a magyar villamosenergia-piac piaci kapcsolat-rendszerének módosítására a fogyasztókért folyó verseny hatékonyságának

Átírás

1 JAVASLAT a magyar villamosenergia-piac piaci kapcsolat-rendszerének módosítására a fogyasztókért folyó verseny hatékonyságának növelése céljából és az EU irányelveivel szükséges teljes harmonizáció érdekében (I. és II. rész egybe szerkesztve) JÚNIUS

2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A. CÉLOK A GKM nyarán kelt felkérése alapján a Magyar Energia Hivatal készítette a jelen javaslatot. A javaslat összeállítása során a Hivatal alapul vette a Barker, Dunn & Rossi Inc. (BDR) írásbeli jelentését, amelyet a MEH-USTDA-USEA-BDR szerződés keretében a Hivatal felkérésére készítettek. A MEH a BDR-ral együttműködésben fejlesztette ki javaslatait egy új piaci és iparági struktúrára, amely eleget tesz a következő általunk megismert kormányzati elvárásoknak a) A hazai jogszabályok teljes megfeleltetése az Európai Unió 2003/54/EK Irányelvének; b) A verseny gazdasági előnyeinek növelése a végfelhasználói oldalon, közben az egyetemes szolgáltatás mértékéig fenntartva a szabályozott árakat a lakossági fogyasztás területén; és c) Az ellátás folyamatosságának és biztonságának fenntartása, az energiatakarékossági és a környezetvédelmi követelmények egyidejű érvényesítése mellett. B. A MODELL ÖSSZEGZÉSE A javasolt új piaci struktúra egy szabadpiaci modell (szabályozottan korlátozott körű hatósági áras, kiskereskedelmi ellátással), szemben a jelenlegi hibrid modellel. A javasolt modell a következő fő elemeket tartalmazza: 1. A jelenlegi közüzemi szolgáltatási rendszer megszűnik. a) A Közüzemi Nagykereskedelmi és Közüzemi Szolgáltatói funkciók megszűnnek, a Közüzemi Nagykereskedő és a Közüzemi Szolgáltatók kereskedelmi engedély birtokában értékesíthetik a rendelkezésükre álló villamos energiát és kapacitást; A meglévő piaci szereplők feladatait tekintve lényegében nem történik jelentős változás: a mai közüzemi nagykereskedő eleinte jelentős piaci erővel rendelkező (JPE) kereskedőként, a mai közüzemi szolgáltatók egyetemes szolgáltatóként (ESZ-ként) végeznék korábbi tevékenységüket. A piaci szereplők egymáshoz viszonyított kapcsolatát tekintve jelentős változás az lenne, hogy a közüzemi szolgáltatók beszerzési lehetőségeinek eddigi kötöttsége -miszerint csak a közüzemi nagykereskedőtől vásárolhatnak- megszűnne. b) A fogyasztók feljogosított és nem feljogosított fogyasztókra tagozódnak, valamint háztartási és nem háztartási fogyasztókra, megszűnik a közüzemi fogyasztó kategóriája; c) A VET-ben meghatározott kapacitás átvételi kötelezés megszűnik (csak a hosszú távú energiavásárlási szerződések (HTM-ek) alapján érvényes kötelezettség marad meg, beleértve azokat a potenciális módosításokat is, amelyek a HTM-ek újratárgyalásából származhatnak); és d) Megszűnik a feljogosított fogyasztók azon joga, hogy visszalépjenek a szabályozott árú szolgáltatásba, és a lehetőség is megszűnik az ipari fogyasztók számára, hogy hatósági áron vásároljanak. 2. Egyetemes Szolgáltató(k) (ESZ) kerül(nek) kiválasztásra nyílt pályázat útján a háztartási fogyasztók és a kisvállalkozásoknak később külön meghatározott köre (a továbbiakban együttesen Háztartási Fogyasztók ) részére egyetemes villamosenergia-szolgáltatás nyújtása JÚNIUS 2

3 céljából. 1 Az ESZ országos hatáskörrel rendelkezik, és hatósági áron nyújt egyetemes villamos energia szolgáltatást a Háztartási Fogyasztók részére. A sikeres pályázat eredményeképpen a Hivatal által kiadásra kerülő egyetemes szolgáltatói működési engedélyek hatályba lépéséig a hat jelenlegi Közüzemi Szolgáltató részére egyetemes szolgáltatási kötelezettséget kell előírni a Háztartási Fogyasztók villamosenergiaellátása céljából, július 1-jéig kizárólagos jelleggel, július 1-je után pedig a szabad piacon történő villamos energia vásárlás alternatívájaként. Ha a fogyasztó ellátása valamelyik ESZ által nem biztosítható (pl. csődbe megy az a kereskedő, amelyik egyetemes szolgáltatás nyújtására kötelezett) végső menedékes szolgáltatót (VMSZ) kell a többi egyetemes szolgáltató vagy (amennyiben egy ESZ kerül kiválasztásra) a kiskereskedelmi tevékenységet is folytató kereskedők közül kijelölni a kieső ESZ fogyasztóinak ellátása céljából. 3. A háztartási fogyasztók kivételével (akik számára ez a lehetőség csak július 1-je után biztosított) mindenki a szabad piacon szerezheti be a villamos energiát. 4. Két piac állna rendelkezésre a villamos energia és kapacitás értékesítésére i) Egy szervezett piacot (SZP) hoz létre az állami tulajdonú piac-üzemeltető (SZPÜ MAVIR leányvállalata ). A szervezett piacon csak óránkénti következő napos kereskedés történne. ii) Rendelkezésre áll majd a kétoldalú szerződések piaca egyrészt a szabad kapacitású erőművek és a feljogosított fogyasztók/kereskedőik közötti ügyleteken keresztül, másrészt a JPE kereskedő előírt aukcióin felszabaduló erőművi kapacitások megvásárlása révén. 5. Az MVM kereskedői engedély alapján jogosult a szabad piacon megvásárolt és a HTM-ekben lekötött kapacitást és villamos energiát értékesíteni a versenypiacon. A HTM-mel rendelkező termelő a HTMben lekötött, de az MVM által át nem vett, valamint a HTM-ben lekötött mennyiséget meghaladó villamos energiát és kapacitást a versenypiacon jogosult értékesíteni. A HTM újratárgyalásokat követően, amennyiben az újratárgyalás következtében a HTM-ek módosított tartalommal (ár, lekötött kapacitás, a szerződés időtartama tekintetében, stb.) ugyan, de fennmaradnak, sem a termelők, sem pedig az MVM értékesítési lehetőségei nem változnak az újratárgyalás előtti lehetőségekhez képest. Az MVM szerepét a HTM-ek tekintetében kiváltaná azonban a termelő, ha a HTM-ek újratárgyalása oly módon történik, amely lehetővé teszi a termelők számára, hogy közvetlenül a versenypiacon kereskedők és/vagy fogyasztók számára értékesítsenek villamos energiát. 2 Ha a HTM-ek az újratárgyalás során a jelenlegi fizikai szállítási kötelezettség helyett pénzügyi kötelezettséggé alakulnak, akkor az MVM elszámoló ház (clearing house) funkciót lát el. Amennyiben a HTM-ek jelenlegi (fizikai szállítási kötelezettség) formájukban maradnak fenn, az MVM-nek számolnia kell a 2010 utáni azon helyzettel, amikor már nem tud a mai értelemben vett átállási költséget érvényesíteni és a saját beszerzési portfoliója árát kell megkísérelnie érvényesíteni az időközben kialakuló regionális piacon, kivéve, ha az EU 1 A Háztartási Fogyasztóknak az egyetemes szolgáltatás keretében hálózathoz való csatlakozási joguk is van a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/54/EK Irányelv (a továbbiakban: Irányelv) alapján, amelyet azonban a jelen javaslat a hálózati engedélyesekre való jogszabályban előírt kötelezettség telepítésével tart megvalósíthatónak, függetlenül a villamosenergia-piacon javasolt átstrukturálásoktól. 2 Amennyiben az EU Bizottság Verseny Főigazgatósága által az állami támogatásokat vizsgáló eljárás előkészítő tárgyalása keretében preferált és a többszereplős nagykereskedelmi piac szempontjából előnyös módon a jelenlegi fizikai szállítási szerződéseket (HTM) pénzügyi teljesítési kötelezettséggé alakítják át az erőművek és az MVM között JÚNIUS 3

4 Bizottság Verseny Főigazgatósága ennél hosszabb időtartamra lehetővé tesz átállási költség térítését. A szerződések újratárgyalására vonatkozó államigazgatási elvárások, törekvések mértékének, ütemének, elvárt formájának rögzítését követően az adminisztratív (jogszabályi) előírások és tulajdonosi elvárások mellett ösztönző-, a kompenzációs eljárást is rögzítő szabályozási rendszer kidolgozása szükséges. 6. Az Irányelvnek való megfelelés, valamint az iparág jelenlegi strukturális egyenlőtlenségeinek korrigálása céljából bevezetésre kerül a domináns piaci szereplők speciális szabályozása (Ld. részletesen az V. fejezetet). A koncepció lényege, hogy a kis-, illetőleg a nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező (JPE) engedélyesekre a MEH mint szabályozó hatóság speciális többletkötelezettségeket, illetve esetenként azok egy részét (pl. kapacitásaukció, árkontroll, ESZ-ellátási kötelezettség, stb) állapíthat meg az erőfölénnyel való visszaélés megelőzése, valamint a verseny hatékonyságát elősegítése érdekében. A lehetséges lefolytatott piacelemzés alapján azonosítja a JPE szereplőket és írja elő számukra a piaci helyzetük által indokolt többletkötelezettség(ek)et. A javaslat szerint az MVM jelenleg, piaci helyzetéből következően, nagykereskedelmi JPE engedélyesnek minősül, ezért vele szemben a verseny hatékonyságának növelése céljából többletkötelezettségek megállapítása indokolt már az első piacelemzés elvégzése előtt, az új piaci struktúrát bevezető törvény által, átmeneti rendelkezésként. Az első piacelemzés elvégzését követően e többletkötelezettségeket a piacelemzés eredményétől függően (amelyet nagymértékben befolyásolhat a HTM-ek újratárgyalása eredményeképpen kialakuló piaci helyzet) kell fenntartani, módosítani, illetve eltörölni. C. MÓDOSÍTANDÓ ANYAGOK A fent felsorolt hat tétel a javaslat lényegét csak általánosságban körvonalazza. Az ezt követő részletek tartalmazzák ezek elemző tárgyalását. Sok további részlet kidolgozására van azonban szükség ahhoz, hogy a jelentősebb kérdések megfelelő módon tisztázásra kerüljenek, és hogy védelmet lehessen nyújtani az esetleges visszaélések ellen; (pl. egyetemes szolgáltatási ár esetleges ártámogatási rendszerének kidolgozása). A piaci struktúra változása a meglévő szabályok átfogó módosítását is szükségessé tenné. A működés javasolt változtatásához módosítani kell: a) a évi CX. törvényt villamos energiáról (a továbbiakban: VET); b) a VET szabályozását életbe léptető és kiegészítő legtöbb rendeletet c) a villamos energia iparág vállalatainak együttműködését meghatározó részletes szabályokat tartalmazó Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot; d) az engedélyesek közötti, valamint az engedélyesek és fogyasztók közötti szerződéses feltételeket; és e) a működési engedélyeket. D. A JAVASLAT FELÉPÍTÉSE A magyar villamosenergia-iparág állapotának és aktuális problémáinak összegzését a II. fejezet, a Háttér cím alatt tartalmazza. A III. fejezet a javasolt további reformokat a Célkitűzések cím alatt fogalmazza meg. A piaci modell és ipari struktúra javasolt lehetőségeit két fő részben tárgyaljuk. A kereskedelmi és piaci szabályok javasolt változtatásait a IV. fejezet tartalmazza. Az V. fejezetben kerül sor a jelentős JÚNIUS 4

5 piaci erővel rendelkező piaci szereplők piaci magatartását korlátozó javasolt szabályozás bemutatására. Az iparág szereplőit alkotó jogi személyekhez, valamint feladataikhoz és felelősségeikhez kapcsolódó változások leírását az VI. fejezet foglalja össze. A VI. fejezeten belül a VI. A. pont foglalkozik a TSO lehetőségek leírásával. Ezen lehetőségeket a tanácsadóval (BDR) együtt 2004 év végén tekintettük át részletesen. A jelen összeállítás C mellékletében bemutatjuk azokat az elemzéseket, amelyeket az időközben kialakított kormányzati állásfoglalás ismerete nélkül korábban végeztünk el. A BDR kihangsúlyozta az iparág struktúrájának elsődleges jelentőségét a verseny elterjesztésére irányuló törekvések szempontjából. Tapasztalatuk szerint gyakran merül fel az igény, hogy a kívánt piaci modellek (a kereskedelmi megállapodások) korrigálják az iparág struktúrájából eredő nehézségeket; pl. sűrűn felmerül a kérdés, hogyan lehet hatékony versenypiacot tervezni, ha egy piaci szereplő jelentős erőfölénnyel rendelkezik. Ezt a tapasztalatot is felhasználva tettek javaslatot az új iparági struktúrára vonatkozóan. Az A melléklet tartalmazza a javaslatban használt meghatározások magyarázatát. A B melléklet tartalmazza a javaslatban gyakran használt fogalmak rövidítéseit. A C melléklet a TSO kialakítása kapcsán korábban (2004) vizsgált lehetőségeket és szempontokat mutatja be. A javaslat nem foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek a jogharmonizáció szempontjából további vizsgálatra szorulnak, de megoldásuk nem függ a piac átstrukturálásának módjától (pl. elosztó hálózati veszteségek beszerzésének módja, az egyetemes villamosenergia-szolgáltatási kötelezettségen túli egyéb közszolgáltatási kötelezettségek (PSO) és azok tartalmának meghatározása, a MEH feladatai a rendszerirányítási díjak meghatározása tekintetében). II. HÁTTÉR A. AZ IPARÁG STRUKTÚRÁJA ÉS A PIAC ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEGZÉSE Magyarországon sikeres volt a verseny megvalósításának kezdete. Számos feljogosított fogyasztó váltott szolgáltatót. Bizonyos problémák azonban továbbra is fennállnak. Ezekre kitértek a MEH értékelései, a BDR előző jelentései, és egyéb tanácsadók jelentései. Az Európai Unió 2003-ban adta ki az Irányelvet, amely a VET létrehozatalának időpontjában fennálló feltételekhez képest további követelményeket teremtett Magyarországgal, mint tagállammal szemben. A jelen tanulmánynak nem áll szándékában az összes említett probléma ismételt megfogalmazása, kizárólag ezek közül a néhány legfontosabbat kívánjuk összegezni a következőképpen: B. NEM MEGFELELŐ VERSENY Mivel a hosszú távú energiavásárlási szerződéseken keresztül az MVM domináns szereplő a nagykereskedelmi piacon, és egyúttal a termelésben is közvetlen tulajdonnal rendelkezik, továbbá mert a határokat keresztező átvitel kapacitás korlátozott (és annak bizonyos hányadát az MVM előzetesen lekötött kapacitásként (AAC) a többi piaci szereplővel szemben ingyen használja); ezért (is) nincs a feljogosított fogyasztóknak megfelelő lehetőségük arra, hogy különböző, egymással versenyző források között válasszanak. A nagykereskedelmi és JÚNIUS 5

6 kiskereskedelmi piacok árai most a legtöbb fogyasztóra vonatkozóan piaci viszonyok által meghatározott árak helyett hatósági árszabályozás hatálya alá esnek. Az MVM tartja kézben jelenleg a közüzemi igény feletti többlettermelési kapacitást, azaz a termelési kapacitásnak azt a részét, amely nem szükséges a Közüzemi Szolgáltatók felé fennálló kötelezettség teljesítéséhez. A fennmaradó szabad piacon kínált többlet termelői kapacitás esetleges, időleges korlátozásának az eredménye, hogy a feljogosított fogyasztók és kereskedőik versenyképes ellátásának lehetősége szenved csorbát. 1) AZ IPARÁGI ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK KÉRDÉSE A magyar állam MVM-en keresztül az EU Bizottság Verseny Főigazgatóság előzetes megítélése szerint támogatást nyújt az iparágnak azáltal, hogy az állami tulajdonú MVM a HTM-k szerinti szerződéses feltételeknek tesz eleget, és a piaci árviszonyoktól független árat fizet az erőműveknek. Ez az állami támogatás az EU Verseny Főigazgatósága által végzendő vizsgálat tárgyát képezi. 2) A TSO HIÁNYA Magyarországon sem jogszabályban rögzített kompetenciákat tekintve, sem a gyakorlatban nem létezik olyan átviteli rendszerirányító (TSO), amely eleget tenne az Irányelv követelményeinek. 3) AZ ERŐMŰVI BEFEKTETÉSEK KORLÁTAI A befektetőkben felmerül a kérdés, hogy mi lesz az MVM szerepe Magyarország jövőbeli iparági és piaci struktúrájában. A befektetők bizonytalanok, hogy milyen lépésekre, és mikor kerül sor annak érdekében, hogy a magyar jogi és szabályozói keretrendszer teljes mértékben összhangba kerüljön az EU direktívával (elsősorban annak tisztázására, hogy milyen jogi személy látja el a TSO szerepét és miként biztosítható annak minden szereplő számára elfogadható, piaci érdekektől független döntési mechanizmusa). 4) KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓK (MINT FELJOGOSÍTOTT FOGYASZTÓK) SZABAD VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGÉNEK HIÁNYA Az EU Irányelv előírása szerint minden nem-háztartási fogyasztó szabad választási lehetőséggel kell rendelkezzen. Az Irányelv meghatározása szerint a viszonteladók (szolgáltatók) is fogyasztónak minősülnek, és mint ilyenek szabadon kell választhassanak ellátót (a mai VET szerint ez a lehetőségük nincs meg.) 5) MINIMÁLIS TERHELÉS VIZSGÁLATA Jelenleg túl sok a nem irányítható vagy csak korlátozottan terheléskövetésre képes kapacitás a következőkből eredően: (1) feljogosított fogyasztók import vételezésének zsinór jellege; (2) nukleáris termelés és (3) termelés kötelező átvétellel JÚNIUS 6

7 III. CÉLKITŰZÉSEK A. MEGFELELÉS AZ EU IRÁNYELVEKNEK A magyar kormány szándéka, hogy teljes mértékben megfeleljen az Európai Unió 2003/54/EK irányelvének. Egy korábbi jelentésben a BDR olyan kérdéseket azonosított, amelyekkel foglalkozni kell, annak érdekében, hogy Magyarország eleget tegyen az EU Irányelveinek. 3 E jelentésre a továbbiakban Konfliktuselemzés néven hivatkozunk. 1) AZ EU IRÁNYELVÉNEK TÖRTÉNŐ MEGFELELÉS FŐBB KÖVETELMÉNYEI A Konfliktuselemzés jelentésben bemutatásra került, hogy az Irányelvnek való megfelelés legfontosabb követelményei többek között: 1.1. A feljogosított fogyasztókra vonatkozó jelenlegi jogi szabályozás (pl. az ipari fogyasztók joga a közüzemi szolgáltatáson keresztül történő hatósági végfogyasztói áras ellátásra; az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szabályozások hiánya; a közüzemi szolgáltatók korlátozott beszerzési lehetőségei; azon szabályozások hiánya, amelyek biztosítják a szolgáltató-váltás ingyenes és gyors módját, a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok érvényesülését) összhangba hozása az Irányelv követelményeivel A TSO szerepe: olyan TSO-t kell létrehozni, amely döntéshozatali jogkörrel rendelkezik a rendszerirányítás felett; tervezi az átviteli hálózat bővítését; valamint irányítja a hálózat üzemeltetését és karbantartását Az átállási költségek állami tulajdonú MVM által történő visszatérítésének módját oly módon kell megváltoztatni, hogy az eleget tegyen az állami támogatások kapcsán kiadott EU Bizottsági szabályoknak A VET által használt fogalmakat (pl. fogyasztó) összhangba kell hozni az EU irányelvével Jogilag is, vezetői szinten is szét kell választani a Közüzemi Szolgáltatókat és a Közüzemi Nagykereskedőt a hálózati tevékenységektől A Közüzemi Nagykereskedő és a Közüzemi Szolgáltatók piaci szabályozását oly módon kell módosítani, hogy az tükrözze az Irányelv szabadpiacra vonatkozó követelményeit A Magyar Energia Hivatal különböző jogainak és felhatalmazásának módosítására lehet szükség annak érdekében, hogy teljes mértékben eleget tegyen az Irányelv követelményeinek. B. AZ ELLÁTÁS BIZTONSÁGA A magyar kormány általunk értelmezett kiemelt célja, hogy az iparág és a piac új struktúráit oly módon építse fel, hogy az lehetővé tegye a biztonságos ellátást, beleértve a következőket: 1. Magán befektetők bevonása megfelelő időben a termelőkapacitásba, elkerülendő a kapacitás hiányokat; 2. Védelem az alapenergia hordozó-ellátás zavarának kockázata ellen, 3 Lásd Barker, Dunn & Rossi, Inc., Pierce Atwood és Németh Erika, 2004 április 2.-én kiadott anyagát: A hatályos magyar törvények és az Európai Unió villamos energia piacra vonatkozó követelményei közötti potenciális konfliktusok elemzése JÚNIUS 7

8 3. Legalább egy egyetemes szolgáltató kijelölése (kiválasztása), amely egyetemes szolgáltatást nyújt szabályozott végfelhasználói árakon, továbbá lehetőség végső menedékes szolgáltató hatósági kijelölésére az ESZ kiesése esetén; és 4. Végrehajtható kötelezettség megállapítása a következők fejlesztése területén: a. átviteli hálózat b. elosztóhálózat C. A VILLAMOSENERGIA KISKERESKEDELMI ÁRÁNAK CSÖKKENÉSE A magyar kormány általunk értelmezett szándéka, hogy az ipari és piaci struktúrában a következő célokkal változtatásokat kezdeményezzen: 1. A villamos energia végfogyasztói árának lehetséges csökkentése; 2. Az iparágon kívül álló tényezők, pl. energiahordozó-hiányból, növekvő üzemanyagköltségekből származó ár-növekedések minimalizálása; 3. Villamos energia biztosítása a végfelhasználók számára az európai regionális villamosenergia-piacokhoz képest versenyképes áron; és 4. Végfelhasználói kiskereskedelmi árak szabályozása azon erre jogosult fogyasztók számára, akik egyetemes szolgáltatásban részesülhetnek. IV. PIACSZABÁLYOZÁS A. JELENLEGI HIBRID MODELL A jelenlegi hibrid modell 1991 óta fejlődött ki. A termelés, szállítás, és elosztás/szolgáltatás jogi szétválasztása 1992-ben történt meg. A Magyar Energia Hivatalt a célból hozták létre 1994-ben, hogy az iparág működését szabályozza ban a termelői és az elosztói/szolgáltatói tevékenységi körben jelentős magántőke bevonásra került sor. Ezzel a Kormány kinyilvánította, hogy magán befektetőkre bízza a termelést, új kapacitások létesítését és az elosztást/szolgáltatást. A nagykereskedelmi és kiskereskedelmi verseny bevezetése a belső villamosenergia-piac közös szabályaira vonatkozó 96/92/EK irányelvvel történő jogharmonizáció eredményeként történt JÚNIUS 8

9 JELENLEGI KETTŐS (HIBRID) MODELL február 1. Ábra Közüzemi termelők Termelők Import-export * * Közüzemi nagykereskedő * * Szervezett piac (SZP) Hatósági ár * Hatósági ár Közüzemi szolgáltató(k) Közüzemi fogyasztók Villamosenergiakereskedő(k) Feljogosított fogyasztók * A zöld színű nyilak lehetséges, jelenleg azonban nem működő kapcsolatot jeleznek. Bár kidolgozásra került egy olyan Kereskedelmi Szabályzat, amely versenypiacot teremtene a kiegyenlítő energia terén, a Szabályzat ezen része nem valósult meg, a kiegyenlítő energia értékesítése jelenleg szabályozott áron történik. Nem valósult meg a szervezett energia piac sem. A közüzemi nagykereskedő MVM a privatizációval azonos időben letárgyalt hosszú távú energiavásárlási szerződések keretén belül vásárolja meg a közüzemi termelőktől az energiát. Az MVM olyan termelőktől is vásárol, amelyek teljes mértékben az ő tulajdonában vannak, vagy amelyeket magánvállalatokkal közösen birtokol. Az MVM a kapacitást és energiát a Közüzemi Szolgáltatóknak azon villamosenergia-értékesítési megállapodások (VEASZ-ok) keretén belül értékesíti, amelyeket az elosztó/szolgáltató üzlet privatizációjával egy időben tárgyaltak. A közüzemi fogyasztók részére történő értékesítés a miniszter által szabályozott áron történik. Az VET elfogadásával a legnagyobb feljogosított fogyasztók kezdete óta otthagyhatják Közüzemi Szolgáltatójukat, és belföldi vagy külföldi forrásokból vásárolhatnak. B. A JAVASOLT PIACI STRUKTÚRA ÖSSZEGZÉSE A javaslat I. fejezetében található vezetői összegzés röviden összefoglalja a javasolt piaci működést. A továbbiakban ezt az ismertetést bővítjük ki. A javasolt piaci struktúrának a következő engedélyesek, jogok (személyek / funkciók) képezik az alapját: 1. Legalább egy egyetemes szolgáltató biztosítana egyetemes szolgáltatást a háztartási fogyasztóknak, valamint az e szempontból jóváhagyott kisvállalkozási fogyasztóknak. (Lásd 2.,3. ábra, valamint az Irányelv 3(3) bekezdése), amelynek (vagy amelyek közül akár egynek) a szolgáltatásból való kiesése esetén végső menedékes szolgáltató kerülne JÚNIUS 9

10 kijelölésre a többi egyetemes szolgáltató, vagy ezek hiányában a kiskereskedelmi tevékenységet is végző kereskedők közül. 2. A ESZ-ek kétoldalú szerződések keretében a szabad versenypiacról (beleértve az MVM aukcióit is), vagy szervezett piacról (SZP) vásárolhatnák a villamos energiát; vagy az előbbi három alternatív forrás kombinációjával. A nagykereskedelmi piacon meglévő jelentős piaci erőfölény (JPE) esetén a JPE engedélyes számára előírt kötelezettségek alapján a JPE is részt vesz az ESZ-ek ellátásában. Ez a kötelezettség a nagykereskedelmi piac többszereplőssé válásával, illetve a JPE jelleg mértékétől függően lazítható. Ezzel a kötelezettséggel biztosíthatjuk az ESZ-ek ellátási kötelezettségének teljesíthetőségét akkor, ha ők nem tudnak elegendő energiát beszerezni a versenypiacon. 3. A szervezett piac napi előrejelzésű ütem alapján működne, kapacitás (MW) és ár (Ft/MWh) ajánlatait a HTM termelőktől 4, a szabad piac bármely egyéb termelőjétől és a kereskedőktől, fogyasztóktól kapná. (A HTM-ek megszűnése vagy pénzügyi kötelezettséggé való átalakítása esetére lásd 9. ábra) 4. Minden feljogosított fogyasztó szabadon vásárolhatna közvetlen kétoldalú szerződéseken keresztül (kereskedőktől, termelőktől, esetlegesen importból) a szervezett piacon, vagy az MVM vagy más kereskedő aukcióin. A HTM-ek esetleges változatlan tartalmú, kapacitású és időtartamú továbbélése, az MVM aukciós kötelezettségei, és a kétoldalú megállapodások engedélyezése erősen behatárolja a szervezett piac lehetséges méretét, likviditását, ami megkérdőjelezi az itt kialakuló árjelzések megalapozottságát, ezért célszerű a már meglévő régióbeli tőzsdével való szoros együttműködés. 5. A MAVIR lenne az átviteli rendszerirányító (TSO). A szervezettpiac-üzemeltető (SZPÜ) a MAVIR kizárólagos érdekeltségébe tartozó, önálló jogi személy lenne. A MAVIR a TSO funkciók között működteti a rendszerszintű szolgáltatások piacát is, aminek része a kiegyenlítő piac működtetése. A vertikálisan integrált társaság keretébe szervezett MAVIR (TSO) esetében is előnyös, ha a likviditás-növelési szempontok mellett egy már működő transzparens energia-tőzsdei szabályrendszer kerül átvételre, ez erősítheti a szereplők bizalmát. 6. A Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott rendszerszintű szolgáltatások piaca megkezdené többszereplős, valós működését. Ennek biztosítania kell az üzemeltetési tartalékokat, a kiegyenlítő (szabályozási) energiát és az egyéb rendszerszintű szolgáltatásokat, a szervezett piac és az egyéb kétoldalú szerződők felé. A 7. Az egyetemes szolgáltatás részeként a Háztartási Fogyasztók szabályozott vagy ajánlati alapú (piaci viszonyokhoz közelebb álló) árakban részesülnek. 8. A piaci szereplők közötti jelenlegi menetrend-adási, elszámolási és egyéb kereskedelmi kapcsolat-rendszer nem igényel alapvető módosítást. 4 Abban az esetben, ha az MVM és az erőművek közötti szerződések (HTM-ek) újratárgyalása nem eredményezi a fizikai szállítási kötelezettség átalakítását pénzügyi kötelezettséggé, akkor az erőművek helyett az MVM tehet ajánlatot a szervezett piacon a vele szerződésben lévő erőművek nevében a HTM-ben lekötött kapacitások mértékének erejéig. (lásd 7, 8. ábra) JÚNIUS 10

11 JAVASOLT SZABADPIACI MODELL Villamos energia és teljesítmény 2. Ábra Termelők Import-export Szervezett Piac (SZP) Egyetemes szolgáltató(k) Villamosenergiakereskedők Hatósági ár Háztartási fogyasztók és egyetemes szolgáltatásra jogosult kisvállalkozások Feljogosított fogyasztók (Kivéve a háztartási fogyasztókat, július 1-ig ) C. A JAVASOLT PIAC MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐVÉ TÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK 1. Módosítani kell a jelenlegi törvényi hátteret és egyéb érintett jogszabályokat. 2. Az érintett üzleti struktúrákat meg kell változtatni. Az ezekre vonatkozó javaslatokat az VI. fejezet tartalmazza. 3. A HTM-k újratárgyalása kívánatos a következő célból: a) Lehetővé kell tenni a termelők számára, hogy rendszerszintű szolgáltatásokra vonatkozó ajánlataikat közvetlenül a rendszerszintű szolgáltatások piacüzemeltetőjének (TSO) tegyék meg. 5 b) Lehetővé kell tenni a termelők számára, hogy kapacitásukat vagy annak egy részét kétoldalú tranzakciókon keresztül (kereskedőknek, feljogosított fogyasztóknak, ESZeknek, exportra) vagy a szervezett piacon, vagy ezek valamiféle kombinációját felhasználva értékesítsék. (lásd 8, 9. ábra) c) Küszöbár rendszer bevezetése, amely tükrözi a nagykereskedelmi szabad piac árszintjeit. (ezt az EK Bizottság igényli). d) Irreálisan magas nyereségszintek korlátozása. e) A szerződések időtartamának csökkentése, figyelembe véve a pénzügyi kölcsönök időtartamát. f) A szerződések újratárgyalásának lehet egy olyan célja, illetve formája is, amely esetén a mai fizikai szállítást tartalmazó szerződést olyan pénzügyi kötelezettséggé alakítják, 5 A rendszerszintű szolgáltatások fedezetéül olyan mértékig kell kapacitást felszabadítani, hogy kellő mértékű kínálat legyen a tartalékpiacon (ha a felszabadított kapacitásmennyiség megegyezik a rendszerszintű szolgáltatások teljesítéséhez szükséges kapacitás mennyiségével, nem alakulnak ki piaci viszonyok) JÚNIUS 11

12 amely szerint az MVM helytáll az eredeti szerződéses feltételekért, de az erőművek kapacitásukat, energiájukat közvetlenül a szabad piacon értékesítik. Ekkor az MVM a valós, piaci értékesítési ár és a szerződéses ár közötti, esetleges hiányzó árbevételt átállási költség formájában pótolja az erőművi befektetőknek. A szerződések újratárgyalása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy 2010 után az MVM (a jelenleg érvényes jogszabály szerint) már nem érvényesíthet átállási költségeket, kivéve, ha az EU Bizottság Verseny Főigazgatósága ennél hosszabb időtartamra engedélyezi átállási költség térítését. Amennyiben az MVM HTM-es portfoliója az újratárgyalások után is a regionális árak által is befolyásolt hazai nagykereskedelmi piaci áraknál magasabb, akkor a kereskedők, feljogosított fogyasztók egyre kevéssé preferálják majd ezt a beszerzési forrást, ami az állami tulajdonú társaságnak pénzügyi gondokat okozhat. A HTM újratárgyalások eredményétől függően a befektetők kompenzálása különböző mértékű lehet (kockázatvállalási mértéktől függően). 4. Korlátozni kell az MVM és valamennyi jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes (JPE) lehetőségét arra vonatkozóan, hogy tovább növelje piaci dominanciáját. 3. Ábra JAVASOLT SZABADPIACI MODELL Pénzmozgás (teljesítmény és energia ) * Kereskedőkkel bárki köthet villamos energia vásárlási szerződést ** A Háztartási Fogyasztók csak július 1-jétől feljogosítottak Termelők Import és export Egyetemes Szolgáltatók (ESZ) Szervezett Piac- Üzemeltető (SZPÜ) Kereskedői szolgáltatások* Háztartási fogyasztók és egyetemes szolgáltatásra jogosult kisvállalkozások Feljogosított Fogyasztók** D. A JAVASOLT PIACI STRUKTÚRA MŰKÖDTETÉSE Az alábbiakban foglaljuk össze a javasolt piac működtetésének folyamatát. 1) AZ ÁTALAKÍTOTT PIAC STRUKTÚRÁJA 1.1 A jelenlegi közüzemi szolgáltatási rendszer helyett az EU Irányelvekhez jobban illeszkedő egyetemes szolgáltatók ellátási lánca és a versenypiac együttese alakul ki. a) A Közüzemi Nagykereskedelmi és Közüzemi Szolgáltatói funkciók megszűnnek, a Közüzemi Nagykereskedő és a Közüzemi Szolgáltatók kereskedői engedély alapján JÚNIUS 12

13 értékesítik az általuk a szabad piacon beszerzett, vagy a HTM-ekben lekötött kapacitást és energiát; b) A fogyasztók feljogosított és nem feljogosított fogyasztókra tagozódnak, valamint háztartási és nem háztartási fogyasztókra, megszűnik a közüzemi fogyasztó kategóriája; c) A VET-ben meghatározott kapacitás átvételi kötelezés megszűnik (csak a HTM-ek alapján érvényes kötelezettség marad meg, beleértve azokat a potenciális módosításokat is, amelyek a HTM-ek újratárgyalásából származhatnak); és d) Megszűnik a feljogosított fogyasztók azon joga, hogy visszalépjenek a szabályozott árú szolgáltatásba, és a lehetőség is megszűnik az ipari fogyasztók számára, hogy hatósági áron vásároljanak. Bármely visszatérés csak az arra jogosult ( háztartási ) fogyasztók számára lehetséges az ESZ engedéllyel rendelkező kereskedőkhöz. 1.2 Nyílt pályázat kerül kiírásra egy vagy több országos hatáskörrel rendelkező, a Háztartási Fogyasztók részére villamosenergia-szolgáltatást nyújtó ESZ kiválasztása céljából. A pályázaton bármely kereskedő vagy termelő részt vehet. A pályázaton kiválasztásra kerülő ESZ-nak villamosenergia-szolgáltatási kötelezettsége van a Háztartási Fogyasztók részére, hatósági áron. Az egyetemes szolgáltatás árának méltányos szinten tartása nemcsak hatósági árszabályozás útján valósulhat meg, hanem piaci eszközökkel is. Ezért a hatósági ár alternatívája lehet a piaci alapú ár is olymódon, hogy az ESZ kiválasztására kiírt nyílt tender jogszabályban meghatározott feltételei között szerepelne a meghatározott referencia árra (pl. nagykereskedelmi ár) vetítetten megajánlott ár, mint követelmény. A pályázók kiválasztásánál elsődleges szempont a néhány éves (2-3 év) időtartamra előre megajánlott legkedvezőbb ár. Az a jogszabály, amely az ESZ pályáztatást előírja, ideiglenes jelleggel, a sikeres pályázat eredményeképpen a Hivatal által kiadásra kerülő ESZ engedélyek hatályba lépéséig a hat jelenlegi Közüzemi Szolgáltató részére egyetemes szolgáltatási kötelezettséget ír elő a Háztartási Fogyasztók villamosenergia-ellátása céljából, július 1-jéig kizárólagos jelleggel, július 1-je után pedig a szabad piacon történő villamos energia vásárlás alternatívájaként. Hatósági beavatkozás lenne indokolt abban az esetben, ha a fogyasztó ellátása valamelyik ESZ által nem biztosítható (pl. csődbe megy az a kereskedő, amelyik egyetemes szolgáltatás nyújtására kötelezett). Ebben az esetben lépne be a végső menedékes szolgáltató (VMSZ), akit a többi egyetemes szolgáltató közül kell kijelölni a kieső ESZ fogyasztóinak ellátása céljából. Amennyiben az ESZ kiválasztása céljából kiírt tenderen egy egyetemes szolgáltató kerül kiválasztásra, és később ez az egy ESZ kerül olyan helyzetbe, hogy nem tudja ellátni a fogyasztóit (pl. csődbe megy), ebben az esetben a VMSZ-t a kiskereskedelmi tevékenységet folytató kereskedők közül kell kijelölni. 1.3 A háztartási fogyasztók kivételével (akik számára ez a lehetőség csak július 1-je után biztosított) mindenki a szabad piacra áll át. 1.4 Két piac állna rendelkezésre a villamos energia és kapacitás értékesítésére i) Egy szervezett piacot (SZP) hoz létre az állami tulajdonú piac-üzemeltető (SZPÜ MAVIR leányvállalata). A szervezett piacon csak óránkénti következő napos kereskedés történne. ii) Rendelkezésre áll majd a kétoldalú szerződések piaca (aukciókon keresztül) is 6. 6 A kétoldalú szerződések piaca magában foglalja a szabadon kötött kétoldalú megállapodásokat, valamint az éves és havi kapacitás-aukciókat a jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan JÚNIUS 13