HATÁROZAT. megállapítom,

Átírás

1 Ügyiratszám: Ügyintéző: SO/KTHF/ /2022. Gombos Eszter Tárgy: Jágerné Cserti Ildikó Telefonszám: 82/ / KÜJ: KTJ: A MOL Nyrt., Mezőcsokonya- Nyugat-3 jelű szénhidrogénkút termelésbe állításának és kútvezeték építésének előzetes vizsgálati eljárása HATÁROZAT A MOL Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18., a továbbiakban: Környezethasználó) által a tárgyi ügyben benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció alapján lefolytatott előzetes vizsgálat lezárásaként megállapítom, hogy a Mezőcsokonya- Nyugat-3 jelű gázkút termelésbe állítása és kútvezeték építésével kapcsolatban környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok nem merült fel, a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység megkezdéséhez földvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. A tervezett beruházás kivitelezése és üzemelése során természet- és tájvédelmi szempontból az alábbiakra kell figyelemmel lenni: Kerülni kell az idősebb, odvas faegyedek kivágását a kivitelezéssel érintett területeken, illetve csak a legszükségesebb mértékben történjen fakivágás a beruházással érinett területeken. A fa-, és cserje kivágásokat szeptember 1. után és február 28-ig szükséges elvégezni, valamint gondoskodni kell az ideiglenesen igénybevett területek rekultivációjáról. Amennyiben a kútkörzet külső megvilágítása szükséges, akkor a világítótestek a megvilágítandó területeken kívülre, illetve a horizont síkja fölé nem sugározhatnak fényt. Felhívom a Környezethasználó figyelmét, hogy a munkaárkokat, munkagödröket napi rendszerességgel át kell vizsgálni és az árkokba esett állatok sérülésmentes kiszabadításáról folyamatosan gondoskodni kell. A mélyedések befedése, kapcsán végzett földmunkák során Somogy Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Környezetvédelmi Osztály 7400 Kaposvár, Nagy Imre tér 1. Telefon: 82/ Fax: - kornyezetvedelem@somogy.gov.hu Honlap: Hivatali kapu elérhetőség: a hivatal rövid neve: SMKHKJHKTO; KRID kód: E-papír: Kormányhivatali ügyek Környezet- és természetvédelmi feladatok Somogy Megyei Kormányhivatal

2 meg kell arról győződni, hogy azokban nincsenek belehullott állatok, amennyiben vannak a munkát csak ezek kimentése után szabad folytatni. A kivitelezés és üzemelés során az inváziós fajok visszaszorítását és továbbterjedésük megakadályozását (rendszeres kaszálás virágzás és termésérlelés előtt) folyamatosan biztosítani kell. I. A közreműködő szakhatóságok állásfoglalása 1. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/2903-1/2022. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: A tárgyi témában elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, a létesítésből és működésből jelentős hatások nem várhatók. A hatáskörünkbe tartozó szakkérdések vonatkozásában környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartom szükségesnek. 2. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Bányafelügyelet) a SZTFH-BANYASZ/8430-2/2022. iktatószámú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Bányafelügyelet) a MOL Nyrt. Mezőcsokonya- Nyugat-3 jelű szénhidrogénkút termelésbe állítására és kútvezeték építésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás során indult szakhatósági eljárást megszünteti. II. Egyéb rendelkezések Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a területi környezetvédelmi hatáskörben eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Környezetvédelmi Osztálya (a továbbiakban: Kormányhivatal) nem rendelkezett. A döntés a közléssel végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs. A döntés közlésétől számított 30 napon belül annak bírósági felülvizsgálatát lehet kérni jogszabálysértésre hivatkozással a Kormányhivatallal szembeni kereset indításával. A keresetlevelet 30 napon belül a Kormányhivatalhoz (7400 Kaposvár, Nagy Imre tér 1.) kell benyújtani a Pécsi Törvényszéknek (7621 Pécs, Jókai utca 10.) címezve. A jogi képviselővel eljáró fél, és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet az elsőfokú 2

3 közigazgatási határozatot hozó szervnél a honlapon keresztül elektronikus űrlapkitöltő IKR rendszer használatával. A jogi képviselő nélkül eljáró fél a közigazgatási keresetet az Országos Bírósági Hivatal által rendszeresített nyomtatványon is benyújthatja, ami a oldalról tölthető le. Amennyiben a személyesen eljáró természetes személy az elektronikus kapcsolattartási módot választja, akkor a beadványait Ügyfélkapu igénybevételével nyújthatja be és a bíróság is elektronikusan kézbesít részére. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban azonnali jogvédelem iránti kérelem terjeszthető elő. A kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell, a kérelmet megalapozó tényeket pedig valószínűsíteni kell. A Kormányhivatal tájékoztatja, hogy a per kapcsán keletkező perköltség és kereseti illeték megfizetése a pervesztes felet terheli, a közigazgatási peres eljárásban a felet ideértve a beavatkozót és az érdekeltet is tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg. A bíróság az ügy érdemében ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. INDOKOLÁS A Környezethasználó június 16. napján a tárgyi ügyben előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Kormányhivatalhoz. Kérelméhez mellékelte a SENEX Környezetgazdálkodási Kft. (9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6., a továbbiakban: Tervező) által elkészített előzetes vizsgálati dokumentációt. A Tervező az előzetes vizsgálati dokumentációt elkészítő szakértők a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti szakértői jogosultságát igazolta. A Kormányhivatal a kérelem alapján és a dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú melléklet 13. a) pontja [Kőolaj-, földgázkitermelés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe), méretmegkötés nélkül] és 95. pontja [Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-, vegyianyag- vagy geológiai tárolásra szánt szén-dioxid áramokat szállító vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe); méretmegkötés nélkül] alapján előzetes vizsgálat, és a Kormányhivatal döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Környezethasználó a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. sz. mellékletének 35. pontja szerinti ,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizette. 3

4 A Kormányhivatal az érdemi döntéshozatal érdekében SO/KTHF/ /2022. ügyiratszámú végzésében a beruházással érintett ingatlanok és közvetlen szomszédos ingatlanok településrendezési tervben szereplő területfelhasználási módjait ábrázoló térkép és a KTJ azonosító benyújtására hívta fel a Környezethasználót. A Környezethasználó a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak június 30. napján tett eleget. A Kormányhivatal a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a R. 3. (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közhírré tette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a R. 3. (4) bekezdése alapján a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a tervezett tevékenység helye szerint illetékes jegyzőnek. A Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője levelében arról tájékoztatta a Kormányhivatalt, hogy az eljárás megindulásáról szóló közlemény június 27. napján, míg a közlemény kiegészítés július 7. napján a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került. Az iratbetekintés lehetőségét ügyfélfogadási időben a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatalban biztosította. A Kormányhivatal a R. 5. (2) bekezdésének c) pont cb) alpontja alapján figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr.) 25. (1) bekezdés b) pontjára - SO/KTHF/ /2022. ügyiratszámú végzésében megkereste a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét (7435 Somogysárd, Fő u. 22., a továbbiakban: Jegyző), hogy adja meg az arra vonatkozó adatokat, hogy a tervezett tevékenység összhangban van- e Somogysárd község településrendezési tervével. A Jegyző Ssr/641/14/2022. ügyiratszámon megküldött tájékoztatásában közölte, hogy a tervezett tevékenység Somogysárd község helyi építési szabályozásáról szóló módosított 7/2003. (VI.12.) önkormányzati rendeletben meghatározott településrendezési eszközökkel nem ellentétes. A Kormányhivatal figyelemmel az Ákr. 55. (1) bekezdésében foglaltakra az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. (1) bekezdése és az 1. melléklet 9. táblázat 2. és 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/2903-1/2022. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész szerint megadta, és az alábbiak szerint indokolta: Az Osztály tárgyi ügyben SO/KTHF/ /2022. számú ügyiratával az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg. A szakhatósági megkeresésben az Osztály megadta a SENEX Környezetgazdálkodási Kft. (9985 Felsőszölnök Alsó-Jánoshegy 6.) által, júniusában készített előzetes vizsgálati dokumentáció elektronikus elérési útvonalát Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése és az 1. melléklet 9. táblázat 2. és 3. pontja alapján az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési hatósági eljárásban vízügyi- és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó 4

5 szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol, továbbá, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége védelmére és állapotromlására vonatkozó jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. A dokumentációt áttanulmányoztam, és az alapján az előzőekben hivatkozott szakkérdések tekintetében a következőket állapítottam meg. A Kérelmező a Somogysárd 0280/14hrsz-ú ingatlanon létesített Mezőcsokonya-Nyugat-3 (Mcs-Ny-3) jelű olajkút produktív mélyfúrást követő termelésbe állításhoz kapcsolódó kútbekötő vezeték építését tervezi. A 983 m hosszú kútvezetéket az Mcs-Ny-2 tankállomásig (Somogysárd 0264/2 hrsz.) vezetik, ahol rácsatlakoznak a már meglévő vezetékekre. A vezeték a Somogysárd 0280/14 (olajkút), 0280/12, 0280/6, 0282, 0280/5, 0280/3, 0280/1, 0272, 0264/9, 0264/8, 0264/5, 0264/2 hrsz-ú ingatlanokat fogja érinteni. A vezetéket 1,1 m mélységű árokba fektetik, a munkálatok során a talajvízszintet valószínűleg nem érik el. A csőszálak összehegesztésénél a varratokat védőbevonattal (passzív korrózióvédelem) látják el. A létesülő kútbekötő vezeték és bekötőút tervezett nyomvonala felszíni vízfolyást nem keresztez, csak egy árkot (Somogysárd 0282hrsz.). A beruházása során a kommunális szennyvizet mobil WC zárt tartályában gyűjtik elszállításig. Az érintett ingatlan a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeket érint. A terület érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAVr.) 7. (1) bekezdése értelmében a miniszter által jóváhagyott 1: méretarányú országos érzékenységi térkép alapján került meghatározásra. A tervezett létesítmény üzemelő vagy távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételeket részben érint, így a tevékenység végzésével vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sértik. Összességében a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek. A FAVr. valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján, továbbá a rendelkezésemre álló kérelem és a mellékleteként benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. -a (1), (2), (3) és (5) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. (4) bekezdése zárja ki. Az Igazgatóság feladat- és hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi 5

6 hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet] 10. (1) bekezdése, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 5. pontja szabályozza. A Kormányhivatal figyelemmel az Ákr. 55. (1) bekezdésében foglaltakra az Korm. rendelet 1. (1) bekezdése és az 1. melléklet 9. táblázat 20. pontja a földtani környezetre való hatások vizsgálata, az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelmére vonatkozó szakkérdésekben a területileg illetékes bányafelügyeleti hatóságot szakhatóságként megkereste. A Bányafelügyelet az SZTFH-BANYASZ/8430-2/2022. iktatószámú szakhatósági hozzájárulását a rendelkező rész szerint megadta, és az alábbiak szerint indokolta: A Somogy Megyei Kormányhivatal szakhatóságként megkereste a Bányafelügyeletet MOL Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) kérelme alapján indult eljárásban. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet (Korm. r.) 1. (1) bekezdése alapján és az 1. sz. melléklet 9. táblázat 20. pontja alapján a Bányafelügyeletnek akkor van hatásköre, ha a létesítés vagy tevékenység végzése felszínmozgás- veszélyes területen tervezett, illetve az állam kizárólagos tulajdonát képező, az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területét érinti. A Bányafelügyelet a megkereséshez mellékelt, a SENEX KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KFT. (1031 Budapest, Nánási út 42./B.) által készített, MOL NYRT. MCS-NY-3 JELŰ OLAJKÚT TERMELÉSBE ÁLLÍTÁSA, KÚTVEZETÉK ÉPÍTÉSE ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ című dokumentáció és a rendelkezésre álló nyilvántartások alapján megállapította, hogy a tárgyi helyszínek nem szerepelnek a felszínmozgásos területek nyilvántartásában, nem tartoznak szilárdásvány bányatelekhez, továbbá nem szerepelnek az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energia Nyilvántartásban. A Bányafelügyelet megállapította, hogy a Korm. rendelet 1. melléklet 9/20. pontja alapján a szakhatóság bevonására vonatkozó feltételek nem teljesültek, ezért hatáskörének hiányát állapította meg, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) 17., 46. (1a) és 47. (1) bekezdés b) pontjai alapján a rendelkező rész szerint döntött. A jogorvoslati tájékoztató az Ákr. 55. (4) bekezdésén alapul. A Bányafelügyelet hatásköre a Korm. r. 1. és 1. számú mellékletének 9/20. pontján, illetékessége a bányászatról szóló évi XLVIII. tv. (Bt). 43. (1) bekezdésén alapul. A R. 1. (6b) bekezdése alapján az előzetes vizsgálati eljárásában a tevékenység telepítési helye szerinti település önkormányzata ügyfélnek minősül, aki a környezetvédelmi hatóság által megküldött kérelem és mellékletei tekintetében a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozhat. A fentiekre tekintettel a Kormányhivatal a SO/KTHF/ /2022. ügyiratszámú végzésben (a továbbiakban: Végzés) értesítette a tárgyi eljárás megindulásáról Somogysárd Község Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat). 6

7 Az Önkormányzat a Végzést a letöltési igazolás tanúsága szerint június 23. napján átvette, azonban nyilatkozattételi jogával nem élt. Az Ákr. 5. (2) bekezdése alapján a hatóság biztosítja az ügyfél számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. Az Ákr. 10. (1) bekezdése alapján ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. Az Ákr. 43. (3) bekezdése értelmében amennyiben az ügyben van ellenérdekű ügyfél, a hatóság őt az Eüsztv. szerinti ügyintézési rendelkezése szerint, ennek hiányában elektronikus úton, amennyiben erre nincsen mód, akkor egyéb kapcsolattartási módon tájékoztatja az ügy tárgyáról, az eljárás megindításának napjáról, az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségéről, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevéről. A fentiek alapján a Kormányhivatal az eljárás megindulásáról a Végzésben értesítette a tárgyi eljárással érintett ingatlanok tulajdonosait. Az értesített ügyfelek a letöltési igazolás és a tértivevény tanúsága szerint a végzést átvették, azonban nyilatkozattételi jogukkal nem éltek. A Kormányhivatal a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva a következőket állapította meg: A tervezett tevékenység célja: A Környezethasználó a Mezőcsokonya-Nyugat-3 (Mcs-Ny-3) jelű mélyszivattyús szénhidrogénkút kútmunkálatokat követő termelésbe állítását, a kútkörzetben a termeltetéshez szükséges műszaki feltételek megteremtését, továbbá ezekhez kapcsolódó kútbekötő vezeték építését tervezi. A tervezett tevékenység jellemzői: A Környezethasználó az Mcs-Ny-3 jelű szénhidrogénkúttól 983 m hosszon új kútvezetéket tervez építeni a meglévő Mcs-Ny-2 tankállomásig és a kútvezetékkel párhuzamosan, ugyanazon a nyomvonalon és munkaárokban új 0,4 kv-os földkábel fektetését is tervezi. A kútkörzetben mélyszivattyús olajkútkörzet kerül kialakításra, részben a kútkörzetben már meglévő eszközök felhasználásával. Himba: áttelepítésre kerül, típusa 7SZK8, jelenlegi helye: MOL Szank-Ny-4 Himba villanymotor: meglévő, teljesítménye 18,5 kw (szükség esetén cserélendő), Transzformátor: meglévő, kerítésen belül található 100 kva-os cseréjét tervezik kVA teljesítményűre, Kútkörzet: golyózható kialakítású, felszíni termelő vezetéke hőszigetelt és a termelővezetéken manuálisan felkapcsolható elektromos fűtéssel, Kiszolgáló egységek: Aggregátor csatlakozási lehetőség kialakítása szükséges, 2 fejes vegyszeradagoló szivattyú, 7

8 Villámvédelmi oszlop, arra épített URH adatátviteli szerelvényekkel, Kútkörzeti LED világítás Kommunikációs rendszer: ELCOM rendszer: szekrény védelem, nyomás (fúvóka előtt/után, légző, béléscső), hőmérséklet értékek (fúvóka után), üzemállapot, összevont hibajel stb. Helyi hőmérséklet és nyomás mérések és távadók, Táblás kerítés a szükséges figyelmeztető táblákkal. A kút tervezett éves üzemideje óra/év. Az építés fontosabb fázisai: Tereprendezés a kútkörzet és a nyomvonal területén, Acélcső szálak helyszínre szállítása és vonalba fektetése, Csőszálak összehegesztése, varratok vizsgálata, a varratok körül a külső védőbevonat (passzív korrózióvédelem) elkészítése, vizsgálata, Keresztezési műtárgyak (műutak, vízfolyások) elkészítése, Csőárok ásása, vezeték árokba fektetése, vonali szakasz összekötése a keresztezési műtárgy szakaszokkal, Földvisszatöltés, megfelelő tömörítés, Vezeték nyomáspróbája, Tereprendezés az építési sávban, az eredeti állapotnak megfelelően. A Mcs-Ny-3 jelű kútból várható termelési adatok az alábbiak: Földgáz mennyisége: m 3/ év Olaj: 1000 t/év Kísérő víz: 1800 m 3 /év A tervezett tevékenység helye és területigénye: A szénhidrogén kút kialakítása a Somogysárd 0280/14 hrsz.-ú ingatlanon fog megvalósulni. A tervezett kútvezeték építésével érintett ingatlanok: Somogysárd 0280/14, 0280/12, 0280/6, 0282, 0280/5, 0280/3, 0280/1, 0272, 0264/9, 0264/8, 0264/5, 0264/2 hrsz. A tervezett kútvezeték nyomvonala árkot és földutat is keresztez, valamint a nyomvonal nagyrészt szántóterületeket fog érinteni. Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: A tárgyi ingatlanok védett és fokozottan védett természeti területnek, továbbá európai közösségi jelentőségű (Natura 2000) területnek és ökológiai hálózat övezetének nem részei. A tervezett beruházás érinti a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MTrT.) pontban meghatározott Tájképvédelmi terület övezetét. 8

9 A felszíni létesítmények nagyrészt megépültek, egyedül a kútkörzeti himba lesz új tájképi elem, mely körül szántó művelési ingatlanok találhatók. A kútvezeték fektetése többnyire szántó művelési ágú területeket érint, valamint utat, időszakos vízfolyást fog keresztezni a nyomvonal. A vezeték fektetése semleges tájhasználatot eredményez, a tájképi potenciált nem fogja csökkenteni. A területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvM rendelet) 4. (4) bekezdése alapján a tájképvédelmi terület övezetében a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 7. (2) bekezdés a) pontja alapján a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről. A Kormányhivatal a természet- és tájvédelmi álláspontját a Tvt. az MTrT., valamint az MvM rendelet figyelembevételével alakította ki. Zajvédelmi szempontból megállapítható: A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció építési kiviteli munkáihoz készített zajvédelmi munkarészében rögzített építési technológia, illetve gépi berendezések működése melletti zajkibocsátás mértéke várhatóan nem haladja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú mellékletében előírt nappali időszakra vonatkozó határértéket. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kútkörzet és a vezeték építése legfeljebb összesen néhány hónapot vesz igénybe, nappali ( óra közötti) időszakban. Az építés első fázisa során bozót, fakivágás és kituskozás tervezett, mely munkálatokhoz motoros kézi fűrészgépet, földtológépet, kotró rakodógépet és traktort terveznek üzemeltetni. A tervezett üzemidők figyelembevételével a gépek együttes hangteljesítményszintje LW=108 db. A második fázisban az árokásási munkálatok (humusz leszedése, deponálása, altalaj kiemelése és deponálása) során árokásó gép traktor, tehergépkocsi és kotró rakodógép üzemelése várható. A gépek együttes számított hangteljesítményszintje LW= 107 db. Az építés harmadik fázisában a csöveket szállítják ki terepjáró tehergépkocsival, vagy lánctalpas önrakodó traktorral. A rakodást autódaruval, illetve oldaldarus traktorral végzik. A tevékenységhez alkalmazott gépi berendezések együttes hangteljesítményszintje LW=104 db. 9

10 A negyedik fázisban a csőszakaszokat összeillesztik, hegesztik majd varratvizsgálatot végeznek. A munkálatokhoz hegesztő traktort, inv. hegesztőgépeket használnak, mely berendezés hangteljesítényszintje LW=110 db értékű. A munkálatok ötödik fázisában oldaldaruk segítségével az árokba helyezik a csővezetéket. A négy darab oldaldaru a megítélési idő 80%-ában figyelembe vett hangteljesítményszintje LW=110 db. A hatodik fázisban takarást, tömörítést, tereprendezést végeznek. A tevékenységhez kotrórakodógép, lapvibrátor, döngölő és földtoló üzemeltetése tervezett, mely gépi berendezéseknek együttes hangteljesítményszintje LW=110 db. A legnagyobb zajkibocsátású építési fázisokban a tevékenység zajkibocsátása a fentiek alapján LWA = 110 db értékű. A lakóterületekre vonatkozó zajterhelési határérték (LTH=60 db) ~180 m-re teljesül, a munkálatok területétől. A legközelebbi védendő épület a kútkörzettől több mint 3300 m távolságban, a vezetékfektetési munkaterülettől 2750 m-re található. Az építési munkálatokhoz kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás várhatóan nem növeli észrevehetően a szállítási útvonal melletti területek zajterheltségét. A dokumentáció alapján a szénhidrogén termelő kút üzemelésénél a himba és meghajtó motor, a kútkörzet felszín feletti vezetékén áramló termelvény, illetve a szabályozó szelepek nyitásának-zárásának, az adagolószivattyú működés történik. A tevékenység hangteljesítményszintje LWA = <90 db. A földalatti vezetékeknek az üzemelés során nincs értékelhető zajkibocsátása. Az éjszakai határérték (LTH=40 db) a kúttól 125 m-re teljesül. A dokumentáció alapján megállapítható, a tervezett Mezőcsokonya-Nyugat-3 (Mcs-Ny-3) jelű mélyszivattyús olajkút üzemeléséből eredő zajkibocsátás mértéke a megengedett zajterhelési határértékeket nem haladja meg. A vizsgált létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete nem érint védendő területet, épületet vagy helyiséget, ezért a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: zajr.) 10. (3) bekezdés a.) pontja alapján az üzemeltetőnek nem kell zajkibocsátási határérték megállapítását kérnie. Az üzemelés során szükséges karbantartási munkálatokhoz kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás várhatóan nem növeli észrevehetően a közlekedési útvonal melletti területek zajterheltségét. A zajvédelmi szakági vélemény kialakítása a zajr 3. (1) bekezdése és a zajr. 9. (1) bekezdése, a zajr a alapján történt, figyelemmel a Rendeletre. Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: A beruházással érintett területek a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. Az ország többi területe zónacsoportba tartoznak. A vezetékek fektetésekor a legnagyobb kibocsátással járó munkafázis a földmunkák időszaka, amikor a földmunkagépek és szállítójárművek dolgoznak. 10

11 A vezetékfektetés levegőtisztaság-védelmi hatásterülete 41 m, amely a kipufogógázok légszennyező anyag kibocsátásából származik. A hatásterület lakóterületeket nem érint. A tervezett tevékenység hatásai nem okoznak jelentős többletterhelést az érintett területek levegőminőségében, légszennyező pontforrás nem létesül. A dokumentációban szerepeltetett műszaki tartalommal tervezett tevékenység létesítése és üzemelése során jelentős levegőterhelés nem várható, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettség a tevékenység folytatásából adódóan nem alakulhat ki. A Kormányhivatal az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat levegőtisztaságvédelmi szempontból a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet és a VM rendelet figyelembevételével vizsgálta. A földtani közeg védelme szempontjából megállapítható: A Kormányhivatalnak nincs tudomása a tervezési területet érintő, a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM mellékleteiben meghatározott (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó, a földtani közegben vagy a felszín alatti vízben kimutatott szennyeződésről. A tervezett kútkörzetben, valamint a vezetékfektetés nyomvonalán a földtani közeg-, illetve talajvíz szennyeződés, valamint a múltban történt kármentesítést igénylő meghibásodás, havária nem ismert. A Kormányhivatal rendelkezésére álló információk alapján a vizsgálati terület vonatkozásában nem volt, és jelenleg sincs folyamatban a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAV r.) szerinti, a földtani közeget, vagy a felszín alatti vizeket érintő kárelhárítási, vagy kármentesítési eljárás, és a Kormányhivatalnak nincsenek a birtokában olyan adatok, amely alapján ilyen eljárás megindítására lenne szükség. Ugyanakkor a tervezési területen földtani közeg mintavételre nem került sor, illetve monitoring rendszer nem üzemel, így a tervezési terület jelenlegi szennyezettségi állapotáról tényszerű adatok nem állnak rendelkezésre (pl.: földtani közeg mintavételi eredmények, talajvíz monitoring vizsgálati eredmények). A tervezett tevékenység földtani közeg igénybevételével, esetleges veszélyeztetésével járó folyamatai: A tereprendezés, a kútkörzet kialakítása, gépi földmunka végzése, vezetékfektetés, valamint a szállítójárművek és munkagépek működése. A megvalósítás során földtani közeg szennyező forrás lehet a munkagépek és a szállítójárművek üzemanyaggal, illetve kenőanyaggal történő helyszíni utántöltése, azonban az előírásoknak megfelelően végzett munkálatok során kockázatos anyag a földtani közegbe nem kerül. 11

12 Mélyszivattyús szénhidrogén kitermelés, termelvény továbbítása zárt szállítóvezetéken, a termelvény feldolgozása zárt rendszerben. A Környezethasználó a mélyszivattyús olajkutak, a vezeték, valamint a gyűjtőállomás üzemeltetésére technológiai és munkautasításokkal rendelkezik, melyet a beruházási elemek üzembe helyezésével aktualizálnak és léptetnek életbe. A beruházás megvalósulása, a kútbekötő vezeték, a kútkörzet üzemeltetése, ellenőrzése és szükség szerinti karbantartása a földtani közeg minőségét a zárt technológia miatt nem befolyásolja, arra negatív hatást előreláthatólag nem fejt ki. A tevékenység megvalósításához, üzemeltetéséhez kapcsolódóan monitoring rendszer kiépítése, üzemeltetése nem szükséges. A megvalósításból, az üzemszerű működésből eredően a földtani közeg veszélyeztetése, szennyezése nem valószínűsíthető. A műszaki balesetek bekövetkezésének valószínűsége is minimális. Összességében a tevékenység megvalósításából, működéséből eredően a földtani-közeg védelme szempontjából jelentős hatás nem feltételezhető. A Kormányhivatal földtani-közeg védelmét érintő kérdésekkel kapcsolatos véleményét a FAV r. 8. -a és 10. -a alapján alakította ki. Az éghajlatváltozással összefüggésben megállapítható: A benyújtott dokumentációban bemutatták a tervezett tevékenység éghajlatváltozásra való érzékenységét, a telepítési hely és a feltételezhető hatásterület kitettségének értékelését, valamint a tervezési területre várható klímaváltozásokat. A tervezett beruházás nem érzékeny a szél, a hőmérsékleti és a napsugárzási viszonyok változására. A kockázatelemzési mátrix alapján a tervezett tevékenység üzemelését az extrém csapadék mennyiség befolyásolhatja, de csak a kútkörzet megközelítése szempontjából. Összességében elmondható, hogy a tervezett beruházás és annak egyes elemei nem érzékenyek az éghajlatváltozás jelentette hatások szempontjából. Közepes érzékenység az extrém csapadékmennyiség tekintetében mutatható ki. A tervezett beruházás néhány éves működési idejét figyelembe véve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás tekintetében külön intézkedésekre nincs szükség. A tervezett gázkút normál üzemelése során a kútkörzetben üvegház hatású gázok kibocsátása nem történik, csak a kútkörzethez történő közlekedés (karbantartás) során néhány gépjármű, tehergépjármú forgalmával kell számolni, melynek üvegház hatású gáz kibocsátása elenyésző. A tervezett beruházás nem befolyásolja a környezetének éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességét. 12

13 Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: A benyújtott dokumentáció alapján a kivitelezés, az üzemelés és a felhagyás során keletkezhetnek hulladékok (veszélyes és nem veszélyes hulladék, karbantartásból - havária jellegű eseményekből származó hulladék), amelynek várható mennyisége nem jelentős, a dokumentációban ismertetett tervezett kezelésük megfelel a vonatkozó hulladékgazdálkodási előírásoknak. A keletkező hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően belső utasítással szabályozzák. Az üzemelés során a hulladék szállítására és kezelésére hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel keretszerződést kötnek. Jelenleg a vizsgált kútkörzetben termelés nem folyik, így ehhez kötődően hulladék nem keletkezik. A kivitelezés, az üzemelés és a felhagyás során keletkező hulladékok megfelelő és szakszerű kezelés esetén, a hatályos jogszabályokban foglaltak betartásával nem okozhatnak jelentős környezeti problémát. A Kormányhivatal felhívja a Környezethasználó figyelmét, hogy a kivitelezési munkák során esetlegesen keletkező hulladék (építési munkák során keletkező hulladék) előkezelését, hasznosítását, szállítását csak hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó végezheti, illetve a keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat egymástól elkülönítetten, környezetszennyezést kizáró módon kell átmenetileg tárolni, majd kezelésre, arra engedéllyel rendelkező gazdálkodónak kell átadni. Az építés során kitermelt, nem szennyezett föld azon része nem tekintendő hulladéknak, amit telephelyen belül felhasználnak. A telephelyen belül fel nem használt mennyiséget hulladékként kell nyilvántartani és a vonatkozó hatályos jogszabályi előírások szerint kell a kezeléséről gondoskodni. A kivitelezés és az üzemelés során keletkező hulladékok az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm.rendeletben (a továbbiakban: Létr.) előírtak alapján munkahelyi- vagy üzemi gyűjtőhelyen, egymástól elkülönítve gyűjthetők. Továbbá a tevékenység felhagyását követően sem a földfelszín felett, sem a földfelszín alatt hulladék nem maradhat. A felhagyás során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező kezelőnek kell átadni. A Kormányhivatal a hulladékgazdálkodási szakkérdések vizsgálata során a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 1. (3) bekezdés e) pontját, 4. és 31. (1) és (5) bekezdéseit, illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VII.7.) Korm. rendeletet, valamint a Létr. vonatkozó rendelkezéseit vette figyelembe. A Kormányhivatal a hulladékgazdálkodási szakkérdéseket a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 18. pontjában foglaltak alapján vizsgálta. 13

14 Közegészségügyi szempontból megállapítható: A tervezett tevékenység megvalósításával kapcsolatban közegészségügyi szempontból kifogás nem merült fel. A Kormányhivatal a közegészségügyi szakkérdéseket a Kr. 28. (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 3. pontjában foglaltak alapján vizsgálta. Örökségvédelmi szempontból megállapítható: A tervezett tárgyi beruházás a jelenlegi adatok szerint sem műemléki területet, sem régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezet területét nem érinti. A Kormányhivatal felhívja a Környezethasználó figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. (2) bekezdésében foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, és a jegyző útján a hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, a tevékenységet szüneteltetni, illetve a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni. A Kormányhivatal az örökségvédelmi szakkérdést a Kötv. és a Kr. 28. (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 4. pontjában foglaltak alapján vizsgálta. Talajvédelmi szempontból megállapítható: A kivitelezés során biztosítani kell, hogy az érintett, valamint a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A kivitelezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások (gépek mozgatása, hulladék elhelyezése) a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak. A Kormányhivatal a talajvédelmi szakkérdéseket a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) és a Kr. 28. (1) bekezdése, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 5. pontjában foglaltak alapján vizsgálta. Termőföldvédelmi szempontból megállapítható: A Tfvt pontja alapján termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül. A beruházás a Somogysárd, 0280/12, 0280/6, 0282, 0280/5, 0280/3, 0280/1, 0272, 0264/9, 0264/8, 0264/5 hrsz-ú termőföldnek minősülő földrészleteket érinti, ezért a Tfvt. alapján a beruházás megkezdése előtt földvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. Az engedélyezési eljárásra vonatkozó általános előírásokat a Tfvt ai, az időleges más célú hasznosításra vonatkozó külön előírásokat a Tfvt.14. és Tfvt. 14/A. -ai tartalmazzák. 14

15 A szakkérdésre a vélemény Tfvt. vonatkozó előírásai és a Kr. 28. (1) bekezdése és az 5. melléklet I. táblázatának 7. pontja alapján került kiadásra. Összességében megállapítható, hogy a Kormányhivatal, valamint az eljárásba bevont szakhatóságok az előzetes vizsgálat megállapításai alapján a tervezett tevékenység várható környezeti hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. Az üggyel kapcsolatban a Kormányhivatalhoz, továbbá az eljárásban részt vett jegyzőhöz az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Kormányhivatal a R. 5. (3) bekezdése alapján, a rendelkező részben foglaltak szerint határozta meg azokat a szempontokat, amelyekre a tevékenység megvalósítása során figyelemmel kell lenni. A Kormányhivatal figyelemmel az Ákr. 43. (1) és (2) bekezdésére teljes eljárásra tért át, tekintettel arra, hogy a tárgyi ügyben hiánypótlásra való felhívás és szakhatóság megkeresése vált szükségessé. A fentiek alapján a Kormányhivatal a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. (1) bekezdése és a R. 5. (2) bekezdés cb) pontja értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Kormányhivatal a döntést az Ákr. 80. (1) bekezdése értelmében határozatba foglalta. A határozatot a Kormányhivatal a Kvt. 71. (3) bekezdése értelmében közhírré teszi. Továbbá a R. 5. (6) bekezdése alapján közli a döntést az eljárásban részt vett jegyzővel, aki a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodik a határozat teljes szövegének közhírré tételéről, és a közhírré tételt követő öt napon belül tájékoztatja a Kormányhivatalt a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat nem mentesít más hatóságok, valamint az érintett ingatlanok fölött rendelkezni jogosultak (tulajdonos, használó, vagyonkezelő stb.) engedélyének, hozzájárulásának beszerzése alól, és polgári jogi vitákat nem dönt el. A Kormányhivatal tárgyi ügyben, területi környezetvédelmi hatóságként a Kr. 9 (2) bekezdése alapján járt el. A Kormányhivatal illetékességi területéről a Kr. 8/A (1) bekezdése rendelkezik. A szakhatóság állásfoglalása elleni önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. (4) bekezdése zárja ki. Az Ákr. 85. (5) bekezdés a) pontja értelmében a döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt írásban közölték. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Ákr (1) bekezdésén alapul. A kereset benyújtására vonatkozóan a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. -a, az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a Kp. 50. (1) bekezdése alapján adott tájékoztatást a Kormányhivatal. A per tárgyaláson kívüli elbírálásáról a Kp a rendelkezik. A kereset elektronikus úton történő benyújtásáról, és a kötelező elektronikus kapcsolattartásról szóló tájékoztatásról a Kp. 29. (1) bekezdése, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény 9. (1) bekezdése, valamint a polgári perben 15

16 és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 17/2020. (XII. 23.) IM rendelet alapján adott tájékoztatást a Kormányhivatal. A keresetlevél kötelező adattartalmára vonatkozóan a Kp a az irányadó. Kaposvár, július 29. Dr. Neszményi Zsolt főispán nevében és megbízásából: Sándorné Prait Katinka osztályvezető Értesül: Ügyintézői utasítás szerint 16