Kőbányai Fekete István Általános Iskola

Átírás

1 Kőbányai Fekete István Általános Iskola OM: PEDAGÓGIAI PROGRAM Kőbányai Fekete István Általános Iskola 1 / 228

2 TARTALOM Iskolánkról:...5 Iskolánk küldetésnyilatkozata...6 Iskolánk jövőképe...7 Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok... 8 I. Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei Az iskola egyéni arculata Jellegzetes hagyományaink: A Kőbányai Fekete István Általános Iskola egyéb preferált céljai, feladatai Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok alapvető feladatai Osztályfőnöki munka tartalma és feladatai A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák Lázár Ervin program A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A HH és a HHH tanulók integrációját segítő tevékenységek Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók Sajátos nevelési igényű tanulók Tehetséges tanulók fejlesztése tehetséggondozás A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A program megvalósulásának ellenőrzése-értékelése Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Komplex intézményi mozgásprogram A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek: Iskolai környezeti nevelés programja Kommunikáció Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulmányok alatti vizsgák szabályai / 228

3 11.1 Osztályozóvizsga Különbözeti vizsga Javítóvizsga Pótló vizsga A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: A tanulmányok alatti vizsgákon rögzített követelmények: Magasabb évfolyamba lépés feltételei Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének szabályai Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló Magasabb évfolyamon felvételt nyerhet minden tanuló, A tanuló magatartás és szorgalom minősítésének elvei A magatartás értékelésének szempontjai A szorgalom értékelésének szempontjai Az írásbeli beszámoltatások formái és rendje...92 II. Az iskola helyi tanterve Törvényi háttér A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői A helyi tanterv tantárgyai, tartalmai A választható tantárgyak, foglalkozások A választható tantárgyak, foglalkozások esetében a pedagógusválasztás szabályai A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, ismeretek számonkérésének rendje, formái Oktatási eredményvizsgálatok A tanulók teljesítményének értékelése Az értékelés kategóriái első osztálytól a második évfolyam félévéig A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok kritériumai A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A magatartás értékelése A szorgalom értékelése Tanulmányi időszakban alkalmazott büntetések A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A nemzetiségekhez nem tartozó tanulók részére szolgáló tananyag / 228

4 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Tanulási esélyegyenlőség A 16 óráig való benntartózkodás rendje A pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos intézkedések III. Legitimációs záradék IV. Függelék A továbbhaladás feltételei Fejlesztési program / 228

5 Iskolánkról: Csak feltétel nélküli szeretetben, a személyes példa vonzásában, abszolút értékek erőterében növekedhet az ember. (Don Bosco Szt. János) A Kőbányai Fekete István Általános Iskola Budapest X. kerületében, látja el az alapfokú nevelés és oktatás feladatát. Iskolánk 1-8. évfolyamon működő intézmény, ami az es tanévben kezdte meg működését, az akkoriban újonnan épült Újhegyi lakótelep első iskolájaként. Célunk, hogy köznevelési feladatunkat az iskolánkba tanuló diákok számára családias körülmények között, világosan megfogalmazott tartalmakkal, megfelelő eszközökkel, felkészült pedagógusokkal valósítsuk meg. Iskolánk az Újhegyi lakótelepen található. Diákjaink többsége a közvetlen közelben lakik, de fogadunk sajátos nevelési igényű tanulókat a kerület minden részéből a logopédiai osztályokba. Beiskolázási körzetünkben, az Újhegyi lakótelepen kb ember él. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Mint a lakótelepeken általában, sajnos itt is sok a gyermekeket veszélyeztető tényező. Az évek óta tartó színvonalas gyermekvédelmi munkával próbáljuk a rászorulók esélyegyenlőségét biztosítani. Szeretetteljes, családias légkörben kívánjuk elérni azt, hogy minden gyermek adottságainak, képességeinek, érdeklődési körének megfelelő képzést kapjon. Nevelőtestületünk célja, hogy olyan tanulókat bocsásson ki iskolánk falai közül, akik igényesek, törődnek saját testi és szellemi fejlődésükkel, szeretik és védik a természetet, észreveszik a világ sokszínűségét, elfogadják a másságot. Iskolánk a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó tevékenységeket biztosít. A nevelés-oktatás során figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit. Tanulóinkat olyan légkörben neveljük, amelyben biztonságot, törődést, 5 / 228

6 odafigyelést éreznek. Pedagógiai tevékenységünk középpontjába az emberközpontú nevelést állítjuk. Intézményünkben fontos a tudás, a szilárd, biztos ismeretek nyújtása, az egy életen át tartó tanulás megalapozása, kulcskompetenciák fejlesztése, a társadalmilag elfogadott értékek, a hagyományok, a nemzeti kultúra átadása és ápolása. Törekvésünk, hogy diákjaink megalapozott, jól hasznosítható tudással, és az alapvető erkölcsi normák birtokában fejezzék be általános iskolai tanulmányaikat. Iskolánk küldetésnyilatkozata A Kőbányai Fekete István Általános Iskola nevelőtestülete küldetésének tekinti: - a szeretetteljes, bizalmon és kölcsönös elfogadáson alapuló légkörben, - gyermekközpontú környezetben, - személyiségközpontú, folyton megújulni tudó pedagógiai eljárásokkal, - önálló tanulásra, önnevelésre való képességgel, - a lokálpatriotizmus mint kiemelt érték átadásával, - testileg és lelkileg egészséges, harmonikus, kiegyensúlyozott, - a felnőttek világában is boldogulni tudó, - kiemelkedő képességeik kibontakoztatásával, - szilárd alapműveltséggel, - idegen nyelv ismeretével, - informatikai alapképzettséggel sikeresen folytathatja tanulmányait a középiskolában. A fenti szándékunk hiánytalan megvalósítása érdekében: - partnerközpontú, - a nevelés és oktatás színvonalát állandóan fejlesztő, - minőség centrikus szervezetben dolgozunk. 6 / 228

7 Mindezt az iskola jól tervezett menedzselésével, a szervezet erőforrásainak minden erőnkből való bővítésével valósítjuk meg. Közös célunk, hogy a Kőbányai Fekete István Általános Iskola Kőbánya olyan iskolája legyen, ahová a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, ahol a nevelőtestület minden tagja érzi munkájának fontosságát, és a hagyományok megőrzése, bővítése mellett képes megfelelni a társadalmi elvárásoknak, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeinek. Iskolánk jövőképe A jövő nemzedékért érzett felelősség vállalása körültekintő döntéshozatalt kíván az oktatásban résztvevők mindegyikétől: a fenntartótól, a szakma képviselőitől és a szülőktől. A gyermek iskoláztatása egyre nagyobb szerepet kap a szülői ház részéről is, hiszen bonyolult munkaerőpiacon kell megtalálniuk létfenntartásuk és önmegvalósításuk lehetőségeit és módját. A felgyorsult fejlődés, az értékváltás nehéz feladatok elé állítja az oktatás folyamatában résztvevőket. Mindezen nehézségek ellenére munkánk legfőbb célkitűzése a gondjainkra bízott gyerekek lehető legjobb, legeredményesebb nevelése, oktatása, melynek során névadónk szellemiségét alapul véve az örök emberi értékekre: a humanizmusra, az emberszeretetre, a környezet szeretetére és megbecsülésére, a gyermekszeretetre építünk. Olyan feltételeket kívánunk teremteni, melyek biztosítják a tanulók egészséges, harmonikus, testi-lelki - szellemi fejlődését, a helyes magatartási szokások és pozitív jellemvonások kialakítását. Célunk, hogy az intézményből művelt, az elsajátítandó képességek és készségek szempontjából alapvető fontosságú ismeretekkel bíró fiatalok kerüljenek ki, akik nyitottak az emberi értékek megbecsülésére, akik elsajátították az emberi, társadalmi együttéléshez nélkülözhetetlen szokásokat, magatartásformákat. Az iskolarendszer fejlesztésére vonatkozó stratégiai elképzeléseinket a Nemzeti köznevelési törvény, a Nemzeti alaptanterv alapján, a fenntartó, az önkormányzat és a tantestület egyetértésével kívánjuk véglegesíteni. 7 / 228

8 A gyermekek iránt érzett felelősség, a tudást közvetítő pedagógusokba vetett hit, és szülők támogató segítsége a garanciája a pedagógiailag jól átgondolt, az iskola használók (szülők, pedagógusok és tanulók) által igényelt program megvalósításának. Iskolajelvényünk és annak szimbolikus jelentése is intézményünk alapértékeit tükrözi: kék alap: víz, levegő, környezet (környezettudatosság) fehér könyv: tudás (sok színű oktatás) virág: szépség, jóság, a mindig megújuló természet (erkölcsi-etikai értékrend) piros, fehér, zöld : nemzetünk színei A pedagógiai programot meghatározó jogszabályok és módosításaik: Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7., 9., 11.,19 (1), 32. (4),39. (1), 40. (3), 65. (5), 74. (1), 82. (13), 128. (5),137. (2),143. (1), 166 (1).122. (9), 127. (7) Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 26. (1), 26. (2),.26. (4), 26. (5), 51., 54. (4), 62. (4), 63. (1) 69. (1), 70. (2) a;72. (5); 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Az iskola Pedagógiai Programja az alábbi intézményi dokumentumokkal alkot egységet: az iskola Házirendje, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata. 8 / 228

9 Mindenki, aki visszagondol a saját oktatására, tanárokra emlékszik, nem módszerekre vagy technikákra. A tanár a szíve az oktatásnak. (Sidney Hook) 9 / 228

10 I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei A Kőbányai Fekete István Általános Iskolában folyó nevelő- oktató munka a Nemzeti alaptantervben megjelölt köznevelési alapelvek, értékek mentén történik, ezért ez jelenti pedagógiai programunk alapkövét. Intézményünkben értéknek tekintjük: a magyar és az egyetemes kultúra közvetítését az élethosszig tartó tanulás fontosságát, az ehhez szükséges kompetenciák kialakítását, elmélyítést, fejlesztést. A tanulási folyamatba beillesztett korszerű műveltségtartalmak és tanulói kulcskompetenciák fejlesztést. Hatékony és eredményes nevelő és oktató munkát. Értékeinkkel kapcsolatos feladataink: Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör. Jól hasznosítható tudás, korszerű műveltségtartalmak. A tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése. Pontosság, igényesség és kitartás a munkában. Fegyelem és önfegyelem. Az esztétikai, művészeti értékek megismerése, tisztelete. Közösségi érzés. A környezet, a természet megismerése, megóvásának fontossága, fenntarthatóság Az ökotudatos magatartásformák kialakítása minden tanulóban. 10 / 228

11 Tanulóink ismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. A hagyományok megismerése, a magyarságtudat megerősítése. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Komplex személyiségfejlesztés Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek: amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek: amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Intézményünk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Közvetlen módszerek o o o o o o Motiváció Gyakoroltatás. Csoportos munka és páros munka Ellenőrzés. Ösztönzés. Elbeszélés. o Tények és jelenségek bemutatása. o Műalkotások bemutatása. Közvetett módszerek o o o o o o o o o A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Motiváció Ellenőrzés Ösztönzés. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták 11 / 228

12 o A nevelő személyes példamutatása o Konfliktuskezelési technikák elsajátíttatása kiemelése a közösségi életből. o Drámajáték (a drámapedagógia módszertanán keresztül) 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) o o Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája o Felvilágosítás a betartandó és etikus viselkedés magatartási normákról. o Vita Nevelési céljaink megvalósulását illetően elsődlegesen arra törekszünk, hogy nevelő- oktató munkánk hatására iskolánk végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfeleljenek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.), - rendelkezzenek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismerjék a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bírjanak saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 1.1 Az iskola egyéni arculata Iskolánk vonzerejét azzal szeretnénk növelni, hogy magas szintű idegen nyelv-, informatika, és matematika-oktatásban részesítjük a tanulókat, valamint különös figyelmet szentelünk a mindennapos testneveléssel kapcsolatos foglalkozásokra. 12 / 228

13 Specialitások: Logopédiai osztályok: Az os tanévtől felmenő rendszerben működtetünk évfolyamonként 1-1 logopédiai osztályt 1-8-ig évfolyamon. Logopédiai osztályba kizárólag a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján a beszédfogyatékos tanulók kerülnek beiskolázásra (BNO: F80.1-F 81.9). A logopédiai osztályok maximált létszáma 15 fő. Az osztályokban logopédiai szemléletű diszlexiás prevenciós programra épülő oktatás folyik. Az olvasás, írás tanítás alapja a hangoztató elemző összetevő módszer. Ezekbe az osztályokba járó tanulókat megfelelő végzettségű pedagógusok nevelik, oktatják. A logopédiai osztályokban tanítók munkájához szervesen kapcsolódnak a gyógypedagógus-logopédus szakemberek. Ők biztosítják a szakvéleményekben kijelölt fejlesztési feladatok ellátását (kijelölt óraszámok, csoportmunka és egyéni fejlesztési területek szerint). Az idegen nyelv oktatása (német) a 4. évfolyamon kezdődik, ahol a szóbeliségen van a hangsúly, az írásbeliség az ötödik évfolyamtól követelmény. A logopédiai osztályok speciális programját, a fejlesztés ütemezését a melléklet tartalmazza. Normál tantervű, emelt szintű testneveléssel (úszás, labdajátékok): A testnevelés órák keretében minden alsó tagozatos osztály heti egy alkalommal úszásoktatásban részesül. Sport osztályaink esetén, az alsó tagozaton (a. jelű osztályok) órarendi keretben a heti 6 testnevelés órából három alkalommal úszásoktatáson, két alkalommal komplex labdajáték foglalkozáson vesznek részt a tanulók. Az emelt óraszámú sportosztályba való felvételhez a szülő írásbeli nyilatkozata szükséges. Normál tantervű matematika-logika osztály (Sakk palota program, majd negyedik osztálytól az informatika tantárgy oktatása): A matematika nívó csoportba bekerülés (amennyiben ezt személyi és tárgyi feltételek lehetővé teszik) úgy történik, hogy minden negyedik osztályos tanuló (nem logopédiai osztályba járó) az országos kompetenciamérés időpontjában felmérést ír matematikából, melynek anyagát az alsós és a felsős matematikát tanító kollégák állítják össze. Az értékelést az alsó tagozatos reál munkaközösség vezetője és a felső tagozatos matematika szakos kollégák végzik. A csoportba kerülés lehetőségéről tájékoztatjuk a szülőket, akik írásban nyilatkoznak arról, kívánják-e, hogy gyermekük ebben a csoportban folytassa tanulmányait. 13 / 228

14 Nyelvoktatás: Iskolánkban, a szülő írásbeli nyilatkozata alapján már az 1-3. évfolyamon lehetőség van az angol nyelv tanulására heti egy órában, játékos formában, a b jelű osztályokba, mint választott tantárgy, az a jelű osztályokban, szakköri keretben (kivéve a logopédiai osztályok). Az idegen nyelvet csoportbontásban 3. osztálytól tanítjuk minden évfolyamon. A logopédiai osztályok tanulóinak a német nyelv tanulását kínáljuk fel (a kiejtés és az írás elsajátításának könnyebbsége miatt). 2019/2020-as tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő sport osztályainkba, 7-8 osztályban illetve a logika-matematika irányultságú osztályainkba, 5-8. évfolyamig heti plusz 1 órában matematika oktatást biztosítunk. Részvétel a Boldogság programban. Az iskolában a tanítási időben és a tanítási időn túl Boldogság órák -at szervezünk, mely által a tanulóink és a velük együttműködő pedagógusok pozitív életszemlélettel, a testi és lelki egészség megőrzésének igényével képesek legyenek megbirkózni az őket ért / érő problémákkal, képesek legyenek az elfogadó/befogadó szemlélet elsajátítására. A Boldogság órák beépítésre kerültek az osztályfőnöki munkatervekbe is. Minden hétfőn az első órában ennek megfelelően beszélgető körrel kezdjük a napot. Napközi: Alsó és felső tagozaton egyaránt szervezünk napközis csoportokat. Biztosítjuk a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat (étkeztetés, ügyelet). Tanulószoba: Felső tagozaton, szülői igény alapján, tanulószobai foglalkozást biztosítunk a tanulóknak, ahol a házi feladatok elkészítéséhez teremtünk megfelelő feltételeket 7-8.évfolyamos tanulóinknak. Diáksport Egyesület: 1987-ben jött létre a Harmat Diáksport Egyesület (HDSE). Tevékenységének keretében a diákok számára az alap- és csapatsportágakban zajlik a testedzés és a diákolimpiai versenyekre történő felkészítés. Az iskolánk tanulói aktívan részt vesznek ezeken a foglalkozásokon. A DSE szervezésében labdajátékok szakköri illetve délutáni sporttevékenységek zajlanak. Iskolapszichológus: Az iskolába érkező tanulási vagy magatartási gondokkal küzdő gyermekek száma évről évre nő. A különböző problémákkal küzdő tanulók és szüleik igénybe vehetik az iskolapszichológus segítségét. 14 / 228

15 Alapítvány: 2014-től iskolánkban az oktató-nevelő munkát támogató Együtt a Fekete István Általános Iskoláért. alapítvány működik. Szakmai munkánk: - Harmadik osztálytól az idegen nyelvet (angol) tanulhatnak diákjaink csoportbontásban. - Bontott csoportban tanulják felsőseink a matematikát és a magyar nyelv és irodalom, informatika és tantárgyakat, illetve alsó tagozaton angol nyelvet (amennyiben személyi feltételeink lehetővé teszik). A csoportbontáshoz egy csoportban legalább 14 főnek kell lennie. - A gyerekek felzárkóztatása érdekében szakemberek, logopédust, pszichológust, gyógypedagógust fejlesztőpedagógus áll rendelkezésünkre. - A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók egyéni, felzárkóztató foglalkozáson vesznek részt. - Kiemelt feladat a tehetséggondozás, mely a Tehetség munkaközösség programja alapján működik. - Gyógytestnevelési programot működtetve segítjük a gyerekek testi fejlődését. - Mindennapos testneveléshez illesztve DSE-t, tömegsportot, úszást- és kézilabdát szervezünk. - Modern tanulásszervezési módokat alkalmazunk: kooperatív technikák, kompetencia alapú oktatás, más tanulási technikák. - Kiemelten fontos számunkra, hogy iskolánk tanulói utat találjanak a zenéhez a művészetekhez. Ehhez nyújtanak segítséget együttműködéseink a Kroó György Zene- és Képzőművészeti Iskola Kőbányai Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Kőbányai Írók, költők Egyesületével. A tanórán kívüli tevékenységet az alábbi délutáni foglalkozások sokszínűsége jellemzi: angoloktatás, énekkar, sakk, kosárlabda, kézilabda, röplabda, foci, diáksportkör, tömegsport, úszás, karate, kertész szakkör, matematika előkészítő, matematika szakkör. Évszakokhoz, népi hagyományokhoz, történelmünk jeles napjaihoz, hitéleti eseményekhez köthető ünnepek.(márton napi lámpás felvonulás, Luca nap, Adventi vásár) 15 / 228

16 1.2 Jellegzetes hagyományaink: o Elsősök avatása: Minden elsősünk megkapja iskolánk kitűzhető jelvényét és elmondják az avató szöveget, amely a Fekete István Általános Iskolához való tartozásukat fejezi ki. Mindezt egy játékos feladatokból álló próbatételen előzi meg, melyet szeptember második hetében egy avatási ünnepség követ. o Tanulóink a Lázár Ervin Program keretén belül kulturális programokon vesznek részt. o Nyolcadik évfolyamos diákjainktól az ünnepélyes ballagáskor veszünk búcsút. o Nemzeti ünnepeinkről műsoros iskolai ünnepséggel emlékezünk meg. o Fekete István nap Minden tanévben január végén Fekete István születésnapján iskolai vetélkedőt rendezünk, melyen tanulóink prózamondásban, novellaírásban mutathatják meg tehetségüket, vagy névadónk munkásságának, életrajzának ismeretéből mérik össze tudásukat. o Minden évben részt veszünk a Fekete István nevét viselő iskolák országos versenyén, a Kele-nap -ján. o Ballagó idő címmel Fekete István életművéből válogatva kétévente versenyt hirdetünk iskolánk és a X. kerületi általános iskolák felső tagozatos tanulói számára. o A gyermeknap alkalmából egy tanítás nélküli munkanapon a DÖK szervezésben diákjaink játékos vetélkedőkön, sportprogramokon vesznek részt. o Tanulmányi versenyeket rendezünk, és tevékenyen részt veszünk a kerületi, fővárosi és országos tanulmányi, illetve művészeti versenyeken, vetélkedőkön. o Minden tavasszal a diákönkormányzat szervezésében jutalomkiránduláson vehetnek rész a kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók. o Évente Családi napot tartunk a nevelőtestület, a szülők és a diákok részvételével, külső előadók meghívásával. o Nyelvi estet rendezünk, melyen angol és német nyelvtudásukat bizonyíthatják a diákok az előadott dalok, versek, mesék, jelenetek révén. o Egyéb rendezvényeink: o Őszi fesztivál 16 / 228

17 o Márton napi lámpás felvonulás o Egészségnap o Mackónap o Mikulás ünnepség, o Angyalszó ünnepi műsor. o Osztálykarácsony, o Farsang, o Anyák napja. o Kirándul az iskola (osztálykirándulások), o Tehetségnap o DÖK-nap 17 / 228

18 Versenyeink: Házi tanulmányi versenyek, Foci Kupa márciusi 1848 m-es futás Logika napja Tudós nap Fekete István-díj: Minden tanév végén (alsó tagozaton a tanévzáró, felső tagozaton a ballagás alkalmával) kerül átadásra a Fekete István díj, melyet egy-egy 4., illetve 8. osztályos tanuló kap. Ezt a megtiszteltetést 4 éven át tartó kiemelkedő tanulmányi és kulturális munkával lehet kiérdemelni. Minden tanév végén (tanévzáró ünnepségen) Fekete István-díj kitüntetésben részesül az a pedagógus, aki tanítói, tanári munkásságával, tanítványai kiemelkedő eredményeivel öregbítette iskolánk hírnevét. A díjat iskolai alapítványunk támogatja. 1.3 A Kőbányai Fekete István Általános Iskola egyéb preferált céljai, feladatai Az iskola egyéb preferált céljai, feladatai - az országos kompetencia-mérés sikeressége érdekében: írásbeli és szóbeli szövegértés, szövegalkotásra való képesség kialakítása, mint a tanulási tevékenység alapfeltétele, matematikai készség kialakítása - Az Ökoiskola arculatához kapcsolódó feladatok, programok tervezése, környezettudatos magatartás kialakítása a gyerekekben, részvétel a helyi közélet Ökoiskolai célokkal összefüggő programjaiban. Ökoiskolai célok folyamatos, magas szintű megvalósítása. - Egészségnevelési program egyre magasabb szinten való működtetése (projektnap). 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. 18 / 228

19 Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A becsületesség, egyenesség, őszinteség, megbízhatóság, mint alapvető erkölcsi értékek belsővé válásának segítése. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés, a kíváncsiság és tudásvágy igényének kialakítása. A széles körű műveltségre való igény felkeltése. A reális önismeret és erre alapozott döntésképesség fontosságának tudatosítása. A kifejezőkészség és kreativitás fejlesztése. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A tolerancia és szolidaritás, mint alapattitűd kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A másik ember tiszteletének és szeretni tudásának segítése. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a türelem, a céltudatosság,az elkötelezettség kialakítása. Az önfegyelem és másokra való figyelem képességének fejlesztése. A tanulók nemzeti öntudat, hazafias nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, 19 / 228

20 megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus, így a nemzetiségek, a vallásinyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatás egészében evidenciának kell lennie. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igénykialakítása a közösségi tevékenységekre, a szűkebb és tágabb környezet szeretetére és védelmére, a kötődésre a családhoz és az iskolához, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A magyarság és európaiság, mint alapidentitás tudatosítása. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A munkavégzéshez szükséges türelem, szorgalom és kitartás fejlesztése. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igényfelkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény 20 / 228

21 kialakítása. Az értékes és a talmi közötti biztos választás képességének kialakítása. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre őszocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ az komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. 2.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széles körűen fejlessze. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket. Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére. Kulcskompetenciák fejlesztése a Nemzeti Alaptanterv alapján: Kommunikációs kompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Idegen nyelvi kommunikáció: 21 / 228

22 Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Matematikai gondolkodási kompetencia: A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést az alkalmazásra. Természettudományos és technikai kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását tekintjük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia: Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Tanulás kompetenciái: Minden műveltségi területen az önálló, hatékony tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel, és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását 22 / 228

23 jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A tanórán megszerzett tudást és ismeretanyagot-könyvtári eszköztárra építve - számos háttér-információval bővíthetik a tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, dokumentumok és tömegkommunikációs csatornák útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői az iskolában megismert műveltségterületek tudásanyagának. Alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait és modern ismerethordozóit. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati tudásra, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és átadásra szóban és írásban egyaránt a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. Személyes és társas kapcsolati kompetencia: A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt a közügyekben. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Munkavállalói és vállalkozói kompetencia: A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Kreativitás, önkifejezés, kulturális tudatosság: 23 / 228

24 Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, amely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá az egészségmegőrzést is szervesen magában foglalja. Környezettudatos magatartás, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása (szociális kompetencia). Tanulásirányítás önálló tanulás képessége. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), amelynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák), elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok diszkriminációjára. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Az etika/hit-és erkölcstan való részvétel a tanulók számára önkéntes. Második osztály második félévétől érdemjeggyel értékeljük! 24 / 228

25 3. A pedagógusok helyi intézményi feladatai Pedagógiai alapelveink: - Elsődleges szempont a gyermekek személyiségének, képességeinek fejlesztése. Minden gyermek kapjon lehetőséget arra, hogy megtalálja, miben tehetséges. - Tanulóink nyugodt, szeretetteljes légkörben nőjenek fel. - Ismerjék meg és sajátítsák el a közösségbe való beilleszkedéshez szükséges alapvető emberi normákat, melyet a családi neveléssel közösen igyekszünk formálni. Célunk az alábbi értékek elérése: o humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, o kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, o képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, o képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, o jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), o van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, o öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, o ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, o képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, o tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, o képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, o a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, o ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, o a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, o ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, o ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, 25 / 228

26 o ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, o viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, o szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, o képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, o megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket. Iskolánkat megalapozott, a középiskolában jól hasznosítható tudással hagyják el. Tapasztalják meg a kreatív tevékenységek személyiségformáló hatását. A tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén. Alakítsuk ki bennük a tudás, a munka megbecsülésének igényét. Kapjanak iránymutatást ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket. Szemléletük formálódjon, környezettudatos módon Tudatosuljon bennük környezetünk megóvásának, a természeti értékek védelmének fontossága. Testnevelés, komplex egészségnevelés kiemelt fontossága. Egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Intézményünk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében: biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelés-oktatása érdekében: - A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak lehetőség szerint egyénre szabott fejlesztése. - Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. - Az SNI-s, a BTM-es, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. - Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használhatnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmazhatnak különböző cselekvésformákban. 26 / 228

27 - Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése. - A tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén. - Tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban képesek az önmegvalósításra. Felkészítjük őket az esetleges kudarcok elviselésére is. - Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. - Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. - Az ökotudatos magatartásformák kialakítása a tanulóban. - A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, az értékes alkotások iránti igény megalapozása. - Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és az életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő készségeit kimunkáló pedagógiai tevékenység. - A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók egyéni, felzárkóztató foglalkozáson vesznek részt. - Kiemelt feladatunk a tehetséggondozás, mindezt számos szakköri tevékenységgel erősítjük - Tanítványaink eredményesen szerepelnek versenyeken. - Gyógytestnevelési programot működtetve segítjük a gyerekek testi fejlődését. - Mindennapos testneveléshez illesztve tömegsportot, úszást- és kézilabdát szervezünk. - Modern tanulásszervezési módokat alkalmazunk: kooperatív technikák, kompetencia alapú oktatás, más tanulási technikák. 27 / 228

28 - A tanórán kívüli tevékenységet az alábbi délutáni foglalkozások sokszínűsége jellemzi: idegen nyelvi szakkör, énekkar, sakk, kosárlabda, kézilabda, röplabda, foci, tömegsport, úszás, hagyományőrző szakkör, kertészkedés szakkör stb. - Évszakokhoz, népi hagyományokhoz, történelmünk jeles napjaihoz, hitéleti eseményekhez köthető ünnepek. Nevelési céljaink megvalósulását illetően alap törekvésünk, hogy nevelő és oktató munkánk hatására iskolánk végzős diákjai: - Elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. - Rendelkezzenek olyan biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. - Ismerjék a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. - Határozott elképzeléssel bírjanak saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Kiemelt feladataink Minden tanuló számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek. A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése az osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, a tantárgyak tananyagának elsajátítása során. A tanulók igényének kialakítása az egyéni ismeretszerzésre. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni képességek kibontakozásának támogatása. A munkafolyamatok megszervezése során a tanulók egyéni képességeinek figyelembevétele, egyéni, hatékony tanulási módszerek kifejlesztése. 28 / 228

29 Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetek teremtése. Ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása. A személyes meggyőződés és világkép kialakítása, és érzelmi-szellemi megerősítésének elősegítése személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségek létrehozása, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejleszti önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. Azon hátrányoknak a csökkentése, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. A lassúbb ütemben fejlődő, lemaradó tanulók beillesztése lehetőség szerint korosztályuknak megfelelő tanulócsoportba való integrációjuk révén. Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (inkluzivitás). A feladatok megvalósítását szolgáló eszközök, módszerek. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése. Önálló intézményi innovációk megvalósítása, folyamatossá tétele. Az infokommunikációs technológia alkalmazásának folyamatos fejlesztése (internet, e- tananyagok, digitális projektmunkák). Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességének és kreativitásuknak a fejlesztése. 29 / 228

30 3.1 A pedagógusok alapvető feladatai o Nevelő-oktató munkáját jellemezze gyermekközpontúság. A rá bízott gyermekek tanítása, nevelése során tanítványait empátiára, toleranciára nevelje. o A tanítási órákra való felkészülése során rendelkezzen naprakész tudással, korszerű módszerekkel. o Tanítványai munkáját, értékelje, munkáit javítsa rendszeresen. Munkavégzésében törekedjen a példás pontosságra minden téren (a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, különböző tantárgyi beszámolókon való részvétel, szervezés. o Segítse az éves munkatervben leírtak sikeres megvalósulását. o Érezze kötelességének a tehetséggondozást, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátását. o A tanítás és iskolai rendezvények előtt legalább 15 perccel jelenjen meg, beosztás szerinti felügyeletet lásson el tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramokon. Megjelenése és viselkedése legyen méltó a pedagógushivatáshoz. o Vegyen részt aktívan és pontosan a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, szülői értekezleteken, fogadóórákon, javaslataival segítse az intézményi célok megvalósítását. o Törekedjen a továbbképzési lehetőségek kihasználására, szakmai megújulásra, pedagógiai munkájában legyen nyomon követhető a PDCA ciklus. Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét. o Biztosítsa a tantermekben, szertárban, tornateremben a rendet, segítse a leltározási munkát (szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjuknak kialakítása). o A tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, 30 / 228