NME Közleményei, Miskolc, Sorozat, Bányászat, 28(3-4) f űzet,

Átírás

1 AKNABARLANGOK BIZTONSÁGOS BEJÁRÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TECHNIKAI ISMERETEK NAGY SÁNDOR Hazánkban az elmúlt időszakban igen számottevő barlangi feltárási eredmények születtek. Ezek az eredmények, illetve a feltárt barlangszakaszok azonban jórészt igen jelentős mértékű vertikális járatrészekkel rendelkeznek. Elég, ha utalok a közelmúlt felfedezései közül a Borókás-Töbri IV.es, a Diabáz és a 44.es barlangokra. Ezen barlangszakaszoknak a legy őzése, akárcsak barlangjárási vagy kutatómunka végzéséhez történ ő felszerelés szállítása alkalmából, már az egyéni képességeken túl egy minimális biztonságos mozgást lehetővé tevő felszerelés alkalmazását kívánja. E felszerelés elsősorban a kötél, illetve ezt kiegészíthet ő hágcsó. Természetéren a feltáró munka során fixen beépített, illetve a barlang bejáráskor alkalmilag felszerelt kötélen kívül szükséges személyenként az ereszkedést, illetve a felmászást lehet ővé tevő eszközök jó állapotú, könnyen kezelhet ő készlete. A személyi készlet tartozékainak lehetséges variációi eléggé elterjedtek az elmúlt évek során barlangkutatóink körében. Így az ereszkedést a ha gyományos módszerekhez képest (Dülfer stb.) el ősegítő eszközök: szarvacska, a csigás ereszked ők és a szilofon", míg a felmászást könnyít ő a pruszikolást leutánzó eszközök a Juraár és a kantyú különböző formakialakítású változatai. Úgy vélem, hogy célszerű a kötél terhelésének alakulását megvizsgálni, a barlangjárás során használatos ereszkedés és mászási módokban ahhoz, ho gy a biztonságosság fokozása érdekében megállapításokat tehessünk. Itt kívánom megje gyezni, hogy hágcsó használata esetén sem lehet a kötelet mell őzni, mert a hellyel-közzel elterjedt gyakorlattal szemben, hágcsón kötelez ő a kötélbiztosítás alkalmazása. (Azt hiszem, int ő példaként elég csak a Meteor-barlangban 1969-ben a fentiek be nem tartása miatt bekövetkezett halálos kimenetel ű balesetre utalni.) Ekkor viszont a kötél igénybevétele közel a hegymászáskor alkalmazásra kerül ő kötélbiztosításéval egyez ő, ezért annak a biztosítási módnak, a kötéllel szemben támasztott követelményei a mérvadók. NME Közleményei, Miskolc, Sorozat, Bányászat, 28(3-4) f űzet,

2 A kötél barlangi használat során főleg dinamikus és kismértékben statikus er őhatásnak, valamint h őhatásnak van kitéve. Ezen hatások közül f őleg az erőhatások okozzák a bajt. Az erőhatások konkrét alakulását tenzometrikus méréssel, illetve a mért értékek regisztrálásával vettük fel. A kötél felfüggesztésénél a kötéllel sorosan beiktatott - -5 kp méréshatárú kengyeles húzóer őmérőre Wheatstone-hídkapcsolásban elhelyezett 4 db 15 ohmos nyúlásmér ő bélyeg érzékelte az er őhatást. A hídkapcsolás táplálása, illetve terhelés folytán kialakuló aszimmetria nagyságának mérésére UM111 típusú vivőfrekvenciás mér őrudat használtunk. A mért érték regisztrálásához egyszer ű írószerkezetet használtunk. A fenti műszerezettséggel így lehet őségünk volt a különböző terhelések meghatározására, melyek közül néhányat ismertetnék. A vizsgálatok csehszlovák gyártmányú 4 m-es új, és egy éves kötelekkel végeztük, tekintve, hogy leginkább ezek terjedtek el, illetve ezeket használják a könny ű beszerzési lehetőség és a nyugati kötelekhez képest olcsó áruk miatt. F, kp Ereszkedés (csigával) Finax Föns ábra 4. t,s Az ábrán megadott görbe jól szemlélteti az ereszkedés folyamát (1,8 m volt az össz-ereszkedési hossz), i lletve az egyes felgyorsulások utáni fékezéskor fe llépő dinamikus erők nagyságát. Több mérést három különböz ő személlyel végeztünk és a 194

3 felvett diagramok megegyeznek abb an, hogy az ereszkedés végén vannak a maximális erőhatások. Ez érthető is, hiszen a biztosnak tűnő alap közelében az ereszked ő sokkal erőteljesebben fékez. A diagram révén Newton második törvénye segítségével meghatároztuk az egyes időszakokban kialakuló gyorsulások átlagos értékeit, így pl. a maximális erőértékhez: amm, = 17,66 ms-2 tartozik. Ereszkedés (Dülfer) F, kp 1 Finox. 8 öns.- 6 ^--- Fmin. 4 2 b) Ereszkedés Dülferrel (2. ábra) 2 4. t s Az ereszkedés többszöri ismétlése után is csak az ábrán is látható módon kis tartományon belül erőingadozást tudtunk regisztrálni. Ez azonb an érthető azok számára, akik csak egyszer is életükben próbáltak Dülferrel gyors an ereszkedni. c) Mászás kantyúval (3. ábra) A különböző Fmismy értékek mellett felvett diagramok közül az ábrán megadott nem a legszélsőségesebb erőértékekkel rendelkező. Ezzel szemben a folyamatot jól szemlélteti. A felvett diagram segítségével néhány érdekes adatot is meghatározhatunk a Newton második törvénye alapján, pl amax = 8,1 ms-2 értéken kívül. Így pl. a mászás átlagos sebessége,35 m mádsopercenként, míg az átlagos lépéshossz 33,75 cm, és az egy lépés időtartama,975 mp. Ezek az adatok főleg a mászót jellemzik, mégis elgondolkodtatóak. (Külszíni, száraz viszonyok között. A szerk.) A fenti három diagram alapján a kötelet (és természetesen e gyben a bekötés helyét) mely lehet természetes vagy mesterséges (szög, nitt, tendor stb.) terhel ő, főleg dinamikus er őt illetően megállapíthatjuk, ho gy a testsúly kétszeresével számolhatunk, amelynek konkrét értéke bizony a 2 kp-ot is elérheti jól felmálházott kutató esetében. Ennek az értéknek a csökkentésére való törekvés célszer ű a kötél élet- 195

4 tartamának növelése végett. Ez ereszkedéskor az utolsó szakasz kíméletesebb megtételével érhető el. (Dillfert nem javasolok az er ődiagram alapján, mert nagymélység ű ereszkedéskor nem is célszer ű, sőt tiltott, azonkívül, ho gy kényelmetlen a ruhafogyasztása" miatt.) Felmászáskor viszont a kis lépésekkel nem versenyszer űen történ ő kantyúzással érhető el a kötél maximális kímélése. F,kp Finax, 12 1 F. $Q ons. 6 Fmin. Mászás ( kantyúvo!) Awn JINN 111 Ak i i k t, s 3. ábra Végezetül egy pár szót szólnék a kötél h őterhelésér ől. Ez csak az ereszkedéskor számottevő. Ekkor ugyanis a körülményekt ől függő mértékben a helyzeti energia jórészt (ezt k = _ 1-ig érték felvételével vesszük figyelembe) átalakul h őenergiává. Ezen hőenergia értékének meghatározását különböz ő m = 4; 6 és 8 kgos tömeg esetében adott mélység ű (h) ereszkedéskor a k értékének figyelembevételével teszi lehet ővé (4. ábra), A k értéke annál jobban közelíti meg az egységet, minél rövidebb id ő alatt, minél kisebb kinetikus energiával (azaz minél kisebb sebességgel) rendelkezünk a h mélység megtétele után. Természetesen, amennyiben a kis h őmennyiség keletkezésére törekszünk, úgy a kötélben ébred ő dinamikus erő nagy, ami az el őzőek alapján szintén vagy talán még jobban nem kívánatos. Ezért el ke ll fogadni, hogy a hő- 196

5 ábra m (h) hatás, illetve a termel ődése elkerülhetetlen mely a kötél elöregedését gyorsítja de k értéknek a befolyásolásával, azaz csökkentésével például lassú ereszkedéssel értéke csökkenthet ő, ami a kötélben ébredő erő szempontjából is kedvez ő. A szerző címe: DR. NAGY SÁNDOR egyetemi tanársegéd Kertészeti Egyetem Budapest 197