Nemzetközi jog. Szerkesztette. Kende Tamás Nagy Boldizsár Sonnevend Pál Valki László

Átírás

1 Nemzetközi jog Szerkesztette Kende Tamás Nagy Boldizsár Sonnevend Pál Valki László

2 Kiadja a Wolters Kluwer Hungary Kft. Budapest, Bu da pest, Budafoki út Te le fon: +36 (1) Fax: +36 (1) info-hu@wolterskluwer.com Felelős vezető: Kézdi Katalin, a Wolters Kluwer Kft. ügyvezetője Kiadásért felelős: dr. Krizsán Brigitta A kiadványok szerkesztéséért felelős: dr. Rajházi Mónika Felelős szerkesztő: dr. Szilvási Miklós Műszaki szerkesztés: Wolters Kluwer Hungary Kft. Grafikai tervezés: Wolters Kluwer Hungary Kft. Nyomdai előkészítés: Korrinfo Hungary Kft. Nyomdai munkálatok: AK Nyomda Kft. Felelős vezető: Káldor Gábor ISBN Termékkód: YOV1761 Kiadványaink megvásárolhatóak a shop.wolterskluwer.hu webáruházban. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is. A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3 Nemzetközi jog Szerkesztette Kende Tamás Nagy Boldizsár Sonnevend Pál Valki László Második, átdolgozott kiadás Wolters Kluwer Hungary Budapest, 2018

4 Szerzők: Dunay Pál Hoffmann Tamás Jeney Petra Kajtár Gábor Kardos Gábor Kende Tamás Lattmann Tamás Mink Júlia Nagy Boldizsár Sonnevend Pál Sulyok Katalin Valki László 6/II., 27., 38. fejezet 5., 6/I., 25., 37/I., IV. fejezet és V/E) alfejezet 8/I IX. fejezet 12., 13., 34., 35. fejezet 1., 8/X., 21/I V.,VII., 22., 31. fejezet 11., 14., 15., 16., 20., 29. fejezet 7., 21/V VII., 26., 28., 37/II III. fejezet, V/A) V/D) alfejezet, VI VII. fejezet 21/V., VII. fejezet 9., 17., 18., 19., 24., 30., 32/I. és III. fejezet 10., 23., 32/II. fejezet 20. fejezet 2., 3., 4., 33., 36. fejezet Szerkesztette: Kende Tamás Nagy Boldizsár Sonnevend Pál Valki László A borítón megjelenő kép Sebastião Salgado: Antarctica című alkotása. Második, átdolgozott kiadás Dunay Pál, Hoffmann Tamás, Jeney Petra, Kajtár Gábor, Kardos Gábor, Kende Tamás, Lattmann Tamás, Mink Júlia, Nagy Boldizsár, Sonnevend Pál, Sulyok Katalin, Valki László, Budapest, 2018 Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2018 Sebastião Salgado

5 Tartalomjegyzék Előszó I. RÉSZ A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA, TÖRTÉNETE, SAJÁTOSSÁGAI 1. fejezet A nemzetközi jog fogalma, története I. A nemzetközi jog fogalma II. A nemzetközi jog története A) Az ókor B) A középkor C) Az újkor A felfedezések korától a francia forradalomig A francia forradalomtól az első világháborúig A két világháború között A második világháborútól a hidegháború végéig A hidegháború óta eltelt időszak fejezet A nemzetközi jog sajátosságai I. A nemzetközi jog természete A) A természetjogi szemlélet B) A pozitivista akarati szemlélet C) A normativista-neopozitivista szemlélet D) A szociológiai-politológiai szemlélet II. A nemzetközi jog és a belső jog eltérő sajátosságai III. A nemzetközi jog szankciórendszere A) Jog és szankció B) A nemzetközi jogi szankció három alaptípusa C) A szankcióalkalmazás jellemzői a gyakorlatban Tényszerű következmény, nem jogkövetkezmény Politikai feszültséget kelt Alkalmazóját veszteségek érik

6 6 Tartalomjegyzék 4. Erőviszonyoktól függ Inkább befolyásoló, mint kényszerítő tényező Az alkalmazás csekély valószínűsége Az együttműködési készség csökkenése IV. A nemzetközi jog funkciói A) Az emberek rendezett együttélésének biztosítása B) A nemzetközi rend védelme, stabilizálása C) Az államok egyenlőtlenségének ellensúlyozása D) A nemzeti jogrendszerek összekapcsolása E) A politikai kultúra közvetítése F) A nemzetközi döntéshozatal és jogalkotás szabályozása G) A nemzetközi konfliktusok megoldásának elősegítése II. RÉSZ ÖNRENDELKEZÉS, SZUVERENITÁS, ÁLLAM 3. fejezet A népek önrendelkezési joga I. Az önrendelkezési jog kialakulása II. Az önrendelkezési jog tartalma III. Önrendelkezési jog és az uti possidetis elve IV. Az önrendelkezési jog mai szerepe fejezet Az állam szuverenitása I. A szuverenitás fogalmának kialakulása II. A szuverenitás mai tartalma III. A szuverén államok jogi egyenlősége IV. Szuverenitás a kölcsönös függések globális rendszerében fejezet A nemzetközi jog alanyai I. Az állam II. Az állam alkotóelemei III. A nemzetközi jog további alanyai A) Nemzetközi szervezetek B) Természetes személyek C) Jogi személyek D) A Szentszék E) Máltai Lovagrend, Vöröskereszt F) Népek és nemzeti felszabadító mozgalmak

7 Tartalomjegyzék 7 6. fejezet Az állam keletkezése, megszűnése és az államutódlás I. Az állam keletkezése és megszűnése II. Az államutódlás A) Az államutódlás fajtái B) A nemzetközi jogi szabályozás fejezet Az államok és a kormányok elismerése I. Államelismerés A) Az államelismerés formái B) Az államelismerés joghatásai C) Az elismerési kötelezettség, illetve tilalom II. A kormányok elismerése III. Összefüggések az állam- és a kormányelismerés között III. RÉSZ A NEMZETKÖZI JOG FORRÁSAI ÉS VISZONYUK A BELSŐ JOGHOZ 8. fejezet A nemzetközi jog forrásai I. Bevezetés A) A nemzetközi jog forrásai általában B) A nemzetközi jog forrásai a Nemzetközi Bíróság Statútumában II. A nemzetközi szokásjog A) A nemzetközi szokásjog lényege B) Az államok gyakorlata Időbeliség Egységesség és folytatólagosság Hogyan ismerhető meg az állami gyakorlat? C) Az opinio juris Általában Tiltakozás és hozzájárulás D) Új szokásjogi szabály kialakulása E) Regionális és helyi szokás III. Általános jogelvek IV. A nemzetközi jog egyéb forrásai A) Egyes nemzetközi szervezetek egyes határozatai B) Egyoldalú aktusok (cselekmények vagy és cselekvéstől tartózkodás)

8 8 Tartalomjegyzék V. Kisegítő eszközök A) Bírói döntések B) Tudós szerzők VI. A jogforrások megkülönböztetése jus cogens és jus dispositivum kötelezettségek VII. A jogforrások megkülönböztetése: az erga omnes és az inter partes jogok, illetve kötelezettségek VIII. Relatív szerkezet, objektivizálódás és objektív rezsimek IX. A jogforrási hierarchia kérdése X. A nemzetközi soft law A) A soft law fogalmának kétféle meghatározása B) A puha jog (puha rendelkezések) C) A puha megegyezések D) A puha jog és a puha megegyezések érvényesülése fejezet A nemzetközi szerződések joga I. A szerződések térhódítása a szokásjoggal szemben II. A szerződési jog kodifikációja III. A nemzetközi szerződés meghatározása, megnevezése IV. A szerződéskötési eljárás A) Előzetes tárgyalások, a tárgyalások alapját képező szöveg keletkezése B) Meghatalmazás C) Tárgyalások D) Parafálás E) A kötelezőként elismerés módozatai F) A hatálybalépés további feltételei G) A letéteményes és beiktatás a főtitkárnál V. Pacta sunt servanda, a szerződés hatálya és a harmadik államok helyzete VI. A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások A) A fenntartás célja, fogalma B) A fenntartás jogi hatása C) Kifogás a fenntartással szemben D) A fenntartás korlátai VII. A szerződések értelmezése A) A szerződésértelmezés módszerei B) Az értelmezés alanyai C) Többnyelvű szövegek D) Az időben változó jelentés VIII. Szerződésmódosítás, a szerződések megváltoztatása

9 Tartalomjegyzék 9 IX. A szerződések megszűnése A) A szerződés megszűnése a felek akarata alapján Idő eltelte vagy esemény bekövetkezése Felmondás A felek egyetértése és a desuetudo Új szerződés megkötése B) A teljesítés C) Szerződések megszűnése a felek akaratától függetlenül A felek számának lecsökkenése Lehetetlenülés Lényeges szerződésszegés A körülmények alapvető megváltozása Diplomáciai és konzuli kapcsolatok megszakítása, államutódlás, háború X. A szerződések érvénytelensége A) Semmisségi okok Kényszer Jus cogensbe ütközés B) Megtámadási okok A szerződéskötésre vonatkozó belső jogi szabály szemmel látható megsértése A meghatalmazás túllépése Tévedés Megtévesztés Megvesztegetés XI. A szerződés érvénytelensége, megszűnése és felfüggesztése esetén követendő eljárás és a joghatások XII. A nemzetközi szervezetek szerződéseinek jogát kodifikáló évi egyezmény fejezet A belső jog és a nemzetközi jog viszonya I. Bevezetés II. A monizmus és a dualizmus A) A monizmus A radikális monizmus A mérsékelt monizmus B) A dualizmus A radikális dualizmus A mérsékelt dualizmus I II. A nemzetközi jog nézőpontja: a normatív helyzet

10 10 Tartalomjegyzék IV. A belső jog nézőpontja: a nemzetközi jog alkalmazása a belső jogban A) A nemzetközi jog megjelenítése a belső jogban B) Rangviszonyok a belső jogban V. A magyar jogrendszer és a nemzetközi jog A) A nemzetközi jog magyar joggá válása Az általános nemzetközi jog a magyar jogban A nemzetközi szerződések belső joggá válása B) Rangviszonyok a magyar jogban A szokásjog és az általános jogelvek A nemzetközi szerződések és a belső jog rangviszonyai Eljárási kérdések a rangviszonyok érvényre juttatása során VI. Az uniós jog és a magyar jog IV. RÉSZ A JOGHATÓSÁG, MENTESSÉG A JOGHATÓSÁG ALÓL, A DIPLOMÁCIAI ÉS A KONZULI JOG 11. fejezet A joghatóság I. A joghatóság szerepe a nemzetközi jogban II. Jogalkotási, jogalkalmazási és végrehajtási joghatóság A) Jogalkotási joghatóság B) Végrehajtási joghatóság C) Jogalkalmazási joghatóság III. Büntető, közigazgatási és polgári jogi joghatóság A) A büntető joghatóság Területi joghatóság (ad 1 2.) Személyi joghatóság (ad 3.) A passzív személyiség elve (ad 4.) A védelmi elv (ad 5 6.) Az univerzális joghatóság elve (ad 7.) B) Közigazgatási, versenyjogi, adójogi joghatóság Közigazgatási jog általában Versenyjog Adózás A fogyasztóvédelmi joghatóság C) Polgári jogi joghatóság

11 Tartalomjegyzék fejezet Az államimmunitás I. Az immunitás fogalma, kialakulása és fajtái A) Fogalom, kialakulás Elméleti alapok Az államimmunitás tág értelmezése a században Az immunitás szűkülése: a funkcionális immunitás B) Az immunitás fajtái C) Államimmunitás kontra egyéni büntetőjogi felelősség II. Az államimmunitás A) Az állam fogalma az immunitás összefüggésében B) Az államimmunitás alóli kivételek C) Az immunitásról való lemondás D) Immunitás és végrehajtás III. Állam- és kormányfők, külügyminiszterek immunitása A) Hivatalban lévő állam- és kormányfők, illetve külügyminiszterek immunitása B) Volt állam- és kormányfők, illetve külügyminiszterek immunitása C) Egyéb állami vezetők immunitása IV. Egyéb speciális státusok és az azokkal járó mentességek A) Diplomáciai és konzuli mentesség B) Különleges diplomáciai missziók C) Az ENSZ kiváltságai és mentességei D) Az ENSZ szakosított intézményeinek kiváltságai és mentességei E) Az államok univerzális nemzetközi szervezetekben való képviselete F) A nemzetközileg védett személyek, valamint a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények fejezet A diplomáciai és a konzuli jog I. A diplomáciai jog A) A diplomáciai kapcsolatok története, jelentősége B) A diplomáciai jog forrásai C) A diplomáciai kapcsolatok felvétele és megszűnése D) A diplomáciai képviselet személyzete és feladatköre E) A diplomáciai könnyítések, kiváltságok, mentességek A kiváltságok és mentességek természete A képviselet helyiségeinek sérthetetlensége A diplomáciai menedékjog A diplomáciai poggyász és a szabad érintkezés egyéb módjai A diplomaták személyéhez fűződő mentességek A vagyontárgyakhoz kapcsolódó mentességek Lobogó- és címerhasználat, egyéb kiváltságok és könnyítések Lemondás a mentességről

12 12 Tartalomjegyzék II. A konzuli jog A) A konzuli kapcsolatok története, jelentősége, forrásai B) A konzuli kapcsolatok létesítése és a konzuli képviselet személyzete A konzuli kapcsolatok létesítése A konzuli képviselet személyzete C) A konzuli képviselet feladatköre D) A konzuli könnyítések, kiváltságok, mentességek A konzuli képviseletre vonatkozó könnyítések A konzuli képviseletre vonatkozó kiváltságok A konzuli képviseletre vonatkozó mentességek A konzuli képviselőkre vonatkozó mentességek A kiváltságok és mentesség kezdete és vége, lemondás a mentességről E) Konzuli védelem a magyar és az uniós jogban V. RÉSZ A TERÜLET ÉS HASZNÁLATA 14. fejezet Az állam, az államterület és az államhatárok I. Állam, államterület II. Államterületnek nem minősülő területek III. Államhatárok A) A nemzetközi jog és az államhatárok IV. Az államterület megszerzése A) Szárazföldi terület és államterület B) Hogyan szerzi meg az állam a saját területét? C) Hogyan szerzi meg az állam más államok területét? D) Területszerzés a 21. században fejezet A tengerek és a sarkvidékek I. A tengerjog A) Az alapvonal B) A belvizek C) A szigetközi tenger D) A parti tenger E) A nemzetközi tengerszorosok F) A nemzetközi tengeri csatornák G) A nemzetközi vizek H) A csatlakozó övezet I) A kizárólagos gazdasági övezet J) A kontinentális talapzat

13 Tartalomjegyzék 13 K) A nyílt tenger A szabad halászat A hajóátvizsgálási jog A kalózkodás A rabszolga-kereskedelem Az illegális műsorszórás Az üldözés joga Hajózási balesetek a nyílt tengeren Nyílt tengeri hajótörések A tengerfenék kincseinek kiaknázása, a mélytengeri tengerfenék II. A sarkvidékek fejezet A légtér I. A légtér meghatározása és jogi helyzete II. A nemzetközi polgári repülésről szóló évi chicagói egyezmény III. A kétoldalú megállapodások rendszere fejezet A folyók I. A folyók jogi szabályozásának története II. A Dunára vonatkozó szabályok A) A belgrádi Duna-egyezmény B) Szófiai egyezmény a Duna védelméről C) Magyarország egyéb vízügyi egyezményei III. A vízfolyások nem hajózási célú használatának szabályozása IV. A Bős Nagymaros-ügy fejezet A világűr I. A világűr-tevékenység története II. A világűrjog intézményrendszere és az alapszerződések III. A világűrjog fő csomópontjai A) Szuverenitás vagy nemzetköziesítés? Elhatárolás, joghatóság, geoszinkron pálya B) Békés felhasználás C) Távérzékelés és közvetlen műholdas műsorszórás Távérzékelés Műholdas közvetlen műsorszórás D) Biztonság az űrben Az űrhajósok mentése, az objektumok visszaszolgáltatása Környezetszennyezés a világűrben Nukleáris erőforrások használata

14 14 Tartalomjegyzék E) Regisztráció és űrfelelősség F) A Hold-megállapodás G) Kitekintés fejezet Az emberiség egészének javát szolgáló területek, erőforrások I. Az emberiség közös öröksége A) Az emberiség közös örökségének tárgyai B) Az emberiség közös örökségének doktrínája A hozzáférés feltételei A használat szabályai Az EKÖ kiaknázásából fakadó hasznok és előnyök megosztása C) A mélytengerfenéki bányászat és az ökoszisztémák megőrzése II. Az emberiség közös ügye III. A világörökség fejezet A környezetvédelem I. A környezetvédelmi szabályozás története II. A nemzetközi környezetvédelem szervezeti keretei A) UNEP B) GEF: Globális Környezeti Alap C) A felek konferenciája D) IPCC III. A nemzetközi jog forrásai a környezetvédelmi szabályozásban és a szabályozás technikái A) Szerződési jog Keretegyezmények Mellékletek, listák Jegyzőkönyvek B) Szokásjog IV. A szabályozás területei A) Az atmoszféra védelme B) Az ózonpajzs védelme C) Éghajlatváltozás A kiotói jegyzőkönyv A párizsi globális éghajlatváltozási megállapodás D) A világűr környezetvédelme E) A tengeri környezet védelme A tengerszennyezés A tengeri élővilág védelme F) Az Antarktisz környezetvédelme

15 Tartalomjegyzék 15 G) A fauna és a flóra védelme Egyes fajták védelme Az állatok és növények élőhelyeinek védelme Az állatokat vándorlásuk során védő egyezmények A veszélyeztetett fajokkal folytatott kereskedelem korlátozása A biológiai sokféleség védelme H) A különösen veszélyes tevékenységek A veszélyes hulladékok kezelése Ipari balesetek VI. RÉSZ AZ EGYÉN HELYZETE 21. fejezet Univerzális és regionális emberi jogok I. Az emberi jogok csoportjai II. Természetjogi felfogás, univerzalizmus, kulturális relativizmus III. A nemzetközi jogi védelem jellemzői IV. Az emberi jogi szerződések sajátosságai A) Fenntartások tételének korlátozottsága B) A szerződésértelmezés C) Az emberi jogok korlátozhatósága D) A felmondás E) A végrehajtás ellenőrzésére szolgáló mechanizmusok V. Emberi jogok védelme az ENSZ keretében A) Az ENSZ Alapokmánya B) Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata C) Az ENSZ emberi jogi intézményei Emberi Jogok Bizottsága ( ) Emberi Jogi Tanács (2006 ) Emberi jogi főbiztos D) Az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi egyezmények E) Végrehajtási mechanizmusok F) A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya G) A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya H) A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma VI. A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalma

16 16 Tartalomjegyzék VII. Az emberi jogok regionális védelme A) Az európai védelem Európa Tanács Az emberi jogok európai egyezménye Az Emberi Jogok Európai Bírósága A kínzás, a megalázó vagy embertelen bánásmód és büntetés megelőzésére szolgáló európai egyezmény Az európai szociális karta B) Az emberi jogok amerikai védelme C) Az emberi jogok afrikai védelme fejezet A kisebbségek nemzetközi jogi védelme I. A védelem tárgya és alapelvei II. A védelem történeti előzményei III. Az ENSZ által nyújtott védelem IV. Az Európa Tanács két egyezménye V. A strasbourgi esetjog fejezet Állampolgárság, idegenjog I. A természetes személyek állampolgársága A) Az állampolgárság szabályozása: belső jogi vagy nemzetközi jogi kompetencia? B) Az állampolgárság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó elvek Az állampolgárság megszerzésének lehetséges esetei A többes állampolgárság kérdése Az állampolgárság elvesztése II. A jogi személyek honossága III. A külföldiekkel szembeni bánásmód szabályai Nemzeti bánásmód versus nemzetközi minimum standard A diplomáciai védelem fejezet A menekültjog I. Fogalmak, nagyságrend, keletkezés II. Egyetemes és regionális védelmi kategóriák III. A menekültjog alapelvei IV. A genfi egyezmény kulcsfogalmai A) Az üldözés és a védelem B) Az üldözés öt oka C) A jól megalapozott félelem

17 Tartalomjegyzék 17 D) Az eljárás és az elismert menekült jogai E) A menekültstátus megszűnése F) Kizárás a menekülteknek járó védelemből V. A kiegészítő védelem VI. Belső menekültek VII. Összefoglalás fejezet Nemzetközi büntetőjog I. A nemzetközi büntetőjog fogalma II. A nemzetközi büntetőjog története III. Nemzetközi bűncselekmények A) Háborús bűncselekmények B) Emberiesség elleni bűncselekmények C) Népirtás D) Agresszió IV. Transznacionális bűncselekmények A) Kalózkodás B) Terrorizmus V. A nemzetközi büntetőjog intézményrendszere A) Az eseti (ad hoc) nemzetközi büntetőtörvényszékek B) A Nemzetközi Büntetőbíróság C) Hibrid nemzetközi büntetőtörvényszékek D) A nemzeti bíróságok szerepe a nemzetközi büntetőjog érvényesítésében VI. A felelősségre vonás alternatív megközelítése VII. RÉSZ NEMZETKÖZI SZERVEZETEK 26. fejezet Az Egyesült Nemzetek Szervezete I. Az ENSZ létrehozása és mai szerepe II. Az ENSZ céljai, működésének elvei és az ENSZ-család III. Tagság az ENSZ-ben A) A tagság létrejötte B) A tagság felfüggesztése és megszűnése IV. Az ENSZ fő szervei A) A Közgyűlés B) A Biztonsági Tanács C) A Titkárság

18 18 Tartalomjegyzék D) A Gazdasági és Szociális Tanács E) A Gyámsági Tanács F) A Nemzetközi Bíróság V. Az ENSZ reformjának kérdése fejezet A NATO I. A NATO létrejötte, változása II. A washingtoni szerződés A) A kollektív önvédelem B) A szerződés hatálya C) Tanácskozási kötelezettség D) Haderő-fejlesztési kötelezettség E) A szerződéshez való csatlakozás III. A NATO szervezete A) Polgári szervek B) Katonai szervek fejezet Az Európa Tanács I. Az Európa Tanács létrejötte, tagsága II. Az Európa Tanács céljai és eszközei III. Az Európa Tanács intézményei és működése A) A Miniszteri Bizottság B) A Parlamenti Közgyűlés C) Egyéb intézmények fejezet Nemzetközi gazdasági szervezetek, nemzetközi gazdasági jog I. Bevezető II. Nemzetközi kereskedelmi jog A) Az első nemzetközi kereskedelmi szervezetek B) A WTO Tagság, felépítés, szervezetrendszer A GATT 1994 és a multilaterális árukereskedelmi egyezmények A szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonzatairól szóló megállapodás (TRIPS) A kereskedelempolitikai felülvizsgálati mechanizmus (TPRM) Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről (SCM) A vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés (DSU)

19 Tartalomjegyzék 19 C) Az árukereskedelmet szabályozó nemzetközi megállapodások A nyers- és alapanyagok kereskedelmének szabályozása Egyes speciális termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó szabályozás III. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) A) Előzmények B) Az OECD szervezete C) Az OECD tevékenysége D) Az OECD szabályozási tevékenysége egyes gazdaságpolitikai területeken Adózás Fizetések liberalizációja Korrupció elleni harc IV. Beruházásvédelem A) A modern beruházásvédelmi jog kialakulása A külföldi tulajdonnal való bánásmód Nemzetközi szerződések a beruházásvédelem területén B) A beruházásvédelmi egyezmények tartalma C) A beruházási egyezmények vitarendezési mechanizmusai D) Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség V. Nemzetközi pénzügyi jog A) Nemzetközi Valutaalap (IMF) Az IMF célja és tevékenysége Az IMF szervezete Hitelkeretek Az IMF pénzügyi forrásai Különleges lehívási jogok (SDR) B) Világbank Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) Nemzetközi Fejlesztési Egyesület (IDA) Globális Környezeti Alap (GEF) és egyéb vagyonkezelő alapok VIII. RÉSZ A FELELŐSSÉG ÉS A BÉKÉS VITARENDEZÉS 30. fejezet Az államok és a nemzetközi szervezetek felelőssége I. A nemzetközi felelősség mint a jogérvényesítés eszköze II. Kodifikációtörténet III. Az objektív felelősségi elmélet IV. Az államfelelősség elméletének elemei

20 20 Tartalomjegyzék A) A felelősség keletkezése Kötelezettségszegés Betudás az államnak A jogsértést kizáró körülmények A kógens norma hatása Az okozatiság és a kár B) A felelősség tartalma, a jogszerű állapot helyreállításának a kötelezettsége A jogsértés abbahagyása és a folyamatos teljesítés kötelezettsége A jóvátétel C) A felelősség felhívása a sértett és a felelős állam szerepe az eljárásban A sértett állam és a felelősség felhívására jogosult egyéb államok Eljárás a felelősség felhívása során D) A felelősség önkéntes vállalása és a teljesítésre késztetés (ellenintézkedés) V. A nemzetközi szervezetek felelőssége fejezet A vitarendezés nem bírói útjai I. A viták békés rendezésének alapnormája II. A diplomáciai eljárások III. A nemzetközi szervezetek eljárásai fejezet Választottbíráskodás és a Nemzetközi Bíróság I. Bevezetés II. A választottbíráskodás A) A választottbíráskodás mibenléte és fejlődése a nemzetközi jogban B) A választottbíróságok összetétele és eljárása C) A legfontosabb intézményes választottbíróságok III. A Nemzetközi Bíróság A) Előzmények B) Funkciói, szervezete Funkciói Szervezete C) A peres eljárás A joghatóság Pergátló kifogások Ideiglenes intézkedés A per írásbeli szakasza A szóbeli tárgyalás

21 Tartalomjegyzék Beavatkozás a perbe Távolmaradás D) Az ítélet E) A tanácsadó vélemény F) A Nemzetközi Bíróság megítélése IX. RÉSZ AZ ERŐSZAK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI 33. fejezet Háború, erőszak, agresszió I. Háború, erőszak, agresszió II. Az 1945 előtti jogi helyzet III. A fegyveres erőszak és az agresszió fogalma, tényállásai A) Az erőszak fogalma B) Az agresszió fogalma C) Az agresszió tényállásai Támadás, megszállás, annexió Államterület bombázása vagy ellene más fegyver használata Kikötő vagy tengerpart fegyveres blokádja Fegyveres erők megtámadása Más államok területén jogszerűen tartózkodó fegyveres erők jogellenes használata Terület átengedése agresszió végrehajtására Fegyveres bandák, csoportok, önkéntesek, zsoldosok küldése D) Egyéb értelmezési kérdések fejezet Az egyéni és kollektív önvédelem joga I. Egyéni önvédelem A) Az önvédelem természetes joga B) Az önvédelem alapfeltétele: a fegyveres támadás A mennyiségi tényező A minőségi tényező C) Az arányosság és szükségesség követelménye D) Az önvédelmi jog időbeli terjedelme E) Az önvédelmi jog térbeli terjedelme F) A Biztonsági Tanács szerepe G) Vitatott önvédelmi helyzetek II. Kollektív önvédelem A) A kollektív önvédelem joga B) A kollektív önvédelem feltételei

22 22 Tartalomjegyzék 35. fejezet A kollektív biztonság rendszere és a békefenntartás I. Az ENSZ és a fegyveres erőszak alkalmazása a VII. fejezet alapján A) A kollektív biztonság rendszere Az ENSZ központi haderejének kérdése A rendszer működésképtelensége, későbbi reaktiválódása II. Felhatalmazások államoknak és államok csoportjainak A) A kollektív biztonsági rendszer viszonya az önvédelem jogához B) A helyzet meghatározása C) A béke veszélyeztetése, megszegése, az agresszió A béke veszélyeztetése A béke megszegése Az agresszió D) A kényszerítő intézkedések elrendelése Fegyveres erő alkalmazásával nem járó intézkedések Fegyveres erő alkalmazásával járó intézkedések E) A Közgyűlés szerepe, a BT és a Nemzetközi Bíróság viszonya III. Fegyveres erőszak alkalmazása a békefenntartó műveletek során A) ENSZ-békefenntartás és az erőszak alkalmazása A békefenntartás természete A békefenntartás története B) Regionális békefenntartás és az erőszak alkalmazása A regionális szervezetek és megállapodások szerepe Regionális szervezetek igénybevétele fejezet Az erőszak és az önvédelem vitatott kérdései I. Preventív háború, preemptív önvédelem II. A humanitárius intervenció III. Legális és legitim erőszak fejezet A nemzetközi humanitárius jog I. A nemzetközi humanitárius jog kialakulása II. A nemzetközi humanitárius jog jogforrási rendszere A) A genfi egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyveik B) Egyéb nemzetközi szerződések C) Nemzetközi szokásjog D) Az államok belső jogának szerepe III. A nemzetközi humanitárius jog alapelvei IV. Nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres konfliktusok V. A humanitárius jog által biztosított védelem A) Személyek védelme B) Hadifoglyok védelme

23 Tartalomjegyzék 23 C) Polgári személyek védelme D) Polgári javak védelme Fogalom Általános védelem Különleges védelem E) A megszállás joga VI. A nemzetközi humanitárius jog működésének biztosítása A) Belső és külső ellenőrzés B) Büntetőjogi eszközök VII. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága fejezet Fegyverzetkorlátozás I. A fegyverzetkorlátozás fogalma, alapjai II. A nukleáris fegyverek korlátozása A) Az atomsorompó-szerződés B) A nukleáris fegyverek teljes betiltása C) A nukleáris kísérleti robbantások betiltása D) Atomfegyvermentes övezetek E) Szovjet/orosz amerikai fegyverzetkorlátozás F) A nukleáris fegyverek használatának jogszerűsége/jogellenessége III. Egyéb tömegpusztító fegyverek korlátozása IV. Humanitárius célú fegyverzetkorlátozás A) A gyalogsági aknák betiltása B) A kazettás bombák betiltása V. Regionális fegyverzetkorlátozás Európában A) A hagyományos fegyveres erők korlátozásának sikere és csődje B) A Nyitott égbolt szerződés Névmutató Tárgymutató Fontosabb szerződések és dokumentumok Jogesetek jegyzéke Az Állandó Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Bíróság hivatkozott ügyei Az Emberi Jogok Európai Bíróságának hivatkozott ügyei Nemzetközi büntető bíróságok hivatkozott ügyei Választottbíróságok hivatkozott ügyei Hivatkozott irodalom jegyzéke

24

25 Előszó Könyvünk második kiadása négy évvel követi az elsőt. A felújítást nem csak a nyomtatott példányok elérhetetlenné válása indokolta, hanem a nemzetközi jogi egyre gyorsabban változó tájképe is. A 2014-ben megjelent első kiadás kereken hat évtizeddel követte az Eötvös Loránd korábban Pázmány Péter Tudományegyetem Nemzetközi Jogi Tanszékén legutóbb készült önálló tankönyvet. A hatvanas évek elejétől kiadott, többszerzős tankönyveket minden magyarországi jogi karon használták. A rendszerváltozás után a karok önálló tankönyveket adtak hallgatóik kezébe, így az ELTE a brit Malcolm N. Shaw monográfiáját és az ahhoz készített, a magyar vonatkozásokat is feldolgozó Olvasókönyvet. Néhány éve úgy döntöttünk, hogy, mi, akik évtizedek óta együtt tanítunk, öt egykori munkatársunk, illetve tanítványunk közreműködésével kínálunk egy, az ELTE mesterszintű jogászképzésében és reményeink szerint azon túl, a nemzetközi jogi szakmai életben is hasznosítható, a hazai szempontokat kiemelten figyelembe vevő nemzetközi jogi művet, amely a fősodorba tartozó, itthon elérhető nemzetközi jogi tankönyvektől valamelyest eltér, azoknál több figyelmet szentel a nemzetközi jog mögött munkáló politikai, társadalmi, gazdasági folyamatokra. Az volt a célunk, hogy bemutassuk a nemzetközi jog fejlődésének legújabb fejleményeit is. Mitől új egy tankönyv? Egyfelől attól, hogy a közelmúlt eseményeire is reflektál, az olvasó tehát egyaránt megtalálja benne az Emberi Jogok Európai Bírósága friss ítéleteit vagy a Biztonsági Tanács legújabb döntéseit. Másfelől attól, hogy azokra a korunkat jellemző kérdésekre is kitér, amelyekre még nincs kikristályosodott szakmai válasz, de amelyekkel végzett hallgatóinknak a gyakorlatban találkozni fognak, legyen szó mondjuk a menekültek visszaküldésének tilalmáról vagy a terrortámadások elleni védekezés megengedett és tiltott eszközeiről. A többszerzős kötetek az egyszerzősökkel szemben előnyben és egy kicsit hátrányban vannak. Előnyük, hogy nem igényelnek polihisztorokat, hiszen minden fejezet szerzője az adott témát kutató és oktató szakember, aki nem egy meghatározott fe - jezet megírása kedvéért mélyül el az anyagban. Hátrányuk ugyanakkor az egyes fe jezetek gondolatmenetének, stílusának különbözősége. A szerkesztők mindent elkö-

26 26 Előszó vettek ugyan annak érdekében, hogy közelítsék a szerzők nyelvezetét, az egyéni hangvételen azonban nem akartak változtatni, és tiszteletben tartották a szerzői szuverenitást is. Természetesnek vették ugyanis azt, hogy a tíz közreműködő nemzetközi jogász több kérdésben eltérő nézeteket vall. A második kiadás valamennyi fejezete tükrözi az elmúlt fél évtized fejleményeit, hiszen a kéziratot 2018 szeptember elején zártuk le. Néhány témakört (például az Egyesült Nemzetek Szervezetét) bővebben, másokat (például a tengerjogot vagy a környe zetvédelmi jogot) hangsúlyeltolódásokkal mutatunk be, s olykor rövidítettük is a szö veget. Ez a könyv elsősorban tankönyv, ezért csak a legfontosabb utalásokat tettük lábjegyzetbe, a teljesebb értékű szakmai, tudományos apparátust a terjedelmi korlátokra tekintettel elhagytuk. Az egyes kérdések iránt érdeklődőket gazdag irodalomjegyzék, jogesetmutató, tárgy- és névmutató segíti a továbblépésben. Bízunk abban, hogy a könyv tömör, strukturált és ábrákkal, valamint keretbe foglalt információkkal kiegészített szövege feleslegessé teszi a diákok körében gyakorta felbukkanó, de mindig csupán részismereteket nyújtó kivonatokat. Nincs hibátlan tankönyv. Kollégáinkat és diákjainkat továbbra is bíztatjuk, hogy osszák meg velünk bírálatukat, javaslataikat. Ha ezt a második kiadást is olyan érdeklődéssel fogadják, mint az ELTE nívódíját elnyert elsőt, akkor néhány év múlva megjelenhet a visszajelzéseket figyelembe vevő harmadik kiadás szeptember 1. Kende Tamás, Nagy Boldizsár, Sonnevend Pál, Valki László

27 I. RÉSZ A nemzetközi jog fogalma, története, sajátosságai 1. fejezet A nemzetközi jog fogalma, története 2. fejezet A nemzetközi jog sajátosságai

28

29 1. fejezet A nemzetközi jog fogalma, története I. A nemzetközi jog fogalma II. A nemzetközi jog története... 33

30