Egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntartható biztosítása

Átírás

1 Egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntartható biztosítása Dr. Kincses Gyula szakértői előadás Gazdaságfejlesztési Konferencia április 8.

2 Napirend Milyen tényezők veszélyeztetik az egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntarthatóságát? Fék vagy gázpedál? Mit kell tenni egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntarthatóságáért? 2/20

3 Az alaphelyzet Európa a szerzett jogok csapdájában vergődik. A jövő meghatározó kérdése, hogy hogyan lehet összeegyeztetni az örökölt jóléti rendszerek fenntarthatóságát a versenyképesség megőrzésével, javításával egy egyre inkább globalizálódó piacon. Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem gazdasági ( bank ) válság van, hanem a jóléti rendszerek tarthatatlanságán alapuló társadalmi válság. A tét az európai értékrend gazdasági fedezetének a biztosíthatósága, mely szükségszerűen mindenütt a jóléti rendszerek felülvizsgálatát eredményezi. 3/20

4 Az egészségügyi költség-robbanás alapvető okai A szükségletek növekedése Élettartam növekedése Egyes nem gyógyítható betegségek az élettel tartósan összeegyeztethetőkké válnak (tartós, magas költség) Technológiai robbanás: új diagnosztikai eljárások, új megbetegedések felismerése új terápiás eljárások, kezelések bővülése Az igények növekedése/szokások változása nő az igény az equity kiterjedése iránt nő az igény a közösségi megoldások iránt: csökkent az öngondoskodás, családi, kisközösségi gondoskodás szerepe

5 A következmény Egyre kevesebb aktív kereső egyre több ember egyre drágább ellátását fizeti: egyre nagyobb terhek mellett kisebb biztonságban él. A jóléti kiadások (eü, nyugdíj, szociális) fenntarthatósága egyre nagyobb redisztribúciót követel, ami rontja a versenyképességet, ez tovább növeli a jóléti kiadások arányát. Circulus vitiosus kockázata. Az egészségügyi és a nyugdíjrendszer kockázatai nagyjából ismertek, a szociális szféra (idősügy, ápolás, szegény ügy ) kihívásai még alulbecsültek. Kiemelten igaz ez az ápolásra.

6 Népmozgalmi adatok ezer lakosra számítva év 1000 lakosra jutó élveszületés *: A év adata előzetes adat 6/20 Forrás: KSH Demográfiai Évkönyvek és KSH STADAT 1000 lakosra jutó halálozás 1000 lakosra jutó természetes szaporodás/fogyás

7 megoszlás (%) 14% 59% 27% A magyar népesség várható korösszetétele* % 62% 24% 16% 63% 21% 18% 61% 20% 20% 60% 20% 22% 59% 19% 26% 55% 19% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% *:alapváltozat év Közzétéve: Demográfia című 7/20 folyóiratban ben (43. évf. 1. sz. ) 65- éves éves 0-19 éves Forrás: Népesedés és Népességpolitika -tanulmányok -:Hablicsek László-Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népességszám megőrzésében között

8 Napirend Milyen tényezők veszélyeztetik az egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntarthatóságát? Fék vagy gázpedál? Mit kell tenni egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntarthatóságáért? 8/20

9 Az egészségügy és egészségipar megítélése A megközelítés Innováció-igényes, magas hozzáadott értékű, garantált piacú, dinamikusan fejlődő húzóágazat, amelyik a világ GDP-jének egyre nagyobb hányadát adja. Magyarország számára a kevés reális kitörési pont közé tartozik. B megközelítés A költségvetés növekvő terhe, amely a redisztribúciós ráta növelését követeli, ezzel fékezi a gazdaságot. Szociális és politikai feszültségek forrása. 9/20

10 A betegségterhek Magyarországon Év Betegség miatti átmeneti jövedelem-pótló kiadások a GDP %- ában Rokkantság jellegű jövedelem-pótló kiadások a GDP %-ában Idő előtti halálozás miatt kieső keresettömeg a GDP %- ában 10/20 A betegség és rokkantság miatt kieső keresettömeg a GDP %-ában Az egészségügyi ellátás kiadásai a GDP %-ában ,61% 0,93% 3,08% 6,50% 6,90% ,64% 1,06% 3,20% 7,51% 8,30% ,60% 1,03% 3,13% 7,30% 8,10% ,55% 1,01% 3,10% 7,19% 7,40% ,57% 1,02% 3,04% 7,14% 7,40%* Kató és Társa munkájának felhasználásával Forrás: ESKI, 2009.

11 Napirend Milyen tényezők veszélyeztetik az egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntarthatóságát? Fék vagy gázpedál? Mit kell tenni egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntarthatóságáért? 11/20

12 Alapfeltételek a fenntarthatósághoz A demográfiai helyzet normalizálása (tartósan magasabb születési szám elérése + tudatos migrációpolitika alkalmazása). Az öngondoskodás újraerősítése A pézbeni előtakarékosság rehabilitációja és támogatása (ezzel a nagy elosztó rendszerek tehermentesítése) A kisközösségi (család, egyéb munka/szolgáltatáscserén alapuló szolidaritás elvű kisközösségek) fejlesztése Az egészségügyi és szociális szféra kódolt munkaerőhiányának komplex kezelése. 12/20

13 A fenntarthatóság egyéb feltételei Hatékonyságjavítás Költségérzékenység Együttműködési kötelezettség a felelősség átértelmezése IKT támogatás az eü és szociális ellátásban A magánforrások szabályozott bevonása 13/20

14 Hatékonyságjavítás Ellátásszervezés Hatékony, igazságos igénybevételt, a progresszív ellátás kiépítését lehetővé tevő struktúra kialakítása Betegút-szervezés: A beutalási rend és ellátási köztelezettség összeghangolása, egyértelműsítése Egyes betegségek betegút-szervezése modell szinten (disease management) Az egyes betegek ellátásának (betegútjának) megszervezése (case management) Az ellátórendszert tehermentesítő kommunikációs és információszolgáltató megoldások A tulajdonos tulajdonosként viselkedik Működési hatékonyság Beszerzések optimalizálása 14/20

15 Költségérzékenység Ellátók Normatív teljesítményfinanszírozás leosztott költségekből való gazdálkodás Bevételszerzés lehetősége a piaci többletszolgáltatásokból Ellátottak Önrész, elsősorban a hozzávásárolt szolgáltatások tekintetében Hatóanyag / terápiás csoport alapú támogatás Személyes, állapothoz kötött ellátás-gazdálkodás Bonus - malus rendszerek alkalmazása 15/20

16 Együttműködési kötelezettség a felelősség átértelmezése I. Az új trend: EBM helyett CBM (Cooperation Based Medicine) Az ellátók együttműködési kötelezettsége (a közös tudásbázistól, információ-megosztástól a telemedicinán át a központi szakmai háttérszolgáltatásokig A beteg együttműködési kötelezettsége Életmód Terápiás utasítások betartása 16/20

17 Együttműködési kötelezettség a felelősség átértelmezése II. Képzeljünk el egy autóbiztosítást, ahol a biztosítás a töréskáron és a lopáson kívül kiterjed az autó meghibásodásának javítására is (pl. motorcsere), ugyanakkor nincs kötelező szerviz, nem kötelező az olajcsere, vagy az időszakos átvizsgáláson való részvétel, a biztosítás kiterjed az autó szándékos rongálásának helyreállítására is (baltával esek neki ), a KRESZ nem jogszabály, csak közlekedési szakemberek (néhol ellentmondásos) ajánlása. EZT HÍVJÁK EURÓPÁBAN KÖTELEZŐ EGÉSZSÉG- BIZTOSÍTÁSNAK. 17/20

18 IKT támogatás az eü és szociális ellátásban A korszerű IKT támogatás, alkalmazások nélkül sem a hatékonysági problémák, sem a HR hiány nem kezelhető. Kiemelendő az információmegosztás, a tudástámogatás és a telemedicina jelentősége. Korszerű döntés-előkészítő, vállalatirányítási rendszerek nélkül az ágazat sem működtethető. A szociális ápolási terület kiemelten fogja igényelni az ALL jellegű rendszerek terjedését. (interaktív integrált eü és szociális távfelügyeleti rendszerek.) 18/20

19 A magánforrások szabályozott bevonása A növekvő szükségleteket és igényeket csak a közforrásokból nem lehet követni. Az egyéni igényeket el kell ismerni (meg kell teremteni a kielégíthetőségüket), de nem a közforrások terhére. Hatékony és igazságos rendszer csak a köz- és magánforrások szinergizmusával érhető el: a magánforrásokat a közszolgáltatásokat is támogató módon kell becsatornázni, meg kell akadályozni az egészségügy kettészakadását. 19/20

20 Horgonyt fel! 20/20