A szövegtípusok (szövegfajták) csoportosítása. Dr. Hauber Károly, szeptember 30.

Átírás

1 A szövegtípusok (szövegfajták) csoportosítása Dr. Hauber Károly, szeptember 30.

2 I. Kommunikációs funkció szerint Tájékoztató (a tanári magyarázat) Érzelemkifejező (szerelmi vallomás) Felhívó (körlevél az influenzajárványról) Kapcsolatfenntartó (üdvözlőlap) Művészi szövegek (vers)

3 II. A szöveg célja alapján 1. Elbeszélő szövegek (elbeszélés, önéletírás) - Az elbeszélő egy eseménysort mond el - Az előrehaladás alapja az időrend - Fontos az elbeszélés tempója - Lehetnek benne párbeszédes részek, leírások és kommentárok

4 2. Leíró szövegek (tájleírás, jellemzés) Általános magállapítás részletezés Logikus előrehaladás (külső belső, közeltávol) Névszói stílus Többnyire tárgyilagos hangnem

5 3. Elemző-meggyőző szövegek (parlamenti felszólalás, ünnepi beszéd) A beszélő meg akarja győzni a hallgatókat Ok-okozati elrendezés Az állítást érvekkel bizonyítja Sok retorikai eszköz (kérdés, felkiáltás, ismétlés, párhuzam stb.)

6 III. Szövegtípusok az előkészület szerint 1. Tervezett szövegek (tanulmány, előadás) - Főként közvetett, egyirányú kommunikációs helyzetekben használjuk - Tudatosság,választékosság jellemzi 2. Spontán szövegek (párbeszéd, vita, chatelés) - A szövegformálás lazább - A mondatszerkesztés és a szóhasználat kevésbé igényes

7 IV. Szövegtípusok a résztvevők száma szerint 1. Monologikus szövegek A kommunikáció egyirányú, egy beszélő fejti ki mondandóját (előadás, beszámoló, fogalmazás) 2. Dialogikus szövegek A kommunikáció kétirányú, a beszélő és a hallgató szerepcseréje jellemzi, általában lazábbak, mint a monológok (párbeszéd, vita)

8 V. Szövegtípusok a hatókör szerint 1. Nyilvános szövegek Általában pontosság, igényesség, választékosság jellemzi (rendelet, parlamenti felszólalás, közlemény, ünnepi beszéd) 2. Magán szövegtípusok Szerkezetük kötetlenebb, szóhasználatuk változatosabb (magánlevél, pletyka, elbeszélés)

9 VI. Szövegtípusok a közvetítő közeg szerint 1. Szóbeli szövegek (felelet, parlamenti vita) Fontos a testbeszéd, a mondat és a szövegfonetika, a szöveg többnyire spontán, a szerkesztés kötetlenebb 2. Írásbeli szövegek (levél, esszé) Igényesebb, tudatosabb kifejtettebb

10 3. Szóbeli és írásbeli szövegek az internet korában SMS, chatelés, komment - Átmenetnek tekinthetők az írásbeliség és a szóbeliség között - Hiányos mondatok, angol eredetű szavak, szleng, rövidítések - Emotikonok (hangulatjelek)

11 VII. Szövegtípusok a stílusrétegek alapján 1. Társalgási szövegek: párbeszéd. Elbeszélés, magánlevél (lehet elektronikus levél is), napló, üzenet (sms is lehet), feljegyzés 2. Tudományos-szakmai szövegek: tanulmány (monográfia, értekezés is), ismeretterjesztő cikk, tudományos előadás, ismeretterjesztő előadás, dolgozat, felelet, tudományos vita, tanári magyarázat

12 3. Publicisztikai szövegek Tájékoztató: hír, színes hír, tudósítás Véleményformáló szövegek: jegyzet, vezércikk, glossza, recenzió, nekrológ Értelmező szövegek: interjú, riport, beszélgetés, feature

13 4. Hivatalos szövegek Törvények, rendeletek Hivatalos levél: kérvény, panaszlevél Önéletrajz Pályázat Jegyzőkönyv Meghatalmazás elismervény

14 5. Szépirodalmi szövegek Líra: elégia, dal, episztola, himnusz, óda, epigramma, rapszódia, szonett, sirató Epika: rövidtörténet (egyperces novella), novella, elbeszélés, kisregény, regény, eposz, ballada, mese, monda, legenda, példa Dráma: tragédia, komédia, színmű, groteszk komédia, abszurd dráma, epikus dráma