamin? d.) Mely alkotók biztosítják a csont szilárdságát? Mely kísérletben vontuk ki ezeket a csontból? savban áztatjuk borszeszégőn hevítjük Felhasznált irodalom JUHÁSZ Katalin-VARGÁNÉ Lengyel Adrienn: Színes érettségi tételek biológiából- Középszint szóbeli; Szeged, Maxim Kiadó pp. 32. ÁBRA: saját ötlet alapján.

14 Biológia 8. osztály A nyál emésztőhatásának vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné Az emésztés már a szájüregben megkezdődik. Ha egy falat kenyeret hosszú ideig rágunk, édes ízűvé válik. Az édessé válás oka a nyálban keresendő. Ezt vizsgáljuk. Hozzávalók (eszközök, anyagok) gyufa literes és fél literes üvegedény 200 cm 3 -es főzőpohár borszeszégő vasháromláb mérleg súlysorozattal mérőhenger pipetta tölcsér kémcsövek kémcsőállvány hőmérő kémcsőfogó cseppentő fehér csempelap vegyszereskanál gyufa szűrőpapír keményítő NaCl szőlőcukor Fehling-I. és Fehling-II.- oldatok jódampulla desztillált víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Készítsétek el a következő oldatokat! Keményítőoldat: 5 g keményítőt, és 1,5 g NaCl-ot oldj fel 500 cm 3 desztillált vízben! Szőlőcukoroldat: 20 g szőlőcukrot oldj fel 180 cm 3 vízben! Lugol-oldat: Egy jódampulla tartalmát old fel 100 cm 3 desztillált vízben! Nyálamiláz-oldat: Öblítsd ki jól a szádat vízzel! Végy a szádba 15 cm 3 vizet és tartsd ott pár percig! Engedd a keveréket egy pohárba, majd szűrd le! Hígítsd fel a szűrletet 100 cm 3 - re! 2. Számozz meg 3 kémcsövet, és töltsd beléjük a következőket: 1. kémcső: 8 cm 3 keményítőoldat és 5 cm 3 víz 2. kémcső: 8 cm 3 keményítőoldat és 5 cm 3 nyálamiláz-oldat 3. kémcső: 13 cm 3 szőlőcukoroldat Rázd össze a kémcsövek tartalmát, majd helyezd őket 40 C-os vízfürdőbe! Ellenőrizd időnként a víz hőmérsékletét, és ha csökken, önts hozzá forró vizet addig, míg be nem áll a hőmérséklet! Végezd el a Fehling-próbát az 1. és az 50. percben! 3. Fehling-próba: Végy az 1. kémcsőből 4 cm 3 -t, és önts hozzá 1 cm 3 Fehling-I., majd 2 cm 3 Fehling-II.-oldatot és melegítsd az elegyet óvatosan a borszeszégő lángja felett! Jegyezd fel a megfigyeléseidet! Végezd el a próbát a többi oldattal is! Végezd el a Lugol-próbát a 10., 20., 30., 40., és 50. percben! 4. Lugol-próba: Fehér csempelapra tégy a kémcsőből egy cseppet, és cseppents hozzá a Lugol oldatból! Írd le a megfigyeléseidet!

15 Feladatlap Lugol- próba eredményei: 15 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 8. osztály 1. kémcső 2. kémcső 3. kémcső 10. perc 20. perc 30. perc 40. perc 50. perc Fehling-reakció észlelései: 1. kémcső 2. kémcső 3. kémcső 1. perc 50. perc a) Melyik kémcsőben változott meg a Fehling-reagenssel történő reakció? Miért? b) Melyik kémcsőben változott meg a jódra történő reakció? Miért? c) Miért szükséges a vízmelegítést biztosítani? d) Próbáld leírni szavakkal a történteket:....-ből -amiláz hatására 40 0 C-on-....lesz. e) Emlékeztetőül színezd ki a kémcsöveket megfelelő színnel! Lugol- próba Nincs van Fehling-próba nincs van Fehling II Fehling II minta Fehling reakció vörös csapadék Fehling I kék csapadék sötétkék oldat Felhasznált irodalom KONTRA Klára(1988) Biológia 7-8., Budapest, Tankönyvkiadó, pp.: 133. ÁBRA: saját ötlet alapján.

16 Biológia 8. osztály A vér alakos elemeinek vizsgálata és vércsoport-meghatározás Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné Zárt keringési rendszerünk folyékony kötőszövete a vér. Tápanyagokat, légzési gázokat, bomlástermékeket és egyéb anyagokat szállít a test különböző részei között. Sejtközötti állománya a vérplazma. Alakos elemei a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. A vérplazmában antitesteket, a vörösvérsejtek felszínén különböző antigéneket találunk. Utóbbiak határozzák meg az egyén vércsoportját. A vércsoportokat a vörösvérsejtek felszínén elhelyezkedő antigén típusa alapján nevezték el. Az AB0 vércsoportrendszert már a múlt század elején felfedezték. A vércsoportok figyelembevételével, szöveteink közül a vér vihető át a legkönnyebben egyik egyénből a másikba. A vércsoportok meghatározása immunológiai folyamatokon alapul. Hozzávalók (eszközök, anyagok) mikroszkóp fehér csempelap vérkészítmény AB0-serotyp emberi vérből készült mikroszkópos metszet Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A vér alakos elemeinek vizsgálata Vizsgáld meg mikroszkópban a legnagyobb nagyítás mellett az emberi vérből készült vérkenetet! Rajzold le a látott sejteket! Válaszolj a kérdésekre! 2. Vércsoport-meghatározás A megfelelő jelzésekkel ellátott csempére tegyél egy-egy cseppet a három serotypből! Ezután a vérkészítményből vett vér egy-egy cseppjét keverd hozzá, ügyelve arra, hogy a savócseppek ne keveredjenek! Az összekeverés után néhány perc múlva olvasd le az eredményt!

17 Feladatlap 17 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 8. osztály 1. Feladat: A vér alakos elemeinek vizsgálata Rajzold le a látott sejteket! Fehérvérsejtek Vörösvérsejt Melyik sejt található nagyobb mennyiségben a vérben?... Mi a fehérvérsejtek feladata?... Mi a vörösvérsejtek feladata? Feladat: Vércsoport-meghatározás Határozd meg az ismeretlen minta vércsoportját! Rajzold le a tapasztalataidat! Hol történt kicsapódás? (Rajzodon apró pöttyökkel jelöld!) A meghatározott vércsoport:. A (β) O (α 1 β) B (α) AB (O) A (β) B (α) O (α 1 β) ADHAT: O A B AB Felhasznált irodalom LISSÁK Kálmán: (1975) Élettani gyakorlatok és bemutatások; Budapest, Medicina Kiadó. pp. 47. ÁBRA: saját ötlet alapján.

18 Biológia 8. osztály A gyomornedv vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Tóth Anita A gyomor falát belülről redőzött, tágulékony nyálkahártya borítja. A nyálkahártya mirigyei napi 2-2,5 liter gyomornedvet termelnek. A gyomornedv nyálkát, pepszint és sósavat tartalmaz. A pepszin emésztőenzim. Az enzimek az élőlényekben lejátszódó, biokémiai folyamatok katalizátorai. Az élőlényekben a kémiai reakciók enzimek nélkül gyakorlatilag nem mennek végbe. Az enzimek fehérjék, működésükhöz megfelelő hőmérséklet, optimális kémhatás, és megfelelő sóösszetételű környezet szükséges. A sósav erősen savas közeget alakít ki a gyomorban, ami a pepszinnel együtt, károsíthatja a gyomorfalat. Hozzávalók (eszközök, anyagok) mérőhenger kémcsövek kémcsőfogó kémcsőállvány borotva vízfürdő főtt tojásfehérje vagy felvert tojásfehérjéből vízben kifőtt tojáshab 1%-os pepszin-oldat desztillált víz 0,2%-os sósav 0,2% -os nátrium-hidroxid-oldat Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Számozz meg alkoholos filctollal 5 kémcsövet! Mérőhenger segítségével mérd ki és töltsd a kémcsövekbe a következő anyagokat: 1. kémcső: 15 cm 3 0,2%-os sósav, 2. kémcső: 1 cm 3 1%-os pepszin és 14 cm 3 víz, 3. kémcső: 1 cm 3 1%-os pepszin és 14 cm 3 0,2%-os sósav, 4. kémcső: 1 cm 3 1%-os pepszin és 14 cm 3 0,2%-os nátrium-hidroxidoldat, 5. kémcső: 1 cm 3 1%-os pepszin és 14 cm 3 0,2%-os sósav! A főtt tojásfehérjéből vágj 5 db egyenlő nagyságú, kb. 3x3mm-es leheletvékony darabkát, és tegyél egyet mindegyik kémcsőbe! Az ötödik kémcső maradjon az állványban, a többit helyezd 37 C-os vízfürdőbe, és hagyd ott egy órán át! Utána vedd ki a kémcsöveket, tedd a kémcsőállványba, és vizsgáld meg mind az öt kémcső tartalmát!

19 Feladatlap 19 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 8. osztály Mi a szerepe a gyomornedvben található pepszinnek? Milyen a gyomornedv kémhatása? Mi ennek a szerepe? Mi védi a gyomor falát a sav maró hatásától, és az önemésztéstől? Milyen betegség alakul ki akkor, ha megszűnik a gyomorfal nyálkahártyájának folytonossága? Melyik kémcsőben tapasztaltál változást? Mi lehet a magyarázata? Miért volt szükség a 37 C-os vízfürdőre? Indokold meg egyenként, melyik kémcsőben miért nem történt változás? Felhasznált irodalom LÉNÁRD Gábor (1987) Biológiai laboratóriumi vizsgálatok. (ötödik kiad.) Budapest, Tankönyvkiadó. pp ÁBRA: saját ötlet alapján.

20 Biológia 8. osztály Vérnyomásmérés, pulzusvizsgálat Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné A vérnyomást a kar nagy artériájában mérik. A gumimandzsetta összenyomja az eret. Ahogy a levegő a gumimandzsettából kiáramlik, az érre nehezedő nyomás csökken. Bizonyos nyomásérték alatt a vér beáramlik az érbe, mert az artériában lévő vérnyomás megegyezik az artériára nehezedő nyomással. Ez az érték a felső érték. (systole) Ekkor a szív összehúzódásával a vért a kamrákból az érrendszerbe löki. A külső nyomást tovább csökkentve észleljük a vérnyomás alsó értékét. (diastole) Ekkor a szív elernyed, a pitvarok vérrel telnek. A csukló verőere könnyen kitapintható. Az egymást követő szívlökések nyomását az artériás vér hullámként közvetíti a verőeres rendszeren. A nyomáshullámot pulzusként érzékeljük. A szív összehúzódásainak száma megegyezik az érverések számával. Hozzávalók (eszközök, anyagok) vérnyomásmérő stopperóra sztetoszkóp Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Feladat: Pulzusvizsgálat a) Tapintsd ki a csuklódnál a hüvelykujj felé eső oldalon a csukló verőerét az összezárt mutató-középső-gyűrűs ujjaddal! b) Határozd meg a pulzusszámot! c) A mérést kétszer végezd el! d) Ismételd meg a mérést 20 guggolás után is! e) Jegyezd fel az eredményeket! 2. Feladat: vérnyomásmérés a) Figyeld meg a vérnyomásmérő készülék részeit! b) Tekerd a gumimandzsettát a kísérleti alany felkarjára és rögzítsd! c) Hallgasd meg a szívhangokat a könyökhajlatban! d) Nyomass levegőt a mandzsettába az érhangok megszűnéséig! e) Nyisd meg óvatosan a fujtatóballon csapját! f ) Hallgasd a könyökhajlat fölött észlelhető zörejeket! g) Olvasd le a vérnyomás felső és alsó értékét! h) Hasonlítsd össze a mért vérnyomásértéket az egészséges ember vérnyomásának értékével!

21 Feladatlap 21 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 8. osztály 1. Feladat: Pulzusvizsgálat: a.) Jegyezd fel a nyugalmi pulzusszámod! 1. mérés: mérés:.... Átlagérték:.... b.) Jegyezd fel a pulzusszámod 20 guggolás után! 1. mérés: mérés:... Átlagérték:.... c.) Magyarázd a különbséget!.... d.) Ha a kamra egy összehúzódás alkalmával 70 cm 3 vért lök ki, mennyi vért továbbít egy perc alatt? Feladat: vérnyomásmérés: a.) Jegyez fel a vérnyomás alsó értékét:.... felső értékét:... b.) Jegyezd fel az egészséges ember vérnyomásértékét!... c.) Hasonlítsd össze a mért értéket az egészséges ember vérnyomásértékével!... d.) Milyen betegséget eredményezhet a magas vérnyomás?... Mérőóra Mandzsetta Artéria Radiális artéria Pulzus pozíciók Fonodoszkóp Radius (orsócsont) Ulna (singcsont) vérnyomás mérése pulzus mérése Felhasznált irodalom PERENDY Mária:(1980) Biológiai gyakorlatok kézikönyve. Budapest, Gondolat Könyvkiadó. pp: ÁBRA: saját ötlet alapján.

22 Biológia 8. osztály Donders-féle tüdőmodell készítése Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné A Donders-féle tüdőmodell alkalmas a légzés során bekövetkező változások szemléltetésére. A mellüreg térfogatváltozását a rekeszizom és a bordaközi izmok biztosítják. A mellkast és a tüdőt borító savós hártyák összetapadása miatt a tüdő a légzés folyamatában passzívan viselkedik, csak a mellüreg térfogatváltozását követi. Hozzávalók (eszközök, anyagok) 1,5 l-es PET-palack szívószál 2 db lufi szigetelőszalag Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Vágj el egy 1,5 l-es PET-palackot kb. 15 cm magasságban! Vágj, vagy olvassz lyukat a kupak közepébe úgy, hogy a szívószál éppen átférjen! Szigetelőszalag segítségével erősítsd fel az egyik lufit a szívószál végére! Tekerd vissza a kupakot, majd alulról dugd át rajta a szívószálat! A szívószál és a kupak közti réseket zárd le légmentesen szigetelőszalaggal! Vágd le a másik lufi száját, és az így kapott gumihártyát feszítsd ki a PET-palack alján! Rögzítsd szigetelőszalaggal! Ujjaddal csippentsd meg a lufit középen, és óvatosan húzd meg lefelé! Mit tapasztalsz?

23 Feladatlap 23 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 8. osztály A B C D E Nevezd meg a képen betűkkel jelölt részeket! Melyik eszköznek felel meg a modellben az adott betűvel jelölt szerv? A betűtől húzz vonalat a modell megfelelő részéhez! Sorold fel a belégzés folyamatának lépéseit! Merre mozdul el az E-betűvel jelölt szerv a belégzés során? üvegcső luftballon üvegbusz gumimembrán Felhasznált irodalom PERENDY Mária: (1980 ) Biológiai gyakorlatok kézikönyve, Budapest, Gondolat Könyvkiadó. pp ÁBRA: saját ötlet alapján.

24 Biológia 8. osztály A cigarettázás során keletkező anyagok kimutatása Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné Az égő cigaretta füstjéből közel 4000 vegyületet izoláltak. A gázfázis néhány összetevője: szénmonoxid, széndioxid, ammónia, hidrogén-cianid, kénhidrogén. A szemcsés halmazállapotú közeg főbb alkotóelemei: víz, nikotin, kátrány, fémionok, radioaktív összetevők. A rostos felépítésű füstszűrő képes kiszűrni a cigaretta nikotin- és kátránytartalmának egy részét. A füstből ki nem szűrt nikotin, kátrány és egyéb káros anyagok bejutnak a dohányos - és a környezetében élő emberek - szervezetébe, és ott fejtik ki mérgező hatásukat. Hozzávalók (eszközök, anyagok) 1,5 literes, puha műanyagból készült palack vatta parafa dugó dugófúró olló csipesz kémcső főzőpohár füstszűrős cigaretta gyufa sebbenzin víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Tegyél az üres műanyagpalackba kis gombócokban vattát, kb. 5 cm magasságig! Zárd le a palackot az átfúrt dugóval, úgy, hogy a furatba szorosan illeszkedve cigarettát illesztesz! Gyújtsd meg a cigarettát, és a palack 8-10-szeri összenyomásával cigarettáztasd a palackot! Emeld ki a cigarettát, és oltsd el vízben! Vágd le a palack tetejét, és vizsgáld meg a vattát! A vattagombócot emeld ki, tedd kémcsőbe, és önts rá kb. 3 cm 3 sebbenzint! Vizsgáld meg a keletkezett oldatot!

25 Feladatlap 25 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 8. osztály Megfigyeléseid alapján válaszolj a következő kérdésekre! Milyen változást láttál a vattán a kísérlet megkezdését megelőző állapothoz viszonyítva? A vattára lerakódott anyagok hová kerülnek a dohányosok szervezetében? Milyen változás figyelhető meg a vattán a benzin hozzáadása után? Miért okoz problémát a dohányfüsttel bejutó szén-monoxid? Melyek hatásának hosszú távú következményei? Milyen hatása van a dohányzásnak az erekre? Miért nem előnyös, ha dohányzó emberrel egy helyiségben tartózkodunk? Hogyan nevezzük a dohányzás e formáját? Felhasznált irodalom TÖLGYESNÉ KOVÁCS Katalin: (2005), Készüljünk az érettségire középszinten. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, pp.:110. ÁBRA: saját ötlet alapján.

26 Biológia 8. osztály 26 Jegyzetek

27 Jegyzetek 27 Biológia 8. osztály

28 A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlatvezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. Működési szabályzat - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%- os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.