A KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI

Átírás

1

2 A KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI

3 A KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉS IDŐSZERŰSÉGE VÁROSFEJLESZTÉSI VÁLSÁG HATÁSAI KONCEPCIÓ BUDAPEST ÉRVÉNYES TERVEI VFK 2003 TSZT 2005 IVS 2008 TELEPÜLÉS- SZERKEZETI TERV kihatás a városok gazdaságára a városi környezet romlása a társadalmi polarizáció és kirekesztődés fokozódó kockázata városi léptékekben jelentkező strukturális és hosszú távú kihívások INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA EGYÉB SZAKÁGI KONCEPCIÓK, PROGRAMOK 2004 EU TAGSÁG MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK Egyébként is jelenlévő kihívások globalizáció klímaváltozás erőforrásokra nehezedő nyomás migráció elöregedés demográfiai változások EURÓPAI CHARTÁK 2007 LIPCSEI CHARTA 2010 TOLEDÓI NYILATKOZAT VÁROSFEJESZTÉS ÚJ DIMENZIÓINAK KERESÉSE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS

4 A KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA BIZTOSÍTJA A FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT MEGVALÓSULÁSÁT RENDSZERBE FOGLALJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI CÉLOKAT MEGALAPOZZA FŐVÁROSI TELEPÜLÉSRENDEZÉST BUDAPEST JÖVŐBENI FEJLESZTÉSÉNEK ÉS ALAKÍTÁSÁNAK ALAPJA

5 MEGVALÓSÍTÁS - VÉGREHAJTÁS következő fázis Városfejlesztési célterületek párhuzamos kijelölése készítés alatt elkészült A KONCEPCIÓALKOTÁS MENETRENDJE adatgyűjtés vizsgálatok helyzetelemzés értékeléskoncepcióváltozatok lehetséges forgatókönyvek JÖVŐKÉP CÉLOK megállapítás következtetés koncepcióvéglegesítése stratégia kifejtése FELADATOK PRIORITÁS feladatok rangsora Eszközök mellérendelése forrás jog felelős projektek intézkedések építési humán folyamatos monitoring szociális

6 A KONCEPCIÓALKOTÁS TEMATIKÁJA komplex helyzetfeltárás vizsgálat készült 25 éves hiányt pótol 1. BEVEZETŐ 2. BUDAPEST A NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS KÖRNYEZETBEN 7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE, KÖZPONTRENDSZERE 8. BUDAPEST TERÜLETHASZNÁLATA, BEÉPÍTÉSI JELLEMZŐI 9. BUDAPEST ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEI 10. BUDAPEST KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁJA 11. BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA 12. BUDAPEST KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÁLLAPOTA 13. KÖRNYEZET- ÉS ENERGIATUDATOS VÁROSFEJLESZTÉS ÉS ÉPÍTÉSZET 3. BUDAPEST MAI FEJLESZTÉSI KERETEI 4. BUDAPEST TÁRSADALMA DEMOGRÁFIA SZOCIÁLIS HELYZET LAKÁSSTRUKTÚRA 5. BUDAPEST HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA OKTATÁS NEVELÉS EGÉSZSÉGÜGY KULTÚRA BUDAPEST BUDAPST GAZDASÁGA VÁLTOZÁSOK-TRENDEK GAZDASÁGI ÁGAZATOK VÁLLALATOK BERUHÁZÁSOK GAZDASÁGFEJLESZTÉS LAKÁS- ÉS INGATLANPIAC KERESKEDELEM VENDÉGLÁTÁS TURIZMUS

7 A VIZSGÁLATOK ELEMZÉSEK KÉSZÍTÉSE

8 ADATGYŰJTÉS, FELDOLGOZÁS TERÜLETI ELEMEK

9 ADATGYŰJTÉS, FELDOLGOZÁS OBJEKTUM ELEMEK

10 ADATGYŰJTÉS, FELDOLGOZÁS STATISZTIKAI ELEMEK TÖBB, MINT TERÜLETHASZNÁLATI EGYSÉG TÖBB, MINT ADATOT HORDOZ MAGÁBAN! TÖBB MINT PONTSZERŰ LÉTESÍTMÉNY, MELYEK MINTEGY ADATOT TARTALMAZNAK!

11 ADATGYŰJTÉS, FELDOLGOZÁS BUDAPEST JELENLEGI TERÜLETHASZNÁLATA Jellemzően tömbszintű vizsgálat

12 ADATGYŰJTÉS, FELDOLGOZÁS STATISZTIKAI ÉS TERÜLETI ELEMEK METSZÉKE

13 ADATGYŰJTÉS, FELDOLGOZÁS TERÜLETHASZNÁLATI VÁLTOZÁSOK 1990 UTÁN Az 1990 utáni fejlesztések helyszínei szétszórtan helyezkednek el Az 1990 utáni területhasználatváltozások között indokolatlanul magas a városszéli, zöldmezős fejlesztések aránya

14 BUDAPEST SZÁMOKBAN

15 BUDAPEST SZÁMOKBAN TERÜLETI MÉRLEG BEÉPÍTETT BEÉPÍTETLEN

16 BUDAPEST SZÁMOKBAN HATÁLYOS TERVEK SZERINT ÚJONNAN BEÉPÍTHETŐ TERÜLETEK INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSHEZ KÖTÖTT FEJESZTÉSI TERÜLET 1650 HA BEÉPÍTÉSRE SZÁNT JELENLEG BEÉPÍTETLEN TERÜLET 3000 HA

17 BUDAPEST SZÁMOKBAN HASZNÁLATON KÍVÜLI KORÁBBAN MÁR HASZNOSÍTOTT - TERÜLETEK HASZNÁLATON KÍVÜLI műszakilag igénybevett terület meglévő épületállomány Σ 260 hektár

18 BUDAPEST SZÁMOKBAN BEÉPÍTETLEN - RÉSZBEN MÁR IGÉNYBEVETT - TERÜLETEK HASZNÁLATON KÍVÜLI műszakilag igénybevett terület meglévő épületállomány Σ 260 hektár BEÉPÍTETLEN műszakilag igénybevett (nem művelt) beépítetlen terület Σ 877 hektár

19 BUDAPEST SZÁMOKBAN HASZNÁLATON KÍVÜLI TERÜLETEK HASZNÁLATON KÍVÜLI műszakilag igénybevett terület meglévő épületállomány Σ 260 hektár BEÉPÍTETLEN műszakilag igénybevett (nem művelt) beépítetlen terület Σ 877 hektár BEÉPÍTETLEN műszakilag nem igénybevett (nem művelt) beépítetlen terület Σ 910 hektár 13% Σ : 2047 Ha 44% 43%

20 A BEÉPÍTÉS JELLEMZŐI BEÉPITÉSI MÉRTÉK Beépített terület Fele 30% alatti beépítettségű!

21 A BEÉPÍTÉS JELLEMZŐI ÁTLAGOS SZINTSZÁMOK Beépített terület Több mint 3/4-e 1-2 szintes!

22 A BEÉPÍTÉS JELLEMZŐI SZINTTERÜLETI MUTATÓ Beépített terület 3/4-e 0,5 m2/m2 alatti sűrűségű!

23 A BEÉPÍTÉS JELLEMZŐI LAKÓTERÜLETEK BEÉPÍTÉSI MÓDJA 120% szabadonálló telepszerű zártsorú 100% 80% 60% 40% 20% 0% népesség terület terület

24 ELEMZÉSI METODIKÁK

25 ELEMZÉSI METODIKÁK ÁGAZATI VIZSGÁLATOK INTEGRÁLT ELEMZÉSE Közösségi közlekedés Lakóterület Intézmény helye

26 ELEMZÉSI METODIKÁK LAKÓTERÜLETEK INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁGA Gyaloglási távolság (500m) Alapellátást nyújtó oktatási intézmények (önkormányzati, alapítványi, egyházi) Speciális ellátást nyújtó oktatási intézmények Alapellátással ellátott lakóterületek Csak egyházi intézménnyel ellátott lakóterületek Csak speciális intézménnyel ellátott lakóterületek Csak közösségi közlekedés igénybevételével ellátott lakóterületek Közösségi közlekedéssel sem ellátott lakóterületek

27 ELEMZÉSI METODIKÁK Területi egység Információs alapegységek Statisztikai egység Pont és vonalszerű létesítmény Területi típusú elemzési térképek TÉRSÉGI TÍPUSÚ ÉRTÉKELÉS LEHETŐSÉGE????? ÖSSZEFÜGGÉSEK MATEMATIKAI ALAPÚ TÉRBELI LEKÉPEZÉSE Budapest Térszerkezeti Háttér Adatbázisa Alapja: egységnyi területre vetítés Célja: sűrűsödés generálása Terület alapú Statisztikai Létesítmény alapú terület szintterület fő db szám kapacitás

28 ELEMZÉSI METODIKÁK Budapest Térszerkezeti Háttér Adatbázisa MŰKÖDÉSI ELV TÉRSÉGEK MEGHATÁROZÁSA ELEMZÉS? SŰRŰSÖDÉSEK ELEMZÉSE LÉPÉSEK - Adatok rendszerezett feltöltése - Megfelelő kérdés feltevése - Számítás BUDTha_500 rendszerrel - Kapott eredmények értelmezése - Sűrűsödések grafikus megjelenítése - Térségek lehatárolása sűrűsödések alapján?

29 ELEMZÉSI METODIKÁK MEGHATÁROZÓ TÉRSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSEI Gazdasági területek magterülete Gazdasági területek térsége Kereskedelmi, szolgáltató területek magterülete Kereskedelmi, szolgáltató területek térsége Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági területek jellemző magterülete

30 BUDTha 500 ALKALMAZÁSA

31 VÁROSSZERKEZET, TERÜLETISÉG ZÓNARENDSZER Belső zóna Átmeneti zóna Elővárosi zóna Hegyvidéki zóna Duna menti zóna 1686 Pest, Buda és Óbuda A VÁROSKÖRNYÉK SZEKTORIÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSE Budapest VÁROSFEJLŐDÉSI SZAKASZOK 1950 Nagy Budapest 1990

32 VÁROSSZERKEZET, TERÜLETISÉG IGAZGATÁSI TERÜLETEK FUNKCIONÁLIS TAGOLÓDÁS BELSŐ ZÓNA Történeti városszerkezet Főközponti funkciókkal Igazgatás Diplomácia OKTATÁS - DIÁKLÉTSZÁM Felsőoktatás Meghatározó városi funkciók zöme itt található KULTÚRA Oktatás összes LAKÓTERÜLET Népsűrűség IRODÁK szintterület elhelyezkedés KÖZLEKEDÉS Átszállási lehetőségek TURIZMUS hotelkapacitás konferenciakapacitás látványosság

33 elhelyezkedés szintterület elhelyezkedés ÖNÁLLÓ KERESKEDELEM szintterület ÁTMENETI ZÓNA VÁROSSZERKEZET, TERÜLETISÉG Történeti városrész holdudvara Kisebb arányú lakófunkció Meghatározó gazdasági térség FUNKCIONÁLIS TAGOLÓDÁS GAZDASÁGI TERÜLET HASZNÁLATON KÍVÜL LAKÓTERÜLET KÖZLEKEDÉS elhelyezkedés szintterület EGÉSZSÉGÜGY elhelyezkedés Népsűrűség Átszállási lehetőségek HEGYVIDÉKI ZÓNA Alacsony népsűrűség Legjobb környezeti állapot Alacsony gazdasági aktivitás

34 MEGHATÁROZÓ FUNKCIONÁLIS TÉRSÉGEK BUDAPEST ZÓNÁINAK LAKOSSZÁMA Duna menti zóa Belső zóna Átmeneti zóna Elővárosi zóna Hegyvidéki zóna BUDAPEST ZÓNÁINAK A LAKÓTERÜLETRE VETÍTETT NÉPSŰRŰSÉGE lakos Budapest összesen zóna népsűrűsége fő/ha LAKÓTERÜLETI TÉRSÉGEK SŰRŰSÖDÉSEI elhelyezkedés Belső zóna >> szerint legkisebb terület, legnagyobb népsűrűség Átmeneti zóna népsűrűség belső zóna 1/3-a Elővárosi és hegyvidéki zóna népsűrűség a belső zóna 1/6-a, 1/7-e Duna menti zóna legalacsonyabb, a belső zóna 1/13-a szintterület alapján népsűrűség szerint Duna menti zóa Belső zóna Átmeneti zóna Elővárosi zóna Hegyvidéki zóna Budapest összesen

35 MEGHATÁROZÓ FUNKCIONÁLIS TÉRSÉGEK IRODAI, IGAZGATÁSI ÉS BELSŐ KERESKEDELMI- SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETEK Irodaterületek térsége Irodaterületek magterülete Igazgatási területek térsége Csúcs igazgatási területek magterülete Jellemző kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció földszinten Irodai, igazgatási, és belső vegyes munkahelyi területek jellemző térsége

36 MEGHATÁROZÓ FUNKCIONÁLIS TÉRSÉGEK KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ ÉS GAZDASÁGI TÉRSÉGEK Kereskedelmi, szolgáltató területek térsége Kereskedelmi, szolgáltató területek magterületek Gazdasági területek térsége Gazdasági területek térsége Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági területek jellemző magterülete

37 MEGHATÁROZÓ FUNKCIONÁLIS TÉRSÉGEK GAZDASÁGI AKTIVITÁSI TÉRSÉGEK ÉS LAKÓTERÜLETEK Vegyes funkciójú munkahelyi területek térsége Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági területek jellemző magterülete Agglomerációs kereskedelmi szolgáltató területek Munkahelyi területek jellemző térsége Lakóterületek térsége Lakóterületek magterülete Nagy népsűrűségű lakóterületek

38 MEGHATÁROZÓ FUNKCIONÁLIS TÉRSÉGEK GAZDASÁGI AKTIVITÁSI TÉRSÉGEK SZINTTERÜLET ALAPJÁN Kereskedelmi szolgáltató területek Irodaterületek térsége Gazdasági területek magterülete Igazgatási területek térségei Munkahelyi területek jellemző térsége

39 ha MEGHATÁROZÓ FUNKCIONÁLIS TÉRSÉGEK GAZDASÁGI AKTIVITÁSI TÉRSÉGEK A SZINTTERÜLET ALAPJÁN ÉS A LAKÓTERÜLETEK BUDAPEST ZÓNÁINAK FŐ HASZNÁLATI TAGOLÓDÁSA 100% 90% 80% 70% 60% 50% 25% Üzleti 40% terület + közösségi célú területek 30% 20% 20% 8% 4% 20% Kereskedelmi szolgáltató területek Irodaterületek térsége Gazdasági területek magterülete Igazgatási területek térségei Munkahelyi területek jellemző térsége 10% 0% belső zóna átmeneti zóna elővárosi zóna hegyvidéki zóna Duna menti zóna lakóterületek üzleti területek a város működtetési területei Művelési célú területek közösségi célú (intézményi) területek speciális városhasználat területei természetközeli területek (erdők) Használaton kívüli területek

40 SPECIFIKÁLT TÉMÁK

41 MEGHATÁROZÓ KÖZPONTI TÉRSÉGEK KÖZPONTRENDSZER Kialakulási jellemzők Elérhetőség Közlekedési és funkcionális összetettség Jelentőség és szerep értékelése

42 MEGHATÁROZÓ KÖZPONTI TÉRSÉGEK FUNKCIONÁLIS SOKFÉLESÉG TSZT szerinti központok (27 db) + mai közösségi helyszínek Elemzés alapja egymásra fedő területhasználatok száma egymásra fedő területhasználatok súlyozása Elemzés lépései + Lakóterületek Kereskedelmi területek Gazdasági területek Iroda területek Igazgatási területek Egészségügyi területek Oktatási területek Felsőoktatás térsége Kulturális térség Turizmus és vendéglátás térségei Kiváló közösségi közlekedés térségei FUNKCIONÁLIS SOKFÉLESÉG ÉRTÉKELÉS KÖZPONTI ÉS KÖZÖSSÉGI HELYEK

43 KULTÚRA, OKTATÁS, TURIZMUS KULTÚRA OKTATÁS MŰVELŐDÉSI HÁZAK, KÖNYVTÁRAK KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KULTURÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK ÖSSZESEN OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN

44 KULTÚRA, OKTATÁS, TURIZMUS REKREÁCIÓ TURIZMUS TURISZTIKAI LÁTVÁNYOSSÁGOK SÚLYOZOTT SŰRŰSÉGE SZÁLLODA KAPACITÁS SŰRŰSÉGE (FÉRŐHELY) REKREÁCIÓS LÉTESÍTMÉNYEK SŰRŰSÉGE KONFERENCIA TERMEK SŰRŰSÖDÉSE (DB)

45 MEGHATÁROZÓ DUNA MENTI TÉRSÉG A DUNÁRA SZERVEZŐDÖTT VÁROS DUNA << >> EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA Duna menti zóna >> eltérő funkcionális partszakaszok >> alulhasznosítottság

46 TERMÉSZETI KÖRNYEZET Területhasználat vizsgálata Infravörös műholdfelvétel Zöldfelületi elemek vizsgálata Zöldfelületi intenzitás Parkok, játszóterek, erdőterületek elérési távolsága Zöldfelületi ellátottság Biológiailag aktív zöldfelületek aránya és annak változása

47 KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUTKÚRA VÁROSI KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉS TERÜLETI ADATOK - kiszolgálandó >>> a teljes terület 51 %-a - modal-split arány >>> közelítőleg 60%-40% DUNAI ÁTKELÉS fő/nap 120% 80% 100% 70% 60% 80% 50% 40% 60% 30% 40% 20% 10% 20% 0% 0% KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSSEL VALÓ ELLÁTOTTSÁG ELLÁTÁS GYALOGLÁSI TÁVOLSÁG SZERINT A ALAPJÁN általános terület 2% 20% 300 m A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI TÍPUSOK HÁLÓZATI ÉS SZOLGÁLTATÁSI ARÁNYA 75% 40% lakóterület 14% 25% 15% 9% 300 m 500 m METRÓ BUSZ VILLAMOS EGYÉB általános terület 300 m lakóterület 300 m lakóterület 500 m KÖZFORGALMÚ ELLÁTÁS SZÍNVONALÁNAK MINŐSÍTÉSE Kiemelkedő Magas Jó Megfelelő Ellátatlan Ellátás nem igényel HÁLÓZATI, FORGALMI ADATOK - tömegközlekedési útvonal (1100 km) - járműtelepek (132 ha) - metró hálózat (hossz 2%, forgalom 20%) - villamos hálózat (hossz 14%, forgalom 25%) - busz hálózat (hossz 75%, forgalom 40%) - Dunát keresztező forgalom ( fő/nap)

48 KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUTKÚRA KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS, PARKOLÁS HÁLÓZATI, FORGALMI ADATOK km közút,) -700 km főhálózat - csomópontok (1.000 lámpás csomópont, 43 közúti-, 66 vasúti külön szintű kapcsolat) - Dunát keresztező forgalom ( E/nap) DUNAI ÁTKELÉS E/nap PARKOLÁS - közterületi parkolók ( férőhely) - P+R parkolók (4.000 férőhely 6%) évi és évi forgalomterhelés közötti különbözet (1000 E/nap) KÖZÚTI ELLÁTÁS SZÍNVONALÁNAK MINŐSÍTÉSE Kiemelkedő Magas Jó Megfelelő Ellátás nem igényel növekedés csökkenés

49 KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUTKÚRA KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÉS A SZINTTERÜLET ARÁNYA TERÜLETI ADATOK - közterületek aránya (teljes terület 13,8 %-a) - Duna hidak (3,6 km/híd, 1,2km/híd) HÁLÓZATI, FORGALMI ADATOK - hálózat (4.350 km közút, 700 km főhálózat) - csomópontok (1.000 lámpás csomópont, 43 közúti-, 66 vasúti külön szintű kapcsolat) - Dunát keresztező forgalom ( E/nap) PARKOLÁS - közterületi parkolók ( férőhely) - P+R parkolók (4.000 férőhely)

50 SZERZŐK MEGBÍZÓ: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZERZŐTÁRSAIM NEVÉBEN IS KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! és munkatársaik