KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

Átírás

1 A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete KÉMIA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 7. osztálya számára 7. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET

2

3 TARTALOM 1. Keverék vagy vegyület? Keverékek szétválasztása I Keverékek szétválasztása II Oldatok kémhatásának vizsgálata univerzális indikátorral Kémhatás vizsgálat növényi színanyagokkal Oldódás - hőmérsékletváltozás Kolloidok I Kolloidok II Miből áll a levegő? Levegőszennyezés Csapadék a laborban? Vízszennyezettségi vizsgálatok...26 Szerzők: Materné Mestyán Ildikó és Tóthné Zachár Gyöngyi Lektor: Dr. Kaleta Zoltán Készült a TÁMOP / A csodálatos természet című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Tóth Adrien Kiadás éve: Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u

4 Kémia 7. osztály A kísérlet leírása 1. KEVERÉK VAGY VEGYÜLET? Emlékeztető, gondolatébresztő A keverékek és a vegyületek is öszszetett anyagok. A keverékek öszszetevőinek aránya kis mértékben változhat, és fizikai változás útján választhatjuk szét őket. A vegyületek alkotórészeinek aránya állandó, és csak kémiai változás során bonthatók szét. A következő kísérletben példát láthatsz mindkét anyagcsoportra és megnézzük mi a különbség fizikai és kémiai változás között. Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Kén és vaspor keverékének egy részét szórd főzőpohárban lévő vízbe, majd keverd össze üvegbottal! Mit tapasztalsz? Hogyan helyezkednek el az egyes anyagok a vízben? 2. A maradék keverékhez közelíts mágnessel! Válaszd szét teljesen a vasport a kéntől a művelet megismétlésével! 3. A különválasztott anyagokat ismét keverd össze, és tedd száraz kémcsőbe! Ferdén fogasd állványba, majd tegyél alá homokkal telt tálat és addig melegítsd, amíg izzani kezd! Ezután várd meg, amíg a kémcső kihűl és törd össze! Szedd ki belőle óvatosan a keletkezett anyagot, majd újra vizsgáld meg a 2. és 1. pontok szerint! Értelmezd a látottakat, tapasztalatokat! Hozzávalók (eszközök, anyagok) 2 db 200 cm 3 -es főzőpohár 1 db kémcső kémcsőállványban Bunsen-állvány dióval üvegbot kémcsőfogó mágnes homokkal telt tál egy vegyszeres kanál kénpor és ugyanennyi vaspor keveréke Vaspor és kénpor szétválasztása 4

5 Készítette: Materné Mestyán Ildikó Kémia 7. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Melyik anyag helyezkedik el a víz tetején? Melyik anyag helyezkedik el pohár alján? Miért? Milyen szétválasztást végeztél? 2. Mi történt a mágnes hatására? Miért? Milyen szétválasztást végeztél? 3. Mi történik a mágnes hatására? Milyen szétválasztást végeztél (volna)? 4. Egészítsd ki a mondatokat megfigyeléseid alapján! A kén színű, halmazállapotú anyag. A vas színű, halmazállapotú anyag. Hő hatására a két anyag között változás zajlott le. Ennek eredményeként az anyagok tulajdonságai Új anyag, vas-szulfid jött létre. A vas és a kén az csoportjába tartozik. A vas-szulfidot a csoportjába soroljuk. Felhasznált irodalom: DR BOKSAY Zoltán, DR TÖRÖK Ferenc, PINTÉR Imréné, DR BALÁZS Lórántné (1983): Kémia I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. p ISBN DR SIPOSNÉ Dr Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné(2009): Kémia 7. Mozaik Kiadó, Szeged p. 80.,81. ISBN

6 Kémia 7. osztály A kísérlet leírása 2. KEVERÉKEK SZÉTVÁLASZTÁSA I. Emlékeztető, gondolatébresztő A keverékek összetett anyagok, fizikai tulajdonságaikat az öszszekeverés után is megtartják. Szétválasztásuk is eltérő fizikai tulajdonságaik alapján (részecskeméret, oldhatóság, forráspont stb.) lehetséges. Ilyenek az oldás, ülepítés, kristályosítás. Ezeket az eljárásokat az iparban is gyakran alkalmazzák. Az adszorpció az oldott anyagok kivonásának egyik módja, adszorbens (nagy felületű anyag) segítségével. Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Sókeverék szétválasztása a. Keverj össze 1-1 kanálnyi nátrium-kloridot, mészkőport és szalmiáksót! Szórd a keveréket egy széles nyakú gömblombikba, amit befogtál egy talpas állványba. Zárd le a lombik száját egy hideg vízzel töltött gömblombikkal, majd melegítsd óvatosan a keveréket addig, amíg sókiválást tapasztalsz a vizes lombik alján! b. A lombikban maradó keveréket öntsd át egy főzőpohárba és próbáld vízben feloldani! Kevergesd, majd hagyd ülepedni. Szűrd le! c. A szűrletet párold be vízfürdőn! 2. Vörösborból fehér bor a. Tölts főzőpohárba vörösbort, melegítsd forrásig. Ha már forr, tegyél bele két kanálnyi faszénport és forrald tovább két percig. Hűtés után szűrd le. Figyeld meg a szűrlet színét! Hozzávalók (eszközök, anyagok) Konyhasó, mészkőpor, szalmiáksó, Vörösbor Aktív szén, Desztillált víz 100cm cm 3 -es gömblombik, állvány lombikfogóval Bunsen égő, 250 cm 3 -es főzőpohár, Szűrőpapír 2 db, tölcsér Vörösborból fehér bor 6

7 Készítette: Tóthné Zachár Gyöngyi Kémia 7. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Nevezd meg a három só közös tulajdonságait! Melyik anyag vált ki a hideg vizes lombik alján? Melyik halmazállapot-változás zajlott le először? Melyik anyag oldódott fel vízben? Foglald az alábbi táblázatban össze a három anyag megfigyelt tulajdonságait! A szétválasztás alapjául szolgáló tulajdonság Közös tulajdonság Konyhasó (nátrium-klorid) Szalmiáksó (ammónium-klorid) Mészkőpor (kalcium-karbonát) 2. Magyarázd meg az ábra alapján az adszorpció fogalmát! Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek Mozaik Kiadó p49-50 ISBN Perczel Sándor: Szemléltető és tanulókísérletek a kémia tanításában Tankönyvkiadó Bp 1985 p Rózsahegyi Márta Wajand Judit:575 kísérlet a kémia tanításához Tankönyvkiadó Bp p93.isbn

8 Kémia 7. osztály A kísérlet leírása 3. KEVERÉKEK SZÉTVÁLASZTÁSA II. Emlékeztető, gondolatébresztő A keverékek összetett anyagok, öszszetevőinek aránya kis mértékben változhat, és fizikai változás útján választhatjuk szét őket. A szétválasztás módszerei az alkotórészek eltérő tulajdonságain alapulnak. Oldószer és oldott anyag szétválasztásának egyik módszere a kristályosítás. Ezt az eljárást az iparban is használják pl. kristályok tisztítására, mert a kiváló anyag szerkezetébe szennyeződések nem épülnek be. Így a feloldás előtti anyagnál tisztább kristályt kapnak. Folyadékelegyek alkotóit desztillálással választhatjuk szét, az eltérő forráspontjuk alapján. Ezt az eljárást alkalmazzák az iparban a kőolaj feldolgozásánál. Mit csinálj, mire figyelj? 1. Kristályok néhány pillanat alatt? Tegyél egy 100 ml-es főzőpohárba 15 cm 3 desztillált vizet, majd szórj bele 100 g kristályos nátrium-acetátot! Melegítsd az oldatot a szilárd anyag feloldódásáig! Fedd le óraüveggel, és hagyd kihűlni! Kihűlés után dobj bele néhány nátrium-acetát-kristályt! 2. Desztillálás a. Szereld össze a készüléket a vízcsap közelében! A frakcionáló lombikot az elvezető cső alatt tedd a lombikfogóba és rögzítsd az állványba! A lombik nyaka függőleges legyen! b. A hűtőcsövet rögzítsd a másik állványhoz ferdén, és csatlakoztasd a lombik oldalsó, elvezető csövéhez! c. A hűtő alsó, bevezető csövét kösd össze gumicső segítségével a vízcsappal! d. A felső, elvezető gumicsövet tedd a lefolyóba! e. A főzőpohárban készíts kb. 50 cm 3 1:1 arányú keveréket vízből és étolajból! Öntsd a frakcionáló lombikba! Utána zárd le a lombikot hőmérővel ellátott dugóval! A hőmérő alsó vége az elvezető cső magasságá ná l Hozzávalók (eszközök, anyagok) vegyszereskanál 2 db 100 ml-es főzőpohár 2 db állvány lombikfogó hűtőfogó frakcionáló lombik dugóval hőmérő hűtő gumicsövek talpas lombik vasháromláb kerámiabetétes drótháló Bunsen-égő 100g nátrium-acetát+néhány kristály 50 cm 3 desztillált víz 25 cm 3 étolaj Desztilláló berendezés legyen! f. A hűtő elvezető vége alá tegyél szedőedénynek talpas lombikot! Ha szükséges, tegyél a talpas lombik alá magasítást! g. Töltsd fel vízzel a hűtőcsövet, utána állítsd be a vízfolyást úgy, hogy gyenge sugárban folyjon! Melegítsd forrásig a lombikot, utána szabályozd az égőt úgy, hogy a forrás egyenletes legyen! Olvasd le a hőmérő értékét! h. Addig folytasd a melegítést, míg az egyik folyadék összegyűlik a szedőedényben! Zárd el az égőt, és figyeld meg a folyadékokat a gömblombikban és a szedőedényben is! 8

9 Készítette: Materné Mestyán Ildikó Kémia 7. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Hogyan változott a nátrium-acetát oldékonysága a hőmérséklet emelkedésével? 2. Mi történt a nátrium-acetát kristály hatására az oldatban? 3. Rajzold le a létrejött kristályokat! 4. Milyen fizikai folyamatok, halmazállapot-változások történnek a desztillálás során? 5. Tudsz ennél egyszerűbb eljárást mondani két, egymással nem elegyedő folyadék szétválasztására? 6. Mit mutatott a hőmérő? 7. Melyik folyadék ment át a szedőedénybe? Az olaj hogyan juthat át? Felhasznált irodalom: RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1999): Látványos kémiai kísérletek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. p. 49. ISBN DR SIPOSNÉ Dr Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné(2009): Kémia 7. Mozaik Kiadó, Szeged p. 80., 84. ISBN DR SIPOSNÉ Dr Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné(2009): Kémia munkafüzet 7. Mozaik Kiadó, Szeged p. 62., 84. ISBN

10 Kémia 7. osztály A kísérlet leírása 4. OLDATOK KÉMHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA UNIVERZÁLIS INDIKÁTORRAL Emlékeztető, gondolatébresztő A vizes oldatok egyik fontos tulajdonsága a kémhatás, mely lehet savas, lúgos vagy semleges. A különböző kémhatások kimutatására az indikátorokat használhatjuk, ilyen az univerzális indikátor is. Ennek segítségével egyszerűen megállapíthatjuk a kémhatás mértékét számszerűen jelző ph értéket. A kísérlet során sav és lúg oldatokat készítünk, majd hígítjuk azokat. A savas és lúgos kémhatású oldatok egymással való kölcsönhatását közömbösítésnek nevezzük. A kísérlet során láthatod, hogy víz hozzáadásával az erős savak és lúgok ereje csökken. Mit csinálj, mire figyelj? 1. Készíts ph-skálát univerzális indikátorral! a. Tegyél 15 db kémcsövet egymás mellé a kémcsőállványba! b. Számozd meg a kémcsöveket nullától tizennégyig! c. Önts 10 cm 3 1 mol/dm 3 koncentrációjú sósavoldatot a nullával jelölt kémcsőbe! d. Mérj a tizennégyes számú kémcsőbe 10 cm 3 1 mol/dm 3 koncentrációjú nátrium-hidroxidoldatot! e. Mindegyik kémcsőbe cseppents tíz csepp univerzális indikátort! f. A tömény sósavoldatból egy cm 3 -t mérőhengerrel mérj ki, öntsd át az egyes számú kémcsőbe és mérj hozzá kilenc cm 3 desztillált vizet! g. Rázd össze, majd ebből mérj ki újabb egy cm 3 -t és öntsd a kettes számú kémcsőbe, majd kilenc cm 3 vízzel hígítsd fel! h. Mindaddig folytasd a hígítást, amíg el nem éred a semleges kémhatású, hetes ph-jú oldatot! i. A skála másik oldalát az 1 mol/ dm 3 nátrium-hidroxid-oldatból kiindulva a fentiekhez hasonlóan készítsd el! j. Figyeld meg az oldatok színét! 2. Önts össze oldatokat és figyeld a színváltozást! 50 cm 3 -es főzőpoharakba öntsd össze a megadott kémcsövek tartalmát! a. A kettes számúhoz a tizenkettes számú oldatot! Hozzávalók (eszközök, anyagok) 1 db cseppentő kémcsőállvány 15 db kémcső 1 db mérőhenger 3 db 50 cm 3 -es főzőpohár univerzális indikátor 110 cm 3 desztillált víz 10 cm 3 1 mol/dm 3 koncentrációjú sósavoldat 10 cm 3 1 mol/dm 3 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldat b. A kilences számúhoz az egyes számút oldatot! c. A tizenhármas számúhoz az ötös számú kémcsőben levő oldatot! Milyen változást tapasztaltál? Kémhatás vizsg. univerzálindikátorral 10

11 Készítette: Materné Mestyán Ildikó Kémia 7. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! ph Univerzál indikátor színe Oldat kémhatása 2. Milyen színűek és kémhatásúak lettek összeöntés után az oldatok? a.) b.) c.) Döntsd el: igaz vagy hamis az állítás? A savak erőssége hígítás hatására csökken A ph érték növekedése egyre erősebb lúgot jelent Savas és lúgos oldat összeöntése mindig semleges oldatot eredményez Az egyes és kilences oldat összeöntésével piros oldatot kaphatunk A hatos és tizenkettes oldat összeöntése zöld színű oldatot eredményezhet. Felhasznált irodalom: DR BOKSAY Zoltán, DR TÖRÖK Ferenc, PINTÉR Imréné, DR BALÁZS Lórántné (1983): Kémia I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. p ISBN

12 Kémia 7. osztály A kísérlet leírása 5. KÉMHATÁS VIZSGÁLAT NÖVÉNYI SZÍNANYAGOKKAL Emlékeztető, gondolatébresztő Sok színes virág és növény színét az úgynevezett antociánok adják, amelyek a sejtnedvben felgyülemlő anyagcseretermékek. Jellemző tulajdonságuk, hogy fény hatására, Mit csinálj, mire figyelj? 1. Készíts indikátort! a. Darabolj apróra néhány vöröskáposzta levelet (ha van reszelő, reszeld le), tedd főzőpohárba, sózd meg 5 g konyhasóval, öntsd fel 250 cm 3 vízzel és főzd kb. 10 percig! Hűtés után szűrd le! b. A kész indikátorból tölts három kémcsőbe 3-3 cm 3 -t. Az elsőbe cseppents egy csepp 2 mol/ dm 3 -es sósavat, a másodikba egy csepp desztillált vizet, a harmadikba egy csepp 2 mol/dm 3 -es nátrium-hidroxid oldatot. Jegyezd megfigyelésedet a feladatlap táblázatába! illetve savas vagy lúgos közegben megváltoztatják színüket. Egyszerű eljárással főzés, vagy sózás kivonhatjuk a növényi sejtekből, és indikátorként használhatjuk őket. 2. Vizsgáld meg az általad készített indikátorral a tálcádon lévő háztartási anyagok kémhatását! A folyadékokból 1-2 cm 3 -t tölts a kémcsőbe, majd cseppents hozzá az indikátorból! A szilárd anyagokból készíts a kémcsőben híg oldatot desztillált vízzel, mielőtt vizsgálod. Megfigyeléseidet rögzítsd a feladatlap táblázatában! 3. Tervezz közömbösítési reakciókat a tálcádon lévő anyagok felhasználásával! Hozzávalók (eszközök, anyagok) Vöröskáposzta levél Desztillált víz, Konyhasó, 2 mol/dm 3 -es HCl odat és NaOH oldat, Lakmusz oldat 300 cm 3 -es főzőpohár, Vasháromláb, agyagos drótháló, Bunsen égő Kémcső 15 db Cseppentő, Tölcsér, szűrőpapír, Háztartási anyagok: mosópor, szódabikarbóna, sütőpor, szalalkáli, ecet, citromlé, rostos üdítő, fogkrém, szappan, mosogatószer, tusfürdő, gyümölcsök. Vöröskáposzta indikátor készítése ph vizsgálat vöröskáposzta indikátorral 12

13 Készítette: Tóthné Zachár Gyöngyi Kémia 7. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. A vöröskáposztából készített oldat desztillált vízzel hígítva kék színű. A sósav és a nátrium-hidroxid hatására is megváltoztatja színét, jelezve ezzel annak savas, illetve lúgos kémhatását. Megfigyeléseiddel egészítsd ki a táblázatot! Kémhatás: SAVAS sósav oldattal SEMLEGES desztillált vízzel LÚGOS Nátrium-hidroxid oldattal A vöröskáposztalé színe: 2. Töltsd ki a táblázatot megfigyeléseidnek megfelelően! Háztartási anyagok Káposztalé színe Kémhatás Mosópor Mosogatószer Ecet Szappan Fogkrém Tusfürdő Szódabikarbóna Szalalkáli Sütőpor Fogkrém Rostos üdítő Gyümölcsök: 3. Melyik anyaggal tudnád közömbösíteni a szódabikarbóna kémhatását? Mivel közömbösítenéd a citrom kémhatását? Miért használható a szódabikarbóna a népi gyógyászatban gyomorégésre? Miért érezzük tisztábbnak a fogunkat egy alma elfogyasztása után? Mi a magyarázata annak, hogy a mosóporos víztől síkosabbnak érezzük a kezünket? Felhasznált irodalom: Dr Siposné dr Kedves Éva-Péntek Lászlóné Horváth Balázs: Kémia7. Mozaik Kiadó Szeged 2003 ISBN P77-78 Péntek Lászlóné: Kémia 7. munkafüzet Mozaik Kiadó Szeged p55. 13

14 Kémia 7. osztály A kísérlet leírása 6. OLDÓDÁS - HŐMÉRSÉKLETVÁLTOZÁS Emlékeztető, gondolatébresztő A kémiai és fizikai változások egy részét belső energiaváltozás kíséri. Az exoterm változás során az anyag belső energiája csökken, Mit csinálj, mire figyelj? 1. Oldódás energiaváltozása a. Tégy három kémcsőbe 5-5 cm 3 desztillált vizet. Mérd meg a hőmérsékletét. Szórj az elsőbe egy kanálnyi konyhasót, a másodikba nátrium-hidroxidot, a harmadikba kálium-nitrátot! Alaposan rázd össze, majd mérd meg mindhárom oldat hőmérsékletét! azt hő formájában adja le környezetének. Endoterm változás során pedig nő az anyag belső energiája, amit általában hő formájában vesz kot. Tartsd így egy percig, majd emeld fel a lombikot! 3. Endoterm melegítsd, exoterm hűtsd! a. Számozz meg két nagyobb kémcsövet! Mérj ki az elsőbe 2 g ammónium- nitrátot, a másodikba 2 g mangán-szulfátot! Önts a kémcsövekbe kis részletekben desztillált vizet és mérd meg az oldatok hőmérsékletét! Készíts mindkét kémcsőben telített oldatot úgy, hogy legyen az alján egy kevés szilárd anyag. b. Melegítsd az elsőt! Az ammónium-nitrát feloldódása után adj még hozzá, hogy ismét telített oldatot kapj. Hűtsd le az oldatot! c. A 2. kémcsövet is melegítsd! Ezután jégbe hűtve csökkentsd az fel környezetétől. Az oldódás függ az anyagok hőmérsékletétől, és annak változtatásával az oldódási egyensúlyt befolyásolhatjuk. Hozzávalók (eszközök, anyagok) g szilárd KNO 3, NH 4 NO 3 kristályos, NaOH, NaCl, MnSO 4, Desztillált víz, ebből 30 cm 3 jégbe hűtött, jég Kémcső 4 db, nagy 2 db 200 cm 3 -es Erlenmeyer lombik, 500 cm 3 -es főzőpohár, Hőmérő Vegyszeres kanál, üvegbot, Kémcsőfogó, Bunsen égő 15x20 cm-es falap/fémlap 2. Odafagy! Tölts az Erlenmeyer lombikba 30 cm 3 hideg desztillált vizet, helyezd jégfürdőbe, ezután mérj ki 14 g kristályos ammóniumnitrátot. Cseppents a falapra 8-10 csepp vizet. Szórd az ammónium-nitrátot hirtelen mozdulattal a lombikba, keverd el és szorítsd a falaphoz a lombioldat hőmérsékletét! Ebből az oldatból hűtéssel készíts telített oldatot mangán-szulfát hozzáadásával, majd hagyd felmelegedni. Nátrium-hidroxid, kálium-nitrát oldódása, hőmérséklet változás 14

15 Készítette: Tóthné Zachár Gyöngyi Kémia 7. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Jegyezd le az 1. kísérletben mért adatokat! a. A víz hőmérséklete oldás előtt: b. A sóoldat hőmérséklete: c. A nátrium-hidroxid oldat hőmérséklete: d. A kálium- nitrát oldat hőmérséklete: Melyik anyag oldódása volt exoterm? Mely anyag oldódása volt endoterm? 2. A második kísérletben a lombik odafagy a falaphoz. Magyarázd meg a jelenség okát! 3. Töltsd ki a táblázatot a harmadik kísérlet során mért eredményekkel és a megfigyelt változásokkal! Az oldat hőmérséklete (ºC) Az oldódás belső energiaváltozás szerint: Melegítés hatására bekövetkező változás: Hűtés hatására bekövetkező változás: Ammónium- nitrát oldat (NH4NO3) Mangán-szulfát oldat (MnSO4) Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: 575 Kísérlet a kémia tanításához Tankönyvkiadó Bp p ISBN

16 Kémia 7. osztály A kísérlet leírása 7. KOLLOIDOK I. Emlékeztető, gondolatébresztő A kolloidok átmenetet képeznek a valódi oldatok és a heterogén rendszerek között. Olyan összetett anyagok, melyekben a részecskék mérete szabad szemmel nem látható: nm (1 nm, nanométer = 10-9 m), a fényt szórják (Tyndall effektus). A hétköznapi életben gyakran találkozhatunk velük, az élő szervezetek folyamatai is gyakran kolloid rendszerekben zajlanak. Keletkezésük diszpergálással történik, azaz egy anyagot egy másikban szétoszlatunk, elkeverünk. Ezek elnevezése diszpergáló közeg és diszpergált anyag. A két anyag halmazállapotától függően a kolloidok többfélék lehetnek. Mit csinálj, mire figyelj? 1. Gázban diszpergálunk a. Tölts egy főzőpohárba óvatosan a tömény sósav oldatból! Figyeld meg a sósavas üveg szájánál bekövetkező jelenséget. b. Öblíts ki két kisebb főzőpoharat tömény ammónia oldattal, illetve tömény sósav oldattal! Illeszd a két főzőpohár száját egy máshoz! 2. Folyadékban diszpergálunk a. Ez 250 cm 3 -es főzőpohárba tégy 150 cm 3 vizet és egy tojás fehérjét. Üvegbottal laposan keverd össze! Ezt a fehérje oldatot használjuk a továbbiakban. b. Tölts a fehérje oldatból egy másik főzőpohárba 50 cm 3 -t, hígítsd fel desztillált vízzel 100 cm 3 -re, majd 15 g nátrium-hidrogénkarbonáttal főzd óvatosan. Forrás előtt hagyd abba a melegítést, öntsd le a tisztáját egy üres főzőpohárba. Közben oldj fel 20 g alumínium-szulfátot 100 cm 3 desztillált vízben. A két oldatból önts cm 3 -t egy nagyobb főzőpohárba! c. Oldj fel 20 g kénport 25 cm 3 96%- os etil alkoholban. Szűrés után a szűrletből önts 10 cm 3 -t 100 cm 3 desztillált vízbe! A kapott zavaros oldatot szűrd meg! Mit tapasztalsz? Hozzávalók (eszközök, anyagok) Alumínium-szulfát, Tömény ammónia oldat Tömény sósav oldat, Szódabikarbóna Kénpor, Desztillált víz, Tojásfehérje, 100 cm 3 -es és 500 cm 3 -es mérőhenger, 250 cm 3 -es főzőpohár 6 db, Kémcső 5 db, Üvegbot, Tölcsér, szűrőpapír, Vegyszeres kanál, Óraüveg Sósav és ammónia gázok reakciója 16

17 Készítette: Tóthné Zachár Gyöngyi Kémia 7. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. A kísérletek során állítottál elő ködöt, füstöt, emulziót, habot és szuszpenziót. Így nevezzük a különböző kolloid rendszereket a közeg és diszpergált anyag halmazállapota szerint. Írd a fenti kifejezéseket a táblázat megfelelő helyére a kísérletekben használt anyagok halmazállapota alapján! Gázt oszlattunk Folyadékot kevertünk Szilárd anyagot kevertünk Gázban Folyadékban 2. A konyhában, mindennapjainkban, és a természetben is találkozhatunk kolloid rendszerekkel. Jelöld karikázással, minek tekinthetők a felsorolt anyagok! Tejszínhab: 1. emulzió 2. hab 3. szuszpenzió Majonéz: 1. hab 2. emulzió 3. szuszpenzió Esőfelhő: 1. füst 2. emulzió 3. köd Piskóta tészta: 1. köd 2. szuszpenzió 3. emulzió Felvert tojásfehérje: 1. köd 2. hab 3. szuszpenzió Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó BP pp 13, pp132. ISBSN dr Siposné dr Kedves Éva- Ádám Tibor: Környezetvédelem munkafüzet Mozaik Kiadó Szeged PP ISBSN

18 Kémia 7. osztály A kísérlet leírása 8. KOLLOIDOK II. Emlékeztető, gondolatébresztő Mit csinálj, mire figyelj? 1. Gél-Kocsonya Tölts két kristályosító csészébe cm 3 tömény kalciumacetát oldatot, amit előzőleg 2 csepp 50%-os nátrium-hidroxid oldattal meglúgosítottál. Mérj ki 10-10cm 3 fenolftalein oldatot, és timolftalein oldatot. Folytonos keverés közben öntsd a fenolftalein oldatot az első kristályosító csészébe, a timolftalein oldatot a másikba. Figyeld a változást! 2. Szolból gél, gélből szol Tegyél egy kisebb főzőpohárba 10 cm 3 desztillált vizet, szórj bele néhány vegyszeres kanálnyi zselatint. Üvegbottal keverd jól el, tölts át belőle egy kémcsőbe, majd állítsd a kémcsövet 60º C-os vízfürdőbe, amíg fel nem oldódik. Vedd ki a vízfürdőből, hagyd dermedni. Próbáld meg kiönteni a kémcsőből. A megdermedt zselatint állítsd ismét vízfürdőbe 70º C-on és ezután ismét próbáld meg kiönteni. 3. Vegyész virágos kertje Egy főzőpohárba mérj 10 cm 3 vízüveg oldatot, desztillált vízzel hígítsd háromszorosára. Ha van saját szép üvegedényed, töltsd bele és dobj az oldatba néhány színes fémsó kristályt! A kolloidok diszpergált rendszerek. Csoportosításuk történhet a keveredő anyagok halmazállapota, de a részecskék közötti kölcsönhatás alapján is. Szol: olyan folyékony kolloid rendszer, amelyben a kolloid részecskék önálló oldószerburokban mozognak, így képesek egymáson elgördülni. (pl.: hígított tojásfehérje, tej) Gél: olyan nagyobb viszkozitású folyékony kolloid rendszer, amelyben a kolloid részecskék oldószerburka részben átfedi egymást, és az így kialakuló térhálós szerkezet miatt kocsonyás, zselészerű szerkezet alakul ki. (pl.: kocsonya, zselé, joghurt). A szol állapotú anyagok hűtéssel vagy az oldószer elvonásával gél állapotúvá alakíthatók. A szol-gél átalakulás reverzibilis (megfordítható). Hozzávalók 1%-os alkoholos fenolftalein oldat 10 cm 3 1%-os alkoholos timolftalein oldat 10 cm 3 Telített kalcium-acetát oldat 20 cm 3 50%-os NaOH oldat 5 cm 3 Zselatin Telített vízüveg oldat, Desztillált víz Színes fémsók: CoCl 2, FeCl 3, CuSO 4, NiCl 2 Főzőpohár 50 cm 3, 150 cm 3 - es, 250 cm 3 -es Kristályosító csésze 40 ml 2 db Mérőhenger 10 cm 3 Bunsen égő, Vasháromláb, Agyagos drótháló, Üvegbot Vegyészek virágoskertje 18

19 Készítette: Tóthné Zachár Gyöngyi Kémia 7. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mitől lett színes az első kísérletben készített acetát gél? 2. Sorolj fel a hétköznapi életből példákat gélek, kocsonyák előfordulására, felhasználására! 3. Válogasd szét a felsorolt anyagokat kolloid állapotuk jellege szerint! Írd a táblázat megfelelő helyére a kifejezéseket! Tej, kocsonya, gyümölcskocsonya, testápoló tej, arctisztító zselé, gumicukor, naptej Gél állapotú Szol állapotú Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó BP pp , 139. ISBSN dr Siposné dr Kedves Éva- Horváth Balázs - Péntek Lászlóné: Kémia 9. heterogen_rendszerek letöltve:

20 Kémia 7. osztály A kísérlet leírása 9. MIBŐL ÁLL A LEVEGŐ? Emlékeztető, gondolatébresztő Levegő nélkül nem alakult volna ki élet a Földön. A levegő legfontosabb alkotórészei: az oxigén, a nitrogén, kisebb mennyiségben a szén-dioxid, a vízpára, a por, a nemesgázok, a virágpor (pollenek), stb. A levegő összetételét egy egyszerű kísérlettel fogjuk igazolni. A levegő két alkotórésze, az oxigén és a széndioxid az élőlények életében fontos szerepet játszanak. Előállítjuk ezt a két anyagot és megvizsgáljuk legfontosabb tulajdonságaikat. Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Fogj egy kémcsövet, jól zárd le gumidugóval. oszd öt egyenlő részre a gumidugó belső pereme és a kémcső alja közötti térfogatot vonalzó segítségével. Jelöld meg tollal a térfogatrészeket. Vedd ki a dugót, és szórj a kémcsőbe kb. 0,5 g vasport, majd helyezd viszsza a dugót. Kémcsőfogó segítségével tartsd a kémcsövet ferdén a lángba néhány másodpercig, majd a felmelegített vasport rázd át az egész gáztéren. Végezd el a melegítést és átrázást szer, majd várj, míg a kémcső lehűl. Merítsd ezután a kémcsövet szájával lefelé tartva az üvegkádban levő vízbe, és a víz alatt vedd ki a dugót. Tartsd úgy a kémcsövet, hogy a belső és a külső víz szintje azonos legyen. Figyeld meg, a kémcső hányad részéig nyomul be a víz! 2. Tegyél egy kémcsőbe 1 kanálnyi kálium-permanganátot. Kémcsőfogóval óvatosan melegítsd az anyagot. Kb. fél perc múlva tarts parázsló gyújtópálcát a kémcsőbe. Mi történt a pálcával? 3. A főzőpohár aljára rögzíts egy gyertyát, majd gyújtsd meg! A gyertya mellé önts kevés ecetet, aztán szórj bele egy vegyszeres kanálnyi szódabikarbónát! Hozzávalók (eszközök, anyagok) vegyszeres kanál 1 db 100 ml-es főzőpohár üvegkád 2 db kémcső gumidugó (kémcsőbe) kémcsőfogó parázsló gyújtópálca gyertya Bunsen-égő 0,5 g vaspor 1 kanál kálium-permanganát 1 kanál szódabikarbóna kevés ecet Kálium-permanganát hevítése 20

21 Készítette: Materné Mestyán Ildikó Kémia 7. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. A kémcső térfogatának hányad részéig nyomult be a víz? A felhevített vaspor megköti a levegő oxigénjét. Egészítsd ki! vas = Következtess! Hány térfogatszázalék oxigént tartalmaz a levegő? 2. Mi történt a parázsló gyújtópálcával? Mi okozta a pálca lángra lobbanását? 3. Mi történt az égő gyertyával? Mi okozhatta, hogy a gyertya elaludt? 4. Válogasd szét az oxigén és szén-dioxid tulajdonságait! OXIGÉN: SZÉN-DIOXID: 1. színtelen gáz 2. az égést táplálja 3. az égést nem táplálja 4. szagtalan 5. kálium-permanganát hevítésével állítható elő 6. mészkő és sósav reakciója közben keletkezik 7. az égés egyik feltétele 8. nagyobb mennyiségben gátolja a légzést 9. életfeltétel Felhasznált irodalom: DR Győri Erzsébet: Kémia 7. (fakultatív tankönyv az általános iskola 7. osztálya számára) Tankönyvkiadó, Budapest p.6.,41. ISBN DR Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs-Péntek Lászlóné: Kémia munkafüzet 7. Mozaik Kiadó Szeged,2009. p.23. ISBN

22 Kémia 7. osztály A kísérlet leírása 10. LEVEGŐSZENNYEZÉS Emlékeztető, gondolatébresztő A Föld élővilágának életműködéséhez szükséges levegő összetételének kialakulása a zöld növények fotoszintézisének köszönhető. Az emberi tevékenységnek következtében a szén-dioxid, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a freonok és még számos olyan anyag kerül nagyobb mennyiségben a levegőbe, melyek komoly környezetvédelmi problémák kialakulásához vezetnek. Ezek közül most a savas esők létrejöttének kémiai hátterét és következményeit vizsgáljuk meg kísérleteinkben. Hozzávalók Mit csinálj, mire figyelj? 1. Egy 50 cm 3 -es főzőpoharat egyharmad részéig tölts meg vízzel, tegyél bele egy zöld levelet és egy színes virágot. Helyezz a tetejére egy üveglapot. Egy kisebb kénszalagot fogj csipeszbe és gyújtsd meg a borszeszégő lángjánál. Húzd kissé félre az üveglapot és a kénszalagot a főzőpohárban égesd el teljesen. Vizsgáld meg indikátorral az oldat kémhatását. Figyeld meg, mi történik a növényi részekkel. 2. Önts egy kevés kénsavat az óraüvegre készített mészkődarabokra. Figyeld meg, mi történt a mészkővel. 3. Helyezz a kémcsőállványra két kémcsövet, az egyikbe néhány vasforgácsot, a másikba rézforgácsot. Önts a kémcsövekbe egy-két cm 3 kénsavat. Figyeld meg, mi történik a fémekkel! vegyszeres kanál 1 db 50 ml-es főzőpohár 1 db kémcsőállvány 2 db kémcső 1 db üveglap 1 db csipesz 1 db óraüveg borszeszégő néhány darab rézforgács néhány darab vasforgács kénszalag néhány mészkődarab 5 cm 3 kénsav univerzális indikátor zöld levél, színes virág Savas eső 22

23 Készítette: Materné Mestyán Ildikó Kémia 7. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Milyen kémhatású a keletkezett oldat? Mi történt a növényekkel? Ezzel a kísérlettel modelleztük a savas eső kialakulását. Próbáld meg kiegészíteni a mondatokat! A különböző tüzelőanyagok kis mennyiségben tartalmaznak ként. Elégetésük során a kén a levegő reakcióba lép, és , majd kén-trioxid keletkezik. Ezek a gázok a felhőkben lévő reagálnak, kénessav valamint keletkezik. Az ilyen csapadékot nevezzük nek. 2. Mi történt a mészkővel? A kísérlettel a savas esőknek a műemlékekre való káros hatását modelleztük. 3. Mi történt a vassal? a rézzel? A savas esőnek a különböző fémekből készült tárgyakra korróziót fokozó hatása van. 4. Kösd össze a szennyező anyagokat az általuk okozott környezeti problémákkal, egy környezeti problémát több anyaggal is összeköthetsz! por nitrogén-oxidok ózon ólom kén-dioxid szén-dioxid szmog savas eső üvegházhatás ózonlyuk porszennyezés ólomszennyezés freonok Felhasznált irodalom: DR BOKSAY Zoltán, DR TÖRÖK Ferenc, PINTÉR Imréné, DR BALÁZS Lórántné (1983): Kémia I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. p ISBN DR SIPOSNÉ Dr Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné(2009): Kémia 7. Mozaik Kiadó, Szeged p. 80.,81. ISBN

24 Kémia 7. osztály A kísérlet leírása 11. CSAPADÉK A LABORBAN? Emlékeztető, gondolatébresztő A csapadék szót hallva eső, vagy hó jut eszünkbe. A kémiában azonban csapadéknak a kémiai reakciók során keletkező, vízben nem, vagy igen rosszul oldódó vegyületeket nevezzük. Néhány fémion pl. réz, ezüst, nikkel, kadmium, kobalt vízben oldódó vegyületei egyes savakkal, lúgokkal rosszul oldódó csapadékot képeznek. A keletkező csapadék színét egyrészt az azt alkotó ion színe befolyásolja, de színtelen ionokból is képződhet színes csapadék. A csapadék leválása lehet pillanatszerű, de történhet lassan is, így a reakciósebesség mérésére is alkalmas lehet. A vízben oldódó és ezért mérgező fémvegyületek némelyikét így lehet semlegesíteni, ezzel a mérgezés tüneteit enyhíteni. Mit csinálj, mire figyelj? Készíts elő tiszta kémcsöveket! 1. Ezüst ionok reakciói: tölts 4 kémcsőbe 5 cm 3 híg ezüst-nitrát oldatot! Cseppentővel adagolj csapadék megjelenéséig az elsőbe híg sósav oldatot, a másodikba nátrium-klorid oldatot, a harmadikba ammónium-hidroxid oldatot, a negyedikbe nátrium-hidroxid oldatot! Próbáld meg feloldani a csapadékokat a reagensek további adagolásával! Melyik esetben sikerült? 2. Kobalt ionok reakciói: A következő 4 kémcsőbe 5 cm 3 kobalt-klorid oldatot mérj ki! Az elsőbe nátrium-hidroxid oldatot, a másodikba sárgavérlúgsó oldatot, a harmadikba vörösvérlúgsó oldatot, a negyedikbe ammónium-hidroxid oldatot csepegtess a csapadék megjelenéséig! Itt is vizsgáld, hogy feloldódik-e feleslegben a csapadék! A negyedik kémcső tartalmához adj hidrogén peroxidot és figyeld a változást! 3. Még néhány színes csapadék: Két kémcsőben nikkel-klorid oldathoz adj először nátriumhidroxid oldatot, a másikhoz ammónium-hidroxid oldatot! A Hozzávalók (eszközök, anyagok) Fémionok híg oldatai: AgNO 3, BaCl 2, CuSO 4, CoCl 2, NiCl 2 Reagensek: híg NaOH, NH 4 OH, HCl, H 2 SO 4, NaCl oldatok, Vörösvérlúgsó, sárgavérlúgsó oldat, 30%-os H 2 O 2 oldat, Kémcsőállvány, kémcsövek 15 db, Cseppentő, 10 cm 3 -es mérőhenger réz-szulfát oldathoz sárgavérlúgsót, a bárium-klorid oldathoz híg kénsavat adj! 4. Csapadék lassan: 5 cm 3 nátrium-tioszulfát oldathoz 5 cm 3 híg kénsav oldatot adj, majd várj néhány percet! Ezüst ionok reakció 24

25 Készítette: Tóthné Zachár Gyöngyi Kémia 7. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Foglald össze az alábbi táblázatokban a kísérletek során végzett megfigyeléseidet! Ezüst-nitrát oldat Ammónium-hidroxiddal Nátrium-hidroxiddal sósavval Nátrium-kloriddal Tapasztalt jelenség, csapadék színe: A csapadék reagens feleslegben oldódik-e Kobalt-klorid oldat Ammónium-hidroxiddal Nátrium-hidroxiddal Sárgavérlúgsó oldattal Vörösvérlúgsó oldattal Tapasztalt jelenség, csapadék színe: A csapadék reagens feleslegben oldódik-e 2. Színezd a kémcsöveket a 3. kísérletben megfigyelt csapadék színének megfelelően! Írd az egymással reagáló anyagok nevét az ábrába! Felhasznált irodalom: letöltve: április letöltve: április letöltve: április letöltve: április

26 Kémia 7. osztály A kísérlet leírása 12. VÍZSZENNYEZETTSÉGI VIZSGÁLATOK Emlékeztető, gondolatébresztő A víz az élet fenntartásához, az élő anyag működéséhez feltétlenül szükséges. A háztartásokban felhasznált ivóvizeket természetes vizekből nyerik. A természetes vizek jelentős része tartalmazhat a levegőből, a talajból, vagy emberi tevékenységből származó anyagokat, melyek szennyező hatásúak is lehetnek. Ezért a természetes vizek védelme az egész emberiség fontos ügye. Mit csinálj, mire figyelj? 1. Vizsgáld meg a vizek vastartalmát! Készítsd el a kontrolloldatot: 2 ml vas-klorid oldathoz adj kevés ammónium-rodanid oldatot! Önts kémcsövekbe 2-2 ml-t a kapott vízmintákból, majd adj hozzájuk kevés ammóniumrodanid oldatot! 2. Vizsgáld meg a vizek klórtartalmát! Készítsd el a kontrolloldatot: 2 ml sósavhoz adj kevés ezüst-nitrát oldatot! Önts a kémcsövekbe 2-2 ml-t a kapott vízmintákból, majd adj hozzájuk kevés ezüst-nitrát oldatot! 3. Vizsgáld meg a vizek szulfáttartalmát! Készítsd el a kontrolloldatot: 2 ml kálium-szulfát oldathoz adj kevés bárium-klorid oldatot! Tegyél a kémcsövekbe 2-2 ml-t a kapott vízmintákból, majd adj hozzájuk kevés báriumklorid oldatot! 4. Vizsgáld meg a vizek foszfáttartalmát! Készítsd el a kontrolloldatot: 2 ml káliumhidrogén-foszfát oldathoz adj kevés ezüst-nitrát oldatot! Tegyél ml mosószeres vízmintát a kémcsövekbe, majd adj hozzájuk kevés ezüst-nitrát oldatot! 5. Vizsgáld meg a vizek nitráttartalmát! Készítsd el a kontrolloldatot: 2 ml nátrium-nitrát oldathoz adj kevés vas(ii)-szulfát oldatot, majd a kémcső falán csurgatva óvatosan cc. kénsavat öntünk hozzá! Tegyél a kémcsövekbe 10 ml-t a kapott vízmintákból, majd adj hozzájuk kevés vas(ii)-szulfát oldatot, majd önts hozzájuk óvatosan kevés cc. kénsavat! Hozzávalók (eszközök, anyagok) ml legalább háromféle vízmintából (csapvíz, esővíz, Balaton vize, környező patak vize) mérőhenger kémcsőállvány 20 db kémcső 2 ml vas-klorid oldat 10 ml ammónium-rodanid oldat 2 ml sósav 20 ml ezüst-nitrát oldat 2 ml kálium-szulfát oldat 10 ml bárium-klorid oldat 2 ml kálium-hidrogén-foszfát oldat 10 ml mosószer 10 ml cc.kénsav 2 ml nátrium-nitrát 10 ml vas(ii)-szulfát oldat Vizek klórtartalmának vizsgálata 26

27 Készítette: Materné Mestyán Ildikó Kémia 7. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Egészítsd ki a táblázatot a kísérletek során szerzett tapasztalatokkal! Vizsgált szennyeződés Kontroll 1. vízminta 2. vízminta 3. vízminta 1. vastartalom 2. klórtartalom 3. szulfáttartalom 4.foszfáttartalom 5. nitráttartalom 2. Egészítsd ki a megadott szavakkal a szövegrészletet! forralással, egészségkárosodás, nitrátos, magas, magzatát, nitrát, ivóvizet A nitrátos ivóvíz fogyasztása során lép fel, ugyanis a a bélcsatornában átalakul nitritté. Ha egy terhes nő fogyaszt nitrátos , nemcsak magát, hanem a is mérgezi. Csecsemők esetében a víz fogyasztása a halálukhoz is vezethet. A nitrát nem távolítható el a vízből. Azokon a településeken, ahol az ivóvíz nitrát tartalma, zacskós vizet osztanak a családoknak. Felhasznált irodalom: DR Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs-Péntek Lászlóné: Kémia 7. Mozaik Kiadó Szeged,2009. p.62.,66.isbn Dr Siposné dr Kedves Éva-Ádám Tibor: Környezetvédelem munkafüzet Mozaik Oktatási Stúdió Szeged, p.45.,46.,47. ISBN

28 JEGYZETEK

29 JEGYZETEK

30 JEGYZETEK

31 MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amenynyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

32 Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP / számú, Csodálatos természet Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk! A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.