Földrajz 7. osztály. 1. Miért van hideg a sarkvidékeken? A napsugarak beesési szöge és a felmelegedés Aprózódás hőingás által...

Átírás

1 Földrajz 7. osztály 1 Földrajz 7. osztály Tartalom 1. Miért van hideg a sarkvidékeken? A napsugarak beesési szöge és a felmelegedés Aprózódás hőingás által A szél felszínformálása A sarki szél iránya Fagy okozta aprózódás Belföldi jégtakaró, válogató lepusztítás Szelektív denudáció: a válogatós kőfaragó Úszó kontinensek, avagy az izosztázia A Mount St. Helens kitörésének modellezése Forró pont vulkanizmus Sólepárlás Légnyomás és magasság Szerzők: Bellai László, Herzsenyák László, Lieb Marianna, Kerese Tibor, Nagyné Varga Zsuzsanna, Varga Bálint Lektorálta: Dávid János főiskolai docens A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP / A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron című pályázat keretében Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita Második javított kiadás, 2013.

2 Földrajz 7. osztály 2 1. Miért van hideg a sarkvidékeken? Készítette: Herzsenyák László Mi jellemzi a tundrán az évszakokat? Mit jelenthet a fehér éjszaka kifejezés? Határozd meg az albedo fogalmát! Emlékeztető, gondolatébresztő Hozzávalók (eszközök, anyagok) elsötétíthető terem asztali és táblai szögmérő zseblámpa Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Sötétítsd el a termet, majd kapcsold be a zseblámpát! 2. Világítsd meg az asztalt függőlegesen, az asztalra 90 fokban! A beesési szöget az asztalra helyezett táblai szögmérővel mérd meg! Milyen a megvilágított terület formája és fényerőssége? 3. Világítsd meg ferdén, kb. 50 fokos, majd egészen kis szögben az asztalt! 4. Hogyan változik a megvilágítás erőssége és a megvilágított terület nagysága? 5. Melyik éghajlati övezetnek felel meg a zseblámpa három szögállása? 6. Foglald össze a kísérletet! Miért van hideg a sarkvidékeken?

3 Feladatlap 3 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 7. osztály Számold ki a következő feladatokban a napsugarak hajlásszögét Budapesten! Budapest az északi szélesség 47. fokán fekszik. 1. Március 21-én? 2. Június 22-én? 3. Szeptember 23-án? 4. December 22-én? Beesési szög és a felmelegedés kapcsolata Saját ötlet alapján. ÁBRA: Saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

4 Földrajz 7. osztály 2. A napsugarak beesési szöge és a felmelegedés Emlékeztető, gondolatébresztő Miért van délben melegebb, mint reggel? Miért váltakoznak az évszakok? Hipotézis: ha nagyobb a napsugarak beesési szöge, nagyobb lesz a felmelegedés mértéke. 4 Készítette: Varga Bálint Hozzávalók (eszközök, anyagok) zseblámpa táblai szögmérő A4-es fehér papír fekete ceruza sötét terem Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Helyezd a papírt az asztalra! 2. Tartsd a zseblámpát úgy, hogy fénye 90 -os szögben érkezzen a papírra! Ceruzával rajzold körbe a megvilágított területet, és jelöld 1-el! 3. Ugyanabban a magasságban tartva fordítsd a zseblámpát úgy, hogy fénye kisebb, pl. 45 -os szögben essen a papírra. Rajzold körbe ezt a területet is, és jelöld 2-vel.

5 Feladatlap 5 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 7. osztály 1. Melyik esetben érkezik több fény (nagyobb sugárzásmennyiség) a fényforrásból? 2. Melyik esetben nagyobb a lámpa által bevilágított terület? 3. Ha a zseblámpát a Nappal helyettesítenéd, melyik esetben lenne nagyobb a felmelegedés mértéke? 4. Miért? 5. Melyik évszakhoz kötnéd az 1. és a 2. esetet? Írd az ábrába! 6. Melyik napszakhoz kötnéd az 1. esetet? 7. Milyen lejtőkitettséghez kötnéd az 1. esetet? 8. Karikázd be az alábbi lehetőségek közül annak a betűjelét, amikor a nagyobb energiájú besugárzás miatt nagyobb lesz a felmelegedés mértéke! 1. a) Kaposváron júniusban b) Kaposváron októberben 2. a) egy budapesti északi kitettségű háztetőn március 30-án b) egy budapesti déli kitettségű háztetőn március 30-án 3. a) Velence Szent Márk terén szeptember 18-án reggel 8 órakor b) Velence Szent Márk terén szeptember 18-án délután 1 órakor 4. a) Canberrában decemberben b) Canberrában júliusban 5. a) a fokvárosi Green Point stadion északi homorú lelátó-tetőjén b) a fokvárosi Green Point stadion déli homorú lelátó-tetőjén 6. a) a Buenos Aires-i székesegyház előtti téren március 3-án 14 órakor b) a Buenos Aires-i székesegyház előtti téren március 3-án 18 órakor A napsugarak beesési szöge télen és nyáron épület delelő Nap nyáron delelő Nap magassága nyáron delelő Nap magassága télen napsugarak beesési szöge delelő Nap télen ablak Felhasznált irodalom Saját ötlet alapján. ÁBRA: (2012.V.4) felhasználásával készített saját szerkesztés.

6 Földrajz 7. osztály 6 3. Aprózódás hőingás által Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Bellai László Hogyan keletkezhetnek a kőzetek? Milyen lépései vannak a kőzetek körforgásának? Milyen hatások változtatják meg a kőzetek tulajdonságait? Milyen területre jellemző a magas napi hőingás? Hozzávalók (eszközök, anyagok) horzsakő mélyhűtő mérőpohár - 3 dl hideg víz Bunsen-égő Az előkészítéshez több nap szükséges. Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A horzsakövet hevítsük fel! 2. Hideg víz segítségével hűtsük le! 3. A két lépést többször ismételjük! Az aprózódás folyamatának bemutatásához két horzsakövön előzőleg már több alkalommal elvégeztük a kísérletet: a laboráns egy kövön kb. tízszer, egy másikon kb. hússzor végezte el. Így láthatóak a folyamat előrehaladottabb fázisai is. Az így előkészített mintadarabok segítségével megfigyelhetjük a kőzet egyre erősebb pusztulását és ezzel az aprózódás folyamatát.

7 Feladatlap 7 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 7. osztály 1. A napszakok változása milyen változásokat okozhat a kőzetekben? Válaszolj az ábra alapján! 2. Hogy változik meg a kőzetek kémiai összetétele? 3. Hogy változnak meg a kőzetek fizikai tulajdonságai? 4. Tedd sorrendbe az alábbi területeket az aprózódás intenzitása alapján! a) egyenlítői öv: b) térítői / trópusi sivatagi: c) átmeneti/szavanna: 5. Milyen anyagok keletkeznek a kőzetek teljes szétaprózódásával? Felhasznált irodalom BORSY Zoltán (szerk.)(1993): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp NEMERKÉNYI Antal-SÁRFALVI Béla (2010): Általános természetföldrajz gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp ÁBRA: saját ötlet alapján.

8 Földrajz 7. osztály 8 4. A szél felszínformálása Készítette: Herzsenyák László Mi a talaj? Milyen talajféléket ismersz? Hol fejti ki legjobban a szél a munkáját? Emlékeztető, gondolatébresztő Hozzávalók (eszközök, anyagok) terepasztal finomszemcsés száraz homokos talaj ventilátor vagy hajszárító szűkítővel víz moha vagy gyeptégla darabok tenyérnyi méretű, kettő-három kőzetdarab műanyag játéklapát Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Egyengesd el sima felületűvé a finom szemcsés talajt! 2. Helyezd rá elszórva a talajra a mohát és a kőzetdarabokat! 3. A szabad talajfelület egy részét vízzel nedvesítsd meg! 4. A ventillátort helyezd a terepasztal mellé majd kapcsold be! Ügyelj arra, hogy a keletkező légáramlat a talajfelszínt érje! 5. Figyeld meg, hogy mi történik ott, ahol a felszín nedves, ahol száraz, ahol kőzetdarab és ahol moha, tehát növényzet borítja!

9 Feladatlap 9 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 7. osztály Egészítsd ki a mondatokat az alábbi szavakkal: sivatagokban, tanúhegyek, megszűnik, megköti, a szélkifúvás. A növényzet... a homokot a lepusztulástól. Ahol kőzetek védik a homokfelszínt, ott... keletkeznek. A nedves homokfelszínen... a felszín formáló munka. A szél építő és pusztító munkáját elsősorban a... fejti ki. A sivatagokban... miatt deflációs medencék jöhetnek létre. A szél felszínformálása Saját ötlet alapján. ÁBRA: Saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

10 Földrajz 7. osztály A sarki szél iránya Készítette: Herzsenyák László Miért alakul ki a szél? Mi a Coriolis-erő? Hogyan térnek el a szelek a Coriolis-erő hatására? Emlékeztető, gondolatébresztő Hozzávalók (eszközök, anyagok) földgömb két tanuló Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Mutasd meg a sarki szelek területét a földgömbön! 2. Milyen irányú lenne a sarki szél az északi földgömbön, ha a Föld nem forogna? Mutasd meg ezen északi irányt a földgömbön! 3. Milyen irányúvá változtatja a Föld forgása ezen északi sarki szél irányát? 4. Mindezeket igazoljuk két tanuló segítségével! Az egyik tanuló a tábla elé leül egy székre, feje szemlélteti a földgömböt. 5. Másik tanuló ujjait az ülő tanuló fejének tetejére, középre, egy pontba helyezi, azaz ráteszi az északi sarkpontra. 6. Mutasd meg a sarki szél útját, ha a Föld nem forogna! A diák ujjai a délkörök mentén leáramolnak társa fején, szemmagasságig. A hajszálakon jól látható az északi irányú mozgás! 7. Forogjon lassan a Földet megjelenítő diák feje NY-K, az óramutató járásával ellenkező irányba! Ismételd meg ujjaiddal az előző mozgást! 8. Hogyan változott meg az északi irány az elforduló Földön, azaz a szemléltető diák hajzatán?

11 Feladatlap 11 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 7. osztály Egészítsd ki a légkörzés ábráját! Írj M betűt a magas, A betűt az alacsony légnyomású területek helyét jelölő körökbe! Rajzold be az ábrába: 1. az északi sarki szél 2. a déli sarki szél 3. az északi passzát szél 4. a déli passzát szél irányát! A sorszámokat írd a nyilak mellé! Saját ötlet alapján. ÁBRA: Saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

12 Földrajz 7. osztály Fagy okozta aprózódás Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Bellai László Milyen területeken jellemző az extrém hideg? Milyen éghajlati övek alakultak ki ezeken a területeken? Milyen hatással van a kőzetekre az alacsony hőmérséklet? Mely tényező segíti ezen kívül a kőzetek pusztulását? Hozzávalók (eszközök, anyagok) horzsakő, homokkő, gránit víz mélyhűtő (idő az előkészítéshez) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A köveket alaposan vizezzük be, majd tegyük mélyhűtőbe! 2. A hűtőből 8-10 óra után vegyük ki, várjuk meg, hogy a bennük levő jég elolvadjon! 3. A folyamat hosszadalmas volta miatt a három kőzeten előzőleg már több alkalommal elvégeztük a kísérletet. A laboráns a grániton húsz alkalommal, a homokkövön tíz alkalommal és a horzsakövön öt alkalommal ismételte meg a folyamatot. Így szemléltethető a kőzetminőség és az aprózódás közötti kapcsolat.

13 Feladatlap 13 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 7. osztály 1. Az ábra alapján, mi segíti a fagy pusztító hatását? 2. A víz milyen szerepet játszik ebben a folyamatban? 3. A víz mely tulajdonsága gyorsítja fel az aprózódást? 4. Miért szükséges a kőzetben lévő jég megolvadása? 5. A hétköznapokban hol találkozhatunk ezzel a folyamattal? 6. Egészítsd ki a következő mondatokat! Az aprózódás e fajtája legpusztítóbban a övezetben jelenik meg. A kőzetrepedésekbe beszivárgó...,... az alacsony hőmérséklet hatására megfagy. A fagyás során a víz térfogata , míg a kőzet térfogata A felmelegedés hatására az olvadékvíz a kőzet lévő repedésekbe szivárog. Felhasznált irodalom BORSY Zoltán (szerk.)(1993): Általános Természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 254 NEMERKÉNYI Antal-SÁRFALVI Béla (2010): Általános természetföldrajz gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp ÁBRA: saját ötlet alapján.

14 Földrajz 7. osztály Belföldi jégtakaró, válogató lepusztítás Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Nagyné Varga Zsuzsanna Melyek a belföldi jégtakarók növekedésének okai? Mikor volt Európában utoljára nagyobb eljegesedés? A térkép alapján állapítsd meg, hogy Európában meddig húzódott délre a jégtakaró! Magyarországon ekkor milyen éghajlat uralkodott? A jégtakaró felszínformálásának nyomai láthatók lesznek a visszahúzódás/elolvadás után. A jég válogatva pusztít: a puhább kőzeteket elhordta, kivájta, a keményebbek így felszínre kerültek. Az erózió különlegessé tette az egykoron jég borította tájat. Figyeljük meg ezt a jellegzetes formakincset! Hozzávalók (eszközök, anyagok) keményebb alapkőzet (gránit) hungarocellből vagy agyagból vagy sógyurmából kialakított formakinccsel hajszárító terepasztal vagy nagyméretű tálca puha üledék (tisztított homok) belföldi jégtakaró ( jégkása) vándorkövek/vásott sziklák (néhány megkarcolt kavics) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Helyezd el vékonyan a finom homokot a terepasztalon vagy nagyméretű tálcán, melyen Európa egy részét maketteztük! 2. Tégy az északi felére jégkását! 3. Kezeddel óvatosan nyomd a jéggel együtt a homokot dél felé úgy, hogy a felszín enyhén lejtsen! 4. Hagyd elolvadni a jeget! Használhatsz hajszárítót is. 5. Figyeld meg a víz felhalmozódását és a homokformák elhelyezkedését az alábbi szempontok alapján: Milyen lett a felszín? Hol halmozódott fel a víz? Milyen mélységűek lettek a vízzel borított területek? Hová hordódott a homok? Mivé halmozódott fel?

15 Feladatlap 15 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 7. osztály Párosítsd a megoldásokat a kérdésekkel! 1. Mely kőzet tudott a jéggel együtt mozogni? Milyenné vált a keményebb, alsó réteg? Mit tett a jég a puha felszínnel? Hogy hívják a jég által sodort törmeléket? A jégtakaró déli határánál a jég által előre mozgatott puha üledék egy vonulatot halmozott fel, melynek nyomai a Germán-Lengyel-alföldön megtalálhatók, dombok formájában emelkednek a felszín fölé. Ezek az ún Így nevezik a jég által sodort kisebb-nagyobb kőtömböket, melyek felszínén a jégkarcok iránya megmutatja mozgásirányukat Mivel a kialakított tavak szinte egy szintben vannak, vizeik átcsordogálnak egymásba, ezek a:.. 8. A jégtakarótól megszabadult Skandináv-félsziget. megkönnyebbülten lassan emelkedik, ennek bizonyítéka a partvonalhoz közeli Az egykori gleccservölgyekbe ma behúzódott a tenger A végmoréna vonulatok előtt hatalmas folyók alakultak ki:.... A) moréna F) vándorkövek/vásott sziklák B) előbukkanó szigetek G) csorgó tavak C) a puha üledék, jelen esetben a homok H) elhordta, felhalmozta D) végmoréna vonulatok I) fjordos part E) hullámossá, letarolttá J) ősfolyamvölgyek 11. Írd az alábbi ábra betűjelei mellé a fenti lista megfelelő fogalmait! Saját ötlet alapján. ÁBRA: Saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

16 Földrajz 7. osztály Szelektív denudáció: a válogatós kőfaragó Emlékeztető, gondolatébresztő Milyen körülmények vezettek a jégkorszakok kialakulásához? Hol vannak jelenleg is jég által fedett területek? Hogyan csoportosíthatjuk a jég felszínformáló tevékenységét? Milyen nyomai vannak a belföldi jég munkájának? Készítette: Bellai László Hozzávalók (eszközök, anyagok) mélyhűtő nagyobb méretű tálca homok agyag kavicsok tepsi víz, jégtábla hajszárító Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A kísérlet hosszas előkészítést igényel, elsősorban a domborzati modell és a belföldi jégtakarónak szánt víz megfagyasztása miatt. A tálcán a homok, az agyag és a kavicsok felhasználásával készítsünk domborzati modellt! Modellünk készítése során használjunk bőven vizet, majd tegyük a mélyhűtőbe és fagyasszuk meg! A jégtakaró elkészítéséhez egy tepsibe töltsünk vizet, szórjunk bele apróbb kavicsokat, majd ez is kerüljön a mélyhűtőbe! A modell és a jégtakaró kellően szilárdra fagyása után kezdhetjük a kísérletet! 2. A jégtáblánkat húzzuk végig a modell felszínén, egyik kezünkkel enyhén rányomva! A folyamatot ismételjük meg többször és figyeljük, hogyan alakul át a modell felszíne! 3. A jégtábla felületét kezdjük el melegíteni! A maradék jeget távolítsuk el és vizsgáljuk meg a modell felszínén történt változásokat!

17 Feladatlap 17 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 7. osztály 1. Az ábrán jelöld be hol volt a leggyengébb az erózió mértéke! 2. Milyen alapformákat ismersz fel a modellen: a)... b) Milyen tényező befolyásolja az erózió mértékét? 4. Mi történik a jég elolvadása során az olvadékvízzel? 5. Döntsd el, hogy igazak, vagy hamisak a következő állítások! a) A világ legnagyobb szigete jelenleg is jégtakaró által fedett. b) Európa legnagyobb belföldi jégtakarója a Balti-tenger térségében található. c) Az Észak-Amerikában található Nagy-tavak a jég munkájának a következményei. d) Az európai ősfolyamvölgyeket az északról érkező jég alakította ki. e) A déli félgömbön nem jellemző az eljegesedés. jégtakaró a jég mozgási iránya az eredeti földfelszín a legyalult földfelszín keményebb kőzet puhább kőzet Felhasznált irodalom BORSY Zoltán (szerk.)(1993): Általános Természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp NEMERKÉNYI Antal-SÁRFALVI BÉLA (2010): Általános természetföldrajz gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 180 ÁBRA: Saját ötlet alapján.

18 Földrajz 7. osztály Úszó kontinensek, avagy az izosztázia Emlékeztető, gondolatébresztő Miért különleges a földköpeny halmazállapota? Milyen fizikai jellemzői vannak az asztenoszférának? Hogy jöttek létre a mai kontinensek magjai? Hol a legidősebbek és hol a legvastagabbak ezek a kéregdarabok? Készítette: Bellai László Hozzávalók (eszközök, anyagok) átlagos méretű üvegkád 3 liter víz 3-4 db különböző hosszúságú négyzetes fahasáb 30 dkg jég hajszárító vagy hőlégfúvó, esetleg infravörös lámpa Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Töltsük fel az akváriumot félig vízzel! 2. Helyezzük bele egymás mellé a fahasábokat! 3. Mérjük meg, majd jegyezzük fel, hogy egy-egy hasáb milyen mélyre merül a víz alá, illetve mekkora rész marad a víz felett! 4. Halmozzunk a hasábokra jeget! 5. Végezzük el újra a méréseket! 6. Kapcsoljuk be a hőlégfúvót, és figyeljük meg a változást! 7. A jég elolvadása után végezzük el újra a méréseket!

19 Feladatlap 19 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 7. osztály 1. Színezd ki az alábbi ábra megfelelő részeit a következő színekkel! a) asztenoszféra: vörös b) kőzetlemez: barna c) jég: kék 2. Milyen jelenleg is zajló folyamatot mutat be a kísérlet? 3. Keress az atlaszban olyan területeket, ahol jelenleg is zajlik, vagy várható ez a folyamat? a)... b)... c) Hogyan befolyásolja az emberi tevékenység az izosztázia jelenségét? jégborítás víz szintje az emelkedés iránya fahasábok Felhasznált irodalom BORSY Zoltán (szerk.)(1993): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp NEMERKÉNYI Antal-SÁRFALVI Béla (2010): Általános természetföldrajz gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 181 ÁBRA: Saját ötlet alapján.

20 Földrajz 7. osztály A Mount St. Helens kitörésének modellezése Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Lieb Marianna Földünkön ma is közel 700 aktív vulkán található, a legtöbb a Csendes-óceánban, illetve annak peremvidékein. Mit jelent az a kifejezés, hogy aktív vulkán? Nevezz meg ma is aktív vulkánokat! Mivel magyarázható a Csendes-óceán térségének vulkanikus aktivitása? Hozzávalók (eszközök, anyagok) 1, 5 literes főzőpohár (vékonyfalú hőálló edény) 0,5-0,7 liter nedves homok kisméretű, színes léggömb erős, vékony szálú kötöző anyag (cérna, madzag) Bunsen-égő hosszú tű (esetleg hústű vagy kötőtű) gyufa olló Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A főzőpohár aljára rétegezzünk egyenletesen eloszlatva kb. 3-4 cm homokot! 2. A léggömböt félig fújjuk fel, kössük el a száját. 3. Helyezzük a léggömböt a homok tetejére! 4. Tegyünk a léggömbre óvatosan homokot, úgy, hogy kb. 2-3 cm mélyen legyen a homokréteg alatt. 5. Melegítsük alulról a főzőpoharat! Mit gondolsz, mi történik a homok alatt lévő lufival? Mi lehet a változás magyarázata? 6. Majd szúrjuk ki a léggömböt tűvel! Figyelmeztetés: a kísérlethez mindenképpen hosszú tűt használjunk, és ne hajoljunk közvetlenül az edény fölé, nehogy a szétszóródó homok a szemünkbe kerüljön!

21 Feladatlap 21 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 7. osztály A kísérlet tapasztalatai, az ábrák és az alábbi szöveg elolvasása után oldd meg a feladatokat! A Mount St. Helens [ ] 1857-ben működött utoljára az 1980-as kitörése előtt, ezért a XX. század közepére már minden komoly szakkönyvben nem működő vulkánként szerepel. Vulkáni eredetére is csak szabályos kúp alakja utal. [ ] 1980 márciusában földrengések sorozata jelezte, hogy a vulkán újból életre kel, innentől kezdve folyamatosan figyelték műszerekkel [ ] Eleinte csak füstölt a hegy, majd később gőz- és hamukitörésre is sor került. [ ]. Ezután megfigyelték, hogy a régi kráterben újabb 50 m mély kráter nyílt, amely később folyamatosan kb. 300 méterre kimélyült. A csúcs közelében pedig lassanként 100 m magasra duzzadó púp jelent meg, a felnyomuló magma miatt, ami a főkráter felé nem talált magának utat május 18-án reggel következett be a kitörés. A magmapúp fülsüketítő zajjal kirobbant, ami a levegőbe repített az eredeti kúp tetejéből 400 m-t. Ez a robbanás alig bocsátott ki lávát, viszont óriási hamufelhő keletkezett, ami kb. 23 kilométerre tört fel. [ ] A kitörés következtében a korábban szabályos kúp helyén nyitott féloldalas kaldera jött létre. Szeptemberre a kaldera udvarában sűrű lávabuggyanatokból kis dagadókúp képződött. 1. A vulkán melyik részének felelt meg a léggömb? Karikázd be az első ábrán a megfelelő részt és írd oda a vulkán ezen részének megfelelő fogalmat is! 2. A léggömb melegítése a vulkán működésének melyik fázisát modellezte? Húzd alá a szövegben az erre vonatkozó részt! 3. Magyarázd meg egy mondatban a kaldera és a dagadókúp fogalmát! Kaldera: Dagadókúp: A Mount St. Helens a kitörés előtt A Mount St. Helens a kitörés után Felhasznált irodalom ( ) ( ) ÁBRA: NEMERKÉNYI Antal - SÁRFALVI Béla (2003): Általános természetföldrajz a gimnáziumok 9. évfolyama számára. 3. kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest pp. 52. ISBN felhasználásával készített saját szerkesztés.

22 Földrajz 7. osztály Forró pont vulkanizmus Készítette: Nagyné Varga Zsuzsanna Emlékeztető, gondolatébresztő Általában mihez kötődnek a vulkáni működések? Nézd meg a Földrajzi Atlasz földszerkezeti térképén, hol helyezkednek el nagyobb gyakorisággal vulkánok! Honnan származik a kiömlő láva? Milyen lávafajtákat ismersz? Ezek miben különböznek egymástól? Melyek Hawaii működő vulkánjai? Mely kőzetlemez hordozza ezeket? Ma már nem működő, kialudt vulkánok is megtalálhatók itt. Keresd meg a Parancsnok-szigeteket és a Midway- szigetet! Hozzávalók (eszközök, anyagok) állvány, kb. 20 cm magas, 50 cm x 20 cm méretű, tetejét farostlemezzel fedjük, amelyen az Erlenmeyer-lombik nyakának szélességében, 40 cm hosszúságú nyílást vágunk ammónium-bikromát borszeszégő homok 50 köbcentiméteres Erlenmeyer-lombik, a nyaka befér a kivágott résbe, de a szájnyílásának pereme függőleges helyzetben tartja 1 db itatóspapír (150x200 mm alapterületű) vasháromszögön nyugvó azbesztborítású drótháló Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Az Erlenmeyer-lombikot negyed rész magasságig ammónium-bikromáttal töltjük meg. 2. A felszerelt lombikot az állvány nyílásába toljuk, egészen a bal oldalra. 3. Farostlemezt itatóspapírral fedjük, majd erre vékony homokréteget szórunk 4. A borszeszégő kanócát rövidre vágjuk, hogy kis lánggal égjen. A lombikot csak a reakció első jeleinek mutatkozásáig melegítjük. 5. Néhány perc múlva gázok törnek fel, magukkal sodorva a homokszemcséket, melyekből visszahullva miniatűr kúp épül. 6. A kitöréseket pár percenként megismételjük, előtte a lombikot kb. 10 cm-rel jobbra húzzuk. A forró pont vulkanizmusban a lombik a forró pont magmakamráját, az ammónium-bikromát a magmát helyettesíti. A lombikban képződő gázok úgy ragadják magukkal a homokszemcséket, mint a vulkáni kitörések alkalmával a gázkilövellések a lávafoszlányokat és a kőzetanyagot. Az itatóssal fedett farostlemez pedig egy kőzetlemez, mely mozog, így újabb és újabb helyen töri át a forró pontból feláramló magma. Így keletkeztek pl. a Hawaii-szigetek, híres vulkánjaikkal.

23 Feladatlap 23 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 7. osztály A megadott szavak segítségével egészítsd ki a feladatot! Nem kell minden szót felhasználnod, de van olyan, melyet több helyre tehetsz! magmakamra, andezit, Csendes-óceáni (Pacifikus), bazalt, Kilauea, forró pontok, óceáni, gabbró, gránit, szárazföldi, földköpeny, óceáni lemez, balra, Ny-ra, jobbra, K-re, farostlemez, Mauna Loa, Aconcagua, lombikkal, Midway-szigetek, Parancsnok-szigetek, Hawaii-szigetek 1. A kőzetburkot (litoszférát) kőzetlemezek építik fel. Mely két alapvető típusát ismered? Ezek különböző vastagságúak. Melyik a vékonyabb?...miből épül fel? Kísérletünkben mi szemléltette ezt a kőzetlemezt? A Hawaii-szigetek ismeretében, hogy hívják ezt a lemezt? Melyek a Hawaii-szigetek aktív vulkánjai? A Föld melyik gömbhéjából származik a kiömlő láva? Hogy hívják azt a területet, ahonnan a magmaanyag elindul felfelé? Ez a hígan folyós, kovasavban szegény, fémes alkotórészekben, földpátokban gazdag lávatípus a A földköpeny bizonyos területein magasabb hőmérsékletű hőgócok alakulnak ki, ezek az ún , melyet kísérletünkben a....helyettesítettünk. 10. Ezek a hőgócok akár évmilliókig egy helyben maradhatnak, csak a... csúszik el felettük. 11. A legrégebben keletkezett vulkánok mára kialudtak. Ebben a példában melyik a legidősebb? Ezek szerint melyik irányba mozdult el a lemez? A valóságban?...6 Jelöld az ábrán számokkal a következőket! 1. Parancsnok-szigetek (75 millió éves) 2. Midway-szigetek (25 millió éves) 3. Hawaii- szigetek Felhasznált irodalom TÓTH Aurél (1971): 200 földrajzi kísérlet. Tankönyvkiadó. Budapest pp ISBN ÁBRA: Saját ötlet alapján.

24 Földrajz 7. osztály Sólepárlás Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Kerese Tibor A tenger sós, és sok tó is sós vizű. Az ételeinket is sózzuk. A legtöbb só oldódik a vízben. De vajon minden körülmények közt azonosan? Hogy lehet tengervízből szilárd sót készíteni? Próbáld ki! Hozzávalók (eszközök, anyagok) 1 db 100 ml-es főzőpohár vagy 1 literes főzőedény Bunsen-égő vagy kerámia főzőlap vasháromláb azbesztlemezzel desztillált víz tengeri só Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Készíts tengervizet! 1 liter vízbe tégy 3,5 dkg sót és teljes oldódásig keverd el! (Ha van kedved kóstold meg!) 2. Készítsd el a Holt-tenger közel telített sóoldatát! Tégy még az előzően elkészített oldatba annyi sót, amennyit csak fel tud oldani! (Ha van kedved, kóstold meg!) 3. Jegyezd fel a feloldható só mennyiségét! 4. Forrald el a Bunsen-égőn vagy főzőlapon a vizet, és figyeld meg, mi történik! Figyelmeztetés: Vigyázz a forró vízzel! Balesetet okozhat.

25 Feladatlap 25 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 7. osztály 1. Literenként 3,5 dkg só a tengervíz átlagos sótartalma. Megkóstoltad? Mennyire volt sós ízű? A. semennyire, B. gyengén, C. közepesen, D. erősen 2. Mennyi sót tudtál még feloldani a vízben? Megkóstoltad? Mennyire volt sós ízű? A. semennyire, B. gyengén, C. közepesen, D. erősen 4. Mi történt a sóoldat elforralásával? Mit gondolsz, lehetne így nagy mennyiségben is sót előállítani? Nézz utána az Interneten, mi a szalina, és hogyan működik a Közel-Kelet vízellátását nagyrészt biztosító tengervíz sótalanító! Saját ötlet alapján. ÁBRA: Saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

26 Földrajz 7. osztály Légnyomás és magasság Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Varga Bálint Mi a légnyomás? Mi a mértékegysége? Hipotézis: a légnyomás függ a tengerszint feletti magasságtól. Hozzávalók (eszközök, anyagok) 1-től 4-ig számozott, különböző tengerszint feletti magasságban légmentesen lezárt PET palackok barométer Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Olvasd le a barométerről az aktuális légnyomást! (ld. kép) 2. Vizsgáld meg a négy műanyag palackot! 3. Hasonlítsd össze, hogyan változik a tengerszint feletti magasság módosulásával a palackok alakja!

27 Feladatlap 27 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 7. osztály 1. Az aktuális légnyomás Kaposváron:.. hpa 2. A Kékes-tetőn magasabb, vagy alacsonyabb lenne a légnyomás Kaposvárhoz viszonyítva?. 3. A palackokat a Grossglockner hegy különböző tengerszint feletti magasságú pontjain zárták le. Mivel magyarázható az összenyomódásuk változó mértéke? Írd a palackok sorszámát a lezárási helyük mellé! - Grossglockner (3797 m) - Stüdlhütte (2801 m) - Lucknerhütte (2241 m) - Lucknerhof (1350 m) 4.. Mi történne, ha kinyitnánk a palackokat? Mi történne, ha egy Kaposváron lezárt műanyag palackot felvinnénk a Mount Everestre? Állítsd sorrendbe a következő földrajzi helyeket légnyomásuk alapján a legmagasabbtól a legalacsonyabb felé! Kaposvár (141 m), Holt-tenger (-397 m); La Paz (3600 m), Denver (1604 m) 7. Fogalmazd meg a légnyomás és a tengerszint feletti magasság közötti összefüggést! Minél Mondj példákat, amikor az embereknek szembe kell nézni az alacsony, vagy csökkenő légnyomás okozta problémákkal! A meteorológiai jelentésekben az egyes észlelőhelyek légnyomását a tengerszintre számítják át (tengerszintre átszámított légnyomás). Miért van erre szükség? A légnyomás változása a Grossglockner hegy környezetében Felhasznált irodalom Saját ötlet alapján. ÁBRA: Rába Csaba fényképe (2009) felhasználásával készített saját szerkesztés.

28 A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlatvezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. Működési szabályzat - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%- os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.