Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 2013 Szervezeti és Működési Szabályzat Miskolci Egressy Béni Erkel Ferenc Zeneiskola, AMI 3525 Miskolc Palóczy L. u. 4.

2 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések 1. Bevezető A szervezeti és működési szabályzat célja Az intézmény működését meghatározó alapdokumentumok 4 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása 4 3. Jogszabályi hátterek 5 4. Az intézmény alapadatai, alaptevékenysége Az intézmény gazdálkodásának jellemzői. 8 II. Az intézmény vezetési szerkezete 1. Az igazgató Általános vezetői feladatok Konkrét vezetői feladatok Az igazgatóhelyettesek Az iskolavezetés és az igazgatói tanács szervezeti felépítése, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Szervezeti ábra. 12 III. Az intézmény működési rendje 1. Nyitvatartás, az intézményben való benntartózkodás rendje A vezetők benntartózkodása Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok A belsőellenőrzés A pegdagógiai munka belső ellenőrzése A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A helyiségek és berendezésük használati rendje Berendezések, leltári eszközök használata A hangszerkölcsönzés rendje A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje A helyettesítés rendje Kapcsolatok rendszere A vezetők valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Azon ügyek, amelyekben a szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatának rendje Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje A nevelőtestület jogállása, döntési, véleményezési és javaslattételi jogköre A nevelőtestület jogkörének átruházása Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása Tanórán kívüli egyéb foglalkozások szervezeti formái és azok rendje A nevelők szakmai munkaközösségei, a pedagógusmunka segítése A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának a rendje A diákok és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás A tanulók és a nevelők kapcsolattartása A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai Intézményi védő, óvó előírások Balesetek megelőzésével kapcsolatos előírások, feladatok A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A dohányzással kapcsolatos előírások. 33 2

3 IV. 14. Rendkívüli események esetén szükséges teendők Bombariadó esetén szükséges teendők Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelése A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei Munkaköri leírások Kötelező adminisztratív feladatok A tankönyvrendelés szabályai Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága A pedagógiai programról kérhető tájékoztatás helyének és idejének meghatározása. 47 Mellékletek: Könyv és Zeneműtár szervezeti és működési szabályzata. 48 Adatkezelési szabályzat. 53 Zárórendelkezések 3

4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Bevezető A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza egy adott intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket A Szervezeti és működési szabályzat célja A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő iskolai szervezetet és működést hozzon létre, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását Az intézmény működését meghatározó alapdokumentumok Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik a következő dokumentumokhoz: Alapító okirat Pedagógiai program (nevelési program és a helyi tanterv) Házirend Éves munkaterv Belső szabályzatok (iratkezelési szabályzat) Közalkalmazotti szabályzat Kollektív szerződés 2. A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása A nevelőtestület fogadja el. A szülői szervezet (Szülők Tanácsa) egyes kérdésekben véleményezési jogot gyakorol. Tartalmazza a működés közös szabályait és intézményegységenként külön-külön az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat. Az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. A szervezeti és működési szabályzat nyilvános. 4

5 3. Jogszabályi hátterek évi LXXIX. törvény évi CXC. törvény évi CXXIV. törvény 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelet 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet évi XXXVII. törvény évi CXXV. törvény Mindenkori miniszteri rendelet A közoktatásról és annak hatályban lévő módosításai A nemzeti köznevelésről A köznevelési törvény módosításáról Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet módosításáról A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A tankönyvpiac rendjéről A tankönyvpiacról szóló törvény módosításáról Az aktuális tanév rendjéről évi XLII. törvény A nemdohányzók védelméről 7/2001.(X.12.) OM rendelet évi CXII. törvény A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 5

6 4. Az intézmény alapadatai, alaptevékenysége Az intézmény neve: Miskolci Egressy Béni - Erkel Ferenc Zeneiskola, AMI Az intézmény OM azonosítója: Székhelye: Címe: Kihelyezett osztályai: Miskolci Egressy Béni-Erkel Ferenc Zeneiskola, AMI 3525 Miskolc, Palóczy L. u. 4. sz. Kazinczy Ferenc Általános és Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Miskolctapolcai Általános Iskola Bársony Hunyadi Általános Iskola Tagintézménye: Erkel Ferenc Alapfokú Zeneoktatási Intézmény Címe: 3534 Miskolc, Kiss tábornok u. 57. Kihelyezett osztályai: 10. sz. Petőfi Sándor Általános és Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Rónai Ferenc Általános és Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskola Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola Könyves Kálmán Általános Iskola és AMI Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola Diósgyőri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca Az intézmény létesítésének éve: 1952 A tagintézmény létesítésének éve:

7 Az intézmény típusa: közintézmény 12 évfolyammal működő alapfokú művészetoktatási intézmény Az intézmény egységei: Előképző: 2 évfolyam Alapfok: 4-6 évfolyam Továbbképző: 4 évfolyam Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: Palóczy L. u.: 750 fő Kiss tábornok u.: 600 fő Tagozat megnevezése: Alaptevékenysége: Oktatott művészeti ág: Az intézmény tanszakai: nappali tagozat Alapfokú művészetoktatás keretében zenei művészeti kifejezőkészség megalapozása, Szakirányú továbbtanulásra való felkészítés Zeneművészet hegedű, zongora, gordonka, furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütő, szolfézs, nagybőgő, magánének, basszusgitár, gitár, tenorkürt, zeneirodalom - zeneelmélet, kórus, kamarazene, zenekar, szaxofon. Klasszikus zene 2011.szeptember 1-től felmenő rendszerben alkalmazott új elnevezések Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona-tenorkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütő Billentyűs tanszak tantárgya: zongora Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, gordonka, nagybőgő basszusgitár Vokális tanszak tantárgya: magánének Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs, zenetörténet - zeneirodalom Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus 7

8 5. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Intézményünk gazdasági önállósága január 1-től megszűnt. Ezt a tevékenységet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, illetve a működtetést a Miskolci Közintézmény- működtető Központ végzi. A mindennapi gazdasági tevékenységünket az észszerűség, a takarékosság és a pontos tervezés jellemzi. Kiemelt figyelmet fordítunk épületünk, berendezési tárgyaink, hangszerállományunk állagmegóvására, az energiaforrások takarékos üzemeltetésére. A tűzbiztonságra nagy gondot fordítunk a zeneiskola egész területén. Biztonságtechnikai berendezések beszerelésére került sor. A nevelőtestület - a tanulók és a szülők közreműködésével törekednek a meglévő hangszerek, felszerelések gondozására, javíttatására. Különösen fontos számukra a hangszerek rendszeres és folyamatos karbantartása. A főtárgy tanár kioktatja a tanulókat a kölcsönzött zeneiskolai hangszerek helyes használatára, gondozására. II. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE 1. Az igazgató Az iskola élén az igazgató áll, akinek vezetői munkáját két igazgatóhelyettes segíti a bázisiskolában, és két igazgatóhelyettes a tagiskolában. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Kizárólagos jogkörébe tartozik: o a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, o a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás o a fenntartó előtti képviselet. Az igazgató hatásköréből az előző pontban felsoroltakon kívül bármelyik jogkörét átruházhatja az igazgatóhelyettesekre. Az igazgató igazgatói megbízásakor köteles vagyonnyilatkozatot készíteni, amelyet a fenntartónak kell leadnia. A fenntartó a munkáltatói és gazdálkodási jogkör megvonása miatt eseti ügyekben kiadmányozási joggal ruházza fel az igazgatót. 8

9 1. 1. Általános vezetői feladatok: Felelős: Az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, és a takarékos gazdálkodásért Önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért Az alapító okiratban meghatározott alaptevékenység ellátásáért Az intézményi szabályzatok elkészítéséért A nevelő- és oktató munka irányításáért A nevelőtestület vezetéséért A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért A pedagógiai munkáért, A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, A nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, A gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért A munkáltatói érdekképviseleti szervekkel, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködésért Dönt: Az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. A tanulók felvételéről, átvételéről, az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról. Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyetteseket Konkrét vezetői feladatok: A vagyonvédelem, a meglévő szabad kapacitások megfelelő kihasználása Az intézmény sajátosságainak és anyagi lehetőségeinek megfelelő vagyonvédelem kialakítása Elektronikus védelmi rendszer Mechanikai védelmi rendszer Tűzvédelmi rendszer Gyermek egészségét óvó rendszer A leltározás elrendelése Belső ellenőrzés kialakítása A közoktatási intézmény vezetőjének feladatait a Köznevelési törvény 69. -a határozza meg. 9

10 2. Az igazgatóhelyettesek A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Feladatuk: átruházott hatáskörben irányítják az alapfokú művészetoktatás pedagógiai, szakmai és igazgatási munkáját, szakmai fórumokon képviselik az intézményt, szakmai területén segítik az igazgató vezetői tevékenységét, elkészítik elfogadásra az alapfokú művészetoktatás munkatervét, előkészítik és megszervezik az alapfokú művészeti felvételi alkalmassági vizsgákat (meghallgatásokat), a magasabb évfolyamra történő jelentkezésnél a különbözeti vizsgákat, továbbá az osztályozó- és javítóvizsgákat, tanszakvezetők véleményének figyelembevételével beosztják az új tanulókat az oktatást végző tanárokhoz, kialakítják a kötelező tantárgyak tanulócsoportjait, engedélyezik a tanulók beosztását más tanárokhoz, javaslatot tesznek az igazgató részére a felvételi és a tanév végi meghallgatás (vizsga) rendjének meghatározására, a vizsgabizottság összeállítására, a tanuló kérelmére egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésének engedélyezésére, valamint egyes tantárgyak tanulása alóli felmentésre, a tanulói jogviszony megszüntetésére közreműködnek a művészeti alapvizsga és záróvizsga előkészítésében, valamint a vizsgáztatás lebonyolítása során jelentkező feladatokban, távollétében helyettesítik a másik igazgatóhelyettest, Felelősek: az alapfokú művészetoktatás szakmai munkájáért, az alapfokú művészetoktatás munkatervben meghatározott feladatainak végrehajtásáért, végrehajtatásáért, az alapfokú művészetoktatás területéről készített beszámolók, jelentések, tanügyi nyilvántartások, adatszolgáltatás, térítési díj nyilvántartás elkészítéséért, vezetéséért, az alapfokú művészetoktatás területén a beiskolázásért, a felvételi és a tanulmányok alatti vizsgák szervezéséért, a tanulói jogviszony megszüntetésével kapcsolatos intézkedések jogszerűségéért, az alapfokú művészetoktatás taneszköz szükségletének biztosításáért, könyvtár- és szertárfejlesztési tervek elkészítéséért, versenyek, bemutatók szervezéséért, 10

11 a többi igazgatóhelyettessel együttműködve a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért. 3. Az iskolavezetés és az igazgatói tanács szervezeti felépítése, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A bázisiskola és a tagiskola igazgatótanácsának tagjai: o igazgató o igazgatóhelyettesek o szakmai munkaközösség-vezetők o szakszervezeti vezetők o közalkalmazotti tanács Az integrált iskolai igazgatói tanács tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek szakszervezeti vezetők közalkalmazotti tanács elnöke minőségi kör vezetője a munkaközösségeket képviselő egy-egy fő, akiket a munkaközösség-vezetők választanak maguk közül. Valamennyi az iskola életét, működését befolyásoló kérdésben az iskolavezető kikéri ezen tagok véleményét, meghallgatja észrevételeiket, véleményeiket és azok figyelembe vételével hozza meg döntéseit. 11

12 4. Szervezeti ábra Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Igazgató Miskolci Közintézményműködtető Központ Székhely Tagintézmény Székhely Tagintézmény Igazgatóhelyettesek Iskolatitkár Igazgatóhelyettesek Iskolatitkár Gazdasági előadó (gondnok) Tanszakvezetők (Munkaközösségvezetők) Tanszakvezetők (Munkaközösségvezetők) Karbantartó Karbantartó Osztályfőnökök Osztályfőnökök Takarítók Takarítók Zenetanárok Zenetanárok 12

13 III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Nyitva tartás, az intézményben való benntartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.00 órától óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik óra között. A tanítási órák óra között zajlanak. Az iskola, tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nyári szünetben irodai ügyeleti napokat kell tartani a fenntartóval egyeztetve. Ennek közzétételéről az igazgató gondoskodik. 1.1 A vezetők benntartózkodása Az intézmény nyitvatartási idején belül reggel 8.00 óra és este óra között, amíg a tanulók az intézményben tartózkodhatnak az igazgató vagy helyettesei biztosítják a vezetői feladatok ellátását. 2. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 2.1 A belső ellenőrzés A belső ellenőrzés feladatai: o biztosítsa az intézmény törvényes működését, o segítse elő az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét, hatékonyságát, o segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, o az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről o tárja fel és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt o szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez o a belső ellenőrzés legyen segítő szándékú, nyílt és kritikus, amelynek személyiségalakító hatása van. 13

14 2.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzése A nevelő - oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő - oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató, illetve illetékes helyettesei a felelősek. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. A szakmai munkaközösségek javaslatai alapján az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő - oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak o az igazgató, o az igazgatóhelyettesek, o a tanszakvezetők, o a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint, o szaktanácsadó, akinek látogatását kérheti az igazgató Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a tanév során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. A tanszakvezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés eredményeiről értékelő jelentést kell készíteni, amelyre az érintett pedagógus írásban észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, megvitatják, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskolavezetésnél. Az ellenőrzés módszerei o tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, beszámolók, hangversenyek, versenyek látogatása o írásos dokumentumok vizsgálata o tanulói munkák vizsgálata o megfigyelés. 14

15 Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az iskola igazgatójának rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, a szülői szervezet. Az előző tanév belső ellenőrzései során tapasztaltak összegzését, elemzését figyelembe véve történik a következő tanév éves munkatervének feladat-meghatározása. Az intézmény belső értékelésének szempontjait részletesen a Minőségirányítási program tartalmazza. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A szülők, hozzátartozók, kísérők a számukra biztosított helyeken várakozhatnak gyermekükre az alábbiak szerint: Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. Az óra megkezdése előtt 5-10 perccel vehetik igénybe az iskola folyosóin kialakított várakozási helyeket, ahol a tanítási óra végéig tartózkodhatnak. Jó idő esetén az iskola udvarán elhelyezett padokon várakozhatnak. Gépkocsival érkező szülők az iskola udvarán kialakított parkolót nem vehetik igénybe, az teljes mértékben az intézmény dolgozói számára fenntartott hely. Idegen személy az intézmény területén csak ellenőrzés mellett tartózkodhat. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni, vagy a tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell A helyiségek és berendezésük használati rendje A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitva tartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha az intézményi alkalmazott a nyilvántartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőnél írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 15

16 A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak - kizárólag a szaktanár jelenlétében. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel, vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában a házirend betartásával Berendezések, leltári eszközök használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet kivinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gazdaságvezető együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya a gazdaságvezetőnél marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor a gazdaságvezetőnek meg kell semmisítenie a leadott példányt. Mindenkor az iskola vagyonvédelme, a tanárok és a növendékek együttes érdeke alapján lehet az iskola tulajdonát képező hangszereket, eszközöket, vagy az iskola részét képező helyiségeket használatba adni A hangszerkölcsönzés rendje Azok a tanulók, akiknek nincs lehetőségük saját hangszer vásárlására, az intézmény hangszerállományából kölcsönözhetnek elsősorban fúvós és vonós hangszereket, megfelelő feltételek mellett. A főtárgy tanár a felmerülő igények alapján átveszi a hangszert a gazdasági iroda leltári készletéből. A főtárgy tanár a kikölcsönzött hangszerekről egyéni nyilvántartást vezet. A növendék, (kiskorú esetében a szülő) kötelezvényt tölt ki, melyben felelősséget vállal a kölcsönzési idő alatt a hangszer állagának megóvásáért, illetve az esetleges sérülések helyreállításáért. Vállalja az időközben keletkező hiányosságok pótlását. A hangszert és tartozékait a zeneiskola felszólítására bármikor köteles visszaszolgáltatni. A főtárgy tanár nyomon kövei és ellenőrzi, hogy a megfelelő leltári számmal ellátott hangszerek visszakerüljenek az intézménybe. 16

17 4. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje Az igazgató székhelye a bázisiskola. Valamennyi tanítási napon mindkét iskolában megjelenik. A reggeli órákban a székhelyen tartózkodik, majd hétfőn-csütörtökön a tagintézményben, kedden pénteken, a székhelyen tölti a tanítási órák idejét, szerdán szükség szerint mindkét helyen tartózkodik. Igazgató és mindkét iskola helyetteseinek megbeszélése: o tanév elején a munkaterv elkészítésekor o havonta programok egyeztetéséhez o szükség szerint napi kapcsolat telefonon, en vagy személyesen Vezetőségi értekezlet Munkaértekezlet o éves terv szerint, témamegjelöléssel o szükség szerint o évente két alkalommal nevelési értekezletet a két tantestületnek közösen tartunk o nevelőtestület egésze vagy egy része részvételével szükség szerint o munkaközösségi megbeszélések feladatok függvényében 5. A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettesek teljes felelősséggel helyettesítik saját telephelyükön. A helyettesítés - az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - általános jellegű. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítését egy-egy tanszakvezető látja el telephelyenként. A helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazott felel az intézmény biztonságos működéséért. Felelőssége és intézkedési jogköre o a működéssel kapcsolatos, o a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, o az azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 17

18 6. Kapcsolatok rendszere Az iskolai közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendszere 6.1. A vezetők valamint az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az iskola szülői szervezete Az iskola szülői szervezete Szülők Tanácsa éves munkaterv alapján működik. A Szülők Tanácsa az iskola közösségének szerves része, képviseli a szülőket az iskolavezetésben. Minden főtárgy tanár tanszakának tagjai közül egy szülőt delegál a szülők tanácsába. A szülői szervezet választmánya meghatározza működési rendjét, munkaprogramját és elosztja a feladatokat. Megválasztja a képviseletében eljáró személyeket, a szülői szervezet elnökét és helyettesét, a különböző feladatkörök, munkabizottságok tagjait. Az iskolában megalakított szülői szervezet az általa elfogadott szabályok szerint működik. A szülői szervezet elnökével az igazgatóhelyettesek tartanak folyamatos kapcsolatot és rendszeresen, de legalább negyedévenként egy alkalommal tájékoztatják az iskolában folyó nevelő és oktató munkáról, a tanulókat érintő kérdésekről. A szülői szervezet képviselőjével a főtárgy tanár tart kapcsolatot Azon ügyek, amelyekben a szülői szervezet, véleményezési jogot gyakorol Az iskola szülői szervezete véleményezési jogokat gyakorol az alábbiak szerint: véleményezési jogot gyakorol: - a munkaterv elfogadása előtt, - a tanév rendjének elfogadása előtt, - a házirend elfogadása előtt, - a könyv- és zeneműtár működési rendjének szabályozásában. - az alapfokú művészetoktatási intézményekre értelemszerűen vonatkozó összes területen, kiemelten az iskola pedagógiai programja, minőségirányítási programja, házirendje, munkaterve, valamint az SZMSZ azon pontjai, amelyek a szülőkkel illetve a tanulókkal kapcsolatosak. javaslatot tesz minden, az iskolai közösségek fejlődését szolgáló ügyben. 18

19 Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek a jogszabály és az SZMSZ véleményezési jogosultságot biztosít, a szülői szervezet véleményét az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet választott elnöke juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A pedagógiai programot illetve nevelési programot, a minőségirányítási programot a szülők és a tanulók részére kijelölt várakozó helyeken lehet megtekinteni délelőtt 9 órától este 19 óráig. A szülők és tanulók esetleges észrevételeiket az igazgatónak vagy két helyettesének illetve a tanszakvezetőknek jelenthetik Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) és az iskolaszékkel. 19

20 6.4. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatának rendje A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a tanszakvezetők szervezik. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítják ki. A tanszakvezető a félévi, év végi, vagy a nevelőtestületi értekezleten szóban ismerteti a munkaközösség álláspontját. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó beszámolót az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés elkészítéséhez Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó oktató - nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit, a választott Közalkalmazotti Tanácsot jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illet meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A Közalkalmazotti Tanács jogait a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a Közalkalmazotti Tanács segítségével az intézményvezető fogja össze. 20

21 A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: o értekezletek, o megbeszélések, o fórumok, o bizottsági ülések, o intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált közalkalmazotti tanács tagokat meg kell hívni és nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 7. A nevelőtestület jogállása, döntési, véleményezési és javaslattételi jogköre A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleten kívül: a tanévnyitó, a félévi, a tanévzáró és a nevelési értekezletek. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató, szükség esetén, a tanítási időn kívülre rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. A nevelőtestület által létrehozható bizottság: Fegyelmi bizottság: A növendékek fegyelmi ügyeinek vizsgálatára. 21

22 A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyek: o Pedagógiai program elfogadása o Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása o Munkaterv elfogadása o Az iskola munkáját átfogó értékelése, beszámolók elfogadása, a tantestületet képviselő személy kiválasztása o A Házirend elfogadása o Intézményvezetői pályázathoz készített vezetői program véleményének kialakítása o Bizottság létrehozása A nevelőtestület jogkörének átruházása A nevelőtestület a Közoktatási törvényben meghatározott jogköréből, valamint a Végrehajtási rendelet alapján a szakmai munkaközösségre ruházza: - a tantárgyfelosztás igazgatói elfogadása előtti, - a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos hatásköröket. A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskola külső kapcsolatait a Pedagógiai Program részletesen tartalmazza. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Kapcsolatrendszer kiépítése Minden oktatási intézmény eredményes működésének bizonyítéka a kapcsolatrendszerek kiépítése közvetlen és tágabb környezetben. Az iskolák kapcsolatainak egy része adott, ami az oktatási rendszer felépítéséből következik: az általános műveltség megalapozásában, a társadalmi nevelés folyamatában nélkülözhetetlen a művészetek szerepe, az oktatáspolitika megvalósításának intézményi szintjén a képzés feladatainak megtervezésénél a helyi művelődési intézményekkel is számolni kell, a település szintén megfogalmazza az iskolával szemben támasztott követelményeket. 22

23 A zeneiskola társadalmi funkciója elsősorban a közművelődés területén érvényesül. A nevelés-oktatás célkitűzéseiből következik, hogy kapcsolatrendszerének megteremtése a zeneiskola természetes igénye és létfeltétele. A külső kapcsolatok kiépítése mindenek előtt az iskolán belül feltételez tartalmas munkakapcsolatokat. A tanszakvezetők koordináló tevékenységére épül a kölcsönös tájékoztatás és a kollégákkal való rendszeres kapcsolattartás, különösen a nagy létszámú iskolák tantestületében. A kapcsolatok kiépítésében aktívan részt vesz az iskolavezetés. Az igazgató folyamatos munkakapcsolatot tart a fenntartó önkormányzat képviselővel. Az iskolavezetés az illetékes fenntartó és irányító szervekkel együttműködve támogatja az iskola munkáját. Az oktatási intézményekkel való sokoldalú kapcsolat megteremtése a zeneiskola számára elengedhetetlen. A jó kapcsolat kiépítése fontos a zenei általános iskolával, a zeneművészeti szakközépiskolákkal, konzervatóriumokkal, a zeneművészeti főiskolák tagozataival, a beiskolázás és a tehetséggondozás szempontjából. Célszerű, ha a zenetanárok személyesen kapcsolatot tartanak az általános és középiskolák énektanáraival, egyeztetik a fontos iskolai rendezvényeket, esetleg írásban rögzítik együttműködési megállapodásukat, közös hangversenyeket rendeznek. Az oktatási intézményekkel való együttműködés fő kérdései és területei Az alap- és középfokú intézmények kísérjék figyelemmel a zeneiskola véleményét és jelzését a zenei pályára készülő tanulókról, tájékozódjanak a zeneiskolai tanulók előmeneteléről. A zeneiskolai tanulmányok folytatása különösen a "B" tagozatos és zenei pályára készülő növendékek számára naponta rendszeres gyakorlást igényel, ezért mentesíteni kell őket minden fölösleges túlterheléstől. Ezeknek a tanulóknak a legfontosabb közösségi társadalmi munkája az adott intézmény kulturális életében való közreműködés. A zeneiskolai tanulóknak minden nyilvános szereplés előtt engedélyt kell kérni a főtanszak tanárától, a zeneiskolától. A zeneiskola órarendje elkészítésénél messzemenően alkalmazkodik az általános, középiskolák elfoglaltságához. Amennyiben az iskolák foglakozási ideje megváltozik, a zeneiskolai órák védelme érdekében a változásokat egyeztetni szükséges. Az iskolai kapcsolatok kialakulása feltételezi az egyes intézmények tanárai között nélkülözhetetlen emberi és szakmai érdeklődést. A település kulturális életében való aktív részvétel lehetősége a zeneiskolák számára hasznos együttműködések forrása. A zeneiskola munkájának megismerésére gyakran adódik alkalom a külső szereplések 23

24 által. A különféle művelődési intézmények igényei alapján kialakított programokon kívül a zeneiskola maga is kezdeményezheti kulturális műsorok szervezését. Jó kapcsolatok kialakítására van szükség az egyházakkal, a művelődési házakkal, könyvtárakkal, múzeumokkal. Ezekben az intézményekben a tanulóifjúság mellett a felnőtt korosztály tagjaival is kapcsolatot létesíthetünk. A zeneiskola tanárainak és növendékeinek közreműködése nemcsak hangverseny, vagy hangszerbemutató formájában képzelhető el, hanem zenei klub, ismeretterjesztő foglalkozás és kiállítások alkalmával is. Nem utolsó sorban fontos a zeneiskola számra a szülőkkel való kapcsolat. Nem elhanyagolható körülmény a szülő figyelme és segítőkészsége a zeneiskola növendékeinek tanulmányai szempontjából. (Az iskolai rendezvények sikeres lebonyolítása, szülői értekezlet, családlátogatás, stb.). Az iskolavezetés számára a tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyek alkalmával adódik lehetőség beszámolni az iskola célkitűzéseiről és elért eredményeiről. A zeneiskola törekedjen a zenei nevelés feladatainak és sikereinek megismertetésére, ápolja a környezetében kiépített kapcsolatait és hatékony működéssel gazdagítsa a fejlődő települések kultúráját. A fenntartó és szakmai irányító, tanácsadó, szolgáltató szervekkel való kapcsolattartás A felettes szervekkel való kapcsolattartás szolgálati úton történik, kivéve, ha jogszabály vagy egyes esetekben a felettes szerv másként rendelkezik. Az igazgató a nevelő-oktató munkára vonatkozó szakmai utasításokat csak a felettes szerv illetékes képviselőitől fogadhat el. A zeneiskola dolgozói - a jogszabályokban meghatározott kivételtől eltekintve - az igazgató útján fordulhatnak a fenntartó és irányító szervekhez. Az igazgató a hozzá benyújtott kérést - véleményével és javaslatával együtt - 8 napon belül továbbítja. Az igazgató minden rendkívüli eseményről - 24 órán belül - jelentést tesz mind a szakmai irányító, mind a fenntartó szervnek. E jelentési kötelezettség a következőkre terjed ki: o a nevelő-oktató munkát tartósan akadályozó vagy váratlanul fellépő események (pl. járványos betegség, az épület súlyos, a működést zavaró vagy tanítást szüneteltető megrongálódása, stb.). o a társadalmi tulajdonban bekövetkezett nagyobb kár vagy hiány, o a dolgozók vagy tanulók súlyosabb balesete, a zeneiskola dolgozóinak súlyosabb fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségre vonást igénylőcselekménye. o a dolgozókat és a tanulókat érintő minden olyan cselekmény, amellyel kapcsolatban az erre illetékes szervek eljárására vagy sajtóban, rádióban, televízióban bírálatra kerülhet sor. o minden rendkívüli esemény, jelenség, amelyről a nevelő-oktató munkára gyakorolt hatása miatt - az igazgató megítélése szerint - a felettes szervek tájékoztatása szükséges. 24

25 9. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása A zeneiskolában ünnepélyt lehet tartani a tanév megnyitásakor és zárásakor, és nemzeti ünnepeken, illetve az iskola hagyományainak megfelelően. A zeneiskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségükben szolgálják az esztétikai nevelés ügyét, a zeneiskola hagyományainak kialakítását és ápolását, segítsék elő a közösség fejlesztését. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjével, szabályozásával kapcsolatban a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény az eddigi működése során kialakult hagyományokat, rendezvényeket továbbra is ápolja. Növendékkoncertek Tanszaki hangversenyek Karácsonyi koncertek A város különféle intézményeiben rendezett ismeretterjesztő hangversenyek Együtteseink aktív részvétele az Operafesztivál rendezvényein Francia est a Frankofónia (francia kulturális napok) keretében Kiállítás megnyitók zenés műsorszámai 9.1. Tanórán kívüli egyéb foglalkozások szervezeti formái és azok rendje Az alapfokú művészetoktatási intézményben az adott művészeti ág céljának megfelelő művészeti csoport, énekkar működhet, illetve tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, művészeti, tanulmányi kirándulás szervezhető Szakmai versenyek A szakmai versenyek célja a kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzés. A versenyek formái: zeneiskolai, megyei, területi, országos versenyek. Országos verseny csak az Oktatási Minisztérium engedélyével rendezhető. Helyes, ha a versenyek hagyományosan alkalmanként egy-egy fordulóhoz, vagy pl. zeneirodalom valamelyik kimagasló egyéniségének munkásságához, jubileumi évfordulókhoz kapcsolódnak. Az igazgató, a szakmai tanácsadók, és a tanszakvezetők bevonásával ellenőrzi, hogy a területi, országos versenyeken csak olyan tanulók induljanak, akik elért eredményeik alapján méltón képviselik a zeneiskolát. 25

26 A területi, országos versenyeken résztvevő tanulókat a verseny idejére az iskolák igazgatóitól ki kell kérni. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a győztes illetőleg helyezést elért tanuló eredményét a tanuló saját iskolájában is megismerjék Zeneiskolai hangversenyek A zeneiskolai hangversenyek lehetnek: tanszaki koncertek, növendékhangversenyek, tanári hangversenyek. A növendék bemutató hangversenyek nyilvános rendezvények, melyeket a zeneiskola épületében vagy más helységben rendezhetnek meg. A zeneiskola által szervezett nyilvános hangversenyeken való szerepléshez a szülői hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. 10. A nevelők szakmai munkaközösségei, a pedagógus munka segítése A Nemzeti köznevelési törvény 71. (1) szerint a nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítő eljárásában. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása pályázatok, szakmai versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák követelményeinek összeállítása, értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével, a munkaközösség vezetőjének megválasztása, a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése. 26

27 A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését. A munkaközösségek vezetői (tanszakvezetők) munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe. A munkaközösség a tanév elején, a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását. A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, műveltségi területet, tantárgy-csoportot oktató, illetőleg az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok által megválasztott és az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösség-vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli, feladatait a munkaköri leírása tartalmazza A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje A szakmai munkaközösség éves terv szerint vesz részt az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség az SZMSZ-ben meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A szakmai munkaközösségek az éves munkaterv alapján részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. A szakmai munkaközösségek vezetője az igazgató megbízására szakmai ellenőrző munkát végez. Látogatja a növendékkoncerteket, tanszaki hangversenyeket, félévi és év végi beszámolókat. Összegzi a tapasztalatait, és beszámol róla az intézmény vezetésének. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok (gyakornokok) számára azonos vagy hasonló szakos pedagógusmentort biztosít a szakmai munkaközösség, aki segíti és figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, és tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. A munkaközösség figyelemmel kíséri a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők (mentorok) munkáját, és segíti a gyakornokok beilleszkedését. Az iskolai nevelő-oktató munka magas színvonalának fenntartása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében a munkaközösség-vezetők félévente, illetve szükség szerint szakmai konzultációt tartanak. 27

28 A munkaközösség a pedagógus-álláshelyek pályázati anyagának véleményezésében aktívan részt vesz. 11. A diákok és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás Mivel intézményünkben nem működik Diákönkormányzat, ezért a tanulók a következő formában fejthetik ki véleményüket: A diákok - felmerülő kérdéseikkel, segítségkérésükkel - a nyitva tartási időn belül bármikor fordulhatnak az igazgatóhoz és az igazgatóhelyettesekhez a tanítási óráikon kívül. A tanulók közösségei Tanszakok A zeneiskolai növendékek közösségét egy-egy főtárgy tanárhoz tartozó, azonos hangszert tanuló, de különböző korosztályú gyermekek alkotják. A közösség élén a főtárgy tanár áll, aki osztályfőnöki feladatokat lát el. Feladatai: - tanszaki hangversenyek szervezése (tanévenként két alkalommal) - főtárgyi napló vezetése - törzslap, bizonyítvány kitöltése - térítési díjak előirányzása, összesítése - hiányzások nyomonkövetése - a munkaköri leírásban előírt teendők betartása Elméleti csoportok Zeneiskolánk növendékei az egyéni hangszeres (gyakorlati) képzés mellett kötelező jelleggel csoportos (elméleti) órákon vesznek részt. Ezek a csoportok azonos évfolyamú, de különböző hangszert tanuló gyermekekből tevődnek össze. A csoportos oktatást vezető tanárok és a hangszeres főtárgy tanárok rendszeres kapcsolatot tartanak egymással A tanulók és a nevelők kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról o az igazgató o a főtárgy tanárok o az igazgatóhelyettesek tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. 28

29 A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az iskola igazgatóságához, a főtárgy tanárukhoz, az iskola nevelőihez, vagy a szülők tanácsához fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 12. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. 29