- Mielőtt megmérné a vérnyomását, pihenjen egy széken vagy fotelban legalább 5 percet!

Átírás

1 A vérnyomásmérés helyes technikája A magasvérnyomás-betegség kezelésében kiemelt szerepet játszik az otthoni vérnyomásmérés. Ezzel a gyors és egyszerű vizsgálattal Ön is nyomon követheti állapotát, meggyőződhet gyógyszerei hatásosságáról vagy éppen vészhelyzeteket is észlelhet. Ehhez nincs másra szüksége, mint egy hitelesített, felkaros vérnyomásmérő készülékre. A készüléket orvosi segédeszközboltban vagy gyógyszertárakban veheti meg. A vérnyomásmérés során a következőkre érdemes odafigyelnie: - Mielőtt megmérné a vérnyomását, pihenjen egy széken vagy fotelban legalább 5 percet! - A mérés nyugodt körülmények között történjen, lehetőleg egy íróasztal vagy étkezőasztal mellett ülve! - A dohányzás, fizikai aktivitás, étkezés, folyadékfogyasztás, forró fürdő stb. befolyásolhatják a mért eredményt, ezért vérnyomásmérés előtt kerülje ezeket! - A mérés előtt tegye szabaddá felkarját! Figyeljen arra, hogy a mandzsetta szívmagasságban legyen! - Miután felhelyezte a vérnyomásmérő mandzsettáját, üljön nyugodtan, lazán, és ne tegye keresztbe a lábát! Ezután indítsa el a mérőkészüléket! - Mérés közben ne beszélgessen, ne mozogjon! - Az elektromos vérnyomásmérők általában hangjelzéssel figyelmeztetnek a mérés végére, amikor is a kijelzőn megjelenik a szisztolés és diasztolés érték, ill. a pulzusszám is. A tartósan magas vérnyomás jelentős terhelést ró a szívre és az erekre, felgyorsítja az érelmeszesedést, és fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az otthoni önvérnyomás-mérés alapján a 135/85 Hgmm, vagy ennél magasabb nappal mért értékeket tekintjük kórosnak. A vérnyomáscsökkentő kezelés és életmódváltás célja az otthon mért 135/85 Hgmm alatti vérnyomás elérése és fenntartása. Hányszor javasolt a vérnyomását ellenőriznie? Ha panaszmentes, akkor elég naponta egyszer-kétszer megmérnie a vérnyomását, pl. este és/vagy reggel. Érdemes olyankor is ellenőriznie a vérnyomását, ha bármilyen tünetet észlel, pl. fejfájás, szédülés. Nagyon magas vagy panaszokat okozó vérnyomásértéknél forduljon orvoshoz!

2 A cukorbetegség kezelésének céljai Ma a cukorbetegségben mért és a kezeléssel elérni kívánt vércukorszint értékekről szeretném tájékoztatni. Mint Ön is tudja, a cukorbetegség kezelésének célja, hogy megfelelő életmóddal, étrenddel és gyógyszerekkel a vércukor szintet egy úgynevezett céltartomány -ban tartsa. Az egészséges vércukorértékekhez közelítő vagy azzal azonos vércukorszint fenntartásával megelőzhetők a cukorbetegség rövid (pl. rosszullét, kóma) és hosszú (pl. érszűkület, szem- és vesekárosodás) távú szövődményei. Egészségeseknél az éhomi vércukor szint laboratóriumi mérés során az étkezések előtti 6 mmol/l, étkezés után 2 órával sem emelkedik 7,8 mmol/l fölé. Cukorbetegségben ez a szint étkezések előtt általában meghaladja a 7,0 mmol/l értéket, valamint étkezések után 2 órával sem csökken 11,1 mmol/l érték alá. A vércukor szintjét otthon is egyszerűen ellenőrizheti vércukormérő készülékkel. A méréseket érdemes párokban végezni, azaz egy étkezés előtt és étkezés után 1 órával mérni. A vércukor ellenőrzés gyakorisága a cukorbetegség típusától és az alkalmazott kezeléstől függ; ebben kérjük, kövesse kezelőorvosa utasításait. Ha a fentiektől magasabb vércukorszinteket mér, akkor se keseredjen el! A diétán és gyógyszereken kívül még számos tényező befolyásolhatja a vércukor aktuális értékét, amelyek megértéséhez elengedhetetlen, hogy pontosan naplózza életmódját. Tehát célszerű azt is rögzíteni, ha intenzív vagy hosszan tartó fizikai mozgást végez vagy esetleg megbetegszik és lázas. A mért értékeket kezelőorvosával vizitről vizitre átbeszélve, az ön életmódjának és állapotának megfelelően módosíthatják a kezelést, hogy a fenn ismertetett célértékeket elérhesse.

3 A magas húgysavszint veszélyei: hiperurikémia/köszvény A szervezetünkben képződő és táplálékkal bevitt purinbázisok végterméke a viszonylag rosszul oldódó húgysav, amelynek egy része a vizelettel, kis része a széklettel ürül. Magas húgysavkoncentráció esetén húgysavkristályok képződhetnek a szervezetünkben, amelyek a jellegzetes betegséget, köszvényt okoznak. A köszvényes roham hirtelen fellépő, heves fájdalommal és lázzal járó, egy vagy több (leggyakrabban a nagylábujj) ízületét érintő gyulladás. Az ízületi gyulladás hosszú távon ízületi deformitásokat okoz, a magas húgysavszint hatására vesekövek képződhetnek és veseelégtelenség is kialakulhat. A köszvényen kívül azonban más betegségekben is mérhetünk magasabb húgysavszintet. Magas húgysavszintet okozhatnak: Bizonyos gyógyszerek (vízhajtók, immunszuppresszív készítmények) Nagymértékű alkoholfogyasztás Öröklött tényezők Pajzsmirigy alulműködés Elhízás Cukorbetegség Pikkelysömör Purin gazdag diéta (máj, vadhús, szardínia, hüvelyesek, gombák) Veseműködési zavar Míg a húgysav kis mennyiségben antioxidáns hatású, egy bizonyos mértéket meghaladó szint esetén már gyulladáskeltő hatása van. Hatására fokozódik az oxigéngyökök képződése, így az érelmeszesedés kialakulásában szerepe lehet. Gyakran észlelhető hiperurikémia elhízott, túlsúlyos, magas vérnyomásos betegeknél, magas koleszterin vagy triglicerid szinttel rendelkezőknél, valamint a cukorbetegeknél. Ezek az állapotok önmagukban is fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de kimutatták, hogy magas húgysavszinttel párosulva különösen köszvényes betegek esetében tovább fokozódhat a kedvezőtlen hatás. Fordítva is igaz: magas vérnyomás vagy

4 szívkoszorúér betegségben háromszor gyakrabban fordul elő köszvény. Az összefüggés főként azzal magyarázható, hogy magasvérnyomás és cukorbetegség esetén a vese vérellátása, érrendszere károsodik, emiatt a húgysav kiválasztása zavart szenved, felhalmozódik a szervezetünkben. Ezért a szakemberek jelenlegi álláspontja az, hogy az emelkedett húgysavszintű pácienseket (pl. köszvény) kezelni kell az alapbetegség és a feltételezett szív és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése érdekében. A gyógyszeres kezelést javasolt diétával is kiegészíteni, aminek célja a purin bevitel csökkentése és a testtömeg optimalizálása. A purin-diéta alapvetően alacsony purin tartalmú, energia- és zsírszegény. Az étrend alapját a zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék adják zsírszegény tejjel és tejtermékekkel, tojással és kis mennyiségű, zsírszegény húsfélével. A bőséges folyadékfogyasztás nagyon fontos! Dohányzás Magyarországon minden 3. ember dohányzik, és sajnos a világ élmezőnyébe tartozunk az egy főre eső cigarettafogyasztás tekintetében is. Bár mindenki tudja, hogy a dohányfüst több összetevője rákkeltő hatású, azzal is tisztában vagyunk, hogy nem minden dohányos lesz daganatos. Ezzel szemben a szív és érrendszeri betegségek a tüdőrákkal szemben szinte minden dohányost érintenek, így nem meglepő, hogy a dohányosok várható élettartama körülbelül nyolc évvel kevesebb, mint a nem dohányosoké. A dohányzás mindenkinél meggyorsítja és felerősíti az érelmeszesedés kialakulását, ennek következtében a szívben szívinfarktus, az agyban stroke, a végtagokban pedig érszűkület jöhet létre. Már napi egy-két szál cigaretta elszívása is megemeli a vérnyomást! A magas vérnyomás rengeteg többletmunkát ró a szívre, elősegíti az erek falának elmeszesedését, ami egy ördögi kör kialakulásához vezet! A cigarettázás ezen kívül a vérrögképződés (trombózis) kockázatát is növeli, így fokozza a szívinfarktus és az agyi infarktus, más néven stroke kialakulását! A dohányzás esetében nincs olyan cigarettamennyiség, amely ne lenne egészségkárosító. Már napi egy-két szál elszívása is jelentős egészségkárosodást okoz! Ezen kívül a dohányosok a környezetükben élők egészségét is jelentősen károsítják. Ha valaki dohányfüstös légtérben tölt 2 órát, 4 cigaretta elszívásával egyenértékű káros anyagot lélegezhet be! A dohányzás abbahagyásához számos segítséget igénybe vehetnek a leszokni vágyók. Sokaknak segíthet az elektromos cigaretta, a nikotin tartalmú tapasz vagy rágógumi. Vényköteles gyógyszerek szedésével is enyhíthető a nikotin utáni sóvárgás, megkönnyíthető a leszokás első néhány hónapja. Országszerte elérhetőek olyan speciális rendelések, amelyeket a leszokás elősegítésére hoztak létre. Hosszú távon azonban minden fejben dől el, azaz meg kell találni azokat a feszültségoldó, unalomenyhítő technikákat és elfoglaltságokat, amivel kiváltható a dohányzás. Sokan a sportba menekülnek, ami duplán előnyös: csökkenti a testsúlygyarapodás veszélyét és javítja a keringési és légzőrendszer állapotát is.

5 Amit a koleszterinről tudni érdemes Az emberi szervezetben többfajta lipid, azaz zsír található, ezek egyike a koleszterin. A koleszterin fontos alkotóeleme a sejtjeink falának, ugyanígy az agyvelőnek és az idegszövetnek, különböző hormonok, például a nemi hormonok vagy a mellékvesekéreg hormonjainak alapanyaga, és szerepe van a D-vitamin és az emésztésben fontos epesavak képződésében is. A koleszterin kisebb része állati eredetű táplálékkal kerül be a szervezetünkbe, másik, nagyobb részét szervezetünk állítja elő. Atáplálékból felszívódó és a máj által megtermelt koleszterin a véráram segítségével jut el a szövetekhez a felhasználás helyeire. A koleszterin fehérjékhez kapcsolódva szállítódig a vérben. Az egyik ilyen szállítófehérjekoleszterin komplexet LDL-koleszterinnek hívják. Az LDL-koleszterinnek juttatja el a koleszterint a májból a szervezet különböző sejtjeihez. Ha az LDL-koleszterin mennyisége túlságosan megnövekszik, a sejtek képtelenek a rendelkezésre álló koleszterin mennyiséget megfelelő módon hasznosítani, az egyensúly felborul, a felesleges koleszterin a vérben marad, és az erek falában rakódik le. Ezért nevezik tehát az LDL-koleszterint rossz koleszterinnek is, mert ha a vérben túlzott mennyiségben van jelen, hozzájárul az érelmeszesedés folyamatához, amely később szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethet. A másik típusú koleszterin, a HDL-koleszterin, az LDL-koleszterinnel éppen ellentétes irányban szállítja a koleszterint. Összeszedi a feleslegessé vált, a sejtek által nem hasznosított koleszterint és visszajuttatja azt a májba, hogy az feldolgozza, és epesav formájában kiürítse a szervezetből. A HDL-koleszterinnek tehát az erek megtisztításában van szerepe, ezért is nevezik jó koleszterinnek. Minél több a jó koleszterin szintje a vérben, annál kisebb a kockázata a rossz koleszterin által okozott megbetegedések előfordulásának. Ha a szervezetünk nem képes a koleszterinszintet az optimális értéken tartani, gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Ha Ön az orvosa javaslatára koleszterincsökkentő gyógyszert szed, nagyon fontos odafigyelnie a

6 rendszeres gyógyszerbevételre, mivel csak a gyógyszer rendszeres szedésével érhető el, hogy a koleszterinszint tartósan az ideális értéken maradjon. A pontos gyógyszerszedés mellett természetesen a megfelelő táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra is oda kell figyelnie! Egészséges táplálkozás Egészséges táplálkozás nélkül megvalósíthatatlan az egészséges életmód. De mitől lesz egészséges az étrendünk? Ha egyetlen szabályba kellene mindent belesűríteni, akkor azt javasoljuk, hogy ne egyen/vegyen meg semmilyen olyan terméket, amiről üknagymamája nem feltételezné, hogy élelmiszer. Ide tartoznak a szénsavas és cukros üdítőitalok, a színezékkel és tartósítószerekkel felismerhetetlenné tett félkész termékek, édességek és tejet alig tartalmazó tejtermékek. Helyette fogyasszon sok-sok szezonális gyümölcsöt és zöldséget, teljes kiőrlésű gabonaféléket, ellenőrzött forrásból származó hús és tejtermékeket. Zsiradéknak válasszon hidegen sajtolt napraforgó és olivaolajat, az állati zsiradékok közül nagyon egészséges pl. a kacsazsír. Ne feledkezzen meg az olajos magvakról sem, ha egy kis rágcsálnivalóra vágyik. Az egészséges táplálkozáshoz elengedhetetlen a sóbevitel megszorítása is. Az ajánlások szerint a napi sóbevitel nem szabad, hogy meghaladja az 5 grammot felnőtteknél. Ezzel szemben az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet adatai alapján a magyar férfiak átlagos napi sóbevitele 18g, a nőké pedig 14g. Hogyan csökkentheti sóbevitelét? Ételeit tegye egészségesebbé, ízletesebbé azáltal, hogy só helyett minél több friss vagy szárított fűszert használ! Kerülje a magas sótartalmú élelmiszereket! Sok sót tartalmaznak például a félkész- és kész termékek, a gyorséttermi ételek, a felvágottak, a sós péksütemények és a sós ropogtatnivalók, mint a ropi vagy a chips. A sótartalomról a termékek címkéjéről tájékozódhat. Adott termék sótartalmát úgy lehet kiszámolni, hogy a címkén feltüntetett nátriumtartalmat, melyet Na-valjelölnek, megszorozzuk 2,5-tel. Sószegénynek minősül egy termék, ha nátrium tartalma legfeljebb 0,12g/100g. Ha nincs kedve a címkékkel bíbelődni, akkor iktassa ki étrendjéből a félkész és késztermékeket, a felvágottakat és sós rágcsálnivalókat, nassoljon inkább friss gyümölcsöket és zöldségeket (zellert, répát, karalábét), amelyek biztosan nem tartalmaznak sót!

7 Mozogjon rendszeresen! A rendszeres testmozgás az egészséges életmód egyik legfontosabb alappillére. Számos tudományos vizsgálat és kutatás bizonyította már: a rendszeres testmozgás mindenki számára előnyös. Testmozgással jelentős mennyiség égethető el a táplálékkal bevitt kalóriákból, elkerülhető az elhízás, vagy sikeresen csökkenthető a testsúly. A rendszeres testmozgás kedvezően befolyásolja a szénhidrát anyagcserét, csökkenti a vérzsírok (triglicerid, LDL-koleszterin) szintjét, emeli a védő hatású HDL koleszterin szintjét. Fokozza az állóképességét és a szív teljesítőképességét, hosszú távon a magas vérnyomást is csökkenti. Ezenkívül bizonyítottan javítja a hangulatot, közérzetet, oldja a szorongást és a feszültséget, tehát nemcsak a testnek, hanem a léleknek is használ! Ha már Önben is megszületett az elhatározás, akkor már csak a megfelelő mozgásformát kell kiválasztani. Számos olyan sportolási lehetőség van, amihez elég egy kényelmes sportcipő és egy kényelmes (tréning)ruha. Amennyiben Ön korábban nem vagy már régóta nem sportolt, akkor nagyon óvatosan kell elkezdenie a testmozgást! Érdemes kezelőorvosa tanácsát is kikérni, hogy tisztában legyen terhelhetősége határaival! Bármilyen mozgásformát is választ, kezdje azt fokozatosan, és ha belejött, növelje az intenzitást és az időtartamot. Sokaknak a (gyors) gyaloglás/kocogás a legegyszerűbb mozgásforma, mert nem

8 igényel különleges felszerelést és helyszínt. Amennyiben jelentős túlsúllyal rendelkezik, javasolt úszással kezdenie, mert az kisebb terhelést ró az ízületeire. Érdemes edzésnaplót vezetnie, amelybe minden alkalommal beírhatja a mozgás időtartamát és jellegét, így nyomon tudja követni terhelhetőségének javulását. Ahhoz, hogy a testmozgás meghozza a várt eredményt, rendszeresen, hetente legalább háromszor minimum 30 percet kellene mozognia. A rendszerességet megkönnyíti, ha nem egyedül, hanem egy baráttal, családtaggal vagy egy csoporttal együtt sportol/csatlakozik egy internetes sportközösséghez, ahol a tagok egymást motiválva segítenek a holtpontok leküzdésében. Magas vérnyomás, a betegség veszélyei, otthoni vérnyomásmérés Szerző: Prof. Dr. Kékes Ede, a Magyar Hypertonia Társaság elnökségi tagja Magas vérnyomásról (hipertóniáról) akkor beszélünk, ha nyugalmi állapotban, nem szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között, különböző napokon végzett legalább két, inkább három mérés átlaga nagyobb, mint 140/90 Hgmm. A magas vérnyomás a legelterjedtebb szív-érrendszeri betegség. A kor előrehaladásával előfordulása folyamatosan emelkedik és 65 év felett már meghaladja a populáció 50%- át. Fő veszélyét a sokszor csak évek után kialakuló érrendszeri szövődmények jelentik, ugyanis a legtöbb esetben az emelkedett vérnyomás kezdetben nem okoz semmi panaszt a betegnek, vagy csak olyan jellegűt, melyre nem figyel fel és ez félrevezető lehet. Ezért hívják a hipertóniát "néma gyilkosnak", mert szinte észrevétlenül is képes súlyos szervkárosodásokat előidézni. Az esetek 90%-ban a magas vérnyomás kiváltó okát nem tudjuk meghatározni.

9 Fontos tudnunk A hipertónia a felnőtt lakosság több mint 25%-át érinti. A magasvérnyomás betegség az orvosi vizitek leggyakoribb oka. A felismert magas vérnyomást kezelni kell és a kezelést életünk végéig folytatni kell. Ha a beteg elhagyja a vérnyomáscsökkentő terápiát, akkor 63 %-kal megnő az esélye a szív- és érrendszeri halálozásnak. Ismerni kell mindenkinek a magas vérnyomás osztályozását, hogy tudja hol tart a betegsége. A vérnyomás osztályozása Szisztolés (Hgmm) Diasztolés (Hgmm) Optimális vérnyomás < 120 és < 80 Normális vérnyomás < 130 és < 85 Magas-normális vérnyomás és/vagy Kóros vérnyomás - Hypertonia Szisztolés (Hgmm) Diasztolés (Hgmm) I. fokozat (enyhe hypertonia) és/vagy II. fokozat (középsúlyos hypertonia) és/vagy III. fokozat (súlyos hypertonia) >= 180 és/vagy >= 110 Izolált szisztolés hypertonia (ISH) >= 140 < 90 Egy mondat az izolált szisztolés hipertóniáról. A kor előrehaladásával egyre inkább ezzel a formával találkozunk, és ma már tudjuk, hogy a szisztolés nyomás mértéke a döntő a szövődmények kialakulásában, ezért az időskori formát is komolyan kell venni és kezelni. A magas vérnyomás korai tünetei, melyek felhívhatják a figyelmet jelenlétére: tarkótáji fejfájás, amely gyógyszer bevétele nélkül, spontán csillapodik, szédülés, fáradékonyság. Az orrvérzés, a gyengeség, a homályos látás és a mellkasi fájdalom az érrendszer érintettségére utal.

10 A kezeletlen magas vérnyomás jelentősen fokozza az agyi történések veszélyét, így a gutaütés (stroke) hátterében mintegy 70%-ban hipertónia van. A szívbetegségek közül a szívelégtelenséget, koszorúér betegséget, szívizom elhalást (szívinfarktus) ugyancsak a veszélyforrások közé soroljuk, de ezek kialakulásában egyéb tényezők is szerepet játszanak. A vese különösen érzékeny a hipertónia miatt megváltozott véráramlással szemben, és ha csökken a vese ereken átfolyó vér mennyisége, a veseműködés gyors romlása várható. A koponyán belüli nyomás fokozódása miatt szemfenéki elváltozások, vérzések, az ideghártya vagy a látóidegfő ödémája fordulhat elő. Kezelés nélkül a súlyos hipertóniában az egy évnél hosszabb túlélés aránya csupán öt százalék. A vérnyomás mérés ajánlott gyakorlata év felett - ha semmi panasz sincs -, akkor is indokolt évente egyszer megmérni a vérnyomást 2. Akinél a magas vérnyomás már megállapításra került, ott több lehetőség van. Ezt leghelyesebb megbeszélni kezelőorvosával. Tudnunk kell, hogy a szokásos rendelői vérnyomásmérés a vizitek alkalmával semmiképpen nem elegendő, másrészt számolni kell az u.n. "fehér köpeny reakcióval". Ezért ma mindenképpen az otthoni vérnyomásmérést és naplózást javasoljuk. Ennek gyakorisága több legyen, mint heti egy alkalom. A mérésnél reggel felkelés előtt és este lefekvéskor helyes a mérést elvégezni. Tanácsos havonta egyszer 7 napon keresztül ezt a mérést elvégezni. Otthoni, ön vérnyomásmérésre elsősorban a félautomata, illetve automata elektromos vérnyomásmérők ajánlottak. A karmandzsettás készülékek esetében be kell tartani a kar méretéhez szabott mandzsetta nagyságokat. Ma már a korszerű készülékeknél több méret között lehet válogatni Vérnyomásméréshez ajánlott mandzsettaméretek: cm karkörfogat esetén 12 x 22 cm (kis felnőtt méret) cm karkörfogat estén 16 x 30 cm (normál felnőtt méret) cm karkörfogat esetén 16 x 36 cm (nagy felnőtt méret) cm karkörfogat esetén 16 x 42 cm (felnőtt comb méret) A vérnyomás mérés technikája A beteg a mérés előtt 30 percig nem fogyaszthat koffein-, illetve alkoholtartalmú italt, nem dohányozhat. Sem a beteg, sem a vizsgáló ne beszéljen a mérés alatt. Legalább 5 percig nyugodt körülmények között kell lennie (hőmérséklet, zaj, izgalom szempontjából semleges környezetben, kiürített hólyag mellett). Ülő helyzetben a beteg háta kényelmes székben legyen megtámasztva, izomzata legyen laza. Az alkar legyen mindig a szív magasságában

11 megtámasztva, a könyök enyhén behajlítva. Ülő helyzetben a diasztolés (alsó érték) nyomás 5 Hgmm-rel több, mint fekvő helyzetben. Amikor a kar a jobb kamra magasságában van, a szisztolés (felső érték) nyomás mind ülő, mind fekvő testhelyzetben 8 Hgmm-rel magasabb, mint álló helyzetben. Ha a hát nincs megtámasztva a diasztolés (alsó érték) nyomás 6 Hgmm-rel növekedhet. A lábak keresztezése a szisztolés (felső érték) nyomást 2 8 Hgmm-rel emelheti. A hidrosztatikus nyomásból származó eltérések meghaladhatják a 10 Hgmm-t. A szív és a felkar szintjének eltérései 2,5 centiméterenként (inchenként) 2 Hgmm-es eltérést eredményezhet. Jelentős mértékben befolyásolhatja a mért érték pontosságát a mérés közben végzett izommunka. Ha a kar feltartott állapotban van, az izommunka által a vérnyomás emelkedik. A mandzsettát a lemeztelenített felkar közepére helyezzük úgy, hogy alsó széle a könyökhajlat felett legyen 2 3 cm-rel. A használatban lévő mérőknél más tennivaló nincs, mert minden automatikus módon történik Egy alkalommal legalább 2 3-szor ismételjük meg a mérést, és számítsuk ki a mérések átlagát. A két mérés között legalább 5 perc teljen el. Akkor fejezzük be a mérést, ha a két mérés értéke között nincs 4 6 Hgmm-nél nagyobb különbség. A magas vérnyomás megerősítésére első alkalommal mindkét karon, ülve és állva, valamint az alsó végtagokon is meg kell mérni a vérnyomást, ez különösen fontos idős és diabeteses hipertóniás betegeknél. Ha a két karon mért érték között több mint Hgmm a különbség, akkor ennek tisztázására egyéb vizsgálatot is kell végezni. A vérnyomást ebben az esetben a magasabb értéket mutató karon kell mérni és a vérnyomás jellemzésére a továbbiakban a magasabb értéket kell használni. Otthoni vérnyomásmérés esetén a magas vérnyomás kritériuma: nappali érték 135/85 Hgmm. A magas vérnyomás betegség jól kezelhető, ha kezelőorvos által elrendelt gyógyszerek szedésére vonatkozó utasításokat betartjuk. A kezelést élethosszig kell folytatni.

12 A cukorbetegség (diabetes mellitus) formái, veszélyei, szövődményei Szerző: Prof. Dr. Kékes Ede, a Magyar Hypertonia Társaság elnökségi tagja Csak első hallásra tűnik egyszerűnek a cukorbetegség, azonban ha kicsit belemélyedünk a kérdésbe, látjuk, hogy egy bonyolult, összetett klinikai jelenséggel állunk szemben. Egészséges, nem cukorbeteg egyénnél a vércukor szint szűk határok között mozog és egy megszabott határ fölé nem emelkedik. Cukorbetegségről, illetve azzal összefüggő állapotokról akkor beszélünk, ha a vércukorszint ezt a szűk tartományt elhagyja. A legegyszerűbb oki megközelítés és ezáltal a cukorbetegség két fő típusa mögött az áll, hogy lecsökken a vércukorszint szabályozója az inzulin, vagy jelentősen csökken annak termelődése. A másik ok, hogy inzulin jelenléte ellenére sem tudják a sejtek felvenni cukrot (glukóz), ezért egyre több inzulin termelődik (hyperinzulinémia), mely folyamat miatt ugyancsak emelkedik a vércukorszint. Ez utóbbi jelenséget inzulin rezisztenciának nevezik. Ezen két jelenség alapján különítjük el a cukorbetegség két fő formáját: 1-es típusú cukorbetegség Örökletes forma, már gyermekkorban, fiatal felnőtteknél jelentkezik. Elpusztulnak a szervezet saját inzulintermelő sejtjei, ezért rövidebb-hosszabb idő alatt teljes inzulinhiányos állapot alakul ki. Ezen betegek életben maradásához az inzulin folyamatos pótlása szükséges. Ez a típus a cukorbetegek 10%-át teszi ki. 2-es típusú cukorbetegség A cukorbetegek 90%-a ebbe a formába sorolható. Felnőttkorban jelentkezik. A betegség lényege itt az inzulin rezisztencia, melyet a fentiekben részleteztünk. Az eredmény itt is a vércukor szint kóros határok közé emelkedése. A 2-es típusú cukorbetegség klasszikus civilizációs ártalom, melynek kialakulásában döntő szerepe van a helytelen étkezési formák elterjedésének, a mozgásszegény életmódnak és az ezek által kialakult testsúlytöbbletnek, az elhízásnak. Ezen belül is az u.n. zsigeri típus (alma formátum)

13 játszik döntő szerepet, ugyanis az itt elhelyezkedő zsírsejtek speciális adottságokkal rendelkeznek és számos, a szervezet számára káros hatású anyagot termelnek. Ezt az elhízás formát viszcerális obezitásnak nevezik. A hivatalos leírás szerint a 6 mmol/l alatti éhomi vércukorszint értéket tekintik normálisnak, emelkedett értékről pedig akkor beszélünk, ha az éhomi vércukorszint 6,1 6,9 mmol/l között van. 7,0 mmol/l felett már kóros az érték. A 2-es típusú diabetes jellemezhető úgy is, mint a 21. század pandémiája ben 515 millió cukorbeteget ismertünk az egész világon, az előrejelzések szerint pedig 2040-re 642 millió diabeteses beteggel kell számolnunk világszerte. A diabetes gyakorisága minden országban nő, a betegek döntő többsége a év közötti korosztályból kerül ki. 183 millió beteg nem ismeri a diagnózisát, 2015-ben 5,0 millió haláleset diabetesszel volt kapcsolatban. A felismert 2-es típusú cukorbetegek gyakorisága a fejlett országokban 5% körüli, de a fel nem ismert betegek további 5%-ot tesznek ki. A cukorbetegség klinikai képe ezzel még nem teljes. Az egész világon elterjedt egy cukorbetegséget megelőző állapot, a "prediabetes". Ez egy köztes anyagcsere állapotot jelent a normális és a diabeteses cukorháztartás között. A cukorbetegség nagyon gyakran társul magasvérnyomás betegséggel. Hazánkban a hypertoniás betegek mintegy 30%-ában találkozunk együttes előfordulással, mely jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. Gyakori és igen veszélyes formáció, amikor nemcsak emelkedett vérnyomásérték, hanem kóros zsíranyagcsere zavar (magas triglycerid szint + alacsony HDL koleszterin) hasi elhízás, valamint emelkedett húgysavszint is társul az emelkedett vércukorszint értékhez. Ez az új klinikai entitás a "metabolikus szindróma", melynek jelenléte többszörösére emeli a szív- és érrendszeri kockázatot. A cukorbetegség leggyakoribb szövődményei: 1. A szív és érrendszer betegségei. Ezek közül kiemelten veszélyezteti az életet a gutaütés (stroke) és a szívizom elhalás (szívinfarctus). Azt szokták mondani, ha valakinek cukorbetegsége van, kétszer nagyobb a valószínűsége az infarctus kialakulásának, mint egy hasonló korú, azonos egyéb kockázati tényezőkkel rendelkező egyénnél. A stroke pedig magas halálozási aránnyal bír és a munkaképességet erősen rontja. 2. A vesefunkció romlása, veseelégtelenség kialakulása. 3. Az alsó végtag ereinek és idegeinek súlyos károsodása, mely akár a lábujjak, vagy az egész végtag elhalásához vezethet. 4. Látásromlás kialakulása, mely végső esetben a látás elvesztését okozhatja. A 2-es típusú cukorbetegséget vagy a fentiekben felsorolt megelőző állapotokat rendszeres szűrővizsgálatok segítségével ismerhetjük fel időben. Évente egyszer érdemes vércukorértékünket ellenőrizni, különösen azoknak, akik a nagyobb

14 rizikócsoportba tartoznak. (45 év felett, ha van a családban cukorbetegség, ha zsíranyagcsere zavar áll fent, jelentős testsúlynövekedés (elsősorban hasi, alma formátumú) esetén, illetve korábbi szív- érrendszeri probléma esetén. Ma már egyszerűen kezelhető otthoni vércukor mérő eszközök állnak rendelkezésünkre. Alapvetően fontos, hogy a kivizsgált, emelkedett vagy kóros vércukorszint értéket egy életen át kezelni kell! Erre életmódbeli változtatás, különböző gyógyszeres és inzulin injekciós terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre. A szövődmények megelőzése szempontjából a rendszeres önellenőrzés és a kezelőorvos által előírt terápia pontos betartása nélkülözhetetlen. AZ ELHÍZÁS VESZÉLYEI Mi okozhat elhízást? Az elhízás kialakulásában sokan hormonális okot feltételeznek, ugyanakkor a leggyakoribb okok az alábbiak: A túlzott kalória-felvétel. A mozgáshiányos életmód. Helytelen táplálékozási szokások (túl sok szénhidrát és zsiradék fogyasztása, a rendszertelen étkezés, a napi egyszeri étkezés). Ritka okok közé tartoznak a különböző hormonális zavarok (leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködés), illetve vannak olyan gyógyszerek (főleg a depresszió ellen használtak közül), amelyek növelhetik a testsúlyt. Honnan tudjuk, hogy valaki elhízott? Ennek meghatározása nem bonyolult. Legelőször ki kell számítani a testtömegindex-et. A testtömegindex a testsúly és testmagasság arányszáma. A testtömegindex (angolul:

15 body mass index, rövidítve: BMI) a legelterjedtebben alkalmazott mutató, amely az elhízás (vagy éppen soványság) megítélésében segít. Számítása BMI kalkulátorral történik, vagy ennek hiányában számolással történhet. A kg-ban számított testtömeget el kell elosztani a méterben mért testmagasság négyzetével: BMI= Testsúly(kg) Testmagasság(m) * Testmagasság(m) Az így kapott szám a testtömegindex (kg/m 2 ). Hogyan értékeljük a BMI eredményét? Ha a testtömegindex értéke 18,5 és 24,9 közé esik, akkor ez normál súlyt jelent. 18,5 alatti érték esetében soványságról beszélünk, míg 25 és 29,9 között érték esetében túlsúlyról. A 30 feletti érték már elhízást jelent. Az elhízás kategóriáján belül három fokozatot lehet elkülöníteni a testtömegindex alapján: I. fokú (enyhe) elhízás esetén a testtömegindex 30 és 34,9 közötti érték. II. fokú (mérsékelt) elhízásnál 35 és 39,9 közötti a testtömegindex, míg III. fokú elhízás esetén 40 feletti a testtömegindex. A III. fokú elhízást extrém obezitásnak is nevezzük (1. táblázat). Kategóriák BMI (kg/m2) Alultápláltság <18.5 Súlyos alultápláltság <16.0 Mérsékelt alultápláltság Enyhe alultápláltság Normál Túlsúly (prebezitás) Elhízás 30 Elhízás I. fokozat (enyhe) Elhízás II. fokozat (mérsékelt) Elhízás III. fokozat (súlyos, extrém) táblázat Testtömegindex (BMI) kategóriák

16 Miért veszélyes az elhízás? Az elhízás számos kedvezőtlen hatással jár: Csökkent a fizikai teljesítőképesség. Kis terhelésre légszomj jelentkezik. Az elhízás számos betegségnek növeli az esélyét. Ezek pl.: o Magas vérnyomás betegség o Koszorúsér-betegség o Ízületi kopással járó betegségek o Cukorbetegség o Inzulinrezisztencia o Érelmeszesedés o Vérzsír rendellenességek o Bizonyos rosszindulatú daganatok Hogyan táplálkozzak, hogy lefogyjak? A diétás kezelésben alapvető az energia-bevitel csökkentése. A magyar férfiak energia felvétele átlagosan naponta 2800 kcal, míg a nőké 2200 kcal. A gyakorlat számára kialakult és elfogadott, hogy nőknél 1200, férfiaknál 1500 kcal/nap (lowcalorie diet: LCD) alkalmazásával heti 0,5 kg, egy fél év alatt 10%-os fogyás érhető el, mely egyben a reális célkitűzés. Vizsgálatokból kiderült, hogy nem csak a kalória redukció, hanem a tápanyag összetétel is számíthat, de meggyőző eredmények vannak az energiakorlátozás elsődlegességéről. Javasolt tápanyag összetétel: 45% CH, alacsony glikémiás indexű ételekből 25% fehérje, főleg növényi eredetű 30% zsír, főleg telítetlen 30 g/nap rost Vitaminok és nyomelemek, táplálék kiegészítők adása a fogyókúra során szükséges. Alapszabály a napi többszöri, kis volumenű étkezés, legalább háromszor zöldség vagy gyümölcs fogyasztásával. Lényeges naponta legalább egyszer meleg étel fogyasztása és 2-3 liter energiaszegény folyadék bevitele.

17 Mennyit mozogjak? A megfelelő mértékű testmozgás segíti a fittséget, és véd a szív- és érrendszeri betegségektől. A testmozgás megkezdése előtt minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét! Elhízásban javasolható, hogy a hét legalább öt napján, legalább perc összidőtartamban, közepes intenzitású fizikai aktivitást végezzünk. Közepes intenzitásnak számít pl. tempós gyaloglás, kényelmes tempójú kocogás vagy úszás, kertészkedés. Mit kell éreznünk: nem kapkodunk levegő után, de azért megizzadunk.