METHYLCELLULOSUM. Metilcellulóz

Átírás

1 Methylcellulosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur METHYLCELLULOSUM Metilcellulóz 01/2008:0345 javított 6.3 [ ] DEFINÍCIÓ Részlegesen O-metilezett cellulóz. SAJÁTSÁGOK Küllem: fehér, sárgásfehér vagy szürkésfehér por, illetőleg szemcsék. A szárított anyag nedvszívó. Oldékonyság: forró vízben, acetonban, vízmentes etanolban és toluolban gyakorlatilag nem oldódik. Hideg vízben kolloid oldatot képezve oldódik. AZONOSÍTÁS A. 1,0 g anyagot főzőpohárba mért 100 ml R víz felületén egyenletesen eloszlatunk. A pohár felső részét szükség esetén kíméletesen ütögetjük annak érdekében, hogy a felületen egyenletes réteg keletkezzék. 1-2 perc állás után a poranyag a felületen összefüggő réteget képez. B. 1,0 g anyagot 100 ml forrásban levő R vízben egyenletesen eloszlatunk. A keveréket 25 mm hosszú fémpálcikával ellátott mágneses keverővel kevertetjük: pép keletkezik, és a részecskék nem oldódnak fel. A pépet 5 C-ra lehűtjük, és mágneses keverővel kevertetjük: tiszta vagy enyhén zavaros oldat keletkezik, amelynek sűrűsége a viszkozitás mértékétől függ. C. Az "Azonosítás" B pontjában kapott oldat 0,1 ml-ét R tömény kénsav 90 %m/m-os oldatának 9 ml-ével összerázzuk. A folyadékot pontosan 3 percig vízfürdőben melegítjük, majd jeges vízben azonnal lehűtjük; ezután óvatosan 0,6 ml 20 g/l R ninhidrin oldattal elegyítjük, összerázzuk, majd 25 C-on állni hagyjuk: vörös színeződés észlelhető. E szín 100 percen belül nem változhat bíbor színűre.

2 Methylcellulosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur D. Az "Azonosítás" B pontjában kapott oldat 2-3 ml-ét vékony rétegben üveglapra visszük. A víz elpárolgása után összefüggő, tiszta film képződik. E. Az "Azonosítás" B pontjában kapott oldat pontosan 50 ml-ét főzőpohárba mért pontosan 50 ml R vízhez adjuk, és az oldatba hőmérőt merítünk. Az oldatot fűthető mágneses keverővel kevertetjük, a hőmérsékletet 2 5 C/perc ütemben emelve. Meghatározzuk azt a hőmérsékletet, amelynél az oldat zavarossága növekedni kezd; ezt a hőfokot flokkulációs hőmérsékletnek nevezzük; értéke 50 C felett legyen. VIZSGÁLATOK S oldat. A vizsgálandó anyag 1,0 g szárított anyagnak megfelelő mennyiségét 50 g, 90 C-os R szén-dioxid-mentes vízhez keverjük. A keveréket hagyjuk lehűlni, R szén-dioxid-mentes vízzel 100 g-ra kiegészítjük, és az anyag teljes oldódásáig keverjük. Ezután az oldatot 2-8 C-on 1 órán át állni hagyjuk, és ezután végezzük el "Az oldat külleme" vizsgálatot. Az oldat külleme. Az S oldat opálossága nem lehet erősebb, mint a III. számú összehasonlító szuszpenzióé (2.2.1). Színe nem lehet erősebb, mint az S 6 szín mértékoldaté (2.2.2, II. módszer). ph (2.2.3): 5,0 8,0. A "Látszólagos viszkozitás" pontban leírtak szerint készített oldatot vizsgáljuk. A ph értékét az érzékelő behelyezése után 5 0,5 perccel olvassuk le. Nehézfémek (2.4.8/F): legfeljebb 20 ppm. Az anyag 1,0 g-ját vizsgáljuk. Az összehasonlító oldatot 2 ml R ólom mértékoldattal (10 ppm Pb) készítjük. Szárítási veszteség (2.2.32): legfeljebb 5,0%. Az anyag 1,000 g-ját szárítószekrényben 105 C-on 1 órán át szárítjuk. Szulfáthamu (2.4.14): legfeljebb 1,5%. Az anyag 1,0 g-ját vizsgáljuk. A FELHASZNÁLÁST BEFOLYÁSOLÓ SAJÁTSÁGOK Az alábbiakban tájékoztatás található azokról a sajátságokról, amelyeket a segédanyagként használt anyag egy vagy több funkciójának fontos, ellenőrző paramétereként tartanak számon (lásd az általános fejezetet). A cikkelynek ez a része nem kötelező erejű, és az anyag megfelelésének bizonyításához nem szükséges ezen sajátságok vizsgálata. Ellenőrzésük azonban hozzájárulhat a gyógyszer minőségéhez, azáltal, hogy növeli az

3 Methylcellulosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur előállítási eljárásnak és a gyógyszer felhasználáskor mutatott teljesítőképességének a megbízhatóságát. Az itt megadott ellenőrző módszerek megfelelőnek bizonyultak erre a célra, de más módszerek is alkalmazhatók. Egy adott sajátságra kapott eredmény közlésekor az alkalmazott ellenőrző módszert is fel kell tüntetni. Az alábbi sajátságok lényegesek lehetnek, ha a metilcellulózt kötőanyagként, viszkozitást növelő vagy filmképző segédanyagként használjuk. Látszólagos viszkozitás: a névleges érték %-a, ha a minta viszkozitása kisebb, mint 600 mpa s (1. Módszer); a névleges érték %-a, ha a minta viszkozitása 600 mpa s vagy ennél nagyobb (2. Módszer). 1. Módszer. Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, ha a minta viszkozitása kisebb, mint 600 mpa s. Pontosan mért, 4,000 g szárított anyagnak megfelelő mennyiségű vizsgálandó anyagot egy szélesszájú lombikba helyezünk, és tömegét R vízzel 200,0 g-ra kiegészítjük. A lombikot lefedjük, és tartalmát /perc fordulatszámmal a részecskék teljes diszpergálódásáig és átnedvesedéséig percig mechanikusan kevertetjük. Szükség esetén a lombik belső faláról az oldatlan anyagot spatulával gondosan lekaparjuk, ezután 5 C alá hűtött vízfürdő alkalmazásával újabb percen át folytatjuk a keverést. Az oldat tömegét, ha szükséges, hideg R vízzel 200,0 g-ra kiegészítjük. Az elnyelődött légbuborékok kiűzésére szükség esetén centrifugáljuk az oldatot, az esetlegesen képződött habot pedig spatulával távolítjuk el. Az így készített oldat kinematikai viszkozitását ( ) kapilláris viszkoziméterrel határozzuk meg (2.2.9). Megmérjük az oldat sűrűségét ( ) (2.2.5), és kiszámítjuk a dinamikai viszkozitást ( ), =. 2. Módszer. Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, ha a minta viszkozitása 600 mpa s, vagy ennél nagyobb. Pontosan mért, 10,00 g szárított anyagnak megfelelő mennyiségű vizsgálandó anyagot egy szélesszájú lombikba helyezünk, és tömegét R vízzel 500,0 g-ra kiegészítjük. A lombikot lefedjük, és tartalmát /perc fordulatszámmal a részecskék teljes diszpergálódásáig és átnedvesedéséig percig mechanikusan kevertetjük. Szükség esetén a lombik belső faláról spatulával gondosan eltávolítjuk az oldatlan anyagot, ezután 5 C alá hűtött vízfürdő alkalmazásával újabb percen át folytatjuk a keverést. Az oldat tömegét, ha szükséges, hideg R vízzel 500,0 g-ra kiegészítjük. Az elnyelődött légbuborékok kiűzésére szükség esetén az oldatot centrifugáljuk, az esetlegesen képződött habot pedig spatulával távolítjuk el. Az így készített oldat viszkozitását 20 0,1 C-on rotációs viszkoziméterrel határozzuk meg (2.2.10). Készülék: egyhengeres, orsós viszkoziméter. Rotorszám, fordulatszám és szorzószám: a táblázatban megadott kísérleti körülményeket alkalmazzuk táblázat

4 Methylcellulosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur Névleges viszkozitás (mpa s) Rotorszám Fordulatszám (1/perc) Szorzószám 600 tól 1400 alattig tól 3500 alattig tól 9500 alattig tól alattig vagy nagyobb * A gyártó által megadott névleges viszkozitást vesszük figyelembe. A mérés megkezdése előtt az orsót 2 percig forgásban tartjuk. Minden következő mérés előtt 2 perc várakozási időt tartunk. Összesen három mérést végzünk, és a három leolvasásból számítjuk ki az átlagot. Szubsztitúciós fok: 26,0 33,0% metoxicsoport (szárított anyagra). Gázkromatográfia (2.2.28). Készülék: reakcióedény: 5 ml-es nyomásálló üvegcse; magassága 50 mm, az edény szájánál mért külső átmérő 20 mm, a belső átmérő 13 mm; teflonnal bevont, nyomásálló butilkaucsuk membrándugó, amely alumíniumkupakkal vagy más, megfelelő légmentesen záró eszközzel van ellátva; fűtőberendezés: a fűtőegység egy négyszögletes alumíniumtömb, amely a reakcióedények befogadására szolgáló 20 mm átmérőjű és 32 mm mély lyukakkal van ellátva; az üvegcse tartalma a fűtőegységhez tartozó mágneses keverővel keverhető, vagy erre a célra egy kb. 100 ciklus/perc sebességgel működő irányváltós síkrázógép alkalmazható. Belső standard oldat: R oktán R toluollal készített, 30 g/l töménységű oldata. Vizsgálati oldat. 65,0 mg vizsgálandó anyagot egy üvegcsébe mérünk, hozzáadunk 0,06 0,10 g R adipinsavat, 2,0 ml belső standard oldatot és 2,0 ml R hidrogén-jodid oldatot. Az üvegcsét azonnal bedugaszoljuk és lezárjuk, majd pontosan lemérjük. Az üvegcse tartalmát 60 percen át mágneses keverővel folyamatosan kevertetjük, miközben a fűtőblokkal úgy melegítjük, hogy hőmérséklete C legyen. Ha nincs lehetőség mágneses keverő vagy síkrázógép alkalmazására, a melegítés tartamának első 30 percében, 5 perces időközönként az üvegcsét kézzel alaposan összerázzuk. Lehűlés után az üvegcsét ismét pontosan lemérjük. Ha a tömegveszteség kisebb a tartalom tömegének 0,50%-nál és szivárgás sem észlelhető, a keverék felső fázisát vizsgálati oldatként használjuk. Összehasonlító oldat. Egy másik üvegcsébe 0,06 0,10 g R adipinsavat, 2,0 ml belső standard oldatot és R hidrogén-jodid 570 g/l töménységű oldatából 2,0 ml-t mérünk. Az üvegcsét bedugaszoljuk és lezárjuk, majd pontosan lemérjük.

5 Methylcellulosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur Ezután a szeptumon át 45 l R metil-jodidot fecskendezünk be, és ismét pontosan lemérjük. Az üvegcsét alaposan összerázzuk, majd a felső fázist összehasonlító oldatként használjuk. Oszlop: méretei: l = 1,8 3 m, = 3 4 mm; állófázis: 10 20% R poli(dimetil)(75)(difenil)(25)sziloxánnal impregnált, R gázkromatográfiás célra szánt szilanizált diatómaföld (a filmréteg vastagsága m); hőmérséklet: 100 C. Vivőgáz: R kromatográfiás célra szánt hélium (termikus vezetőképességi detektálás); R kromatográfiás célra szánt hélium vagy R kromatográfiás célra szánt nitrogén (lángionizációs detektálás). Áramlási sebesség: úgy állítjuk be, hogy a belső standard retenciós ideje kb. 10 perc legyen. Detektálás: lángionizációs vagy hővezetőképességi. Injektálás: 1 2 l. Rendszeralkalmasság: összehasonlító oldat: csúcsfelbontás: két, jól elkülönülő csúcs látható: a metil-jodidé (első csúcs) és a belső standardé (második csúcs). Számítás: ahol metoxicsoport: kiszámítjuk a metil-jodid és a belső standard csúcsterületének arányát (Q) a vizsgálati oldat kromatogramján, valamint a metil-jodid és a belső standard csúcsterületének arányát (Q 1 ) az összehasonlító oldat kromatogramján. A metoxicsoportok százalékos mennyiségét az alábbi összefüggés segítségével számítjuk ki: Q m 1 1 Q m 21,864 m 1 = a metil-jodid mennyisége az összehasonlító oldatban, milligrammban; m = a minta mennyisége (szárított anyag), milligrammban.