A légzés feladatai. Oxigén hozás. CO2 eltávolítása

Átírás

1 A légzés feladatai Oxigén hozás CO2 eltávolítása

2 Mihez kell az oxigén? A sejtszintű anyagcserefolyamatok oxigénigényesek

3 És a CO 2? Az energiatermelés metabolikus végterméke a CO2 és a víz

4 A rendszer felépítése

5 Oxigénfelvétel A környező levegőből Körnező levegő 2/3 nitrogen 1/3 oxigén (vagy kevesebb) Más gázok

6 CO 2 -eltávolítás Kilégzéssel Bikarbonát formájában a vesén keresztül

7 A légzést befolyásoló tényezők A belégzett levegő megfelelő összetétele A légzőrendszer légutak Alvoelo-capillaris gázcsere Mechanikai tényezők (légzőizmok, mellkasfal) Keringés/vér A keringés működése Oxigénszállító kapacitás Pufferrendszerek Cellularis metabolizmus

8 A belégzett levegő megfelelő összetétele Magaslati problémák A levegő összetételéből adódó egyéb gondok CO Egyéb gázok Légszennyezés

9 A légzőrendszer részei Csőrendszer Gázcsere helye

10 Légutak Felső Száj-és orrüreg Garat Gége Alsó: a tracheával kezdődik

11 A felső légutak szerepe Csővezeték Melegítés Párásítás Filtratio

12 Tüdő 2 lebeny a bal 3 a jobb oldalon Pleuraborítás Visceralis Parietalis

13 A légzőrendszer sémás ábrázolása

14 A bronchusfa

15 A gázcsere helyei Brochiolus respiratoricus Ductus alveolaris Saccus alveolaris Alveolus

16 Alveolusok 300 millió felnőttekben A felszín kb négyzetméter Szoros közelségben egy kapilláris Gázcsere: alveolaris epithel basal membran capillaris endothel

17 Alveolusok

18 Mitől nem esik össze az alveolus? Szurfaktáns nevű anyag A pneumociták termelik Csökkenti a felületi feszültséget (szappanbuborékhoz hasonlít)

19 Alveolusok

20 Regionális különbségek Álló helyzet: legmagasabb a ventilatio a tüdő alsó részeiben és felfelé csökken Fekvő helyzetben a csúcsi és a basalis rész ventilatioja kiegyenlítődik, ekkor a hátsó tüdőrészek átlégzése magasabb, mint az elsőké.

21 Légzőmozgások Belégzési fázis: Aktív, izommunkát igénylő folyamat Kilégzési fázis A normális kilégzés passzív, nem igényel izommunkát Ha erőltetve ki akarunk lélegezni, ahhoz izommunka szükséges: hasfali izmok, belső bordaközti izmok

22 Belégzési fázis Az izommunka célja: kitágítani a mellkast ezáltal a mellkas üregén belül csökken a nyomás be tud áramlani a levegő. A résztvevő izmok: Rekeszizom Bordák mozgatása: Külső bordaközti izmok Scalenus izmok Sternocleidomastoideus Légzési segédizmok

23 Légzéstípusok Abdominalis: a hasi mozgás a domináns, főleg férfiak Costalis: a bordák mozgása domináns, főleg nők és gyermekek

24 Diaphragma Nyugodt légzés: 1,2 cm-rel mozdul- ez a 300 ml -rel növeli a mellüreg térfogatát (a szükséges volumen 2/3-a a rekesz mozgásából származik) C4 segmentum sérülés (autóbaleset)!

25 A rekesz mozgása

26 Légzőmozgások

27 Kilégzés A tüdő és a mellkas saját elaszticitása és súlya miatt esik össze Ha forszírozott kilégzés van: Hasizmok Belső intercostalisok

28 A légzés legfontosabb jellemzői Frekvencia: 14-18/min. Tidal volume (egy légvétel): 500 ml Percvolumen: x 500 ml= 7-9 liter Felnőttben: 7-10 ml/tskg

29 Alapfogalmak Eupnoe Dyspnoe Hyperpnoe= amplitudó nő Polypnoe= frekvencia nő Hyperventilatio= a percvolumen nő (mélyebb és szaporább) Apnoe

30 Légzési frakciók a tüdőben Tidal volume: 1 légzés volumene =500 ml Belégzési rezerv: a normál belégzést követő erőltetett belégzéssel felvehető levegőmennyiség =2500 ml Kilégzési rezerv: a normális kilégzést követően erőltetve még kilélegezhető levegőmennyiség =1000 ml Vitálkapacitás: erőltetett belégzést követően erőltetett kilégzéssel kifújható levegő = = 4000 ml Rezidualis volumen: erőltetett kilégzéssel sem fújható ki =1500 ml Functionalis residualis kapacitás: kilégzési rezerv + residualis volumen: = 2500 ml. FEV1: VK 1 mp alatt kifújható része (norm: 80%)

31 Ábrázolásuk

32 Holttér Légzési volumen= alveolaris volumen + a csőrendszer volumene Holttér= az a volumen, amely nem vesz részt a gázcserében Anatomiai: felső légút + trachea és bronchusok Physiologiail= az a volumen, amely ténylegesen nem vesz részt a gázcserében (anatomiai + aktuálisan nem működő alveolusok) A holttér funkciói: Csőrendszer Tisztítás Párásítás Beszéd

33

34

35

36

37

38 A gázfrakciók változása

39 A hypoxaemia okai

40 Alveolaris funkció és diffúzió

41

42 Légzésszabályozás Receptorok Agytörzsi központok Izmok

43 Receptorok Perifériás: (glomus caroticum és aorticum): vér pao2 Centralis: CO2 konc. a liquorban Tüdőfeszülés: belégzés gátlás Egyéb: fájdalom, hypotensio

44 Peripheriás kemoreceptorok

45 Légzőközpontok Pneumotaxiás (belégzés gátlás) Bulbaris (belégzés) A légzésszám csökken, amplitudó nő Ataxiás Apnoe

46 Légzésminta Hyperventilatio: mély és szapora légvételek Apnoe Cheyne-Stokes légzés: emelkedő frekvencia és amplitudó, majd apnoe Ataxiás légzés: szabálytalan frekvencia és amplitudó

47 Apnoe típusok

48 Cheyne-Stokes légzés

49 Légzésminták

50 Légzésminták és légzőközpontok

51 Alveolo-capillaris diffúzió Függ: Felszín A gázok parciális nyomáskülönbsége Az alveolo-kapilláris diffúziós vastagság (0,3 mikron) Az illető gáz diffúziós koefficiense: CO2 2x gyorsabban diffundál, mint az O2

52 Légzési elégtelenség A tüdő nem képes megfelelni a megfelelő oxigenizáció és CO2-elimináció követelményeinek PaCO2 40 B C D A E F A= Hypoventilatio B= súlyos ventilatios/perfusios deficit C=súlyos interstitialis tüdőbetegség D= ARDS korai fázisa E, F= oxigén hatása 100 PaO2

53 Légzési elégtelenség A légzőrendszer működésének zavara, mely a gázcsere romlásával jár Acut-chronicus Kompenzált-dekompenzált Pumpafunkció zavar- CO 2 retentio (és hypoxaemia)-globalis légzési elégtelenség Oxigenizációs zavar- hypoxaemiapartialis légzési elégtelenség

54 I típusú ( parciális) Oxygenatiós zavar: hypoxemia Norm. ( FiO 2 =0.21 ) : ARF I: PaO 2 = mmhg < 90 mmhg SaO 2 > 97 % < 90 % PaCO 2 = 40 mmhg <= 40 mmhg

55 II.-es típusú (globalis) Ventilatios zavar: hypercapnia Norm. PaO 2 = mmhg SaO 2 > 97 % PaCO 2 = mmhg ( 40 ) ARF II < 90 mmhg < 90 % > 40 mmhg